36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Marcus Arbor összes hozzászólása (5 darab)

Oldalak: [1] Le
Marcus Arbor
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. július 16. 14:28 Ugrás a poszthoz

Elemi mágia óra - szóló

Sanda gyanús kinézet
 Az évben először lép be az Elemi mágia teraszára. Rájön, hogy ez egy olyan hely, mely még házuknál is természetesebb, pedig annak erdeiségét nehéz felülmúlni. Helyet foglal valahol, és várja  a fejleményeket, hogy mi is lesz a mai feladat, mert eddig még nem vett részt gyakorlati órán. Elméletben már majdnem mindent tud az elsős évfolyamból.
 Meghallja, hogy a Tanárúr kiadja a feladatokat és fellelkesedik az "elemi mágus" szóra. Habár egy elég terhelő kifejezés vala, és az otthoni dolgokat tekintve, Anthony-t, sok az elvárás. Kíváncsi, hogy mit érezhet a bátyja, mikor a földdel bánik, mikor az meghajol az akarata előtt.
 Az sem képes eltántorítani őt, hogy a sérülés esélye fennáll. Azok csak sérülések, melyeket egy vándornak el kell szenvednie az útján, hogy végül messzire juthasson.  Gyors gondolatmenete közben a távolban meglátja a magát Dasha-nak kiadó Victoriát is, de inkább nm firtatja a dolgot, mivel úgy tűnik, elfoglalt.
 Sorát kivárva lép be a tükörbe, ahol először csak a homály fogadja. Köd.
- Elnézést, Tanárúr! Most mit kellene tennem? - Mielőtt választ kaphatna, egy hangot hall. Valami ragadozó madár hangja.  Követi, keresztül vágva a tájat befedő dunyhán. Ahogy közeledik felé, kidőlt fát lát, mely egy szakadékba lóg.  Egy sólyom ül az egyik ágán, és őt nézi mérhetetlenül sárga szemeivel. Mikor a köd eloszlik, a rémült Marcus észreveszi, hogy egy hegy tetején áll, és nem egy szakadék szélén. A peremén lelógó fa ágán ülő madár tovább figyeli őt.
Marcus Arbor
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. július 16. 22:49 Ugrás a poszthoz

Állia

" Akkor látogattam először el a bogolyfalvi cukrászdába, miután a nyaralás véget ért. Pontosítva egyik nap, órák után, könyvek között érkeztem oda, s hogy is mondjam, megzavarodtam a sokféle édesség láttán. Példa a fekete erdő torta. A kedvencem! Mikor megláttam, úgy gondoltam, nekem ne kell más, csak az, és boldog leszek. Siralmas, tudom, hogy egy étel tegyen boldoggá, de így van, és tökéletesen beválik.
 Vettem belőle három szeletnyit, mert tudod, egy sosem elég. Nem kértem szomjoltót hozzá, ha jól emlékszem. Viszont arra tisztán, hogy nehéz volt helyet találni. Megláttam egy üres bokszot, és gondoltam,  "haj de jó, végre egy üres boksz" , de az éle, mint mindig, rám cáfolt. Csak akkor vettem észre, hogy egy lány ül ott, amikor már leültem vele szembe. Vagyis, nem tudtam, hogy vele szembe ülök le, mert nem látszott messziről. Valami olyasmit hebegtem neki, hogy:
- Helló! Foglalt ez a hely? - Nehéz rejtegetni a vörösséget az ilyen kínos pillanatokban, de más nem jutott eszembe." - részlet a Naplóból
Marcus Arbor
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. július 16. 23:20 Ugrás a poszthoz

