28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Lillith Holloway összes RPG hozzászólása (49 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2013. január 12. 19:07 Ugrás a poszthoz

Nana

Mikor fölkeltem máris a könyvtárba indultam hogy kivegyem a Bogár bárd meséit az egyik kedvenc könyvemet. Az oda vezető út során gondolkoztam hogy mit vegyek ki a könyvtárból, mert nem túl sűrűn járok oda. Már elég régóta fáj a lábam igaz hogy az első emeleten van. Mikor már a könyvtárhoz értem megkérdeztem hogy hol van a keresett könyv. Vártam.....nem jött válasz. Így hát tovább mentem. Eszembe jutott hogy hol van így hát elmentem ahhoz a polchoz ahol van a könyv. Megtaláltam a könyvet már éppen megfogtam és akkor éreztem hogy valaki ott van mögöttem.
Utoljára módosította:Lenna Goldberg, 2013. január 13. 13:31
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2013. május 23. 20:14 Ugrás a poszthoz

A kishölgy

A könyvtárból máris a bagolyházba mentem, hogy feladjam a levelet a papámnak, hogy küldje el a Bogár Bárd c. könyvemet, mert anélkül nem bírok ki egy napot. Megszaporáztam a lépéseim, hogy minél előbb elküldhessem az üzenetet. Odaértem és ijedten láttam, hogy a baglyom bent kuporog a helyén a sarokban. Odaszaladtam hát hogy megnézem mi a baja. (Tudni illik a baglyomat professzornak neveztem el)
-Kicsi baglyocskám rendben vagy?
Megállapítottam, hogy a tálja ahonnan enni szokott tele van. Felemeltem őt és nem úgy látszott, hogy jól lenne. Megnéztem egy könyvben, hogy a tünetek arra utalnak, hogy megfázott. Azt írták hogy pihenjen és naponta rá kell nézni. Ezzel nem volt bajom, csak azt akartam hogy meggyógyuljon minél előbb. Úgyhogy egy iskolai bagollyal küldtem el a levelet. Emiatt Professzor  mérges is volt, de aztán megértette hogy miért. Remélem hogy az iskolai bagoly is eléri a célt.
Utoljára módosította:Noel Rainsworth, 2013. június 4. 12:41
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2014. április 19. 16:27 Ugrás a poszthoz

Nana

A szobámban rajzolgattam már az unatkozás szélén állva és gondolkoztam, hogy ki kéne találni valamit, úgyhogy becsuktam a rajzmappám és felpattantam az ágyamból.
Kisétáltam az ajtón és elfordultam jobbra. Azt nem tudtam merre megyek, de egyszer csak egy óriási piros ajtó előtt találtam magam. Elgondolkoztam, hogy jó ötlet-e bemenni egy ismeretlen szobába egy varázslatos iskolában. Arra jutottam, hogy nem veszthetek semmit -remélem- így hát lenyomtam a kilincset és egy csapóajtót láttam  magam előtt. A biztonság kedvéért kidugtam a fejem a folyosóra hátha van itt valaki. A folyosó kihalt volt, nem volt ott senki. Kihasználtam, és gyorsan becsuktam az ajtót. Visszamentem a szobába és odamentem a csapóajtóhoz. Vettem magamon egy kis erőt, és kinyitottam. Sajnos kiestem az egyensúlyomból, mert az ajtót nehéz volt kinyitni, és bezuhantam az ajtón. Nem éreztem semmi fájdalmat, inkább úgy tűnt mintha lebegnék. Nagyon jó érzés volt, viszont körülnéztem, és úgy tűnt mintha vízben lennék, ami furcsa, mert kaptam rendesen levegőt, és a szememmel is rendesen láttam. A szobában egyedül voltam, viszont úgy nézett ki, mint egy rendes szoba: kanapéval, fotellal, zongorával és asztallal. Az a szerencsém, hogy régen kiskoromba tanultam úszni, ami most jól jött. Odaúsztam a kanapéhoz, de még nem próbáltam leülni rá. Mivel sok könyvet olvastam ezért beugrott, hogy egyszer olvastam egy olyan könyvet aminek az volt a címe, hogy Elvarázsolt szobák, melyekben vigyázni hasznos!. Az emlékeim még erősek róla hiszen nem rég olvastam. Eszembe jutott a fejezet címe: Elázol, vagy nem ázol?. Valami olyan volt a szöveg hogy....A dolgok csábítóak, de ne higgy nekik, mert rögvest megbánod. Már nyújtottam a kezem a zongora billentyűjéhez, de gyorsan visszahúztam. Felúsztam a felszínre és kiugrottam a csapóajtón. Hanyatt feküdtem a száraz, viszont kicsit nyirkos padlón. Pár percig még feküdtem, aztán felálltam és nekifutásból beleugrottam a "vízbe". Ez jólesett, és vissza emlékeztem arra, amikor még 5 évesen egy vizes parkban voltam a mugli családommal. Szaltóztam a vízben, és úgy éreztem magam, mint egy igazi sellő. El is röhögtem magam, egy kis víz be is jutott a számba. Észre vettem, hogy nem csak egy helyiség van a szobában, hanem van itt egy nyitott ajtó, amin beúsztam. Ez a másik egy kicsit nagyobb volt, de itt kevesebb tárgy volt. Csak egy asztal, amin volt egy kis lámpa és mellette egy zöld fotel. Ezekkel szemben egy régi módi kopott szekrény, ami résnyire nyitva volt, és persze be is kukucskáltam rajta. Sajnálatos módon csak néhány szakadt kabát volt benne. Ezután még összevissza úszkáltam, mert élveztem hogy kapok a vízben levegőt.
Utoljára módosította:Nagy Bátor Đominic, 2014. május 6. 12:00
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2014. április 20. 13:07 Ugrás a poszthoz

Nana

Kiskoromban imádtam úszni, viszont amint egyre nagyobb lettem, annál jobban utáltam. Régen már annyira jól úsztam, hogy versenyekre jártam, de mindig csak harmadik lettem. Akkor anyu vigasztalt meg mindig, hogy majd legközelebb jobb leszek, de soha nem volt igaza. Aztán már befejeztem az úszást.
Egyszer csak hallottam egy toccsanást ezért oda mentem az ajtóhoz. Egy barna hajú lány volt az. Valamelyest ismerős volt, de a víz miatt kevésbé láttam őt. Kicsit közelebb mentem hozzá hátha jobban látom őt. Azt is ki lehetett venni, hogy szoknyában van, amit össze vissza vitt a víz, és azt is észre vettem, hogy nagyon viccesen úszkál a vízben. Ezen el is nevettem magam. Még mindig őt fürkésztem, de nem tudtam rájönni, hogy miért ennyire ismerős. Próbáltam neki kiabálni, de a hangom buborékká változott, és nem hallatszott semmi. így hát odamentem hozzá. Amikor már közelebb voltam hozzá, akkor jobban hallatszott amit mondtam.
- Szia én Lillith vagyok... -és így, hogy közelebb voltam hozzá, rájöttem hogy ki is ez. Az egyik unokatestvérem volt az. Nem is tudtam, hogy ő is ebben az iskolában tanul. Nagyon meglepődtem. Már arra is gondoltam, hogy rosszul láttam, és ő mégis csak egy idegen, de ezt elvetettem, mert kifejezetten látszott, hogy ő Ninara.  
- Te megismersz engem? -néztem rá kíváncsian. Reménykedtem, hogy ő is felismer, mert ha nem, az ciki lenne. Kicsit kezdtem fázni, mert nem volt rajtam pulcsi, csak egy halvány rózsaszín lepke mintás póló, és egy vékony csőnadrág, ami fekete. Elkezdtem egy helyben úszkálni, hátha így nem fogok annyira fázni, de ez csak egy kicsit segített rajtam. Ninarán egy kötött pulcsi volt, ami elég melegnek tűnt, a kis szerencsés. Legközelebb, ha egy felfedező túrára megyek egy elvarázsolt iskolában, akkor gondot fordítok a pulcsira is. Miközben a válaszra vártam, addig részletesebben körül néztem a szobában, hátha találok valami figyelmeztető táblát arról, hogy ne fogd meg a berendezést, de nem találtam semmi ilyesmit. Aki ezt a szobát építette, az erre is fordíthatott volna némi időt. Így, aki belép ide az nem sejtheti a szoba hátsószándékát. Reménykedtem benne, hogy Nina tudja, hogy nem szabad hozzáérni semmihez. Bár nem úgy tűnt mintha ismerné a szobát. Nekem még szerencsém volt, mert ha nem olvastam volna el azt a könyvet, akkor most csurom víz lennék, és még annál is jobban fáznék. Legfeljebb majd figyelem a mozdulatait, és gyorsan figyelmeztetem őt. Mert akkor szegénynek vizesen kéne végig mennie a folyosón, vagy megvárnia még megszárad, ami nem lenne túl előnyös. Egyszerűbb lenne, ha most szolnék neki.
- Ugye nem tervezted használni ezeket a tárgyakat? -reméltem, hogy a válasza nem lesz. Már kezdtem fáradni az úszkálástól. Ninarát már nagyon rég nem láttam, csodálkoztam is, hogy felismertem őt, hiszen nem túl sokat találkoztunk régen se, és mostanában sem, ami sajnálatos. Reméltem, hogy mindegyik kérdésemre válaszol, amit feltettem. Na jó még egy utolsó kérdést felteszek.
-Mióta tanulsz ebben az iskolában, és melyik házban? -az a baj velem, hogy túl kíváncsi vagyok, és a végén megrémisztem őt a sok kérdéssel.
Utoljára módosította:Nagy Bátor Đominic, 2014. május 6. 13:07
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2014. július 20. 15:55 Ugrás a poszthoz

