28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Aki még szeretné zárni évnyitós játékát, november 17-én éjjelig van rá lehetősége! (utána a téma pihenni tér a jövő tanévig)
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Katniss Flechter összes RPG hozzászólása (57 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2012. december 7. 20:37 Ugrás a poszthoz

Varga Dávid

Szeretek ülni a cukrászdában,nézni ahogy mindenki rohan vagy beszélget vagy bármi mást csinál.Szeretem a nyüzsgést.Nyüzsgés, s mégis olyan nyugodtság és jókedv kering.Éppen rendeltem egy finom sütit,amikor megláttam valakit.
Utoljára módosította:Inedra Pote, 2012. december 28. 12:18
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2012. december 7. 21:41 Ugrás a poszthoz

Varga Dávid
-Igen kérek egy forró csokit.-mondom.
-Nagyon örülök,hogy tudtunk találkozni,nagyon rég nem láttalak.-közbe végig az járt a fejemben,hogy szinte semmit sem változott és hogy, még mindig mennyire helyes.Sajnos soha nem volt elég bátorságom neki elmondani,hogy,mennyire tetszik nekem és mennyire szerelmes vagyok belé.Annyi év eltelt és még mindig ha,rágondolog a szívem félrever és összevissza kalimpál.De,már annak is örülök,hogy a barátjának elfogad engem,aki ilyen jelentéktelen.Régebben sokat álmodoztam róla hátha,megcsókolna....Elég! Megráztam a fejem.Ez a múltban volt bár a jelenre is igaz de most ezeket a gondolatokat háttérbe kell szorítanom,ha normálisnak akarok látszani.
-Mit csinálsz mostanában?-kérdezem.Közben megjött a pincér is a forró csokival.Nagyon finom....
Utoljára módosította:Inedra Pote, 2012. december 28. 12:19
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2012. december 7. 23:21 Ugrás a poszthoz

Varga Dávid
-Megtudom érteni, mikor én megtudtam hogy,varázsló vagyok és ide fogok járni....Nagyon meglepődtem,de imádok itt lenni.Bár az elején nagyon féltem, nem igazodtam ki sehol, nem volt egy barátom se és ráadásul a régiek is nagyon hiányoztak, de most már vannak új barátaim és nagyon megszerettem ezt a világot is.Mindenki olyan kedves és segítőkész.A legjobban a sötét varázslatok kivédése  szeretem,de majd szívesen tanulnék vámpírológiát is.Neked melyik óra a kedvenced?Szereted a kvidicset?Én nagyon.Melyik házba vagy?-jajj most már igazán lakatot tehetnék a számra,de olyan jó beszélgetni.Bár úgyis tudja,hogy mennyire bőbeszédű tudok lenni. Miközbne a kviddiccsről kérdezek eszembe jut,milyen jól mutatna a kviddiccs csapatban,mivel régen kifejezetten ügyes volt a sportokban.
-Várod már a karácsonyt? Tényleg és mit hozott a mikulás?-kérdezem. Szeretem a karácsonyt. Olyankor minden díszben van mindenki jobban odafigyel a másikra és ez a szeretet ünnepe, ráadásul egy régibaráttal ez még szebb lesz.Aztán,amikor eljön a nagy nap és kibontod az ajándékokat....és az előtte való várakozás és készülődés...Elég csak rágondolnom és máris érzem az ismerős mézeskalács illatot. Nyam!
-Mit szeretsz a legjobban a karácsonyban?-erről még soha nem beszélgettünk.Valahogy soha nem beszélt a karácsonyról. Általában, amikor erre terelődött a szó inkább témát váltott. Remélem, hogy most nem lesz így és válaszolni fog nekem. Már sokszor gondolkodtam ezen, hogy miért kerüli ezt a témát,de ez is egy olyan kérdés volt a sok közül, amit nem mertem neki föltenni. Újabb kortyot ittam a forró csokimból.
-Tényleg, mikor is tudtad meg hogy varázsló vagy?-össze-vissza kérdezek, de remélem, hogy mindenre válaszol. Annyi mindenre vagyok kiváncsi. Olyan régen láttam..jól esik nézni,ahogy csak ül és issza a teáját. Olyan békés most. Olyan, mint régen....Mindig visszarántanak az emlékek.Született nosztalgiázó vagyok. De, jól esik.Szép emlékeim vannak amikre jó vissza gondolni.Már csak egyet remélek,hoy nem fogom elriasztani a hihetetlen nagy szó és kérdés áradatommal. Hiába, ha egyszer rám jön...nehéz leállni és hagyni a másikat is beszélni,pedig nagyon szeretem hallgatni,ahogy mesél magáról.
-Ha, túl sokat beszélek azért állíts le,jó? Mert akkor lehet hogy itt ülünk még holnap után is!-figyelmeztetem mosolyogva. Hátradőlök a székemen és élvezem, hogy végre ennyi idő után ismét itt van velem....
Utoljára módosította:Inedra Pote, 2012. december 28. 12:21
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2012. december 14. 14:40 Ugrás a poszthoz

Dávid



-Kérek szépen! Szóval, én se vagyok itt olyan régóta, sőt szerintem te kicsit előbb érkeztél, mint én! Egyébként a Levita házba kerültem, szóval hajrá kékek!De, szerencsére, hamar találtam itt barátokat, például Nikit vagy Alexet, akik segítenek nekem mindenben. Niki nekem amolyan örökbefogadóm. Tényleg neked van örökbefogadód? Egyébként sok mindent lehet a Levitába csinálni. Tegnap például hócsatázni voltunk a téli csodaországban. Azt hiszem így hívják. Olyan gyönyörű hely. Érdemes oda ellátogatni. A kviddics tetszik, de nem szeretnék csapattag lenni, viszont a színjátszó szakkörbe szeretnék járni.-mély levegő, néha emlékeztetnem kell magam, hogy levegőt is kell vennem, ha nem akarok mindjárt megfulladni.Bár azt mondják, szép a fulladásos halál, de csak színpadon. Sajnos nem levitás. Kár, pedig tök jó lett volna. Na mindegy.
-A Levitáról jut eszembe, nálunk járt a Mikulás a klubhelységben. Sőt, hozott nekem egy gyönyörű ládikót, amibe a szemem előtt íródott be a nevem gyöngybetűkkel. Ha kinyitom egy gyönyörű dallamot játszik, amitől elmúlik a félelmem. Ráadásul, tértágító bűbájjal van ellátva, szóval bármilyen mennyiségben pakolhatok bele. Berakni bárki belerakhat, viszont kivenni, csak én vehetem ki a dolgokat. Tessék itt is van nálam.-ezzel elő is veszem a ládikámat és átnyújtom Dávidnak. Kíváncsi vagyok a véleményére. Még mindig nem értem, miért kerüli ennyire a karácsonyi témákat. Az arca éppen egy másodpercre, de mintha grimaszba torzult volna. De miért? Mi történhetett vele? És miért nem mondja el nekem? Vajon nem bízik már bennem? Akkor viszont vissza kell szereznem a bizalmát. Bár, lehet hogy jobb volna nem erőltetni a témát. De kíváncsi vagyok. Tudni szeretném mi bántja, hogy hátha, ha valakinek elmondja meg szabadul a rossz élményeitől, és idén talán végre neki is szép karácsonya lesz. Talán. De ahhoz ki kell szednem belőle! Ki is fogom, de azzal még egy kicsit várnom kell. Nem szabad ajtóstul rontanom a házba.
-Hiányoznak a régi barátaid?-egyszerű kérdés de, ha elkezdünk beszélgetni, talán megnyílik.

Utoljára módosította:Inedra Pote, 2013. január 30. 18:55
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. január 17. 11:43 Ugrás a poszthoz

Charlotte

Jó kedvűen sétáltam be a Nagyterembe. Egyenesen a Levitások asztala felé vettem az irányt. Elvégre Levitás vagyok! Nagyon örülök, hogy oda kerültem. Jó a társaság, rengeteg játék, barátok, saját szoba a legjobb barátnőmmel. Ráadásul a pontversenyben is jól állunk, bár nem szeretném elkiabálni. Nem azért jöttem le, mert éhes vagyok, csak egy kis társaságra vágyom. Rosy nem ér rá, mert tanulnia kell. Én már kész vagyok vele, szóval addig sétálok egyet, hátha megismerkedem valakivel. Végül is még mindig nem ismerek sok embert, bár annyian járnak ide, hogy lehet, hogy egész itt tartózkodásom alatt nem leszek képes megismerni ennyi embert. Aztán, valahogy ide keveredtem. Mielőtt belépnék lenézek a ruhámra. Egy kék hosszú ujjú pulcsi, amiben narancssárga vonalak szaladnak keresztbe kasul vagy éppen körbe. Alatta egy kényelmes farmer van. A nyakamban pedig, Rosyval kötött barátságunk záloga, a lófejes nyakláncom kék színben pulzál. Ahogy, belépek a terembe nagy nyüzsgés fogad. Még színben is jól öltöztem, bár nem ezért öltöztem kékbe. Az asztalnál lehuppanok az egyik szabad helyre. Csöndben hallgatom, ahogy mások cseverésznek. Az alapzaj nem hangos, inkább kellemes. Egyszer csak valaki leült mellém és elkezdd enni. Szegény, biztos nagyon éhes lehet.
-Jó étvágyat.-Mondom bátortalanul. Nagyon szimpatikus lány. Olyan ismerős, de nem emlékszem honnan. Lehet az egyik óráról, vagy a folyosóról. Ki tudja?
-Persze. Tessék.-Mosolygok rá kedvesen.
-Akkor onnan voltál nekem annyira ismerős. Igen, én is voltam, bár szerintem a mandalámat összekeverhetted valaki máséval. Az én rajztehetségem egyenlő a nullával.-Csapok a homlokomra. Tényleg, a hátsó sorban ült. Egyszer-kétszer amikor hátra pillantottam. Bár az nem igaz, hogy csodaszép lett volna a mandalám. Borzalmasan rajzolok és akkor még finoman fogalmaztam.
-Katniss Flechternek hívnak. De, hívj csak Katnissnek. Én is nagyon örülök. Hányadikos vagy és milyen órákat vettél fel?-Csevegek kedélyesen. De jó, most már őt is ismerni fogom. Ráadásul, tényleg nagyon szimpatikus.
-Jársz valamilyen szakköre? Szeretsz olvasni?-Csak óvatosan a kérdés áradattal, vigyázz, ne legyél nagyon tolakodó Katniss, figyelmeztetem magamat. Egyelőre nem kérdezek többet, hagyom hadd válaszoljon és hadd egyen, ugyanis beszéd közben nem nagyon lehet enni....
Utoljára módosította:Bánfai Odett Zoé, 2013. január 20. 19:33
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. január 17. 12:40 Ugrás a poszthoz

