28. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Tanári és képességoktatói pályázat reloaded, részletek a hírben!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Jessie Lisbeth Diana Redway összes RPG hozzászólása (11 darab)

Oldalak: [1] Le
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. november 18. 14:06 Ugrás a poszthoz

Zötyögve állt meg az állomáson a vonat, én pedig szedelőzködni kezdtem. Leemeltem a bőröndömet, majd megtorpantam.
Vajon jól tettem, hogy visszajöttem? Vajon vár engem még valaki ebben az épületben?  
Gondterhelt lélekkel, de fagyos, érzelemmentes arccal léptem le a vonatról, az állomásra. Hideg levegő csapott meg, és az egyedüllét. Senki nem volt a peronon, egyedül utaztam. De nem hibáztathatok ezért senkit.
Megálltam, és leültem a bőröndömre, valahogy nem akaródzott tovább menni. Lehunytam a szemem, hogy átgondoljam az elmúlt három hetet.
Hazahívtak, én pedig gondolkodás nélkül csomagoltam és ültem vonatra. De nem szóltam senkinek, itt hagytam Kathie-t, itt hagytam Yar-t, egyedül csak Janey-nek szóltam a munka miatt. Amikor elindult a vonat, akkor nem voltam benne biztos, hogy még visszatérek.
Nem tudok semmit már róluk, nem írtam nekik levelet, nem kerestem őket, nem szóltam hol vagyok, s mit csinálok.
Otthon persze nem ért nagy meglepetés.
Esküvő.
Különösképpen nem rázott meg a hír, valahogy nem is érdekelt. Viszont az utolsó héten már nem bírtam.
Még hogy én a koszorús lány? Egy idegen nőnek? Nem..azt hiszem itt tört ki minden belőlem.
A fülemben csengtek a vita mondatai, szemem előtt láttam apám vérvörös arcát. Muszáj volt visszaszöknöm, nem bírtam ott maradni.
Csak egy-két hetem van regenerálódni, hisz a mostoha bátyám ideiratkozott be.
A nagy gondolkodásban észre se vettem, hogy lassan sötétedik, a fogaim hangos csattogással jelezték, hogy fázom. Teljes testem remegett, de én nem mozdultam. Az a pár hét alatt gyökeres változáson mentem át. A régi Jess eltűnt a mélységben. Helyette egy új, komor, hallgatag jött vissza az iskolába.
Utoljára módosította:Laurena Aquamarine, 2012. november 28. 20:34
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 1. 12:10 Ugrás a poszthoz

  Nem is tudom meddig üldögéltem úgy egymagamban, észre se vettem, hogy fogaim ütemesen koccantak össze a hidegtől, reszkettem, olyan hideg volt. Ültem ott egymagamba, próbáltam kitisztítani a fejem, amibe most egy óriási káosz uralkodott. Még a léptek zajára se reagáltam, és a rövid két félmondatra is késve kaptam fel a fejem.
  A szőkeség állt ott teljes méretében, ő ejtette ki azokat a szavakat. A darabokra tört lelkem közepén két biztos sziget állt eddig.. Yar és Kath. Most az első hangos robajjal szét esett.
  Belül..belül ordítottam, zokogtam, megtörtem.
  Kívül..szemrebbenés nélkül, hideg tekintettel néztem a szemébe. Felálltam, és egy nagyobb lépéssel leszűkítettem a távolságot köztünk néhány centire, orrunk szinte összeért.
  -Honnan tudtad, hogy ma jövök vissza?-kérdeztem hűvösen. Szerettem volna tudni, hogy honnan informálódott, hisz én én nem szóltam senkinek se arról, hogy elmegyek, se arról mikor jövök vissza.
Nem szándékoztam ellépni előle, ott álltam, hűvös, összeszűkült íriszekkel, és figyeltem a tekintetét.
Aztán élesen belém nyílalt a tudat. Miért jöttem vissza? Ki van nekem még itt, akiért érdemes itt élnem.. már csak Kath maradt egyedül. És miért lepődtem meg Yarista szavain? Hisz legbelül mindig is tudtam, hogy ez lesz, hogy nem bízhatok meg benne, hogy nem támaszkodhatok annyira rá, mert nem lesz mellettem 100%-ban. A felismerés hideg zuhanyként ért, belül a régi énem utolsó darabjai sikítva foszlott szét. Már csak egy dolog érdekelt..
  -Ki az?-
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 8. 13:16 Ugrás a poszthoz

  Mivel reggel érkezett egy levél, miszerint ma érkezik Greg, egész nap az ágyban döglöttem, és csak este kezdtem el készülődni. Megmosakodtam, felöltöztem, hajamat kibontottam, hullámos fürtjeim csak úgy lobogtak utánam. Kiszedtem a szekrényem egyik rejtett zugából egy üveg Lángnyelv whisky-t, és elsüllyesztettem a táskám mélyében.
  Ahogy elkészültem kiléptem a szobából és ajtót hangos csapódással csuktam be. Magabiztosan, hideg tekintettel mentem, minden lépésem után koppanások hallatszottak.
A levélben az állt, hogy a Bejárati csarnoknál kell várjam, és mikor megérkeztem leültem az egyik eldugott zugba, ahol meghallom az érkezését. Elővettem az üveget, koccintottam saját magammal, és jól meghúztam. Kellemes égető érzés futott végig rajtam, lehunytam a szemem, és hagytam hogy az emlékek elöntsenek. Ha valaki nézett volna kívülről semmit se vehetett volna észre rajtam, de belül kavargott minden. Hirtelen egy erős kép villant be, és keserű íz töltötte el a számat, ezért megint meghúztam az üveget. Azóta az incidens óta nem is láttam Greget, mióta szép szóval bepróbálkozott nálam, vagyis ki kellett dobjam a szobából. Ahogy egyre jobban felbukkantak az emlékek egyre gyorsabban ittam.
  Hirtelen lépések zaját hallottam, amik egyre közeledtek, majd elhallgattak. Kikucskáltam a rejtekhelyemről, és homályos tekintetemmel megpróbáltam kivenni, hogy ki érkezett.
  -Erre-erre.. -szólaltam meg, mikor felismertem Greg-et. Ő se egy szende kisfiú, amit be is mutatott otthon a szobámba.
Nem voltam hajlandó felállni a helyemről..vagyis már nem voltam képes. Az üveg alján már alig volt valami az italból.

Kinézet.
Utoljára módosította:Jessie Lisbeth Diana Redway, 2012. december 8. 13:19
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 14. 09:59 Ugrás a poszthoz

  -Inkább kúszva megyek a szobámig, mint hogy te támogass.- vigyorogtam, vagyis vicsorogtam rá. Miután elkobozták tőlem-a már üres-üveget, megpróbáltam fölállni, de reménytelenül. Hát, akkor itt alszom, vagy akármi.
Kicsit lecsukom a szemem, s mikor újra felnyitom Greg képe már az arcomtól néhány centire vigyorog. Kérésére felemelem a kezem és amennyire csak tudtam, és amennyi kitelt az erőmből ellöktem magamtól. Tudtam, hogy ez sokat nem segít, úgyis visszajön, úgyse hagy békén, de a józan gondolkodásomat befolyásolja az alkohol.
Csak reménykedtem, hogy jön valaki erre, aki nem tanár, nem prefektus, és leüti ezt az idiótát.
  -Na és, hogy tetszik az iskola?-kérdem gúnyosan.-Itt meddig fogod húzni?-
Hogy lehet apám ilyen vak? Oké, hogy elveszi a nőt, az tényleg nem érdekel már, de hogy hozzon magával még két kölyköt is? És az egyik ennyire idióta legyen, a másik meg kis vakarcs, aki azt hiszi, hogy most kapott egy nagy nővért. Most ha látna, biztos nem szeretne rólam példát venni.. vagy lehet mégis?
  -A húgicádat hol hagytad?- Kérdezősködöm Tanjaról. Fura, hogy őt nem küldik ide.. tényleg, még azt se tudom, hány éves. Végül is, nekem csak jó, ha nem akasztják őt is a nyakamba.
Hirtelen Yarista fejét láttam, aki szomorúan és rosszallóan rázta a fejét. De mire kettőt pislogtam eltűnt. Zseniális, most már képzelődöm is.
Szemem hozzá szokott a félhomályhoz, és jobban ki tudtam venni Greg alakját. Ha jobban megfigyelem, rá kell jönnöm, hogy nagyon is helyes. És ahogy megismertem, az Edictumnak még egy alany lesz.
Reszkess Yar..
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 29. 18:59 Ugrás a poszthoz

  Elvettem a cetlit, elolvastam majd cafatokra téptem és elszórtam körülöttünk. Így éreztem magam belül.. pont ilyen darabokban.
Nem mozdultam előle, az orrunk már szinte összeért. Ekkor hirtelen megmozdult, és megölelt. Pár másodpercig hagytam, de a két karom csak lógott a testem mellett. Majd ellöktem magamtól Yar-t.
  -Ne búj mindig Kath mögé és ne használd ki a köztünk lévő barátságot. Nem, te nem szerettél.. és nem is szeretsz.-ne kiabálok, csak halkan mondom. A hangom jeges.- És szerinted ez a jó út a változás felé? És látod?? Még egy bizonyíték, hogy nem szerettél, mert ha valakit szeretünk, akkor nem érdekel mások véleménye.- Még mindig nem emeltem fel a hangom, hisz tudtam, hogy hatásosabb lesz mintha ordibálnék. Figyeltem a fiú arcát, kíváncsi voltam a reakciójára a szavaim után.
  Egy darabig figyelmen kívül hagytam a számonkérését, úgy éreztem nem áll jogában előszedni. Csak gyilkos tekintettel figyeltem az arcát, majd az órámra néztem. Ma még akartam találkozni Kath-el is. Ő is egy fontos ok volt amiért haza siettem. A levele amit küldött tömör volt, de leírta bele a jelenlegi .. khm.. állapotát. Igaz nem válaszoltam rá, de siettem vissza.
  -Azt hiszem, hogy már nem nagyon tartozik rád, hogy mit csináltam.-villogtak a szemeim.- De azért mesélek neked.. Haza utaztam, mert hívott apám. De az esküvője előtt leléptem és visszajöttem. Ja és mielőtt elszöktem, a mostohatesóm rám mászott, és alig tudtam kidobni a szobámból. Röviden ennyi.-rávigyorogtam, de ez nem a megszokott mosoly volt, hanem gunyoros. -Igen, megváltoztam, de te, Yarista, nem változtál semmit.-
  Hátraléptem egyet, és felemeltem a bőröndömet, de nem tudtam elindulni. Vettem egy mély levegőt, léptem egy nagyot és egy csókot leheltem Yar szájára, majd mentem tovább. Lassan mentem, és kíváncsi voltam, hogy utánam jön, vagy marad.
Utoljára módosította:Jessie Lisbeth Diana Redway, 2012. december 30. 12:32
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 29. 21:35 Ugrás a poszthoz

  -Inkább, minthogy egy ujjal is hozzám nyúlj.-suttogom a padlónak.
A lökésem csődöt mondott, és Greg egy tapottat se mozdult előlem. Belebújt az arcomba s bambán belevigyorgott. Éreztem a keze szorítását az arcomon, ahogy elfordítja a fejem.
   -S még is mit szeretnél tőlem kicsikém? -fordultam felé önszántamból. Míg az egyik kezemmel még támaszkodtam, a másik kezemmel a nyaka köré fontam. DE csak egy pillanatig. Ellöktem magam, és újra a a falnak döltem, tisztességes távolságra a bátyámtól.
Láttam, hogy kényes témára tapintottam, és még így ittas állapotban se voltam annyira gonosz, hogy tovább fokozzam. De legalább nem látom, csak ha haza megyek, az pedig nem lesz sűrűn.
A Yarista látomásom ahogy jött, úgy ment.
  -Hogy miért vagyok itt?-emelem fel a hangom.- Mert egy levél erre utasított, hogy jöjjek eléd, és khm..vigyázzak rád.- magyaráztam. Csak hát, kicsit sokat kellett várni, és volt nálam gondűző.
Előredőltem, megtámaszkodtam a srác vállába, és felnyomtam magam két lábra, majd húztam magammal őt is. Tettem felé egy botladozó lépést, de sikertelenül beleestem az ölébe, a karjaim a nyaka köré fonódtak.
   -Na és kivel szilveszterezel és merre?- tereltem el a figyelmét erről a szituációról. Igaz, mindjárt itt az Újév, és én még nem tudom kivel fogok bulizni és hol. Végűl is mindegy, csak legyen mit inni és legyen zene amire táncolni, na meg társaság. Tőlem lehetnek teljesen idegenek. Vagy..- Gyere húzzunk el valamerre, vegyünk ki egy hotelszobát, néhány üveg piát, és bulizzunk- Igen, azt hiszem a Lángnyelv whisky beszélt belőlem, és az igazi énem meg csak reménykedett, hogy Gregnek van más programja.
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 31. 13:06 Ugrás a poszthoz

Woodarn Collenwen


 Kezdtem egy kicsit elhanyagolni magam, semmi sport csak amíg lemegyek a boltig és vissza. Na meg az állandó étkezés. Persze nem látszott meg rajtam, de nem is szeretném a jövőbe sem, ezért inkább teszek ellene. Jobban szeretem, ha a szabadban tudok edzeni, otthon mindig kihasználtam a nagy birtokot, és csak ha a gépeken edzetem akkor mentem zárt helységbe, de most a hideg nem csábított annyira plusz nem szeretek nagyon felöltözni.
  Korán ebédeltem, így nem kellett féljek, hogy rosszul leszek az étel miatt. Felvettem egy fekete futónadrágot, egy kék toppot, és egy hozzáillő kék tornacipőt. A hajamat nem hagytam szabadon, mert csak akadályozna, inkább szoros lófarokba kötöttem, és feltettem egy hajpántot is. Egy hátitáskába bedobáltam egy töröközőt meg egy üveg jéghideg vizet. És indulhattam is. Szerencsére egy év alatt megtanultam, hogy mi hol van az épületben, ezért csak nagy ritkán tévedek el.A folyosó kihalt volt, mindenki inkább a jó meleg szobájában, esetleg velem ellentétben ebédelnek..ebéd időben.
  Az erőnlét termébe már volt egy hímnemű aki a futópályán rótta a köröket. Gyorsan végigmértem a srácot, már amennyit láttam belőle. Első pillantásra is megtudtam állapítani, hogy a fiú a helyesebbik fajtából való. Aztán levettem a tekintetem róla, és körbenéztem a terembe, és egyből megakadt a tekintetem a gépeken amik a bejárat mellett voltak el helyezve. Úgy terveztem, hogy a futógépen kezdem, és majd meglátom, hogy merre tovább. Ledobtam a gép mellett a táskám, és felálltam a futógépre. Figyeltem a ritmusra és a légzésre is, de félszemmel a srácot néztem. A fejembe mint csak egy magyar szám ment a fejembe, vagyis annak is csak a refrénje.
Megráztam a fejem, hogy kitisztuljon, megpróbáltam nem az edzőtársamra figyelni, hanem csak magamra. Kirekesztettem a dallamot is a fejemből, és minden egyéb zavaró gondolatokat.
Csak futottam.

Öltözet.
Utoljára módosította:Jessie Lisbeth Diana Redway, 2013. január 10. 10:55
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 10. 10:52 Ugrás a poszthoz

Woodarn Collenwen
  

  Felvettem a környezetem zajait így már csukott szemmel is ment a futás. Hirtelen valami elhallgatott és megzavart. Felpattantak a szemeim, körbenéztem és észrevettem, hogy a srác abbahagyta a futást.  Lassan én is kezdtem elfáradni, de csak futottam tovább, még az se zavart meg, hogy a fiú felém vette az irányt. Csak mikor odaért, és megszólított álltam le.
  -Szia! Hát ez közelebb volt. Na meg nem szerettelek volna zavarni.-mosolygok rá.
Leszálltam a gépről, felemeltem a táskám és kivettem belőle a törülközőmet és megtöröltem először az arcom, majd a nyakam. A nyakamra helyeztem én is a törülközőt, majd elővettem az üvegem és ittam belőle pár kortyot, majd visszadobtam a táskámba.
  -Háát..-húztam el a szám szélét.-.. Benne vagyok, de szólok nem nagyon tudok kosarazni, sőt.. Szóval ha megtanítasz, akkor mehet.- nevettem rá, azzal a tipikus Jess nevetéssel.
Felkaptam a táskám a vállamra, megfogtam a srác kezét és elindultam a kosárpálya felé. Ledobtam az egyik sarkába a táskám rádobtam a törülközőmet majd a szememmel kikutattam a kosárlabdát.
Kerek, narancssárga.
Igen az lesz az. Odafutottam, felemeltem, párszor pattogtattam, de kicsit nagyon bénán, majd visszasétáltam a sráchoz. Egyik kezembe a labdát tartottam, a másikat csípőre tettem, félrebillentett fejjel mosolyogtam rá.
  -Na? Kezdhetjük tőlem.. Megtanítasz dobni?-vigyorogtam.
Felé dobtam a labdát és csak reménykedtem, hogy jó a reflexe és kikapja. Léptem felé még egy párat, hogy elé kerüljek.
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 10. 13:02 Ugrás a poszthoz

Leon O. Langley

alias Superman



 Ma rengeteg dolgom volt. Összepakoltam a szobámba, hisz hamarosan költözünk, majd le kellett rohanjak a faluba. Először benéztem a Boltba, hogy kell-e valakinek segítség, majd mivel Janey volt bent és biztosított arról, hogy elmehetek rohantam a házhoz. Kiadtam néhány parancsot a tervvel kapcsolatban, majd körbenéztem. Tökéletes lesz. Sajnos Kath nem nagyon tud ezzel foglalkozni..khm.. technikai problémák miatt, és este nem dolgoztathatjuk a népet. Így rám hárul ez a feladat, de szívesen csinálom.
Aztán kellett néhány dolgot még vásárolnom, magamnak meg Nokedlinek. De nem tértem vissza egyből a kastélyba, inkább sétálni indultam.
  Olyan fura lesz leköltözni ide. Elszakadni a kastélytól, mindennap feljárni oda órákra, esetleg másokkal találkozni. Fura, de jó lesz, én bízom benne.
Szinte vakon közlekedtem a gondolataimba merülve, és észre se vettem, hogy beértem a temetőbe. Itt még sose jártam.. Libabőrös lettem, ahogy egy szélfuvallat megérintett és mikor jobban körbenéztem, kezdtem észrevenni, hogy sötétedik.
  A sírfeliratokat kezdtem el böngészni de egyre közelebb kellett hajoljak mert egyre csak sötétedett. Hirtelen valami zörgésre lettem figyelmes, felkaptam a fejem, hogy honnan jön a zaj, de nem láttam semmit és senkit. Tudtam, hogy nem biztonságos, hisz van itt minden.. vámpír, vérfarkas, rellonos..
  Nem jutottam tovább a gondolkodásban mert valami hangos csaholással ledöntött és rám mászott.  Mire kettőt pislogtam már a földön csücsültem és egy hatalmas, de gyönyörű kutya terpeszkedett rajtam.
  -Te meg, hogy kerülsz ide?-nevetek- Nem szeretnél leszállni rólam?-kérdem, de ő tovább ül rajtam diadalittasan.
Remek.

Ruha.
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 10. 17:21 Ugrás a poszthoz

  -Konyítok pár sporthoz.-kacsintok rá, hisz várja még egypár meglepetés.-Tényleg nem tudok..-suttogtam, de nem mertem a szemébe nézni, mert a végén lebukom.
Tágra nyílt szemekkel figyeltem miközben a szabályokat magyarázta, és nagyokat bólogattam. Mondjuk ha tényleg nem tudnék kosarazni, akkor ebből a magyarázatból nem sokat értenék, de hagyjuk.
  -Persze, világos.- nevettem, és vártam, hogy elkezdjük.
Viszont a srác-akinek a nevét még nem tudom-megállt a hátam mögött, és elkezdett tanítgatni dobni, én meg eljátszottam a szuper bénát, ő meg jókat röhögött rajtam.
  -Hé, ne nevess ki.-mondtam, persze nem gondoltam komolyan. Úgyis meglátjuk ki nevet a végén.
  -Oké mehet. Majd dobok valahogy, ne félj.-kacsintottam, és elfoglaltam a helyem.
A fiú kezdett, pattogtatta a labdát, neki futottam én is, majd mikor ráakart dobni egy ugrással kiütöttem a kezéből a labdát, majd hátrébb pattogtattam, és egy diadalittas vigyorral néztem a srácra.
  Megjegyzés az egészhez, hogy otthon -habár a drága Apámat nem érdekelte mi van velem, a látványt megtartotta- volt futó-, kosár-,röplabdapályám. Emellett konditerem is. Csak tánctermet nem kaptam, de beletörődtem.
Szóval majdnem minden nap kosaraztam kiskorom óta a személyzettel, így hát jártas voltam ebbe a sportba (is).
Jó viccnek kezdődött ez a játék, kicsit lóvá tettem a fiút, de ez kellett ahhoz, hogy a mai napom jól végződjön.
  Egy nagy ugrással rádobtam a palánkra, majd összeszűkült szemmel figyeltem, ahogy köröz a gyűrűn, és ragadozó tekintettel  szuggeráltam, hogy bemenjen..
Jessie Lisbeth Diana Redway
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. március 25. 20:43 Ugrás a poszthoz

  Mostanság csak úgy jártam az iskola folyosóit egyedül, esetleg Nokedlivel, legtöbbször kávéval a kezembe, így félő volt, hogy elpatkolok koffeinmérgezésben. Ma is kint jártam a Réten, majd visszamentem a szobámba egy kis alvásra. Ébredés után felöltöztem, megmosakodtam és elindultam egy kis délutáni sétára.
Fekete nadrágot, poros toppot vettem fel, rá fekete zakót és fekete csizmát. Vörös hajzuhatagomat felfogtam egy nagy copfba. És így indultam el és pórázzal a kezembe ,aminek a végén Nokedli ugrált.
Elsétáltam a Fejetlenség Folyosójáig, ahol aztán fogtam magam és lecsücsültem a földre, reménykedve, hogy valaki megbotlik a lábamba és hasra esik. Muhaha .. Éljen a navine-s kedvesség!
Nem kellett sokat várni, már is megjelent egy megszeppent leányka kezébe egy enciklopédiával. Nem tudott láthatatlanul belopódzni a folyosóra, ezért ahogy észrevették a festmények egyből színdarabot rendeztek, és vitatkozni kezdtek.
A félhomályból kicsit felemelkedtem, és halkan megszólaltam.
  -Mégis kit szeretnél megölni azzal a kezedben.-suttogtam, remélve, hogy ráhozom a frászt.
Hú, de kedvesek vagyunk így a délutáni órákban, csupa báj.
Az előttem viaskodó festmények egyre hangosabban vitatkoztak a szerelmükön, én meg dühömben felpattantam kezembe a pálcával,-tuti, hogy a mellettem álló szívinfarktust kapott,- és a festményekre kiabáltam.
  -Fogjátok már be azt a lepcses szátokat,-hadonásztam a pálcámmal- ha nem szeretnétek, hogy felgyújtsalak.
Lenyugodva huppantam vissza a helyemre.

Kinézet.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Jessie Lisbeth Diana Redway összes RPG hozzászólása (11 darab)

Oldalak: [1] Fel