30. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Évnyitó ünnepély a Nagyteremben!

Megjelent az Edictum legújabb száma!

Elkészült a discord szerver, elérhetőség ITT!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Eris L. Awer-Kowai összes RPG hozzászólása (87 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 24. 14:34 Ugrás a poszthoz

Axel

* Nincs is jobb, mint egy kellemes őszi délutánon lejönni futni, hogy az izzadságtól kimenjen az ember fejéből a nyűg és a baj. A fejtőrését még mindig csak az okozza, hogy csak a bájitaltan tankönyvét kapta kézhez, a többi ugyanis már nem volt a könyvesboltban, arra még várnia kell, de így pedig lemarad. Hogy könyvtár? Blá, sok emberrel benne, nem kell az neki. Edzőcipő, melegítőnadrág és spagettipántos sportfelső van rajta. Már rég eldöntötte hogy bizony megnézi magának a kviddicspályát, mégha csak messziről is. Az anyja sosem engedte a seprű közelében sem, a varázsgramofonon hallgatta a meccseket és mindig akkor jött lázba ha az egyik játékosnak eltört valamije és úgy folytatta a meccset. Légzésére figyelve egyenletes tempóban halad, és messziről kiszúrja a magasban lévő karikákat, azok adnak neki irányt hogy merre kell menni. Te jó ég, hogy az anyja mennyire féltette őt... ha megtudná hogy most egyenesen a kviddicspálya felé tart, biztosan kivenné a suliból. Pedig a repülés izgalmasabban hangzik, mint az állandó gyaloglás éjszakánként. Közeledik a pályához. Megáll, hogy kicsit kifújja magát, térdére rakja a kezeit és mélyeket lélegez. Mikor fölnéz veszi észre hogy van valaki a levegőben. Seprűn. Milyenen? Innen nem tudja, nem is ért hozzá. A gramofonból csak az új seprűk hirdetéseit hallhatta a közvetítőktől, de egyet se látott még. Bárki is ül odafent, Erisnek nem tűnik fel hogy rosszul vagy jól üli-e a seprűt, ő el van bűvölve a repülés látványától. Összeszedi a gondolatait, vesz egy nagy levegőt és ismét futni kezd, ezúttal viszont még lassabban, hogy ne legyen az égben levőnek túl feltűnő, hogy ő itt van. Közeledik a Rellon toronyba ívelő szurkolóoszlopához, s mellette megáll, nekitámaszkodva az egyik stabil tartóoszlopoknak. Karjait összefonja és úgy követi sötét szeme a levegőben leledző fiút, bár innen nem látja pontosan hogy ki is ő. Talán még egy picit ajkai is kinyíltak a csodálattól amit eme sport iránt érez, habár egy meccsen sem volt jelen. Biztos csapattag az egyik házban ez az illető is. Nem tudja. *
Utoljára módosította:Eris L. Awer-Kowai, 2013. október 24. 14:34
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 24. 15:55 Ugrás a poszthoz

Axel

* Néma csodálattal figyeli a manővereket, mégha kicsit bénácskák is. Egy kicsit elszégyelli magát hogy mennyire átvette a repülés szellemét, ugyanakkor... irigykedik. Igen, irigykedik hogy milyen lehet ott fent... Élvezni a levegőt abból a magasságból, ahogy jobban süvít az arcodba, mint futás közben... Lobogtatni a haját és kipróbálni magát, hátha ért valamelyik poszthoz. De mindez csak ábránd, annyira nem kap sok pénzt otthonról hogy vehessen egy seprűt, az iskolaiak meg nem biztos hogy túlontúl biztonságosak... Amíg mereng, el is pillant a fiúról, valami pontot kiszúrt a pályán és arra bambul. Aztán mire észbe kap, a seprűs lovag leérkezik a levegőből a talajra, Eris pedig lemaradt a landolásáról. Itt az ideje lelépni. Nem hozta magával a talárját, nincs rajta se kapucni, se csuklya nem tudja eltakarni az arcát. Nem akarja megijeszteni a tetoválásával és a szemével a fiút, habár az utóbbi talán elsőre nem is tűnne fel neki, csak hogy valami nincs rendben vele. Fészkelődni kezd, keresi az utat ahol leléphet. Vagy elbújik a Rellon szurkolóoszlopa mögött és megvárja amíg a fiú elmegy, vagy most azonnal futni kezd... inkább az előbbi tűnik logikusnak és biztonságosnak. Ám amire nem számított, hogy seprűlovag a talárjához tart és őt is kiszúrta. Zavarában inkább behúzódik az oszlop mögé, bár a láthatatlanság most már nem ad neki biztosítékot arra, hogy ne lássák meg. Nincs menekvés. Aztán a fiú segítséget kér, Eris csak az arca jobb felét dugja ki a szurkolópáholy mögül. Kulcstartót? Mintha valamit látott volna, de nem tudni biztosra. Hmm... Nagy, szürke kő. Napestig eltartana itt a zöldellő kviddicspályát átnézni, ehhez bizony valami varázslat kell. De a tárgyvonzó bűbájt ő még nem tanulta meg. Az lenne a jó, ha át tudnák ideiglenesen színezni mondjuk hófehérré a pálya füvét, és rögtön ki lehetne szúrni a szürke kavicsot. De ekkora felületre még nem használta a varázsigét. Álljon meg a menet. Miért segítene? Csak mert ez a fiú volt az első akit igazából repülni látott? Ennyivel le is lehetne őt kenyerezni? *
- Nem láttam. De ha tudod a varázsigét amivel magadhoz vonzhatod, használd. Vagy... fesd hófehérré a pályát és kitűnik.
* Motyogja halkan. Húha, úgy tűnik tényleg elég volt ez lekenyerezni őt. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 24. 17:11 Ugrás a poszthoz

Axel

~Ó kulcstartó, ó kulcstartó... szürke színű kulcstartó.~
* Benső, képzeletbeli fejét megrázza hogy kiverje az újonnan született ódát a fejéből. Tehát a srác nem tanulta azt a bűbájt, hát így nincsenek előrébb. Amíg a fiú körbenéz, Erisnek alkalma van egy kicsit jobban félszemügyre venni őt. És ezt a srácot hitte a csodatévő seprűlovagnak? Aki elhagyja a cuccait? Mindegy, a levegőben szép látványt nyújtott neki. Ezt pedig... talán kénytelen visszafizetni. Igen, emiatt az adósa lett. És Eris senkinek nem szeret az adósa maradni. Trullus a varázsige, bizony, bólint is rá helyeslően. Ekkora terepen...? Hát... Ha ketten csinálnák, nem kéne az egészet átváltoztatni, elég lenne bizonyos mértékig apránként és két varázserővel biztos hamarabb végeznek. A fiút Axelnek hívják. Heh, érdekes név. Na nem mintha az övét bárki a lányának adná szívesen... *
- Eris vagyok *szólal meg halkan és félve hozzáteszi* szintén Rellonos.
* Végignéz a pályán, de fél szemmel elég nehéz belátni a terepet, így rövid átgondolás után előbújtatja arca másik felét is a rejtekéből. Igyekszik nem törődni vele, hogy a fiú esetleg bú- avagy bá- megjegyzésekkel illeti mégcsak mimikában is az arcán lévő tetoválást. Inkább csak körülnéz a pályán, átgondolja a tervét. *
- Ha ketten csináljuk hamarabb végzünk. Az egész pályát egyszerre úgy se tudjuk átszínezni, ekkora erőnk nem hiszem hogy van. Viszont meg kéne próbálni hogy mekkora kör a maximum amit ki tudunk hozni a varázsigéből. És logikusan egymás mellett haladva bűbájjal keresnénk ezt a tárgyat.
* Kicsit megilletődik azon, hogy ennyit beszélt, nem igazán szokása. Mintha a fiú bántotta volna meg, egy pillanatig durcás fejet vág, de hogy ne tűnjön nagyon hülyének, egy kérdést is idéz Axelhez. *
- Milyen kő volt?
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 25. 20:21 Ugrás a poszthoz