Thomas Swart

Egy újabb unalmas vasárnap reggel. Én mindennap úgy kezdem a napom hogy olvasok vagy rajzolgatok az ágyamban. Most kicsit előbb felkeltem mert nem akartam az egész reggelemet az ágyban tölteni így gyorsan felöltöztem és gondosan megmosakodtam, utána leültem az íróasztalomhoz és elkezdtem írni a szüleimnek egy levelet mert már rég írtam nekik egy beszámolót az itteni dolgaimról. Ők viszont nagyon sokszor írnak nekem ,szóval levélből nincs hiányom. A szüleim minden levelükben leírják hogy miért írok ilyen keveset ez szinte minden levélben benne van. Miután kész lettem betettem egy borítékba és betettem a kis pandás táskámba hogy elküldjem egy bagollyal.
Elindultam tehát hogy feladjam de először reggelizni akartam. Mikor befejeztem a reggelim a hálókörlet felé találtam egy ajtót ami nem volt annyira ismerős és azt gondoltam hogy talán eltévedtem, körülnéztem és megbizonyosodtam hogy jó felé járok.
Az ajtó pirosra volt festve és a kilincs aranyozott. Nem tudtam mi van az ajtó mögött, de túl kíváncsi voltam így hát erőt vettem magamon és lenyomtam a kilincset. Ahh! Amint megláttam ami bent van nagyon megijedtem. Nagy adag víz volt a szobában, ezért reflex szerűen hátraugrottam és a két kezemmel a fejemet védtem várva a sorsomra, de csodával határos módon nem történt semmi. Kikukucskáltam egy kicsit és láttam hogy a víz még a helyén van. Közelebb mentem az ajtóhoz, egy kicsit még tartózkodtam, mert féltem az egésztől mert túl gyanús volt az egész. Becsaptam az ajtót és elindultam a folyosón, de túl sokszor visszanéztem, végül a folyosó végén megálltam és megfordultam. A folyosó üres volt én meg elindultam a piros ajtó felé. Kinyitottam megint és a víz persze még mindig ott volt, erőt vettem magamon és bedugtam a jobb kezem és gyorsan ki is húztam, viszont a kezem még mindig száraz volt, egy csepp víz sem volt rajta.
Ezek után már könnyen bemertem menni. Az orrom befogtam és a szemem is szorosan csukva volt. De egy kicsit kinyitottam a szemem és csodálkozva rájöttem hogy rendesen látok és lélegezni is tudok a víz alatt. Körül néztem a szobában és láttam hogy rendesen be van rendezve mintha egy sima átlagos szoba lenne. Kicsit úszkáltam utána gondoltam hogy elrugaszkodok a faltól és akkor gyorsabban tudok majd úszni, de miután a falhoz értem furcsa érzés öntött el és rájöttem hogy csurom víz lettem és nehezebben veszek levegőt. Segítség! Próbáltam kiabálni hangosan, de nem hiszem hogy hallatszott. Gyorsan felúsztam a felszínre és kimásztam a folyosóra a vízből és ott levettem a szandálomat, mást nem igazán tudtam levenni mert szoknyában voltam. Lefeküdtem a földre hátha kicsit megszáradok.
Utoljára módosította:Lillith Holloway, 2014. július 20. 20:32
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2014. július 21. 13:39 Ugrás a poszthoz

Thomas Swart

Már nagyon régóta feküdtem ott és a folyosó végig kihalt volt. Megfogadtam magamnak hogy soha többet nem nyitok be semmilyen ismeretlen ajtón. Egy idő után persze elkezdtem unatkozni és gondoltam hogy vissza kéne menni a hálókörletbe, de ciki lenne vizesen végigmenni a folyosókon, szóval ki kéne találnom valamit. Sokat gondolkoztam ezen de nem bírtam semmit kitalálni ami jó lett volna. Még varázsolni se tudtam mert a pálcám a szobámba hagytam. Pedig most jól jött volna. Legközelebb előre gondolkozom és mindenhova viszem.
Hirtelen lépteket hallottam a folyosó végéről ahol egy alak is feltűnt. Felém közeledett, én meg reméltem hogy segíteni akar, amikor odaért hozzám nem tűnt valami ismerősnek. Azt nem hiszem hogy új diák, na mindegy majd megkérdezem.
Felajánlotta a segítségét aminek örültem és odavarázsolt egy törölközőt, gyorsan megtörölgettem magam, utána udvariasan a kezét felém nyújtotta hogy felsegítsen én meg vettem az adást és megfogtam a kezét és felsegített.
-Hát köszi a segítséget. -Barátságosan rámosolyogtam és próbáltam ki facsarni a vizet a ruhámból és ezáltal óriási víztócsa keletkezett a padlón, aminek szerintem a takarító nem fog örülni.
Odafordultam az ismeretlen fiúhoz miután kifacsartam az összes vizet
-Az én nevem Lillith Holloway és a tiéd?-Már kíváncsi voltam hogy ki lehet mert még soha életemben nem láttam őt. Odanyújtottam a kezem hogy kezet fogjunk és hátha elmondja hogy neki mi a neve. Amikor a vízbe voltam akkor még élveztem, Miért kellet nekem hozzáérni a falhoz? Legközelebb tuti elkerülöm az ismeretlen ajtókat. Én mindig is két ballábas voltam és mindenből rosszul jöttem ki, de hogy ennyire. Viszont most már legalább száraz vagyok és elmehetek erről az idióta folyosóról.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. augusztus 27. 00:22 Ugrás a poszthoz