Dávid

-Nem tudom, olyan evidensnek tűnt. Megérzés, ha az úgy jobban tetszik.-
Gondolkodom el, miközben mosolygok. Tényleg melyikünk van itt régebben? Tök mindegy. Az a lényeg, hogy itt vagyunk. Ráadásul barátokkal.
-Tényleg? Annyira rosszak voltatok, hogy még virgácsot se hozott?-Kérdezem gonoszkodva.
-Nálunk tizenöt ajándékot hozott és ilyen gyorsaságra ment.-Még egy plusz pont, amiért jó a Levita. Jobban átjár minket az ünnep. Aztán, egy pillanatra elgondolkodom. A rellonosok a rosszak? Ezt nem is tudtam. Bár nem nagyon hallgatom, ki mit pletykál, de lehet. Majd megkérdezem az egyik tapasztaltabb Levitást. Ha már itt tartunk, minket minek gondolnak? Ezt is majd meg kell kérdeznem. Aztán visszaterelem a figyelmem Dávidra.
-Ebben, egyetértek. Nekem nem is volt nagyon olyanom. De optimista vagyok és remélem itt ki tudok alakítani olyan barátságokat, melyek aztán egy életre fognak szólni.-Mondom meggyőződéssel. Biztos vagyok benne, hogy így lesz. Innen nem lógok ki. Itt már eddig is könnyebben elfogadtak.
-A szüleim jól vannak. a karácsonyi szünetre haza utazom, meglátogatni őket, meg természetesen az állatkáimat.-Szeretettel gondolok rájuk. Az anyukámra és az apukámra, a kutyáinkra és a macskáimra is. Sőt, ha arra gondolok, hogy a lovam Ezüst Hold is otthon vár, olyan izgatott leszek, hogy legszívesebben cigánykereket hánynék. De azt azért mégsem. Nem szeretnék, felfordulást okozni. Nincs feltűnési viszketegségem. Sőt, inkább eltűnési viszketegségem van, ha van egyáltalán ilyen.
-Nincs testvérem. Egyke vagyok.-Hát, nálunk én vagyok az egyetlen gyerek, aminek épp annyi előnye van, mint hátránya. Közben visszajött a pincér is. Szegény, jó sokat ugrál miattunk.
-Nagyon köszönöm!-Hálálkodom a pincérnek. Aztán, beleharapok a sütibe. Mennyei! Ahogy, a csokis tésztába beleharapok és szétárad a számban, a csokiöntet! Nagyon finom.
-Köszönöm Dávid! Nagyon finom.-Igyekszem nagyon lassan enni, hogy minél tovább tartson. Kicsit töprengek, hogy milyen témáról beszélgessünk, ami neki is és nekem is kellemes. A karácsony és a család kilőve.
-Tényleg, hogy viseled az elektronika hiányát?-Kérdezem egy ravasz mosoly kíséretében. Hiszen régen nagyon sokat gépezett. Lehet, hogy azóta változott. Bár az emberek nehezen változnak. De a változás jó, bár nem mindig. A legtöbb dologban érdemes az arany középutat választani.
-Mesélj valamit! Olyan rég láttalak, mi történt veled mostanában, mielőtt ide kerültél?-És rád nem uszítottam, a kivallató tulajdonságaimat. Addig, amíg messél, lesz időm valami témát kitalálni, vagy a mondókájából elindítani egy új témát, mert hirtelen kifogytam a szövegből. Ilyen ritkán fordul elő velem. Elég ijesztő.
Utoljára módosította:Inedra Pote, 2013. január 30. 19:04
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. január 21. 20:01 Ugrás a poszthoz

Charlotte

-Tényleg? Hát, nagyon köszönöm.-Mondom megilletődve. Ilyet még senki nem mondott nekem. Nagyon jól esik. Mosoly suhan át az arcomon.  
-Tetszeni fog neked itt, biztos vagyok benne.-Hiszen nekem is nagyon tetszik itt, teszem hozzá gondolatban.
-Csomó új barátot szerezhetsz és rengeteg új emberrel ismerkedhetsz meg.-Én itt találtam meg az egyik legjobb barátnőmet, de egy csomó másik emberrel is jóban vagyok.
-Mindenképp vedd fel a Mugliismeretet, mert az nagyon élvezetes tantárgy. Az SVK is jó. Meg a Jóslástan is.  Az Önismeretet és a Bájitaltant akkor ismered.  Én még csak elsős vagyok, szóval Átváltozástant még nem vehetek fel. Majd, Vámpírológiát szeretnék felvenni. Szakkörökből pedig, a színészetre járok, és nagyon szeretem. Kicsi korom óta szeretem a színészetet, szóval örülök, hogy itt is van erre lehetőségem.–Számomra a színészet és a musicalek az örök szerelem. Nincs is annál jobb a világon. A légkör, az energia és a zene. Színház varázsereje, mikor magával ragad és az egész közönség együtt lélegez, vagy épp visszafolytja azt, mikor egy-egy izgalmas vagy torokszorító rész jön. Ezt azonban csak az értheti, aki már ezt az élményt átélte. Na de most térjünk vissza a jelenbe.
-Remélem, hogy a Levitába fogsz kerülni. Jó lenne ott is találkozni.–
Nagyon jó lenne. Bár, nem ismerem annyira, hogy tudjam a jellemét. Lehet, hogy a jelleme alapján nem Levitás lesz, hanem más. Ki tudja? Majd kiderül. De, itt lesz és ez a lényeg. Órán és a folyosókon is simán összefuthatunk bármikor…
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. január 26. 13:17 Ugrás a poszthoz

Charlotte

-Megtudlak érteni. De, itt most már nem lesz ezzel gondod.- Biztatom. Nekem nem csak a kor különbségek voltak a bajom a barátkozás terén. Nekem a furcsaságaim is közre játszottak. De, ez a problémám most már megoldódott.
-Tudok róluk mesélni, ha akarod. hiszen, én mugli tánciskolába is jártam, mielőtt megkaptam a levelet, hogy ide jöhetek. Az SVK az sötét varázslatok kivédése órát takarja. Ne aggódj, ha ide jársz, akkor egy idő után természetesen fogod ezeket a rövidítéseket használni.-Nyugtatom meg. Eszembe jut, hogy az elején mennyire furcsa volt itt minden. Aztán szépen lassan mindenbe bele jöttem. Bár, még a mai napig vannak kérdéseim, de már sokkal jobb a helyzet, mint amikor ide jöttem.
-Gyere csak! Nagyon jó. Tetszeni fog. Meg akkor egy szakköre járnánk.-Kacsintok a lányra. Ha, legalább fele annyira szereti a színészetet mint én, akkor imádni fogja. Inedrának is jó lesz, hiszen toborzok egy új tagot a csapatba. Hurrá!
-Még szép. Ha, nem is leszel Levitás, bár én remélem, hogy az leszel, akkor is összefuthatunk bárhol. Órákon, órák után, vagy akár valamelyik szakkörön is.-Tök jó lenne.
-Gondolom, ha a színészetet szereted, akkor a zene is közel áll hozzád.Milyen jellegű zenéket szoktál hallgatni?-A musicaleken kívül számomra a pop a minden. A rockot se vetem meg, de a pop mindent felül múl.
-Vannak kedvenc előadóid?-Mosolyogva gondolok az én kedvenceimre. Például MWS-re. A világ legjobb énekese. Nagyon sok száma van. Én pedig mindet imádom. De, a magyar előadókat is nagyon szeretem. Szerintem, ha nem lenne zene a világon, nagyon sok ember meghalna. Köztük én is...
Utoljára módosította:Katniss Flechter, 2013. január 28. 10:21
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. január 29. 13:39 Ugrás a poszthoz

Charlotte

Nagyon jó érzés, ha figyelnek rád. De, ahogy Charlotte szinte issza minden szavam, ez valami felemelő dolog. Ilyen ritkán történik az ember lányával, hogy valaki ekkora nagy figyelemmel kíséri a szavait.
-Igazából, ezt ne úgy képzeld el, mint egy rendes iskolát. Ez délutánonként működik. De, hidd el nem veszítettél sokat, hogy nem tartózkodsz mugli környezetben. Nagyon nagy önuralomra van szükség, hogy ne vegyék észre, hogy más vagy. Elég egy rossz mozdulat, egy hirtelen érzelem és már is kész a baj. Aztán pedig sokáig fognak miatta gúnyolni. Hidd el, nekünk varázslóknak itt a helyünk.-Lehet, hogy ez most keményen hangzott, de a tapasztalataim ezt diktálják. Igaz, hogy nem vagyok rosszban a muglikkal és eligazódom köztük, ha kell, de a mugli gyerekek tényleg nagyon borzalmasak tudnak lenni. Minden hibádat egyből kiszúrják és szóvá teszik. De, erre nem is akarok gondolni.
-Tényleg? Én is. Anyukám révén ismerkedtem meg a musicalekkel és az óta is imádom. Neked melyik a kedvenced? Én mindegyiket szeretem. Kedvenc előadóim? Lássuk csak. Például MWS. De, a Magyar és külföldi előadókat egyaránt szeretem. Műfajokat tekintve, meg a pop a kedvencem, de szívesen hallgatok dzsesszt meg klasszikust is. Sőt, ha olyan hangulatban vagyok még operetteket is. Elég széles a zenei spalettám.-Mosolyodom el. Ugyanis az nem kifejezés, hogy széles. Olyan kifejezés nincs, amivel az én zenei ízlésemet be lehetne határolni. Bármikor bármilyen fajtát. Talán egyedül, a kemény rockot nem szeretem. De, ha muszáj, meghallgatom, bár nem szívesen.  
-Mennyit kell még várnod, hogy járhass ide?-Kérdezem meg. Szegény, biztos már vágja a centit. Amikor kicsi voltam és nagyon vártam valami nagy eseményt, anyukám mindig csinált papírból egy hosszú szalagot. Minden nap levágtam belőle egy centit és mire elfogyott a szalag, addigra megkezdődött a szünet. Most is kaptam egyet, mert nagyon féltem, hogy honvágyam lesz. De végül nem is vágom egyáltalán, hiszen nem várom a szünetet, mert annyira jól érzem magam itt. Ráadásul, a lovagláson kívül, amit nagyon sajnálok, az összes hobbimat űzhetem itt is. Bár, az állataim hiányoznak. A kutyáim és a macskáim, a lovam Ezüst Hold nyerítése, amikor meglát, és amikor lágyan belefúj a kezembe. Amikor a puha orrát a tenyeremhez dörgöli. Ezek a pillanatok, hiányoznak.
-Van otthon állatod?-Bár, lehet, hogy itt nem a kutya vagy a macska számít háziállatnak, hanem valami egészen más. De, nagyon feltűnő lenne otthon, egy mitikus lény szóval meg kellett elégednünk, a muglik által elfogadott háziállatokkal. Hozzáteszem, én ezt egyáltalán nem bánom. Nekem ezek az állatok is tökéletesen megfelelnek. A legjobb az állatokban az, hogy értékelnek téged és hálásak neked. Egy életen át szeretni fognak téged. Bezzeg az emberek, ha megunják, fogják őket, és mintha csak egyszerű kellékek lennének, nem pedig érző lények, kidobják őket. Sokan, arról sem győződnek meg, hogy hova kerül az állatkájuk. Az ilyen emberekkel ugyanezt kéne megcsinálni. Huh, de most ideje megnyugodnom, mert most nincs kedvem rossz dolgokkal foglalkozni. Most csak élvezni szeretném a beszélgetést…
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. január 30. 11:52 Ugrás a poszthoz

