Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Brigitte BonnevilleMágustusa nyitóbál - Várffy-Zoller Róbert
KinézetIsmét elérkezett ez a nevezetes ünnepség, melyben a szőkeség már járatosnak számít. A mágusok megmérettetéseinek kezdete előtt hosszú idővel már tájékoztatták őt és igazgatóját, hogy hol és mikor lesz jelenésük. Mióta a cím birtokosa komoly horderejű az, ha ő képviseli valahol az iskolát. Tekintélyt parancsoló és önmagában is dicső dolog, amit máshogy nem igen érhet el az ember lánya. A meghívások megérkezésével elindult a felkészülés a maga részéről is, bár nem úgy, mint akkor a tusára, most sokkal inkább a nyelvleckék vétele volt a cél. Bár az ottani vezetőséggel megérteti magát mégis, mivel a diákoknak valamiféle motivációt fognak sugározni a másik két bajnokkal, illene tudnia velük beszélni, na meg megérteni őket. Bár azon elgondolkodott, hogy ha valaki nem elég motivált és kitartó a segítség nélkül, akkor miért jelentkezett? De ez más lapra tartozik. A rendezvény előtt már bemutatkozott illedelmesen és köszöntötte a Bagolykő tanárait, a szervezőket és az igazgatóságot. Elővette legaranyosabbik mosolyát és kedvességét, aminek azért híján van alap esetben, erőteljes jellemét nem pont ezek alkotják. Céltudatos, kitartó és önbizalma is akad bőven, ezek segítették át őt a Tusán.
Az utazás fáradalmait kipihenve a megbeszéltek szerint, ezúttal elhagyva iskolája uniformisát, báli ruhába bújik így érkezik meg a bál helyszínére, majd kisebb útbaigazítás után foglal helyet egy nekik fenntartott asztalnál. Meghallgatva a köszöntőt, mikor feléjük tekintett és bemutatta őket az igazgató, bájos mosollyal az arcán felállt majd picit meghajolt, a tapsot pillanatokra kiélvezvén, majd visszaült és anyanyelvén mondd pár szót Madame Aurore Mion-nak. Az egyik főszervezőnek mondható urat, név szerint Mr.Mclaughlin megtapsolja, ezek után tekintete már méregetően szegeződik a diákságra. Ránézésre elmondható, hogy van köztük bajnokalapanyag, mégis egy-két kisdiákról el sem tudja képzelni, hogy végig bírnák csinálni. A résztvevőket sorra megtapsolja és meglepődve tapasztalja, hogy itt is néhányan milyen fiatalok még. Újabb beszéd következik, ehhez nem igazán tudott hozzászokni az évek alatt, mindig mindenki túl sokat beszél, számára legalábbis.
A vacsorát csendben elfogyasztja, majd a zene indulásával tekintete egy barna hajú fiún akad meg, aki éppen közeledik, kacéran mosolyra húzódik a szája, majd a bemutatkozása után, lehajtja a fejét egy pillanatra. Madame Mion-hoz fordul.
- Excusez-moi. – Feláll, majd kezét Róbert felé nyújtja. - Brigitte Bonneville.
Előbb bemutatkozik, azután pedig előkotorja azt az alap magyar tudását, amit sikerült megtanulnia eddig. Nem hitte, hogy ilyen hamar használnia kell, de gyakorlat teszi a mestert, tartja a mondás.
- Igen, mehetünk. – Kedvesen néz a versenyzőre, aki az is lehet, hogy a következő bajnok és nem olyan sokára a maguk soraikban tudhatja. mondjuk, ha a sormintát nézzük, akkor van két női bajnok, egy férfi, ideje lesz megvédeni a férfiak büszkeségét valakinek. Mondjuk a 16 mezőnye is a hölgyek felé billen, érdekes. A táncparketten végignézve remélhetőleg tényleg kiélvezik az utolsó estét, mert innentől a kemény munka vár mindenkit.
- Gratulálok a bejutáshoz. – Közli, barátságosan majd az aktuális zenének megfelelően kezdenek táncolni, természetesen hagyja, hogy a fiú vezessen. – Izgulsz már?
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Brigitte BonnevilleMágustusa nyitóbál - Várffy-Zoller Róbert
KinézetNem okozott neki problémát a magyar, mondhatni nem kényeskedik apróságokon, mert ez is csak formaság igazából. Senki nem kötelezi a másikat a saját anyanyelvére, persze az csak plusz tudás lenne, ami meg nem jön rosszul. Mindenesetre hamar túlesnek a bemutatkozáson és haladnak a parkett felé, a lány élt a felkínált lehetőséggel. Egyébként is kedveli a bálokat nem akart volna elutasító lenni, na meg jó lehetőség előre felmérni a versenyzőket, hogy elképzelése legyen a jövőről. A maga esetéből tudja, hogy nem jelent sokat az esélyesség, annál többet az odafigyelés és a leleményesség.
A tökéletes tánctartást felveszi, bár elsőre kicsit merevnek tűnhet így, mégis az összhatás lesz a lényeg. Remek partnerre lelt, amit egy kedves mosollyal nyugtáz partnere irányába. Kellemes ritmusra ringanak, szerencsére a beszélgetést sem veti meg Róbert, ráadásul nem is akármivel rukkol elő. Akaratlanul is vigyorra húzza a száját, majd ha már így felvetődött, anyanyelvén folytatja ő is.
- Jó hozzáállás, de inkább a többiek kiiktatására érdemes időt fordítani. Tudod, nálunk sem az izgalom gyűrte le a sokaságot. – Egy kacsintás kíséretében mondja, majd néz a fiú barna szemeibe. Azért erőteljes bóknak tekinti a következőeket, de az, hogy franciául folytathatják a csevegést tovább, megkönnyíti a dolgát. Nem megy mélységekig a beszélgetésbe, nem lelkizik sokat, nem szokása. Jobban hisz a nyers és őszinte gondolatokban, tanácsokban.
- Semmi szükség a dicsérgetésre egyébként, tartalékolj. Ahogy látom, van itt még, akinek nagyobb szüksége lehet rá. – Mondja kicsit hűvösen, de továbbra is a jókedvet sugározza magából. Közben kicsit lágyabb témára eveznek a tusázó közreműködésével. Kedves megjegyzést tett, amelyre nem illemből, sokkal inkább kíváncsiságból kérdez rá.
– Tőle a nyelvleckék, esetleg francia? Vagy német lenne? – Érdeklődik, neve gyakoriságát ismerve nem lenne meglepő egyikre sem az igenleges válasz. Közben észreveszi Róbert tekintetének kalandozását is magán, mondjuk úgy, ehhez nem igazán van hozzászokva, ritka, sőt ez talán a második alkalom, hogy nem az iskola egyenruhában kell megjelennie egy ilyen volumenű eseményen. A vállon nyugvó kezét óvatos mozdulattal emeli a fiú álla alá, majd feljebb emeli, hogy a tekintetük találkozzon. Majd egy kacérkodó mosollyal, az eredeti szándékot burkoltan, de érthetően közli. – Fontos a tartás.
Épphogy kimondja valakivel ütközés áldozatai lesznek. Nem olyan világrengető, de azért egy erőteljes lenéző pillantást vet a lányra, amiből az sugárzik, hogy aranyom, vigyázhatnál jobban is, nem vagyok én akárki. Erős túlzás –vagy nem- azt mondani, hogy egoista, de tisztában van az adottságaival.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Josheph BeckMágustusa Nyitóbál - Biharszegi HajnalkaKinézetLegfrissebb bajnokunkat nem érte meglepetésként a meghívólevél érkezése, sokkal az esemény előtt természetesen, így részéről is megkezdődhettek az előkészületek. Ezek nagyon távol álltak az egy évvel korábbi készülődéstől, akkor még ő maga is lelkes részvevőként, leendő bajnokként várta a rendezvény kezdetét, most pedig, hogy egy külföldi intézményben képviselheti iskoláját inkább a nyelvtanulásra kellett koncentrálnia. Sosem volt olyan fiú, aki annyi görcsösen megfelelni akar mindennek, most azonban mégis egy alap magyar tudást próbált szerezni azon periódus alatt, amíg csak el nem jött az összepakolás és utazás ideje.
A megérkezést az igazgató és a szervezők üdvözlése követte, mint anno náluk volt ez akkor, csak most más helyzetben volt. Első utuk a számukra, no meg természetesen az itteni versenyzőknek kialakított lakrészbe vezetett, ahol ezen két hónap folyamán lakni fognak. Elsőként megdöbbenve konstatálta, hogy ezalatt az idő alatt két lánnyal lesz egy szobában, de ugyanakkor örült is, mivel őket már ismerte. Akkor vendégeskedtek a Durmstrangban, mikor ő nyerte el a győztes címet.
A bálra természetesen ünnepiesebb öltözetet öltött magára, az öltöny ide teljesen megfelelő, majd saját igazgatójával meg a többiekkel karöltve indultak el a Nagyterembe. Az út nem mondható hosszúnak, legalábbis ő így vélte, nem jelentett neki semminemű megerőltetést sem, viszont mások lehet, hogy másképp vélekednek, ezt ő nem tudhatja.
A vendégeknek szánt asztalnál foglalt helyet, majd csendben, fegyelmezetten figyelte a beszédeket, tapsolt a bejutottaknak, amikor pedig a nevét hallotta a meghívottak felsorolásánál felállt, és kicsit meghajolt egy féloldalas, de határozott mosoly keretein belül. A vacsora csak ezután kezdődött el, és mint jólnevelt fiúcskához illik, evett is rendesen, de nem túlozta el a dolgot. Éppen annyit, mint általában szokott, mert hát ha már bál, akkor a táncos rész érdekelte inkább. Végigtekintve a megjelenteken rögtön le tudta szűri, hogy a Bagolykőbe rengeteg csinos lány jár, azonban ezek zömének van párja, azonban van itt olyan is, aki egyedül szórakozik, már ha mondhatjuk így. Többek közt feltűnik neki egy fotós lány is, amin mintha először meglepődne, majd elnézést kérve távozott az asztaltól, és az irányt rögtön a hölgyemény felé vette.
- Elnézését kérem, hölgyem. Készítene fotót rólam? - teljesen lényegtelen kérdés ez részéről, de még azt a csábos mosolyát is bedobta azzal a nézéssel, ami általában leveszi a lányokat a lábukról. Ha végül mégis hajlandó a szőkeség készíteni róla egy képet, akkor ahhoz megpróbálja a legszebb arcát előhozni, azaz ahogyan szokta azt, mint a mindennapokba élve.
- Egyébként... szabad egy táncra? - nem bonyolítja túl a dolgot, nem is fogja túlmagyarázni, vagy tőle igazán szokatlanul illedelmesen megkérdezni, de mégis próbálta előszedni a legelegánsabb és tisztelettudóbb énjét, ha már ténylegesen táncolni szeretne, méghozzá az előtte álló hölgyeménnyel, aki ha beleegyezik a felkérésbe, akkor Josh nyújtja is fel balját a lány kezéért.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Joseph BeckKeiko SamaKinézetVolt már szerencséje egy kicsit körbejárni a kastélyt, most mégis úgy döntött volna inkább, hogy egy kicsit kimegy levegőzni, és nem az erkélyről, vagy a szobája ablakából szívni be a friss, kinti oxigént, hanem az épületen kívül állva. Ehhez viszont jó sok lépcsőt meg kellett másznia, és gyorsnak sem nevezhető az, amit művelt, mert még bizony nem rutinos. Az viszont sokkal fontosabb, hogy el is talált a bejárati csarnokig, vagyis egészen pontosan a lépcsők tetején állt meg és nézegetett le egy darabig, figyelve az arra járókat, és minden egyebet. Maga a hely is érdekelte, és minden apróságról továbbszőtt gondolataiban is szívesen bolyongott, támaszkodva a korlátnak.