Álmosvölgyi Kilián

Épp az ágyamon ültem és azon idegeskedtem miért nem tudnak a többiek kicsit halkabban lenni. Főleg amikor az ember szeretne pihenni és nem kíváncsi arra, hogy mit reggelizett a másik. Aztán csodák csodájára elhallgattak. Már épp csukódtak le a szemeim amikor hirtelen azt éreztem, hogy a kutyám Doctor ugat egyet és mellém teszi a pórázát. Felsóhajtottam és már épp adtam volna rá a pórázát amikor megláttam az ablakból hogy úgy zuhog az eső mintha dézsából öntenék. Doctor nyüszített egyet és bement az ágyam alá. Újra felhangzott a duruzsolás a többiektől. Na remek még ez is! Gondoltam egyet és máris a könyvtár felé véve az irányt, mert tudtam hogy ott mindig csak pár ember van azok is csak a könyvet bújják és ha hozzájuk szólsz már lepisszegnek. Én szerettem olvasni tényleg, de a szobámban úgy hogy senki nem zavar, de akkor is csak ilyen krimiket olvasok, mert azok a legizgibbek bár egy kicsit elrontom azzal hogy előre lapozok, mert meg akarom tudni ki a gyilkos, de hát ki nem csinálja ezt?...igaz? Menet közben eszembe jutott az a puha és bársonyos kanapé ami a könyvtárban volt. Tudom hogy nem túl jó ötlet egy kicsit sem a könyvtárban aludni, de ha egyszerűen olyan kényelmes. Abból még nem lehet akkora probléma ha kicsit be csukom a szemem. Elég fárasztó napom volt mivel ma már egyszer elvittem sétálni Dokctort és hát amilyen ügyes vagyok el is tévedtünk. Egy ideig bóklásztunk, de aztán pár óra után visszataláltunk. Eddig nem nagyon volt kedvem körülnézni kint, de mióta megvan Doctor muszáj.
Amikor befordultam a szűk kis folyosóra megláttam a falnak dőlve egy fekete hajú embert akit látszatra nem nagyon ismertem. Hirtelen megtorpantam mert csukva volt a szeme és nem tudtam hogyan tovább mivel nem fértem el tőle a folyosón. Úgyhogy nem volt más választásom igy köhintettem egyet hátha történik valami. Miközben vártam a reagálásra végigmértem őt és csodálkoztam hogy itt van mert nem tűnt egy olyan "leülök egy kicsit bálnákról olvasgatni mert többet akarok róluk tudni" embernek inkább olyan " nem tudom mit keresek itt" embernek.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. augusztus 27. 01:11 Ugrás a poszthoz

Álmosvölgyi Kilián

Mérgemben követtem őt a könyvtárba és elé álltam. Most direkt még egyszer köhintettem egyet. Már csak ez hiányzott nekem hogy valaki arról papoljon milyen tiszteletlen vagyok.
-Még hogy én vagyok a hibás amiért nem tisztellek eléggé. Hogy csináljam ha fogod magad beállsz a lehető legszűkebb folyosóra nehogy valaki véletlenül átférjen tőled.-
Kicsit felment az agyvizem, de még engem hibáztat amiért nem nyögtem ki egy kéremet. Úgy viselkedik mint valami 50 éves ember. Fogtam magam elővettem egy könyvet a polcról és lehuppantam a legközelebbi székre ami ettől csikorgott egyet és páran rám néztek fancsali fejjel. Én meg úgy tettem mintha olvasnék holott véletlenül valami furcsa könyvet vettem el aminek az a címe hogy: A földimalac, aki semmiben sem volt biztos. Kicsit furcsán néztem a könyvre aztán inkább visszatettem a polcra. Vissza huppantam a székre most már nem érdekelt hogy mindenki legszívesebben elátkozna és lehajtottam az asztalra a fejem, hogy egy kicsit pihenjek mivel már azon a rettentő kényelmes kanapén nem tudnék aludni a srác miatt aki felidegesített. Még egyszer ránéztem és csodálkoztam mennyire megtartotta a hidegvérét, de szerintem azért mert már gyakorolt a többi alsóssal ami nem lenne meglepő. Kint egyre jobban esett az eső aminek a hangja kicsit megnyugtatott, lekapcsoltam az asztalon lévő lámpát és lehajtottam a fejem mit sem törődve azzal hogy mi történt vagy történni fog. Nem tudom hogy békén hagy-e mert elég kiszámíthatatlan.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. augusztus 27. 16:06 Ugrás a poszthoz

Álmosvölgyi Kilián

Nagy meglepetésemre odaült elém és így kénytelen voltam felemelni a fejemet. Többi diák még mindig minket nézett ami kezdett idegesíteni, de én nem voltam az a fajta aki bárkit meg tudna félemlíteni így hát próbáltam nem foglalkozni velük.
-Úgy tűnik ez esetben akkor te vagy a gonosz diák, de valahogy te sem tűntél annyira életvidámnak a folyosón.-
Nem tudom mi lelt engem mivel nem túl okos ötlet beszólni egy nálamnál nagyobb diáknak, de soha nem tűrtem ha valaki beszól nekem vagy lesajnálóan néz rám és ahogy észrevettem az a kettő volt a kedvenc elfoglaltsága. Közben ásítottam egy nagyot és elgondolkodtam azon hogy jobb lett volna a szobámban maradni mivel ott valahogy nagyobb esélyem volt a pihenésre mint itt..vele.
-Nos ha annyira érdekel a nevem, amit nem hinnék. Lillith Holloway, most már ha itt tartunk te is elmondhatod.
Már csak udvariasságból kérdeztem meg mivel láttam hogy gondja van annak hiányával.
Most már senki nem foglalkozott velünk, úgy tűnik a "kedves" idegen szúrós tekintete meg tette a hatását. Még lehet hogy meg kéne kéne kérdeznem hogy ő mit keres itt mivel gondolom nem olvasni akar és úgy tűnik nem is aludni pedig a könyvtár csak erre a kettőre alkalmas. Még ott van az a nagy gömb izé is amit igazából nem akartam kipróbálni hogy mi is és asszem nem is fogom mivel nem tűnik túl biztonságosnak. Láttam pár diákot aki megérintette és hát nem úgy tűnt hogy jó dolog sül ki belőle így hát hagytam. Már csak azért is mert érdekesen világított, de egyben furcsán vonzott is.
Visszanéztem a srácra várva a válaszára.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. augusztus 28. 20:14 Ugrás a poszthoz

Rozsos Annamária


Örvendezve nyitottam ki a csomagot a szobámban. Nemrég hozta a bagoly és utána furán repült, mert elég nehéz volt. Amikor nagy nehezen sikerült kinyitnom mivel aki becsomagolta nagyon nem akarta, hogy semmi perc alatt kibontsam hagyjuk hadd szenvedjen szegény a több réteg celluxszal amivel majdnem fél órát bajlódtam. Miután kinyílt először egy kártyát találtam amin
az alábbi állt.
Az én drága nagyim. Sóhajtottam egy nagyot, tudni kell azt is hogy a nagyim nem igazán szívleli a muglikat és mikor kiderült szeretett unokái közül az egyik mugli akkor hát hogy szépen fogalmazzak többé nem sütött almás pitét neki.
Kivettem az első ruhadarabot ami a kezembe akadt. Amikor megnéztem teljes alakjában elfancsalodott az arcom. Egy kötött pulcsi volt az amit tele volt a szivárvány színeivel. És még tetézi a dolgot, hogy nagy kerek gombok voltak rajta amik ráadásul sárgák. Egyszer megkérdezte melyik színt szeretem én meg azt mondtam, hogy a szivárvány színeit, de ez már túlzás. Gondoltam majd berakom a szekrényem legmélyébe, de amikor kinyitottam egy egész ruhahalom borult rám. Amikor kikecmeregtem már tudtam mit kell tennem, de mielőtt megtettem volna kiválasztottam egyet ami nem túl vészes. Igaz ez egy kesztyű, de tök cukin néz ki. Kezembe vettem az egész dobozt persze a kártyát elraktam a fiókomba és irányba vettem a szertárat. Párszor majdnem elestem vele és lassan is haladtam, de végül csak odajutottam. Szanaszét jegyzeteket találtam és mellettük egy lányt aki úgy tűnt nem a legjobb kedvében van. Kerestem egy kis sarkot és kiöntöttem oda a csomag tartalmát. Kicsit közelebb mentem a lányhoz hátha tudok neki valamiben segíteni.
Utoljára módosította:Gyarmathi Zsombor Xavér, 2015. augusztus 29. 11:47
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. augusztus 30. 00:22 Ugrás a poszthoz

