29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Kováts Marcell összes RPG hozzászólása (23 darab)

Oldalak: [1] Le
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. február 28. 21:59 Ugrás a poszthoz

{Kamilla}

Hála égnek lassan véget ér a tél. Annyira jó lesz végre a tavasz! Napsütés, virágok, madarak, szivárvány minden kis cuki dolog, amit csak el lehet képzelni.
Ezekkel a színes gondolatokkal indult el szürkületkor Marci a falu irányába, igazából különösebb oka nincs az esti sétának, semmi randi, semmi barátkozás, egyszerű februári séta az egész. Megunta már a kastélyban való ücsörgést. Azért felöltözött rendesen, nem suta ő, gondolta, hogy be fog fagyni a feneke, ha térdnadrágban meg ujjatlanba bandukol. Ezért került rá hosszú, szűk farmer, kék kötött pulcsi, és természetesen egy meleg fekete kabát. Még egy sapka is simán elkélt volna, de valamiért nem rajong értük.
Útközben a közeledő vizsgákra terelődtek gondolatai. Még össze is rezzent, mikor realizálta, hogy alig pár hét, és már be is kell számolnia az elmúlt évben tanultakról. Elképesztő. Azért az elfogadható minősítést mindenképp meg kell szereznie legalább három vizsgájára, szóval itt lenne az idő egy kis tanulásnak.
Bogolyfalva egész csendes ma este, meg úgy összességében mindig, tehát ezen nem is kell meglepődni. Lényegtelen.
Pillanatok alatt már a falu határán találja magát, a tavacskánál. A legközelebbi fára egy szempillantás alatt fel is költözik, s onnan kémleli a környéket, mint valami béna, óriási, vörös bagoly.

Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. március 1. 22:03 Ugrás a poszthoz

{Halbárány}
Szombat hajnal

Nos, Marcikánk megint hajnalig maradt barátaival a kocsmában, mint minden szombaton általában. Lassan le kellene szoknia az állandó éjjeli kalandjairól, még a végén az összes pénze felszívódik, és akkor nem lesz több pia. Bár néha-néha Đominic ad több pénzt, mondjuk nem a lenyűgöző takarítós képességeiért, hanem csak a két szép szeméért.
Szóval a játszótér egyik hintáján ücsörög, kissé ittas állapotban. Haverjai valamikor felszívódtak, neki meg semmi kedve sem volt visszamenni a kastélyba. Majd reggel. A nedves homokot bámulja, lassacskán elhagyja az értelem az arcát, s csak bambul, mint általában a tanórákon. A szokásosnál több alkohol került a szervezetébe. Hiába na, mégiscsak 17 éves, honnan tudná hol a határ? Azért nincs annyira rosszul, hogy össze-vissza okádja a játszóteret.
Hirtelen megrezzen, beletúr a hajába. Nincs valami jó illata, ingét leöntötte, kabátján ismeretlen foltok találhatók. Nadrágja egyik szára fel van tűrve. Úgy néz ki, mint valami rossz csöves. Borzalmas. Ingén a felső három gombot próbálja begombolni, de nem igazán jön össze, s őszintén szólva, nem is nagyon áll szándékában összeszednie magát.
A hintáról a homokba telepedik, s az eget kémleli. Szép a Hold. Tetszik neki, majdnem kerek, meg kellene ugatni.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. április 17. 15:42 Ugrás a poszthoz

{Halbárány}

Marci sikeresen megbukott a vizsgákon. Nos, ez nem meglepő, hiszen alig tanult az évben, és úgy volt vele, hogy egy hét alatt nem fog az egész éves anyag a fejébe szállni, szóval inkább tojik az egészre. De jó magasról. Szóval ez lett az eredmény. Nem viselte meg túlságosan, egy éve ide vagy oda, mit számít, amúgy is szeret a Bagolykőbe járni... Bár a szülei valószínűleg nem fognak örülni ennek a hírnek, ugyanis még nem tudják, hogy fiuk baromira nem ötödikes. Marcinak eddig sikerült kerülnie a témát, ám hamarosan csak sor fog kerülni arra a bizonyos kínos beszélgetésre. Nyilvánvalóan alig várja...
Egyébként jelenleg a falu lepukkant kocsmájának mosdójában tartózkodik, már egy ideje akart dobni egy sárgát. Miután végez a dolgával, megmossa kezeit, s belenéz a tükörbe. Vörös tincsei össze-vissza állnak - bár nem újdonság -, szemei táskásak, nem kicsit tűnik fáradtnak. Inge első három gombja időközben kigombolódott, így hát bárki láthatja a mellkasán lévő pihéket. Egy kis vízzel arcát is felfrissíti, sóhajt egyet, majd kilép a mosdóból. Hirtelen megpillant egy szőke srácot, akivel talán már találkozott is, mintha valami rémlene neki. Vigyorogva levágja magát mellé a sarokba.
 - Halihó - köszönti jó hangosan. Mindenki ordibál, s mint általában, most is lármás a kocsma. A szokásos vén trottyok vedelnek, hahotáznak, az ő korosztálya pedig már lassacskán kezd felszívódni.
 - Nehogy egyedül iszogassá' má', szal ha nem bánod, csatlakozom - mondja továbbra is vidáman, s kissé közelebb is húzódik hozzá a kelleténél.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 1. 20:56 Ugrás a poszthoz

Alíz

Már be is esteledett. Ha a folyosókon nem világítanak a fáklyák, Marci az orra tetejét se látná. Lassú léptekkel közelít az Északi Torony irányába. Nemrég tért vissza a kastélyba, egyébiránt. Az igazgató úr értesítette szüleit a kis suhanc viselkedéséről, így hát gondviselői azonnal küldtek a gyermeküknek egy levelet, hogy szedje a sátorfáját, és uzsgyi haza. Nos, ez volt cirka 3 hónapja. Bizony ám. A vizsgaidőszak közepén neki haza kellett mennie legnagyobb bánatára. Bár most, hogy visszatért, kicsit bánja, hogy nem tette le a vizsgákat, mert nyilvánvalóan évet kell ismételnie, hát ehhez a legkevésbé sem fűlik a foga.
Ó, apropó. Hogy miért is bandukol az északi szárnyban? Tudniillik ott van a Bagolyház, Benőke lakhelye. Szülei megígértették vele, hogy mostantól kezdve hetente ír nekik egy átkozott levelet. Édesanyja azt mondta, hogy az is elég, ha csak annyit firkant a papírra: minden király, csupán adjon életjelet. Marcinak nem áll szándékában kihúzni a gyufát, különben is az elmúlt hónapokban valóban alaposan átgondolta a dolgokat, és arra jutott, hogy itt az ideje a változásnak. Nincs szüksége több büntetőmunkára, idióta csínyek végrehajtására. Inkább nekilát a tanulásnak, és utána meg majd lesz belőle valami.
Lassacskán megérkezik az említett helyszínre. Mint mindig, most is legelőször az az undorító bűz csapja meg. Megrázza a fejét, majd beljebb merészkedik, ügyelve, hogy ne lépjen semmi ürülékre.
 - Benőke, merre vagy? - keresi kedvencét nyájas hangon. Ahogy szemeivel az állat után kutat, realizálja, hogy nem egyedül van itt.
 - Óh, öhm. Hali! - köszön a szöszinek. Nem akar bunker lenni, így illik. S miután az üdvözlés megtörtént, továbbra is Benőkét keresi szemeivel.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 1. 22:12 Ugrás a poszthoz