Csak percekkel később indult le a központi lépcsőn, lassan, vontatott mozgással, de mosolyogva. Leérve még mindig az embereket nézte, szinte kényszeresen, pedig így csak külsőleg, látszatból ismerhette meg a környezetét, de ez nem számít problémának, változnak a dolgok lassacskán.
Tekintete leragadt azonban egy lányon, aki a lépcsőn feküdt látszólag, sőt, ténylegesen, a mennyezetet nézve, talán a freskókat csodálva, vagy csak gondolkodva, ahogyan ő is szokott. Bárhol képes rá, mindegy milyen körülmények között, kizárva a külvilágot, rendszerezni a belül uralkodó káosz apró kis darabjait: na ez nagyon megy neki.
- Szia! - mosolyodott el ismét, majd vele azonos lépcsőfokon megállva le is huppant mellé. - Zavarok? - alapvető kérdés, bár még nem volt benne biztos, mit akar. Csak lenni itt, szépen nyugodtan, hogy senki és semmi se zavarja, vagy beszélgetni, ismerkedni, felfedezni. Majd talán a lányka reakciója segít neki eldönteni.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Brigitte BonnevilleMágustusa nyitóbál - Várffy-Zoller Róbert
Kinézet- Ha megengeded. – Kezd bele amolyan tanácsadósdiba, bár sokkal inkább a saját tapasztalatainak megosztásába, ez mondjuk jól jöhet neki, akár még hasznát is veheti komolyabban, Bri-nek ezt nem sikerült tökéletesen kamatoztatnia, mert későn ismerte fel, de az eredményéből látszik, hogy még időben cselekedett. - A fizikumot nem tudod elég hamar felmérni, de ha jól figyelsz, a testbeszéd árulkodik a lelki állapotról. Belülről kell az ember bomlasztani. Vannak itt olyanok, biztos vagyok benne, akik lelkileg nem lesznek elég erősek hozzá, a végső lökethez meg lehet segítséget nyújtani…
Rákacsint és egy cinkos vigyorral még meg is erősíti, a talán kissé erőteljes tanácsát. Igazából nem terepe mások uszítása, de segít, ahol tud. Vagy lehet, hogy csak ő hívja ezt így, de neki ez megfelel. Így nem tartja magát rossz embernek, sőt méltatja a saját észjárását, vannak praktikák, amik nem tanulhatóak és benne megvannak másokkal ellentétben. Győztes meg úgy is csak az lehet, akiben van egy kis plusz.
Közben letisztázza az úriemberrel a miheztartást, ami láthatólag nem szab határt további csevegésüknek, mert nem veszi zokon, sőt amolyan megkönnyebbült mosolyfélét vél felfedezni rajta. De ezek után csak hallgatja őt az édesanyjáról akiről legalább az egyik sejtése beigazolódott.
- Értem, akkor ezért megy ilyen jól. – Egy apró mosoly, aztán a bájos tekintet továbbra is, közben persze igyekszik a szemkontaktust is tartani, ami a fiú részéről egy időre kalandozásra indul. Ezt finomkodóan, de megfelelő módszerrel hárítja, nem hepciáskodva rajta. Ez nem annak a helye, hogy valaki nagy jelenetet rendezzen, ez az esemény ennél nagyobb horderejű. Eddig mondjuk úgy is néz ki, hogy itt is tiszteletben tartják. De ő sem lát mindent, ami lehet nem is baj. Az elnézéskérést elfogadja, közben azonban egy kisebb karambol részese lesz. Egy rosszalló tekintetnél tovább nem megy, a fiú is elég egyszerűen és jól kezelte, bár így ránézésre a vérmérséklete nem arról árulkodik, hogy csak úgy futni hagy valakit. A kérdésre csak elmosolyodik, majd a következőre már készséggel felel.
- Egyrészt amolyan megfigyelő vagyok, másfelől pedig itt leszek végig, ha esetleg valaki tanácsra szorulna, vagy érdeklődne, esetleg beszélgetni akarna.
Abba még ő maga se gondolt bele, hogy mi mindent fog csinálni az itt töltött idő alatt, ha feladata lesz, azt úgy is közlik, de egyelőre csak annyit tud, hogy itt van, mint, aki már egyszer bajnok lett, és a tudásával segítheti a versenyzőket.
- Most vendég vagyok, igaz az előzőn is az voltam, Josh-nak lesz ez az első, amit kívülről nézhet végig, és ami azt illeti, mint látod, az arány eléggé felénk, lányok felé billen. Nem ártana kicsit egyenlíteni. – Nevet egy picit, de már egész halkan beszél utalva arra, hogy fiú győztest várna idén is. De természetesen drukkol a maga nemének, hiszen az se lenne utolsó, ha továbbra is felülkerekednének számban a női győztesek. Nem húzódott el, de azért az illem határain belül próbált maradni. Közben szépen lassan véget ér a kellemes dallam, amire éppen táncoltak. Ha vége lett, udvariasan pukedlizik, majd kedvesen egy puszit nyom felkérője arcára, mint egy jutalom gyanánt. Érti a másik nemet, ezért is a megfelelőnek érzi ezt most hálának.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Joseph BeckKeiko SamaAzért azt már kisebb sikernek is elkönyvelheti, hogy a lány nem küldte el valami sokkal szebb helyre, hanem kedvesen és barátságosan mosolygott rá. Természetes, hogy erre ő is hasonlóan tett, de azért még elgondolkodott a dolgon. Azt igazából nem tudta, hogy ide milyen diákok járnak, bár személyiségben azért biztos volt benne, hogy rendesen feloszlik a tanulók csoportja. Ez mindenhol így van, de szerencséjére egy pozítívabb részbe sorolható egyeddel találkozott össze.
A kérdés először a hosszas halgatás után meglepte. Na nem csak azért, mert bambult a semmibe a csarnokot figyelve, hanem mert túl sokat nem is hallott belőle, és fordítania is kellett.
- Tetszik. Szép, tiszta, sok a diák, mindenki kedves, aranyos. - csak egyszerű tény mind, bár meglehetősen szaggatott tempóban mondta így is, amit kigondolt. Annyira nem akarta túlbonyolítani, részletes véleményt sem akart, de nem is tudott mondani, annyit nem sétált.
- Hogy hívnak? - újabb egyszerű dolgot hallhatott a kedves beszélgetőpartner tőle, ennél összetettebben már csak anyanyelvén és angolul képes kommunikálni.
- Én Josh vagyok. - részéről a bemutatkozást is gyorsan lerendezte, ezen sem problémázott, keresztnevével elégedjen meg a lányka, és jó lesz úgy. Persze ahogy a melllette ülő arcán ott ült az édes mosoly, ő sem állhatta meg, és próbált is rá figyelni, nem elbambulni, vagy a mennyezetet nézegetni esetleg. Igaz, hogy az remekül menne neki, meg a távolbanézés is, amiből olimpiai bajnok is lehetne, olyan profi szinten műveli, mégis valami neveltetésből adodóan felmaradt és most valahol belül kiáltozó hang súgta neki, hogy rá figyeljen legalább, ha már beszélget vele. Ez nála nem automatikus dolog, mivel koncentrációs képessége olyan szinten van, hogy jó néhány dolgot egyszerre csinálni sem okoz neki problémát, csak hát mégis, ha kell, akkor kell.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Celeste Barlow
Nyitóbál- Leroy Lasch Gergely, majd Vanília Perwinkle öltözék* Eltelt egy újabb év, lassan már három éve vagyok én a hazám bajnoka. Már nem él bennem ugyanolyan élénken az érzés, hogy én nyertem meg az első Mágustusát, mint akkor, mégis hatalmas büszkeséggel tölt el a dolog. Izgalmas kaland minden évben új országba utazni, hogy megmutassuk magunkat, népszerűsítsük a rendezvényt és persze támogassuk az adott ország jelöltjeit. Nemigen tudom, hogy mit mondhatnék, nem fogok minden évben új nyelven megtanulni, így is sokat kimaradtam az iskolából meg a munkából. Meg ugye, hogyan adjam elő, hogy megcsinálod, persze, amikor némelyik feladat életveszélyes is lehet. Vigyáznak, hogy ne essen súlyos bajuk, de ki tudja, hogy milyen veszedelmek várnak ezekre a kölykökre. Azért az utazás előtt már inkább az izgatottság lett rajtam úrrá, érdekelt, hogy milyen ez a kis ország, amiről szinte semmit nem hallottam még. Néhány szót, kifejezést megtanultam magyarul, hogy mégis csak tudjak köszönni meg gratulálni. Ja, és biztatni is tudom őket! A bál előtti este érkeztünk meg az igazgatómmal ebbe a kis hegyi intézménybe. Az országot is mindenképpen meg akarom ismerni, azt mondták lehet, csak tartson már egy ideje a tusa. A magyar manók kitettek magukért, a nagyterem valami csodaszépen ki lett dekorálva. Igazán szép munkát végeztek. A volt igazgatóm mögött kullogok valamivel, ahogy megközelítjük a számunkra kijelölt ülőhelyet. Ezután unalmas beszédek következnek, amikből csak 1-2 szót hallok ki. Biztosan érdekesebb volna, ha érteném, de így… amikor a nevem mondják biccentek a diákok irányába. Végül kiosztják a kitűzőt a bejutó versenyzőknek. Mindegyiküket megtapsolom, de azért meg is nézem magamnak őket. Van köztük egészen fiatal is, némelyik esetlennek látszik. Csodálom a kerekesszékes fiút, hogy egyáltalán bejutott. Remélem ügyes lesz, és nem fog komolyan megsérülni. Amikor visszagurul a helyére tétován az igazgatómra pillantok. Csak ellátták bűbájokkal a székét, másképpen esélye sincs. Miután megkezdődik a bál eszem pár falat salátát, amiben jó sok zöldség van, majd megkóstolom a magyar teát. Igaz, hogy van angol is, de nagyon érdekel, hogy itt hogy fogyasztják ezt az italt. A csészémet természetesen a megtanult módon tartom, majd egyenes háttal iszom egy kortyot. Bizonytalan ízlelés volt ez a részemről, elég bizalmatlan vagyok az újdonságokkal szemben. Ez az ital meglepően ízletes, noha nem a mi receptünk szerint készült. A táplálkozási rítus után úgy döntöttem, hogy elvegyülök a tömegben és megfigyelem a versenyzők viselkedését. Nekem az is sokat elárul a versenyzési stílusukról, hogy most hogyan viselkednek. Ekkor az egyik kisfiú lép mellém. Néztem is, hogy ő lehet az egyik legfiatalabb versenyző, mert nagyon gyerekképű még, ráadásul a termete is aprócska. Volt még egy hasonló méretű fiú, Dominic, neki sikerült megjegyeznem a keresztnevét. Meglepve tapasztaltam, hogy sok külföldi diák tanul ebben az intézményben. A fiúcska magyar nyelven szólít meg, amiből csak kifejezéseket-szavakat értek. A köszönés megvan, a hölgyet is tudom. Leroynak hívják, ha minden igaz. Jaj, nem, itt fordítva vannak a nevek, el is felejtettem, végül pedig azt hiszem, hogy a nevemet kérdi. Nagyon zavarban vagyok, nem is tudom, hogy mit mondjak hirtelen.* - Um.. jo estet! * Szólalok meg bizonytalanul magyarul. Erősen érezheti az akcentusomat, nem túlzottan erőltettem meg magam a nyelvtanulással.* - Nem érthem minden szo, nem beszélem mágyár. *Folytatom lassú tempóban a kezemmel összevissza hadonászva közben.* - Á nevem Celeste Barlowe. Te hívnák Ghárgej? Tudsz angol? *Felelem, miközben a kezébe adom a kezem. Ebből sejtem, hogy táncolni szeretne.* - Grátulálok, hogy vagy vár… vársányzó? * Dicsérem meg, bár inkább kérdésnek hangzik. Nem vagyok biztos a szó kiejtésében, úgyhogy csak remélni tudom, hogy beszéli az angolt vagy a franciát.* - Én még tudom francia. Te tudod francia beszél? * Teszem hozzá, hátha úgy könnyebbé válik a kettőnk közötti kommunikáció. Ha nem, akkor marad az activity. Ghárgej elég feszélyezetten viselkedik az egész tánc ideje alatt, szó mi szó, tényleg érdekes az egész: ő nem beszél jól angolul, én pedig nem tudok magyarul gyakorlatilag semmit. A nevéből ítélve azt hittem, hogy a franciául tudunk majd azért pár szót mutogatások nélkül váltani, de sajna tévedtem. A táncunk után zavartan vigyorogtunk egymásra, majd pedig sok sikert kívántam neki, néhol keverve két nyelvet. A közelünkben egy másik tusázó lány táncol egy fiúval, úgy gondolom, hogy jó lenne vele is megismerkedni. Megvárom, hogy véget érjen a dal és befejezzék a táncolást, majd finoman a lányra mosolyogok. Nem akarok tolakodó lenni, vagy ilyesmi, ezért nem megyek túl közel hozzá. Ha elkapom a tekintetét, intek neki, majd magyarul megszólalok még mindig zavartan.* - Sziá, grátulálok! * A nevére emlékszem, különleges hangzású. Ő nem valószínű, hogy magyar, hátha több sikerrel tudok társalogni vele, mint a fiúval.*
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Joseph BeckKeiko SamaValamelyest megnyugtatja a srácot, hogy a mellette ülő is beszél angolul, és ezzel könnyítheti a társalgást, amit rögtön egy apró mosollyal is jutalmaz, aztán csak hallgatja, amit a másik mond. Valóban, eddigi tapasztalata alapján ide kedves emberek járnak többségében, nem mintha aztán olyan jártas lenne ő errefelé, csak az alapján, amit látott.