Rozsos Annamária


Amikor befejeződött ez a furcsa jelenet kicsit kínosan éreztem magamat, szinte már feszengtem és úgy tűnik a lány is így érzett. Ez látszott a szóhasználaton, ez esetben az "izé"-n nem lepődtem meg hiszen mit lehetne mondani egy ilyen szituációban. A biztonság kedvéért egy lépést hátráltam a biztonság kedvéért bár úgy tűnt csak a jegyzetekre ilyen nagyon mérges, de jobb nem kockáztatni. Vizsgaidőszakban elég szokványosak ezek a reakciók, de nekem igen jó érzésem van az enyémmel kapcsolatban vagy csak túl naiv vagyok?
Gondolkoztam, hogy elhagyom a termet mintha mi sem történt volna, de az furcsán venné ki magát. Hirtelen elnevettem magam, mert valahogy olyan volt mint a mesékben amikor a fő gonosz ördögi kacajt hallat.
-Hát ez egy érdekes bemutatkozás volt. Én Lillith vagyok és te? Ja és biztos jó ötlet eldobálni, lehet még jól jön....jövőre. Tényleg nem akarok érzéketlen lenni, de néha túl sokat beszélek, mert ami a szívemen az a számon. Eszembe jutott talán ki kéne találni valamit , hogy ne érezze magát kényelmetlenül. Nem túl sok mindent lehet itt csinálni.
-Amúgy neked nem kell pár kötött ruha, mert a nagyim küldött nekem egy doboznyit és nem lenne szép dolog csak úgy kidobni, mit szólsz? Sejtettem hogy nem kell neki ilyen tikkasztó hőségben, de hát próba cseresznye. Elindultam a dobomhoz aztán nagy nehezen felvettem és elindultam a lány felé. Kicsit dülöngéltem aztán léptem egyet és pont az ismeretlen egy jegyzetpapírjára ami ironikusan a "Balesetek kvidics közben" volt. A doboz egész tartalma ránk esett.
Reggel amikor felkeltem nem gondoltam volna, hogy egy nagy kupac kötött ruha alatt fogom tölteni a napom egy ismeretlen lánnyal. Úgy tűnik én sem a jobbik oldalamat mutattam neki. Az egész testemen éreztem a hogy a durva anyagú ruha szúr engem. Ha valaki most belépne az ajtón nem tudom mit gondolna. Azért majd megírom a nagyinak hogy köszönöm a ruha nagyon jól célt szolgál és tényleg jobb mint a testvéremé. De persze amikor megkapja a levelet a ruhák tuti valami sarokban fognak helyet foglalni, persze hacsak a lány el nem fogadja amit ezek után erősen kétlek.


Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. szeptember 3. 15:59 Ugrás a poszthoz

Izabella


Gondoltam kéne egy kis relaxálás mivel ez a hét egy kicsit kemény volt számomra, mivel itt voltak a vizsgák és az anyám is kerekesszékbe került, de igazán ez volt a legmegrázóbb a héten. Még mielőtt elindultam volna adtam kisállattápot Weekend-nek. Kerestem egy kisebb oldaltáskát. Belepakoltam az egyik kedvenc krimi könyvemet amit még anyukám küldött és a zenelejátszómat a fülhallgatóval együtt, Hogy minden tökéletes legyen szereztem magamnak egy pohár hideg limonádét amibe jégkockák úszkáltak és amikor már elég felkészültnek éreztem magam elindultam, de vissza kellett fordulnom mert rájöttem a másik táskámban még van egy kis üveg mogyorókrém és azt igazán nem hagyhatom ott, ezt mindenki megérti.
Egy ideje bóklásztam már amikor rájötte, hogy nem is emlékszem merre van mert még csak egyszer jártam itt az is pár hónapja volt. A mogyorókrém is kezdett olvadni, a limonádéban meg eltűntek a jégkockák. Szerencsémre végül egy diák elkalauzolt az erkélyig. Amikor odaértem letelepedtem azokba a szörnyen puha fotelek egyikébe. Beraktam a zenémet, de rá kellett jönnöm, hogy lemerült a zenelejátszó. Mondtam na mindegy majd akkor olvasok. Közben észrevettem más is van itt, aki egy vödör vízzel bíbelődik így hát inkább hagytam. Mikor már meguntam a könyvet, megittam és megettem mindent, felálltam és odasétáltam a lányhoz, mert elég kíváncsi voltam vajon mit kezd a vödörrel meg a szappannal. Valahogy kezdtem sejteni, de a varázsvilágban bármi előfordulhat ugyebár.
-Heló! Mi jót csinálsz ha szabad érdeklődnöm?-
Hátha segíthetek valamiben mivel nem nagyon volt kedvem visszamenni a könyvhöz és ott idegeskedni, hogy miért nem tudják kitalálni a legeslegvalószínűbb dolgot, hogy az autószerelő a gyilkos. Mint ahogy egy híres oknyomozó könyvben van "Ha kizárjuk a lehetetlent, ami marad, az az igazság...".
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. szeptember 3. 16:43 Ugrás a poszthoz

A kötözködő rossz fiú a könyvtárban


Még mindig magas volt bennem a pumpa mivel nem nagyon vagyok hozzászokva ezekhez a szópárbajokhoz, viszont még olyan sok mondani valóm lett volna neki, de nem akartam még ennél is dedósabbnak tűnni amilyennek ő néz. Igaz, hogy van köztünk kb. egy 6 év de akkor is. Nem szeretem a felsősöket annyira mivel olyan felvágósak és el vannak telve maguktól, de úgy tűnt neki ez csak a személyiségéből fakad. Most is eléggé úgy tűnt élvezi ezt az egészet, de hát ízlések és pofonok.
-Szeretek beszélgetni de inkább beszélni, mondjuk nem ezt a fajtát, de hát mindegy.- Nem nagyon volt szimpi az a "mosoly", nem hiszem hogy azért volt mert ilyen nagyon vidám. Úgy nézett ki ez a srác mint akit nem nagyon akadályozza semmi és hát ez annyira nem tetszett. Még gyorsan válaszoltam a kérdésére ha már ennyire "érdekli".
-Hát régen fogszabályzóm volt amikor még nem tudtam, hogy varázsló vagyok, bár akkor is sokan mondták rám hogy mekkora boszi vagyok.- Itt elmosolyodtam ezen mivel így visszagondolva elég ironikus.
-Na szóval elég sokan csúfoltak én meg egyszer egy esős napon visszaszóltam, de a nap végén a kosárpályán kötöttem ki szó szerint mivel odakötöttek. Ráadásul az eső is esett.- Anyunak azt mondtam, hogy hazafelé áztam meg és elcsúsztam ezért lett rongyos a ruhám, mert ha bevallom az igazat akkor csak spiclinek hívnának.
-Azt kellett volna megtanulnom, hogy inkább hagyjam a csípős szavakat viszont tetszett, hogy miután visszaszóltam azután eléggé megilletődtek, békén is hagytak egy ideig. Nem tudták mit kezdjenek velem így jött a kosárlabda ötlet. Igazából eléggé tetszett, hogy nem tudtak mit szólni így hát folytattam. - És veled mi van, mert látom ezt eléggé élvezed-
Utoljára módosította:Lillith Holloway, 2015. szeptember 3. 19:29
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. szeptember 5. 20:26 Ugrás a poszthoz

Annamária


Nem tudom mit lehet szeretni ezekben a kötött ruhákban, én személy szerint gyűlölöm na mindegy. Örülök hogy valakinek kell, mert nem lenne szép dolog kidobni. Előszedtem a dobozt ami egy kicsit arrébb zuhant a földre, szerencsére nem lett semmi baja így bele tudom még rakni a ruhákat és nem kell a lánynak a kezében cipelni. Mikor sikerült összepakoltam oda raktam a lány elé akinek nagy nehezen sikerült felállnia. Gondoltam körül nézek itt egy kicsit hátha találok valami jót magamnak vagy a házi kedvenceimnek. Találtam egy kulcstartót ami egy ilyen cuki űrlény izé volt, bár nem biztos lehet valami varázslény is igazából eléggé tetszenek az ilyen kacatok úgyhogy elraktam a zsebembe. Nem mintha valamiféle gyűjtögető lennék, de ki nem szereti a jó cuccokat? Aztán találtam egy egész jó állapotban lévő oldaltáskát ami fekete volt ilyen kis szegecsekkel. Észrevettem, hogy a cipzárja el van romolva, de egész jól varrok így megtudom oldani. Visszamentem a lányhoz az összeszedett dolgokkal
-És mit szeretnél, hogy hívjalak? Mert az Annamária kicsit hosszú.- Én eléggé szeretem, ha becéznek bár nem sokan teszik meg. A Lillith az egy kicsit túl hivatalos szerintem. Ránéztem a karórámra és rájöttem nemsokára mennem kell mivel kb ilyenkor szoktam Doktort elvinni megsétáltatni, ha nem viszem el rendszeresen pontosan ugyanabban az időben akkor egész nap nyüszít. Egy kicsit még elbeszélgetek vele, hogy megismerjem. Bunkósság lenne csak úgy lelépni azok után, hogy elfogadta a ruhákat. És szeretek minél több emberrel jóban lenni mert különben egész nap unatkoznék. Néha szokott lenni néhány veszekedésem, de hát jogosan.
Pólót inkább nem keresek mert kicsit finnyás vagyok és nem szeretek használt ruhákat felvenni.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. szeptember 17. 17:02 Ugrás a poszthoz

A kötözködő rossz fiú a könyvtárban


Amikor a történetem rossz részére értem egy kicsit elmosolyodott, de hát mi mást várhattam volna tőle. Egy együtt érző tekintetet vagy egy kis hát veregetést? A legtöbben így tennének amit utálok mivel nekem az úgy néz ki mintha inkább lesajnálnának engem azt meg ugye senki sem szereti. Az a mosoly is egy kicsit bántó de hát nem igazán foglalkoztam vele.
Most ő jött, gondoltam majd én is jót mosolygok a végén, de nem így lett. Nem akartam bővebbet megtudni arról, hogy ki és miért okozott neki fizikai fájdalmat. Bár szerintem nem is mondana többet ha kérdezném, biztos rossz visszaemlékezni. Már azt is furcsálltam, hogy ennyire megnyílt mondjuk én is így tettem pedig nemrég ismertük meg egymást.
-Hát igazából mint tapasztalhattad nem nagyon érdekel a korkülönbség ezért kedvemre szólogatok vissza különböző embereknek, párszor szereztem magamnak néhány sebet, másoknak meg egy kis büntetést.-
 Ennél a pontnál akaratlanul is megfogtam azt a lila foltot a vállamon amit részben a falnak köszönhetek más részben meg egy feldühödött felsősnek
Azt mindig vicces volt végignézni ahogy a diákok szúrós szemmel néznek rám mert kiröhögtem őket amikor épp a folyosót sikálták. Az igaz, hogy van aki nagyobbat üt, de mostanában próbálok inkább csöndben maradni.
De most ezt megint megszegtem. Lehet, hogy már terelni kéne a témát erről bár lehet ő inkább menni szeretne. Az arcáról lerí, hogy nem ez a kedvenc helye.
-Hát igazából van pár barátom, de jobb szeretek egyedül üldögélni és zagyvaságokon agyalni. Először inkább bosszút állnak és esetleg utána elnézik nekem.-
Sajnos nem nagyon ér mostanában az, hogy a lányokat nem bántjuk.
Látszott, hogy jobban szeret inkább másokról beszélni mint magáról, de lehet most kivételt tesz.
Most én jöttem a kérdéssel.
-És még mindig rossz viszonyban vagy a mostohatesóddal?-
Reméltem ténylegesen válaszol és nem leolt engem, mert semmi közöm hozzá.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. szeptember 19. 17:01 Ugrás a poszthoz

Bözsi


-Nem semmi név, Bözsi. Engem nyugodtan hívhatsz Lilinek vagy ahogy akarsz.-
Eddig nem nagyon volt Bözsi nevű ismerősöm, de mondjuk elég ritka név. Felkínált egy kis sütit amit én nagyon imádok bár most nem nagyon kívántam meg amúgy sem vártam el semmit hiszen már eleve azzal szívességet tett, hogy elvette ezeket a rémes ruhákat.
-Nem szükséges sütit csinálnod, de azért aranyos vagy!
Furcsa egy kicsit ez a lány, de azért szerintem cuki. Hátráltam egy lépést és véletlenül meglöktem egy szekrényt amibe furcsa lötyik voltak, de csak egy borult ki az is rám.
Odafordultam Bözsihez, de amikor megakartam szólalni, egy általam nem ismert nyelven hangzott. A kezemet a számra tapasztottam és rájöttem,hogy az az ital igazából mi is. Nem tudtam mitévő legyek így reméltem, hogy Bözsi tudja.
-Bjözsy!-
Még a nevét se tudtam rendesen kimondani a bájital miatt. Eléggé megijedtem mivel fura lenne így flangálni, hogy egy értelmes szót sem tudok kinyögni. Léptem előre még egy lépést amikor egy újabb szekrényt meglöktem pont Bözsi mellett. Rá  üveg is esett.
-Bjocshánawt.- Úgy látszik ma bal lábbal keltem fel és ezt ez a lány bánta, na meg persze én. Remélte, hogy Bözsinek nem lesz nagyon súlyos a probléma vagy esetleg az is jó lenne ha valahogy meg tudnánk oldani a problémát. Lehetőleg nem lesz rám nagyon mérges, mondjuk én tuti kiakadnék. Na majd csinálok neki valami sütit. Biztos el fogadja hiszen mindenki szereti, majd extra nutellát teszek rá.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. szeptember 20. 14:26 Ugrás a poszthoz

Lolita Sole


Elég jó idő volt ahhoz, hogy elvigyem Doctort a gyógyító kutyámat sétálni. Jól is jött mivel valahogy mostanában elég sok baj ér. Egy kicsit mondjuk ködös volt az ég, de az engem annyira nem szokott zavarni.
Távolról láttam, hogy valami mozgolódás van egy ilyen kísérteties háznál és mivel szeretem a rejtélyeket közelebb mentem. Az izgi lenne ha mondjuk valami szellem lenne, mert azokkal könnyen el tudok beszélgetni viszont az emberek könnyen felhúznak. A szellemek szórakoztatóak és izgalmas történeteket tudnak mondani.
Mikor a ház falához értem elkezdtem énekelni az egyik kedvenc zenémet, mert az éneklés mindig megnyugtat. Közben azon gondolkodtam hogyan juttatom be a kutyusom de végül inkább csak simán odaraktam az "ablakpárkányra" ahonnan le tudott ugrani.
Gyorsan kerestem egy farönköt amin bemászhatok és sikerölt is az akció. Az éneklést még mindig nem hagytam abba, úgy mentem fel az emeletre. Elég hiányos volt a korlát, a lépcső meg rozoga, de az emeleten még sosem jártam így hát gondoltam körül nézek. Egy folyosóra értem aminek tele volt a fala lemállott festményekkel. Az egyiken jót szórakoztam, mert egy kacsa volt rajta aki öltönyben volt és egy furcsa hölggyel táncolt.
Bementem egy furcsa szobába amibe csak egy szakadt kanapé volt és egy óriási ablak. Mivel nem volt semmi az emeleten így hát a földszinten néztem körül.
Beléptem a nappaliba és felhagyva a kutatással leültem a földre. Most már egy kicsit hangosabban énekeltem, mert itt már nem nagyon hallja senki. Doctor lefeküdt mellém a földre, én meg elkezdtem simogatni.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. szeptember 20. 15:59 Ugrás a poszthoz

Lolita Sole


Tudtam, hogy jól fog jönni ha elhozom Doctort. Egyik pillanatban még vígan énekeltem és egyszer csak meghallottam egy gitár hangot amint épp a Karib tenger kalózainak a főcímdalát játszotta. Aztán hirtelen nagy súlyt éreztem magamon és eldőltem. Egy vörös lány hevert mellettem, valószínűleg ő esett át rajtam. Doctor elkezdett ugatni és közelebb jött hozzám. Belenézett a szemembe ami kéken világított és hirtelen már nem fájt semmim.
-Te jól vagy? Jobban is vigyázhatnál!-
Nem akartam nagyon gonosz lenni így türtőztettem magam. Kedves lánynak tűnt és az öltözködése is tetszett. Úgy tűnt ugyanolyan két ballábas mint én viszont nagyon jól játszik. Még a bagolyfalva csillagára is jelentkezhetett volna legalábbis szerintem.
Most már legalább tudom, hogy nem szellem van itt. Kicsit sajnáltam, de majd legközelebb.
-Fáj valamid? Ha akarod szólhatok Doctornak, hogy segítsen.-
Nagy nehezen feltápászkodtam és leporoltam magamat. Szegény lánynak a gitárja is odébb esett és gyorsan felkaptam, hogy odaállítsam a falnak. Utána visszamentem hozzá, hogy kinyújtsam neki a kezemet.
Reméltem eljátssza nekem megint azt a főcímdal, mert szeretem hallgatni másokat ahogy játszanak. És esetleg megkérdezem neki mi dolga itt. Lehet egy kicsit túl kíváncsi vagyok?
Doctor nem nagyon szeret másokat meggyógyítani, de van amikor be adja a derekát. Sajnos csak a kisebb betegségeket és sebeket tudja, de nekem az is épp elég.    
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. október 9. 20:06 Ugrás a poszthoz

Bánkúti Izabella

Kicsit bolondos volt ez a lány aki mellettem babrált valami vízzel teli vödörrel. Elég kíváncsi is volt, úgy tűnik rokonlelkek vagyunk. A pálcáját csak úgy félre tette vagy azzal kevergette azt az izét. Közben meg tudtam, hogy bubifújásra készül. Ezt én is szeretem, mert tényleg nagyon szép ahogy a fény rájuk süt amit az imént fogalmazott meg ez  lány illetve Izabella. Látszott az arcán is, hogy nagyon oda van a bubikért és a szeme is furán csillogott. Mármint nem őrült módon hanem inkább ilyen izgatottsággal teli volt.
Nekem sosem sikerül tökéletes házi készítésű buborékfújót csinálnom, mert volt, hogy kevés szappant tettem bele ezért gyorsan kipukkadt így maradtam a boltinál. Az igaz, hogy egy kis relaxálásra indultam, ez a bubifújás valamivel érdekesebbnek tűnt. Reméltem meginvitál rá ha már mind a ketten szeretjük a buborékokat. Lepkehálóval csinálta amiben egy kicsit kételkedtem, hogy azzal sikerül-e és rozogának is tűnt, de hát ő tudja és nem hiszem, hogy talált volna jobbat. Lehet, hogy nagy szép buborékokat lehet vele csinálni.
Én már olyan bubifújót is kipróbáltam ami ragasztós bár nem nagyon láttam értelmét hiszen mi után az is kidurran akkor olyan mintha telefolyattad volna sima ragasztóval a kezed és az nagyon idegesítő ahogy egyesével le kell szedegetned róla. Meg még sokféle van, egyszer kitalálhatnának egy szfinx formájút is. Annak nagyon örülne minden levitás kékség, de ezen a fontos dologról majd később töröm a fejem. A végén még elbambulok. Aztán hirtelen eszembe jutott, hogy milyen rég ettem édességet és csak remélni tudtam, hogy Izabellának van. Nem vagyok csokifüggő, de túlságosan édesszájú vagyok és ez egyszer a konditerembe fog vezetni engem. A kedvencem a minden ízű drazsé mert szeretem a meglepetéseket bár ha rossz íz jönni ki akkor nagyon sokáig a számban marad az íze.
Hirtelen meghőköltem emiatt a sok kérdés miatt, mintha egy kihallgatáson lennék.
- A becses nevem Lillith Holloway és azt szeretem ha becéznek. Én a szfinxekhez tartozom és harmadikos vagyok. És nem ismerem ezt a furcsa nevű valakit.-
A poén kedvéért még tisztelegtem is neki amit reméltem nem vett rossz néven  
Lillith Holloween
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. október 24. 21:41 Ugrás a poszthoz

Lolita Sole


Lehet, hogy igaza volt és én is hibás vagyok, de végül is mindegy hiszen ami megtörtént az megtörtént. De mondjuk ezt egy kicsit gorombán hangsúlyozta.
Én csak lassan kifújtam a levegőt mert volt benne valami amit mondott én meg nem akartam, hogy rosszba legyünk egymással. Jó fejnek tűnt és még zenélni is tud mivel nem gondolom azt, hogy csak úgy kabalaként hordozná azt a hegedűt, egyszóval szimpi. Hirtelen észbe kaptam, hogy be sem mutattam Doctort így hát rámutattam házi kedvencemre aki erre csak vidáman vakkantott egyet.
-Nos ő az. Képes Sebeket és kisebb betegségeket meggyógyítani így áll rendelkezésedre. Nem nagyon szereti az idegeneket, de van amikor kivételt tesz-
Kissé furcsálltam, hogy egy szó erejéig spanyolul beszélt, de szerencsére ezt még értettem. Én is biccentettem neki hiszen ez természetes, mert a hangszereket meg kell becsülni. Mondjuk nekem nincs nagy tehetségem a hegedűkhöz, de énekelni még azért tudok.
-Különleges név. Én Lillith vagyok heló!- Mutatkoztam be gyorsan egy félmosoly mellett. Kapcsoltam és én is a répahajú felé nyújtottam a kezem mutatva, hogy megértem a felháborodását.
-Amúgy ha szabad érdeklődnöm kíváncsi vagyok, hogy te spanyol vagy mert ugyebár ha jól hallottam így beszéltél.- Reméltem nem veszi rossz néven. Nem nagyon tudom, hogy pontosan milyen a kinézete egy spanyolnak, de valahogy ő nem tűnt annak.
Lillith Holloween
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 4. 15:57 Ugrás a poszthoz

Mr.Lucifer

(démonka a vállamon)

Jelmez



Készülődés közben eléggé szétesett voltam, mivel minden ellenem játszott, bár lehet, hogy a bénaságomnak köszönhetem leginkább. Például, miközben vettem fel a vámpíros kontaktlencsém, véletlenül elejtettem, és hát nem kell mondanom mennyire volt nehéz megtalálni, a köpenyem beleakadt valamibe és szétszakadt, amit aztán még gyorsan meg kellett varrnom, ezek után még a szemfogaimat is keresnem kellett, mert nem tudtam hova tettem, de végül kiderült, valahogy beesett az ágyam alá, bár nem lehet tudni miként csinálta. Szeretem a halloweent, mert olyan hangulatos az egész, és bármerre nézek mindenhol ijesztő szörnyeknek öltözött mágusokat találok. Azért is jó, mert imádok vámpírnak öltözni és ez még mindig jobb, mint hogy tényleg az lennék. Azt még nem tudom, kivel leszek ott a bulin, de majd csak valahogy kialakul. Szerencsére ez ilyen profibb műszemfog, ami nem akadályoz a beszédben, viszont a kontaktlencsét még szoknom kell. Mikor már készen voltam és haladtam a terem felé elgondolkoztam, hogy vajon meg igyam-e azt a bizonyos bájitalt, amitől mentve leszek attól, hogy egy kis démonka a rosszba vigyen. A folyosóra már kihallatszott a zene és éreztem a sütik illatát is. Nem akartam habozni, de valahogy elgondolkodtam ezen a démon dolgon, mert az úgy lenne izgi, ha nem iszom meg, de azt se akarom, hogy valami rosszul süljön ki. Bár így legalább feltétel nélkül lehetek goromba. Lazán elsétáltam mellette és egyből vérszomjas hangulatba kerültem, mármint nem szó szerint, hanem inkább úgy magyaráznám elkapott a halloween "varázsa". Világító töklámpások szerteszét, táncoló csontvázak és jelmezbe bújt diákok. A legjobban a tűz és a füst tetszett, ami miatt olyan volt mintha a pokolban állnék, mondjuk, nem hinném, hogy a pokolban ilyen habos-babos sütik lennének.
Az egyik csontváz felakart kérni táncolni, de gondoltam inkább később. Amúgy is kicsit furcsa lenne eggyel táncolni, meg hát én elég két ballábas vagyok így nem lenne túl szerencsés, majd keresek egy ugyanilyen bénát mint én és akkor legalább nem leszek egyedül. Hirtelen valaki elkezdett mellettem vérfagyasztóan nevetni és én meg persze összerázkódtam, de amikor odanéztem csak ilyen hátborzongató maszk volt ott, ami a termet díszítette és a benne lévőket ijesztgette. Egy ilyet elfogadnék a szobámban, persze csak akkor ha este nem háborgat.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 12. 15:00 Ugrás a poszthoz

Ward Weaver

Mostanában kicsivel több szabadidőm volt mint szokott lenni, így volt egy kis időm magamra is. Nem kellett sehova sietnem, vagy aggódni, aminek különösen örülök mert akkor a hangulatomra is ráhat aminek a környezetemben lévő emberek nem igen örülhetnek.
Felkaptam magamra egy leggingset, a kedvenc melegítőfelsőm meg a conversem és már indulhattam is az erőnlét termébe. Rég jártam már itt, úgyhogy megint bele kell rázódnom és akkor már sínen leszek.  Valamikor még bokszzsákon gyakoroltam, de aztán mikor már elég jó voltam belőle átálltam futásra meg súlyemelésre.
Még akkor kezdtem ilyenekkel foglalkozni, amikor egy elég rossz környékre költöztünk és még nem tudtam, hogy boszi vagyok. Még jártam is ilyen önvédelmi órákra, ezt szerencsére végül nem kellett felhasználnom, de néha jól jön egy kis plusz erőnlét, igaz a levitában nem sokra megyek vele.
Mostanában gondolkoztam, hogy belépek a kviddics csapatba, de ezt még csak fontolgatom. Azért nem vagyok benne biztos, mert elég lyukas kezű vagyok és hát abban a játékban elég sok labda van, emiatt nem lenne túl szerencsés. A teremben már volt egy másik srác a futópadon aki épp zenét hallgatott, nem nagyon akartam zavarni. Elsétáltam mellette egyenesen egy másik futópadhoz. Kihagytam köztünk egy helyet, mert engem egy kicsit ki szokott zökkenteni, ha vannak mellettem. Nem hiszem, hogy észrevette az érkezésemet, de nem mintha ez zavart volna. Egy idő után meguntam a futást és a régi idők kedvéért folytattam az edzést a bokszzsákkal.
Azóta kicsit viszolygok ezektől a zsákoktól mióta láttam egy filmet, amiben a főszereplő bokszzsákjába az ellensége késeket rakott és amikor a srác beleütött, ...hát nem akarom részletezni mi történt, de az csak egy film, bár a látványt nehéz elfelejteni.
Egy idő után kicsit már fájt a kezem, de még nem volt olyan vészes.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 14. 21:01 Ugrás a poszthoz

Párizs - a fények városa éjjel
Kara Zoltán

Kissé hideg az éjszaka, de ez nem állít meg, hogy ne egy srác oldalán lépjen ki a kandalló melegéből. Nem szeretek puccosan öltözködni, így csak egy sötétebb farmer, egy gyárilag szaggatott pólót és egy bőrdzseki van rajtam. Pár kiegészítő is, de ez nem lényeg.
Olyan gyönyörű éjszaka Párizs és egyszerűen nem lehet betelni vele. Örülök, hogy nem hagytam ezt ki. A srác hátán egy szimpla deszka van, bár abban nem annyira vagyok biztos, hogy tényleg szimpla.
-Szívesen megnézném az Eiffel-tornyot.-
Válaszoltam neki, és visszamosolyogtam rá. Mindig is látni akartam teljes fényében, az alkalom megadatott. Eddig csak filmekben láttam.
Utoljára módosította:Martin Romberg, 2015. november 15. 12:11
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 14. 21:55 Ugrás a poszthoz

Párizs - a fények városa éjjel



 A srác hirtelen elkapta a kezem és végigvezetett szűk kis macskaköves utcákon. Elképesztő illatok szálltak, ugyanis pékségek és cukrászdák mellett haladtunk el. Megfogadtam, hogy valamit muszáj megkóstolnom.  
Egy füves terület feküdt el előttünk, ezt követte a híres nevezetes Eiffel-torony. Kivilágítva, és végre élőben. Szörnyen elkeseredett lettem a hír hallatán, hogy már nem lehet felmenni, pedig az lett volna az igazi.
- Kár, szívesen megnéztem volna felülről Párizst.-
 Jellemző, itt vagyok Párizsban és ráadásul az Eiffel-torony előtt, és még fel sem mehetek, de még így is tökéletes az este. Az ég csillagos, a társaság is jó és itt vagyok Párizsban. Ez nekem nagy szám, mivel nem nagyon jártam még itt.
Csak akkor láthatnám felülről, ha mondjuk tudnék repülni, de mivel nem volt nálunk seprű és nála is csak egy deszka volt, így erre nemigen van lehetőség.
Utoljára módosította:Martin Romberg, 2015. november 15. 12:13
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 14. 23:08 Ugrás a poszthoz

Ward

Még mindig a bokszzsákkal szórakoztam, addig az a srác még fekvőtámaszozott egy "keveset". Én életemben nem bírnék ennyit csinálni, de hát nem mintha annyira akarnék. Jót szórakoztam rajta amikor leállt a futógépe, de hát ez már velem is megesett egyszer.  Nem bírják ezek a gépek sokáig. Fél szemmel figyeltem őt ahogy leül a padra. Visszapillantottam a bokszzsákra és csak ütöttön és ütöttem.
Úgy látszik, hogy felkeltettem az érdeklődését, mivel egyszerűen kioktatott. Ehhez már hozzászoktam, de nem tudta volna most ezt kihagyni? Mondjuk kedves tőle, hogy segít nekem és hát akihez régen önvédelmi órákra jártam, nem  volt túl profi, de akkor is. A következő pillanatban felállt és felém közeledett. Úgy látszik szeret másikat edzeni. Nekem azt hiszem nem lenne hozzá elég türelmem.
Eddig nem nagyon találkoztam még ezzel a magas idegennel. Elég komoly arca van és hát nem tűnik ő se túlzottan türelmesnek.
-Így valahogy?- Kérdeztem és megpróbáltam azt csinálni amit ajánlott. Az arcom elé emeltem a kezem és beleütöttem egyet a zsákba. Ha ő mondja, biztos beválik. Nem hiszem, hogy ezt itt be kéne vetnie, de jobb felkészülni. Még párat beleütöttem, közben hárítottam vagy mi.
Befejeztem és ránéztem a válaszára várva.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 15. 11:28 Ugrás a poszthoz

Ward

Egy ideje már ütögettem a bokszzsákot, a kezeim már fáradtak, de nem szeretem másoknak kimutatni a gyengeségeimet. Főleg neki nem fogom, hiszen látszik, hogy szeret másokat kioktatni. Hiányzik belőle egy kis empátia, de mindennek meg van az oka.
 Úgy tűnik nem nagyon foglalkoznak ennek a teremnek a minőségével, mivel van amelyik gép leáll hirtelen és eldönti neked mára ennyi elég volt. A zsákról már nem is beszélve, látszik rajta, hogy régi és agyon van használva, mert néhol elkezdett foszlani az anyag és emiatt egy kicsit látszott a belseje.
Miután beigazította a kezemet, azután már folytathattam tovább az edzést. Még pár napig fájni fog, de majd csak kibírom.
-És te régen jártál valami oktatóhoz, vagy magadtól tanultad meg?- Próbáltam úgy kérdezni, hogy ne érezze tolakodóan. Nem hiszem, hogy szeret sokat beszélni magáról, de hát ki szeret? Mondjuk még a nevét sem tudom, de majd arra is sor kerül. Igazából semmit nem tudok róla, csak annyit hogy elég sportos és edzett.
Még mindig ott állt mellettem, figyelte  ahogy püfölöm a zsákot. Én a helyében már rég unatkoznék, de az ő arcán nem túl sok minden mutatkozott meg.
-Az én nevem Lillith, a tiéd?- Azért mégiscsak megkérdeztem, engem így neveltek. Egy pillantást vetettem rá amíg kérdeztem, de utána egyből folytattam.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 15. 19:44 Ugrás a poszthoz

Párizs - a fények városa éjjel

-Ha te mondod.-
Ezzel elengedte a kezem, ami meg kell mondjam már elkezdett izzadni. És remélem nem érezte, mert én sem szeretem, ha fogom valakinek a kezét és így izzad.
Hirtelen egy kopasz alak jött felénk apró kis dolgokat árulva. Általában az ilyen árusok elég akaratosak. Van aki vesz egyet csak azért, hogy eltűnjön innen, de a srácnak másodjára már sikerült elküldeni melegebb tájakra. A francia kiejtése nagyon jó. Valamennyire én is tudok így beszélni, de nem nagyon szoktam használni.
Végül bele törődtem, hogy nem láthatom fentről, mivel ő megígérte, hogy innen is nagyon szép tud lenni.  Én meg elhiszem, mivel még világítás nélkül is gyönyörű.
-Te már voltál fönt?- Kíváncsiskodtam, de biztos fel ment már, hiszen a környéket is eléggé ismeri. Majd pont azt fogja kihagyni.
-Miért is ne?- Elég kevesen voltak már a környéken, de még mindig maradtak itt néhányan rajtunk kívül.
-Allons-y- Itt elmosolyodtam, ugyanis egyszer néztem egy sorozatot amiben ezt sokszor említették. Na mindegy, én elindultam és odafordultam hozzá, hogy ő is jön-e.
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 17. 14:28 Ugrás a poszthoz

Ward

Végül már nem bírtam tovább, ezért abba is hagytam. Közben a nevét is megtudtam, de így se lettem okosabb. Kicsit mozgattam a csuklómat, mert kicsit sajgott.
-Amúgy rellonos vagy?- A viselkedéséből ítélve az lehet. Én, mint egy levitás, felismerek egy rellonost. Sugárzott belőle a zöld. Legalább most már tudok úgy bokszolni, hogy ne kerülnék a földre. Na, jó inkább úgy mondanám, hogy kevésbé sérülök meg, mert azért nem vagyok olyan erős és profi. Kíváncsi lennék, hogy miért akart régen járni testőrképzésre, de ezt már inkább hagytam. Odasétáltam a padhoz, hogy tudjak inni pár kortyot. Régen esett ilyen jól a víz. Általában úgy szoktam edzeni, hogy először a kezemet, aztán a lábam és végül a hasam, bár utóbbit nem annyira. Régebben, még mielőtt anyu kerekesszékbe került, azelőtt sokat futottam vele, de utána már kevésbé, mert nem volt kivel, így eléggé elpuhultam. Leültem a padra, hogy tudjak pihenni egy kicsit. Utána futni mennék, de azon gondolkodtam, hogy nem lenne-e furcsa csak így itt hagyni őt. Futhatnék is vele, de nem hinném, hogy akarna. Lehet, épp azt akarja, hogy elmenjek. A gondolatmenetem közbe leültem a padra, és figyeltem Ward-ot.

Utoljára módosította:Lillith Holloway, 2015. november 17. 14:33
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 17. 15:37 Ugrás a poszthoz

Párizs - a fények városa éjjel

Elég kényelmetlen volt a pad, mivel kemény volt és az este alatt hideg is lett. Jó kis párosítás mondhatom. Hirtelen kigyulladtak a fények és már nem igazán érdekelt a pad. Így még szebb volt és már az sem érdekelt, hogy nem mehettem fel.
Elő vettem a táskámból azt a régi módi fényképezőt a táskámból, amit még a nagyimtól kaptam. Ezt szeretem, mert amint fotózok egyből kiadja a képet és így könnyebb. Le is fotóztam gyorsan, aztán magunkat is lefotóztam. Persze csak ha hagyja.
-Hát igen, egy idő után kicsit nyomasztó a tömeg.- Nem csodálkozom, hogy nem próbálkozott tovább, azon se , hogy ilyen sok ember van a tetején. El tudom képzelni.
A következő pillanatban felálltam az ajánlata hallatán. Mosolyogva válaszoltam, amit úgy látszok sokszor csinálok ma.
-Miért is ne?-
Bármit megadnék, hogy újra valami meleg legyek és ne itt kint fagyoskodjak. Szorosabbra húztam magamon a kabátom és beleleheltem a kezembe, hátha ez segít.
Utoljára módosította:Lillith Holloway, 2015. november 17. 15:37
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 27. 21:27 Ugrás a poszthoz

Ward

Felülésezni kezdett. És mivel én unatkoztam, elkezdtem számolni. 70-nél már meguntam a számolást. Azt hiszem legközelebb másik időpontban jövök edzeni, mert Ward nem a legjobb társaság. Én inkább ráhagytam, de úgy látszik könnyen felidegesíti magát. Igazából nem nagyon szokott érdekelni milyen házba jár az illető akivel beszélgetek, de nála kíváncsi lettem, mert az ironikus lett volna ha mondjuk levitás, ja és szeretek kérdezősködni.
Úgy látszik idegesíti őt, hogy nézem, de most mit nézzek ebben a teremben ha nem az egyetlen embert aki itt van. Nézzem az uncsi és egy helyben álló gépeket? Nem mintha izgalmas lenne számolgatni, de legalább eltereli a figyelmet a kezemről, ami elég rendesen sajog.
-Nem sokat, csak kérdeztem- Mondtam neki mielőtt felhúzza magát valami butaság miatt. Egy idő után abbahagyta a felülésezést és szerintem úgy 100 körül fejezte be, de ez nem lényeg. Végül csak válaszolt a kérdésemre, bár a gúny most sem maradt ki belőle.
-Csak számoltam mennyit csinálsz, eltereli a figyelmem.- Mondtam mellékesen és már tudtam, hogy erre is kitalál valamit, de ezen már nem lepődnék meg. Végül inkább már nem igen foglalkoztam vele és már a kezem se fájt annyira. Felálltam a padról és a földön csináltam kb. 60 fekvőtámaszt. Ez az egyetlen amit rendesen tudok csinál bármi nélkül, futni szeretek a legjobban, de ahhoz most nincs kedvem. Felülésezni nem nagyon tudok szabályosan, így nem igen akartam mutogatni a bénaságomat.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Lillith Holloway összes RPG hozzászólása (49 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel