37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Szentmihályi Alfonz összes RPG hozzászólása (26 darab)

Oldalak: [1] Le
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. október 6. 20:41 Ugrás a poszthoz

HeLLena


- Bocsáss meg... - válaszolja a hozzá forduló ismeretlen lányhangnak, majd végignézve a hozzá szólón, valamint a környéken így folytatja: -  Egészen zsúfolt volt a mai napom. A főnök rám sózott egy csomó plusz melót. Kösz, hogy megvártál, húgi.
A rokoni kapcsolatot jelölő megszólítást azért teszi hozzá, mert a lány túl fiatalnak tűnik ahhoz, hogy bárki a barátnőjének nézze, és, ha mégis annak néznék... hát nem szeretné éppenséggel rombolni a hírnevét, ami még ki sem épült. Bár egyes híresztelések szerint bátyja tettei kifejezetten speciális hírnevet építettek már eddig is a Szentmihályi névnek.
- De azt hiszem, ideje hazaindulnunk - mondja még hangosan, aztán halkabban, hogy csak a lány hallja, hozzáteszi: - Ha megmondanád kedves hugicám, hogy merre is lakunk tulajdonképpen. Elkísérnélek egy darabon.
Nem is gondol bele, hogy netán nincs is szükség a segítségére, és ez csak valami furcsa tréfa, vagy netán a lány összedolgozik a fickókkal, és valamiféle körmönfont terv segítségével éppen kirabolni próbálják őt. Nem, ilyesmi meg sem fordul a fejében. Furcsa szokása, hogy alapvetően bízik az emberekben, és jót gondol róluk. Nem éppen az a paranoiás, mindenhol csapdát sejtő alak, pedig ilyen tulajdonságoknak talán a munkájában nagyobb hasznát venné, mint a túlzott optimizmusnak.
De nem tehet róla, Alfonz ilyen. Jelenleg csak egy bajbajutott kislányt lát, akinek segítségre van szüksége. Ő pedig éppen ráér, és bár rég koptatta már ezeknek az utcáknak a köveit, bízik benne, hogy nagyjából bárhova eltalál a faluban.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. október 6. 21:49 Ugrás a poszthoz

HeLLena


- Itt is hagyhattál volna egyedül - vigyorog vállat vonva, még mindig a lány bátyját játszva, majd hagyja, hogy az ismeretlen kézen fogja, és elvezesse a helyszínről. Amint elég távol jutnak ahhoz, hogy már ne futhassanak össze az eléggé sötétnek tűnő alakokkal - akik persze lehet, hogy mind tisztes családapák, akik a kocsmából hazafelé tartván még összegyűltek egy kis csevejre -, a lány leveszi álarcát, és rátér a lényegre.
- Kötelességemnek éreztem, hogy segítsek szorult helyzeteden - mosolyog kedvesen, és valóban, Alfonz teljesen munkaköri leírásának tekintette a bajba jutott lány megmentését, bár ha nem auror lenne, akkor is segített volna. Valószínűleg hőskomplexusban szenved, bár ő nem használna ilyen negatív kifejezést. Élvezi, hogy segíthet, és, hogy mások hasznára lehet.
- Oh, éppen csodálatos az este egy kis sétához - nevet fel, mikor a lány a kastélyra mutat. - Dehogynem kell. Hacsak nem untad meg a társaságom. Bár abban az esetben kénytelen leszel elviselni, mert mindenképpen felkísérlek.
Tántoríthatatlannak tűnik, nem változtatja meg döntését. A kastély nem éppen a szomszédban van, egyedül nem engedheti el a lányt, főleg nem ilyen későn.
- Miattam nem kell aggódnod, egy valódi hős vagyok. Általában álarcot viselek, és van köpenyem is, utóbbi azért, mert menőn néz ki, amikor lengeti a szél - vigyorogva indul el a kastély felé, és ösztökéli erre a lányt is, közben pedig elfogadja a felkínált édességet:
- Köfönöm, ef ifteni.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. október 22. 12:37 Ugrás a poszthoz



Sem az ország, sem a környék, sem az emberek nem változtak számottevően azon idő alatt, amíg Angliában tartózkodott, ezért könnyű számára visszazökkenni az itteni életbe. Egy kicsit lassabban éli a hétköznapokat, mint odaát, de ugyanúgy élvezve minden egyes percet. Azt azért kicsit nehezen viseli, hogy a faluban nem igazán jut komoly feladat nekik, ennyi erővel közös pasziánszozással is elüthetnék az időt. Mármint hát persze felelősségteljes munka az övék, de a faluban éppen pang a bűnözés.
Éppen ezért mindig örül, ha "Pesttől" kap feladatot. Bár néha úgy érzi, ezek nem is igazi munkák. Mintha csak a tudását akarnák felmérni. Persze lehet téved, hiszen neki csak kis részek jutnak ki egy-egy ügyből: követés, megfigyelés. Néhány beszélgetésfoszlány, egy-egy ember napirendje... Ezekből nem áll össze miről is lehet szó. Mintha a puzzleből egyetlen darab lenne a kezedben, és abból akarnád kitalálni, mit is ábrázolhat a kép.
Alfonz éppen egy ilyen követős feladat miatt tartózkodik a fővárosban. Kapott néhány adatot, azok alapján be is tájolta a szőke nőt, és pár órája már a nyomában van. Láthatta egy kislánnyal - valószínűleg a sajátjával, elvégre az emberek ritkán sétálgatnak mások gyerekeivel a szabadnapjukon, bár ezt sem lehet kizárni, lehet más lányrokon is -, vásárolni, étteremben étkezni. És egy ideje már egy könyvesboltban tartózkodik. Olyan sokáig van benn, hogy Alfonz végül úgy dönt, bemegy ő is. Éppen lépne be, mikor nyílik az ajtó, és ő kis híján ütközik a nővel, akit követnie kellene...  
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. október 22. 13:10 Ugrás a poszthoz