Kezét természetesen ő is nyújtja, amikor a bemutatkozáshoz érnek, és magában elkönyveli egy apró hibának is ezt, hogy nem nyújtotta először ő maga rögtön, ahogy nevét kimondta, bár annyira azért mégsem nagy vétség ez, hogy aztán gyötörje magát miatta, viszont azért megjegyezendő.
- Jó, szuper. Felemelő, és büszkeséggel tölt el. Meg jár mellé valami furcsa még, amit talán... talán az lehet a nyerni akarás, hogy hajtod magad a célig, és akkor már más nem számít. Mellette pedig oda kell a kitartás, az akarat, mert nélküle sokra nem mész. Az se jobb, ha csak a hírnév vágya hajt, magadnak akarj megfelelni, ne a világnak. - furcsa lehet talán tőle ez a hosszas magyarázat, persze angolul, de mégis muszáj volt mindent hozzátennie, így is eléggé felületesen, mert tudná még mesélni, mi is a helyzet a dologgal.
- Megnyerni? Az leírhatatlanul jó érzés, nem tudom elmondani. - folytatja is persze rögtön, mert hát ég mindig van, amiről nem ejtett szót, és a másik pedig érdeklődött.
- Azt nem mondom, hogy senkinek semmi baja nem lesz, de természetes, hogy komoly sérüléseket nem szerethetnek. - legalábbis szerinte, náluk úgy volt, és itt is így kell lennie. Máshogy nem tudná elképzelni.
- Te hogy állsz ezzel a tusás dologgal? - értve ezt mindenre, bár tekintetéből bizonyára kiderül, nem kell részleteznie.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Brigitte BonnevilleĐominic
KinézetMegint egy Tusa időszaka van, már nem ugyan az az érzés kavarog benne, mint a sajátján. Sokkal nyugodtabb és higgadtabb lett. Pedig még a tavalyin is teljesen átérezte a versenyzők lelki és fizikai megerőltetését. De meglátjuk, most szabad hétvége van, vagy valami olyasmi, a leendő bajnokok kimozdultak lazítani, neki pedig azt ajánlották fedezze fel kicsit a falut. Állítólag van egy aranyos kis Ajándékbolt lent a faluban, meg a világ legjobb csokismuffinja is az itteni Cukrászdából származik. Valamit ki kell majd próbálni, egyelőre csak minden hely kirakatát szemlélgeti, nincs nagyon célja, csak sétálgat fel-alá és magában franciául motyog. Szokott ilyet, ez egy régi rossz szokása, de a napokban felerősödött. Hiányzik neki az otthoni, mindennapos légkör. Persze itt sem rossz, sőt, tényleg mindent megtesznek a vendégekért, de azért van amit nem tudnak visszaadni. Sokat hibázik a magyar nyelvben, de abból is sokat tanult itt, lettek új kedvenc szavai, mint a „gömbölyű” vagy a „nyuszi”. Mind a két szó nagyon tetszik neki hangzásra, arról nem is beszélve, hogy még a jelentésük is kedves.
Erőteljes felszólításra lesz figyelmes, ami kísérő tanárától érkezik, elmondja, hogy elmegy a lakósorra, megmutatja neki egy itteni tanár a környéket, Bri pedig nézelődjön kedvére, majd a Lakrészben találkoznak. Na, nem kell ám a szőkeséget félteni, de a rosszaság, aki benne lakozik egy angyali mosoly mögé és egy „vigyázni fogok magamra” mondat tartalmába bújik. Miután látóhatáron kívülre került a felügyelője elindul az utcán lejjebb, hogy ott is körbenézhessen.
Nem is gyalogol túl sokat, még a csárdához téved. Mikor az ajtón bepillant, meglátja az egyik kisfiút, aki a versenyzők csoportját erősíti. Ha ilyen helyen van, csak tisztában van valamennyire a környékkel, akár jól is jöhet. Megpróbálkozik hát a társaságába férkőzni. Megigazítja magát, bájos mosolyát felfesti, majd belépve egy kis fintorral tudomásul veszi a tekinteteket, amit magán érez. A fiúhoz lépdel, majd kezet nyújtva egy mosollyal már mutatkozik is be, végig a szemébe néz, tartja a szemkontaktust, igyekszik kicsit elbizonytalanítani. Imádja az első benyomást befolyásolni. Hallotta már itt az iskolában, hogy azt fejtegetik, hogy fél véla avagy sem? Ki tudja? Jobb óvatosnak leni, nemde?
- Bri. Nagyon örülök. Benned kit tisztelhetek? – Természetesen a kérdésig a gyönyörű francia nyelvvel él, aztán a minimális magyar tudását csillogtatja meg, azért csodát nem kell várni.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Brigitte BonnevilleĐominic
KinézetA megbeszéltek értelmében nem császkálhatna egyedül az iskolán kívül, sőt, még az iskolában sem, hiszen a küldöttséggel mindig együtt mennek minden hová, legalábbis az iskolájuknál ez a bevált szokás. Alapvetően a szigorú erkölcsökhöz és szabályokhoz szokott személy, de ettől függetlenül ő is fiatal, szeret élni és szórakozni. Az, hogy az iskolájukban mi a követelmény, sosem gátolta őt a csínytevésben és a tilosban járásban. Vendégek közt nem illik, de ezúttal tulajdonképpen engedéllyel teszi azt, amit, hiszen a többiek a helyi tanerőkkel látogatják a környéket. Szabadidőt kapott, amit majd megpróbál a lehető legjobban kihasználni, meglátjuk ez mennyire fog sikerülni.
Hamarosan már a Csárdában van és egy a napokban megismert arc felé lépdel, akinek be is mutatkozik, mert csak látásból ismerik egymást, azon kívül más nem igen van közöttük. Kezet nyújt, majd némi magyarral tűzdelt francia nyelvi leckét ad a fiúnak a szavaival. Remélhetőleg nem nyúl nagyon mellé és sikerül a kommunikációs csatornát megnyitnia. Ha nem, akkor is talál majd módot persze, ezúttal úgy is ő kereste fel a fiú társaságát és nem fordított a dolog, hogy a másiknak kelljen alkalmazkodni.
- Igen, örülnék, Đomi. – Mondja már angolul, egy édes és elbűvölő mosollyal az arcán, közben már érkezik is felé a kérdés, amire reagál, amint sikerült helyet foglalnia a tusázó mellett. Meglepő módon annyira nem is izgul, mint a versenyzők szoktak.
- Köszönöm megvagyok. Hát, picit néha unatkozom, meg azért nem kellemes mosolyogva végigbólogatni minden beszélgetést az iskolánk követei meg a ti iskolavezetésetek között. – Bukik ki belőle őszintén, ami azért nem ritka, nem ahhoz van szokva, hogy ennyire háttérbe szoruljon, persze tiszteletet kap, de valahogy a hiúságának egy kicsit néha több kell. Közben a szeme a vajsörre téved, és egy huncut kis mosoly jelenik meg szája sarkában. Hamar eltünteti, majd aranyosan fordul felé. – Te hogy vagy? Milyen érzés a legjobbak között? Egyébként mit iszol? Még nem ittam ilyet azt hiszem…
Nézegeti picit a poharat, ó, dehogyisnem ivott már, egyszerűen jóleső elégedettség tölti el, ha a kis füllentése elsodorja valamerre ezt az unalmas napot. Kicsit erkölcsösebben illik hozzáállni persze, de azért biztos tisztában van vele, hogy minden lányban ott a kisördög, így Brivel sem kell annyira sokat kedveskedni. Közben érkezik Dominak is még egy vajsör, meg újabb kérdés felé.
- Most kaptam egy kis nézelődési időt, még amúgy sem ismerem a falut, csak egy-két kisebb helyet. Te mennyire vagy otthon itt? – Nem kívánt magyarázkodni, meg elmondani ki, hol, merre, mit csinál éppen, akinek vele kéne lennie. – Meg nem kell engem félteni, szerintem az féljen, aki belém mer kötni! – Nevet fel, közben szembefordul a fiúval és keresztbe tett lábaira könyökölve támasztja meg állát és szinte belemosolyog tekintetével a fiúéba.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Joseph BeckKeiko Sama- Áh, nem hiszem. Arra is jó ez, hogy fejleszd magad. A kitartásodat is többek között. - elmosolyodik, majd válaszol még a további kérdéseire, természetes. Ez nem a dolga feltétlenül, de ha már bajnokként érkezett ide, akkor meg kell tennie. Meg neveltetése egyébként is ezt diktálja, de a logikai és fontossági sorrend akkor is van.