Lotte

Aktuálisan

" Veszélyes hely a Fő utcza Bogolyfalván. Mikor először jártam arra, nem várt fejlemények tanúja és áldozata is voltam egyben, mikor egy becsapódást éreztem. Persze, ahogy mindig a szerencsével együtt, egy lány talált meg akkor. Szerencse így, szerencse úgy, de ha a Szerencse hölgyének áldoz az ember gyakran kapja az ellentétét.
 Szóval, a rolleres ámokfutás kikerülése nem sikerült, az ütközést az univerzum törvényei szerint el kellett szenvednem, de jutányos árnak tekintem. Felálltam, azt mondtam, ujjammal mutogatva: - Egy pillanat. - Kiroppantottam derekamat, és már minden jól ment. Úristen hogy fájt!
- Semmiség, velem is megesik néha, ha deszkázni próbálok. És te? Te is estél, ha jól láttam a sebességtől kábultan. - Próbáltam gesztikulálni, nm tudom miért. Viszont rákérdeztem. - Mi a neved? Én Marcus vagyok, és szerintem rólam ennyi elég is. - Abban a pillanatban pillanatban menőnek éreztem magam. - biztos jól vagy?" - részlet a Naplóból
Utoljára módosította:Marcus Arbor, 2015. július 18. 08:37
Marcus Arbor
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. július 18. 09:05 Ugrás a poszthoz

Lotte

" OK. Megtudtam, hogy a neve Lotte. Korát tekintve, vagy a sulimba jár ő is, vagy meglehet, hogy lakos abban a faluban. Ezt a tényt ki kellett még derítenem, mert partnert kellett találnom a nagy eseményre. Próbálkoztam rávezetni. - Semmi gáz. Ez bárkivel megeshet. De tippelhetek? Szerintem, te Eridonos vagy. Ebből a hevességből vontam le ezt a következtetést. - Vártam valami választ, habár, így is úgy is bekövetkezett volna, ami a  mostani bejegyzésem végén fog.
- Igen, tudok. Nem sokban különbözik attól, amit te csinálsz. Csak annyi, hogy nincs mit fogni. Hacsak nem akarsz másba kapaszkodni, amíg gurulsz. - Lehet, hogy vicces hangulatban voltam, lehet nem, de már nem emlékszem annyira. - Hát, már egy ideje. Trükköket nem tudok, csak gurulni. És nem, nem nehéz. Szerintem könnyű. Majd megtanítsalak? - Későbbi találkozásunk reményében mondtam.
 Itt volt az ideje a nagy kérdésnek. - Te mész a Végzős bálba? Ha igen, remélem eljössz velem. - Szülők kényszerítése alatt nehéz jó párt találni, de akkor épp sikerült, mert a sietség hozott minket össze, ami mindig jó." - részlet a Naplóból
Marcus Arbor
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. július 18. 09:31 Ugrás a poszthoz

Elemi mágia óra - szóló

 Homok. Egy dűne tetején áll. Hogy került ide? Miért itt van? Hogy történt? Lényegtelenné folynak össze fejében a kérdések. Csak azt tudja, hogy egy sivatagban áll, az egyik elem erejével a kezében, és sem azt nem tudja, hogy melyik az az elem, sem azt, hogy mit tegyen. Viszont rekesztő a forróság.
 A madárra néz. Lehet, hogy ez valami jel? És mikor a madár elrepül, egy új, őrült ötlete támad. Lehetséges, hogy az ő eleme a levegő, mely könnyed, és szárnyakat adhat neki, melyekkel megszökhet ebből a sivatagból.
 Megáll és felkészül. Nem tudja, hogy hogyan is működnek a képességei.  Maga mögé löki a levegőt, mellyel lendületet kap. Tíz méter magasba emelkedik, viszont nem tudja, hogy, hogy is kellene ott maradnia. Félve a zuhanástól, háta mögé lök még levegőt, hogy előre haladjon. Ezt még sokszor megismétli. Ez nem nevezhető repülésnek, ez inkább valamiféle siklás. Viszont hamar elér arra a pontra, hogy nem bírja ezt az utazási módszert. Zuhanni kezd, s ereiben félelem terjed szét. Próbálja a levegővel lassítani magát azzal, hogy kisebb löketeket küld maga alá. Hál'istennek, sikeresen földet, vagyis homokot ér.
 Most, hogy rájött, hogy hogyan is működik a levegőbeli utazás, nekivág az útnak ugyanilyen, levegőbe ugrás, siklás, lassított zuhanás technikával.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Marcus Arbor összes hozzászólása (5 darab)

Oldalak: [1] Fel