Axel

* Nem is lepődik meg, ezt a nevet vagy ő vonzotta be, vagy ettől lett ilyen kattant. De legalább a fiú művelt mitológiából. Eris kibújik a rejtekhelyéről és láthatóvá válik arcának szégyenletesebb része. Amihez persze Axel meg is megjegyzést is fűz, de semmi gond. A lányról lepereg mindennemű bántás. Most. Megvonja a vállát, s hogy ne legyen azért annyira kuka a csodát mutató előtt, szűkszavúra fogja. *
- Majd kiderül.
* Persze hogy tetoválás, sőt, olyan, amit semmiféle bűbáj vagy varázskencefice lehozna. Az ötlete tetszik a fiúnak, na, ezzel talán visszafizetheti a kis tartozását. Tesz pár lépést ő is, hangtalanul követi Axelt, mint egy baljós árny. Aztán mikor a srác előhalássza a pálcáját, Eris paranoiásan felhúzza a jobb lábán a melegítőnadrágot és kiveszi a lábára illesztett pálcatartóból az ébenfát, de mindezt olyan gyorsan, hogy az ember azt hinné, azonnal a fiúnak esik vele. Ez nem történik meg, szorosan markolja a pálcáját, hátha egy rossz mozdulatot tesz felé ez az illető, hogy kivédhesse. Senkiben sem bízik annyira, hogy ne legyen a pálcája hatótávolságában. Figyeli ahogy éppen sikerül Axelnek válaszolnia a kérdésére és hopp, már meg is találta a talpa alatt a szürke achátot. Hát ezúttal ennyi volt a munkája, nem kellett hozzá varázslat. Seprűlovaglás ide vagy oda, ez a srác is csak egy szeleburdi zöldfülű, aki nem tud eléggé vigyázni azokra a holmikra, amik számára nagyon fontosak. A munkája itt véget is ért, bár még mindig adósnak érzi magát. Na majd eljön az az idő is, amikor visszaadhatja. *
- Nem szükséges.
* Válaszol arra, hogy kipróbálják-e a Trullus hatósugarát. És ha valamivel a fiú nem fogja itt tartani őt, akkor nemsokára faképnél is fogja hagyni. Eris nem igazán a szavak embere, ha felesleges maradnia, egyszerűen lelép. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 26. 11:12 Ugrás a poszthoz

Emma

* Bár Eris legutóbbi alagutas próbálkozása büntetéssel végződött, nem adta fel hogy kilátogasson az órák helyett Bogolyfalvára. Ezúttal nem is találkozott össze odalent egy kóborgó diákkal vagy prefektussal sem, viszont az acélbetétes bakancsa és a nadrágja széle tele lett sárral és még pár karcolást is szerzett a lenti csapdáktól. A talárja csuklyáját a szeme elé húzva, hogy ne ismerjék fel szorgoskodik a fejében kialakított térkép után menni. Az anyja mesélt neki Bogolyfalváról, elmondta hogy hol van a kísértetház, amit ő annyira meg akar nézni, sőt, még azt is hogy egy kis meglepetést rejtett diákkorában oda a jövő generációjának. Ezt a kis "ajándékot" akarja most megkeresni, furdalja a kíváncsiság hogy mi lehet amit diákkorban el lehet rejteni, mint valami időkapszulát. Szorgosan szedi a lábait, és bár életében nem járt itt, olyan, mintha mindig is megtette volna ezt az utat. Pillantást vesz a házakra, az utcatáblákra és a mesékből betájolja magát hogy merre is lehet. Nem kell hozzá sok idő, már messziről megpillantja a roskadozó ház vonalait, a szíve összeszorul az izgalomtól. Mit hagyhatott itt?
Ahogy egyre közelebb ért a kísértetházhoz, a tekintete ide-oda járkál a környéken, nehogy megint elkapja valaki. Sajnos a büntetőmunkát kénytelen lesz megcsinálni, hamár a pontszerzésre fogja adni a fejét, mert annyira unatkozik. De most nincs se büntető, se prefektus, se senki aki megállíthatná. Vékony keze a kilincsre tekerőzik és határozott mozdulattal benyit az előtérbe. Az ajtó nyikorgóan adja meg magát és engedi be őt. Eris a lehető legóvatosabban becsukja maga mögött, de a próbálkozása ellenére továbbra is nyikorogva. Merre? Merre? Néz körül, a szeme megállapodik a lépcsőkön. "Odafent." Óvatosan ráhelyezi egyik lábát az első lépcsőfokra, és amikor az elég stabilnak tűnik, tovább megy, tenyere végigsiklik a korláton, ha netán az egyik deszka megadná magát, legyen mibe kapaszkodni. Felér az emeletre, a lány pedig megfontolt mozdulattal a jobb oldali kis szobába megy a folyosóról. Egy egyszerű kis helyiség, talán gyerekszoba lehetett valamikor. A túloldali sarokhoz megy, leguggol a porba, előveszi a kis zsebkését és a falat díszítő fa burkolatot kezdi el feszegetni. Az némi ellenállás után megadja magát és immáron bepillantást nyerhet mögé, ahol a pókhálók és porcicák nászában talál egy kis dobozkát. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 26. 12:03 Ugrás a poszthoz

Emma

* Hát itt van. Leemeli a fejéről a csuklyát, hogy jobban szemügyre vehesse mit is talált. Benyúl a kis üregbe és kihúzza a fadoboznak látszó valamit. Lefújja róla a port, letörölgeti hogy láthassa is hogy mi van belevésve.
"Anny S. Awer"

Hirdeti a felirat, Eris pedig mosolyra húzza a száját. Hát ez tényleg az anyja cucca. A dobozon nincs se lakat, se semmilyen zár ami megakadályozná abban, hogy most felnyissa és belekukkantson. A ládikó teteje kissé szorul, de szépen kinyílik és belül pormentes állapotban tűnik fel az ismerős papírdoboz... az anyja kedvenc cigarettája, a cseresznyés. És van rajta egy cetli is. Csúnyán írták, nehezen kivehető, de a lány mindenképpen ki akarja silabizálni hogy mi van ráírva.
"Elvittem a tartalmát, remélem nem gond.
H.Kowai"

Eris döbbenten fogja továbbra is a dobozt, elakad a lélegzete. *
~ Apa...? ~
* Ez valóban...? Igen, ez biztosan az apja neve. Itt járhatott miután az anyja betette az időkapszuláját és kicsente belőle a cigarettákat. Tehát az apja is dohányzott és kifigyelte hogy az anyja mit csinál. Talán szerette? Vagy már ekkor is volt közöttük valami? Sosem mesél neki hogy milyen volt, csak a nevét tudja. Eris arcára olyan lágy mosoly húzódik, amilyet még soha, senki sem látott, és ezúttal sem fog. Ez az ő kis ereklyéje. El kell vinnie, ez a bizonyítéka a szülei titkos kis kapcsolatának és annak, hogy ők is szabályszegők voltak. Magához ölelné a cetlit, de inkább nem nyúl az újonnan megszentelt "Szent Grállhoz". Ekkor lépteket hall a szoba bejárata felől és idegesen, mintha intim dolgon kapták volna fordul hátra a hangra. Ez csak egy lány. Ő is diák lehet. Arca kisimul, felveszi a legjobb poker face-ét, becsukja a ládikát. *
- Semmi közöd hozzá.
Utoljára módosította:Eris L. Awer-Kowai, 2013. október 26. 12:03
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 26. 17:31 Ugrás a poszthoz