Megint csak mosolyog, ahogy a lány kijelenti, hogy ez megnyugtatja. Általában ezt az emberek csak mondják, és egyáltalán nincs így, vagy csak részben, és nagyon kicsi mértékben. Most ő nem tudja eldönteni, hogyan is van ez, de az biztos, hogy nagyon komoly baja itt senkinek sem lehet.
- Semmi? - neki eléggé furcsa, hogy nem fog meg valakit, bár ilyenek is vannak persze, neki ez mégis egy fokkal nehezebben elfogadható. Befogad mindent, csak a feldolgozáshoz idő kell, és ennek a hányadosa határozza meg, mi mit jelent számára. Egyelőre ezt nem tudja hova rakni, de azért mosolyog.
- Végül is.. van ilyen. Nem jöhet be mindenkinek... ízlések és pofonok. - egyszerűen lerendezi, nem csinál belőle problémát, ez van, kész. Ezt így már könnyebb elfogadnia, de a témát szeretné terelni.
- Téged akkor mik érdekelnek? Mi az, amit szeretsz csinálni? - talán feleslegesnek tűnik a kérdezősködés, de ha már idáig eljutottak, akkor egy bizonyos szálon tovább kéne vinni a beszélgetést. Az a szál pedig most ez lesz, mert ez legalább pozitív, és rengeteg más irányt is fel lehet vele venni.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Július 22. – 23. –Napforduló; az év legrövidebb éjszakája, leghosszabb nappala
 Minden tanárt és diákot szeretettel várunk a Napforduló alkalmából megrendezett különleges eseményre! A program július 22-e kora délutánjától július 23-a reggeléig fog tartani, helyszínül pedig a rét szolgál. Álmodói időpontja: július 21-től augusztus 4-ig. (Bizony hónapátírás történt a programban, de reméljük ez senkit nem fog zavarni.)
Az eseményen a kinti tartózkodás egész éjjel megengedett, de ha bent ücsörögtök a kastélyban takarodó után, az ugyanúgy büntetéssel járhat ha elkapnak, mint máskor!Programok:
Színpad
A diákok, mestertanoncok és tanárok egyaránt kitombolhatják magukat a koncerten, hisz minden zeneműfajba bele fogunk kóstolni. Fellépnek a Metál Mágusok, a Pop Puffskeinek, a Punk Pixik, a Blues Boszik és a Jazz Jobberknollok. A koncertsorozat késő délutántól éjfélig tart! Az óriási színpad mágikus megvilágításnak örvend, és ugyancsak varázslatos tulajdonságai közé tartozik, hogy függetlenül attól, hogy a hallgató hol talál helyet, ugyan olyan tisztán és hangosan hallja a zenét, mint az első sorban állóak.
Lámpáseregetés
Pontban éjfélkor egy közös lámpáseregetésre invitáljuk a társaságot, hogy együtt ünnepeljük a nyár ezen szép napját. A kívánságlámpásaink felengedése már Valentin nap óta hagyomány az iskolában, és egy rendezvényen sem maradhat ki a repertoárból. Ez alig egy 15-25 perces esemény, így örülnénk, ha mindenki jelen lenne. Mágikus lámpásainkba akármit írhatunk, akár milyen színűvé, formájúvá alakítjuk, csak a képzelet szab határt.
Szabadtéri Mozi
A kinti mozi kora délelőtt kezdődik, és másnap hajnalig tart, egyaránt a koncert előtt, alatt és után. Ez azoknak van kialakítva, akik belefáradtak a zenébe, egy nyugodtabb helyre várnak vagy csak meg akarnak nézni egy jó filmet. Ez főleg azok számára lesz érdekes élmény, akik teljesen varázsló környezetben nőttek fel, és még nem láttak filmet. A földet párnák és pokrócok takarják, hogy mindenki kényelmesen elhelyezkedhessen. A vászon el van varázsolva, és mint a színpad esetében, itt is függetlenül attól, hogy hova ülünk ugyan olyan jól látunk és hallunk. Ha egyszer átléptük a vetítés mágikus határát a kinti ricsaj és a koncert zenéje elhallgat, és már csak a mozizók suttogásait és nevetéseit, illetve a film zajait halljuk.
A vetített filmek: Gru, A leleményes Hugo, Az igazi kaland, Hirtelen 30, Charlie és a Csokigyár, Csizmás, a kandúr, A Vaslady, Szemfényvesztők.
Csillagnézés
A csillagnézés a lámpaeregetést követően veszi kezdetét. Nyilván lehet egyedül is bámulni a lélegzetelállító eget, de ebben az egy két órában az asztronómia tanárunk megmutatja az igazán fontos csillagképeket, illetve magyarázatot is kapunk róluk. Egyéb:
Az elfáradt, pihenni vágyó diákoknak és tanároknak a DÖK sátrakat készített elő. Függetlenül attól, hogy szunyókálni akarsz, félrehúzódni a pároddal, vagy csak leülni beszélgetni a barátaiddal, az előkészített helyek tökéletesek. Lehet akár kint is aludni egy-egy matracon vagy hálózsákon, de vannak olyan sátrak is, amelyekből látszik az ég. A tanároknak külön sátrak vannak előkészítve, míg a diákok ott aludhatnak, ahol akarnak. A gyerekek sátraikban kényelmes pokrócok, hálózsákok és párnák hevernek a földön, hogy mindenki kényelmesen helyezkedhessen el. A legtöbb sátorra tértágító bűbáj van szórva, és többségük változtatja méretét és tágasságát a látogatók számától függően. Minden sátorban (átlagban a sarkában) található egy-egy kifogyhatatlan nasi kosárka, vagy dobozka.
Diák sátrak
DSátor1
DSátor2
DSátor3
DSátor4
DSátor5
DSátor6
Tanár sátrak
TSátor1
TSátor2
TSátor3
Tábortűz
Az ideiglenes tábor közepén hatalmas tüzet találunk. Ezt nem kell táplálni, hisz magától ég, és az a különlegessége, hogy a forró nyári éjszakán nem bocsát ki még nagyobb hőt. A tűz körül körbe farönköt és pokrócok vannak, hogy ha valaki le akar telepedni, kényelmesen üldögélhessen.
A világításért a rendezvény alatt mindenhol a lámpások, tündérek és szentjánosbogarak a felelősök.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Amira Loveguard - 2013.07.28. 11:34Reneszánsz napi bál, a Mágustusa bajnokainak ünnepléseAhogyan már minden diák szembesült a varázzsal, amely szekrényét és a kastély kinézetét alakította át, úgy tűnik fel a plakát, amelyben a diákokat tájékoztatja a közelgő, nagy eseményről. Az egész napos varázs estére sem tűnik el, a kastély csak következő hajnalra változik csak vissza az eredeti állapotára. A díszes plakát viszont nem csak ezt mondja el neked, meginvitál a nagy fényére, A Bálra, ahol önfeledt szórakozás mellett, ünneplés, és egy történelmi álomba csöppenhetsz bele. Ki nem hagyhatod! Ahogy a reneszánsz korban divat volt, most úgy tűnik fel egy igazi, korhű bál eseménye a falak közt. Az ünnep, amelyet ezzel tisztelnek meg, a már hónapok óta tartó Mágustusa záróakkordjaként kerül megrendezésre. A fő ünnepeltek maguk a győztesek, az ünneplők pedig a kor jegyében és szellemében ünnepelhetik őket. A bál kezdete előtt, már a hajnali órákban megváltozott a kastély, és annak lakói, estére pedig mindenkit elfog a láz, amely a táncos eseményre invitálja őket. Az eddigiektől, a modern világtól eltérően a hangulata teljesen az adott korra jellemző, a ruhák színpompásak, melyek mindenki számára egyediek, biztos, hogy nem lesz olyan lány, fiú, aki egyforma öltözetet viselne. A megszokott zenétől eltérően a hangulatot a korra jellemző muzsika adja, melyet egy, történelmi korokat felidéző mugli, de a varázsvilágban érvényesülő, nagy fős zenekar biztosít, megidézve a reneszánsz évek pillanatait. A zenekar különlegessége nem csak nagy létszámuk, de hangszereik és latin nyelvű dalaikban is megmutatkozik. A zene egyedisége mellett, a Nagyterem díszítése is ezt a stílust öleli fel, az utolsó apró díszletig egy időutazás, a kastély bármely pontjával egyetemben. Az ünnepeltek ugyan a tusa győztesei, de nem kell csüggednie senkinek sem, nem lesz elnyomva egyetlen ember sem, mindenkinek garantált a szórakozás. Hiszen ki ne akarna egy napra herceg, hercegnő, gróf, nemesi vérrel rendelkező polgár lenni, vagy a mesekönyvek más, gyönyörű szereplője. Itt a lelked mélyén lévő, gyermeki álmok a fő célpontok, a nap első részében ezekbe a szerepekbe bújhatsz, és így tündökölhetsz a bálon is, amikor az ünnepelt megérkezik. A bál kezdetekor aki a Nagyterembe tér, maszkot kap egy titokzatos jelmezbe bújt egyéntől, amelyet feltéve egy álarcos bálba csöppen. Igen ám, de nem minden maszk egyszerű, átlagos darab. Valamelyiket felhúzva lehet, hogy belőled királylány válik, vagy épp egy lovászfiú, de meglehet, hogy te leszel a humor biztosítója, egy udvari bolond. Nem lehet tudni, melyik álarc mit rejt, vagy épp, hogy melyik az, amelyik ezt a varázst biztosítja. A hatóideje kiterjed a bálra, amíg le nem húzod a maszkot, azonban másnap hajnalig még a történelem pillanatait éli meg, a varázs pedig ahogy jött, úgy tűnik majd el. //A bál álmodói időpontja: július 28-tól augusztus 11-ig. Egy szálba menjenek a hszek!
Tudnivalók: eltelt egy hét azóta, hogy a tusának vége, a karakterek már tudják, hogy Đominic és Benjamin a nyertesek.
A Szervezői Mesélő által kijátszott bajnokokkal is lehet játszani a bálon!//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Kiva bűvös álarcaCsodás ez a maszk, de még mennyire! Ám azt nem kötötte az orrodra az álarcos idegen, hogy bizony kivételes, meglepetést tartogat a számodra. Tudod, mi volt az udvarokban a szórakoztatás? Az udvari bolondok. Valószínűleg összekeveredtek a bűbájok, és egy férfi maszk helyett a tiédre került a humor Herold. Minden azzal kezdődik, hogy az asztalnál véletlenszerűen borogatni kezdesz, persze mindezen jót nevetve. Ez azzal folytatódik, hogy a tánc kezdetekor zsonglőrködésbe kezdesz az étkészlettel, néhányat ripityára törve. A kedved azonban nem lankad, partnert választva a táncparketten alakítasz tovább, viccesebbnél viccesebb mozdulatokkal vidítod a népet. Mindezt úgy, mintha tudatosan csinálnád, és még jól is érzed magad közben. A másnap viszont ciki lehet.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
 A hideg idő ellenére az idei Halloween-i ünnepséget is kint, a szabadban rendezzük meg. Már reggeltől készülhettek az esti őrültségre, a kastély benti falai felkészítenek benneteket a kinti meglepetésre. Minden folyosó félhomályba burkolódzik, csak az itt-ott elhelyezett fáklyák, és faragott töklámpások adnak némi fényt, és mutatnak utat az elveszett diákoknak. Véletlenszerűen a falak mögül hangos, vagy éppen egészen halk, de vérfagyasztó sikolyok törnek elő, a szellemeink pedig előszeretettel bukkannak fel a legváratlanabb helyeken. Természetesen a díszlet nem csak töklámpásokból, és sötétségből áll. Eredetinek tűnő -vagy talán tényleg eredeti- csontvázak és csontok pihennek a kastély rengeteg pontján, és amikor elhalad mellettük egy elsős, vagy másodikos kisdiák, megpróbálják kigáncsolni, vagy hirtelen összerezzennek, mert ezen a napon fő az ijesztgetés. A pókok és pókhálók sem hiányozhatnak, ezekkel pedig jobb vigyázni, hacsak valaki nem szeretne hazavinni az est végén egy új lakótársat a feje tetején. A falakon és a padlón teljesen eredetinek tűnő művérfoltok vannak szétkenve, itt-ott még ijesztő feliratok is fellelhetők. Ez az egész hasonlít egy...temetőre. Bizony, az idei Halloween temetős buli, így amikor kiléptek a főbejáraton, a rét helyett egy temetővel találjátok szembe magatokat. Persze az egész magas kovácsoltvas kerítéssel van elkerítve, középen, a csodásan megmunkált kapun át lehet bejutni. Amíg viszont az ünnepség kezdetét nem veszi, sem varázslattal, sem mugli módszerrel nem jut be más a szervezőkön kívül. Ahogy 20:00-át üt az óra, a kapu hangos kattanások sorával, ráérősen kitárul a már felsorakozott diáksereg előtt, így szabad utat engedve a kíváncsiskodóknak. Ahogy beléptek, egy múmiajelmezes alak a kezetekbe nyom egy tök formájú lámpást, aminek remélhetőleg mindenki tudja már a szerepét, és nem csodálkozik el a visszaszámláláskor, hanem kigondolja már addigra, mit szeretne kívánni. A benti félhomály itt már este révén sötétséggé alakul át, de senkinek nem kell vakon közlekednie a földből kimagasló sírkövek között, hisz sok helyen vannak lebegő, illetve földbe szút fáklyák, szentjánosbogarak csoportjai, és persze az elmaradhatatlan töklámpások, piros és zöld gyertyák (amiknek a lángjuk ilyen ilyen). Hidegérzete senkinek nem lesz, bűbájoknak köszönhetően ezen a részen kellemes szobahőmérséklet uralkodik. Jó, ha mindenki az orra elé néz, könnyen keresztül lehet esni az itt-ott elhagyott csontokban, vagy éppen egymást kereső testrészekben, továbbá a pókok is előszeretettel fészkelik be magukat a ruhák lehajtásaiba! A zenét egy vadiúj, fiatal fiúkból álló banda, a Szellemes szellemek szolgáltatja egészen a buli végééig. Érdekesség, hogy a banda tagjai színpad helyett lebegő koporsókon állnak, ahonnan előszeretettel kacsingatnak a lányokra. A banda előtti részen nincsenek sírok és sírkövek, ez a táncparkett, ahol ha más nem, a csontvázak biztosan széttáncolják a még egyben maradt állkapcsukat is. Ezen a területen kívül viszont mindenhol belebotlunk egy-egybe, a kis kör alakú asztalok is közöttük vannak elhelyezve. A s védasztal a táncparkett jobb oldalánál húzódik végig, és telis tele van üdítővel, sütőtöklével, és süteményekkel, amelyek formájának csak a manók fantáziája szabott határt. A program pedig nem csak a táncolásról és eszem-iszomról szól. Lehetőségetek van a következőkre is, külön asztaloknál és pontokon:- tökfaragás - maszkgyártás különféle technikákkal - varázslósakk, kártyajátékok - thesztrálok etetése, ismerkedés (azoknak akik látják őket) - párbaj felügyelet alatt - szellem-céllövölde - almahalászat kéz nélkül - "ki vagyok?" játék, a homlokra ragasztott nevekkel Éjfélkor pedig kihirdetjük a tökfaragó verseny, és a jelmezverseny eredményeit. (Ezekre megint egy külön asztalnál voksolhattok.)
Ezt követően indul a visszaszámlálás, amikor egyszerre az égbe engedjük a Halloween-i tökformájú kívánságlámpásainkat. Jó szórakozást mindenkinek! //A játékot egy szálba fűzzétek, ha lehet!
A programokról:
Tökfaragás: aki szeretne, faraghat tököt, de csak akkor nyerhettek, ha linkeltek róla képet a hozzászólásotokban, esetleg bagolyban.
Jelmezverseny: Szintén várjuk a jelmezetek leírását, vagy képet róla a hozzászólásban.
Párbaj: Bagolyban szóljatok róla, hogy mindenképpen legyen a tanári felügyelet kijátszva.
Szerepjátékos időpontja: október 31.
Álmodói időpont: október 28-tól november 18-ig.//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
HALLOWEEN, 1. csapatA játszótérre belépve még semmi különöset nem vesztek észre. Aztán ahogy nézelődtök, a szemetek elé kerül az egyik mászókára ragasztott pergamen, az első feladattal. Az egyik padon találtok íróeszközöket és pergament. Írjatok egy történetet a boszorkányüldözésekről. A stílusa rátok van bízva. Egy fontos szabály van: a csapat minden tagjának 3 mondatot kell róla írnia, de úgy, hogy nem nézhetitek meg, mit írtak a többiek. A végén a csapatkapitánynak össze kell olvasnia az alkotást, és ha sikerül teljesítenetek, az utasítás helyén megjelenik a következő borítékotok.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
HALLOWEEN, 2. csapatA kis tavacskát körbe kell sétálnotok ahhoz, hogy megtaláljátok a stég korlátjára függesztett pergament. Ezen áll a feladat, amit meg kell oldanotok ahhoz, hogy tovább mehessetek. Az egyik fal tövében találtok íróeszközöket, és pergament. Írjatok egy történetet arról, hogy hogyan végzitek a tavaszi kártevő mentesítést az otthonotokban. A stílusa rátok van bízva. Egy fontos szabály van: a csapat minden tagjának 3 mondatot kell róla írnia, de úgy, hogy nem nézhetitek meg, mit írtak a többiek. A végén a csapatkapitánynak össze kell olvasnia az alkotást, és ha sikerül teljesítenetek, az utasítás helyén megjelenik a következő borítékotok.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
HALLOWEEN, 3. csapatA gyorsétterembe belépve nem is úgy érzitek magatokat, mintha feladatot kellene teljesítenetek. Ám az egyik asztalra ki van helyezve egy pergamen, a feladattal. Mellette íróeszközök, és pergamen. Írjatok egy történetet a zene kialakulásáról. A stílusa rátok van bízva. Egy fontos szabály van: a csapat minden tagjának 3 mondatot kell róla írnia, de úgy, hogy nem nézhetitek meg, mit írtak a többiek. A végén a csapatkapitánynak össze kell olvasnia az alkotást, és ha sikerül teljesítenetek, az utasítás helyén megjelenik a következő borítékotok.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
2. csapatA csapatotok sikeresen kiállta a próbát, ügyesen pennát ragadtatok, és megírtátok a frappáns, még össze is illő mesét. A stég korlátja mire hátranéztek, új meglepetést tartogat. Egy halvány vajszínű boríték, benne a képpel. Nézzétek meg, hova kell mennetek, és ne késlekedjetek.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
3. csapatA csapatotok sikeresen kiállta a próbát, ügyesen pennát ragadtatok, és megírtátok a frappáns, még össze is illő mesét. Az étterem asztalára mire visszanéztek, új meglepetést tartogat. Egy halvány mályvaszínű boríték, benne a képpel. Nézzétek meg, hova kell mennetek, és ne késlekedjetek.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
HALLOWEEN KINCSKERESŐMikor odaértek a bolthoz, a kalickák és nyávogó macskák között átjutva, az ajtón egy kifüggesztett pergamennel találkozhattok. Itt a következő feladat. A bolt jelenleg zárva tart, első lépés, hogy jussatok be. Vigyázzatok a benti állatokkal, majd takarítsátok ki a helyet, hogy össze tudjátok szedni az elrejtett, papírból kivágott betűket. A végén rakjatok ki belőle egy értelmes, a bestiákkal kapcsolatos szót, és ha ez megvan, nézzetek vissza a bejárathoz, megkapjátok a következő utasítást.
//A betűket a csapattagok külön kapják bagolyban, a CSK-nak küldjétek el. 7-e este 9-ig legyetek kész a feladattal, írjatok, vagy szóljatok, ha nem tudtok, és figyelembe vesszük!//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
2. csapat, HALLOWEEN KINCSKERESŐÜgyesek voltatok, az egész bestiabolt csillog-villog, a gazdira váró állatok pedig boldogan veszik mancsaikba a tiszta, új otthonaikat. Mivel sikeresen vettétek az akadályt, odaléphettek az ajtóhoz, és elvehetitek az utolsó, fekete borítékot. A boríték tartalma az utolsó kép, az utolsó helyszín számával. Rakjátok el a kép darabjait, és irány az utolsó helyszín! //Mielőtt megkapnátok az utolsó feladatot, el kell küldenetek az összeillesztett képet bagolyban Amirának, vagy ide, a Mesélőnek. Amint megjött, kapjátok a hszt! (A 3./1 helyett 3/4. lesz a helyszín!)//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Téli kirándulás
1. helyszín, BécsÁlmodóilag: dec. 13-17.