Alíz

Néha azért elgondolkodik azon, hogy a manók mindenhol takarítanak-e. Mert hogy a Bagolyházat kihagyják, az hótziher. Itt mindig büdös van, de annyira, hogy majd ki szalad egy kis róka a száján. Na, az lenne még a szép látvány.
A milliónyi bagoly közül nem lenne nehéz kiszúrni Benőkét, ugyanis eléggé elüt a többitől. Kicsike, ápolatlan, csúnyácska és esetlen. Nála idétlenebb jószágot nem igen találni a Földön. Azonban úgy tűnik szereti ezt a bújócska játékot, ugyanis Marci még mindig nem találja. Azonban egy diáktársa jelenlétét észreveszi, rá is köszön. Egy lányról van szó, azonban nem fordít rá túl nagy figyelmet, hiszen Benőkét próbálja meglelni.
 - Ó, csak a nyamvadt baglyom - legyint Marci, miközben az állatka után kutat. Azért képtelenség ennyire elrejtőzni, bizonyára élvezi az a kis szerencsétlenség. Már épp felidegesítené magát, mikor a leányzó felajánlja a segítségét. Ami azt illeti, nem igazán lepi meg a dolog, valamiért ebben a kastélyban egészen rendes tanulók vannak, mindenki baromi segítőkész.
 - Azt meghálálnám - ereszt egy félmosolyt Marci, majd tovább szólongatja az átkozott madarat. - Egyébként Marci vagyok, negyedikes és eridonos - mutatkozik be. Pillanatokon belül megpillantja a dinka kis állatkát.
 - Meg vagy, te nyavalyás! - azzal a lendülettel a levelet a csőrébe helyezi, és elküldi. - Na, ezzel is megvolnánk.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 2. 15:34 Ugrás a poszthoz

Alíz

Egy kedves teremtéssel hozta össze a sors a mi kis Marcinkat, ugyanis a leányzó azon nyomban felajánlja a segítségét, úgy, hogy még életükben nem beszéltek. De mint már mondtam, ez a Bagolykőn tipikus viselkedés, mindenki eszméletlenül jófej, kivéve a rellonosokat, de őket inkább hagyjuk is. Voltak idők, mikor Marci csak velük a barátkozott, és hát meg is lett a gyümölcse a dolognak. Természetesen azóta is tartja velük a kapcsolatot, csak mégse találkozik velük olyan sokszor, mint ahogy régen tette. Ezt is szülei tanácsolták neki. Hiába 18 éves - lassan már 19 -, kötelessége betartani azokat a szabályokat, melyeket a szülei diktálnak. Még ha nehezére esik is.
A kis vöröske kuncog egyet, mikor a lány eltéveszti a bagoly nevét. Valószínűleg navinés, gondolja magában Marci. Azok az ilyen... öhm szeleburdik. És akkor is felnevet, mikor nekirepül egy bagoly. Nem szép dolog, tudja ő, és valószínűleg a helyében ő is halálra rémült volna, de így külsős szemmel nézni igazán mulatságos volt.
Hála égnek pillanatokon belül előkerül Benő. Marci a csőrébe helyezi a borítékot, majd nézi, ahogyan kedvence viszi a szüleinek.
 - Jaa, igen. Ez azért is lehet, mert egy ideig nem tartózkodtam itt - mondja Marci miközben a tarkóját vakarja. Valahogy ezt a témát át kéne ugorni, semmi kedve a balfék dolgairól csevegni. Számára unalmassá vált.
 - Ó, ne aggódj! Teljesíthető - kacsint. - Bár valamennyivel természetesen nehezebb, de még én is elboldogulok. - nevet. - Figyelj csak, én negyedikes vagyok, és még halvány lila gőzöm sincs, hogy mit csinálok ötödik után. Szóval teljes mértékben ráérsz - mondja Marci.
Megigazítja talárját, a karját pedig megdörzsöli. Kezd kicsit fázni és... fúj. Megint megcsapta az orrát a bűz.
 - Nincs kedved inkább bemenni? Megpusztulok, olyan büdös van.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 2. 23:51 Ugrás a poszthoz

Adam

Valamikor sötétedés után indulhatott el Marci a kastélyból, olyan fél hat körül. Kicsit bosszantja, hogy a november jöttével rövidülnek a nappalok, de nincs mit tenni; ezen bizony varázslattal nem tud változtatni. Habááár... bizonyára meg van erre is a megfelelő varázsige, csak ő még nem ismeri. Mindenesetre a falu felé tart: pontosabban Őszike néni könyvesboltjába. Ugyanis a könyvtárban nem találta meg az önismerethez szükséges Én, mint varázsló, és viselkedéselemzéshez Híres mágusok a huszadik században című könyveket. Bár fogalma sincs mi a frászért kell viselkedéselemzéshez egy ilyen könyv, de a tanórán elhangzott ez a cím, ő pedig szeretne minél jobban teljesíteni, és különben is van szabadideje, szóval miért ne olvasná el. Bár azért kissé dühíti, hogy nem tudja helyben megoldani ezt a dolgot, és muszáj megtennie ezt az öt perc sétát, ám mindent a cél érdekében! A cél pedig az, hogy minél jobban vizsgázzon, hogy aztán ne kelljen többé ilyen badarságokat tanulnia. Teljesen kikészül mire elmehet a Bagolykőből.
Voltaképpen perceken belül a Fő utczán találja magát. Mivel életében nem volt még Őszike néninél - csak hallott róla - nem igazán tudta hol lehet pontosan. Bár nem olyan nagy az utcza, és valószínűleg ki lesz írva a bolt falára, így hát aggodalomra semmi ok. Marcika sas szemeivel pillanatokon belül megleli az említett helyet. Belép az ajtón, s egy csókolommal üdvözli az ott dolgozó... fiút. Kissé kínosan érzi magát, s amilyen gyorsan csak lehet kijavítja előző bakiját egy hello-ra. Megvakarja tarkóját. Mindenhol könyv. A földön, a polcokon, az ablakpárkányban, a csilláron... mindenhol! Talál egy lépcsőt, mely lefelé vezet. Máris a pincében találja magát, ahol ugyancsak könyvek vannak. Nos, a legjobb lesz, ha nekilát a keresésnek. Kellemes kis szerda este lesz ez a mai.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 3. 22:56 Ugrás a poszthoz

Adam

Igazából Marci sosem volt az olvasás híve. Jobb szerette az elektronikus kütyüket, a számítógépes játékokat, a telefonját stb. De hiszen itt, a Bagolykőn hiába használná, nem működne, így hát ilyen ódivatú dolgokkal kell eltöltenie az időt, mint olvasás. Mondjuk a kastély megannyi érdekes helyet rejt. Akárhányszor útnak ered, szinte mindig talál egy új termet a kastélyban. Ó, és a faluról ne is beszéljünk. Már 9 éves kora óta itt tartózkodik, azonban ő alig ismeri Bogolyfalvát. Szégyen. És különben sem szórakozás gyanánt kutat az említett könyvekért, a tanulás miatt szükségeltetik.
Amint beér az üzletbe a pince felé veszi az irányt; úgy gondolja majd föntről halad felfelé. Ugyan az itt dolgozó srácot akár meg is kérdezhetné az irományok hollétéről, de attól tart, hogy a fiúnak fogalma sem lenne a művek pontos helyéről. Hiszen milliónyi könyv van itt. De tényleg. És még pince meg padlás is van. Ás különben sem akarja zavarni, meg hát eléggé cikis volt az előbbi szitu. Na, valóban jobb, ha egyedül játssza a nyomozó szerepét.
Elnyelik a polcok. Sehol sem találja a köteteket, és ez már kezdi kicsit bosszantani. Jobban örülne, ha pillanatok alatt meglenne, s le is léphetne innen a szobájába.
Ekkor kialszanak a fények. Még az orra tetejét se látja.
 - Ah. Komolyan? - mondja félhangosan, ingerülten. Miközben zsebeiben pálcáját próbálja kitapogatni, próbál előre haladni, megtalálni az ajtót. De amint rámarkol a pálcájra, sikeresen feldőlt egy kupac könyvet, s kis híján ő maga is elesik. Azonban nem olyan béna ő, eridonos vagy mi. Talpon marad, természetesen. Elmormol egy lumost, s máris varázsol egy kis világosságot. És pont ebben pillanatban lát meg egy férfit.
 - Öhm. Jó estét! - köszönti. Idősebbnek tűnik nála. Hosszú, sötét haja van, és talán egy fejjel magasabb lehet. Egy féllépéssel hátrébb lép. Igaz, így is meg volt a három lépés távolság, ám ő mégis túl közelinek érezte magát az ismeretlenhez. - Ön tudja, hogy mi történt? - kérdi Marci. Hátha pillanatokon belül visszatér a rendes világítás, s nem kell felmennie megkérdeni a srácot, hogy mi a franc történt.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 3. 23:16 Ugrás a poszthoz

Csongor

Ebben a pillanatban lép ki a cukorkaboltból Kováts Marcell. Novemberi szombat kora délután. Cseppet sem mondható kellemesnek, sőt, egészen hideg van. Marci talárja alatt egy póló, hosszú ujjú póló, és egy kötött pulcsi lapul. Semmi kedve egy megfázáshoz. Mindenesetre örülne, ha gyártanának bélelt talárt is. Bár lehet létezik, csak a kis vörös még nem nézett be a taláros üzletbe. Talán pont most kellene... És ekkor hatalmasat kordul a hasa. Hmm... Inkább valami harapnivalóra lenne szüksége. Igaz, zsebében ott lapul egy kis édesség, de ő inkább valami főtt ételre vágyna. Finom rántott sajtra és sültburgonyára, vagy halra és mellé egy kis rizsre. Mmm... Még a nyál is összefutott a szájában. Belenyúl zsebébe. Előveszi a megmaradt pénzét és számolgatni kezdi. Elégnek tűnik. És máris a Vendéglátó negyed felé veszi az irányt.
Perceken belül meg is érkezik, és aww... Megérzi az isteni illatokat, melyek a közeli gyorsétteremből áradnak. Megnyalja szája szélét, s belép a Falatozóba. Azonnal beáll a sorba, s nézelődni kezd. Mikor ő a soros - ami beletelik egy kis időbe, ugyanis milliónyian álltak előtte -, kiböki a rendelését. Azonban hal és sajt, a krumpli és a rizs helyett egy pizza kerül a tányérjára, ami melegítés után a tálcájára lesz helyezve. Miután kifizeti az ételt, egy pillanatra megáll. Egy átkozott szabad asztalt sem talál szemeivel. Semmi kedve egy vad idegen családhoz, vagy diákokból álló bandához csapódni. Végül csak meglát egy totál üres helyet, messze a pulttól, a sarokban. Gyorsan odalépked, s leveti magát a székre. Amint megtalálja a kényelmes pozitúrát, felemeli a pizzáját és mohón beleharap. Kár volt sietni, ugyanis nyelve égni kezd. Kinyújtja hát - ami valljuk be, nem valami szép látvány -, s legyezni kezdi. Annyi esze természetesen nincs, hogy vizet töltsön poharába. Ostoba kis Marci.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 4. 00:26 Ugrás a poszthoz

Csongor

Ritkán szokott ő a faluban kajálni, számára a kastélyban kapott koszt tökéletesen megfelel. Ne lenne olyan alkalom, hogy ne találna kedvére való kaját. De ha már egyszer amúgy is Bogolyfalván tartózkodott, és közel is volt a vendéglátó negyed, akkor miért ne térjen be a legközelebbi gyorsétterembe? Hála égnek csak pár galleont kérnek el a pizzáért, így már érthető miért vannak itt ennyien. Meg különben is ebédidő van. Nyilvánvaló, hogy nem egy-két ember ücsörög az asztaloknál.
Hála égnek nem szükséges ismeretlenek mellett helyet foglalnia, ugyanis talál egyetlenegy szabad asztalt. Amint leül, beleharap a pizzájába, azonban nem számított arra, hogy ennyire forró lesz. Épp fulladozáshoz kezd, mikor egy nála jóval fiatalabb srác megkérdezi, hogy leülhet-e. Marci hevesen bólogat, s belekortyol a vizébe, holott legszívesebben a fiú kólájával oltotta volna el égő nyelvét. De azért hatalmas pofátlanság lett volna megkaparintani a fekete italt, s egy nagyot kortyolni belőle. Ha a legjobb haverja ült volna előtte simán megtette volna de így...
 - Hihetetlen, hogy milyen sokan vannak, mi? - kérdezi a kis sráctól mosolyogva Marci. Megtörli szemeit, ugyanis még könnyei is kicsordultak a nagy haldoklás közepette.
Pizzáját fújni kezdi, hogy ne ismétlődjön meg ugyanaz, mint az előbb. Nem lenne szép látvány. Mikor már úgy érzi épp megfelelő hőmérsékletű az étel, harap egyet, jól megrágja a falatot, majd lenyeli. Mmm... Mennyei! Ízlelőbimbói egyenesen el vannak ragadtatva!
 - Te is bagolyköves vagy? - kérdi Marci. Nem tudja eldönteni, hogy előkészítős, vagy már a kastély lakója. Elég fiatalnak tűnik.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 4. 01:17 Ugrás a poszthoz

Csongor

A haldoklás után végre sikerül jobban szemügyre venni a srácot. Szőkésbarna haj, kékes szempár, egy-két anyajegy az arcon. Egész kedvesnek tűnik, még kisfiús arca van. Több, mint valószínű, hogy elsős. Esetleg másodikos. Nem, inkább elsős.
Miután alaposan végigmérte, végre megkóstolja a pizzáját - alapos megfújás után. Nem szeretne hasonló szituációt teremteni. Finom, finom, bár a kastélyban azért a manók jobbat alkotnak, de hát pár galleonért mit várunk?
 - Én most vagyok itt először, szóval nemtom - rántja meg a vállát. - Hé, hé, hé! Nyugi öcskös - mondja mosolyogva, s közben megveregeti a srác vállát. - Ha zavarnál már rég elküldtelek volna - mondja. Marci sok dolgot utál. És ez hozzátartozik: ha valaki próbál rettentő udvarias lenni. Vagy olyan dolgokon fennakadni, amik már megtörténtek. Nyilvánvaló, hogy nincs gáz a srác maradásával, különben rég megmondta volna Marci, hogy jobb lenne, ha távozna. Mondjuk az is nyilvánvaló, hogy a srác fiatalabb révén próbál nem ujjat húzni az idősebbel, s inkább kétszer megbizonyosodni arról, hogy nincs ő rossz helyen. Csak hát a mi Marcink ebbe nem gondol bele.
 - Gondoltam. Jaa, nem olyan rossz. Mindenképp jobb, mint egy sima mugli suli - mondja. - Én eridonos. És Marcinak hívnak - nyújtja jobbját a kis srác felé. Ha megtörténik a bemutatkozás a kis vörös még egyet harap a pizzájából, a falatot pedig vízzel öblíti le. Milyen jól is esik neki!
 - Na és, milyen a levita? Nem sok diákot ismerek onnan - folytatja a beszélgetést Marci. Ha már ideült a gyerek, akkor csak dumálgassanak, nem igaz?
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 4. 17:53 Ugrás a poszthoz

Adam

Amikor kialszanak a fények Marcell egy pillanatra megijed. Elég sok horror filmet látott már ahhoz, hogy tisztában legyen a következő eseményekkel. Alig várja, hogy a baltás gyilkos, vagy egy sötét mágus megjelenjen az ajtóban, s ki mondja a gyilkos átkot, vagy csak megkínozza. Mindenképpen ehhez hasonló dolgoknak kell történnie.
Azonban ez nem egy horror film. Semmilyen gonosz alak nem tűnik fel, pusztán Marci agyában. Nem is képzeleg tovább, inkább azon van, hogy feljusson, s megkérdezze a fiatalembertől, hogy mi a fészkes fene történt. Mialatt pálcája után kutat, sikeresen feldőlt néhány könyvet, s mikor fényt csihol egy férfival találja szembe magát.
 - Akkor azt hiszem felmegyek, és megkérdezem - mondja Marci, s elindul a kijárat felé. Igaz, kissé furcsának találja, hogy a férfi nem követi. Mégis ki akarna a vaksötétben álldogálni? Mindegy, nem törődik a dologgal. A Bagolykőn és környékén nem kevés érdekes emberrel lehet összefutni.
A kis vörös már majdnem megtalálja a lépcsőt, mikor hirtelen újra világosság lesz.
 - Remek - elégedetten fordul meg, s lépdel vissza a könyvekhez. Még elmormol egy noxot, majd újra nekiveselkedhet feladatának.
Ott tökörészik lassan tíz perce, és még mindig nem talál semmit. A férfi továbbra is itt álldogál.
 - Öhm... Esetleg tudna nekem segíteni? - kérdi felé fordulva. Valójában még ő maga, Marci sem érti, hogy miért pont egy vadidegen férfit kérdez meg, ahelyett, hogy felcaplatna, s az itt dolgozók egyikét környékezné meg. Habár simán lehet, hogy a férfi itt dolgozik, vagy úgy ismeri ezt a helyet, mint a tenyerét.
 - Szóval nem tudja, hogy merre találom az  Én, mint varázsló-t és a Híres mágusok a huszadik században című könyveket?
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2016. november 9. 16:01 Ugrás a poszthoz

Csongor

Tulajdonképpen nem bánja, hogy végül lett társasága, bár végignézve az éttermen egészen nyilvánvaló volt, hogy valaki pillanatokon belül lecsüccsen mellé. Hála égnek nem egy zsörtölődő öregasszony, vagy egy fiatalkoráról áradozó idős férfi foglalt helyet vele szemben, hanem egy rendes kissrác. A kölyök tökéletesen meg akart bizonyosodni, arról, hogy zavar-e a jelenléte. Marcit egy cseppet fel is húzta a dolog, de ha jobban belegondol, valószínűleg ő is így viselkedett volna annyi idősen.
Ugyan nyelve totális szétégett, ő mégis folytatja az evést, persze előtte jó alaposan megfújja. Egészen finomnak találja, s egyre csak tömi a fejét. Végre pocakja sem reklamál.
Két falat között megesik a bemutatkozás is. Csongornak hívják a gyereket, s hamar rátalálnak a közös témára, ami nem más, mint: az iskola. Mintha egyszer-kétszer már látta is a folyosókon, de nem biztos benne.
 - Hát... - vigyorogva megvakarássza tarkóját - egész jól - próbál füllenteni, bár valószínűleg a vak is látja, hogy nem teljesen mond igazat. Nem egy éltanuló, és nem is akar az lenni. Talán terelni kellene a témát. - Nos eleinte még minden okés volt, de aztán... - nevet. - Az első meg a második sima ügy. Mondjuk ha folyamatosan tanulsz, nem úgy, mint én, akkor a harmadik és a negyedik is könnyen fog menni. A tanárok meg... Hát, Felagunddal jobb ha vigyázol. Szétolt bájitaltanon, ha nem készülsz folyamatosan. A többi nem vészes. Podmaniczky Ádi a kedvencem. Ő nemrég lett tanár, szóval alig idősebb nálunk. Jól tanít, humora is van, és különben is a házvezetőm. Nem is mernék rosszat mondani róla - felkacag. - Ő tanítja a mugliismeretet.
Időközben pizzájából is eszegetett, így hát már csak a széle maradt, amit amúgy sem csíp annyira, mégha puhább is. Kortyol egyet a vizéből, hátrébb tolja a tányérját, s kényelmesebb pozíciót vesz fel. Sóhajt egyet, majd megpaskolja pocakját.
 - Jaaaj, de tele vagyok. És egyébként neked mik a tapasztalatid eddig? Felfedezted már a kastélyt? Úúú, gondolom már lecsekkoltad az erdőt - vigyorog Marci.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. július 9. 23:45 Ugrás a poszthoz

Erik(a) Kiss

Szabad hétvége van nyugi, most az egyszer nem engedély nélkül császkál a faluban, eskü. Bár, mindenki pontosan tudja, hogy neki a bezárt kapuk sem jelentenek akadályt, azért Marci mégiscsak nyugodtabb szívvel van Bogolyfalván, mikor engedélye is van rá. Mondjuk mintha már saját Tücsök Tihamérja mintha kezdene lemondani róla. Ez kevésbé pozitív.
Mindenesetre a mi kis Marcink ráérősen lépeget a falu utcácskáin. Az ember azt hinné, hogy totálisan céltalanul bolyong, pedig ő tökéletesen tudja mi lesz a végállomás. Kettőt lehet találni. A pub? Hmm... Majdnem, de az mégiscsak túl elit számára. Különben is, ma szakadtabban néz ki az átlagosnál. Akkor hát a kocsma? Talált-süllyedt. Kedvenc helye, második otthona. Egyszerűen imádja. Az a por, a bűz, az alkoholisták, a zaj, az undorító alig megtisztított söröskorsók... Aww, mennyei, pompás!
Apropó visszatérve elhanyagolt külsejére. Arcszőrzetével régóta nem foglalkozott, így nem csoda, hogy eluralkodott a káosz. Haja össze-vissza áll (különben sem szokta belőni), és ruházata... Nos... Egy teljesen szakadt farmer takarja lábait, vagyis próbálná, ugyanis körülbelül az egész egy nagy lyuk. Még jó, hogy a combja felett még nem adta meg magát a gatya. Fehér pólója szintén borzasztó állapotban van. Egy lyuk a hasánál, másik a mellkasánál, harmadik a hátán és még sorolhatnám. De hála égnek a talárja mindent eltakar. Micsoda szolgálatokat képes nyújtani ez a szúrós genyó. Mondjuk hozzá kell tenni, az említett ruhadarab sem csodás. De ugyan ki a francot érdekel?
Pillanatok alatt már be is toppan. Látja, amint egy-két ember felkapja a fejét, de a legtöbben magasról tesznek rá. Egyből a pult felé veszi az irányt. Beszerez egy sört - egyelőre annyi elég -, majd egy üres asztalhoz ledobja magát. Legalább itt semmi kínos nincs abban, ha valaki totálisan egyedül van. Általában itt mindenki így kezdi.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. július 12. 23:23 Ugrás a poszthoz

Álmos

Marci egész álló nap a kviddicspálya közelében ólálkodott. Szünetekben folyton arra járt, ebéd után szintén, s most, hogy már semmi kötelessége nincs a napra - kivéve a házi írás, de ugyan... - , újra arra ténfereg. Kérdezhetnénk, hogy de mégis mi a frászért? Elvégre a kis vörös sosem a kviddicsimádatáról volt híres. Igaz, párszor már megkérték, hogy csatlakozzon már az eridon csapatához, ám ő sorra visszamondta a lehetőségeket. Ó, nem, koránt sem azért, mert tehetségtelen lenne, és a többiek csak azért keresték fel, hogy viccet csináljanak belőle, vagy mert édesapja seprűket gyárt. Egyszerű az ok: mondhatni tehetséges. Jó, mondjuk inkább azt, hogy nem rossz. Olyan átlagos. Megy neki a cselezés, ügyesen passzol... bár a trükkök kevésbé jönnek neki össze, de igyekszik.
Ó, kicsit elkanyarodtunk a témától. Szóval az ok... Nos, hát... Kicsit kényes téma, igazából Marci kellemetlenül érzi magát, hogy voltaképp... részben kelemenannásat játszik, de a pénz nagy úr... És hát nem pontosan olyan kelemenannás, csak hát na... Szóval semmi hihetetlenül durva dolgot nem kell tennie vagy ilyesmi, főleg nem a kviddics pályán - bizarr lenne, valljuk be -, csak hát... Oké, tehát az a helyzet, hogy a minap megkereste egy lány - egy elég csinos lány -, hogy egy bizonyos összeget ad Marcinak havonta, ha az öccsével összehaverkodik, név szerint:
Ohridszki-Füst Álmos. És jöhetne még több kérdés: miért pont ő? mire kell neki egyáltalán a pénz, elvégre szülei havonta küldik a galleonokat. Nos, Zenkő annyit mondott, hogy nincs annyira kétségbeesve, hogy minden második diákot megállít, s könyörög neki, hogy legyen már Álmos pajtása. Nem, egyáltalán nem így van. Állítása szerint egy ideje már figyeli az eridonost, s látta, hogy rendkívül közvetlen, nyílt, kedves, és még sorolhatnánk azt a megannyi pozitív tulajdonságot, melyekkel Marci rendelkezik. Hozzátette a lányka, hogy öccse természete olyan igazi rellonos, és Marci pontosan tudja mit jelent ez. Mikor kisebb volt rengetek rellonos haverja volt, ismeri a fajtájukat. Egyébként meg a vörös kiváló színész is, úgy gondolja nem lesz itt gond. Zenkő állítása szerint Álmos gyakran fellelhető a kviddicspályán, szereti ezt a sportot. Marcellunk meg hát nem akarta, hogy csak random a folyosón leszólítja, vagy a Nagyteremben véletlenül elgáncsolja, esetleg ráönti a narancsléját, s ezzel megteremtve a tökéletes ismerkedési lehetőséget. Akkor már legyen egyből valami közös pontjuk: a kviddics.
Ahogy körbenéz a pályán, szemével kiszúr valakit a levegőben. Hát ez nem lehet más, mint Álmos! Egy kicsit azért megrezzen, mikor a srác alig pár centire tőle kapja el seprűjét, de tudja: mutatnia kell mennyire kemény, nem tűnhet nyámnyilának.
 - Hát ez nagyon baró volt! - mondja a lehető legőszintébben. Mindenesetre igyekszik. - Taníthatnál egy-két trükköt, látom neked királyul megy! - teszi hozzá ordítva, fél attól, hogy a srác nem hallja meg, olyan messze van. Gyorsan a saját seprűjére pattan, s már fel is emelkedik, egyenes a srác irányába fordítja járművét. Micsoda estének nézünk elébe!
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. július 16. 17:08 Ugrás a poszthoz

Bojarski professzor

Vannak tantárgyak, amik nem mennek könnyedén, sőt... egyenesen kínszenvedés a tanulás olykor. Marciról tudniillik, hogy ő gyűlöl segítséget kérni diáktól, s tanártól egyaránt, inkább a maga módján tanulja meg. Vagy valami olyasmi. Azonban a vielkedéselemzéssel roppantul meggyűlik a baja, mi sem bizonyítja, hogy tavaly pont ebből a tárgyból bukott meg. Bármennyire is igyekszik, vet be mindenféle módszert, egyszerűen nem megy a fejébe, mintha ez a tantárgy direkt szórakozna vele. Házijai általában pontatlanok, dolgozatai állandóan troll minősítést kapnak, s ezek egyre jobban elveszik a vöröske kedvét. Akárcsak régebben a muglisuliban a matek. Legszívesebben elégetnék a tankönyvet, szétcincálná a jegyzeteit, dobná ki az ablakon a pennáját... Azonban a minap végül megint sikerült felszívnia magát, s úgy határozott, hogy ő bizony megoldja a problémát. Így vagy úgy. Félfüllel hallotta, hogy Bojarski professzor mindenhez konyít valamennyit. Különben is szimpatizált a tanár úrral, nem mintha hosszasan beszélgettek volna a valaha. Pusztán köszönnek egymásnak a folyosón, ha Marci látja, hogy épp segítség kell, mert nem bír a seprűkkel, ő nagyon szívesen cipeli a járgányokat stb. Talán ő az egyetlen a kastélyban, akitől hajlandó lenne segítséget kérni. Azt is mondták, hogy ő nem feltétlen ragaszkodik a régi módszerekhez, könnyen szót lehet érteni. És különben is, inkább neki szól, mintsem Naizer professzornak. Valószínűleg már a kezdettől fogva beskatulyázta. Legalább Bojarskinál még lenne esélye. Szóval ami azt illeti így is tett, felkereste, nem vetette el a gondolatot, s szerencsére a professzor simán beleegyezett. Úgy döntöttek, hogy egy jó kis péntek délutánt rászánnak erre.
Most pedig az a bizonyos péntek délután van. Marci sebes léptekkel halad a tanulószoba irányába, talárja csakúgy lebeg utána. A legrövidebb utat választotta, ugyanis késében volt már induláskor. 5 órát beszéltek meg, s ő konkrétan akkor indult el. Baromira reménykedett abban, hogy ő ér oda előbb, mert ha a Bojarski már ott fog üldögélni az elég kínos lesz.
Hála égnek perceken belül megérkezik a keleti szárny második emeletére. Gyorsan kitárja az ajtót, s mosolyogva nyugtázza, hogy senki nincs benn. Elhelyezkedik egy babzsákfotelben, jegyzeteit és tankönyveit pedig az ölébe fekteti.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. július 16. 23:19 Ugrás a poszthoz

Bojarski professzor

Marcell sosem pontosságáról volt híres, legyen szó dolgozatbeadásról, találkozóról, randiról... A 5 perc késéssel simán lehetett számolnia partnerének, de volt olyan, hogy 25-tel is. Mindegy, ez Marcival jár, így kell elfogadni. Viszont azt tökéletesen tudja, hogy olyan találkáról, amit ő indítványozott, s ráadásul a másik fél tanár, teljes mértékben illetlenség lenne nem időben betoppanni. Hiába igyekezett ő, a 2 perc simán megvolt.
Merlinnek hála így is ő volt a gyorsabb. Hamar letelepedett egy babzsákra, kényelembe helyezkedett, s kifújta magát, ugyanis nem gyors sétának, hanem egyenesen kocogásnak lehetett nevezni, amit ő leművelt a szobájától ideáig. Igaz, ami igaz: totálisan megérte. Legalább nem szerez elsőre rossz pontot Bojarski professzornál, ha már a legtöbb tanárnál nincs a kedvencek listáján. Egyébként sosem akart ő kiskedvenc  lenni, de a fekete listán sem akart szerepelni. Az erős közép szeretett volna lenni, akinek nem igazán tudják a nevét, mert nem is rossz meg nem jó. Azonban sikerült a felkerülnie arra a hülye feketelistára. Bár az elmúlt két évben mindent megtett, hogy megkapja ott a helyét.
Felkapja fejét, mikor nyílik az ajtó, s a professzor teszi be lábát egy félmosollyal együtt. Erre Marci ajkai is mosolyra húzódtak.
 - Jó napot! - üdvözli, miközben nézi, ahogyan a férfi elhelyezkedik mellette. - Nagyon hálás vagyok, hogy szakít rám időt, tényleg! - próbál nem nyálas lenni, s igaz, már egyszer megköszönte, ám úgy érezte, azért még egyszer meg kell. Így csinálja egy udvarias srác, nem igaz?
 - Szóval tudja, most vettük ezt az áramütéses vizsgálatos dolgot amit ez a Stanley izé... Stanley Milliam, vagy Miligram, áh... lényegtelen. Szóval ez a fickó csinált és hát... Szimplán nem vágom mi ez. Mármint nyilván elolvastam, meg figyeltem az órán, - itt azért elejt egy halvány mosolyt, mert abszolút nem igaz. Minden más érdekesebb, mint a tananyag. - de egyszerűen nem megy bele a fejembe. Esetleg el tudná magyarázni? - sóhajt egyet, s közben felényújta tankönyvét, kétségbeesett tekintettel együtt. Baromira reméli, hogy ez a kis délutáni különóra használni fog, s nem pocsékolja erre az idejét.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. július 17. 00:13 Ugrás a poszthoz

Bojarski professzor

Ez a viselkedéselemzés nem lenne olyan rossz, ha nem lenne ilyen rohadtul száraz az anyag, vagy lenne valami gyakorlati óra. A sárkánytan, vagy a legendás lények azért szimpatikus számára, mert ott valóban tud tapasztalni, de egy ilyen órán... Sőt, még azt is meg meri kockáztatni, hogy a gyógynövénytan is izgalmasabb, ez pedig merész kijelentés!
 - Úgy hallottam, hogy ön ebben a témában is otthon van... - jegyzi meg Marci. Amit azonnal meg is bán, mert a professzor simán érdeklődhet azután, hogy mi mindenről hallott még a vörös. Fú, ha a tanárok tudnák micsoda pletykák terjengenek róluk... Bár ez nem a diákok hibája, sokkal inkább a portréké. Marci gyűlöli őket. A bajkeverésen kívül máshoz nem igazán értenek.
Próbálkozik a drága felvázolni a problémát, azonban már valószínűleg itt elássa magát, mert a béna tananyag alapja sem jut eszébe. Érzi, hogy kicsit izzadni kezd. Mindig ez történik ha a ideges. Megvakarja tarkóját, izegni-mozogni kezd. Azt kívánja, bárcsak legalább egy kicsit is konyítana ehhez a hülyeséghez, vagy a béna agya legalább a fránya nevet megjegyezte volna, de nem.
 -Igen, igen totál. Nem is értem miért most vesszük. Baromság - helyesel, meg bólogat, mintha már korábban is gondolt volna erre. Vagyis arra mindenképpen, hogy az egész egy nagy baromság, de nem igazán tudta fölmérni, hogy ez nem negyedikesnek való anyag.
 - Igen, igen ez megvan. De mi is volt ennek a pontos menete? A tankönyv ezt olyan hosszan ecseteli, és olyan béna szavakat használ... - panaszkodik Marci, de aztán megembereli magát. Kihúzza magát. - Persze ez így van rendjén, én pedig mindezt meg akarom tanulni - olyan, mintha magához beszélne. Mintha leginkább meg akarná győzni magát ezekről a dolgokról. Több-kevesebb sikerrel.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. július 17. 00:27 Ugrás a poszthoz

Álmos

Marci el sem hiszi, hogy végre találkozott Álmossal. Legalább most már kevésbé van lelkiismeret-furdalása a pénzt illetően. Mondjuk tart attól, hogy egy gyengébb pillanatában, amikor már valamennyire barátságot kötött a sráccal, elszólja magát. Azonban ahhoz, hogy ez megtörténjen, először össze kellene haverkodniuk. Szóval kezdjünk is bele!
Nos, ami azt illeti, már az egész dolog eleje sem megy zökkenőmentesen. Álmos nővére említette, hogy az öccse nem egyszerű eset. Általában, ha egy ismeretlen beszélgetést kezdeményez veled, leszállsz a seprűdről, bemutatkozol neki, és ha nem vagytok egymásnak szimpatikusak, akkor távoztok, mert valószínűleg a csevegés kínos lesz. Hát kezdjük azzal, hogy a srác nem csakhogy nem száll le járgányáról, majdnem elgázolja a mi kis vöröskénket, a másik meg az, hogy bármennyire is kínos, gáz, vagy erőltetett lesz kettejük között a kommunikáció, Marci nem adhatja fel. Felszívja magát, s ahelyett, hogy itt hagyná a francba szitkozódások közepette - igen, ezt csinálná, ha lehetne -, felpattan seprűjére, s meg is dicséri azt a "király mozdulatot", ami szó szerint - majdnem - le vette a lábáról.
Utána ered a levegőben, azonban Álmos eléggé nyilvánvalóan kijelenti, hogy nem igazán vágyik társaságra. De mint tudjuk, Marcit ez soha nem fogja érdekelni.
 - Neeem, kajak meg akarom tanulni. Szerintem egész jó lennék! Ja és... A Pumukli baromi jó mese, te is nézted? - kérdezi vigyorogva és ordibálva, miközben száguldozik utána, ugyanis Álmos már megint arrébb repült. Álmos bizonyára teljesen idiótának nézheti. Nem sokan reagálnának így egy-egy beszólásra, de hát a srác nem tudja, hogy ő sem puszta udvariasságból teszi, vagy mert teljesen meg van húzatva. Mindenesetre a srác iszonyú jó a seprűlovaglásban, ugyanis Marci alig bírja utolérni. Valószínűleg többet fog ma repülni, mint repüléstanon valaha.
 - Szóval játszol a suli csapatában vagy valami? Csak mert elég jól megy. - próbálkozik beszélgetést generálni.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. július 17. 23:05 Ugrás a poszthoz

Bojarski professzor

Szóval bármennyire is igyekszik a drága, tudatlanságát nem igazán sikerül lepleznie. De hiszen ezért vannak itt, hogy megtöltsék üres kis buksiját finom, ropogós tudással. Nincs miért szégyenkezni, minden a legnagyobb rendben lesz. Bojarski különben sem fogja lenézni, vagy lebutázni... legalábbis ebben reménykedik a kis vörös. Aztán majd kiderül, hogy a beszélgetés végére milyen szemmel fog a srácra nézni. Mindenesetre Marcinak úgy kell koncentrálnia viselkedéselemzésre mint még soha.
A professzor bele is kezd a magyarázásba. Marci összpontosít. Hol Bojarski-t bámulja, hol a földet. Néha egyetértően bólint egyet, mintha mindent felfogna. Egyébként hihetetlen, de így is van. Esküszöm. Ezerszer jobbnak találja, mint az órán, sőt, egész élvezetesnek. Végül azért csak rákérdez arra, ami a leginkább foglalkoztatja, ami leginkább nincs a buksijában. A professzor pedig megadja neki a pontos választ. A férfi kerít papírt meg íróeszközt, s vázolja a helyzetet. Na, lássanak csodát, a vöröske megértette! Wooow. Ez aztán teljesítmény a javából!
 - Igen, igen. Teljesen! Jobb, mint az órán. Komolyan - mosolyog rá a srác. - Úgy emlékszem van valami 4 alappillére, hogy miért ennyire kényszerítő erejű a normáknak való engedelmesség. Vagy valami ilyesmi. Ezt is el tetszik nekem magyarázni? - kérdi. - Vaaagy haladjunk szépen sorban, ahogy ön jónak látja - teszi hozzá Marci. Nem akar ő csapongani, de őszintén szólva kicsit siettetné a dolgot. Inkább beszélgetne másról Bojarskival, mintsem ilyen unalmas dolgokról. Beh. Undorító.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. augusztus 8. 01:37 Ugrás a poszthoz

Branny

Hála égnek nem kellett sokáig győzködnie Branny-t a fürdőzéssel kapcsolatban. Így hát fogták magukat, és a Boglyas térről átvánszorogtak a falu szélén elterülő tavacskához. Mellesleg szó legszorosabb értelmében vánszorogtak. Ebben a tikkasztó hőségben alig tudták vonszolni maguk után izzadt testüket. Legalábbis Marci. Úgy érezte, mintha a sivatagban lenne, s csak egy csepp vízért sóvárogna. Nos, valóban így van - mármint a víz után való sóvárgás - csak épp nem szomját oltaná vele, hanem egyenesen belevetné magát. Tulajdonképpen nem is érti miért nem ez fürdőzést beszéltek meg, annyi lehetőség van a környéken. A faluban a barlangfürdő, a kastélyban az alagsori medence, vagy akár még a bátrabbak a vízesénél is berakhatják lábukat, s nem beszélve arról a medencéről, amely Merkovszkyék udvarán terül el. Piszkosul ismeri, elvégre ő takarítja azt. Nem egyszer gondolt már arra, hogy mennyire jó lenne egyet csobbanni, azonban sosem volt még rá alkalma.
Lassacskán meg is érkeznek a kiszemelt helyszínre. Mikor a látóhatárban feltűnik, a vöröske megtorpan egy pillanatra, vigyorogva a Brannyre néz, majd azt mondja:
 - Verseny a tóig! Három... Kettő... Egy! - és Marci már rohan is, mint az őrült, nem törődve azzal, hogy lehet a levitás még fel se fogta, hogy ő valójában mit akart. Miközben szalad, megszabadul a trikójától, övét kezdi kicsatolni, s mire a tóhoz ér, lecsúsztatja magáról a nadrágját, amilyen gyorsan csak tud, megszabadul cipőjétől, s pillanatokon belül már a vízbe veti magát bomba alakot öltve. Elnyeli a víz. Egyenesen imádja ezt az érzést. Hamar kidugja buksiját, nem állt szándékában sokat időzni a víz alatt. A tó felszíne kellemes, a Nap jól átmelegítette, ám a lentebb azért nem ennyire mesés a helyzet. Azonban ebben a hőségben roppant jól esik.
 - Hát nem remek?! - kérdi elégedetten behunyt szemmel Brannytől. Csodálatos.
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. augusztus 8. 12:13 Ugrás a poszthoz

Branny

Marci mindig is híres volt az őrült ötleteiről. Azt hiszem ott kezdődött az egész, amikor 9 évesen fogta magát, s éjnek évadján, mikor már a prefektusok is az igazak álmát aludták, - a tanárok meg főleg - úgy döntött, hogy lecsekkolja mit rejt a földszinten lévő elhagyatott mosdó. Szerencsére semmi bántódása nem esett, sőt, barátságot kötött egy goromba rellonossal. Aztán mikor a faluból minél gyorsabban vissza akart érni a kastélyba, s ezért az erdőt választotta, hiszen úgy tudta úgy lehet a legkevesebb idő alatt visszaérni... Nos, nem. A srácnak még rengetek ehhez hasonló sztori van buksijában, amiket baromi jó lesz az unokáinak mesélni esténként. Nyilván csak ezért csinált ilyen dolgokat.
Ez a mostani valójában semmi a többihez képest. Csak egy sima fürdőzés a tóban, semmi több. Valószínűleg rajta kívül még a többi ezer diáknak is eszébe jutott, no meg azoknak is, akik már évekkel ezelőtt végeztek a Bagolykőben. Ennél azért eredetibbnek kellene lennie.
Jól sejtette. Branny hirtelen azt sem tudta mi történik körülötte, mikor Marcika rohanni kezdett, akárcsak egy őrült. Futás közben megszabadult ruhadarabjaitól, s amint csak tudta, belevetette magát a vízbe. Egyébiránt a kis vöröske nyerte a versenyt, s mihelyst felbukkant Bran feje, vigyorogva mondta:
 - Én nyertem, pancser. Mi a jutalmam? - közben a srác közelebb úszott hozzá. Legalább így nem szükséges kiabálniuk egymásnak.
 - Naná! - egyezett bele semmi gondolkodás nélkül Marci. Baromi király ötletnek tűnt. Különben is, a kis vörös mindig is imádott úszni, főleg mert az első vízzel kapcsolatos élménye iszonyú mókásra sikeredett. Emlékszik, mikor Noel belehajította a vízesésbe, s majdnem megfulladt, ám mielőtt még utolsókat dobbant volna a szíve, Noel - akárcsak a Baywatchban - utána ugrott, mint egy hős, s kimentette a pici Marci. Hah, milyen mesés emlékek!
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. augusztus 8. 23:44 Ugrás a poszthoz

Branny

Csupán egy hatalmas csobbanás hallatszik, jelezvén, hogy Kováts Marcell - hölgyeim és uraim - megérkezett a tavacskába, méghozzá bomba formájában. Micsoda ugrás! Egyszerűen legendásnak lehetne nevezni. Ilyet még az emberiség nem pipált, az tuti! Mellesleg a futóverseny győztese is a vöröske lett. Ennél baróbb napja valószínűleg nemigen lesz. Közben érdeklődik, hogy mi lesz a jutalma, elvégre minden nyertesnek jár legalább egy tábla csoki, minimum egy érem. Bár ő egy sörrel, vagy hétfogásos ebéddel is beérné, egyáltalán nem nagyravágyó.
Branny megkérdi, Marcit volna-e kedve olyan mélyre úszni, mint még soha. A válasz nyilvánvaló: IGEN.
Először a srác pálcája segítségével eltünteti a lenti sötétséget, hogy minden tökéletesen láthassanak, majd megragadja Marcika csuklóját, s a vöröske azt veszi észre, hogy egy vízhártya keletkezik a feje köré. Legszívesebben megtapogatná, azonban attól tart, hogy kilyukasztaná, vagy valami hasonló rossz dolog történne, s akkor pápá vízalatti kalandozás.
Az eridonost különösebben nem zavarja a másik fogása, sőt... egy idegen, különös érzés járja át, olyan, mint még soha. Megrázza fejét, mintha szabadulni akarna a váratlanul ért dologtól, s inkább azzal törődik mit láthat lenn. Nos, halakon, kagylókon, és egyéb ismeretlen cuccokon kívül más nem kerül szemei elé. Egész gyorsan haladnak, gyorsabban, mint az átlag. Aztán pillanatokon belül visszatérnek a felszínre. Marci fütyül egyet.
 - Hűha! - kezd bele - Ez aztán szuper volt! Szívesen mennék még egy kört, hátha összetalálkozunk egy sellővel. Gondolj bele, lehetne egy halbarink! - kacag a srác. Bár ha jobban belegondol, tényleg összehaverkodna egy olyan vízalatti lénnyel. Nem sok ember mondhatja el magáról, hogy halbarija van. Marci pedig olyan akar lenni.
 - Na, gondolkodtál már a nyereményemről? - kérdi vigyorogva, miközben elfekszik a vízfelszínén, behunyja szemeit, s pusztán élvezi a napsütést. Ennél kellemesebb nem is lehetne!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Kováts Marcell összes RPG hozzászólása (23 darab)

Oldalak: [1] Fel