Dalma

Gyönyörű napra virradtunk. Bár az időjárás lehetne melegebb, de nem panaszkodom. Miután felöltöztem nagyon halkan elhagytam a szobámat. Ugyanis nem akartam felverni a szobatársamat, aki még az igazak álmát aludta, mikor én fölkeltem. Varázslatos táj fogadott, mikor kiléptem a kastélyból. Szeretem az ilyen kiruccanásokat. Ilyenkor lehet a legjobban gondolkodni. Az úti célom egyelőre még számomra sem volt teljesen világos. Valami új helyet szerettem volna meglátogatni, ahol haraphatok valamit. Ahogy felnézek egy táblán ez állt: Pillangó-varázs Étterem és Teaház. Na ez az a hely, amit keresek. Nem jártam még itt és harapni is lehet valamit. Giling-Galang szólt a csengő, mikor beléptem. Egy kedves hölgy fogadott, aki beinvitált. A teaház részét választottam, mert igazából csak nassolni való kell, nem komplett ebéd. Majd miután levettem a kabátomat, egy puffot szemeltem ki magamnak, amibe bele is huppantam. A szomszédos puffon egy lány ült. Olyan ismerős. Szerintem már láttam a Levitában, de nem vagyok biztos benne... De! A Vízkeresztes bulin láttam. Miután rendeltem a hölgytől egy kis csokis sütit és a hely specialitását, szóba elegyedek a lánnyal. Jó, hogy ezt a puffot választottam, hiszen a lányhoz közel helyezkedik el.
-Szia! Katniss vagyok. Téged, hogy hívnak? -Kérdezem meg. Többet egyelőre nem kérdezek. Ezzel választási lehetőséget adok neki, hogy akar-e velem beszélgetni, vagy csak egyedül akar lenni. Mindenesetre amíg várom, hogy befusson a rendelésem, meggyőződőm róla, hogy nálam van-e a pénztárcám. Szerencsére semmit sem felejtettem otthon. Amilyen feledékeny vagyok néha, ez a lehetőség sajna mindig fennáll. Aztán a tekintetem lesiklik a ruhámra. Egy kényelmes farmer van rajtam, egy lila fölsővel és egy szintén lila fülbevalót is viselek. A nyakamban a nyaklánc a lila különböző árnyalataiban játszik. Majd keresztbe rakom a lábam és várom, hogy a lány válaszoljon, de nem akarom kényszeríteni. Szívesen megismerném…
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. február 6. 21:35
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. január 30. 14:23 Ugrás a poszthoz

Dalma

Bólogatok, mikor a lány felém fordul, és magára mutat.
-Igen, hogy hívnak téged? Mert már láttalak a Levitában, csak még sohase beszélgettünk.-De, most itt a nagyszerű alkalom, teszem hozzá gondolatban.  Közben kihozzák az ő megrendelését. Remélem hamarosan az enyém is megérkezik. Egy gyönyörű pillangó van a teája mellett, természetesen sütiből.  A pillangó szárnyait suhogtatva repül. Lenyűgöz a szépsége és művészi a kidolgozása. Egy igazi remekmű. Tiszteletem annak, aki sütötte. Ilyenkor kicsit szomorú vagyok, hogy nem itt élnek a szüleim. Nálunk otthon ugyanis nem kapni ilyen finomságokat. Pedig milyen jó lenne.
-Én is remélem. Nagyon ötletesek és szépek! Gondolom finomak is.-Bár ezt még nem tudom. Csak akkor mondhatok róla véleményt, ha már megkóstoltam. Egy pillanatra belenézek az egyik gyertya lángjába és megpillantom magam benne. Eszembe jut a családi szokásunk. Az egyik ősöm, annyira szerette a gyertyákat, hogy megcsinálta a világ legnagyobb gyertyáját. Akkora volt, mint a bábeli torony lett volna, ha elkészült volna. A gyertya lángja táncot jár és fényét a falak visszaverik. A gyertyák olyan meghitt és kellemes hangulatot tudnak árasztani. Megnyugszik tőle az ember.  Merengésemet a pincér szakítja félbe, aki felszolgálja nekem a sütit. Megköszönöm a pincérnek, aki hamarosan odébb áll, hogy más vendégeket is ki tudjon szolgálni. Az enyémen is van pillangó. Bele kortyolok a teába. Jaj de finom és ráadásul fel is melegít. Az én pillangóm lila színű és kecsesen szálldos a teám körül.
-Nincs szívem megenni!-Panaszolom. Annyira szép. De, ha arra gondolok, hogy amikor először ettem csoki békát és az első az kiugrott a kezemből. Lehet, hogy ez is ugyanolyan. Így hát győz az éhség és bekapom a röpködő pillangót. Azonnal édes csoki íz árad szét a számban. Mesés!
-Mit olvasol?-Kérdezem tőle a könyvre mutatva, azzal nagyot kortyolok a teámból...
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. január 30. 14:43 Ugrás a poszthoz

Charlotte

-A szüleim és a tanítom, kezdettől fogva készültek rá, hogy el fog következni a perc. Mert aranyvérű a családom, de a mugli környezetet nem mindig tudjuk kiküszöbölni és nagyon féltettek, hogy pont a muglik közt lesz az első varázslatom. Szerencsére, az első varázslatom otthon volt. Méghozzá az, hogy a falnak vágtam a könyvet. Annyira mérges voltam akkor valamiért már nem is tudom miért, hogy az indulat varázslatba ment át. Meg is ijedtem. De, aztán a mesterem megnyugtatott, hogy nincs semmi baj.-Mulatságos így visszagondolni rá, de akkor nem volt az. A harag, aztán félelem érzésétől elég sokkos állapotba kerültem.  
-Én is nagyon szeretem azokat a musicaleket, amiket mondtál. Majd, szívesen megnézném, azt a magnót. Biztos szuper lehet.-Sose fogom megunni, hogy itt minden tele van meglepetéssel és varázslattal. A szobák, a sütik, még a legapróbb tárgyakban is van valami, amitől ámulok és bámulok. Az élet itt egy nagy ajándék nekem, amelyet nem tudok eléggé megköszönni a sorsnak, amely úgy döntött, hogy ide hív.
-Remélem, hogy minél hamarabb!-Kacsintok Charlottera.
-Az tök jó. Én is szeretnék egy baglyot. Egy szép fehéret. Lenne kedved velem egyszer elmenni a kisállat kereskedésbe, hogy vegyünk egyet magunknak?-Kérdezem fellelkesülve. Egy saját bagoly, milyen király lenne. Bár előtte mindenképp meg kellene beszélnem Rosyval, hiszen nemcsak enyém a szoba. De, szerintem meg fogja engedni. Ha nem, akkor meg addig rágom a fülét, amíg igent nem mondd rá. Kicsit gonosz módszer.
-Ne haragudj, de éhes lettem mindjárt visszajövök, csak hozok magamnak valami harapni valót.-Kérek elnézést tőle és pár perc múlva egy jól megrakott tálcával térek vissza. Ahogy, belekóstolok az ételbe, az ízeket szabadjára engedem a nyelvemen és elönt a jó érzés. Nagyon finom. Itt, mindenhol jókat lehet enni. Bár, egy kicsit hiányzik a pizza meg a Mc Donalds, de ezek az ételek mérföldekkel jobbak, mint amilyent a mugliknál lehet kapni. Varázslatos…
Utoljára módosította:Katniss Flechter, 2013. február 3. 08:55
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. január 30. 16:40 Ugrás a poszthoz

Dalma

-Szép neved van!- Mostmár őt is ismerem. Dalma, nagyon szép neve van és ráadásul nagyon jól néz ki. Szép szőke haja lágyan omlik a vállára. A szeme pedig világoskék. Elmerengtem már megint. Katniss légy szíves fegyelmezd magad.  Borzasztó, hogy ennyire hamar bármin el tudok gondolkodni. Még a kis apróságokon is. Hihetetlen mennyi csodája van a világnak. Sokan csak a nagy monstrumokat veszik észre és nem figyelnek a kis dolgokra, mint például a réten a kis virágra, vagy a méh döngicsélésére.
-Gemmológia? Nem tanulom a tantárgyat. Tanulsz vámpírológiát?-Kérdezem, hiszen ha jól becsülöm, van vagy harmadikos. Harmadiktól lehet azt a tárgyat tanulni. Kíváncsi vagyok, arra a tantárgyra csak sajnos még sokat kell várnom mire, tanulhatom. Nem igazság. Nagyon érdekelnek a vámpírok. Egy csomókérdést fel tudnék tenni a témával kapcsolatban. Annyira érdekes.
-Jól éreztem magam. Aleen remekül főz. A játékok is szuperek voltak. Szeretem a Levitás bulikat és te?-Kérdezem meg. Alexék és Aleenék bulija egyaránt csúcs volt. Ráadásul Alexék buliján találtam meg a legjobb barátomat, akivel az óta közös szobánk van. Rengeteg dolgot csinálunk mi együtt. Korcsolyázunk, vásárolunk meg ilyeneket.
-Melyik szobában vagy?-Lehet, hogy meglátogatom. Meglepem egy sütivel vagy valami kis aprósággal.
-Mi a hobbid?-Kérdezem. Ezen a szálon elindíthatom a beszélgetést. Hiszen, az ember szeret beszélni a saját hobbijáról. Közben az arra járó pincértől kérek még egy sütit és egy csésze fahéjas teát. Az egyik vendégnek most hozták ki a teáját. A pillangó kecsesen csapkod a szárnyaival. A vendég elmerül a látványban. Majd megrökönyödve veszi észre, ahogy a pillangó kirepül az ablakon. Mosolygok a dolgon. Tehát igazam volt, azzal kapcsolatban, hogy olyan, mint a csoki béka. De jó, hogy mégis megettem. Szegény vendég, bár rendelhet újat és a hibájából tanulva szerintem nem fogja hagyni, hogy a következővel is pórul járjon.
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. február 1. 16:57 Ugrás a poszthoz

Dalma

-Nagyon izgalmasnak hangzik. Jövőre úgy is leadok egy-két tantárgyat, akkor ezt felveszem a helyükre.-Mondom belelkesülve. Bár, a földrajz nem az erősségem, de az ásványokat nagyon szeretem. Olyan szépek, és amikor megcsillan rajtuk a napfény, az egyszerűen lélegzetelállító.
-Melyik a kedvenc ásványod?-Mindenkinek vannak kedvencei. Nekem a zafír és a smaragd a kedvencem. Meg az ametiszt. Egytől egyig káprázatosak.
-Ebben teljes mértékben egyet értek. Engem igazából azért érdekel a téma, mert rengeteg könyv főszereplői a vámpírok és tudni szeretném, hogy mi valós ezekből a könyvekből és mi az, ami írói fantázia.-Megborzongok, soha nem akarok egy vámpír támadás résztvevője lenni. De mielőtt elkezdenék ezen filozofálni, már megy is tovább a téma az én legnagyobb megkönnyebbülésemre.
-Megértelek, ízlések és pofonok. –Mosolygok jó kedvűen. Megérkezik az újabb adag süti és tea, amit korábban rendeltem. A pillangót egy pillanat alatt bekapom. A csészét pedig a számhoz emelem és jól eső érzés árad szét bennem, mikor a forró folyadék lefolyik a nyelőcsövemen, a fahéj mámorító ízét hagyva maga után.
-Az jó. Jól fogod magadat érezni. Én a Rainbowban lakom Rosyval, a legjobb barátnőmmel. Ha, van, kedved egyszer nyugodtan ugorj be hozzánk.-Emlékszem, mennyire vártam, hogy Rosyval legyen egy saját szobánk. Aztán, Fédra néni átadta nekünk a kulcsot és Rosyval beszabadultunk. Kipakoltuk a cuccokat. Egy szoba, arra is nagyon jó, hogy jobban megismerd a másikat. A szokásait, a félelmeit és a vágyait is sokkal könyebben megismerheted, hiszen naponta látod, és rengeteg időt töltötök együtt.
-Tényleg. Imádok olvasni. Melyik a kedvenc könyved?-Ez az! Imádok a könyvekről beszélgetni. Könyvek, könyvek. Amikor kinyitod őket és elrepülsz egy másik világba. Az lehetsz, aki csak lenni akarsz. Lehetsz a hős lovag, egy szerelmes lány, egy vérszomjas vámpír vagy akár egy ártatlan szemlélő. Lehetsz fő vagy épp mellékszereplő. Az utazásodnak csak a képzeleted szabhat határt.
-Milyen témájú könyveket szeretsz?-Amikor belépek a könyvtárba, általában a fantasy polc felé veszem az irányt, de szeretem az igaz történeteket is. Meg a romantikusakat is. A horrort viszont utálom. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szeretem az izgalmat. Nagyon szeretek végigizgulni egy könyvet. Szeretek benne félni is, ha éppen az van benne, de valahogy nem szeretem a horrort. Nem tudnám megfogalmazni, hogy miért. Humorosat is szívesen olvasok. Képregényeket is, bár azok nem igazán számítanak könyvnek. Legyen fantasy, sc-fi vagy éppen igaz történet, a legjobb mindegyikben az, hogy egy másik világ kapuját nyitja ki. Egy új kalandot tartogat, amelyet még sosem éltél át. De, ilyenkor megteheted, csak nyisd ki a könyvet és várd a csodát. Mert rád talál, akkor, mikor nem is számítasz rá. Egy torokszorító harc, esetleg egy szomorú jelenet vagy talán egy boldog ölelésnél? Ki tudja. Senki, csak te tudhatod meg. Minden embernek más és más az, ami felemeli, félelmet kelt a szívében vagy épp a sírás felé sodorja.A könyveknek varázserejük van, amit más nem tudd, csak ezek a különös tárgyak, melyek teli vannak történetekkel, melyek pont akkor és pont azt adják, amire szükséged van.
-Budapesten lakom, egy festői környezetben. Egy nagy telken, távol a város zajától. Rengeteg állatunk van. 3 kutyánk, 3 macskánk és egy lovunk, Ezüst Hold. Szabadidőmben, vele szoktam lovagolni, táncolok vagy korcsolyázok. Meg zenét hallgatok, vagy musicaleket nézek. Örök szerelem a számomra a zene. Minden féle zenét szeretek, de a pop és a musical áll hozzám a legközelebb.-Egy mugli előadó, Máté
Péternek van egy olyan száma, hogy Zene nélkül, mit érek én. Teljesen igaz rám is. Zene nélkül, szomorú hely lenne ez a Föld nevű bolygó…
 
Utoljára módosította:Katniss Flechter, 2013. február 4. 18:56
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. február 1. 20:05 Ugrás a poszthoz

Varzela

Gyönyörű a mai nap. Napfény szikrázik, a madarak csivitelnek. Kórusuk, gyönyörű dallammá kovácsolódik össze, mely dallamot aztán a lágyszél tovasodorja, hogy minél több ember hallgathassa eme csodát. Nyugalom és békesség vesz körül. A parkban körülnézve, ezernyi virág ontja édes illatát. A közelükben méhek döngicsélnek. Gyűjtik be a virágport, hogy utána finom mézet készítsenek belőle. Csapatmunkában példát lehet venni róluk. Csendben sétálgattam. Most jöttem, az egyik cukrászdából, ahol ittam egy frissítő teát és ettem egy kis sütit. Az ízek még mindig a számban vannak. Az ilyen napokon, mint a mai az ember örül, hogy élhet. Ráadásul ilyenkor lehet gondolkodni. Elmélkedni az élet nagy dolgairól, vagy csak egy kicsit lazítani. Kiszabadulni a hétköznapok monotonitásából. Vannak olyan napok, amikor úgy érzed, hogy az élet egy mókuskerék, amiből nem tudsz kiszállni. Ilyenkor úgy érzed, hogy elporladsz, de fel a fejjel, mert lesz még jobb. Ez a nap határozottan a jobb napok közé tartozik. Miután elfáradtam, leültem egy kis padra. A kezembe vettem pár morzsát, mire egy kis madár rá szállt a csuklómra és elkezdett eszegetni a tenyeremből. Miután végzett ráugrott az ujjamra, majd tovaszállt a végtelenbe. Milyen jó lenne, ha lennének szárnyaim! Elszállhatnék, a problémák elöl. De, a menekülés nem megoldás. Nem oldd meg semmit. Ki kell állnod és szembe kell nézned velük. Csak így győzhetsz. Sokszor átéltem már. De, mostanában nem kell. Amióta itt vagyok, béke és nyugalom vesz körül. Felállok és tovább sétálok a téren. Figyelem az embereket. Beszélgetnek, a gyerekek futkároznak az úton. Boldogság leng a levegőben.Majd meglátok egy lányt. Nem ismerem, de szimpatikusnak tűnik. Egyedül sétálgat. Lehet, hogy új és még nincs barátja? Hiszen, fiatalnak tűnik. Ha, régebb óta itt lenne biztos láttam volna már.Mindegy is. Lényeg a lényeg, hogy szóba elegyedek vele. Megkérdezhetem tőle, nem kell találgatnom. Találgatásokból lesznek a pletykák, amikből a pedig nem származik semmi jó.
-Szia, Katniss vagyok? Téged hogy hívnak?-Egyszerű kérdés, mégis minden ismeretség és barátság alapja. Furcsa dolgok ezek. Ugyanezt kérdezed meg, mikor a leendő barátoddal vagy a leendő ellenségeddel ismerkedsz meg. A kapcsolatod alakulása csak rajtatok áll. Amit vet az ember, azt aratja. Ez itt is ugyanúgy igaz, mint az élet bármely más területén.
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. február 1. 20:54 Ugrás a poszthoz

Varzela

-Elsős vagyok, de szívesen mesélek neked az iskoláról. Szívesen válaszolok a kérdéseidre is, ha vannak. Mire vagy kíváncsi?-Igazam volt, hogy valószínűleg új. De, jó végre valakinek segíthetek. Annyian segítettek már nekem, jó lesz most kipróbálni a másik szerepet is.
-Melyik házba kerültél és milyen tantárgyakat vettél föl?-Enélkül az információk nélkül nehéz lesz mesélnem, de mindenesetre, a legfontosabb információkat a nélkül is el tudom mondani. De, először is mély levegő és szedd össze a gondolataidat Katniss, mert nem zúdíthatod rá egyszerre a sok információt, mert összezavarodhat. Csak szépen lassan és higgadtan.
-Vannak tárgyak, amiket fölvettél. Ezekből fogsz majd vizsgázni is, de erről az örökbefogadód fog majd neked többet mondani. Tényleg, van már örökbefogadód?-Mert, ha nem akkor keríteni kell egyet, teszem hozzá gondolatban.
-Ezenkívül, nem tudom, melyik házban laksz, de a Levitában mi szoktunk különböző bulikat szervezni. Ilyenkor az összes Levitás eljön. Beszélgetünk, játszunk meg ilyenek. Én az egyik ilyen alkalmon ismertem meg a mostani legjobb barátnőmet, akivel az óta közös szobánk van. A szobákról jut eszembe, hogy egy idő után, lehet saját szobád, azokkal, akikkel összefogtok. Nagyon jó móka egy saját szoba, csak ti barátnők. Rengeteget beszélgethettek és jobban megismerhetitek egymást. Ezen kívül lejöhetsz ide a faluba, beülhetsz egy cukrászdába, vagy csak sétálgathatsz, mint most.-Na, ennyi információ elég is lesz neki egyelőre. Csendben sétálunk tovább, hagyom, hogy megeméssze a hallottakat és, ha van kérdése, akkor azt föl tudja rakni. Az andalító madárcsicsergés kíséri utunkat. Semmi sem fogható ehhez a nagyszerű muzsikához.
-Akarsz madarat etetni, miközben beszélgetünk?-Ajánlom fel,miközben kicsomagolom a madáreleséget...
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. február 3. 14:32 Ugrás a poszthoz

Varzella

Látom, hogy nagyon bátortalan és kicsit mintha félne tőlem. Pedig tudomásom szerint nem harapok, és nem nézek ki ijesztően sem, vagy igen? Rápillantok magamra. Fehér hosszú szoknyámmal és kardigánommal, szerintem inkább angyalnak nézek ki, mint ördögnek, ha ezzel a hasonlattal élek. Biztonság kedvéért küldök felé egy biztató mosolyt, hogy ne higgye azt, hogy báránybőrbe bújt farkas vagyok. Megfogom, és felfelé fordítom a tenyerét, majd bele szórok neki egy adag madáreleséget. Miután a sajátomat is megtöltöttem, elkezdem szórni a madaraknak az eleséget. A madarak hálásan kapkodják fel a szemeket, időnként egy másnak ugrálva próbálnak minél több morzsát begyűjteni maguknak. Közben, hallgatom Varzellát.
-Nem baj.-Mondom mosolyogva. Miközben mindkettőnk kezébe egy újabb adagot szórok. Éhesek a madarak. De, van, amelyik már jól lakot és felszáll, hogy átadja a helyét éhesebb társainak. Nekünk pedig egy gyönyörű dallammal köszöni meg a megvendégelést. Magamban egy szívesen-t kiálltok neki.
-Sok tantárgyat vettél föl vagy keveset?-Kérdezem tőle. Magamra emlékeztet a viselkedése. De, ha magamból indulok ki, akkor hamar be fog illeszkedni.
-Gyere nyugodtan. Ha, legközelebb lesz, ilyen akkor szólni fogok neked,jó?-Indítványozom, hiszen amióta itt vagyok, a legtöbb ilyen eseményre elmentem és mindegyik kivétel nélkül nagyon jól sikerült.
-Én nem nagyon tudok olyat, hogy klikkek lennének. Talán, a házak ilyeneknek számítanak, de még azok se igazán. Itt mindenki barátkozik mindenkivel. A házak, csapatokat alkotnak. Te és én meg még sokan mások a Levitát erősítjük. Ezek a csapatok versenyeznek az év végén átadásra kerülő ház kupáért, melyet az a ház kap, aki az adott évben a legtöbb pontot gyűjti. De, igazából ez se klikk, mint már mondtam, hanem csak egy csapatverseny féleség.-Mondom elgondolkodva.Én még nem találkoztam klikkekkel. A házak diákjai ugyan többet vannak együtt, hiszen csak az mehet be egy házba, aki tagja is annak. Én például nem mehetek be a Rellonosok házába, de Dáviddal, például a cukrászdában futottam össze. A nagyteremben pedig Charlotteval, aki pedig még meg sem kapta a levelét, hogy felvették ide, de már nagyon várja. De, attól függetlenül lehetnek, hogy én nem tudok róla, majd megkérdezem Odettől, ő biztos meg tudja nekem mondani.
-Mivel töltöd a szabadidődet? Mi a hobbid?-Kérdezem, hogy Varzella számára is ismerős témáról beszélgethessünk. Ennek több jó eredménye is lesz, az egyik, hogy talán megnyugszik, a másik pedig, hogy megtudok róla pár dolgot. Amit nagyon szeretnék, meg már úgyis eleget dumáltam, most a változatosság kedvéért, ne csak én beszéljek folyton. Meg amúgy sem vagyok olyan típus, aki szereti hallgatni a saját hangját. Bár, az alap beszédhangom elégé hangos, de erről sajnos nem tehetek, így születtem. Míg várom útitársam válaszát, addig szórok a madaraknak némi eleséget. Az egyik, szerintem cinege, felszállt a tenyerembe, hogy onnan falatozzon. Nagyot nevettem, mire madárka megugrott egy pillanatra, majd bosszúsan rám nézett. A szeméből olyasmit lehetett ki olvasni, hogy miért háborgatsz te engem, maradj csöndben, hagyj engem nyugodtan enni! Ettől a látványtól legszívesebben újra kirobbant volna belőlem a nevetés, de tiszteletben tartottam a madárka ki nem mondott kérését és visszafogtam magam. Eszembe jutott egy dal, amit még a tanítóm énekelt ilyen alkalmakkor, mikor sétáltunk és madarat etettünk a parkban.
Künn a fákon újra szó…

Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. február 3. 15:06 Ugrás a poszthoz

Charlotte

-Persze, majd még úgy is beszélünk, hogy megbeszéljük az időpontot, hogy mindkettőnknek jó legyen. Meg a szobatársammal is meg kéne beszélnem, hogy ő mit szól hozzá. Mert, azért még is a szobatársam, így neki is van bele szólása, ráadásul a legjobb barátnőm, szóval amúgy is megbeszélnénk.-Rosyval, mindent megbeszélünk. Nagyon titkosnak kell lennie ahhoz, hogy ne mondjuk el a másiknak. Rosyra gondolva egyből felizzik a nyakamban a barátságunkat jelképező ékszer. Emlékszem, amikor megvettük, más dolgok társaságában. Rosy sárkánya és jeges medvéje és az én lovammal együtt. Ha, jól emlékszem, akkor még vettem hozzá egy teleszkópot meg egy-két fülbevallót is. Amíg élek nem felejtem el ezt a történetet. Charlotte lelkesedését látva nagyon örülök, mert én is hasonlóan érzek. Alig várom már, hogy legyen egy vakítóan fehér baglyom. Hedvignek hívnák, mint a Harry Potter baglyát, mert annyira szomorú voltam, mikor meghalt, hogy így szeretnék emléket állítani neki. A vásárlás után, meg csinálhatnánk pár dolgot, hogy megünnepeljük az újdonsült kedvenceinket. Hallgathatnánk zenét, elmehetnénk a térre, vagy beülhetnénk valahova. Nem számítok azért, akkora nagy evőnek, de szeretek jókat enni. De, csak akkor, ha éhes vagyok. A túltelítettség érzését utálom. Kevés dolgot tudok mondani, ami rosszabb lehet annál. Bár, ha megerőltetném magam, akkor tudnék, de most nincs kedvem hozzá. Korgó gyomrom emlékeztet, hogy most viszont éhes vagyok, így belapátolok pár kanállal a fogásból, majd szép lassan, minden falatot jól megrágva lenyelem. Csöndben maradok addig, hiszen teliszájal nem illik beszélgetni és ráadásul még nem is szép látvány.
-Örülök, hogy felcsigáztalak. Tök jó lenne, ha együtt járnánk szakköre. Bár, most még csak a próbák folynak, de remélem tetszeni fog majd a nagyérdeműnek.-Izgatottan várom már. Tök jó lesz. Már nagyon hiányzik a színpad. Nem is igazán a játék, hanem a hangulat, amely mindig magával ragad olyankor. A fények, a füst, a zene és a tánc. A varázslat, ami olyankor mindenkit körbe vesz. A nézőt és a szereplőt egyaránt. Az is hiányzik, hogy megnézzek egy darabot.
-Van, valahol színház a faluban?-Kérdezem meg Charlottot egy hirtelen ötlettől vezérelve. Ahol színház van, ott darab is van és attól még, hogy eddig nem láttam akár lehet is, de nem élem bele magamat, mert ez csak feltételezés. Különben is, majd szünetben elmegyek pár előadásra, anyu biztosan szerez nekem pár jegyet. Miközben beszéltem megszomjaztam, így a poharamért nyúlok és teletöltöm friss vízzel, majd egy húzásra kiiszom a poharam teljes tartalmát. Ez jól esett. Megtörlöm, a számat szalvétával, majd tovább diskurálok.
-Szoktál olvasni?-Kérdezem, mert a musicalek mellett a könyveket is szeretem. Vajon ő is szereti? Azt tudom, hogy a muglik nem kultiválják, de a muglik kevés része szeret egyáltalán bármit, ami a kultúrával kapcsolatos. Sajnos, pedig mennyi mindenről maradnak le vele…
Utoljára módosította:Katniss Flechter, 2013. február 9. 17:21
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. február 6. 20:05 Ugrás a poszthoz

Varzela

-Az jó, de azért készülj, rendben?-Kacsintok rá. Lehet, hogy ez kicsit stréberül hangzik, de nem egy történetet hallottam már, ami arról szólt, hogy valaki az utolsó pillanatban próbált mindent bemagolni és a végén semmit sem tudott az egészből. Lassan járj, tovább élsz. ez erre i igaz. Szép lassan, ha megtanulsz mindent, azzal többet érsz, mintha mindent az utolsó pillanatban próbálnál meg az agyadba tuszkolni. Mielőtt elkezdenék félni, a rám váró eseménytől, egy madárcsicsergés ránt vissza az aggodalom borús világából. Köszönöm szépen, küldöm némán a madárka felé. A madárka pedig vidáman tovább csivitel és ugrándozva eszegeti az elé ejtett szemeket. Varzela még mindig úgy kezel, mintha egy vérmes sárkány lennék, pedig kikérem magamnak, hogy olyan szelíd vagyok, mint a galambok. Legalábbis, ha valaki nem bosszant fel, mert ha igen akkor fusson ki merre lát! Hiába, a haragnak nevezet valamit nagyon nehéz kezelni. Elborítja az eszed és nem tudsz tőle gondolkodni. Olyankor nem létezik számodra semmi más csak az, hogy bosszút állj. Nagy önuralom kell hozzá, hogy ezt az állapotot még idejében meg tudd állítani. De, sok gyakorlással sikerül. Nekem még gyakorolnom kell, de már az út vége felé tartok szerencsére.
-Tudsz gitározni? Az nagyon jó. Az egyik barátom rellonos, ő is tud. Beszéljétek meg. Varga Dávidnak hívják, küldj neki baglyot. De, ha csatlakozol a színjátszó szakkörhöz, ott is találsz olyan embereket, akik tudnak zenélni. Én speciel zongorázni és furulyázni tudok. Velük lehetne beszélni róla.-Lelkesítem, hiszen ez szerintem is kitűnő ötlet. Dávid is örülni fog, lesz, akivel együtt gitározhat és, hogyha nagyon kell, szerény személyemben még egy zongoristára is lelnek. Ráadásul, egy kis reklámot is csináltam hőn szeretett szakkörömnek. Micsoda remek nap! Annyi minden történt már ennyi idő alatt velem, pedig még hátra van a napnak több mint a fele.
-Tánc? Én is táncoltam, minden féle stílust, amit csak el tudsz képzelni. Te, milyen stílusokat próbáltál ki?-Nahát, ez nagyon jól hangzik. Hiányzik a tánc már nagyon. Ám, ekkor Varzela szeméből egy könnycsepp gördül ki. El akarja velem hitetni, hogy örömében ír, de engem nem ver át. A saját taktikámat bármikor felismerem, illetve nem csak az enyém, de én is ezt használtam régen, de most már szerencsére nincs szükségem már rá.
-Tudom, mit érzel. Hiányzik a régi életed. Itt minden új és ijesztő. Magamra emlékeztetsz, mert te is ugyanúgy viselkedsz, mint én. De, meglátod, amint ki ismered itt magad és beilleszkedsz, ez el fog múlni és már csak arra fogsz tudni gondolni, milyen jó itt. Tudom, miről beszélek, hidd el. Ráadásul, az, amiről eddig beszéltünk, ezeket meg tudjuk oldani, szóval nyugodtan itt is űzheted ezeket a hobbikat. A színész szakkörön, pont ilyen embereket keresnek. Én is úgy jöttem ide, hogy féltem, hogy le kell mondanom a táncról é az éneklésről. De, végül rájöttem, hogy itt is ugyanúgy csinálhatom ezeket.-Halkan beszélek, a hangom, mint a szellő susogása. Közben, lágyan, de határozottan a hátát simogatom. Közben, eszembe jut, amikor én éreztem magam ugyanilyen egyedül és eszembe jut, hogy mennyire jól esett, amikor a Levitások például Niki, Alex, Roy vagy Odett, mellém álltak és felkaroltam. Hirtelen azt veszem észre, hogy az én szememből is kicsordul egy, majd két könnycsepp. De, most én a másik oldalon állok és Varzella az, akinek meg kell fogni a kezét és bevezetni ebbe a szó szerint varázslatos világba és én szívesen vállalom ezt a feladatot, ha ő is elfogadja a segítségemet…
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. február 9. 17:01 Ugrás a poszthoz

Varzella

Ahogy, simogatom a hátát és hallgatom, amint beszél hozzám. Hé, most azt hiszi, hogy szomorú vagyok.  Gyorsan meg kell győznöm, hogy a legkevésbé nincs ilyenről szó. Csak, néha az emlékek engem ilyen dolgokra késztetnek. Mindenkivel megesik, csak valakivel gyakrabban valakivel ritkábban. Így, vettem egy mély levegőt, hogy megnyugodjak. Máris jobb! Miután a fejem kitisztult és a hangom is újra erőssé és magabiztossá vált, megszólalok.
-Tudom, hogy úgy lesz, nem is kételkedem benne. Igazából, nem azért könnyeztem, mert szomorú vagyok, hanem mert eszembe juttattál olyan emlékeket, melyek életem egyik legboldogabb és egyben legfájóbb emlékei is.-A hangom szerencsére nem hagyott cserben, sőt, miközben beszélek, észrevétlenül egy mosoly ül ki a szám szélére, majd tovább terjed az egész arcomra és végül átmelengeti az egész lényemet. A szívem legmélyén tudom, hogy ezek is egyikük azoknak a gyönyörű élményeknek, amelyet örökre meg fogok őrizni magamnak.
-Gyere, sőt, ha akarod, mehetünk együtt is. Szívesen elkísérlek és bemutatlak nekik, például Inedrának, aki a szakkör vezetője. Dávid nagyon rendes és szerintem biztos nem utasítana el egy ilyen szerintem fantasztikus ajánlatot.-Miközben lelkesítem Varzellát, egy kis madár rá száll a vállamra és panaszosan elkezdd csiripelni. Oh, szegények a nagy lelkizésben megfeledkeztem rólatok! Gondolom, és már nyúlok is be a táskámba, ahonnan egy újabb adag táplálékot szórok az én kis vendégeim elé. A vállamon csücsülő állatkának több se kellett, lerepült a vállamról bele a morzsa hegy közepébe, majd elégedetten elkezdte szedegetni a magokat.
-Még nem késő, de nincs már sok időd! Szerintem mi hamarabb láss hozzá, mert nem leszel kész vele és hidd el nekem, hogy jobb szépen beosztva, mint két nap alatt éjt nappallá téve tanulni.-Már nincs sok idő hátra a vizsgából. Én szerencsére már mindent megtanultam, de mindennap átnézem a tananyagot, nehogy elfelejtsem.  Ráadásul önismeretből, már nem kell vizsgáznom, szóval eggyel kevesebbtől kell tartanom. Ez számomra nagy megkönnyebbülés, de hiába a sok tanulás és felkészülés, valósággal rettegek a vizsgáktól. Miközben ezekről a témákról elmélkedek, a Varzellárra nézek, aki valamit nagyon kitartóan bámul. Tekintettemmel megkeresem, ezt a pontot és a látványtól megdöbbenek, majd hangosan kitör belőlem a nevetés. Amíg én itt idegeskedek, hogy szegény mi, meg ó, jaj, addig az egyik, szemtelenül nevetni kezdett a maga kis verebes módján. Tündéri és egyben nagyon felháborító, de leginkább aranyos és vicces.
-Figyeled én bevagyok rezelve a hamarosan jövő vizsgáktól, te még nem tanultál rá, a kis állatka meg csak nevet rajtunk, hát nem felháborító?-Jegyzem meg, miközben a hasamat fogom a röhögéstől. Lehet, hogy ő nem látta és most nem érti, mi bajom van, de én tudok valamit, amire neki még rá kell jönnie. Itt semmi sem olyan, mint amilyennek látszik. Ez a világ tele van varázslattal és még valamivel, ami az eddigi életemből annyira hiányzott, élettel. Régen a körülöttem levők, csak ültek a különböző elektronikai cikkek előtt és úgy viselkedtek, mint akik hipnózis alatt állnak. Egésznap ott ültek és nem csináltak semmit, ez nekem nem volt élet, legfeljebb csak valami puszta lét. Itt viszont, mindenki pörög ezerrel, bármikor történhetnek veled váratlan dolgok és mindig újabb és újabb dolgokat próbálhatsz ki. Ez az igazi nagy betűs ÉLET, melyet érdemes élni...
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. február 9. 17:35 Ugrás a poszthoz

Charlotte

-Milyen érzés, hát nagyon jó. Bár, ezt nem lehet ilyen egyszerűen megfogalmazni. A szobatársad, olyan, mint a legjobb barátod. Ő az, aki mindent tud rólad. Mikor van annyira jó kedved, hogy madarat lehetne fogatni veled és mikor vagy annyira magad alatt, hogy legszívesebben a falnak rohannál annyira szomorúnak és magányosnak érzed magad. Bármikor számíthatsz rá és mindig veled lesz. A szobatársad a legtökéletesebb barátoddá és egyben családtagoddá is válik.-Úgy érzem, hogy erről a témáról órákig tudnék beszélgetni. De, inkább megkímélem Charlottot a több órányi monológomtól. Szerencsés vagyok, mert ráadásul Rosy a legjobb szobatárs, akit csak kívánni lehet. Türelmes, kedves és élettel teli.  Miközbe ezt a témát boncolgatom gondolatban, a számhoz veszem az ételt és egy nagy harapással eltüntetem. Olyan, mintha soha nem is létezett volna. Erről eszembe jut, hogy majd mindenképp szeretnék én is lerakni valamit arra a bizonyos asztalra, hogy amikor lejár itt az időm és a halál szelíd csókkal kiszakít ebből a testből, akkor ne csak úgy múljak el, mint a szél sodorta por, hanem tényleg az emberek azt mondhassák rólam, hogy ő valóban egy jó ember volt, aki aztán példaképévé válhat másoknak. Tudom, hogy magasra tettem lécet, de az embernek mernie kell nagyokat álmodni, mert csak így érheti el, azt a végeredményt, amit az egyén szeretne. De, ez most nem az elmélkedés helye, azt majd este a szobám csendjében, a teljes sötétségben is megtehetem, miközben hallgatom Rosy egyenletes szuszogását.
-Ez csak természetes, mindenképp szólni fogok.-Biztosítom róla, de a következő kérdésemre kapott választól egy kicsit csalódott leszek, bár emlékeztetem magam, hogy erre már akkor felkészültem, mikor feltettem a kérdést.
-Szuperül hangzik. Biztos nagyon élvezhetted.-Elképzelem a jelenetet, ahogy Charlotte ül és a kezében egy macit szorongat. Nagyon aranyos lehetett, ehhez kétség sem fér. De, amit utána hallok, attól legszívesebben föl pattannék a helyemről és legszívesebben ugrálnék.
-A regényeket és a meséket szeretem nagyon. –Lehet megtörtént, de akár természetfeletti is. El kell azért ismernem, hogy az olyan regényeket, amelyek a valóságtól elrugaszkodottabbak, de, hát ízlések és pofonok, és ahogy az apukám szokta mondani: Gusztusokról nem vitatkozunk.
-Milyen témájúakat? Úgy értem, hogy olyat, amiben van varázslat, vagy inkább olyat, ami bármelyikünkkel megtörténhet, feltéve, ha muglik volnánk.-Most jövök rá, hogy igazából a muglik számára mi is egyenlők vagyunk azokkal a dolgokkal, amik elvileg nem léteznek a valóságban. Mégis itt vagyunk, élünk és virulunk. A gondolat, hogy én is egy természetfeletti, különleges jelenség vagyok, jó érzéssel töltött el.  Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal emeltem a számhoz a poharat, majd hagytam, hogy a hűs víz lecsorduljon a torkomon...
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. február 15. 16:28 Ugrás a poszthoz

Charlotte

Charlotte válaszára csak bólintok egyet. Hogyan is lehetne szavakkal kifejezni ezeket az érzéseket? Annyiszor próbáltam már és minden egyes ilyen vállalkozásom kudarcba fulladt, mert mindig találtam valamit, amit egyszerűen nem tudtam körülírni. Ezekre mondják, hogy az ember egyszerűen csak érzi és kész, mert csak.  A javaslatra felcsillant a szemem.
-De, nagyon is van kedvem! Szívesen megnéznék bármilyen musicalt.-Olyan izgalomba jövök hirtelen. Olyan rég voltam már színházban. Hiányzik már az a közeg, az a varázs és bámulat, amelyet csak a színház tud adni. Erre nem képes senki és semmi más. Elképzeltem, ahogy mi fekszünk egy szőnyegen és a színház kínálatát nézegetjük, ahogy nevetgélünk és megbeszéljük az élményeinket vagy éppen kíváncsian találgatjuk, milyen lehet az a darab. Aztán elmegyünk, és egymás mellett ülünk a puha bársonyüléseken és mind a ketten tátott szájjal bámuljuk a színészeket és magával ragad minket a látvány.  Hirtelen eszembe jut anyukám, akinek ez a munkája és amilyen én is szeretnék lenni, ha nagy leszek. Színpadokon állva elkápráztatni a közönséget. Mennyire csodás érzés lehet! Hiányzik a családom. Anyu, apu és az állataim, de nem érdemes szomorkodni. Itt vannak a barátaim és csomó pompás dolgot csinálhatok itt és ők büszkék rám, mert itt egy csomó új és hasznos dolgot tanulok. Erre kell koncentrálnom, mikor érzem, hogy a honvágy borús fellegei el akarnának engem repíteni egy olyan helyre, ami nagyon rossz lenne számomra. Merengésemből léptek zaja ver föl. Egy gyönyörű fekete hajú nő jelenik meg újdonsült barátnőm mellett.
-Jó napot kívánok! Katniss Flechternek hívnak.-Köszönök a hölgynek, akiről később kiderül, hogy Charlotte anyukája.
-Szia és semmiképpen se felejts el írni!-Búcsúzom el a lánytól. Majd amikor átölel, én is szorosan magamhoz ölelem. Jól esik, hogy egy újabb barátnőt találtam. Biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó találkozásunk, gondolom miközben az éppen távozó Charlottenak integetek. Hiszen még majd valamikor a baglyokat is meg kell ám venni, ezek a gondolatok örömmel töltenek el. De, ideje mennem Rosy már biztosan visszaért a szobába és tűkön ül, hogy hova a csudába tűnhettem el. Így hát bekapom az utolsó falatokat megiszom a vizet és visszaviszem az üres tálcát a helyére, majd sprintbe vágva magamat, szaladok vissza a szobámba...


Én is nagyon szépen köszönöm <3

Utoljára módosította:Bánfai Odett Zoé, 2013. február 17. 21:58
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. február 21. 19:25 Ugrás a poszthoz

Próba

Izgatottan futottam végig a folyosókon. Az úti célom a Déli szárnyon, az első emeleten található próbaterem volt. Még sohasem jártam itt, de ezen kívül már rengeteg darabot próbáltam, illetve rengeteg musicalt láttam, a megformálás stádiumában anyukámnak köszönhetően. Az alma nem esik messze a fájától, amiből következik, hogy hozzá híven én is örököltem valamennyit az ő rendkívüli tehetségéből. Az arcomon a mosoly fülig szaladt, mert eszembe jutott, milyen viccesek voltak olykor azok a próbák, amiket láttam, és amiken szereplőként én is részt vettem. A nevetések, amikor már annyira fáradtak voltunk, hogy legszívesebben otthagytuk volna az egészet, persze végül sohasem hagytuk ott és a munka végül meghozta ragyogó gyümölcsét. Rohanó lábaimat és gondolataimat egy ajtó állította meg. Itt vagyok! Vettem egy mély levegőt és egy csöppnyi habozás után benyitottam és a fejemet berakva bekukkantottam a helyiségbe. A teremben muzsikaszó hangzott.  Előttem megjelent az egyik, számomra legjobb dolog a világon, a színpad. Picike és otthonos, gyönyörű bársony függönyökkel és lépcsőkkel, hogy fel lehessen rá jutni. A tekintetemmel megkerestem a művészbejárót is. Milyen otthonos! A színház varázsa, mint mindig ugyanúgy most is elfelejtetett velem mindent és szinte öntudatlanul, kábultan és megbabonázva léptem be, miközben finoman becsuktam az ajtót magam után.  Beljebb hatalmas ablakokra lettem figyelmes, melyeknek párkányaira kényelmesen le lehet ülni. Ez nagyon jó megoldás! Ezek mellett székek is vannak természetesen, de az az érzésem, hogy a párkányt jobban fogom kedvelni. Annyival hangulatosabb!  A jelmezek tárolására szekrényeket helyeztek el. Ahogy megfordultam, hirtelen azt hittem, hogy otthon vagyok. Az ajtó mellett egy hatalmas tükör állt, pontosan ugyanolyan, mint otthon a szobámban. Emlékszem, hány órát töltöttem előtte a tánclépéseket gyakorolva vagy épp spárgára tágítva. Három éves korom óta táncolok, hamarabb, mint járni meg tanultam volna! A tükörben egy alakra lettem figyelmes. Ahogy abba az irányba fordultam megláttam Inedrát.
-Szia!-Köszöntem neki. Nem vagyunk még valami sokan, biztos a többiek kicsit később futnak majd be. Remélem nem fog fennhéjázónak tartani, de egyszerűen nem bírom megállni, hogy itt van ez a tükör! Fogtam magam bemelegítettem és sorban lementem bal-, jobb- majd angol spárgába. Majd, egy hirtelen felindulásból oldalra fordultam és lehúztam a lábamat a fülemig. Örültem, hogy még mindig meg tudom ezeket csinálni, ugyanis itt nem sok idő jut a táncgyakorlásra. Na, majd most! Majd egy hídból hátra boglival felálltam é forogtam egy fuettét. Majd boldogan távolodtam el a tükörtől. Az izmaim kellően bemelegedtek és Inedrán kívül még úgy sincs itt senki, aki láthatta volna.  Ő meg szerintem nem nagyon figyelte, legalábbis remélem, most azonban ideje abbahagyni, mert nem akarok feltünősködni...
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. március 18. 15:21 Ugrás a poszthoz

Fédra néni távozássa

-Micsoda?! Nem, nem, nem és nem. Ez nem lehet igaz!-Idegesen járkáltam föl és alá szobámban miközben folyamatosan ismételgettem a mantrámat. Ilyen nincs. Elment Rosy, a világ legeslegjobb barátnője, ezért egyedül vagyok a szobámban. Kiderült, hogy Saci néni se lesz már a házvezetőnk, de legalább őt bármikor elcsíphetem a folyosókon. Erre a fülembe jut, hogy Fédra néni is elmegy. Sokkolt a hír. Hiányozni fog! Milyen jó volt, amikor még remegő lábakkal, először léptem át az iskola küszöbét és volt valaki, aki megfogta a kezem és segített! Ő volt a Levita mozgató rugója! Most pedig elmegy.  Alexék lemennek a nagyterembe elbúcsúztatni. Én is megyek, hiszen legalább ennyivel meg tudom neki hálálni a rengeteg törődést, amit kaptam. Így hát, feltankoltam magam egy adag zsepivel  és egy csokor virággal, amihez írtam egy levelet a tanárnőnek. Azzal bánatosan lesétáltam a nagyterembe. Még csak Zsolt és Alex volt ott és mivel nagyon magányosnak éreztem magam így csendben odaosontam Alex mellé. Közben lopva elővettem egy zsebkendőt és kitöröltem a könnycseppeket a szememből...
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 6. 19:37 Ugrás a poszthoz

Runa

Vidáman, szinte már táncolva haladtam a folyosón kis sasszékkal ugrálva. Micsoda boldog nap. A feltűnő jó kedvemet egy bagoly váltotta ki, aki hírt hozott Rosyról, a legjobb barátnőmről, hogy hamarosan visszatér az iskolában. A gondolatra az arcomon a mosoly, ami már amúgy is az egyik fülemtől a másikig ért, de ha ez lehetséges most még feljebb szaladt. Ez persze nem azt jelenti, hogy az általában a búkomorság jellemző rám sőt, ellenkezőleg, az esetek kilencven százalékában mosolyt lehet látni az arcomon. Útközben egy fülbemászó dallamot dúdoltam. Észre s e vettem és a társalgóban találtam magam. Furcsán kihalt, pedig ez a hely általában zsúfolt és teli van élettel. Ugyan a festmények kitartóan fecsegnek valamiről. Pergő nyelvvel és egymás szavába vágva magyaráznak valami kötési technikákat. Kinek szólnak ezek az egyáltalán nem kedvesen megfogalmazott tanácsok?
-Mi történt?-Kérdezem, a festményeket. Mire az egyikük, elkezdd hadoválni valamit egy fekete hajú lányról, meg arról, hogy milyen bénán köt és, hogy ő próbálta ellátni tanácsokkal, de ez a lány egyáltalán nem hallgatott rá. Még tovább ecsetelte volna a történteket, de udvariasan belé fojtottam a szót, ugyanis most akad fontosabb dolgom is, mint, hogy ennek az amúgy sem jó modorú képnek a locsogását. Erősen meresztettem a szememet, hogy megtaláljam azt az illetőt, akiről a festmények meséltek. Egyszer csak megpillantom őt. Fekete haja puhán omlik a vállára, a teste görnyedten hever és két kezét szorosan a fülére tapasztja, gondolom a kéretlen tanácsok miatt. Óvatosan közelítem meg, még csak az hiányzik, hogy halálra ijesszem szegényt, aki már amúgy is szenved. Nesztelenül suhanok és hamarosan el is tűnik a távolság kettőnk között.Tudom, hogy nem kellene, de a kezem, mintha önálló életet érve felemelkedik és puhán a lány hátára vándorol, ahol körkörös mozdulatokat végez. Nem bírom, ha valakit szenvedni látok. Régen láttam egy játékot. Azt hiszem véres húszasnak hívták. Borzalmas volt, addig játszották, míg a csontjuk fehérje kivillant a bőrük alól. Még most is megborzongok a gondolattól.
-Szia, Katniss vagyok. Mi a baj?-Kérdezem lágyan. Ekkor, észreveszek valamit. Két kötőtű hever a földön nem messze a lánytól. Anyukám szabadidejében gyakran kötött nekem minden félét. Pulcsit, sálat, sapkát, bármilyen ruhadarabot képes volt egy kötőtű és fonalak segítségével készíteni, minden varázslat nélkül. Bámulatos volt. Engem is próbált tanítgatni. Sohase leszek olyan tehetséges, mint ő, de azért az alapokat sikerült elsajátítani. Ráadásul van egy olyan érzésem, hogy jobb tanár lennék, mint azok a szó szerint lelketlen hárpiák, akiket eddig kellett hallgatnia. Óvatosan felveszem és elteszem a zsebébe, később, ha akarja, akkor jó, ha kéznél lesz, de egyelőre nincs rá szükségünk. Az első, amit most tenni fogok, az, hogy beszélgetek vele. Megkerülöm és legugolok a lány elé. Ahogy belenézek, abba a szempárba beugrik egy emlék. Avtivityzés a könyvtárban, az elhatározás, hogy megismerem őt, ami sajnos nem jött össze. Mérges is voltam magamra. Kaptam egy második esélyt. Még egyszer nem szalasztom el!
-Runa, ugye te vagy az, emlékszel, találkoztunk a Levitában az activity partyn.-Remélem ő is rám ismer. Az arcmemória jobban működik az embereknél, mint a név memória. Tapasztalatból mondom!  A szemei könnyesek és duzzadtak. Egy zsebkendőt nyújtok felé és várom, hogy megszólaljon és, ha kell legyen neki valaki, akinek vagy akivel sírhat...
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 8. 17:15 Ugrás a poszthoz

Runa

A módszerem beválik, hiszen a kezem alatt levő izmok fokozatosan lazulnak el. Hamarosan már a hangján is látszik, hogy lassan megnyugszik.
-Runa, szakirodalommal nem mész semmire, az elmélet itt nem segít. Bár én nem vagyok a kötés nagy mestere, egy-két dolgot, megmutathatok neked, ha akarod, de elmagyarázni nem tudom.-Hiába, a kötés is azon dolgokba tartozik, ahol az elméleti részt akár sutba is lehet dobni, mert itt egyedül csak a gyakorlati résszel mész valamire.
-A festményekkel pedig ne is törődj, faragatlan népség.-Az egyik már épp tiltakozásra nyitotta volna a száját, de egy gyilkos pillantással belé fojtottam a szót. A kép természetesen rögtön visszavonulót fújt, hiszen még ők is tudják, hogy Katniss-sel nem érdemes összeveszni, mert a vitatkozó fél húzza a rövidebbet! A gyors rendre utasítás után ismét Runára fordítottam minden figyelmemet. Örülök, hogy az Activityre emlékszik, így nem egy ismeretlennek lát.
-Nálunk is az anyukám szokott kötni pulcsit, sálat meg egyéb ilyen cuccokat.-Pici mosoly suhan át az arcomon, mikor hideg téli estéken ültünk a meleg kandalló körül, rajtam az egyik kötött pulcsim és szemben velem anya épp egy sálat készített apának, akinek az ölében ültem. Szorosan hozzábújva öleltem, ő meg vidám történeteket mesélt sárkányokról, varázslókról és gyönyörű hercegekről, akik megmentik a királylányt. Volt, hogy varázspálcájával egyet suhintva életre keltette a szereplőket é ők 3D-ben ugráltak előttem, néha egy-egy meselény még integetett is nekem. Aztán a kószakép elszáll.
-Jó kérdés, igazából nincs konkrét dolgom, csak nagyon örülök és ezért úgy döntöttem, hogy keresek valami nyüzsgő helyett. Te még biztos nem ismered Rosyt, majd, ha jön, bemutatlak neki. –A nyakamban levő nyaklánc Rosy említésére, erősebb sárga árnyalatot öltött, szikrázó fényei ide-oda cikáztak a nyakamon.
-Sőt, ha van kedved egyszer elátogathatsz Rainbowba is.Rosy,Aileen és én lakunk benne. Rosy a legjobb barátom itt.Neked van legjobb barátod?-Kérdezem meg, hiszen valahol el kell kezdeni az ismerkedést, hát akkor innen kiindulva fogunk haladni, de az biztos, addig nem megyek el, amíg meg nem ismerem ezt az értékes lányt, kinek hollófekete haja kísértetiesen hasonlít Hófehérkére. Fura lehet, hogy mesehőshöz hasonlítom, de hát ez van.
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 11. 20:29 Ugrás a poszthoz

Runa

Az ajánlatomra Hófehérkének, azaz Runának felcsillan a szeme. Ezt a nevet már nem mossa le magáról. Mikor ránézek, egyből eszembe jut ez az idézet: "A haja fekete, mint az ében, ajka piros, mint a rózsa és időtlen-idők álmát alussza..."Imádom a meséket!
-Ami, azt illeti, szeretek sminkelni, meg ilyenek, de nem csak a szépségből áll a világ, mert az igazi szépség belülről fakad!-Tudom, hogy ezt sokszor sokan mondják, és ezért közhelyesnek tűnhet, de valójában ennek a mondatnak hatalmas tanulsága van. Ha, belül romlott vagy, akkor azt semmilyen krém vagy szemfesték sem tudja el fedni.
-Akkor, hamarosan be foglak neki mutatni, persze, csak, ha szeretnéd.-Legszívesebben szaltóznék örömömben, de, ha a testem a nem is, a szívem repdes a mellkasomban!
-Nyakláncom? Rosynak is van egy ugyanilyenje, együtt vettük őket. Rosy ideges volt, így elmentünk a boltba venni valamit. Ott találtunk egy jegesmedvét és egy lovat. Meg pár apróságot is. Egyszer csak megragadta a figyelmemet, ez a nyaklánc. Az a fele, ami a barátnőmnél van, azzal együtt, egy szívet formázott, a két lófej. Rosyval eltörtük és az egyiket én kaptam a másikat meg ő. Mikor felvettük, elkezdett világítani.  Mikor együtt voltunk, akkor meleg színekben pompázott, amikor kiderült, hogy el kell mennie, akkor pedig sötét színek váltakoztak, most, hogy visszajön, megint vidám árnyalatba öltözött.  Varázsnyaklánc, sohasem veszem le.- Mély levegő, emlékeztetem magam. Felemelem a medaliont és Runa elé tartom, hogy jobban szemügyre tudja venni, a lófejet, aminek drágakő szemében megcsillan a nap fénye. Órákig tudnék még erről beszélni, hiszen ez az emlék a kedvenceim között foglal helyet!
-Igen Rosyval és Aileenel lakom egy szobában. Majd, ha régebb óta leszel itt, te is igényelhetsz egyet.  Ráadásul, úgy rendezed be, ahogy akarod. Rád van bízva, csak a képzeleted szabhat határt annak, hogyan rendezed be a szobát. Meg persze, a társaid, de mi Rosyval mindig is egy hullámhosszon voltunk, így ez nem volt probléma.-Hála égnek! Teszem hozzá magamban, mert nem sszeretek veszekedni, pláne azokkal, akiket szeretek.
-Ráadásul, akikkel egy szobában vagy, azokat jobban is megismered, mint másokat.-Ha, belegondolok, hogy hány éjszakába nyúló beszélgetésünk volt, amiben együtt sírtunk, kacagtunk, vagy csak az élet nagy kérdéseire próbáltuk megtalálni a válaszokat.
-Nem baj, ha félénk vagy,én is az voltam, de aztán rengeteg barátom lett, akik felkaroltak,tanítottak és segítettek,ha valamibe bele törött a bicskám. A Levita az egyik legösszetartóbb házak egyike! Egyébként én is szeretek olvasni. Milyen témájú könyveket szeretsz? Nyugodj meg, nem mész az agyamra. Azért vagyok itt, hogy meghalhassalak és segítek neked abban, amiben csak tudok. De, ha nem tudnék, akkor megkeressük az én pótanyukámat, Odettet é ő biztos, hogy fog tudni nekünk válaszolni. Neked van örökbefogadód?- Még, hogy untatni? Engem aztán beszélgetés terén nem lehet lelőni. Bárkivel, bármikor, bármiről, bármeddig képes vagyok eszmecserét folytatni. Örülök, hogyha valakinek tudok segíteni és úgy látom, hogy most találtam magamnak egy úgy nevezett "pácienst", akinek szüksége van rám és nagyon remélem, hogy el fogja fogadni a segítségem és nem érti félre...
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 15. 18:55 Ugrás a poszthoz

Runa

Elgondolkodva hallgattam Runát. Igenis, sokkal fontosabb a belső, mint a külső.
-Nem te gondolod rosszul! Hidd el, hogy sokkal fontosabb, amit ott találok. Hiszen, az a te mozgató rugód.-Mutatok a szívére. Le kell beszélnem erről a butaságról. Miközben beszélgetünk, mesebeli barátnőm elkezdd feloldódni. A jégből pedig, egy nagyon aranyos ám annál félénkebb ember bontakozik ki. Az önbizalom szintjén van mit javítani. ezen, sajnos mindenki átesik, ki előbb, ki utóbb. Eszembe jutott a csomag, ami segített nekem, hogy kibontsam őt, a tartalmában levő zene pedig nyugalmat adott. Meg van! Támadt egy zseniális ötletem. Ha, a zene nekem segített, akkor lehet, hogy Runának is segít. Azzal elővettem, legféltettebb kincsemet és kinyitottam.
-Nekem segít, mikor félek. –Suttogom, miközben a zene betölti a termet és még az egyébként mindig zsémbes festményeket is magával ragadja az andalító dallam. Az izmaim egyre jobban ellazulnak.
-Rosy? Az egyik legfontosabb ember. Nem is tudom, mi lenne velem nélküle.-Ezt komolyan is gondolom. Együtt ismerkedtünk meg az iskolával és együtt tanultuk meg a varázslás mesterégének minden csínját-bínját. Runa megnézi a nyakláncom és hálás vagyok neki, amiért ennyire óvatosan bánik vele. Mikor a könyvekre terelődik a szó, nagyon megörülök. Bár, azokat a könyveket nem ismerem, amelyeket Runa mondd, de a könyveknél nem is kell jobb téma.
-Ismered a Hunger Gamest?-Ez a kedvenc könyvem, ráadásul a főszereplője az én nevemet viseli. Erre nagyon büszke vagyok.  Egy időben, mindig arról álmodtam, hogy majd egyszer jön egy Peeta nevű srác és boldogan élünk, amíg meg nem halunk. Most, hogy felnőttem már másképp látom a dolgokat, de az álmok világában, örökre gyermek maradok. Az álmokról nem fogok lemondani soha. Imádok álmodni! Hiszen, a szürke hétköznapokban igazi kis színfoltokká válhatnak. Jóslástanon, amikor kifejezetten ez volt a téma, azt az álmot sohasem felejtem el. Örökké szép emlék marad. Ráadásul úgy tűnt, mintha valóságos lenne.
-Hol is kezdjem? Az én örökbefogadóm Odett. Ha, bármi problémám van, őt keresem meg vele. Odett pedig, segít megoldani, vagy, ha kérdésem van, akkor válaszol nekem. Szóval, ha még nincs neked, akkor a Levitában kérj egyet, hiszen ő tud neked segíteni, hogy a végén jobbá válj minden téren. Amolyan pótanyuka.-Igen, ez a legmegfelelőbb szó rá. Odett nagyon sokat segít nekem. Ha, valami bajom van, akkor őt bármikor megtalálom. Egy nap, ha nagyobb leszek én is szeretnék örökbefogadó lenni, mert biztos vagyok benne, hogy csodás érzés segíteni valakinek. Igaz, hogy nem vagyok Run örökbefogadója, de jó érzés segíteni neki.
-Ha, van még kérdésed, szívesen válaszolok. –A kedvességre eső megjegyzés nagyon jól esik. Sokszor mondták, a muglik, hogy más vagyok. Mindig kitűntem a tömegből, de itt végre elfogadnak. Ez nagy boldogság a számomra.
-Hófehérke, bocsánat Runa, milyen tantárgyakat vettél fel?-Hopsz, nem baj, legalább lesz beceneve.
-Nem baj, ha ezen túl Hófehérkének foglak hívni? Annyira hasonlítasz rá, és én nagyon szeretem a meséket. Te, hogy vagy vele?-Hamár lebuktam, akkor induljunk tovább ezen a szálon a beszélgetésben. Remélem, nem fog lenézni, hogy szeretem a meséket, mert utálom, hogy a muglik azt hiszik, hogy a meséket csak a kicsik szerethetik. Butaság! A mesék mindenkihez szólnak!
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 22. 18:03 Ugrás a poszthoz

Hófehérke


Nehéz szívvel csukom be a dobozom ajtaját, hiszen ezzel a csodás dallam is eltűnik. Az utolsó akkordok még lebegnek a levegőben, majd lassan elhallgatnak, és egy ideig beáll a csönd. Runa megjegyzésére hevesen bólogatok. Erre a tárgyra nincsenek szavak. Sok emlék, a sok segítség! Természetesen az eredmény sem marad el, hiszen Hófehérke máris kivirult, mint mikor anyuval a kertünkben körbe jártunk az elszáradt, haldokló növények között. Elég volt csak egy suhintás és a virág újra élt. Ilyenkor mindig letépett egy orchideát és a hajamba tűzte, varázslattal pedig egy hétig ott tündökölt a hajamban.
-Van egy ország, aminek van tizenkettő körzete a fővárosa pedig Panem.  Egyszer a körzetek lakói fellázadtak és tizenhárom körzet kelt fel királya ellen. A tizenharmadik körzetet elpusztították, a többi tizenkettőt, pedig arra kötelezték, hogy minden évben, a körzetekből kisorsolnak körzetenként egy lányt és egy fiút, tizenkettőtől tizennyolc éves korig. Ez a huszonnégy gyerek vesz részt az éhezők viadalán, ahol életre-halálra kell küzdeniük, de csak egy győzhet. Katniss testvérét Primet kisorsolják, de ő önként jelentkezik helyette.  Ez a sorozat egy három kötetes trilógia, mindegyik kötet egy-egy éhezők viadalát ír le. A sorozat főszereplője Katniss, aki részt vesz mindhárom viadalon. De, azt nem árulom el, hogy mindet meg is nyeri-e, és mielőtt azt gondolnád, hogy úgy is igen, akkor nagyon tévedsz!-Remélem felcsigáztam, hiszen ezt a könyvet nem lehet kihagyni.  Annyira magával ragadó könyv. Peeta, akinek a lénye lehengerel, Ruta, a kicsi lány és nem utolsó sorban Katniss a bátor hős. A névadóm, anyu meglepődött, mikor olvasta, hogy Katniss a főhős is, hiszen nem egy gyakori névről van szó.
-Pótanyut, van a Levitában, egy papír kirakva, hogy Örökbefogadunk. Oda kell fölírnod a neved és ott valaki kiválaszt téged, és küldeni fog neked egy baglyot. –Annyira boldog voltam, mikor Odett kiválasztott, madarat lehetett volna fogatni velem! Büszke voltam, legszívesebben éjjel-nappal csak a nyomában lettem volna, de sajnos, neki is sok dolga van, hiszen egy prefektus!
-Tizenöt? Az szép, azt ugye tudod, hogy ebből mind le is kell vizsgáznod?-Nekem hat tantárgyam volt, de az is eléggé soknak tűnt. Órákat ültem könyvek fölött. Ha, pedig nem akkor annyira izgultam, hogy muszáj volt a dobozomból áradó dallamot hallgatni, hogy ne uralkodjon el rajtam a vegytiszta pánik.  Szerencsémre a tanárok nagyon rendesek voltak és nem a hibákat keresték a feleletemben, hanem az értékelhető dolgokat és igyekeztek mindent kihúzni belőlem, amit csak tudtam. Hirtelen megijedek, az elszólásom miatt, de Runa arcán látott izgatottságtól megnyugodok. Akkor még sem baj.
-Igen, Hófehérke. –Mosolygok rá. Ezen túl így hívom, milyen jó dolog mosolyt csalni valaki arcára. Hova lett az a könnye szemű lány? Eltűnt, szertefoszlott, mintha sohasem létezett volna. Helyette, egy vidám, bűbájos lány ül előttem, aki ráadásul okos is. Megtisztelő, hogy enyém az első becenévadó jog. Hurrá!
-Tényleg? Nekem mindegy, milyen mese. Igazából szinte mindet kedvelem. A gyufaárus lány szerintem is nagyon szomorú, ugyanakkor szép is. Így egyszerre!-Ez a mű szépsége. Andersen zseniális író volt, olyan bájt adott ennek a szomorú történetnek, amit szavakkal nem lehet leírni. Sohasem értettem, miért nevetnek a kamaszok a meséken, hiszen annyi tanulsága és mondani valója van!
-Szereted a zenét? Milyet?- A zene minden nyelven képes szólni. Átjárja az egész testedet a kislábad ujjától egészen a fejed búbjáig. A zenében szabadság van, akár a könyvekben. Talán, ezért szeretem őket, a szabadság érzéséért, amely mindenkinek megadatik. Már csak az a kérdés, hogy élsz-e ezzel a lehetőséggel, vagy nem...
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 29. 18:03 Ugrás a poszthoz

Hófehérke

Runa szeme csillogásából ítélve, jól sikerült a könyv beszámolóm. Hiába, ez a könyv minden mást túlszárnyal!
-Persze, szívesen kölcsönadom neked, csak kopogj be hozzám a Rainbowba. Nyugodtan hívhatsz Katnek.-Mosolygok rá. sokszor hívnak az emberek Katnak, kicsit olyan a kiejtése, mint az angol macska szónak. Szeretem a macskákat, bátrak, ügyesek és elegánsak. Nekem is van otthon, sőt az igazság az, hogy három is. Hófehérke arcán ezernyi gondolat suhan át, az örökbefogadási témával kapcsolatban. Szinte hallani lehet, ahogy a kerekek pörögnek és zakatolnak a fejében.
-Én melodimágiát, jóslástant,mugli ismeretet,gemmológiát, önismeretet és elemi mágiát tanulok. Kedvencem pedig, az önismeret és a mugli ismeret, de mindet szeretem.-Ezekkre a tantárgyakra is bőven elég lesz készülni a vizsgákon. Bár, az idei vizsga, nem volt olyan vészes. Rosszabbra számítottam, de nem szabad elbíznom magam, mert annak súlyos esés lehet a következménye. Az pedig egy csöppet sem hiányzik, hogy év végén megbukjak! El is bujdosnék szégyenemben. Örülök, hogy a becenevem végül is jól sült el. De, hát mit tehetek, ha tényleg kiköpött mása? A gömböcös mesén elmosolyodok. Ilyesztő? Én mindig viccesnek tláltam. Pláne azt a részt, mert olyankor apu mindig eljátszotta, hogy bekebelez engem és ilyenkor elkezdett csikizni, olyankor az egész ház visszhangzott a kacagásomtól.
-Igazából, minden műfajban otthon érzem magam. Talán egyedül a kemény rockot utálom. Szereted a musicaleket?-De, tényleg a klasszikust azért szeretem, mert lágy, a popot, mert energikus, a musical pedig viszi a pálmát. A színháznál nincs is szebb hely a világon. Akármire van szükséged, ott megtalálod. Nyugalomra vágysz vagy épp tombolásra? Mindkettőt megkaphatod! Varázslat, melyhez bárki hozzáférhet és nem is kell más hozzá, csak lélek. Anyukám színésznő, ezért lehet, hogy elfogult vagyok, de akkor is! Kicsi koromtól fogva körbe vesz. Szerencsés vagyok, hiszen keveseknek adatik ez meg.
-Budapest mellett lakom egy festői környezetben. Van egy kétemeletes házunk, hozzá egy hatalmas birtokkal, amiken lehet lovagolni. Van egy lovam Ezüst Hold, három kutyám és három macskám. Tudom kicsit olyan, mint az állatkert, de imádom őket. Te hol laksz? Vannak állataid?-De, ha ez a sok minden nem lenne elég, még vasárnaponként, mielőtt idejöttem volna, rendszeresen jártam egy menhelyre, ahol jelenleg is százhúsz kutya várja szerető gazdáját. Szegények, milyen szívtelenek voltak velük az emberek. Elütik őket, kidobják vagy éheztetik őket. De, a gondoskodásodért cserébe olyan szeretettel vesznek körül, mint senki más. A vakáció alatt rengetegszer látogatom meg őket. Imádom az állatokat,azért amilyenek...
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Katniss Flechter összes RPG hozzászólása (57 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel