Emma
A döcögő vonaton nehéz volt olvasni az egyik új kedvenc könyvemet. Valaki kopogtatott az ajtón. Egy velem egykorú lány nézett át az üvegen. Félénken kinyitotta az ajtót,majd belépett és köszönt. Első ránézésre nem tűnt túl barátságosnak. ~Talán bal lábbal kelt fel~ gondoltam. Nem is szólt hozzám csak gorombán leült elém. Egész úton kínosan szorongtam amiért nem szólt egy szót sem. Mikor megérkeztünk csoportosan tartottunk a kapu felé. Egy lányt láttam távolról egy macskával az oldalán. Furcsálltam, hogy beszélget az állatához, majd mintha szellemet látott volna megállt.Mit látott? Talán van valaki a hátam mögött? Kicsit megijedtem. Egyre közelebb, és közelebb mentem hozzá.Engem nézett! Mit akarhat? Nagy szemeivel rám nézett és bemutatkozott.Mit tehettem hát én is köszöntem. -Szia!Geiring Eleonóra vagyok!Nagy édes cicád van!-megnyugtatóbb volt, hogy nem volt semmi se mögöttem, és hogy csak egy kedves lány van előttem.-Te mikor jöttél?-kérdeztem tőle bátran.