Ha ez egy próba, hát csúnyán elbukott rajta. Azért elég nagy kudarc, ha a követett személy észreveszi a követőt. Persze még mindig fennmaradó lehetőség, ha az ember tagad és hülyének tetteti magát. De még jobb, ha elfogadható indokkal támasztja alá cselekedeteit.
- Elnézést kérek, nem egészen értem, és sajnálom, ha gondot okoztam - mosolyog kedvesen, és maga elé emeli kezeit, tenyereivel a nő felé. Testével kommunikálja felé, hogy nem jelent veszélyt. Még a kislánynak is visszainteget, bár ez inkább ösztönből jön. - Én csak egy szimpatikusnak tűnő, gyönyörű hölgyet követtem. Nem mertem megszólítani. Vagy éppen megzavarni. Tényleg sajnálom, most eléggé úgy tűnhetek, mintha valami perverz kukkoló lennék.
Zavara valódi, bár valójában az elbukott küldetés miatt szégyenkezik. Ha a nő nem állítja meg, leguggol a kislányhoz, mosolyogva próbál vele is kommunikációt kezdeményezni.
- Szia! Alfonz vagyok. Téged hogy hívnak?
Bocsánatkérőn pislog közben a szőke nőre, és azon agyal, hogyan tűnhetne el a lehető leggyorsabban. Tény, hogy ennek a munkának már annyi. Ő már biztosan nem követheti a lányt, mert csak feltűnést okozna, és még gyanúsabbá tenné saját magát. Még, ha most sikerül is elaltatnia a gyanakvását, a következő ilyen esetnél már biztosan megneszelné a valóságot.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. október 22. 13:29 Ugrás a poszthoz


Aurortársa ikertestvérének meglátogatása hirtelen ötlet, és nem is az övé. Az tény, hogy az este csendes, és amúgy sem történik semmi érdekes, ezért könnyen belemegy, hogy felsétáljanak a kastélyba, meg hát úgyis régen járt arra.
Az esti járőrözések amúgy sem telnek túl izgalmasan. Bogolyfalva azért mégiscsak egy csendes, nyugodt hegyi falu, ami bár szépen lassan növekszik, de azért a bűnözési ráta sosem volt túl magas. Nem is érné igazán meg itt aurorkirendeltséget fenntartani, ha nem állna a közelben az iskola. Nem mintha a diákok olyan veszélyesek lennének, vagy éppen rájuk leselkedne valamiféle baj, de a szülőket eléggé meg tudja nyugtatni, ha tudják, hogy probléma esetén közel van a hivatalos segítség.
Tehát összességében dísznek vannak. Ez nem túl felderítő gondolat, de Alfonz egyelőre élvezi a környéket, és az egyszerűbb munkákat, amiket kap. Na, meg a társaságot. Bár még nem ismeri elég jól a többieket, azon van, hogy minél többet megtudhasson róluk. Ezért is igyekszik felfelé az úton a kastélyhoz Kino oldalán.
- Mesélsz kicsit a testvéredről? Nagyon furcsa elgondolni, hogy teljesen ugyanúgy néztek ki. Jellemileg is hasonlítotok? Általában a testvérek hasonlítanak, nem?
Persze ő csak magából és Norbiból indulhat ki, de ő úgy érzi, bátyjával eléggé hasonlóak. Valahol mélyen valószínűleg ugyanazok az élmények és emlékek mozgatják őket.
Beszélgetés közben felérnek a kastélyba, de még nem lépnek be az épületbe, amikor halk zeneszó üti meg a fiú fülét.
- Te is hallod a gitárt? - kérdezi a nőtől felvont szemöldökkel.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. október 22. 14:27 Ugrás a poszthoz


- Hát valamiben nekem is jónak kell lennem, ha már az észrevétlen követés nem megy. - Vigyorogna, ha helyzete nem lenne ennyire kényes, de így inkább csak rendületlenül mosolyog tovább, nem szemtelenül, inkább kedvesen, hogy ezzel is enyhítse a nő haragját, mely szikrázik szemeiből.
A kislány viszont sokkal barátságosabban fordul hozzá, sőt, úgy tűnik, tetszik neki a társasága.
- Oh, Fleur? Gyönyörű név, tökéletesen illik hozzád - tesz eleget a kérésnek, de még hozzáfűzi: - Kifejezetten aranyosnak tűnsz - majd suttogva ezt is: - Szerinted nagyon haragszik rám? - int a nő felé, aki azonban eddigre megenyhülni látszik. Úgy tűnik sokkal tartozik az aprócska hölgynek.
- Alfonz - ismétli, és megfogja a nő kezét. Közben a homlokát ráncolja a nagy koncentrációban. Rémlik neki a név, ami eléggé ritka lehet erre felé. Fel is rémlik neki a következő munkája, és a társa. De hát az nem lehet. Bár logikus következtetés lenne, de a követés miatt kizárt. Hacsak nem a belső elhárítástól kapta a melót, de Renée nem látszik sem veszélyesnek, sem árulónak. Persze rutin ellenőrzés is lehet.
- Mit gondolsz, anyukád elviselné még egy ideig a sajátos stílusomat? - fordul vissza a kislány felé. Most már nem olyan sietős neki, inkább többet meg szeretne tudni Renéeről, és a helyzetről, amibe került.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. október 22. 15:25 Ugrás a poszthoz


- Hová-hová ilyen későn? - szólítja meg az állomáson álló vonat felé igyekvő lányt. Ő is éppen arrafelé tart, mert Kinoval úgy egyeztek meg, hogy ott találkoznak. A nő keleti irányban, ő maga pedig nyugat felé kerülte meg a falut, alaposan körülnézve, bár szokás szerint semmi kirívót nem találva. Egészen mostanáig.
A lány túl fiatalnak tűnik ahhoz, hogy ilyen későn kinn mászkáljon, ráadásul fenn áll a lehetősége, hogy a kastélyból jött el idáig, bár ez meglehetősen valószínűtlennek tűnik számára. Nem lenne egyszerű a prefektusok és a tanárok mellett elsettenkedve kiszökni, és utána még lesétálni ide a faluba. Azért az nem kétperces séta lett volna. Alfonz úgy gondolja, falubeli lehet, de kötelességének érzi, hogy kérdezősködjön, és, ha muszáj, elkísérje a lányt, bárhová is szeretne menni. Egyedül nem hagyhatja, hogy ennyire későn, a sötétben mászkáljon.
- Mielőtt még valami gyanús alaknak gondolnál, el kell árulnom, hogy auror vagyok. Nem csak hobbiból kérdezgetem az embereket sötét éjszakákon.
Elvigyorodik, közelebb lép. Pálcájára fényt bűvöl, hogy jobban lásson és látszódjon.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. október 29. 17:09 Ugrás a poszthoz


- És egyedül szoktál utazni, ilyen későn? - vonja össze szemöldökét a válasz hallatán. Finoman elé is lép, mikor a szőkeség megpróbál továbbindulni. Csak akkor veszi le róla a pillantását, amikor közeledő lépteket hall.
- Úgy tűnik, a hölgy szeretné feldobni unalmas esténket - mosolyog társára a férfi egy pillanatra rávilágítva pálcájával, majd visszafordul a kislány felé. - Az iskolában tanulsz? Miért nem vagy a kastélyban? Vagy otthon? Van nálad valamilyen papír vagy irat, ami igazolja a kilétedet?
Eleve nem szokványos ez a helyzet, de a lány viselkedése csak még gyanúsabbá teszi. Az azonban nem fordul meg a férfi fejében, hogy a szőke esetleg szökni próbál. Egyik iskoláját sem érezte soha annyira szörnyűnek, hogy le akart volna lépni. Néhány gondolat megfordul a fejében, amikor magában okokat keres, de nem akar felelőtlenül következtetni.
Végignéz a lányon, de ő nem tűnik sérültnek vagy ijedtnek, talán egy kicsit zavartnak és dühösnek igen, de ez bárkinél előfordulhat, akit csak úgy feltartóztatnak, miközben éppen siet valahova.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. november 11. 18:11 Ugrás a poszthoz



- Ne aggódjon, igyekszem visszafogni majd az efféle késztetéseimet! - villantja szemeit a nőre, miközben tekintetébe némi derűt csempészik be a kislány bájos lénye.
Fleurrel együtt izgatottan várja a nő válaszát, bár ő talán kevésbé mutatja ezt ki, mint a gyermek, de azért szemeiben némi kiskutyás könyörgés azért látszik. Talán maga sem tudja megmondani, miért is strapálja magát ennyire, hiszen pont itt lenne a pillanat, amikor anélkül is leléphetne, hogy további gyanúba keverje önmagát és munkaadóit. Talán Fleur mosolya, talán anyjának szépsége... Nem igazán tudja, de érzi, hogy szívesen maradna még.
- Ezzz azzz! - kiáltja, mikor Renée zöld utat ad, aztán a kislány felé tartja a tenyerét, hátha beleüt. Végül is ez kettejük érdeme.
- Persze, amit csak óhajtasz - mondja, miközben vigyázzba vágja magát, és már-már szalutál is mellé. Végül a kézmozdulatot egy hajába túrással fejezi be, így talán nem annyira egyértelműen katonás az egész. Zavarában kínosan elvigyorodik, és elkapja tekintetét társaságáról.
- Amerre ti - tér át inkább a válaszolásra, hogy ne kelljen magyarázatot adnia viselkedésére. - Elmehetnénk mondjuk, fagyizni. Kifejezetten régen ettem fagylaltot. Nektek melyik a kedvenc ízetek? - kérdezi, és már indul is előre, miközben megfordul a fejében néhány egyéb programlehetőség is. Oldalra pillantva látja, ahogy néhányan feléjük fordulnak, ahogy elmennek mellettük. Alfonz eltűnődik, hogy vajon mit láthatnak, mit vélnek látni? Egy fiatal párt a gyerekükkel? Vagy inkább ő csak a nő öccsének tűnik? A fiának azért biztosan nem.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 8. 16:23 Ugrás a poszthoz


- Nem mintha te fából lennél - morogja alig hallhatóan, aztán emeltebb hangon a kérdésre is válaszolna, de erre már nincs ideje. Társával gitárszót hallanak a közelből. A hang forrása felé settenkednek, így jutnak el a Fénylő Lelkek Udvarába. Régebben, amikor még a Bagolykőbe járt, ő is kifejezetten kedvelte ezt a kis parkszerűséget. Az viszont egyértelmű, hogy a titokzatos zenész most nagyon is tilosban jár. Kino intésére azonban nyugton marad, nem tör rá a lányra.
Inkább elgondolkozik a nő korábbi kérdésén. Norvibal külsőre nem hasonlítanak annyira. Csak, mint egy átlagos testvérpár. Jellemileg talán ő is azt tudná mondani, amit munkatársa: Norbit sokkal élénkebbnek és bevállalósabbnak gondolja, mint saját magát. De azért abban biztos, hogy jobban hasonlítanak, mint azt első ránézésre az emberek gondolnák.
A gondolatmenet végére ér, és közben a dallam is kezd elhalni, végül teljesen abba is marad a zenélés. A lány jobb elfoglaltságot talál magának.
- Most már mehetek, vagy megvárjuk, míg más művészeti ág is eszébe jut? - suttogja, miközben rávigyorog társára. - Kicsit talán megtáncoltathatnánk - mondja utalva ezzel arra, hogy esetleg vicces lenne kicsit megijeszteni vagy netalán szívatni a lányt. Persze ez nem méltó az aurori egyenruhához és tisztséghez, de attól még vicces lenne. Mindenesetre a döntést Kino kezébe helyezi.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 8. 16:49 Ugrás a poszthoz


- Van egy olyan érzésem, hogy ez a vonat nélküled fog elmenni, akárhova is igyekszik. Hacsak nem mutatsz valamiféle igazolást arról, hogy ilyenkor is kint járkálhatsz. Ha nincs nálad ilyen, kénytelenek leszünk hazakísérni.
Alfonz most már biztos abban, hogy a lánynak semmi joga ilyenkor itt lenni. Ha megtehetné, akkor már rég igazolta volna magát, hogy biztosan ne késse le a vonatot. Pökhendiséggel és dühvel reagálni egy ilyen igazoltatásra maximum az aranyvérű, szupergazdag családok sarjaira jellemző, de ők nem vonatot használnának a közlekedéshez. Legalábbis Alfonz így gondolja. Kétkedését egy pillantásba sűrítve kollégájával is megosztja, de közben látja rajta, hogy ő sincs éppen meggyőzve arról, hogy a lány igazat mond.
Ekkor kezdi a Helénának mondott lány dühös kis beszédét, amin Alfonz kicsit megrökönyödik. Persze csak azért, mert fennakad azon, hogy vajon milyen igazolással lehet bizonyítani, hogy ők nem pedofilok. Vajon melyik kormányszerv állít ki ilyen igazolást? És hogyan kell ezt bizonyítani hivatalosan?
Már-már elneveti magát, amikor a lány úgy dönt, ő bizony megkerüli őket, ha már máshogy nem jut dűlőre velük.
- Álljon meg a menet! - szól utána Alfonz, majd ismét elé kerül, miközben a talárja zsebéből előveszi az iratait. Pálcájával megvilágítva jól láthatóvá teszi a lány számára, és még azt az idióta poént sem lövi el, hogy sajnos az antipedofilságát bizonyítandó okiratai a másik talárjában maradtak.
Ehelyett inkább Kinóra néz kérdőn, hogy most mi a teendő. Visszaviszik a lányt a kastélyba, vagy elviszik a kirendeltségre, és felküldetnek egy tanárért az iskolába, hogy jöjjön érte? Kell ilyenkor szólni az igazgatónak, vagy elég a házvezetőket értesíteni? Korábban nem ilyen munkát végzett, és még eléggé kezdő errefelé ahhoz, hogy a szökött diákok összeszedésében ne legyen tapasztalata.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 28. 15:31 Ugrás a poszthoz


Megmutatja a lánynak az iratait, aztán úgy dönt, hogy a további intézkedést a nőre hagyja. A vonat hangos füttyére a mozdony felé fordul, így lemarad a lány startjáról, aztán Kino hangos töprengésére sem tud már felelni, mert kolléganője gyorsan eldönti a kérdést. Sajnálatos, hogy az átok a ház sarkán akad meg.
Alfonz néhány ízesebb szitkot elmorog az orra alatt mielőtt a szökevény nyomába eredne, de aztán igyekszik minél gyorsabban utolérni a szőke lányt. A sarokhoz érve befordul, de már nem látja a hamis Helenát. Visszanéz Kinóra és hangtalanul jelzi neki, hogy a lány eltűnt, és talán jobb lenne, ha különválnának.
Ő folytatja útját a ház mögött, némileg lassabban és halkabban, hogy meghallja a rohanó lány lépteinek zaját. Gyorsan futni nem lehet csendben, ha viszont nem siet, nem is lehet annyira messze. Alfonznak átfut a gondolat a fején, hogy talán megpróbál őket megkerülve visszajutni a vonathoz, ezért próbál olyan utat bejárni, hogy szemmel tarthassa a vasútállomásra vezető utak némelyikét. Emellett pedig bízik Kinóban és abban, hogy a nő terepismerete segítségével viszonylag gyorsan elkapják a szökni próbálót, és végre pontot tehetnek ennek a már amúgy is túl hosszúra nyúló ügynek a végére.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 28. 16:48 Ugrás a poszthoz


Alfonz még most is alig hiszi el, milyen ostobán sikerült megismerkednie a nővel. Az a követős küldetése nem éppen úgy sült el, ahogy azt a felettesei várták volna, bár a férfi nem is tudja nyugodt szívvel rámondani, hogy különösen rosszul esett volna neki a váratlan találkozás.
Gondolatai azóta is gyakran kanyarodtak vissza Renéehez. Mert hát eléggé lenyűgöző, nem? Ilyen fiatalon vezető pozícióban, nő létére - akár szexisták vagyunk, akár nem, azért azt el kell ismerni, hogy még a mai világban sem annyira egyszerű egy rendvédelmi szervezetben a gyengébbik nem tagjaként elismerésre szert tenni -, ráadásul egyedül neveli a kislányát is, ami miatt Alfonz még nagyobbra tartja, mint munkahelyi előmenetele miatt.
Ismeretlenül is lenyűgözőnek gondolná, de mióta megismerte, azóta azt is tudja, hogy mennyire kellemes a társasága. És immár azt is tudja, hogy nem szuperhős, ő is lehet fáradt vagy nyűgös - ami persze evidens lenne, de az ember ilyesmiről hajlamos elfelejtkezni, ha valaki kívülről annyira kiegyensúlyozottnak tűnik, mint a francia nő. És persze pont ezért ajánlotta fel neki, hogy bármikor szívesen vigyáz a lányára, vagy segít neki bármi másban, amiben szükséges.
Meg persze azért is, mert néminemű hátsó gondolat is megszületett agyában, és valljuk be Renéenek nem csak a belső tulajdonságai ragyognak a férfi számára, de külsőre is kifejezetten szemkápráztató.
Most Fonz a játszótéren vár a nőre, egészen konkrétan egy hintán állva. Szőke tincseit fekete, kötött sapka rejti, fél arcát pedig egy vastag, pamut sál. Kezei bőrébe kesztyűi miatt nem vág be a hinta lánca, előre-hátre hajolva hajtja magát. Kicsit talán már kinőtt a helyből, de a játékosságát sosem fogja maga mögött hagyni.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 28. 17:24 Ugrás a poszthoz


A férfi szerencséjére Kino nem mond le egy kis éjszakai szórakozásról, bármennyire is gyerekes legyen a dolog. Alfonz élvezettel szemléli társa már-már gonosz vigyorát. Viszonozza is az aljas mosolyt, aztán amennyire tőle telik, hangtalanul ellopakodik a kis tér másik végébe. Közben pálcájával megmozgatja a rongáló mögötti bokrok ágait. A levelek zizegése kifejezetten ijesztőre sikerül. Ennek örömére a férfi megáll, és halk susogós-morgós hangot hallat, aztán folytatja az útját. Sejti, hogy egy boszorkánytanoncot nehezebb lesz megijeszteni, mint egy muglit lenne, elvégre a szellemek, lidércek, vámpírok nem olyan félelmetesek számára, mint a varázstalanoknak, de Alfonz nem olyan könnyen feladós alkat. Főleg így, hogy nincs egyedül.
Kicsit vár, hogy Kinónak legyen lehetősége kibontakozni, addig is van ideje gondolkozni. Bár még abban sem biztos, meddig mehetnek el. Lehet, hogy a nő előbb lefújja az akciót, minthogy tényleges eredményt érnének el a lánynál. Valahogy Kino komolyabb embernek tűnik számára. Alfonzt már az is meglepte, hogy egyáltalán belement a dologba.  
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 28. 18:18 Ugrás a poszthoz


A hinta nemcsak jó időtöltésnek, de alkalmas kilátópontnak is bizonyul: már messziről észreveszi Renéet és a nő kezét fogó kicsi lányt: Fleurt.
Az aprócska nő láthatóan nagyon vidám és virgonc, látványa mosolyt csal Fonz arcára. Kicsit a húgának érzi a kislányt, és külön öröm a számára, hogy mellette nyugodtan szabadjára engedheti gyermeki lényét.
Tekintete azonban gyorsan tovább vándorol Fleurről a nőre. Figyeli a kellemes vonásokat, a hosszú hajat, és bár innen nem látja, de felrémlik előtte a hosszú pillák sora, az ajkak alakja... A férfi megrázza a fejét, és leugrik a játékról, hogy karjaiba kaphassa a felé rohanó kicsi lányt. Amíg köszönti Fleurt, legalább nem kell Renéere néznie, és még maga előtt is tehet úgy, mintha az előbb nem is a nőről fantáziált volna.
- Valóban látszik rajtatok, hogy jól szórakoztatok - nevet rá a két hölgyre, bár feltűnik neki Renée alig titkolt fáradtsága is. - Mit szólnál egy kis játékhoz? - néz a kicsire, aztán már ülteti is a hintába, hogy aztán finoman meglökhesse Fleurt. Aztán a nő mögé lép, lehajol hozzá, és megfogja a csípője környékén:
- Ha megengeded... - hagyja nyitva a mondat végét, mert úgy gondolja egyértelmű, mit szeretne. - Versenyezhetnétek, melyikőtök tudja magasabbra hajtani a hintát.
Gyerekes ötlet, de egy kislány elszórakoztatásához pont ilyenek kellenek. Na, meg Alfonz szeretné nevetni látni Renéet. Azt szeretné, ha vele nevetne. Már a gondolattól is, hogy a karácsonyt Fleur apjával töltötte, megkeseredik a nyál a szájában, és valamiért csalódottnak érzi magát, ha arra gondol, hogy a nő jól érezte magát a másik férfivel. De egyelőre nem akar több gondolatot szentelni arra, miért is érezhet így, inkább próbálja elterelni a saját figyelmét, és közben szórakoztatni a lányokat.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 28. 19:13 Ugrás a poszthoz


Fleur, mint minden gyerek, könnyen rávehető egy kis játékra, de a férfi Renéeben már nem olyan biztos. Lehajol a nőhöz, hogy, ha nagyon tiltakozna, akkor finoman meglökhesse, esetleg halk szavakkal meggyőzhesse, de erre végül nincs szükség. Renée hátrafordul, Alfonz agyműködése pedig megakad.
Csak a nőre bír gondolni, arra, milyen közel van, és milyen édes a leheletének az illata. Eszébe jut, hogy csak egy kicsit kellene előbbre mozdulnia, hogy megcsókolhassa, és ettől bizseregni kezdenek az ajkai. Már-már mozdul is felé, mikor Renée megszólal, és ezzel megtöri a varázst.
- Rendben - sóhajt Alfonz kifújva a bent tartott levegőadagot, aztán Fleurhöz lép, és meglöki, hogy még magasabbra szállhasson. Hallja a lányok nevetését, de ő még egy kicsit lélekben ott ragadt. Ott a másik hintánál, kezeivel a nő derekán, ajkával az ajkán...
A hinta ébreszti fel: mikor találkozik az ülőrész a térdével, felszisszenve arréb ugrik.
- Bocs, elkalandoztam - szól előre a kislánynak, aztán már löki is meg újra, elvégre ez verseny, amiben nyerniük kell, nincs mese.  
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 29. 18:45 Ugrás a poszthoz


Nem számít rá, hogy Renée ennyire komolyan vesz egy ilyen kis sérülést -ami persze holnapra be fog lilulni, de azért hősiesen elviseli a lüktető fájdalmat, végül is volt már ennél rosszabb is -, úgyhogy enyhén felvont szemöldökkel fogadja a hintából kiugró nő érdeklődését.
- Persze, semmi vé... - kezdi, de befejezni már nincs ideje, mert Fleur úgy dönt, követi az anyja példáját. A gyerekek attól tanulnak, akitől csak tudnak, és nem mindig csak jó dolgokat, sőt, ha csak lehet, inkább a veszélyesebb ötletek vonzzák őket. Úgyhogy a kislány döntésében semmi meglepő nincs, mégsem számítottak rá, mert az ilyesmire nem is lehet.
Úgyhogy Alfonz, aki az előző pillanatokban még két kacagó lánnyal szórakozott, hirtelen két könnyes szemű nő mellett találja magát. Pislog egyet, aztán mosolyt varázsol a szájára, és odalép Fleur mellé. Megsimogatja a puha hajat, aztán vigasztalni kezdi a kicsit, és talán Renéet is.
- Anyu veszített, és mégis mi sérültünk meg. De ne pityeregj, inkább örülj a győzelemnek! Tudod, mit? Ha anyu engedélyt ad rá, feljöhetnétek hozzánk, és ihatnák győzelmi kakaót.
Próbálja elterelni a kicsi figyelmét a fájdalomról. Fleur könnyeit kesztyűs kezével törli le, aztán összeborzolja a kicsi és Renée haját is. Hátrébb lép, és a kezeit nyújtja a nőknek, ki-ki válasszon egyet.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 29. 20:09 Ugrás a poszthoz


Alfonz hosszú léptekkel, sietősen vág át a téren. Kezeiben egy hanyagul becsukott dobozt tart. A barna csomagolóanyag néhány iratot és pár tárgyi bizonyítékot rejt, amelyet éppen Pestre kell szállítania. Most mégis a bogolyfalvi iroda felé tart. Félúton vette észre ugyanis, hogy néhány dolgot ott felejtett az íróasztalán.
Magában szitkozódva siet hát az úton, amikor egy hangos kiáltás elvonja a figyelmét. Oldalra kapja a fejét, és még épp látja egy égősor felhelyezésének rosszul elsült kísérletét az egyik bolt előtt. Két férfi vitatkozik egymással emelt hangon, miközben egyikük a pálcájával próbálja irányítani a lebegő fényeket. Ezt a pillanatot "választja" Alfonz arra, hogy egy kőben megakassza a lábát és egy elegánsnak cseppet sem nevezhető mozdulattal kiterüljön az úton. A doboz kirepül a kezéből, és méterekkel arrébb áll meg az oldalára dőlve. A szőke férfi további káromkodásokat szűrve a fogai között feláll, leporolja a ruháját, aztán a dobozhoz siet. Belenézve észreveszi, hogy valami hiányzik belőle. Összeráncolt homlokkal, gondterhelt pillantással néz körül a földön, biztos benne, hogy nem gurulhatott messzire.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 31. 10:35 Ugrás a poszthoz


Mióta hazajött, egyre-másra követi el a bakikat. Pedig korábban úgy gondolta, hogy kifejezetten ügyes aurorrá vált. De valamiért itthon folyton azt bizonyítja, hogy lenne még mit tanulnia, és korántsem olyan jó, mint hitte.
Ez némileg zavarja, de tisztában van vele, hogy kezdőként nem egy szuperhős, és tudja azt is, hogy csak még keményebben kell próbálkoznia és igyekeznie. Mindig is tudta, hogy aurornak lenni nem egyszerű feladat, ezt most is nyugtázza magában, majd az eltűnt tárgy keresésére indul.
Szerencsére a medál nem gurult messzire, hamar észreveszi a földön, de mire odaérne, már valaki a segítségére siet.
- Oh, köszön...öm?
A mondat elején még vidámabban és magabiztosabban cseng a hangja, de a végére felviszi a hangsúlyt, ahogy kérdésnél szokás. Az zavarja meg, hogy bár látja, hogy a fiatal férfi nyúl az ékszer után, végül mégsem veszi fel. Ráadásul az, az utolsó mondat meglehetősen furcsán hangzik Alfonz fülének.
- Valami baj van? - néz kérdőn az ismeretlenre, miután felveszi a földről a bizonyítékként nyilvántartott tárgyat. - Talán ismeri ezt a medált?
Alfonz kap az alkalmon, hogy esetleg egy szemtanúval vagy új információkkal járulhat felettese elé, aki talán elnézi neki a késést. Az eleséses bakit meg nem feltétlenül kell bevallani.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2016. január 2. 13:29 Ugrás a poszthoz


Éppen Norbitól tart visszafelé a faluba, amikor az egyik folyosóra érve egészen édes illatok férkőznek szaglószervéhez. Fel is lobban lelkében az irigység, hiszen még emlékszik a manók főztjére. Ezek a kölykök még nem tudják, milyen jól el vannak látva. Majd, ha kijárják sulit, és a saját lábukra állnak, vissza fogják sírni ezeket a hatalmas lakomákat.
Ilyen gondolatok között érkezik meg a navinés lányok mellé. Csodálkozva veszi észre a nagyobb mennyiségű süteményadagot. Kicsit soknak ítéli meg a két lánynak.
- Sziasztok! - üdvözli őket nagy mosollyal, mert hát mégsem mehet el mellettük köszönés nélkül. - Látom készülődtök a karácsonyra. De nem lesz ez egy kicsit sok kettőtöknek?
Utoljára módosította:Szentmihályi Alfonz, 2016. január 2. 13:30
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2016. január 2. 15:04 Ugrás a poszthoz


Kifejezetten gyanúsnak találja a srác viselkedését. Úgy tűnik számára, hogy a másik nem is nagyon figyel rá, mintha el lenne veszve a saját gondolatai között. Márpedig egy olyan ember számára, aki életében először lát valamit, amihez semmi köze nincsen, nem szoktak világrengető gondolatai támadni. Általában.
A lassú reakció is piszkálja a fantáziáját, így hát úgy dönt, faggatja kicsit a férfit, most már úgyis mindegy, hogy később ér-e a minisztériumba. A késés már biztos, hogy néhány perccel több vagy kevesebb, Alfonz számára jelenleg nem számít.
- Nem igazán értem a tanácsot. Ha nem ismered, akkor miért mondod, hogy ne menjek a közelébe? Szerintem ellentmond a két állítás egymásnak.
Szeretné elmondani, hogy auror, és ezért a férfinak kötelező mindent elmondani neki, amit csak tud erről a tárgyról, de fél, hogy elijesztené vele, üldözni pedig most nincs semmi hangulata az ismeretlent.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2016. február 29. 12:09 Ugrás a poszthoz



A lánynak sikerült akkora előnyre szert tenni, hogy Alfonz mire befordul a sarkon, már nem látja nyomát. Társában bízva óvatos, de nem kifejezetten lassú léptekkel indul a következő sarok felé, közben szemét szoktatva a félhomályhoz be-benézeget a házak udvaraiba. Persze, ha a lány egy bokor mögött rejtőzik, így sem fogja megpillantani, de reménykedik benne, hogy nem volt ideje átgondolni a dolgot, és most igyekszik minél messzebb kerülni tőlük. Talán éppen vissza az iskolába. Ez lenne a legrosszabb forgatókönyv a számukra Alfonz szerint.
A férfi lassan eléri az épület másik felét, de nem figyel fel semmi gyanús neszre, és talán ez a leggyanúsabb az egészben. Nem hallani cipőkopogást, kavicszörgést, levélrezdülést, mintha valaki ágakat hajtana félre, sem ajtónyikordulást, ami valószínűleg annak a velejárója lenne, hogy a lány megpróbál bejutni egy kerítéssel szegélyezett udvarba. Akárha Heléna hoppanált volna abban a pillanatban, hogy befordult a sarkon. De ez nem túl valószínű. De talán megbújt valahol arra. Alfonz tanácstalanul megtorpan, aztán elindul visszafelé. Ha a lány mégis továbbment, vállalja a következményeket. Bár kissé viccesnek tartja, hogy egy ilyen egyszerű ügyet mennyire véresen komolyan kezd kezelni.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2016. február 29. 12:31 Ugrás a poszthoz



Bár nem szép dolog más emberekre a frászt hozni, Alfonz kifejezetten élvezi az éjszakai bulit, és még az is megfordul a fejében, hogy aurori munkájának ezt a részét - már, ha ez egyáltalán hozzá tartozna - bátyja is kifejezett örömmel végezné.
Az indás mutatvány tetszik neki, Kino láthatóan elemében van, úgy érzi, ő sem maradhat alul. Talárjából varázslattal levág egy darabot, aztán néhány átalakítás után felröpteti a levegőbe. A könnyű anyag nem ad ki észlelhető hangot, csak, ha már nagyon közel ért a lányhoz. Alfonz pálcájával elrepteti a lány felett a valamit, ami leginkább egy denevérre hasonlít a félhomályban, aztán visszafelé a lány karjához ér hozzá vele.
Közben továbblépdel a takarásban, és amint visszaér hozzá a kis anyagdarab, visszailleszti és "megjavítja" szakadt talárját. Ekkor éri el a lány hangja, bár nem igazán hatja meg. Ha lemosható a festék, akkor is az iskola tulajdonát rongálta meg, amihez nincs joga, pluszban ilyenkor már nem is lenne szabad itt lennie. Az viszont zavarja, hogy az ijesztgetés hallhatóan nem sikerült túl jól, elvégre a lány tudja - vagy legalábbis sejteni véli -, hogy nem szörnyek, és ráadásul többen vannak. Ilyen éles elmével biztosan levitás a lány. Na, de sebaj, ennek ellenére mókának éppen megfelelt. Alfonz már csak Kinóra vár, hogy a nő eldöntse, felfedik-e magukat, és megbüntetik a lányt, vagy folytatják a bujkálást.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2016. március 10. 11:17 Ugrás a poszthoz



Visszaérve a kiindulópontra tanácstalanul Kinóra néz, aztán elfordulva a következő háztömb felé indul. Csak nem rázhatta le őket egy tizenéves suhanc. Összeráncolt szemöldökkel halad tovább, próbál mindenre figyelni, még, ha ez lehetetlen is. Aztán meghallja a zajt. Hirtelen fordul arra, és a szeme sarkából látja, hogy társa már el is indul a hang forrása felé.
Alfonz egy kis kerülővel igyekszik ugyanoda, így ő a lány háta mögött bukkan ki, bár nem közvetlenül, azért egy háznyi távolság még mindig van köztük. Még éppen látja, amint Kino felemeli a pálcáját, hogy végre véget vessen ennek az üldözősdinek. A férfi lassú léptekkel igyekszik feléjük, kezében pálcával, bár használni nem szándékozik. Ha a lány kikerül az átkot valahogy, akkor sem tud elmenekülni. Az utca nem olyan széles, hogy csak úgy elfuthasson mellette, és nincs hely, ahová elbújhatna. Az eltűnésre az egyetlen lehetősége a hoppanálás lenne, de Alfonz nem nézi ki belőle, hogy már megvan a jogsija. Túl fiatalnak tűnik. Magában már le is zárja az ügyet, és készül a hosszú sétára fel a kastélyba.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2016. március 16. 15:53 Ugrás a poszthoz

- Zárás


Kino átka talál, végre vége a késői fogócskának. Alfonz ráérős tempóra vált, így mire odaér, társa már át is kutatja a lány táskáját. A férfi kíváncsian átveszi tőle a felé mutatott papírokat, és meg sem lepődik, hogy bebizonyosodott az, amit sejtett, a lány valóban álnevet mondott nekik.
- Várható volt - bólint, bár ezzel nem teszi egyértelművé, hogy a lány bagolykövessége vagy rellonossága az, amit előre sejtett. Inkább lehajol a lányhoz, megszünteti az átok hatását, majd egy pálcaintéssel bilincset bűvöl Scarlett csuklóira. A lány karját megfogva, hátát megtámasztva segít neki felállni, aztán csuklóját finoman fogva irányítani kezdi a kirendeltség épülete felé.
- Szerintem is ez lesz a legegyszerűbb - bólint közben Kino javaslatára, és felajánlja a nőnek, hogy majd ő cipeli a lány táskáját. A visszaúton igyekszik beszélgetést kezdeményezni - vagy inkább a korábbit folytatni - a nővel, nagyrészt úgy téve, mintha Scarlett ott se lenne. Nem neheztel a lányra, amiért megfuttatta őket, úgyis megkapja ezért a neki járó büntetést, de nem is az ő dolga, hogy ápolja a kislány lelkét. Hogy miért tette, amit tett, azt majd az illetékesek kiszedik belőle, neki, Alfonznak semmi köze hozzá. Az sokkal jobban érdekli, hogy Kino látta-e a múlt szombati meccset, és azt a káprázatos védést.
Szentmihályi Alfonz
INAKTÍV



RPG hsz: 41
Összes hsz: 65
Írta: 2016. március 16. 16:09 Ugrás a poszthoz



Kino folytatja az ijesztgetést, Alfonz pedig nem tudja, mi legyen. Egyáltalán nem tetszik neki a diák kioktató hangneme. Mégiscsak ő jár tilosban, és ő firkált össze egy olyan szobrot, ami nem az ő tulajdona. Teljesen mindegy, hogy lemosható-e vagy sem. Egyetlen törvényben vagy szabályban sincs olyan kitétel, hogy megteheted, ha aztán eltünteted a nyomaidat. Szép is lenne a világ, ha megengednénk például a lopást, ha az illető aztán visszaadja az ellopott értéket a tulajdonosának. Nem számít, hogy lemossa, az a lényeg, hogy megtette.
Alfonz talárja csuklyáját mélyen az arcába húzza, aztán kiemelkedik rejtekéből. A Kino által keltett szél mozgatja körülötte talárját. Magas termetével, széles vállával, és elrejtett vonásaival reméli, hogy eléggé meg tudja ijeszteni a lányt.
- Túlságosan is tiszteletlen vagy ahhoz képest, hogy most kaptunk rajta a rongáláson.
Kissé elmélyíti a hangját, és lassan, méltóságteljesen, szálegyenes derékkal közelít a lány felé.
- Én a helyedben inkább megbánást tanúsítanék a szájalás helyett - javasolja vészjósló hangon, amikor már csak pár lépés választja el a lánytól. - A szabályok betartása fontos. A bűnt nem teszi semmissé a nyomok eltüntetése. Ami pedig a humorérzékünket illeti... ha láttad volna az arcodat... - kuncogva dobja hátra a csuklyát, aztán Kino felé néz.
- Szerintem ideje felkeresnünk a házvezetőjét.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Szentmihályi Alfonz összes RPG hozzászólása (26 darab)

Oldalak: [1] Fel