Lolita Marks
INAKTÍV
A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
|
Victoria FresmoonÖltözék BPeHRbL-lg~~60_35.JPG)  Szép holdfényes este volt. Hősnőnk ilyenkor kedvenc zeneszáma kíséretében szokta kiválasztani holnapi viseletét. Azonban most másképp cselekedett. Szülei ugyanis az iskolába való bejutásának örömére tengernyi kötettel ajándékozták meg lányukat. Azt persze ismét figyelmen kívül hagyták, hogy Lolita inkább felnyalná a suli minden egyes helyiségének padlózatát, minthogy kezébe vegyen egy...brrr, könyvet. Ezért, nehogy még egyszer a kezébe ügyébe kerüljenek, szegény drága kénytelen volt erőt alkalmazni, hogy lecipelje azt a kéttonnányi könyvet a szertárba. Úton a végállomás felé véletlenségből elcsúszott valamin és egy hangos puffanás következtében a földön találta magát, megannyi könyvel beterítve. Ezt persze a hölgy szokásához híven szitkozódás követte. - B**d meg a k***a anyád! -kiabált fennhangon, közben ellenőrizve, hogy a zuhanás nem tett-e kárt makulátlan kinézetében. Amikor végre elért az áhított célhoz, félretéve minden finomkodást, egy laza mozdulattal berúgta az ajtót kemény talpú bőrbakancsával. Az ajtó nagy hangzavart csapva kivágódott, Lola pedig betipegett és az első helyre, amit alkalmasnak vélt, lehajította a könyveket, melyek a gravitáció jóvoltából egytől egyig szétszóródtak a padlón. - A többi már nem az én bajom. -ütögette össze a tenyerét elégedettem, hogy megszabaduljon a rárakódott porrétegtől. Amint igyekezett kifelé, észrevett egy lányt, aki nagyban szemezik egy üveggel. Hősnőnk persze hívatlanul odasomfordál a másik csajhoz. - Édes, meg is iszod, vagy megvárod, amíg téged isz meg? -kezdte, szokásához híven egy bunkó beszólással. -Mellesleg mi a f***t keresel itt? -förmedt rá a lányra. Úgy tűnik Lola igencsak elemében van.
|
|
|
|
|
Lolita Marks
INAKTÍV
A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
|
Victoria FresmoonÖltözékLolita több okból is kicsit hisztisebb volt, mint egyébként, első oka rossz hangulatának pedig az, hogy a szülei egyszerűen nem fogják fel épp ésszel, hogy lányuk nem az a "leülök és olvasok" típus. De ez mg önmagában annyira nem is lenne ok a morgásra, ha nem egy egész tonna olvasmányt küldenek. És ez még nem minden, hisz a lánynak hihetetlen erőfeszítések közepette le kellett cipelnie az egész köteget a szertárba, ami nem mellesleg olyan, de olyan penész és egyéb szörnyen erős szagok tárháza volt, hogy hősnőnk kis híján kitüsszentette magát halálfejes ruhájából. És az a lány, akivel ott összehozta a sors, úgy néz ki, nem épp a legjobb barátnőkként fognak távozni. - Na ide figyúzz kis anyám, még egy beszólás és azt a napot is megbánod, hogy megszülettél! -fenyegetőzött affektálva, mutató ujját feltartva. Igen csúnya gondolatok keringtek most Lola fejében, például hogy: Mit képzel magáról ez a kis p***a?! Vagy éppen: Úgy megruházlak, a lábad nem éri a talajt. A külső szemlélők (ha volnának) persze jogosnak tartanák a csajszi reakcióját, aki eközben már meg is ízlelte az üveg tartalmát. - Kér a halál! Add ide szépen! -követelőzött cinikus arckifejezéssel, majd abban a minutumban kikapta a lány kezéből az üveget és elég szépet kortyolt belőle, elvégre már jártas volt az ilyenekben. Az ivászat után megtörölte a száját ruhája ujjában, a palackot pedig a csaj kezébe nyomta. - Nesze b***d meg, így kell ezt. -mondta oda neki büszkén, habár hangjában elég sok gúny és lesajnálás bujkált. E pillanatban nagyon büszke volt magára, hogy megmutatta ennek a kis p****nak. Habár a lány nem biztos, hogy ennyire büszke, sőt biztosan elég dühös lesz az imént történtek miatt.
|
|
Utoljára módosította:Lolita Marks, 2015. szeptember 10. 14:17
|
|
|
|
|
|
|
|
Lolita Marks
INAKTÍV
A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
|
Fogság.
(Állia és a prefik)
Gönc Ilyen nincs! Büntetés!? Ráadásul fell kell nyalniuk a szárnyas dögök odúját, méghozzá varázslat nélkül!? Lolának semmi kedve nem volt elvégezni ezt a nyomorult melót, pláne ezen a verőfényes napon. Egész a büntetés eljöveteléig vagdosott, csapkodott és tombolt a szobájában. De nagy nehezen csak lenyugodott valahogy, felkapott valami régi göncöt, felkontyolta göndör hajzuhatagát, majd lassan, kínkeservesen megindult a bagolyház irányába. Halál lazán, zsebre vágott kézzel baktatott felfelé. Ekkor észrevett egy kis taknyost, aki épp lefelé lohol. Lola halványan elmosolyodik és kirakta a lábát, hogy a kis törpe eltaknyoljon benne, ami be is következett. A taknyos nagy puffanással a földre zuhant, Lola pedig vigyorgott, majd egy "Bocs, direkt volt!"-tal ott is hagyta, had szenvedjen. Amit odaért, lazán kivágta az ajtót és besétált. Amit meglátta a két prefektust, arcán fintor jelent meg, és megszólalt. - No, kezdődhet a kínzásunk? -kérdezte kelletlenül, majd megbontott egy csomag mentolos rágót, egy darabot pedig a szájába is hajított. Undorral az arcán körbejárta a bagolyházat, hogy felmérje, kábé mennyi idő, mire felnyalják a tollas koszfészkek mocskát. Mérgesen és fintorogva vette tudomásul, hogy ez a tollfészek nem is lehetne mocskosabb. Igyekezett lenyelni az összes trágár szót, amit ki akart mondani, nem ám még egyszer ki kell nyalnia ez a nyomorult koszfészket. - Na, b****us, essünk túl rajta! Hol vannak a tisztító-szerek, vagy mi a nyavalyák?
|
|
Utoljára módosította:Lolita Marks, 2015. augusztus 22. 18:32
|
|
|
|
|
|
|
|
Lolita Marks
INAKTÍV
A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
|
Fogság.
(Állia és a prefik)
GöncAmint a Bagolyház ajtajához ért, Lola már valamennyire beletörődött abba, hogy egy-két órát erre a nyomorult melóra kell szánnia az értékes életéből. Szokásához híven lazán kivágta az ajtót és besétált. A tovább fenyítések elkerülése végett köszönt is, de közben összeszűkült szemekkel, lenéző tekintettel nézett végig a két prefektuson, a lánnyal még össze is akadt a tekintetünk. Ezután hősnőnk tartott egy kis terepszemlét mocsok-felmérés céljából, ami még nagyobb undort és kedvtelenséget vont maga után. Mivel egy (a prefik szerint) nem épp odaillő kifejezés is kicsúszott a hölgyemény száját, így az egyikük figyelmeztette is, ha továbbra is hasonló szavak hagyják el a száját, a következő hétre is szerveznek neki hasonló programot. Lola rá nézett, elmosolyodott és válaszadás közben felemelte kezeit. - Oké, tanárnéni, jó kislány leszek! -nevetett, majd elfordul, hogy a lány ne hallhassa, majd hozzáfűzte- Egyenlőre... -eközben befutott Állia, aki oda is köszönt Lolának, aki a választ egy egyszerű "Csá" formájában letudta. A másik prefektus kérdésükre válaszolva elárulta a tisztítószerek honlétét és affelöl érdeklődött, hogy a lányok hoztak-e magukkal gumikesztyűt. - Az meg mi a...vagyis minek kell? -értetlenkedett- Amíg nincs manikűröm, addig nem is kell. -legyintett Lola, közben egy röpke pillanat erejéig Álliára nézett. Végignézte ahogy a srác bepakolja a seprűt, felmosót és egyéb mugli takarító-szereket, majd kisétál. Amint kilépett az ajtó, Lolita egyből a zsákhoz sétált, és elkezdte kipakolni annak tartalmát. Egy kis idő múlva társára pillantott. - Szórakoztató nézni, ahogy itt b****kodok? -utalt ezzel arra, hogy igazán segíthetne a pakolászásban.
|
|
|
|
|
Lolita Marks
INAKTÍV
A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
|
Victoria FresmoonÖltözékA szertárban való indulatok eléggé kezdtek elharapódzani, az a kicsiny üvegben lévő löttyike is rásegített a két lány közti ellentétére. A rossz hangulat másik eszköze maga Lolita volt, aki az imént elég csípős megjegyzés közepette szolgáltatta vissza az üvegcsét. A lány kérdésére Lola kisebb gonosz indíttatással felkacagott. - Ha akarod szívem... -kacsintott egy gonosz mosollyal az arcán, ám a fülét kicsit bántotta a csajszi vihogása. De végül is megérthető, hisz mindkét lány elég szépen a üveg aljára nézett, szóval, ha Lola is egy ilyesfajta nevetésben törne ki, az is megérthető lenne. A kis csaj beszólására azonban végleg elpattant a cérna hősnőnkben, és talán meg is folytja, ha az nem szegezi rá a pálcáját és átkozza meg. Lola egy sikítással hanyatt esett, majd miután földet ért tomboló dühe kimutatására fújtatott egyet, majd próbált felállni, miközben valami ilyesmit dörmögött, miközben karmolás-szerű mozdulatokat végzett a kezével. - Na most meghalt te kis r****c! -ám amikor már majdnem feltápászkodott, ismét a földre zuhant- Mi a f***? Mit tettél, de kis r***? -nézett fel villámokat szóró szemekkel a rá átkot küldő lányra. Egy két perc gondolkodás után hirtelen a lány lába után vetette magát, abból a szándékból, hogy feldöntse. Több kevesebb sikerrel...
|
|
|
|
|
|
|
Hayley L. Martinez
INAKTÍV
A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
|
Jó, ezt csak poénból mondtam.  Óvatosan, nem ám összetörtök itten!  Karina!  Mi a helyzet jégvirágom? Hát, Bence, szúrkolok, hogy elinduljon!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hayley L. Martinez
INAKTÍV
A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
|
*nézi a tömeget, énekelget* Én is már ettem...és...hát szerintem se egy macaron. *neki meg az* 
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hayley L. Martinez
INAKTÍV
A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
|
Choi Min Jong
KinézetEgy ideje gondolkodott rajta, hogy meg kéne tanulnia főzni. Lelki szemei előtt már látta is, ahogy a majdani férje hazaérkezik a munkából, ő pedig finom vacsival várja majd. Igen ám, elgondolni mindig könnyű, csak azután jön a valóság és pofátlanul belerondít a terveinkbe. De azért a saját ellátása szempontjából is jó pont lenne a főzés tudományának elsajátítása. De egyedül talán még a vizet is odaégetné, így egy társsal karöltve vágott neki a főzőtanfolyamnak. Úgy beszélték meg, hogy az étterem előtt találkoznak. Hay nem vette túl csicsásra a figurát, de azért igyekezett kicsit elegáns lenni, persze az időjárásnak megfelelően. Gyorsan le is trappolt Bogolyfalvára, az elé a bizonyos étterem elé. Nem látott előtte semmit, pontosabban senkit, aki úgy tűnt, mintha várna valaki, esetlegesen, netán, elképzelhetően pont egy vörös hajú, rellonos törpére. Ahogy az étteremhez ért, lecövekelt, hátratette kezeit, és elkezdett a talpán hintázni. Ide-oda nézelődött, nem különösebben a partnerét kémlelte a tömegben, csak úgy mindent megnézett, szemügyre vett, mondhatni "analizált". Kantáros nadrágja zsebéből néha-néha előkapta az okos-képernyős mugli-ketyeréjét és megnézte rajta az időt. Mugli ketyere? Milyen gyorsan elfelejtette a nevét annak a készüléknek, amit még néhány hónapja folyamatosan nyálazott. Hihetetlen, hogy a barátja halála mennyire megváltoztatta az életét. De nem, most nem akart rá és a szomorúságra gondolni. Ekkor észrevett a távolban egy hímnemű egyedet, amit felé közelít. Bizonyára ő lesz a főzőpartner. Hayley mosolyra fakadt, majd boldogan a fiú felé rohant, mintha csak ezer éve ismerné és a nyakába ugrott. Amint elengedte, előtört belőle a szóáradat.
- Júj, szia, biztos te vagy a főzőpartnerem, örülök, hogy megismerhetlek, én Hayley vagyok, de hívj csak Hay-nek, vagy Hay-linnek, vagy akár törpének is, vagy vörinek, vagy ahogy akarsz, mindegy, óh és téged hogy hívnak, bocs, hogy csak most kérdeztem, remélem te tudsz főzni, mert én még a vizet is odaégetem, jaj, de kis butus vagyok, hisz ha tudnál főzni, mit keresnél itt? -fakadt ki belőle egyszerre, szinte egy levegővel. Ahhoz képest, hogy kicsi, jó a beszélőkéje...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