SZJ-s: dec. 13-14. Már korán reggel, pontosabban háromnegyed hétkor sietős léptek zaja törte meg az egyébként még békés kastély csendjét. Húsz fő igyekezett a Bejárati csarnokba, ki korábban, ki éppen csak hétre érkezve. A maradék kettő a faluban várta, hogy megérkezzenek, hisz két előkészítős is a csapattal tart. A DÖK elnöke várta a kiránduláson résztvevő kis csapatot, akik számára csak akkor derült ki, mi az első úti cél. Egy gyors népszámlálás után már indultak is Bogolyfalvára, hogy a Minisztériumbeli kandallón keresztül hamar eljussanak a szállásukra, ami Bécs egy kis utcájában foglal helyet. Ebben a kis utcában legfőképp fél-máguscsaládok élnek. Egyesével, és pakkokkal beletelt pár percbe, hogy mindenki a jó helyre kerüljön, persze a biztonság kedvéért Đominic ment elsőre, utoljára pedig Amira, hogy senki ne maradjon a faluban. A megérkezést követően, mielőtt bárki elment volna a szobájába, sort kellett keríteni a szabályok, szobabeosztás, és programok elmondására. Mikor ezekkel megvoltak, elkérték a szobakulcsokat, és a fiatal hölgy eligazította őket a folyosó végére, a szervezőket pedig az első emeletre.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Téli kirándulók
BécsA portás hölgy helyett egy középkorú férfi érkezett az időre összegyűlt csapathoz, hogy elkísérje őket az étkezőbe. A kandalló melletti üvegajtón át, egy hosszú folyosón keresztül léptek be a nagy, világos, körasztalokkal teli terembe. Az ételt és italt, amit a manók frissen tálaltak, mindenki magának szerzi be az ablak előtt végighúzódó svédasztalról. Sokféle saláta, gyümölcsök, joghurt, és minden egyéb megtalálható rajta, tehát senki nem marad éhen. Miközben nagyban folyik a falatozás, a férfi kezében egy prospektussal beáll az egyik asztal mellé, és egy röpke torokköszörülés után felolvassa, milyen szórakozási ehetőségek vannak azoknak a vendégeknek, akik nem akarnak délután és másnap kint lenni a városban, hanem inkább maradnának a szállóban. Ebből megtudhatjátok, hogy minden az alagsorban található. Az alagsorba úgy juthattok le, ha az emeletre menet megálltok az egyszerű vázának tűnő dísznél, és kétszer elismétlitek a jelszót, ami nem más, mint a tündérkert. Így a váza felemelkedik, és feltárul egy lejárat, gyér világítással a lépcső mentén. Leérve jobbra kell fordulni, és egy rövid folyosóra juttok, ahonnan ajtók nyílnak. Van itt medence, szauna, játékterem, és párbajterem feliratú is. Bármit választotok, nem fogtok unatkozni. Reggeli után még mindenkinek volt bőven ideje arra, hogy pihenjen, vagy szórakozzon, de pontban 9-kor busz dudált a Tündérszállás bejárata előtt. Mindenkinek volt 5-10 perce, hogy felkapja a kabátját, meg amit magával akart vinni, és együtt indultak be a városba, hogy megnézzék maguknak az adventi vásárt.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
December 22., Karácsonyi bál
 Hosszas várakozás után újból elérkezett a karácsonyunk áldott és meghitt ünnepe. A Nagytermünk, ahogyan az lenni szokott, idén is a tél színeibe öltözött. Belépésünk után a megbűvölt mennyezetből szállingózó hópelyhek varázsa kápráztathat el bennünket. Ezek természetesen landolás előtt eltűnnek, megkímélve az ünneplőket a különféle kellemetlenségektől. Dekorációból pedig nincs hiány. Különösen a falakat, ablakokat és a bejárati ajtót díszítik az ilyenkor már mindennapjainkat meghatározó szimbólumok. Elengedhetetlen kellék a birtok erdejéből hozatott fenyőfa. Több, kisebb-nagyobb fajta is körülöleli a termet, de a legnagyobb mégis a terem legvégében, a tanárok mögött tündököl. Ha kedvet érzel hozzá, Te is részt vehetsz szebbé tételében. A sarokban álló dobozkában rejlik ugyanis a többi dísz, melyet a diákság és a többi jelenlévő közösen helyezhetnek a fákra. A házak asztalain a kivételes alkalomból elkészített ínycsiklandó fogások találhatóak, az egyszerű rágcsálnivalóktól kezdve a vacsorának is megfelelő ételeken át egészen a desszertekig, mely édességek, mézeskalácsok és más sütemények tömkelegét jelentik. Senki ne vonakodjon tehát asztalhoz ülni, jut itt mindenkinek valami finomság. Karácsonyunk azonban többről szól, mint a lakoma. A tanári asztalok előtt kialakítottak egy teret, ahol kiváló lehetőség adódik társalogni, táncra perdülni, vagy egymást megajándékozni. A szerelmespárok fölött váratlanul megjelenő fagyöngy Cupido nyílvesszői helyett segíthetnek. December 22-e van, az utolsó, mindenki számára kötelezően kastélyban töltött nap. Holnaptól szabadon hazautazhattok, és a családotokkal tölthetitek az ünnepeket, de aki szeretne, maradhat a kastély falai között. Ezen a napon nagy a sürgés-forgás, hisz mindenki szép akar lenni, reménykedik benne, hogy ajándéka -ami ma reggel érkezett az ajándékozottak szobájába- tetszett azoknak, akiknek küldte. Valószínűleg akik a legjobban izgulnak ezen a napon, a végzős, ötödikesek. Ők nyitják a Karácsonyi bált egy keringővel, olyan párokkal, akiket akár az első évfolyamból is választhattak. Szebbnél szebb ruhák, szebbnél szebb színekben, formában, hosszúságban, és persze a szépen kiöltözött fiúk egészítik ki a színkavalkádot. Az est tehát a keringővel kezdődik, és az igazgató beszédével folytatódik. A szokásos ünnepi köszöntés után elmondja, hogy ezen az estén két dologra lehet szavazni. Az első a Hókirály és Hókirálynő megválasztása, akikre este 9-ig lehet szavazni a tanári asztal jobb oldalánál levő dobozba dobott nevekkel. A győztesek ezután koronát kapnak. A második szavazás a legszebb karácsonyfára történik. Minden ház asztalának végeiben kis karácsonyfák várakoznak arra, hogy valaki feldíszítse őket, és benevezzék a "versenyre". A fákra a bal oldali dobozba dobott számmal lehet szavazni. A nyertes minifenyő az alkotó nevével kikerül a többi fa közé, természetesen nagyban. Mikor 23:55 percet üt az óra, a diákok nagy része -akik nem fagynak meg öt perc alatt- kivonul tanáraikkal a bejárati elé, hogy hagyományainknak megfelelően magasba engedjék a kívánságlámpásaikat (ezeket mindenki megkaphatta reggel, mikor az ajándékait is). //A játék szálazására figyeljetek! Álmodói időpontok: december 16-tól január 3-ig.
A keringősöknek nem kell a mugli szokásokhoz igazodni, bármilyen ruha jó (főként a lányoknak szól).
NEM kötelező kijátszani a táncot, és nem is kötelező, elég ha említést tesztek róla, hogy benne voltatok, vagy sem.
Akiket jelölni szeretnétek a Hókirály és királynő címre, azoknak neveit küldjétek el a Szervezői Mesélőnek bagolyban. Ha a karácsonyfa díszítő szavazásra jelentkeztek, küldjetek képet szintén a mesélőnek!//
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Téli kirándulás
2. állomás, Lethifalva
dec. 17-18-19-20
 Van egy apró, de varázslattal teli falu valahol az Alpokban, aminek története az 1800-as évekre nyúlik vissza. Az évszázad elején rengeteg ember tűnt el ezen a vidéken, maguk mögött hagyva családjaikat, szeretteiket. A 12. ilyen eltűnés azonban már felkeltette mindenki érdeklődését, és biztos volt, hogy az emberek nem mind önszántukból mentek el. Két-három évig mentek a találgatások, míg egy párfős máguscsoport el nem indult, hogy hónapok alatt, de kiderítsék, mi történik. Innentől nem maradt meg semmi bizonyíték, a csoport összes tagja egy éjszaka alatt eltűnt. Azt rebesgették, hogy a faluban élőket lethifoldok támadták meg. Azóta egy eltűnésre sem volt példa, az ott lakók nyugodtan élhették tovább életüket. A csoport eltűnésének 10. évfordulóján a falu megkapta a Lethifalva nevet, és 1980-ban síközponttá alakították a fiatalabb lakosok. Azóta ez a mágusvilág síparadicsoma, hisz rengeteg lehetőség van a pihenésre, és a hóban való sportokra. Szombaton reggel 9-kor, amikor a kis csapat összepakolt, és leadták a szobák kulcsait, a kandallóba lépve Lethifalvára indultak. Mint elsőre, most is Đominic ment előre, végül pedig Amira. Egy kis, egy helyiségű épületbe érkeztek a kandallón át, ahol bal oldalon húzódott egy pult, mögötte egy idős, mosolygós néni ácsorgott. Pár perc alatt elrendezték a szobákat, a foglalást, és máris ott termett egy középkorú férfi, hogy eligazítsa a csapatot. A nagy ajtón kilépve a szabadba, a havas területre érkeztek. A hó is hullott, de ezt csak egy percig kellett elviselniük, hisz a macskaköves úton áthaladva beléphettek a szállóba. Nagyon szép, modern kialakítású hallba érkeztek, ahonnan lifttel lehetséges a közlekedés felfelé. A hallból boltíves bejáraton át lehet bejutni az étkezőbe, ahol csak gondolni kell egy ételre, és a tányéron illatozik egy pillanat múlva. A férfi felvezette őket a 3. emeletre. A liftből kilépve egyenesen egy nappaliba érkeztek, a kandalló kellemes meleget csinált, az egyik falon végig ablak húzódott, tökéletes kilátással. - Az önöké a 3. szint teljes egészében. 9 szoba van, a tizediket pedig megoldottuk a szervezőknek - mondta a férfi kedvesen, csak úgy információként. - Ha bármi kérdésük van, szóljanak nyugodtan. Dohányzó helyiséget találnak a hallból balra kivezető ajtónál, de az ajtó nem enged be 18 évnél fiatalabb személyeket. A falun belül bárhová mehetnek, vannak szalonok a hölgyek számára, meleg vizes medence a szálló alagsorában, természetesen lehet igényelni masszázst, szaunát, és amire még szükségük van. Síelni is bármikor mehetnek, meg fogják találni az oktatót, akitől bérelhetnek felszerelést is. Ezzel befejeződött a körbevezetés, és a csapat egyedül maradt, hogy az elnök ismertesse a szobabeosztásokat.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
MAJÁLIS
Álmodóilag május 3-tól 24-ig. Ez a május is elérkezett, lassan itt a nyár és hát milyen lenne az, ha nem lenne mostanság valami jó kis program a kastélyban? A DÖK most is rendesen kitett magáért és egy hatalmas majálisi ünnepséget szervezett a diákok számára a Fénylő lelkek udvarába. Mindenképpen valami különleges helyszínre gondoltak, hisz sokak számára talán már unalmas lehet a rét, úgyhogy emiatt tartják most a FLU területén. Első hallásra sok kérdés felmerülhet, például hogy....hogyan is? Hogy fér el ott annyi varázsló? Egyáltalán mit lehet ott csinálni? Hát pontosan így és pontosan ezt!  A kastély felőli kijáratnál tudunk csak bemenni, s amint odaérünk, szemünk-szánk tátva marad a látványtól. A hely körülbelül hatvanezerszer akkora, mint általában. Csodálkozunk? Nem hiszem, kérem, ez itt egy varázskastély, egyszerű bűbájok valószínűleg. Az egész udvart elárasztja a pompa, a báj, a fényesség - melybe a Nap is besegít, ugyanis csodás idő van - , valamint minden csupa-csupa móka és kacagás. Ha valaki betér, garantáltan nem fordul vissza, már csak azért sem, hiszen három lépést téve TÁNCOLÓ BOHÓCOK veszik körül a látogatókat, s nem engedik tovább, míg el nem ropnak száz-kétszáz bohóctáncot. ha nem akartok teljesen már itt elfáradni, vessetek be nyugodtan egy kis cselt! Ha tovább haladunk, a szökőkúthoz érkezünk, ahonnan igazából teljesen be is látni az egészet, így érdemes kicsit "megpihenni" ott. Jobb irányból kezdve az első dolog sokak számára a vidámparkhoz hasonlítható, de mégsem teljesen, ugyanis itt minden más, olyan kis majálisos. Egy nagyobbacska LOVAS KÖRHINTA várja az érdeklődőket egy körre, amit érdemes kipróbálni, igazán hangulatos és visszaidézhet néhány emléket a gyerekkorunkból, éljük át újra kicsit azt a fantasztikus érzést! Ha pedig már nagyon gyereknek érezzük magukat, látogassuk meg az ARCFESTŐ művészeket közvetlenül a körhinta mellett, akik olyan szépet varázsolnak az arcunkra, amilyet csak szeretnénk. A mókázást folytatva felülhetünk a szupergyors KÖRHINTÁRA is vagy ezek mellett tanyázó további izgalmas dolgokban vehetünk részt, mint a ZSÁKBAMACSKA, HORGÁSZÁS vagy CÉLBA DOBÁS. Az utóbbi hárommal akár nyerhetünk is. (Lásd a leírás alján!) A szökőkúttal szembe különböző sátrakat láthatunk, ahol talán jó egy kicsit megpihenni vagy beszélgetni valakivel. A TANÁROKNAK és PREFIKNEK KÜLÖN SÁTOR áll rendelkezésükre, valamint van egy INFORMÁCIÓS SÁTOR is, ahol képbe kerülhetünk, ha nagyon elvesznénk. Egy-egy DÖK tag szívesen áll rendelkezésünkre. Illetve, ez az a sátor, ahol jelentkezhetünk néhány további érdekes programra, és megkaphatjuk a hozzá szükséges eszközöket: - varázsige mondó verseny
- sorversenyek
- kvízek
- vetélkedők
- rajzversenyTovább nézelődve láthatunk egy elkerített kis füves részt karikákkal, mely olyan diákoknak ad kviddicsezési lehetőséget, akik nem csapattagok, de szívesen kipróbálnák a sportot. Afféle KISPÁLYÁS KVIDDICS. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem játszhat ott bárki, akár a házak csapattagjai is, ha van rá kedvük, erejük. Ezt követi még egy rejtélyes sátor, ami igen cseles, ugyanis nem mindig látható, csak ha nagyon figyelünk, ez pedig nem más, mint a JÓSLÁS sátor. Érdekelne valami a jövőddel kapcsolatban? Térj hát be és kérdezd meg a profi jósnőnket! Ha ily módon néztünk körbe a szökőkútnál, akkor most balra tekintve még láthatunk egy hatalmas színpadot, ahol egész nap megy a szóbeszéd, nem valószínű, hogy lemaradunk valamiről. Tánc, móka, zenekar, illetve még említésre méltó, hogy a nap végén se menjen el mindenki, ugyanis hatalmas bulival zárjuk a rendezvényt, nem érdemes kihagyni! Csodálatos lesz! Nem bánjátok meg ám, ha maradtok!  Na de mintha valami még hiányozna...Oh, hát persze! Mi van az ételekkel, italokkal? Erre itt nincs konkrétan egy hely, ugyanis az egész udvar területén található különböző standoknál VATTACUKOR, HOTDOG, FAGYI, JÉGKRÉM, JÉGKÁSA, ÍZESÍTETT VAJSÖR, MÓKÁS TURMIXOK, SÜTEMÉNYEK, SALÁTABÁR, GUMICUKOR, CSOKISZÖKŐKÚT (jeges is), GYÜMÖLCSBÁR, húskedvelőknek HÚSPARADICSOM, SAJTKÓSTOLÓ. A fogyókúrázok és diétán lévők pedig ne csüggedjenek, természetesen mindenből van csak a számukra cukormentes / bio / teljes kiőrlésű és akár turbózott vitamintartalmú, kalória csökkentett változat is.  Zsákbamacska
Egy egyszerű, minden díszítést mellőző bódé áll a sokaság közepette. Nem nagy, szinte elveszik a többi közt, fehér, fa alapú szerkezete kissé ütött-kopott, viharvert állapotú. A festék néhol már lekopott, a valaha színesre alkotott virág minták nagy része nemigen látható. Mintha az idő vasfoga rágta volna meg az építményt, de gazdája annál jobban megbecsüli, és nem fordít a felújításra időt, mintha képed adna ezzel a multból.
A bódé „lábainál” egy nagyobb, ládára emlékeztető tárolóban pihennek a zsákocskák, melyekbe nyúlva az illető kiválaszthatja magának a megfelelőt. Cicomamentes, mégis tömegeket odavonzó sajátossága a kézzel festett, jól olvasható „Zsákbamacska” felirat, mely hirdeti az arra járónak, hogy mindössze 1 knútnyi jelképes összegért meglepetést vásárolhatsz magadnak. Maga a pult mögött álló, kedves arcú középkorú hölgy, maga ajánlotta fel, hogy kicsiny boltjából, és persze a szervezők segítségével kínálja a választékot.
Persze, a zsákbamacska mellett lehet még kapni pár, tradicionálisnak számító, ámbár házi nyalókát, apróbb süteményeket, melyeket a néni maga készített, és bocsátott árúba. Aki erre jár, mindenképp nézzen bele, válasszon magának valamit, nem bánja meg, mert a kedves mosoly mellé, egy nagyszerű ajándék lapulhat az ölében.
Az ajándékok közt lelt bájitalokat nyugodt szívvel fogyaszthatjátok, hatásuk nem több, mint 24 óra és az egészségre sem ártalmasak!Célba dobás – horgászat
Hosszú soron kell átverekednek magad, hogy a népszerű célbadobó játékban részt vehess. Eme helyen megmutathatod, hogy mennyire vagy pontos, és elég erős dobó ahhoz, hogy a nyereményt elvihesd.
A stand központi helyen áll, piros tetejű faépítmény, mely körül vidám muzsika várja az érdeklődőket, kicsiket és nagyokat egyaránt. A stand egyik fele a játéktér, a másik felén pedig az ellenállhatatlan plüsshadsereg, melyek a nyereményt szolgálják. Egy menetben négy dobás, illetve négy labda/karika áll rendelkezésre, időlimit nincs, a szerencse pedig ki-ki mellett áll.
A pulthoz állva, szembetalálhatod magad a négy játékkal:
– egy négy emeletes üvegpiramis
– egy négykarú rúd, melyre a karikákkal kell rátalálni
– a mozgó célpontokat adó, lassan forgó figurákkal,
– és végül, de nem legutolsó sorban, a bódé falán ütött, a labdáknál nem nagyobb lyukkal, melybe a négyből háromszor kell beletalálnod.
Elég egy célpontban jeleskednek, a nyeremény garantált, nem kell az összes „pályát” teljesítened. Amennyiben mégis ezt szeretnéd, ajándékaid nagysága összevonódik, és tiéd lehet az óriás plüssök egyike!
Ugyanezen helyen találhatod meg, a stand végében elhelyezett apró medencét, melyben a színes halak a hobbi horgászaikra várnak. A mozgó célpontokat nehéz becserkészni, a türelem ajánlott, a móka pedig garantált. Ragadd meg a botot, és pecázd ki a halakat, melyek a benne rejtett számokat rejtik. Az ajándékot ugyanott, a célba dobás ajándékai közt leled meg!
Sok sikert!
//A zsákbamacskák 1 és 20 közti számmal választhatók, a hozzászólásotok címzésében tüntessetek fel, hogy mely zsákocskát választottátok!
A horgászás, célba dobás szerencse alapon működik. Emeljétek ki a hozzászólásotokban ha ezen is részt vesztek!
Kérdésekkel fordulhattok hozzánk bizalommal. (Akár az álmodói részleg >> cseverésző >> DÖK kibeszélőben is.)//Mindenkinek jó szórakozást, és szerencsés játékot kívánunk!
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Zsákbamacska - a zsák tartalmaDashaA lány ahogy a zsákok közé nyúl, és megtapintja az övét, érezheti annak dagadó tartalmát. Bizakodva állhat félre, hogy az amúgy szépen megművelt, kézzel készült csomagolást lehámozza róla, és belekukkanthasson. Amint a szalag lekerül, és a zsákocska nyaka megnyílik, a lány máris hozzájuthat jutalmához - mely egy hatalmas, ínycsiklandó, minden tekintetből édes, és habos sütemény. Persze, a zsák alján lelhet némi vigaszt, édesség formájában, de jobb, ha azonnal a süteménybe kóstol - és ennek nehezen is fog tudni ellenállni. De lám! Meglepetések mindig akadnak, főleg most, ezen a szép napon. Ahogy az utolsó falat eltűnik, a lány érezheti a változást, és lehetősége adódik megcsillogtatni tudását - ugyanis körülbelül két óráig szavak helyet dalolva fog kommunikálni. Áldás, vagy átok, de dalolj nyugodtan, kismadár! GwenA főnixlányka is sorra kerül, hogy kivegye a részét a mókából, és az ajándékbontás izgalmából. A néni mosolyogva jegyzi meg, milyen csinos ruhácskába bújt, majd az összeget elvéve arra bátorítja, hogy nyúljon a zsákok közé. Hamar meg is lesz a nyertes, amely elsőre nem mutat semmit sem. Nyitás után azonban látszik a varázs, hiszen a zsák bendője belepillantva jóval nagyobb, mint kellene. Amint belenyúl, megérezheti a kissé súlyos, és fémes tapintású tárgyat, mely nem más, mint egy kívánságkupa! Kérj tőle bármit, kakaót, teát, vizet, üdítőt, és máris ott terem, mindenféle külön mozdulat nélkül! Egészségedre! SheelaAz udvarias fiatalember előreengedve a lányt, közelebb viszi a szerencse megismeréséhez. Bátran nyúl a zsákok közé, kissé keresgél is talán, mely lehet az igazán nyerő, majd kihúzva dönt a választottja mellett. Amint a kibontás megtörténik, és belekukkant, elsőre csak egy halom édesség mutatkozhat előtte. De ez csak a bevezetés! A cukorkák, nyalókák közt ott a lapul az igazi nyeremény: Gratulálunk, ajándékutalványod levásárolhatod a Paradise Cukorkaboltban! Csak óvatosan a sok édességgel! AlexA néni kedvesen mosolyog a fiúra, mikor az összeget kifizeti, majd a zsákokhoz nyúl. Kis keresgélés, kis kutatás, határozott mozdulat, és a fiú kezében landol a nyereményzsákocska. Külsőre ez is ugyanolyan, mint a többi, semmit sem sejtet. Azonban, ahogy beletekint, narancssárga foltot pillanthat meg, melyet megragadva és kihúzva, előkerül az ideális kabalafigura. Nem nagy, de annál nagyobb mókával bír - előszeretettel társalog neked az evés gyönyöreiről, henyél ott, ahol épp nem kellene, vagy épp a hétfői napok utálatát fejti ki. Igen ám, ez a vörös plüssmacs egy igazi dumagép, az unalom nem garantált! Vigyázz, lehet a plüssfényképezőjével lesifotók készülnek rólad.
Célbadobás - eredménySheela és AlexMiután a két fiatal kimacskázta magát, továbbállnak, hogy a célbadobós bódét is birtokba vegyék. A kis sort kivárva, egyszerre kerülnek a pult mögött álló elé, aki nagy mosollyal ismerteti gyors a játékok menetét. Ahogy a két fiatal elfoglalja a helyét - Alex a piramist készül ledönteni, Sheela pedig a karikákat veszi célba, máris kezdődhet a móka. Alexnek elsőre nemigen mutatkozik a szerencséje, hisz két, nagyon stabilnak mutatkozó üvegtorony állva marad, csak kissé billeg egy helyben. A férfi már kissé csalódott tekintettel készül közölni, hogy sajnos most nem sikerült, de a gravitáció, vagy a mágia győz, és billenve dőlnek el végül az üvegek. Meglepettség ide-vagy oda, a fiú győz, így már mehet is a nyereményéért - amelyet magának, vagy hölgy ismerősének szán majd ajándékba. //Négy dobásból három sikeres - piramis ledöntve, nyert.//Sheela kicsit nehezebb mókába kezdett, ő a karikákra bízta célzóképességének tesztelését. Elsőre néz ki ám csak bonyolultnak, ha kicsit jobban odafigyel az ember, hamar sikerül a mutatvány. A lány céloz, kis megfontolás után és a karika máris repül. Elsőre pörög a rudacskán, mintha le akarna csúszni onnan, eldöntve, hogy már azért se lesz sikeres a találat, de végül megpihenve hull le, és foglal helyet a rudacska körül. A többi dobás az első mintájára épülve következik, néhol nagyon rezeg a léc, kell némi idő mely izgalommal telítve pörög le, hogy vajon sikerül-e, de végül minden karika a helyére kerül. Az árus tapsol, gratulál, és Alex után mutatva, a nyeremények hadára bök, hogy válassz. //Négyből négy sikeres - Gratulálok!// Válasszatok bármilyen plüssöt, a képzeletetekre van bízva!
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Roxforti cserediákoskodásjúnius 22.Kellemes, napos időben szedelődzködtek a diákok és kísérőik, hogy elérjék a vonatot, ami az első ahhoz, hogy eljuthassanak a híres, hatalmas, és távoli Roxfort kastélyba. A kétfordulós kvízen Keiko, és Mínea remekeltek, így az övék lett a megtiszteltetés, hogy egy teljes héten keresztül roxfortos diákok legyenek. A két kísérő, Wickler igazgató, és Rubya tanárnő büszkén és örömmel vállalták, hogy a két fiatallal tartanak. Mind a négyen időben odaértek a megbeszélt helyre, az iskola kapujához, ahonnan szép egyenletes tempóban haladva bőven elérték a vonatot. Az út eléggé unalmas volt, hisz csupán annyiból állt, hogy vonatoztak, aztán hopp-porral a King’s Cross pályaudvarra mentek tovább. Itt akadt az első bökkenő, ugyanis Samu nagyon viccesnek gondolta, hogyha meglovasítja a tanárnő jegyét, ami nélkül nem utazhat. Azért valljuk be, vicces látni az elképedt diákok arcát amikor azzal szembesülnek, hogy van tíz percük megoldani a helyzetet, vagy a következő fordulóval visszamennek az iskolába. Végül a lányokat Rubyával hagyta, hogy a kastély falain belül a helyére rakja a kopogószellemet, és visszavegye tőle az ellopott jegyet. Így a napi bakiadagot ellőve még az utolsó percekben felpattantak a vonatra, hogy elkezdődjön az órákon át tartó unalmas út. Keiko és Mínea magukra lettek hagyva, de a vonaton még voltak fiatalabb diákok, akik év közben érkeztek az iskolába, vagy külön kérésre haza lettek engedve, és most mennek vissza. Úgy az út negyedénél hallatszott először a folyosóról a kocsi, és az azt toló nő hangja, aki az édességeken kívül hűsítő italokat is kínált. Kinek hogy, de ez a nap is elment, és a lányok már csak arra lettek figyelmesek, hogy a vonat fékez, az ablakból pedig megpillanthatták a kis falu, Roxmorts pályaudvarát. A vonatról leszállva három, egymástól teljesen különböző nőt, illetve lányt fedezhettek fel, akik egyből kiszúrták a négy érkező idegent. - Üdv itt, Roxmortsban - mosolygott rájuk a nő, aki talpig fekete talárban volt, az iskola címerét ábrázoló kitűzővel a mellén. - Josephine Hock vagyok, a Sötét varázslatok kivédését tanítom a kastélyban, az Igazgató engem küldött a lányokkal kísérőnek - a szőke hajú nő kedves, és nyitott volt a vendégek felé. A mellette álló Hollóhátas leányzó vállára tette a kezét, majd folytatta. - Ők pedig a lányok, akik a Ti pártfogóitok lesznek, vagyis szobatársak lesztek, és együtt fogtok órára járni, és a többi. - Szép estét - a tanárnőhöz közelebb álló lány bátortalanul pillantott rájuk. - Florence Rosemary Clifford vagyok, a Hollóhát prefektusa. 14 éves vagyok, harmadéves, és gondolom Te leszel a pártfogoltam - fejét oldalra döntve nézett egyenesen Keikora. - A nevem Doris Marie Arkwright, Mardekáros prefektus vagyok, 16 éves, ötödéves - a fekete hajú lánytól ennyi telt, nem épp a legkedvesebb, de legalább komolyan veszi a szabályokat. - Fáradjanak velünk, csónakkal fogunk átmenni az iskolához, érdemes körülnézni, nagyon szép így estefelé a táj. Áh, de vigyázzanak, közvetlenül a vízbe nézni tilos, ha nem akarnak a tó fenekén aludni.Az SVK tanárnő határozottan elindult a rájuk várakozó csónakok felé, hogy mindél előbb felérjenek a kastélyba, hisz már a Nagyteremben várják a vendégeket a tanulók, és tanárok.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Roxfort
A vendégek fogadása, vacsoraA Nagyteremben szinte vágni lehetett a csendet, miközben sok fej forgolódott az ajtó felé. A vendégek már átlépték a bejárati csarnok hatalmas ajtaját, és elindultak a terem felé, de az ott várakozók izgatott susorogva dugták össze fejüket, és találgathattak, hogy kik érkeznek, kik lehetnek azok a fontos vendégek, akiket várnak, hisz a nevek nem árultak el sokat. Nem is telt bele pár percbe, mire a gondnok, aki az ajtó előtt várta őket, megragadta a kilincset, és szélesre tárta előttük az ajtót. Minden szempár arra szegeződött, az alacsonyabban még nyakukat is nyújtogatták, hogy jobban lássanak, jobban lássák azt a pillanatot, amikor a bagolykői csapat belépett a terembe. A csendet, izgatottságot taps, üdvrivalgás, és rengeteg üdvözlés fogadta. Az idősebb fiúk, nem hazudtolva meg magukat, máris szebbik mosolyukat küldözgették a két diáklány felé, miközben azok elhaladtak mellettük. Az igazgató, aki eddig hatalmas mosollyal figyelte őket, lelépett pódiumáról, hogy elsőként lépjen Wickler úr elé, és kezét nyújtva, barátságosan köszöntse őt, mint ahogy a régi barátok szokták egymást. De nem nyújtotta el, hamar lépett a tanerő felé, és Rubya professzor asszony kezét finoman megfogva, kézcsókkal köszöntve őt. Ezután lép a diákok elé, kikkel szívélyes mosollyal, és köszöntéssel fog kezet, majd, hátrébb lépve pillant ismét mindnyájukra. - Hatalmas szeretettel köszöntelek titeket a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola falai között! Nagy örömmel tölt el, hogy a tengeren túlról eljöttetek hozzánk, hogy eltöltsetek nálunk két, gyönyörűséges hetet. Remélem, hogy megannyi kellemes kalandban, szórakozásban lesz részetek, és, hogy mind nagyszerű emlékekkel, barátságokkal feltöltve távoztok majd. Na, de ez még a jövő! – mosolyodott el ismét, majd a diáksereg felé fordult. - Nos, mint már azt nemrégiben, és több alkalommal is bejelentettem, hogy cserediákok érkeznek hozzátok két teljes hétre! Kérlek titeket, hogy a lehető legnagyobb örömmel, lelkesedéssel fogadjátok be őket magatok közé, és bánjatok velük úgy, mintha mindig is a mi diákunk lett volna! De, had mutassam be immáron személyesen is őket nektek! tárja szét karját, majd fellépve a pódiumra, felinvitálja őket maga mellé, sorba állítva pedig, elsőként az professzor asszony felé fordul. - Az illem úgy kívánja, hogy elsőként a hölgyekkel kezdjem. Így tehát, kérlek, köszöntsétek köreinkben Artemisia Rubya tanárnőt, ki a Bagolykő Mágustanoda falai közt Gemmológiát oktat a diákoknak. Ittléte alatt kérem, hogy tisztelettel bánjatok a tanerővel! – elcsendesülve hagyja, hogy a diákok tapssal fogadják, majd, udvariasan elvezeti őt a tanári asztal felé, és kihúzva neki a széket, hagyja, hogy kényelembe helyezze magát. Eztán siet vissza, és áll az igazgatótársa mellé. - Másodszorra Gróf Wickler György urat mutatnám be, mint a Tanoda igazgatóját, régi, jó barátomat, és egykori, igaz csak rövid idejű, de elismert mentoromat! – ismét hagy helyet a tapsnak, és fogadtatásnak, majd újabb kézfogással invitálja őt is a tanári asztalhoz, ahol, a roxforti tanerők immáron a két vendéget is szívéjesen fogadják. Végezetül, ismét a diáksereg felé fordul, a két diák közé állva, karját vállaikon megpihentetve. - És íme, az este, és a két hét igazi nyertesei, mondhatjuk sztárjai. A beosztási ceremónia most rövidke lesz, hiszen, hozzánk hasonlóan az ottani diákok is négy házba kerültek besorolásba, így, immáron csak elmondom, ki hova kerül. Bal oldalamon, Keiko Sama kisasszony, a levita nebulója látható. Nem árulok el sokat, ha azt mondom, Keiko egy roppant éles eszű, jó tehetségekkel megáldott diák. Nem húzom az időt, a kisasszony a Hollóhát falai közt fog lakni ebben a két hétben! – azzal, miután megvárta az említett asztal felöli üdvrivalgás végét, kezet fogott a lánykával, és hagyta, hogy a felé nyúló, gratulálásra váró diákok maguk közé fogadják. Mosolyogva nézi végig, ahogyan helyet foglal, és még pár perc erejéig, ismét magához veszi a szót. - Nem maradt más hátra, mint végső soron bemutatni nektek Szelniczky Mínea kisasszonyt, a Rellon ház diákját! Ő is, mint Sama kisasszony, rendkívüli tehetségű, éles eszű lány, akire büszke lehet hazája. Az ő háza két hétre a Mardekár lesz! – azzal ismét gratulál, majd útjára engedi őt, hogy Keiko mintájára, belevethesse magát a neki örülő, őt üdvözlő diákok közé. Végezetül, miután mindenki helyet foglalt, ismét a diákság felé pillant. - Nos, hogy mindenki most már helyet foglalt, az új diákjaink is elfoglalták a helyüket, nem maradt más, mint… a vacsora! Nem húznám az időt, hisz látom, hogy egyesek szeme már kopog az éhségtől, így hát, jó étvégyat! – int, mire minden asztalon megjelenik a többfogásos lakoma, válogathatnak bőven, ő maga pedig, a tanári asztalhoz ülve, elfoglalja helyét, és beszélgetéssel egybekötve, a zsibongó tömeg mintájára, nekilásson a vacsorának.
|
|
|
|
|