Axel

* A kulcstartó sikeresen megleledződött, Eris pedig már hasztalannak érezvén az ittlétét épp készülne sarkon fordulni, mivel a fiú is elindult a seprűjéhez - nyilván hogy készülődjön vissza. Ám fejéhez kapja a kérdést, miszerint repülni készült-e. Ő? Mivel, az edzőcipőjével? Elég váratlanul éri a kérdés, úgyhogy egy pillanatig meglepett arc tükrözi ezt vissza. *
- Mi? Én nem, én csak...
* Elhallgat. Bevallja hogy még soha az életében nem repült és hogy mennyire vágyik a magasságra és a sebességre? Hogy odafent röpködne és törne el pár csontot vagy alázná meg az ellenfelet, bárki legyen is az? Amikor kicsi volt és játszania kellett vagy a zongorán, vagy a hegedűn, titokban azt képzelte hogy felrobbannak azok és ő a levegőből nézheti. Ez egy kicsit betegesnek hangzik, de azóta legalább kibékült a hangszerekkel, ám a másik vágya még mindig csak ábránd a mai napig. Keresztbe fonja a karjait, de ezzel csak azt mutatja, hogy mennyire kellemetlenül éri a téma. Elpillant a fiúról. *
- Csak megláttalak hogy repkedsz, és megnéztem.
* No meg hogy milyen seprűn repül és hogyan, de ezt már nem teszi hozzá. Kezdi kínosnak érzi a saját helyzetét, dolgozik benne a menekülési ösztön, habár szíve szerint kipróbálná azt, amit az imént csinált Axel. Észre se veszi a lány, hogy amíg merengett és azon igyekezett hogy ne nézzen a fiú szemébe, az ő tekintete a Tűzvillámra és annak kecses vonalaira tévedt. Habár ha jól emlékszik van ennél már újabb seprű is, legalábbis mindig azokat hirdetik a közvetítések alatt, de sok játékos ilyennel nyert kupákat. Most jön rá hogy milyen furcsa kifogása volt, hogy csak meglátta és megnézte mit is csinál a levegőlovag, úgyhogy észbe kapván felveszi a szokásos semmitmondó arckifejezését. *
- Errefelé futottam és messziről láttalak a levegőben.
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 27. 22:30 Ugrás a poszthoz

Emma és Mesélő


* A lány újabb kérdésekkel bombázza, Eris felhúzza az egyik szemöldökét, de nem felel. Miért is kéne felelnie? Megint egy kotnyeleskedő mitugrász. Elrakja a zsebkését és a kezébe veszi a pálcáját, magához szorítja a dobozát, mint egy féltett kincset. Ekkor csapódik be az ajtó, amire a lány rögtön odakapja a fejét. Nem nyílik, legalábbis nem tudja kinyitni a másik. Az "és most mit csináljunk?" kérdés után pedig élből megjelennek a pókszerű lények. Eris hirtelen sokkot kap, gyerekkora óta utálja ezeket a dögöket, hiába próbálta az anyja kinevelni ezt belőle. Mereven áll és bámul, kezében a pálcával és a dobozzal, érzi amint a lábán felszaladnak az apró lábak, hátát kirázza a hideg, majd amikor bele is marnak, kész, kisült az agya, elveszti az eszméletét.

De láma, eme pompázatos napon ébred, kék talárban. Hol van? Mi történt? Az agya össze se tudja rakni hogy az imént hol volt és mit csinált. Halvány emlékképek egy kastélyról merengenek neki, de miért? Meglepett tekintettel néz a vele szemben álló lányra, akin a jelek szerint szintén olyan talár van, mint rajta. Szó nélkül körülnéz a szobában, majd ki az ablakon. Kint csodaszép az idő, hívogató a táj, de egyben mintha koszosabb is lenne az utca. Hol van? Ki ő? Eris. Ez rémlik, így hívják. De hol van? Hol?? Mielőtt viszont magának tudna válaszolni, inkább a másiknak teszi fel a kérdést. *
- Te ki vagy?
* Hangja közömbös hanglejtése mintha picit visszarántaná a valóságba. Annyi biztos, hogy Bogolyfalván vannak. Bogolyfalva... mintha most másképp nézne ki. Meg sem várva a másik válaszát, mivel eszébe jutott a hely neve megint kinéz az ablakon, pásztázza a kinti tájat. Valami nem stimmel. Ismerős neki, de mégsem. Sarkon fordul és elmegy az ajtó irányába, csak egy pillanatra néz vissza hogy a másik jön-e. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 28. 16:56 Ugrás a poszthoz

Büntetőmunka la Keiko

* A büntetőmunka napja. Kint gyönyörűen süt a nap, no nem mintha ez Erist meghatná, de bosszantó a tudat hogy ilyenkor itt kell rohadnia a kastélyban. Még ilyet! Méghogy ő pálca nélkül takarítson?! Mintha csak otthon lenne... Befordul a nagyterem hatalmas ajtaján a terembe. A délutáni uzsonnáikat majszoló diáklányok és fiúk cseverésznek nevetgélve, de a büntetőmunkatársát sehol sem látja. Nem is baj - gondolja. Ha nem lesz itt időben, ő is elmegy. Bár nem szívesen, mert nem vonatna le a házától pontokat. A szokásos acélbetétes csizmáját viseli és a hosszú kötelező iskolai talárt. Alatta megbújik az egyik sráctól ellopott póló, ami jóval nagyobb rá, és a Dominictól csent nadrág egyikei. Mit neki tisztelet, elveszi ami neki kell. És még nem is fel se tűnik másoknak, mert mindent rejt a talár. Ápol és eltakar, ez milyen igaz. Ezúttal nem veszi fel a csuklyát, hagyja hogy néhány diák összesúgjon az asztalánál mikor meglátják. Kényelmesen odasétál a Rellonosok asztalához és elvesz róla egy zsömlét. Megkeni egy kis összetört tonhallal, amíg nem jön a másik, addig ezt eszegeti, ma még nem is evett. Megérkezik az ajtónál a kis áldozata, felemeli rá a tekintetét és halványan elmosolyodik. Úgy tűnik a csajszi mindent hozott magával ami kell a takarításhoz. Kár. Be kellett volna zárni valahova hogy pontokat vonjanak le miatta, mert nem végezte el a büntetőmunkát. Megeszi a tonhalas zsemle maradékát és odamegy a lányhoz. Egy szó nélkül elveszi az egyik vödröt és a felmosórongyot. *
~ Ez így úgy értelmetlen, ahogy van. Nemsokára vacsoraidő és összetapicskolják amit feltakarítok. ~
* Nem törődve a másikkal fogja a cuccait és elmegy a terem Rellonos végébe. Az bizony csillogni-villogni fog, nyalhatja is róla a kiöntött tejecskéjét az a szemét Dominic. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 28. 17:37 Ugrás a poszthoz

Büntetőmunka la Keiko

* Magában egy dalt dudorászgat, valószínűleg most íródott a fejében... Olyasmiről szól hogy ha legközelebb megtalálja azt az álnok fiút, aki prefektusnak meri nevezni magát, kitépi a nyelvét, aztán megeteti valami vadállattal. Aztán persze jön a srác pálcája, amit beledob egy vulkánba. Vagy előbb kéne a pálcát beledobnia? Megáll egy pillanatra a takarításban és mikor megegyezik magával, hogy igen, a pálcától kell először megszabadulnia, tovább folytatja a felmosást. *
~ Terítem az asztalodat, te kis ... ~
* Nyomdapapírt nem tűrő kifejezések sorozata. Visszatérve dúl-fúl magában, amiért ilyen alantas munkát végeztetnek vele, amikor ő csak ellátta egy haszontalan diák baját. Nem is érti hogy mit keresnek ilyenek egy iskolában. Először tudja az ember megvédeni magát, aztán jöjjön a többi. De ő még csak erre se volt képes. Gondolataiból valami motoszkálás rángatja ki. Egy felmosórongy eldobódik, két fürge láb szalad felé. Felpillant. A másik lány felé szalad, ijedt arckifejezéssel. Mi történt? Egyik szemöldökét felvonja, és körbe se kell nagyon néznie; látómezejéből kitűnik hogy mi a riadalom oka. *
- PATKÁNY!!!
* Üvölti és eldobja a felmosót, előkapja a pálcáját - amivel ugye a büntetőt nem lehetne végezni, de arról nem volt szó hogy nem lehet nála és az állat felé irányítja. Eris ösztönösen utálja az állatokat, meg tudja ugyan különböztetni őket ha nagyon akarja, de a rágcsáló az rágcsáló. A legelső varázsigét kiabálja, ami csak eszébe jut. *
- Wasser!
* Kiáltja és egy locsolócsőnyi víz zúdul máris az állatka felé, arrébsodorva azt. Nem akarja ő bántani, de ne jöjjön a közelébe, piszkítsa inkább a másik lány részét. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 28. 18:14 Ugrás a poszthoz

Büntetőmunka la Keiko

* Az állat végigcsúszik egy pár métert a vízsugár hatására, majd mikor a másik lány felveszi és simogatni kezdi, Eris elfintorodik. És arra kéri hogy kérjen bocsánatot? Ő?! ETTŐL?! *
- Szerintem inkább ereszd el az erdőben. Sok betegséget terjeszt és kint jobb helye lenne a természetes élőközegében.
* Morogja oda és bár nem teszi el a pálcáját, visszasétál a felmosórongyhoz. A legjobb lenne egy pálcalegyintéssel eltakarítani, de azt kiszúrná itt pár pletykás diák, úgyhogy inkább a saját kezével lát neki. *
- Bocsánatot... egy ostoba patkánytól... persze...
* Motyogja az orra alatt alig hallhatóan. Megáll egy percre, felnéz, a másik lány pedig még mindig azt a vizes szőrgombócot simogatja. Felegyenesedik. *
- Ha azért hoztad hogy összepiszkítsa az én részemet, megetetem az első macskával. Folytasd a munkát, ha megint miattad kerülök bajba, nem csak a kezedet meg a lábadat nem fogod tudni használni.
* Tekintete elszánt, most már kezd ebből a csitriből elege lenni. Visszatér a saját munkájához, de résen van, nehogy a másik valami meggondolatlanságot kövessen el. Egy nagyobb folthoz ér, amit jobban elkezd sikálni. Feltűri a talárja ujját és előtűnik hófehér, anyajegy nélküli bőre. Belemártja a szivacsot a tisztítószeres vödörbe, kicsavarja és visszatér a padlón lévő folthoz. Reméli hogy az asztalokat nem neki kell letakarítania, az úgy is magától szokott változni. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 28. 19:01 Ugrás a poszthoz

Büntetőmunka la Keiko

- Tehát ennyire ragaszkodsz hozzá. Akkor vagy nincsenek barátaid, vagy rágcsálók neveltek fel.
* Végignéz a lányon. *
- Mindkettő megtörténhetett.
* Ragaszkodás. Nem szabad. Se tárgyhoz, se élőlényhez. A tárgyak elromlanak és elvesznek, az élőlények elárulnak és meghalnak. Ez az élet rendje sajnos, minden elvész, így az ember senki másra nem támaszkodhat, csak magára. Ezért neki sincsen barátja, nem is lehetett soha. Az egyetlen ember akihez a vér miatt kötődik, az az anyja. Na meg a soha nem látott apja, aki után fog majd egy kicsit kutakodni hogy többet megtudjon. *
- Igen? Hát ha a közelembe merészkedik, nem csak egy ujjal érek hozzá.
* Veti oda mogorván. Nem szándékozik most senkit sem meggyilkolni, csupán a penészt, ami beette magát az asztalok lábánál. Legszívesebben viszont valami szájeltüntető varázslattal befogná a csaj száját hogy fejezze már be a hisztit. Nem tűnik valami nagymenőnek, kétli hogy nonverbálisan is képes lenne varázsolni. A locsolóvarázslattól kilőtt víz az Eridon és a Navine asztala között húzódik, egyfajta választó vonalként kettőjük között. A Rellonos oldallal végzett, most jön a következő, az Eridon asztala körülötti rész. Ha a másik nem végez időben a sajátjával, akkor nekiáll majd a harmadik asztalsor részének is, de most elvan ezzel. Vödörbe mártás, csavarás, sikálás. Lopva elkapja a másik fintorát, aztán vissza is néz a saját kis területére. *
- Vigyázz, mert úgy marad az arcod.
* Szólal meg azzal a hangnemmel, amivel Keiko Legrosszabb rémálmává titulálta magát a legutóbb. A tisztítószer némiképp kipirosította a kezén a bőrt, úgy tűnik annyira érzékeny hogy nem bírja. Csak kerüljön a keze közé az a prefektus, ellátja majd a baját. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 28. 19:56 Ugrás a poszthoz

Büntetőmunka la Keiko

- A barátok a gyengéknek valók. Csak hátráltatják az embert.
~ Mert bizalom nem létezik. ~
* Az utóbbit csak magában gondolja, az előbbi mondatokat pedig nyugodtan mondja, tisztázó hangnemben. Nem kellenek barátok annak, aki egyedül is elég erős. A csatlósok már más tészta, de az emberi kötődések feleslegesek, mert minden elmúlik, az ember csak magára számíthat. A végén úgy is mindenki egyedül hal meg, senki nem lesz ott mellette, az apja is egyedül ment el. Már ha elment, legalábbis a sírfeliratán ez volt olvasható "Hakuron Kowai". Alatta semmi "Barát, férj és megértő apa", vagy a tipikus "Örökké szeretünk", mint a kisállatok neve alatti feliratokon. Sosem ismerte. De annyi biztos, hogy ő is ilyen letisztultan gondolkodhatott, nem csépelték el a sírfeliratát sem semmiféle nyálas klisével ami úgy se igaz.
Lassan az Eridon asztalsor végéhez ér, Keiko már a Navinét csinálja. Gusztustalannak érzi hogy egy ilyennel kell megcsinálnia a büntetőt. Legalább akkor egyedül kellett volna jönnie, nem egy ilyen szerencsétlen mókusbolond idiótával. Szép lassan végez, megtörli a homlokát, érzi ahogy csípi a kezét a tisztítószer és most az ostobasága miatt a homlokát is érte a vegyszer. Hát ez hiányzott még. Ahelyett, hogy leülne a legközelebbi asztalhoz, ami az Eridonosoké, inkább a Rellonosok asztalához húzódik vissza. Semmiféle ismerős arcot nem lát, de úgy is mindegy lenne. Leül, rákönyököl az asztalra, ujjait összekulcsolja és a szája előtt helyezi el, persze hogy ne érjen hozzá, mert azt is csípné. Lassan olyan piros lesz a keze, mintha vérbe mártotta volna, de akármennyire csípi is, a ragadozó tekintetével Keikot és a kis patkányát vizsgálja. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 28. 21:03 Ugrás a poszthoz

Büntetőmunka la Keiko

* Ha Eris tudná hogy az imént sajnálatot éreznek iránta, rögtön bedurranna az agya és a körmeivel esne Keiko torkának. De szerencsére nem gondolatolvasó és az emberi érzelmeket sem tudja leolvasni mások szeméből. Csak a sötétség van, ami egész eddigi életében jutott neki. A barátos kiegészítésre megvonja a vállát. Nem fog egy olyannal vitatkozni, aki nem tudta őt legyőzni. Hiszen akkor ő lenne a szamár, és ő ennél okosabb.
Amint végzett a munka rá eső részével, a saját asztalához vonul és onnan nézi a másik lányt. Az pedig odalibben és mellé ül le. Amíg közeledik Keiko, Eris nem tudja hova tenni hogy erre tart, amikor pedig a Rellonosoknál foglal ő is helyet - anélkül hogy bárki ezt megengedhette volna, egy bájos mosolyt lejt a sötét szemű lány felé. Eris elfintorodik. *
- Mit akarsz?
* Közben pedig eszébe jut, hogy a patkány valahol ott lapul a másik zsebében, vagy a talárja alatt. Kezd ideges lenni amiatt az állat miatt, megannyi betegséget terjesztenek a rágcsálók, ezeknek nem emberi kézben van a helyük, hanem odakint. Nem állatvédő ő, hogy kitessékelje őket a vadonba, ahol lenniük kéne, de azt _akarja_ hogy ott legyenek, ahol lenniük kéne. A lényeg, hogy ne az ő közelében. *
- Bökd ki, nem vagyok jó kedvemben.
* Ez persze így nem igaz, de kezd felmenni a pumpája szépen lassan a mókus közelsége miatt. Megkordul a gyomra, ma még azt az egy zsömlét ette meg, amit a takarítás előtt benyomott. Csíp a keze, kicsit égeti a homlokát is a vegyszer, és koránt sincs ínyére jópofizni ezzel az akárkivel, aki most ide juttatta ebbe a helyzetbe. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 28. 21:14 Ugrás a poszthoz

Emma és Mesélő


* Szörnyen hasogat a feje. Valami történt. Dereng neki a hely, de nem tudja hogy hol van. A lányt Emmának hívják. Legalább ennyivel okosabb lett. *
- Fogalmam sincs.
* Vallja be elakadó hangon, szemeit összehúzva. Mi történt? Kilép az ajtón, előtte egy emelet tiszta képe rajzolódik ki. Ismerős, de valahogy másképp néz ki. Lemegy a lépcsőn és lent is körbepillant. Tiszta és rendezett kis otthon. Végignéz magán és undorodva tapasztalja, hogy nem szereti a kék színt. Akkor milyen színt szeret? Nem jut eszébe... szereti egyáltalán valamelyik színt? Kinyitja az ajtót, kint pedig megint minden olyan más, de annyira ismerős. Mikor mellé ér a lány, megosztja vele amit sejt. *
- Azt hiszem... talán... Ez Bogolyfalva.
* Mereng kifelé, az emberek jönnek-mennek, kék talárba öltözött diákok nevetgélnek, felnőtt talárosok alkudoznak. *
- De hogy kerültünk ide? Én...
* Gondolkozik. Kastély. Ez rémlik. Valami kastélyban volt. Szállnak felé a pékségből az illatok. Nem, nem szereti az édeset. Mit keres itt? *
- Honnan jöttél? Te mire emlékszel?
* Fordul hátra a lányhoz, komoly tekintettel, ellentmondást nem tűrő hangon. Kezd kicsit pánikba esni, gyűlöli mikor tehetetlen. Igen, gyűlöli... egyre több infó van magáról. Körülpillant a faluban, teljesen tanácstalan hogy hol van és még abban sem biztos hogy ő maga kicsoda. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 29. 10:48 Ugrás a poszthoz

Büntetőmunka la Keiko


* Remény? Mire? Hogy Eris bárkivel is barátkozni fog? Nem olyan fából faragták őt, nem bizony. A lány megkérdezi, hogy nem szabadna-e idejönnie, Eris pedig komoran a bal mutatóujját az asztalra böki. *
- Rellonosok asztala. Kötve hiszem hogy te az lennél.
* Megint megkordul a gyomra és igyekezvén nem törődni a másik lánnyal, elvesz mégegy zsömlét amit szintén tonhalpástétommal ken meg. Kell a fehérje, ma ki akar menni futni aztán edzeni is rendesen. Épp hogy beleharapna az ízletes szendvicsébe, megint hall egy feltevést. Vagy inkább egy ábrándot. Beszélgetni. Vele. Az Eris-idegességmérő vészesen emelkedik. Leereszti a szájától a szendvicset és flegmán kigúnyolja amit az imént a lány mondott, eltorzítva a hangnemet. *
- Csak beszélgetni szeretnék. Beszélgess a patkányoddal és húzz el az asztaltól!
* Így. Ez talán megteszi. Mindenesetre a pálcája azért kéznél van ha használni kell, mert ha nem megy el ez az idegesítő lány, akkor megint meg fogja átkozni, abban viszont nem lesz köszönet. Annyi a bökkenő hogy mások is vannak a teremben és megint büntetőt zúdíthatnak a nyakába, de amennyiben teljesen felhúzza ez a kis csitri, akkor ez sem fogja érdekelni. Megint bele akarna harapni a finom zsömlébe, de úgy tűnik hogy a lány nem tágít. *
- Még mindig itt vagy?
* Morog Keikora szúrós szemekkel. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 30. 20:53 Ugrás a poszthoz

Axel


- Én... nem...
* Motyogja a lány, és apró pir jelenik meg rajta, ami Eristől abszolút nem megszokott, de az az állítás, hogy valaki azt hitte ő repülni jött ki, egyáltalán hogy őt seprűn képzelték el, egy kicsit talán meg is hatotta. Aztán a tekintete visszaveszi az eredeti állapotát, karjait keresztbe fonja némileg így elzárkózva a beszélgetéstől. Vagy legalább is igyekszik elzárkózni szokás szerint. Ráadásul a fiú el is vigyorodott, hát nem kell sok ahhoz hogy Eris ököllel adjon neki zsibbasztót a vállába, de még nem teszi meg. Arra hogy a becsapódást várta volna Axel, a lány megejt egy félmosolyt. Hm, igen, azt ő is megnézte volna. Semmi személyes. Aztán jön a bambulásos jelenet, a srác érdeklődik a seprűje hibáiról, de Eris finoman megrázza a fejét. *
- Nem tudok róla. Csak nem tudom milyen márkájú.
* Merthogy ez az első seprű amit életében lát és fogalma sincs róla hogy miféle és honnan van. Megint beszélgetés szünet következik, amíg a fiú ábrándozik, a lány próbálja kivenni a nyélen lévő márkát, de mivel Axel maga felé fordítja, így nem látja. Egy kis idő után bele is un ebbe a játékba és meg is bizonyosodik afelől, hogy ez a gyerek elég bamba. *
- Nem, semmit.
* Zárja le egyszerűen a témát, aztán szöget üt a fejébe egy kérdés, amit nem tud nem megkérdezni, persze a maga szokott, egyszerű stílusában amiben benne van némi gúny, de semmi bántás. *
- Te... benne vagy a kviddics csapatban?
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 30. 21:10 Ugrás a poszthoz

HALLOWEEN
Egyedül, majd a párbajozókhoz

A jelmezversenyre: Jelmez (elöl és hátul a szemek folyamatosan mozognak, amikor lép vérben cuppogó hangot hallani)

* Nem éppen hősnőnk, de mindenképpen szülinaposunk egy kissé késve érkezik a helyszínre. Ma van hogy a fantasztikus 13-as számból 14-esbe fordult az a bizonyos kis mutató, de ez mégsem tölti el őt melegséggel és szeretettel. Az nem rá vallana. Kulcsba font karokkal cuppogó hangokkal a talpa alatt sétál be a réten kialakított temetőbe. *
~ Egész meghitt lenne, ha nem lenne ennyire mű. ~
* Egy kicsit irritálja hogy mezítláb van, de az anyja láthatatlan lábbelibűbájának köszönhetően nem lép bele semmibe amibe nem kéne. Igaz hogy ma van a születésnapja, de nem szórakozni jött ki. Hanem nyerni. Egészen pontosan elkápráztatni ezzel a bélrendszer szerű jelmezzel mindenkit, hogy ő márpedig képes jelmezt alkotni, és hogy párbajozzon. Ó igen, a párbajozás. Persze nem lenne túl sportszerű sokkal magasabb évfolyamossal kikezdeni, de egye fene. Kipróbálná magát abban is.
Körültekint a jelenlévőkön, időnként észrevesz pár ismerős arcot, de mintha csak a képzelete játszana vele. Nem ismer senkit és így, jelmezben amúgy sem ismerné fel azokat, akiket igen. Keikot ki tudja szúrni, de nem az arca, hanem a járásmódja miatt. Gondolkozik hogy odamenjen-e megijeszteni, de lemond erről a gyerekes dologról. Most győzni jött. Habár szívesen megleckéztetné őt végre. Egy kis várakozás és alapos körbenézés után meg is látja hogy hova kell mennie ha párbajozni akar, így ráérősen odasétál a helyére. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 31. 14:02 Ugrás a poszthoz

Emma és Mesélő

* Nem válaszol arra, hogy őt hogy hívják, mert maga sem biztos benne, hogy tényleg Eris a neve. Ha igen, akkor jól kiszúrtak vele a szülei... De mégis, ha valóban ez lenne, akkor okkal kaphatta. Kastély... igen, az neki is rémlik. Ebben a pillanatban fel is kerülnek a Bagolykő csúcson lévő romokhoz. Akkora ott a mágikus jelenlét, amit mind a két lány érez, hogy antihősnőnknek derengeni kezd valami. Átjárja ez az erő és ettől eszébe ötlik az, ami biztosabb annál hogy ki is ő. *
- Erősebb... erősebbé akarok válni mindenkinél...
* Motyogj, inkább csak magának, de valószínűleg a másik is meghallhatta. Körbepillant. Körös-körül csak romok vannak, itt hogy akarhat erősebb lenni? Itt? Összehúzza szemeit, arcán a gondolkodás ráncai figyelhetőek meg. Nagyon töri a fejét, hogy miért jutott éppen ez az eszébe. Nem emlékszik szinte semmire és senkire, nem valószínű hogy azelőtt lettek volna neki barátai akikhez kötődjön. És szülők? Testvérek? Semmi sem rémlik. Egyke lenne és árva? De akkor is lenne fogalma arról hogy ki ő. Valami belül arra készteti, hogy nézzen be a romok mögé, lessen be a falakon túlra. Nem tűnik túl biztonságos ötletnek, jobb lenne a másikat beküldeni és körül nézni, ha baj történik, akkor legalább az ne őt érje. Mégis... furdalja a kíváncsiság. *
- Nem emlékszem semmire.
* Szögezi le a másiknak. Karjait összefonja és megint elmereng, hogy vajon benézzen-e ő is, vagy sem. Egyedül kéne hagyni ezt a lányt és önmagának kiderítenie hogy mi nem stimmel. De a másik még meg is kéri hogy ne hagyja magára és valami neki is azt súgja hogy a megoldáshoz Emma is kell. *
- Rossz előérzetem van. Nem tűnik neked furcsának hogy egyszer csak itt termettünk fent? Hogy kerültünk ide? Hogy kerültünk oda?
~ Bogolyfalva... Egy házban voltunk... ismerős volt, de nem tudom hogy honnan... itt van ez a kastély, be akarok menni, mégis úgy érzem hogy az a ház a kulcs. ~
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. október 31. 18:04 Ugrás a poszthoz

Axel

* Hosszú percek telnek el némán és csak Eris kérdésére figyel fel a fiú úgy, hogy egy pillanatra a lány paranoiásan szegezné rá a pálcát, de nem kell ilyesmitől tartania. Tehát ő a Rellon egyik hajtója... Végülis elvileg senki más nem gyakorolhatna a pályán tanári felügyelet nélkül, csak aki játszik. Illetve aki a ház csapataiban játszik. Szóval akkor Axel az első kviddicsező akit valaha lát, annyi éven át tartó gramofonhallgatás után. Fél percen belül pedig érkezik hozzá is egy kérdés. A lány leszegi a tekintetét és nem néz a fiúra. Elmondja neki ezt a gyengeségét? Hogy szeretné, de még sose látott egy meccset se? *
- Nnn... nemigazán tudom. Még... *alig láthatóan nagy levegővétel* sosem láttam egy meccset sem.
* Tessék, csak kimondta. Várja azt a gúnyos nevetést ami a fejében képzelt el hasonló helyzetekről. Nomeg az "úristen, te nem is vagy ember" és társai kifejezéseket. Szólásra nyitja a száját, aztán becsukja. Érdemes lenne bármit is javítania ezen? Ránéz a fiú kezében tartott seprűre. Elfogja a vágy, hogy ő is odafönt lehessen és lezúzzon egy pár idiótát a magasból. *
- De hallottam egy párat már. Vagyis a közvetítéseit a legutóbbi Román-Svéd meccsnek. Meg még egy párnak.
* Vagyis sok egyébnek, mert ugyebár kicsi kora óta hallgatja őket. *
- Tehát hajtó vagy.
* Állapítja meg, majd hirtelen hozzáteszi. *
- Van már valami egyedi cseled vagy taktikád?
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. november 2. 14:35 Ugrás a poszthoz

Márk


* Nem is ő tehet róla! Az az idióta navinés szúrta el a bájitalt! Világosan megmondta a prof hogy egy kiskanálnál több zúzott sárkányepe ne kerüljön bele, az a hülye pedig felpúpozta a kanalat és felrobbantotta órán a termet. Persze, mert ő meg a padtársa, miért is ne, jöjjön vele büntetőmunkára. De ami több a soknál, hogy a konyhába kell jönniük segíteni a manóknak feltakarítani pálca nélkül, ami mindig piszkos lesz, elvégre mindig főznek itt valamit.
Dühösen beront a konyhába, körbenéz, de sehol sem látja a fiút, csupán a manók szorgoskodnak. Egy-két cseléd felé néz, de tudja hogy megint egy diákot küldtek hozzájuk büntetőmunkára, úgyhogy nem igazán törődnek Erissel. A lány legszívesebben felrobbantana itt mindent a dühtől, beleérve a majd megérkező navinés fiút is. Hogy képzeli, hogy az Ő jegyeit lerontja azzal, hogy nem figyel oda az órán? Iszonyatosan utálja a bájitaltant, de attól még kitűnő akar lenni ebból is. Előveszi a pálcáját, hogy a legközelebbi dolgot lángra robbantsa, mire rosszallóan néz rá az egyik házimanó. *
- Á-á. Pálca nélkül.
* A lány dúlva-fúlva elteszi a pálcáját, a végén még beárulja ez a haszontalan és sokkal rosszabb büntetőmunkát fog a fejére kapni. Keresztbe tett kezekkel várja, hogy megérkezzen a fiú, de minél később jön, annál inkább kezd Eris lenyugodni és elfogadni a tényt, hogy megint a két kezével fog takarítani. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. november 2. 16:10 Ugrás a poszthoz

Márk


* Kikérné magának, ő csak figyelmeztette a fiút, hogy ne tegyen annyi sárkányepét bele, mert nem lesz jó vége. Még hogy sokat dumált, persze, pont ő. Kovács nem sieti el a dolgot, abszolút nem érkezik időben, ez a srác nem olyan, mint az a levitás lány, akivel anno büntetőmunkára ítélték a nagyterembe. Sama hozott felmosó felszerelést is, amit Eris most nem, mivel úgy gondolta, a fiú majd elhozza, úgyis olyan kis beszari alak. Kovács megérkezik a konyhába, játszi könnyedséggel nyomná őt az évezredekig tartó női sanyarú sorsba azzal a feltételezéssel, hogy kitakarította már a konyha nagy részét. Eris összeszorítja az ökleit, nagy erőfeszítés kell hozzá, nehogy elővegye a pálcáját és kipróbáljon néhány nem létező varázsigét, hogy is sül el a fiún. Kekszet vesz el a srác és majszolni kezdi, erre a lány köpni-nyelni nem tud. *
- Mit képzelsz, mi vagyok én, felmosórongy? Jobban jársz, ha most azonnal nekikezdesz szépen a takarításnak, mert itt helyben veled fogom felnyalatni az egészet, ha a saját részeddel nem fogsz végezni mire én is az enyémmel.
* Nem hajlandó a munkából több részt kivenni, mint amennyit köteles, de nagy szerencséje van a fiúnak, hogy igyekszik a kiborulásaira odafigyelni. Morogva elvonul és az egyik manótól kap is egy vödröt, meg felmosót. Elintézi bele a vizet és a tisztítószert aztán nekikezd a saját részéhez. Ez az átkozott takarítószer megint ki fogja marni a bőrét... Hátrapillant, hogy a ráérős robbantgató kedvű fiú vajon nekilátott-e a büntetőnek. *
Utoljára módosította:Lorelai K. Riviera, 2013. november 8. 21:59
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. november 4. 19:34 Ugrás a poszthoz

Ombozi.


* Sötét hajú tornádó közeleg. Az utolsó órája után átvág a folyosókon, dühödten lépked végig a fél kastélyon, csak hogy találjon egy nyugodt helyet, ahol megírhatja a házvezetőnek a dolgozatát. Elvették a pálcáját, úgyhogy egyúttal a Minisztériumba is fog egy kellemes hangvételű baglyot küldeni. Térképmemóriájának köszönhetően gyorsan kitalál minden helyiségből, ám arra nem számít, hogy ezen a folyosószakaszon szó szerint senki sincsen. Gyanakvó pillantásokkal figyeli a páncélokat, hátha azok miatt van, de a fémbádogok meg se moccannak. Lassabbra veszi a tempóját, királynői léptekkel vonul tovább, emelt fővel figyeli a történéseket. De semmi sem mozdul, semmi sem utal arra, hogy itt bármi gyanús lenne. Talál egy kényelmesnek tűnő ülőalkalmatosságot. Végigtapogatja, hátha csapdát rejt,  majd mikor nem észlel bajt, leül rá. Esetlennek érzi magát a pálcája nélkül, támadhatónak. Persze ha kell, a körmeit is belevájja bárki szemébe, hasznosak az éjszakai edzések, de a képességei nélkül egy ilyen iskolában... Előhalássza a fekete táskájából a könyveit. Az egyik kemény fedeleset az ölébe teszi, keres még papírt és pennát is. Amikor végre megtalálja őket, írni kezd, de először a Minisztériumba szánt kis levelét. Bemagolta ugyan a varázslótörvényeket, de meg kell találnia a helyes kiskapukat, hogy Dominicot kipenderítsék a prefektusi helyéből. Nagyszájú mitugrász, pedig alig idősebb nála. Erisnek egy ötlet nyomán azon nyomban írni kezd a keze. Szélsebesen körmöl, szinte megállás nélkül, és annyira belemélyedt a lejáratásba, hogy nem is veszi észre mi van körülötte. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. november 4. 20:12 Ugrás a poszthoz

Ombozi.


* Lázasan fogalmazza a fejében, hogy mivel is mártsa be azt a szerencsétlent. Dőlnek belőle a betűk, a szavak, épp hogy kifért az utolsó sor is. Sötét szemei végigfutnak a leírtakon, a levél végére odakanyarintja a kézjegyét. Így. Ezt már csak el kell vinni a bagolyházba és mehet is a móka. Most pedig jöjjön a büntetődolgozat. Az előző csudaságot mérnöki pontossággal összehajtja és becsúsztatja a könyvébe. Előhalászik egy pergament is, ráteszi a kemény borítóra, de... semmi sem jut az eszébe. Mit lehetne írni arról, hogy hogy is viselkedjen egy prefektussal szemben? Egy normálissal természetesen tisztelettudóan. Egy olyannal, aki kész kiállni a ház hírnevéért és inkább biztatja az elsős kis gólyát, meg is mutat neki néhány átkot amit aztán használhat. De ez a prefektus egy kotnyeles mitugrász, és annyi a szerencséje, hogy Dave a lányt nem terelőnek tette be a csapatba. Bár még az is lehet, hogy edzésen is nekimegy a fogónak, a kvaffal is elég nagyot lehet dobni... Jut eszébe kvaff, nem ártana azzal gyakorolnia a célba dobást. Nem akarhat majd leégni az egész iskola előtt az első meccsén. Már hallja is magában "Nézzétek azt a keresztes csajt, csak a szája nagy, még dobni se tud." A gondolatra mérges lesz, képzeletbeli seprűjével az ábrándbéli sráchoz lovagol és nyakon csapja. Esetleg pálcát fog rá, sóbálvánnyá változtatja és az ő fejét használj a majd kvaffnak... Pálca... elkalandozott. Sóhajt, hátha attól egy kicsit megnyugszik. Nem sokat használt, de kezdetnek megteszi. Pennájával játszik a tekercs fölött és szórakozott firkákkal illusztrálja az imént gondoltakat.
Lépteket hall, a kihalt folyosó csendjében visszhangot vernek a falakon. Mintha beszélne is valaki. Eris szoborrá merevedik ültében, közömbös tekintetén csak a szemei mozognak. Ha az a valaki ideér, majd megnézheti magának, és mivel nem mozog, nem fog feltűnést kelteni. Türelmesen, mozdulatlanul várja, hogy ki is jöhet a folyosón... ha épp a prefektus, azt nem fogja megköszönni... *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. november 4. 21:01 Ugrás a poszthoz

Ombozi.


* Léptek közelednek. Egyenletes, bár kissé bizonytalan léptek. Egy fiú alakja tűnik fel, mintha nem is tudná pontosan hogy merre jár, időnként a tanácstalanság ráncai ülnek ki az arcára. Nem mintha sokat időzne el a loboncos fiú tekintetén, Eris szoborszerű mozdulatlanságba bújva követi szemeivel amint elmegy előtte és őt észre se veszi. Nem mozdul, azzal csak felkeltené magára a figyelmet. Inkább megvárja, amíg a srác rájön, hogy mégsem erre indult, és visszamegy oda, ahonnan jött. Jó messzire tőle. A járkálás zajai távolodnak, a visszhang marad csak, majd elapad. A lány szemeivel próbálja kifürkészni, hogy merre is lehet az idegen, de nem lát el odáig ebből a pózból. Megint hallja a másik cipőjének dallamát. Visszafelé jön. Megunta a kószálást, és most elmegy. Legalább is ezt reméli. Lassan beér a látómezejébe, most talán többet tud kivenni belőle. Ajjaj. Kiszúrták! Megáll előtte az idegen és megszólítja. Habár a köhögés nem a tényleges tiszteletadás formája, ezt most elnézi neki Eris. Legalább tud valaki köszönni is ebben az iskolában. Viszonzásképpen biccent, hogy ő is üdvözli a fiút. Eltévedt. Ennyivel le is lehet írni hogy mit is akar. A lány végigméri az ismeretlen egyedet, szemeit összehúzza. Talán ő alkalmas lenne eme feladatra. *
- Segítek, ha megteszel egy szívességet. Mi kell?
* Hangja a szokásosnál is közömbösebb, nem tudni mit is forral éppen a fejében. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. november 4. 21:41 Ugrás a poszthoz

Ombozi.


* Fél szemöldökét felhúzza a furcsa válaszra. Ki a fene mondta hogy bármi nyálas párkeresős-cuccot kérne ettől a fiútól? Felbosszantja a tudat, hogy ilyen kis csitrinek nézték. *
- Te sem az enyém, ne aggódj.
* Vágja vissza, gúnyos fintort lejtve a fiúnak. A kézrázást elfogadja és viszonozza. No, megint nem túl tiszteletteljes, ez úgy illett volna, hogy a fiú letérdel és megcsókolja a kézfején a gyűrűket, egyenként... sebaj, steril és távolságtartó. Lehet hogy tényleg rá kéne bízni a feladatot. *
- Awer-Kowai.
* Mutatkozik be ő is röviden, azt pedig, hogy tényleg segítenek-e egymásnak, majd kiderül. Először csak le akarja ezt az idióta tekercset tudni. A másik a falig hátrál és kérdezi, Eris hűvösen elmosolyodik. *
- Le légy ennyire kíváncsi. Csak írj meg helyettem egy büntetődolgozatot a házvezetőmnek, ennyi lenne.
* A remek alkalom arra, hogy a fogalmazási hiányosságait másra hárítsa. Úgy se tudna különösképp mit írni a lapra, Alexa prof valószínűleg csak egy összefirkált pergamentekercset kapna, ahol Dominic változatos kivégzései módjait illusztrálná a maga sötét kis firkálós stílusában. Hogy annyira ne nézze a fiú hülyének, és hogy kicsit értse is hogy miről van szó, egy kicsit részletesebben felvázolja a helyzetet. Hátát a falnak dönti, fejét kissé hátraszegezi. *
- Az első napomon elkaptam egy lányt a körlettől nem messze. Pár átkot szórtam rá, nem nagy dolog. Az egyik Rellonos prefektus elkapott és felvitt a házvezetőhöz, mondván hogy tiszteletlen vagyok vele, pedig csak az igazat mondtam. Kikérte a nevem és a házamat, ő még csak be sem mutatkozott...
* A beszéde nyers, tárgyilagos, az utolsó mondatának a második részében hangja negédes színezést vesz fel, hogy jobban kigúnyolja az illetőt. *
- Flaviu professzor asszonynak pedig le kell adnom egy pergamennyi fogalmazást arról, hogy miért is tisztelem a prefektusokat és hogy is kell velük szemben viselkednem. Remélem így érthető hogy miért nem én akarom ezt megírni.
Utoljára módosította:Eris L. Awer-Kowai, 2013. november 4. 21:42
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. november 4. 22:18 Ugrás a poszthoz

Ombozi.


* Az idegen fiú felnevet, Eris nemtörődöm módon fogadja. Ahogyan azt is, hogy megrökönyödik a kérésén. Naná hogy józan, de még mennyire. De nem fogja leírni azt huszon-harminc sorban, hogy mennyire szereti a prefektusokat és mennyire nyalná a... kacsójukat. Ombozi megrázza a fejét. A lány nem reagálja túl. *
- Sajnos visszhangzik az alagút, az az idióta pedig arra járt. Egy átok választott el attól, hogy elnémítsam a csajt, ő pedig pont akkor lépett a színre, mint valami szuper-megmentő. Az ilyeneknek kéne jól letörni a szarvát.
* Fénytelen szemeiben némi remény csillan, hogy talán a srác inkább arra vágyott, hogy egy jó kis bosszú-tervben segédkezhessen. Arra is sorkerül, de előbb ezt kell megírni, különben pontlevonás jár majd a Rellonnak. Azt pedig személyes ügyek miatt nem hagyhatja, ugyanis a lány, akit akkor nem sikerült elintéznie, Levitás. A fiú fogja a lapot és rájön hogy Eris Rellonos. Fantasztikus felfedezésének hangot is ad, miszerint inkább megvárja amíg a lány ágyba nem kényszerül. Antihősnőnk gyengéd, hideg mosollyal megvonja a vállát. *
- Azt hiszed félek takarodó után kint lenni, nehogy büntetőt kapjak?
* A hangsúly mindent elmond, bevállal ő minden büntetőmunkát, ezt az egyet kivéve. Ha a fiú pedig elfogadja az ajánlatát, nemhogy visszavezeti Eris a hálókörletbe, de még egy csatlóst is magáénak tudhat. Az pedig, ilyen kemény világban elég nagy dolog kéremszépen. Ombozi fogvillantásához sem szól semmit. Önmérsékletet kell tanúsítania. *
- De ha nem, hát nem. A kastély egy labirintus, ha szívesen kóricálsz itt, mint egy kopogószellem, akkor sok sikert.
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. november 8. 19:09 Ugrás a poszthoz

Ombozi.


* Eris részéről az érzéketlenség nem egy álca. Ez a valója, talán mélyen, legbelül van benne némi érzés, de ahogy tud mindent elnyom. Mert az érzelmek gyengeségek, amiket ki kell irtani. Gyengeséggel nem lehet madarat fogni. A gyengéket megölik, képtelenek életben maradni. És ő mindenáron ragaszkodik az élethez. Némi sértődöttséggel kihúzza magát. Elszúrni, persze. Nem az ő hibája, az az idióta prefektus elvette a pálcáját. De több ilyen hibát nem fog véteni. *
- Sok sikert akkor a keresésedhez. Alku nélkül nem kapsz semmit.
* Bár egy kicsit sajnálja már, amit az imént mondott, hiszen ez a srác talán nagy segítségére lehetne. Talán tud valamit, amit ő nem. Egy olyan taktikát, amivel megleckéztethetné a prefektust. Egy cselt, egy átkot, amivel kicselezhetné azt a fogói éles-szeműségét. *
- Mellesleg... aki mászkál, azt hamarabb elkapják.
* A lány teljesen biztos abban, hogy Noel rá fog fázni ha némileg tapasztaltabb személy nélkül indul neki éjnek évadján megkeresni a hálókörletét. Még ha abba a semmirekellő Dominicba is botlik bele, még ő is megbünteti ezért. Persze maga miatt nem aggódik, aki csöndben van és mozdulatlan, azt nehezebben veszik észre. A fiú a kezét nyújtja, Awer-Kowai nem adja a sajátját. Ő neki jó itt, ha ez az idegen végképp nem írja meg helyette a dolgozatát, akkor ő lesz kénytelen. Vagy befog valami idióta Navinést és kiver belőle egy tekercsnyi szöveget. *
- Csak nem képzeled...?
* Vonja fel az egyik szemöldökét a felkínált sétálásra. *
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. november 11. 20:55 Ugrás a poszthoz

Emma és Mesélő


* Együtt... együtt nekivágni... Ki se mondta Emma, a falak körülöttük megváltoznak. Minden annyira álomszerűen mosódik össze és olyan valóságos, hogy Eris éppen csak körbepillant és máris a kastélyban vannak, a megszokott kerékvágásban. Kastély. Iskola. Maga elé mereszti sötét szemeit. Mitől lett minden ilyen más? Hiszen az előbb még... az előbb... nem tud visszaemlékezni hogy az előbb hol volt és miért is tűnik most másnak a táj. Emmára pillant, aztán a pontjelző homokórára. A házak címerei ott díszelegnek a tetejükön. Eris szemei megállapodnak a sárkányon. *
- Rellon...
* Suttogja az idegennek tűnő szót ami mégis ismerősen cseng. Miért van az előtérben? *
~ Gondoljodj Eris, gondolkodj! ~
* Kezd pánikba esni. Végigpillant a diákságon, hátha felfedez pár ismerős arcot... de nincs arcuk az embereknek. Mi a...? Ez már nem vicc. Az egyetlen ember, akinek látja az arcát, az Emmáé. Megint a lányra néz. *
- Ki kell jutnunk innen.
* Jelenti ki határozottan, hangja ijedtséggel telített. Ellentmondást nem tűrően elkapja Emma csuklóját és szaladni kezd, valamerre a kastély kijárata felé. *
- Ez nekem nem stimmel. Miért kerültünk ide le? Mit csináltunk előtte? Hol voltunk azelőtt, mielőtt ide jöttünk? Ne mond hogy te nem tudsz semmit, csak a te arcodat látom, neked is közöd van hozzá!
* Vicsorog a lányra futás közben. *
- Sőt...
* Lassít le a lépéseivel, majd megáll. Lassan hátrapillant, Emma csak azt a fénytelen szemét láthatja, ami alatt ott húzódik az arcán a kereszt. *
- Te vagy az egész okozója.
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2013. december 1. 19:46 Ugrás a poszthoz

Gryllus.


* A könyvtáros hölgyemény léptein kívül más nem hallatszik a folyosón. De nem ám, mivel antihősnőnk cipője nem hagy nyomot a levegőben. Nesztelenül oson sarokról sarokra, bebújva egy-egy páncél mögé, lélegzetét visszafojtva. *
~ Itt talán nem követ. ~
* Hogy mi a paranoia tárgya? Az egyik Navinés szurkoló berágott rá, amiért az ő barátosnőjét rúgta jól gyomorszájon, és most bosszút fogadott ellene. A dolog legrosszabb oldala, hogy Bennett a mai napig nem tudott időt szakítani a londoni kiruccanásukra pálcát venni, úgyhogy Eris kénytelen valahogy kihúzni varázslás nélkül. Nem mintha a saját kezével nem lenne képes elintézni egy idegesítő vakarcsot, csak közbeszól a gondolat, hogy a másik simán leátkozhatja őt. Így most nem bujkál, nem is menekül, hanem... sompolyog. Oson. Rejtőzködik. Semmiképpen sem gyávaságból, egyszerűen nem éri meg kockáztatni. A hadművelet egészen a déli szárnyba húzódik. A kereszt tetoválású lány biztos benne, hogy már lerázta a puffogó sárgát, mégsem lehet elég óvatos. Léptek zajára lesz figyelmes. Egy nő sétál a folyosón, a könyvébe bújva, ügyet sem vetve a külvilágra. Nem tűnik tanárnak, sem eltévedt lakosnak, de nagyon ismerős Erisnek. A nagy lapozgatásból pedig rá is jön, hogy ez nem más, mint a könyvtáros hölgy, akit futólag szokott látni, mikor bemegy a könyvtárba agyagot gyűjteni. Mit kereshet erre? Itt lakik ezen a részen? Kíváncsian pillant a nő után, közben körbenéz kicsit idegesen, nehogy emiatt találjanak rá, aztán követni kezdi. Hangtalan lépésekkel közlekedik, lopakodó üzemmódját még egy macska is megirigyelné. Aztán, mintha történne valami. Matilda megáll és egy festményt kezd tanulmányozni. A Rellonos lány felvonja az egyik szemöldökét, úgy figyeli a jelenetet. Talán van ott valami titkos átjáró? Lehet, a könyvtáros szólítgatja a festményt, de az alak csak a füléhez emeli a kezét és nem történik semmi. *
~ Mi a...? ~
* Eljött a pillanat, ahol felülkerekedik rajta a kíváncsiság és feladja az oly gyönyörűen felépített hangtalanságot. Kilép a rejtekéből és mintha erre sétálgatott volna eddig is, megjátssza, hogy útjából kizökkenti az ácsorgó, tűnődő hölgy. *
- Itt meg mi van?
* Kérdezi, nem a legkedvesebb hangnemében. *
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Eris L. Awer-Kowai összes RPG hozzászólása (87 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel