28. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Tanári és házvezetői pályázatok a hírek között, sok sikert kívánunk mindenkinek!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Silana Blueflower összes hozzászólása (19 darab)

Oldalak: [1] Le
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. november 4. 17:05 Ugrás a poszthoz

Ijesztegetős hóka-móka

Már hetekkel ezelőtt a jelmezen gondolkodott. Zombi, vagy ijesztő bohócszellem?
Rengeteget törte a fejét az életbevágó kérdésen, végül a debilség és az egyediség győzött. Ki másnak lehetne ilyen bohócos, fátylas, szellemes, akármi öltözete? Így kicsit átalakította az egyik koktélruháját, indokolatlanul sok fehér alapozót és egyebeket pakolt az arcára, és felvett egy vörös parókát. Meghallgatta az igazgató beszédét, majd megindult a tömeggel egy irányba. Most ment először ki a faluba. Félt, hogy eltéved, de aztán rájött, hogy olyan sokan mennek a Halloween-i játékra, hogy ha akarna, se tudna eltévedni. Tulajdonképpen nem is tudta, hova akar menni, arra kószált amerre a lába vitte. Elment rengeteg füzérrel és denevérekkel díszített fa mellett, kivilágított boltok előtt. Aztán megpillantotta a temető falait. Lábujjhegyre állt, hátha meglátja, mi van odabent. Csalódottan huppant vissza. Nem igaz, hogy nem lát semmit, pedig ő aztán nem alacsony!
Ez a temető felkeltette az érdeklődését. Odasétált a kapuhoz, melyen riogató tábla  lógott. "Biztos a Halloween miatt rakták ki" - gondolta. Lenyomta a vaskilincset, és benyomta az ajtót a teljes testsúlyával. Amint nyílt az ajtó, hátborzongató sikoly tört fel a sírok közül.
- ÁÁÁÁ!!! - hangzott fel a viszhang a szellembohóc szájából. Szellemek alakja bontakozott ki előtte a sötétben. Lelkileg gyorsan felkészítette magát a további borzalmakra. Észrevette Mirát egy kínzópad mögött, véres menyasszonynak öltözve. "Jé, milyen cuki, még az oroszlánja is véres!" Odarohant Amirához, és a körülötte gyülekező csoporthoz.
- Jaj, de édes az oroszlánod! - közli álmodozó hangnemben a menyasszonnyal.
Az első feladat: keresni egy sírt, amin csak egy szám van. A Véres mátka a kezébe nyom egy ásót. Kalandra fel!
Elindult a sírok egyenletes sorai között. Jobban megszemlélte a díszletet: mennyi szép töklámpás! Honvágy fogta el. Odahaza apjával mindig faragtak Halloweenkor lámpást. Óvatosan megdörzsölte a szemét, nehogy elkenődjön a sminkje. Kirázta a hideg, ahányszor csak a sírokra pillantott. Már egy jó tíz perce csak keresgélt a számos sírok után. Hirtelen megfordult. A szeme sarkából látott egy hatost. Átvágott két sírkő között, hogy közelebbről is szemügyre vegye. Igen, ez a hatos! Megragadt a gyalásót, és belevetette magát az ásásba. Nem esett nehezére, ugyanis a lovardában megtanult trágyázni. Újabb tíz perc múlva már a kezében szorongatta a ládikáját.
Felcsapta a láda fedelét, és fölé hajolt, hogy megnézze mit rejt. Azonnal el is húzta a fejét, mivel egy nagy adag konfettit kapott a képébe. Elnevette magát. Erre számíthatott volna... Visszatette a ládikát a helyére. Elindult visszafelé, miközben kiszedegette a parókájából a konfettiket.
Újabb feladat. Pergament és pennát kapnak. Silana gyorsan felírja a válaszokat, de az ötödiknél elakad. Mégis micsoda? Na sebaj, beírta egy randomra jött ötletét. Odaadja Amirának a lapot, és türelmesen várja, amíg mindenki készen lesz.
Ő kiadja az utasítást: Keressetek betűvel ellátott töklámpásokat!
" Na ez milyen abszurd! Először számos sírok, most meg betűs tökök? " - nevethetnékje támadt, de egy szimpla mosolyba fojtotta jókedvét.
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. november 9. 22:37 Ugrás a poszthoz

Hali, ide is benézek! Smiley
Park, az olyan népszerû név lehet
, mint  Lee meg a Wang.
Nekem ez jött le Cheesy
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. november 9. 22:39 Ugrás a poszthoz

Jaj, bezavar a telefonom a rendes írásba...
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 30. 23:13 Ugrás a poszthoz

Silana

Tökéletes karácsonyom volt, talán a legtökéletesebb amit eddig megéltem, na meg...hát mindenkinél boldogabb voltam. Az oka pedig, hogy a legszebb karácsonyi ajándékot kaptam a menyasszonykámtól, amit csak kaphattam volna. A kislányunk huszonnegyedikén jött világra, a kis csöppség pedig a Caroline Effi Elwood nevet kapta. Igaz, hogy koraszülött, de már egészséges, mint ahogy Laura is.
Kicsattantam a boldogságtól az elmúlt időszakban, főleg azután, hogy hazaengedték a lányokat. Az asszonykám nem igazán hagyja, hogy bárki is hozzányúljon a lányunkhoz, és hát kicsit hogy is mondjam...depressziós lett. Szörnyű, hogy amikor nem tartja Linnyt a kezében, akkor a tükör előtt szörnyülködik. Már az eszem megáll tőle. Mindegy, végül is tudtam milyen kis hisztis, és leginkább csak mosolygok rajta.
Ezen a csodás vasárnapon úgy döntöttem, hogy sétálok egyet a babával amíg Laura pihen. Ráfér, mert eléggé kialvatlan. Én sem vagyok a toppon, de még mindig jobban vagyok, mint ő.
Elkészültem, aztán evés után "elloptam" a bébit. Babakocsi, és már indultunk is a minifaluban. Már szinte úgy ismerem a helyet, mint a tenyeremet, így azon kívül, hogy néha felpillantottam, végig Linnyt néztem.
A vége egyébként a sétának persze az lett, hogy amint elhaladtunk a cukrászda előtt, megkordult a gyomrom, a számban összefutott a nyál ahogy az itt készített csokoládétortára gondoltam.
Egy perc kellett hozzá, hogy a babakocsit behurcoljam a kis ajtón, majd mintha mi sem történt volna, odatoltam egy asztalhoz valahol középtájon, és a kabátom levétele után helyet foglaltam.


Ryan

Silana egyik nap kimozdult a kastélyból, hogy szemügyre vegye Bagolyfalvát. Eltervezte magában, hogy benéz minden lehetséges helyre. Nagyon érdekelte a sárkányos bolt, a hangszerbolt de legfőképpen a cukrászda. Rajong a csokiért, és ezt nem tudja letagadni. Régen, Egyiptomban, a sok csípős és furcsa ízek között mennyei felüdülés volt egy-egy trüffel vagy csokigolyó. "Valahogy mindig a hazámra terelődnek a gondolataim... De Magyarország is a hazám, félig magyar vagyok! Folyton ezen elmélkedek, inkább maradjunk a csokinál."
Ezért az első házikó amibe belépett a Czukorvarázs Cukrászda volt. Takarosan berendezett helyiségbe lépett, szépen elrendezett asztalokkal, hangulatos világítással. Ínycsiklandozó illatok terjengtek a levegőben. Megkocogtatta a zsebében csilingelő pénzt, és elindult az asztalok között.
Egy babakocsi!
Megszaporázta lépteit, és letérdelt a pici mellé.
- Szia picur! Milyen aranyos! Hogy hívják? - az első mondatot a babának címezte, a többit meg a mellette ülő férfinak. Valószínűleg az apja. Nem volt ideje rendesen megfigyelni a férfit, majd sort kerít rá.
- Mennyi idős? Öhh mármint a pici... Nem baj ha leülök?
A kínos szituáció miatt muszáj volt mozognia, ezért felállt és leült a férfival szemben.
- Udvariatlan vagyok, hogy be sem mutatkoztam. Silana vagyok. Silana Blueflower, uram - pajkosan uramozta a fiatalembert, mert nem volt túl öreg. Az illem, az illem. Amit ő nem nagyon ismert, de azért próbálta betartani.
Remélte, hogy sürgés-forgásával nem zavarta meg a picit.
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. március 27. 19:30
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 27. 21:51 Ugrás a poszthoz

Silana

Ne nézzen senki gondatlannak, természetesen egy pillanattal később miután leültem, máris a lányomhoz fordultam, hogy kicsomagoljam a meleg ruhákból. Azt hiszem Laura meg is ölne, ha bármi baja lenne Linnynek. A meleg öltözetben biztosan bemelegedett volna, és jó apaként ezt bizony nem hagyhattam.
Magunk körül kezdtem picit rendezgetni a dolgokat, amikor egy lány hangjára lettem figyelmes közvetlenül a babakocsi mellett.
-Két hetes -válaszoltam mosolyogva, és a kislányra pillantottam. Felkelt, azaz éppen nyafogott egy kicsit, és a kezeivel tornázott. Ettől mosolyra húzódott a szám. A lány nem várta meg a válaszom, persze amúgy is igennel feleltem volna, tehát csak a kezemet nyújtottam felé amikor bemutatkozott.
-Ryan Elwood, örülök a találkozásnak. Ő pedig a lányom, Caroline Effi Elwood -nagyon furcsa volt kimondani úgy a nevét, hogy egy teljesen ismeretlen személynek kellett ezt megtennem. Még csak a családtagok láthatták közelről, nem is kellene még nagyon idegenekhez vinni, de hát mi is úgy nőttünk fel, hogy körbevettek az emberek, és sokkal egészségesebbek lettünk mint a mai gyerekek. Rendben, talán nem kéne úgy beszélnem mint egy ötvenévesnek...
Elkezdtem nézni az étlapot, amit közben a pincérnő kihozott, habár már tudtam korábban is, hogy mire fáj a fogam. Felpillantottam.
-Mit kérsz? -kérdeztem Silanát. -A vendégem vagy, kérj bármit nyugodtan.


Ryan

Szemeit a kisbabán legeltette. Jó érzés volt ennek a kis teremtmények a közelsége. Egykeként nem tudta, hogy hogyan kell bánni az apróságokkal. Mindig is vágyott egy kistesóra, de az anyukája halála után nem számított semmi jóra. Pedig gondoskodni, segíteni és megölelni szerette volna. Vért a véréből. Mostmár sohase tudja meg milyen érzés egy testvér. Csakis a féltestvér, de még arra se számított. Erről ennyit. Elültette lelkében az elkeseredettség magját.
- Kettő? Olyankor már ki lehet vinni otthonról? - ezt nem sértésnek szánta, de igazán nem tudott semmit a csecsemőkkel kapcsolatban. Remélte, hogy a férfi nem bántódik meg rajta.
- Ryan. Milyen szép név! Egy ideig elgondolkodtam rajta, hogy így fogják majd hívni a jövőben a gyerekemet - elhallgatott. Kicsit elkomorult a tudatlansága miatt. A mag kihajtott. Hogy fog ő felnevelni egy gyermeket? Nem lesz rá képes... Sötét gondolataiból kibillentette a felé közeledő kéz. Tétován megrázta. Puha, vékony keze szokatlanul érdes tenyeret érintett. - Sajnos egyke vagyok, így nem nagyon értek a gyerekekhez.
- Caroline. Úgy tűnik az ön családjában örökletes a jó névválasztás - megnyomta az ön szócskát remélve, hogy ezzel kicsit sérti az önbecsülését, és ezért amaz felajánlja a tegeződést. Utálta az ilyesfajta korbeli megkülönböztetést, ráadásul nehéz összerakni egy rendes magázódós mondatot. Mintha E/3-ban beszélne hozzám ami szerinte enyhén bizarr volt. Bezzeg odahaza!
A pincérnő hozott számukra két étlapot. Silana örült, hogy neki külön hoztak. Nem tudta miért, de jól esett neki. Talán, mintha felnőttnek néznék.
- Tényleg? Nagyon szépen köszönöm. Talán egy Duplacsokis Kakaóálom megfelelne - nem szándékozott bunkónak tűnni, de alig volt nála pénz. Nem telt volna neki a mennyei csokitortára, pedig nagyon kedvelte az efféle finomságokat.
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. március 27. 19:30
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 28. 19:35 Ugrás a poszthoz

Leonie, mostantól Leon

Hóka-móka. Milyen érdekes szó! A cserkészek szokták használni, mint például a dzsindzsát és a dzsuvát is. Nem szerette a dzs betűt, mert nem passzolt, hogy három betűt egyszerre mondjon ki. Ha anyukája nem lett volna magyar, biztos, hogy soha nem tudott volna megtanulni folyékonyan beszélni magyarul. Bonyolult egy nyelv.
Ezek voltak az ébredést követő első gondolatai. Miért gondol mindig a magyarokra úgy, mintha ő nem az lenne? Hagyjuk...
Feltápászkodott, és kiropogtatta a nyakcsigolyáit. Belegondolt, hogy egy rossz pillanatban roppan a csontja, hangos reccsenéssel. Éppen megközelítette a két vadlány a tanárit. Lopakodtak. Egy pisszenést sem lehetett hallani. A kis vörös előkészítette a trágyagránátot, amikor hirtelen RECCS. Na ez, kínos  lett volna! Kiverte fejéből a megalázó gondolatokat.
Elvégezte reggeli teendőit, (arcmosás, öltözködés, fésülködés, vékony sminkréteg felkenése) amikor a fekete sáljára tévedt a tekintete. Ha már a csintalankodáson jár az esze, legyen megfelelő az öltözéke! Rátekerte a nyakára, majd a fejbúbjára, aztán végig az egész arcán, és újra a nyakán. Kizárólag a smaragdzöld szeme látszódott ki belőle. Csak úgy viccből bepózolt a tükör elé és nindzsa mozdulatokat imitált.
- Auu... - szisszent fel, amikor megrántotta a vállát. A fájdalom elvette a kedvét a további bolondozástól a szobában. Felkapta apró ezüstös moke-ját, (rég eltervezte, hogy kiviszi egy kicsit levegőztetni) és kisétált az utcára.
A Fekete Múmia visszatér! Nem, ez túl sznob. A Fekete Halál. Mint egy horrorfilm! A Vérszomjas Holló. Nem ölni mennek, ez nem találó! Illetve ki tudja, ha Leon tervezi a programot akár még bankot is rabolhatnak, mivel annyira nem ismerte a lányt. Nem tudta mire számíthat. Ez bejött neki. Utálta a kiszámítható embereket.
Nesztelenül suhant végig a macskaköves utcán, mígnem meglátta a szellemházat. Bizarr külseje még vonzóbbá tette Sil számára.
Beosont a kapun. Vajon ő érkezett elsőnek? Körbenézett a földszinten, miután üresnek titulálta felment az emeletre.
Nicsak, egy doboz! Szóval már itt van. Vagy ez valami trükk?
Mellényzsebében Silver összezsugorodott pók méretűre. Silana elmosolyodott rajta.
Így hát vigyorogva indult el Leonie keresésére.
- Buhhh! Szevasz! - ugrott ki az egyik oszlop mögül, remélhetőleg megijesztve a leányzót. Sálja miatt kicsit nehézkesen beszélt. - Hát, itt vagyok! Mit csinálunk?
Érdeklődve nézett végig az alacsony lányon. Élénk vörös haja úgy tűnt, mintha lobogó tűzzel lett volna befestve.
- Ne haragudj, de festeted a hajadat? Olyan gyönyörű! Természetesen ilyen árnyalatot még sohasem láttam.
Lehajolt, hogy közelebbről is szemügyre vegye. A csodás hajkorona megbabonázta a Feketét. Miután alaposan megnézte feltűnt neki a két csík az arcán. Hát ő is felkészült! De mire is?
- Tehát. Lenne egy fura kérdésem. Melyik név jobb? Fekete Múmia, Fekete Halál, Vérszomjas Holló? Ezen gondolkoztam egész reggel amíg ide nem értem. Óriási dilemma.
Óriásról jut eszembe, 175 centijével kétszer akkora volt, mint Leonie.

Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 28. 22:23 Ugrás a poszthoz

Leon

- Macséta? Ne fenyegess! Egy nindzsával van dolgod! - kacsint egyet.
Képbe kerülnek újra ezek a dzs betűs szavak. Szerencsés volt ninDZSának öltözni.
Leon elráncigálta, hogy megmutassa mit fognak csinálni. Egyre jobban furdalta a kíváncsiság, mivel már a kísértetház eleve szokatlan hely egy találka nyélbe ütésének helyszínéül. A dobozkához vezette, mint ahogy sejtette. Oké már két kérdése volt. Mit csinálnak? Mi van a ládában? Az elsőből levonta, hogy a másodiknak köze lesz az elkövetkezendő tevékenységhez. Csavarás mentesen: kell a doboz, az száz! Mivel a lány nagyon izgatott volt, Sil is azzá vált. Úgy nézett a dobozkára, mintha lézersugarakkal bele tudna nézni és megtudná a tartalmát. Belenézett Leonie szemébe és próbált olyan fejet vágni, mintha egy édes kis hörcsög lenne, aki két napja nem kapott rágcsát.
- Nem baj, jól áll. Különlegessé tesz. Nem látni minden sarkon ilyen hajzatot! - ezt dicséretnek szánta, mégis ironikus hangnemet ütött meg. Ő a természetességre lett nevelve, ezért nagyon huncutnak tartotta azokat a merész embereket, akik befestetik a hajukat vállalva a kockázatát, hogy majd lenő és ronda lesz. Képletesen mondva felnézett Leonra a bátorsága miatt, mégis a tekintete megrovó maradt. Pókerarc mögé rejti valódi érzelmeit, hogy kiszámíthatatlan legyen. Szerencsére színészi képességei engedelmeskednek neki, így a mimikája szinte tökéletes a helyzetnek megfelelően.
Az extravagány kérdésre megfordult a lány és megvizsgálta minden egyes részét. A sál alatt vigyorgott mint a tejbetök, de szerencsére ezt ő nem látta. Ez is a furcsaságát erősítette: szerette ha nézik, ha vele foglalkoznak. Ezzel szemben ő ugyanennyit foglalkozik másokkal... legalább igyekszik na!
- Gyilkos? Eljátszottam a gondolattal, hogy ölni megyünk de elvetettem. Talán lőfegyver van a dobozban? - ahhoz túl pici. - Dobócsillag! Stukker! Suriken! Ja az ugyanaz.
Nem valami nagy fegyverszakértő az biztos.
Vagy Sil-uett. Mert az a világ legszebb szava! Esetleg Siiiil-tán. Vagy Silmaril! - nem bírta ki. Egy rossz szóvicc után muszáj benyögnie egy fantasys dolgot. Tehát eddig bírta az igazi énje takargatását. " No ezt majd még fejlesztjük, mostmár nincs meg a kellő imidzs." Imidzs... Állj már le!
- Muti! Jaj de jó! Nem tévedtem annyira az öldökléssel! - somolygott egy picit a kendő alatt, és várt.
Közben Silvert elhelyezte a dzsekije mélyebb bugyraiba, csupán elővigyázatosságból.

A fene essen beléd dzs!
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 30. 20:16 Ugrás a poszthoz

Leon ^^

- Akkor csoda, hogy eddig még nem ütköztünk egymásba. Ugyanis én mindenhol ott vagyok, meg nem is! Én vagyok a minden és a semmi! Ezt a jelenséget nevezik NYÉK-nek. Ne kérdezd miért, ez már rám ragadt! - nevet fel hangosan. - Ez egy ugyanolyan Silana szó, mint a bunyevác.
Újra elnevette magát, de ezúttal görcsbe rándult hassal és könnyáztatta arccal hagyja abba, nagyokat lélegezve. Nem érdekelte, hogy Leonie rajta, vagy a fura szaván nevet, esetleg nem nevet. Ha egyszer ő röhög, nincs megállás. Amikor a hevében van, már hangot se tud kiadni, csak kapkodja a levegőt. Egyesek azon nevetnek ahogy ő kétrét görnyedve sír a röhögéstől.
- Ó, már arra készültem. Vagy nem mi fogunk ölni hanem a dobozban levők.
Kicsit elcsügged, de még van remény! Amikor Leon a "minden élet fontos" témát ecsetelgeti, Silana képzeletben épp nem csapott le egy szúnyogot, vagy minden hangyát direkt átlépett. A legijesztőbb mégis a ronda, szőrös, nyolckarú rémség életben hagyása volt. Nem, nem az apja titkárnőjéről van szó.
Hogy odahaza milyen pókok vannak! Kiskorában arról álmodott, hogy egy pók behálózza a szobája ajtaját és nincs kiút. Azóta retteg ezektől a csáprágós vadállatoktól. Legalább Magyarországon nincsenek 20 centis egyedek.
Megnyugvás céljából elővette Silvert. Pók méretűből felvette egy normális gyík alakját. Féltve megcirógatta, (új neki a környezet, ez érthető) és Leonie felé nyújtotta.
- Megfoghatod. De előtte hagyd, hogy megszaglásszon és ő másszon fel rád. Eddig még senkinek sem adtam oda, nagyon vigyázz vele! Csak a VB tud róla, ezért örülnék ha nem beszélnél róla...
Kinyújtott kézfején az ezüstös hüllő smaragdzöld szemét éLeonra meresztette. Szeme színe szinte pont olyan volt, mint Silé.
- Rászabadítani? Király! - ennyit tudott mondani. Várt, hogy a vöröske folytassa.
- Legyen mondjuk egy tanár! De melyik? Igazából egyikkel sincs bajom - fogós kérdés.
A szilikonos szóvicc határozottan előhozta a hörgő énjét. Már nem csak kapkodta a levegőt, lecsüccsent a padlóra.
- Hát ez! Hát ez, haláli! Hogy tudsz ilyeneket kitalálni? - amikor röhögött, szeme vízszintes félhold formájúvá torzult.
Végre bontogatja a dobozt, Silana is leguggolt mellé. Érdeklődve szemlélte a feldőlt hadsereget. Úgy fetrengtek egymás tetején, mint akiket meglepetés szerűen lerohantak Napóleon katonái. A vert sereg lassan feltápászkodott és megjött a harci kedvük. Egymást ütötték-vágták, még egy rohamosztag és lovasság is verbuválódott, hogy közös erővel rohanják le a piros egyenruhás, ágyúk mellett álldogáló bábukat. Silana az egészen megint elkezdett kacagni, olyan szokatlan volt számára. A legjobban egy zöld nyerte el a tetszését, aki a fejetlenségében önmagát kezdte püfölni hegyes ki szablyájával. Néha megigazította kackiás bajszát és folytatta tovább a kemény harcot. A sálas megböködte az aprócska lány vállát és a mókás kis katonára mutatott.
A káosz kellős közepén ragadtak mindketten, mert a katonák közös erővel kezdték el ostromolni a lábukat. A repülők is bekapcsolódtak. Silana csak reménykedni tudott, hogy nincsenek apró hidrogénbombák a csomagtartóban. Ugyan nem volt fájdalmas a támadás, egy idő után idegesítő volt a szeme sarkában a sólyom szerűen köröző, maszkos pilóta látványa. Akárhogy is nézett máshová, a periférikus látásába mindig beúszott egy-egy zöngicsélő repülő.
Leonie mondott valamit a katonák irányításáról meg valami repülőről a fejénél.
Agyában a riasztó hirtelen vijjogni kezdett. Sil reflexei szerencsére nagyon jók voltak, így elhajolt a tömött repcsi elől, aztán egy jól irányzott mozdulattal megragadta a repülő propellereit. Kicsit megkarcolta az ujjait, de a hajtóművek legalább megadták magukat.
- Nyomás a szökevények irányába, egy-kettő egy-kettő! - adta ki a vezényszót, majd az ütemre szedte a lábait. Meglátott a sarokban egy egérlyuk felé menetelő katonakülönítményt. Utánuk!
Parancsnoknak érezte magát, aki átlát a felforduláson, de ez sajnos nem így volt. Azt viszont tudta, hogy ezek a katonák elengedhetetlenek a hadjárathoz. Egy hosszú lépéssel elállta a harcosok útját.
- Egyes raj, lépés állj, egy-kettő! Balra át, pihen! A segítségeteket kérjük. Spartacusi lázadás tört ki a lépcső tetejénél. A mi feladatunk leverni őket! Ti képesek vagytok rá! Gyerünk! Benne vagytok? - nagyon beleélte magát a tábornok szerepébe. Kérdőn a katonákra nézett, majd egy biztató pillantást várva Leonie-re.
Utoljára módosította:Silana Blueflower, 2013. február 3. 14:16
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 3. 20:30 Ugrás a poszthoz

Vörös tábornok

- Nem lepődnék meg, ha azt mondanád, még nem hallottad ezt  szót. Mivel a haverommal találtuk ki. Sil nyelven akkor használom, amikor mondjuk kölcsön kérek, és nem adnak semennyit - magyarázta kuncogva. Szerencsére a sál miatt nem látszódott széles fogkrémreklám vigyora.
Örült, hogy Silvernek tetszik az új környezet és a társaság. Ez az elmélet beigazolódott, amikor felmászott Leon kezére.
- Nem harap. Remélem! - hatáskeltő szünetet tart, hogy lássa Leonie reakcióját, majd huncutul hozzáteszi - Jó, jó csak vicc volt.
- Pitizni még nem tud, sajnos. de összezsugorodni igen. Király, mi? - nézi elbűvölten kiskedvencét.
Igazából neki sárkány kellett volna, de papa pici kedvencének azért az mégiscsak túl sok lett volna, hogy apu munkahelyéről ellopjanak egy sárkánybébit, és illegálisan bújtassák Silana szobájában. Ezért kapott egy gyíkot. Sárkánygyíkot. Sárkány-gyíkot. Így minden érthető, inkább az arany középutat választották a felégetett lakás helyett.
- Nekem csak a régi mugli tanáraimmal voltak bajaim. Az itteniek jófejek, nem?
Ne is említsük a matek tanárját. Dementornak hívta, vagy Dementorzabálónak, ami még rosszabb. A matematika pedig a 4D nevet viselte. Dementorizált Degeneráló Deffenzív Dögunalom. Korrekt!
- Hát milyen csodálatos karácsonyi ajándék lehetne ez egy öregek otthonában! - újra felnevetett.
Ahogy lohol katonák után, hallja Leon cipőjének kopogását a kemény fapadlón. Nem is ütemre csattog, na ez nem jött össze!
- Dehogy a lyukba! Csak kerítsük be őket!
A terve atombiztos volt, nem akart felsülni vele. Ha már annyi harcos filmet látott, kölcsönveheti az ott kialakított stratégiát. Az nem számít bűncselekménynek, mint a DVD lemásolása.
- Igazad van, keressünk még több önfeláldozó... vagyis hősies katonát, és csapjunk a lovak közé! Gyerünk! Katonák! Várjatok meg minket az oszlop mögé rejtőzve! Tíz perc múlva hadi tanácsot tartunk. Leonie, induláááás! - felhagy az ütemes számolgatással, inkább a gyorsaságra koncentrál.
- Héj, odanézz, ezek barikádot építenek! - bámult meredten a lépcsőnél gyülekező katonákra.
No, mindegy. Ment tovább, és észrevett egy piros katonákból álló osztagot akik éppen tábortüzet próbáltak gyújtani. Csak nehogy önmagukat, ne adj' isten, a házat égetnék el.
- Szerinted nem probléma, hogy különböző csapatokból rakjuk össze őket? Nem lesznek ellenségesek? - kérdezi felvont szemöldökkel.
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 4. 20:12 Ugrás a poszthoz

Töpörödött törpördög és Mirumami

- Egyfolytában kajtatok utána, de újabban a mellényzsebemben pihizik reggelente, így most megvolt. Eddig még nem ültem rá, de nem is szándékozom - szórakozottan babrálta kínosan üres mellényzsebét. Hiányzott neki Silver szuszogása, de a leányzó legalább figyelt rá. Ha a katonákhoz kerülne... Előhozná belőle a védelmező anyatigris énjét.
- Vagy te nem voltál ellenszenves a tanárnak. Ez velem nem túl gyakran fordult elő, mivel "rossz kislány" vagyok - száját ferde mosolyra húzta. Nem telt el egy hónap se intő nélkül a drágalátos muglisuliban. Olyan jófej volt, hogy mások baját is magára vállalta, apuci legnagyobb örömére, aki kislány mentőakcióiról mit sem tudott. Ó, áldott tudatlanság!
- Mi a jó fr... - sziszegte összeszorított foggal - Jönnek!
A már jól ismert "uramatyámbajbanvagyunkmenekülj!" érzés ismét rátört, de ha el is menekülhetne mi lesz a katonákkal? Fölösleges cécó inkább megmondja, hogy ő a hibás. Kenhetné Leonniera is, mivel ő csábította az esetleges tiltott helyszínre, de az nem lenne hiteles. Így mérhetetlen lassúsággal száznyolcvan fokos fordulatot tett meg, és felpillantott az előtte álló nőszemélyre. Jól ismerte már az iskolai pletykákból, híresztelésekből és az Edictumból is. Még egy pár közös órájuk is volt. "Kettő még társaság, három már tömeg. Főleg ha az illető hat emberrel is felér a saját szemében, mint Amira." Különösebb baja nem volt a prefikisasszonnyal, de kedvelni se volt indoka. Amit hallott róla, az merőben eltért az ő általa helyesnek ítélt életmódtól.
Kezében egy kettétört katonát tartott dölyfösen Leon orra alá tolva. El tudta képzelni milyen érzés lehet ez a vöröskének. Tekintete átsiklott Mira tökéletesnek vélt külseje fölött és a gyíkjára tapadt. Egy gyors nindzsa mozdulattal kikapta Leonie kezéből, majd a zsebének süllyesztőjébe rejtette. Legalább ezért ne kelljen magyarázkodnia.
Aha, szóval hétfő van. Itt van a kutya elásva. Ebbe bele fog kötni, annyi szent!
- Ha már itt vagy, segíthetnél összegyűjtögetni őket. Kettőnknek túl nagy feladat - mondta a cicababáknak szánt hangján. Biztos volt benne, hogy ekkora pimaszságért büntire lesz ítélve. Segítségre meg eleve nem számított. Egy puhány porcelánlány nem fogja bemocskolni a kezét ilyesfajta munkával (még a katonát is varázslattal tette tönkre), inkább összedörzsöli a tenyerét, és a sarokban kuncogva várja, hogy a katonák kárt tegyenek bennük. De Sil azért játssza az ártatlant és menteni próbálja a menthetetlent. Ki tudja? Talán a fölényeskedő hölgy "lesüllyed" az ő szintjükre, és félreismerte őt. Bárhogy is alakul a sztori, attól még nevetni támadt kedve, amikor Leon közölte vele, hogy nem kéne kinyírni a katonáikat. Milyen édesen naiv a kis vörös! Lehet neki idegen lesz majd a büntetés emiatt, de neki aztán nem. Büszkén kihúzta magát, és várta Mira válaszát a cseles kérésére. Ha segít legalább elvégzi az ő dolgukat, ha nem segít akkor megmondja neki, hogy nem fog leesni a karikagyűrű az ujjáról. Ez valami Silana-féle IQ-színt felmérő volt. Az ő szemében a jól pörgő nyelv felért egy K vizsgával.
- Mellékesen Silanának hívnak - "Nem mellékesen, kisanyám." , Tudta, hogy tudja a nevét mégis bemutatkozott. Egyrészt barátságos akart lenni, ezért elnézte a lány tahóságát az illemet illetően, másrészt az emlékezetébe szándékozta vésni az első privát beszélgetésüket. Kinyújtotta kesztyűs kezét a fekete csajszi felé. Smaragdzöld szeme a másik lány arcát fürkészte. "Mit lépsz, édesem?"
Utoljára módosította:Silana Blueflower, 2013. február 4. 20:20
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 5. 12:48 Ugrás a poszthoz

Mirci és Leon

Hát, legalább tudja ki ő. Nem volt túl kedves hozzá, de ő nem fog a cicababáknak arra a szintjére süllyedni, amin Amira lappangott. Kit érdekel az ő véleménye? Silana nem nagyon adott másokra. Persze meghallgatta őket, - mondjad csak, igen, hallgatlak - de igazából azt is csak azért tette, hogy jóarcságát villogtassa. Ő volt a lelki szemeteskosár minden megtört léleknek.
Viszont ha Silana valakit nem kedvelt, és az a valaki felborzolta az idegeit, az bújjon el a vackába és ki ne jöjjön onnan amíg Sil le nem nyugszik, mert közelgő apokalipszisnak néz elébe! A második legnagyobb bűntett volt vele összeveszni. Az első piros ruhát lilával hordani.
Nem igaz, hogy ebben a törékeny, cingár testben mekkora mentális erő lakozik! Még egy olyan embert sem talált, akinek az ereje vetekedhetett volna a magáéval. Lehet, hogy még új itt és nagy arca van, de hát ez van, ilyen a természete. Tisztában van a rossz tulajdonságaival ugyanúgy, mint az előnyeivel, és ezekkel simán visszaél a célja érdekében. Már kiskorában megmutatkozott nála az a tulajdonság, hogy jószerével manipulálja az embereket. Megérzi, hogy kinek mi esne jól vagy mi bántaná meg. Nyíltan felvállalja, hogy az ő érdekei szerint mozgatja a sakktábláján a többieket, mint holmi bábokat, de ez nekik nem tűnik fel. Csak azt látják, hogy sosem vall kudarcot, és csupa eltökéltség, céltudatosság. Épp ezért vagy imádják vagy utálják. Megosztó személyiség, átmenet nincs. Aki szereti az tűzbe nyúlna érte, de ez fordítva is igaz. Aki meg utálja, az... Azzal nem volt ideje foglalkozni, hogy megfigyelje a viselkedésüket. Két fajta embertípust válogatott a barátai közé:
- akiknek védelemre volt szükségük
- vagy akik felértek az ő tulajdonságaival.
(A harmadik csoport nem tartozik a barátai közé, mégis szerves része az életének. Ez pedig azoknak a csoportja akik vegyes érzelmekkel is, de felnéznek rá. Nevezzük őket fanatikusoknak.)
Ez kicsit egoistának hat, de vegyünk egy példát: Sil összeveszik az egyik barátjával. Az egyes típust, (akikből jóval több van) szavakkal a földbe döngöli ha úgy tartja kedve. A kettesek pedig harcba szállnak vele, és mondják a maguk igazát, mint jómaga. "Azt hiszem, Mira megengedheti magának, hogy a kettes típusba soroljam."
- Igazad van. Senki vagyok, gólya vagyok, furán öltözöm, ámbár ez alkalmi cucc - mutat végig a nindzsaszerkóján. - Örülök, hogy átlátsz a helyzeten. Illemre próbáltak tanítani, de nem sikerült túl jól, mint látod. Nem tudom most mit rontottam el, nem volt szándékos. Ha van rá időd-kedved, adhatnál pár illem órát.
Amit most mondott, teljesen őszintén gondolta, nem gúnyolódásból. Hangjából eltűnt az idegölő cinizmusa, megerősítvén szándékai tisztaságát.
- Ja, tényleg prefektus vagy! El is felejtettem - és ezt is komolyan mondta. Annyira fura neki ez a prefektusos dolog. Neki anno Kairóban semmi ilyesféle posztja nem volt. Nem is akart, túl nagy felelősség. Ha Amirának ez jól esik, nyugodtan játssza a mini tanárt, legalább a szemmel verést már elsajátította. Silana állta a tekintetét.
- Jé! Majdnem ugyanolyan színe van a szemünknek! Ööö akarom mondani, elfogadom a büntetést, nincs más választásom. Viszont azt hadd tisztázzam, hogy Leonie-nak nincs felvágva a nyelve, ezt az én listámra kell írnod.
Igen, kezdődik a mentőakció! Ezzel már úgyse javít a helyzeten, de legalább őszinte, és felvállalta magát.
Mártír tekintettel pillantott Leonra aki máris felkapott egy megnövesztett katonát. Hát ez az! Varázslat! a fene fogja cipelni ezeket a koszos bábokat... Szerencse, hogy élesen vág az esze, így megspórolhatnak egy csomó időt és szenvedést.
Az igazi véleményét a büntetésről még magában tartotta és csak akkor közölte a vöröskével miután Amira kisasszony elhagyta a házat.
- Na, most biztos azt hiszed ez egy borzasztó nehéz feladat. De kiskapuk mindig akadnak, amit én megtaláltam. Említette volna, hogy tilos varázsolnunk? Nálam van a pálcám - húzta elő a csizmájából - Oké, először vigyük el őket a rétre: Vingardium Leviosa!
A hozzá legközelebbi bábura mutatott ami elkezdett lebegni a levegőben. Óvatos pálcamozdulatokkal irányította egyenesen a rét felé.
- Ne hagyd, hogy rugdaljon! - kacagott Sil - Petrificus Totalus! Így mindjárt jobb nem? Ezzel a helyükön tudjuk tartani őket és nem mozdulnak el. Gyerekjáték és szuper móka!
Kedvelte Leonie-t. Kicsit naiv volt, de ez nem eget verő probléma. Sokkal jobb, mint mások hibái.
Amirára gondolt és az ő hibáira. Túl sok hasonlóságot vélt felfedezni köztük.
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 5. 15:00 Ugrás a poszthoz

Kettes számú elégtétel

A múltkori büntetésben rosszul kellett volna magát éreznie. Ahhoz képest amit a muglisuliban kapott! Körmösök minden mennyiségben. Tetszett neki a játékos feladat, de azért a gombóc még mindig ott volt a torkában a másik bünti miatt.
Sajgott a karja, izomláz gyötörte, de kedvelte ezt az érzést. Megérdemelte. Ha már így alakult, nincs mit tenni. A múlttal nem szeretett törődni, fölöslegesnek tartotta azokon rágódni, amiket több mint egy hete tett.
A hétfő estéjét katona hurcolással töltötte. "Gondolkodjunk pozitívan: úgysem volt programom, Leonnal lehettem és még Mira is jól szórakozott. Mennyi ember szeret velem foglalkozni!" Hajnalban ért vissza a szobájába, és jelmezestül bedőlt a vetetlen ágyba.
Szinte az egész napot átaludta, mivel nem volt sok órája. Kellett neki a pihenés, mert ma éjjel is dolgozni fog. Nappal meg amúgy is jobban szeret aludni. Azt mondták rá, olyan mint egy bagoly. Nappal alszik, éjjel él. Este nyolc körül ébredt. Teljesen átállította a testi időjelzőjét, amelyik néha csilingelt a fejében, jelezve, hogy hahó, kelj már fel!
Felkelt, nagyokat ásított. A tükörben egy karikás szemű nindzsa-féleség látványa fogadta. Felkapott egy köteg ruhát és elrohant fürdeni. Órák hosszat áztatta magát a forró víz alatt. Imádta a vizet! Mire rávette magát, hogy leállítsa a víz csobogását és felöltözzön, észrevette, hogy tíz perce maradt minden másra. Semmi smink és ékszer nem volt rajta, úgy indult el a könyvtárba.
Gyors gyaloglásból futásba váltott, hogy időben odaérjen. Tíz előtt egy perccel berobbant a csendes helyiségbe. Sokszor őrültnek nézik, amikor csak úgy kedvtelésből hangoskodik. Az őrülteket pedig egy hajszálvékony kerítés választja el a zseniktől.
Amira egy székben ült, ölében az imádnivaló oroszlánjával. Hova készül ez ilyen ruhában? Diszkóba? Mit fognak csinálni? Egyre több kérdés merült fel benne, amikor meglátta a Mira öltözködésével szöges ellentétben álló pizsamás-mamuszos Leonie-t is. Újra az arany középutat választotta egy teljesen átlagos ruhával, szerencsére. Biztos ami biztos, jobban nézett ki most, mint a sállal a fején.
- Sziasztok! - köszönt vidáman. Az, hogy könyvtárban voltak, növelte a jó kedvét. Egy mondat visszhangzott a fejében. ~ Mindent elvehetnek tőlünk, családot, barátokat, értékeket, de a magunkba szívott tudásunkat és az emlékeinket örökre megtarthatjuk. ~ Ezért szokott tanulni és csintalankodni.
- Szevasz Leó! - feltétlenül szükséges volt köszönni külön ennek a tüneménynek.  Silana állatbarát lévén minden élőlényt kedvelt. (Kivéve a pókokat és egyéb undorító rovarokat.) Ezért odaguggolt és megsimogatta a jószágot. Halloweenkor is megsimogatta, ezért nem kérdezte meg újra, szabad-e. Ha leharapja a kezét, akkor... Akkor sajnos el kell majd kísérni a gyengélkedőre.

Eközben Silver a fürdőszobában toporgott. Végre sikerült kijutnia a fekete labirintusból, így újra levegőhöz jutott. Tudta, hogy egyedül van. Gazdája szagfoszlányait megérezve összezsugorodott, és követve az illat vonalát, utána indult. Egyenesen a könyvtár nyitott ajtaja felé.
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 5. 19:14 Ugrás a poszthoz

Hello OFF! (Ez az első HSZ-em ide, tehát *taps*)
Akkor írok neked valami vicceset, hogy jobb kedved legyen:

Ivási szokások

Lemegy a TV stábja egy kis faluba, és betérnek egy paraszt bácsi háza tájára. Beáll a kamera, forog a hang, kérdezi a riporter:
- Jóska bácsi, kérem, a fővárosi nézők roppant kíváncsiak, hogy zajlik az élet itt vidéken. Elmesélné nekünk egyátlagos napját?
- Hogyne, kérem szépen. Aszongya, hogy reggel felkelek ötkor, felhajtok egy kupica szilvát...
- Állj, állj, állj, leállunk - hadonászik kétségbeesetten a riporter. - Jóska bátyám, mit gondolnának magukról a városiak ha megtudnák, hogy már kora reggel alkoholizálnak? Mondja helyette azt, hogy olvas valamit. Rendben?
- Rendben. Szóval reggel felkelek, átfutok gyorsan egy újságcikket. Reggeli mellé aztán átböngészem a napilapot. Kiengedem a jószágot, kimegyek dolgozni a mezőre, viszek magammal könyvet is, néha belekukkantok egy kicsit. Ebéd mellé elolvasok még egy fejezetet, aztán délután tevékenykedem a műhelyben, közben átlapozgatok egy magazint. Vacsoránál óvatosan átböngészek pár oldalt, utána meg átmegyek a könyvtárba, és együtt olvasunk a fiúkkal. A könyvtár aztán tízkor bezár, de mi átmegyünk még egy kicsit a Pistához, mert neki van otthon saját nyomdája.

Én ezen ma könnyesre nevettem magam. Amúgy mi a baj? :/
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 5. 20:23 Ugrás a poszthoz

Büntiben, vöröskével és (pasi)hódító Napóleonnal


Leonie izomlázas kérdésére egy merev bólintást kapott válaszul. Nem akarta már a nap elején felidegesíteni a széken trónoló perszónát az "üres fecsegéssel".
Leo ugyancsak nincs jókedvében, mint a gazdija. Puha mancsából gyilkos karmok meredeztek, amik majdnem felsértették Silana bronzszínű arcát. Hát, igazán megnevelhetné, ha egyszer már egy ilyen ritka állatkája van. Silverrel azonnal el fog kezdeni gyakorolni, miután kiszabadult innen. Leonie-nak pitizni fog! Ő törődik és foglalkozik a háziállatával, nem úgy mint - pillantgatott Amira felé - egyesek.
Megforgatta a szemét, míg Amira leszidta őket. Lennénk? Többesszámban? Netán Leon is taperolta volna az oroszlánt? Itt mindenbe bele kell keverni a másikat? És még Leót védi. Tüntetően elfordult a diktátorasszony elől.
Ahogy a jókislányok szokták, engedelmesen leült a popsijára Leonie-val szemben.
- Hmm, hmm... - ennyit tudott kinyögni a gyöngybetűs részre. Úgy írt mint egy fiú. Várjunk csak!
Hogy mit keressen meg? Most bújócskáznak vagy mi van?
Komótosan felállt a székből, puszta tudatlanságól nem indult neki gyorsabban. Körbenézett és elindult a polcok rengetege felé. Hát persze! A Szabályzat! Ötször... Mira csak lusta volt rendesen előkészülni, vagy egyenesen élvezi a bolyongását? Lassan lépkedett a sorok között, keresve a könyvet.
Periférikus látásában valami megmozdult. Odakapta a fejét, és nyitva maradt a szája. A Szabályzat feletti könyvsoron terpeszkedett eredeti méretében az aprósága. Remélte, hogy Amirának nem tűnik fel az ezüstös villanás, különben neki annyi. De neki is itt volt védelmezőleg a házikedvence! Eltervezte fejében, hogy  Leonie tudtára adja: Nincsenek egyedül!
Megfogta a Szabályzat egyik példányát, és peckesen visszalépdelt a székéhez.
Egy éjjel alatt írják meg az egészet, méghozzá ötször? Normális ez? Persze őkelme a pálcáját használta még a lapok kiosztására is, nekik bezzeg nem lehetett varázsolni, legalábbis gyanította, hogy nem lehet.
Leonie megrohamozza a könyvespolcokat, és leemel egy könyvet. Neki lábujjhegyre kellett állnia, ami Silana orránál volt. Jaj, ez ledönti az összeset! Szerencse, hogy Silver eltűnt a katarzis helyszínéről. Felpattant a székéből és Leon segítségére sietett. Visszapakolta azokat, amik túl magasan voltak Leonie számára. Utána épp indult volna, amikor hirtelen ötlet által vezérelve szánt szándékkal kiverte a könyveket a törpilla kezéből.
- Haver, itt van Silver. Követett! Ja és óvakodj a fúriától! - súgta eszméletlenül halkan a vörös fülébe, miközben a többi könyvet is visszatették a helyükre. Bűnbánón lesüti a szemét, mivel tilos lett volna együtt mászkálniuk, de legalább a feketeség szeme előtt történt az akció. Ő maximum annyit látott az egészből, hogy ügyetlenül kiverte Leonie kezéből a maradék könyvet.
Mikor visszatért Leonie nyomában Mira a további büntetéseket sorolja, arcára kiül az elmebetegek szenvedélye. Kísértetházi buli, menő. Azért mégis inkább csendben üldögélt és türelmesen másolgatta a címlapot. Az első oldallal végzett, jöhet a következő. "Türelem, Sil! Ne siesd el, úgy csak összecsapnád!"
Éppen a második oldal felénél tartott amikor felpillantott. Leon a puskázók szellemével és szemtengelyferdülésével leste Sil lapját.
Ő próbált telepatikus üzeneteket küldeni neki, de mindhiába. Nem tanult okklumenciát, így fölösleges volt az egész. Az üzenetekben nagyjából ez állt: Mikor lesz már vége? Ne bámuld már! Most mi lesz? Álmos vagyok. Kötözzük le, és tűnjünk el innen...
Utoljára módosította:Silana Blueflower, 2013. február 5. 20:38
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 5. 20:24 Ugrás a poszthoz

Én meg most végeztem a büntis HSZ-emmel. Cheesy *pacsi*
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 6. 19:22 Ugrás a poszthoz

Valaki csokit emlegetett?! Itt a helyem Cheesy
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 6. 19:58 Ugrás a poszthoz

Nálam egy doboz bontatlan oreo van... szánjatok meg egy kicsit, és segítsetek elfogyasztani xD
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 6. 20:18 Ugrás a poszthoz

Boldog névnapot! Odamegyek hozzád a kezemben egy milkával! ^^
*hoppanál egy tehenes csokival*
Silana Blueflower
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 6. 20:49 Ugrás a poszthoz

Szatyor, de milyen csinos szatyor!  Cheesy
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Silana Blueflower összes hozzászólása (19 darab)

Oldalak: [1] Fel