36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Ne feledjétek! 2024. március 16.  23:59-ig várjuk a tanári, képességoktatói és házvezetői pályázatokat!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Kumagoro összes RPG hozzászólása (13 darab)

Oldalak: [1] Le
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2012. október 21. 13:53 Ugrás a poszthoz

Gergő

Volt egy falat sütim. Volt. Egy falat. Sütim. Ami most már nem az én sütim, mert az a koszos fenevad ellopta!
- Hess! Ne! A sütimet hagyd itt! - kiabál Kumagoro egy madár után nem messze a tértől, ugyan még nem látszik, mert egy facsoport eltakarja.
Akkor is visszaszerzem - fogadkozik a plüssnyúl, és bosszúsan trappol a tolvaj galamb után. A madár, mintha direkt szívatná a szerencsétlen gyerekjátékot, mindig éppp csak annyira távolodik el Kumagorotól, hogy az ne érje el őt. A nyuszi fülét-karját lóbálva szalad a csőrös után.
Valójában nem lenne akkora szüksége arra az utolsó falat muffinra, hiszen úgy bespannolt már a kastély házi manóival, hogy szabad bejárása van a konyhába, és ha éjnek évadján kíván meg egy kis citromtortát, a barátai éjnek évadján állnak neki sütni.
Most is csak az elv az, amiért harcba száll a gonosz galambbal. Mégsem illik csak úgy eltiedülni más kajáját. Kumagoro rendes gyerek, bárkinek szívesen ad a süteményéből, ha az szépen megkéri. Vagy ha az illető - esetünkben madár - nem tud beszélni, elég, ha ráutaló magatartást tesz, vagy elég látványosan kopog a szeme, és a jó szívű nyúl egyből megosztja vele étkét. De ez a galamb egyszer csak odarepült a fűben ücsörgő plüssnyuszihoz, és amikor az épp beszédbe elegyedett volna vele, sunyin odatipegett, és csőrével kikapta a muffin végét a mancsookból. Nem fogyasztotta el rögtön, hanem hagyta, hogy Kumagoro egész utcán át kergesse.
Most felrepült a parkban álló szökőkút közepén álló szoborra, és kíváncsian fordul vissza várva, mit lép erre a rózsaszín szőrmók.
Nekem kell az a falat - tökéli el Kumagoro, és felmászik a kút párkányára. Megsaccolja a távolságot a padka és a szobor között. Nem tűnik olyan szélesnek az átugrandó víz. Nekirugaszkodik... tappancsai elhagyják a követ, és ekkor tudatosul a nyusziban, hogy mégiscsak széles az a folyó.
Loccs.
- Segítség, segítség! - jajjveszékeli a plüssnyúl, pedig igazából nem is merült a víz alá, mert ahhoz túl sekély a szökőkút. Mindenesetre nagyon vizes lett a bundája, a teste vattatömése pedig borzasztó gyorsan átázott. Kumagoro még sosem érezte ilyen pocsékul magát.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2012. október 22. 15:14 Ugrás a poszthoz

Kicsit vizes kissrác:)

Brrr - valaki kiemelte a nyuszit a vízből. Kumagoro minden tagja súlyosan csüng lefelé. Próbálná megmozdítani a karjait, de olyan, olyan nehezek.
- Köhöszöhönöm - hebegi a nyúl -, életmentő úr!
Arcát belefúrja az őt magához szorító valaki kabátjába.
A segítségére siető fiú csurom víz lesz az átázott plüsstől. Kumagoro olyannyira el van foglalva a maga nyomorával, hogy udvariasan elhárítani sem jut eszébe, sőt nem is akarná az ölelő testet. Remélhetőleg az illető kabátja vízálló, így nem ázik át ő is teljesen.
A rózsaszín nyuszi felnéz az emberre. Ez könnyen megy, mert hátralapuló fülek súlya segít a dolgon. Egy kisfiú az. Vajon van varázspálcája? Olyan kicsinek tűnik, biztos nem ismeri a melegítő bűbájt.
- Tüssz! - prüszköl a nyuszi, valószínűleg meg is fázott. Az ilyesmik a legrosszabbak abban, hogy az ember nyula élővé változott. Ugyanúgy korog a gyomra, fáj a feje, lesz náthás, mint akárki más.
- Nem mehetnénk haza? - kérdezi a nyuszi. - Megfagyok. És csöpögök.
Pitty-potty.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2013. március 9. 17:06 Ugrás a poszthoz

Woody

- Fújfújfújfújfújfúúúúúúj! Segítsééég! Segítséééééég! Valakiii! Ááá fúúúúúúúújjjjj!!!!! - Kumagoro össze-vissza rohangál a folyosón, beront a társalgóba és keservesen kiabál. Mancsaival hadonászik a feje körül, képtelenség lenyugtatni. Megpillantja a kanapén ücsörgő srácot.
- Wood! - ugrik egyből hozzá, és megöleli a levitást, majd kicsit eltávolodva, hogy a srác szemébe nézhessen, keserves panaszba kezd, nagy igénnyel arra, hogy valaki megértse őt:
- Megcsócsálták a füleimet! Egy baba! Összenyálazta! Megcsócsálta! A füleimet. - tényleg látszik a fülön, hogy kicsit hullámos, és egy egész nagy nyálfolt van rajta. A nyuszi nem ér hozzá a kényes területhez, csak köröz a puha mancsokkal körülötte. Most mit csináljon? Ez undorító! Nagyon, nagyon kellemetlen érzés.
Az egyéves kisbaba valamelyik látogató szülővel jöhetett. Az anyuka meglátta Kumagoro-t, koppintott a fejére pálcájával, hogy elvégezzen egy tisztító bűbájt, ami még kellemes is lett volna, de aztán a kegyetlen babakezek közé küldte a nyuszit meghalni. Babaszagú kínzatás!
- Csinálj valamit, kérlek! - néz fel "háztársára" hatalmas kérlelő szemekkel. Lehet, hogy egy kicsit össze is nyálazta Wood pólóját, olyan durván nedves szegény plüssnyuszi füle.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2013. április 30. 21:11 Ugrás a poszthoz

Leslie, Abi, Vani

Kumagoro ijedtében eldobja a vödröt, amit épp a kezében tartott. Hátrafordul, és egy szőke lánykát pillant meg. Az illető a homokozóban ülő nyuszi fölé magasodik, ő hozta rá a szívbajt az imént éppen azzal, hogy rájuk köszönt. De aztán a nyuszi jobban megnézi magának a szőkeséget, és úgy dönt, plüssnyulakra nem veszélyes.
- Szia! - köszön vidáman, füleket lóbálva. - Gyere, segíts várat építeni!
Ezzel a kezébe nyom egy lapátot és egy másik vödröt.
Hogy mit keres a rét közepén egy homokozó? Hááát ez nagyon jó kérdés. A plüssnyuszi sem tudja, hogy került ide, de a lényeg, hogy valamikor csak itt termett, és már több bagolyköves diák is - a játékosabb, gyermekibb fajtából - itt csücsült a padokkal elkerített részen, és ki-ki homokvárat, homokembert, homokpegazust készített. Kumagoro a vár mellett döntött, úgy gondolta, ez még nem haladja meg talán a képességeit. Megpróbálkozott a sütiformákkal is, de miután harmadszorra is elrontotta a seprű alakú süteményt nyelét, végül feladta a dolgot.
- Amúgy Kumagoro a nevem - fordul oda Kumagoro az imént felbukkant lányhoz, miután már félig megtöltötte homokkal a vödrét. - Egy mozgó, beszélő plüssnyuszi vagyok, de ne aggódj, fogsz még furább dolgokkal is találkozni itt.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2013. szeptember 2. 21:46 Ugrás a poszthoz

Ashleyke

- Láttam itt egy karkötőt a múltkor - sóhajtja a nyuszi csalódottan, amint az egyik gurulós polcszekrény aljában kotorászik hiába. A szertár ajtaja nyitva, mivel a kutató nem éri fel a lámpást, amivel fényt gyújthatna, ezért csak a kintről beszűrődő, ólomüvegek által megszűrt napvilágot hívhatja segítségül. Kumagoro finoman teszi félre a megtalált fiolákat. Nem akarja összetörni őket, meg aztán mikor legutóbb itt járt, valami lila löttytől egészen máshogy érezte magát, mint alapjáraton szokta. Nem mondhatni, hogy nagyon rossz volt, de azért jobb elkerülni az ilyen meglepetéseket.
- Nagyon szép karkötő volt. Tudod, olyan violaszínű gyöngyökkel - magyarázza a rózsaszín vattanyúl az ajtóba támasztott plüssrépának, amely majdnem van akkora, mint ő maga, csak fülek nélkül. A vizsgaidőszakban elég magányos az ember nyula, ezért kényszerült Kumagoro a hálótársát választani beszélgetőpartnernek és kalandozó társnak. Amúgy teljesen épeszű.
- Kumagoooorooo - hallja a kiálltást, amire felpattanna, de erre beveri vattafejét a második polcba alulról, minek okán visszazuttyan az alsó polc tartalmára, amire pedig arccal belemerül egy büdös zöld trutymóba.
- Szent Habakuk - szédeleg az imént kiáltott név kizárólagos tulajdonosa. - Ég a ház?
Kumagoro amúgy nagyon kényes arra, hogy a bundája mindig szipi-szupi friss és tiszta legyen. Az, hogy most nem rohangál körbe-körbe sipítozva, hogy valaki szedje le róla ezt az undormányt, annak köszönhető, hogy a trutymó valami olyan bűbájos vonással bír, hogy az ember nyúl egyszerűen nem is érzi, ha hozzáért. A bűzt sajnos érzi.
- Hejhó, Kicsilány! - üdvözli nem is olyan rég megismert barátját a nyuszi, miután sikerült összeszednie magát. Az ajtón kandikál ki, látja a pörgő Ashleyt.
- Figyu, szerintem nem múlik el a bűz, ha csak pörögsz. Szellőztetés kéne - tanácsolja a levendulával meghintett lócitrom szagtól fintorogva a plüss. A nyúl. Nem a répa.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2013. szeptember 18. 18:11 Ugrás a poszthoz

Ashleyke

Kumagoro valahogy nem bírja elhessegetni a gondolatot, hogy itt most éppen rajta nevetnek. Másrészt olvasott a paranoiáról egy könyvtári könyvben. Meg a hipochondriáról is. Úristen, lehet, hogy paranoiás vagyok!
Tétován, lábaival topogva, füleit igazgatva-simogatva várja, hogy Ashley magához térjen. Szerinte egyáltalán nem volt vicces a feltevés, hogy szellőztetéssel lenne hatékonyabb a büdösség megszüntetése. De szerencsére Kumagoro nem az a sértődős fajta, ezért könnyen napirendre tér afelett, hogy kinevették.
Okos nyúl ez. Már az értelmes mondatokat megelőző habogásból rájön, hogy a lány azt akarja tudtára adni, van valami az arcán. Holtra vált tekintettel lassan a pofijához ér egyik mancsával. Nem érez semmi extrát. Elveszi a mancsot, és ott figyel rajta a zöld trutymó.
Eddigre a lánynak is sikerül kimondania az egyértelműt: a nyuszi arca tiszta máz.
- Fúj fúj fúj fúj fúj! - visong a nyúl, és fel alá rohangálna az undortól, ha eridonos kis barátja nem lenne gyorsabb, és meg nem szüntetné egy varázsigével az egész tragédiát. Kumagoro mondhatni itt nőtt fel. Itt cseperedett kis nyúlból... ugyanolyan kicsi, de tapasztaltabb nyúllá. Szóval tisztában volt vele, mire jó a varázsige, és annak elsütése után hatalmasan megkönnyebbült.
- Pfú - dől neki a szertár ajtófélfájának. - Ez nehéz helyzet volt. És a bűz is eltűnt.
- Veled találkozom! - válaszol a nyúl a "mit csinálsz itt" kérdésre. Viccnek szánta a mondatot, de még nincs nagyon otthon a humorizálásban. Sorry, Ashley, majd legközelebb.
Viszont erről eszébe jut korábbi ténykedése is.
- Földi és én ajándékot kerestünk éppen Vanília születésnapjára - bök a plüssrépájára, aki láthatóan nem volt nagy segítség a keresésben.
- Múltkor még volt itt egy nagyon szép karkötő, de mostanra eltűnt - sopánkodik a nyuszi, arcáról le lehet olvasni a sanyarú bánatot. De csak egy pillanatig tart az egész. Eridonosnak is beillő gyorsasággal vált gondolatot és hangulatot.
- Örülök, hogy elmúlt a zöld a hajadból - jegyzi meg, ugyanis még mindig abban a hitben él, hogy ő varázsolta valamiképpen zölddé legutóbb a lányka fürtjeit. Legszívesebben már aznap rohant volna Wickler igazgató bácsihoz, hogy megkérje, vegye fel őt is a diákok közé, hiszen varázserőt mutatott! Úgy döntött mégis, megfontolt lesz inkább, és vár még egy alkalmat, amikor valami bűbájosat művel - csak aztán jelenti ki, hogy mágustanonc szeretne lenni. Aznap úgyis rémes fejfájása volt az előző este elfogyasztott csöppnyi vajsörtől.
- És miben segíthetek...? - érdeklődik, hiszen a kislány hívta el őt egy találkozóra. Persze a nyuszi azt is megérti, ha csupán a társaságát akarják élvezni. Sok játékot ismer, nagyon okosakat tud mondani, és rengeteg titkos helyet felfedezett már a kastélyban. Ez a plüssnyúl kész főnyeremény!
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2013. szeptember 29. 20:36 Ugrás a poszthoz

Lilke <3

Természetesen Kumagoronak is tiszteletét kellett tennie az évzáró (évnyitó - kinek hogy tetszik) ünnepélyen. Ebből az alkalomból felvette kék csokornyakkendőjét is. Fél órán át tetszelgett magának a tükör előtt, de végül úgy döntött, remekül megy rózsaszín plüssbundájához a levitaszín kiegészítő.
Lefelé jövet még benézett a Gólyalakba is, hogy kihajtsa onnan a lézengő újoncokat, akik még talán nem tudták, mi a menetrend a Bagolykőben ilyenkor. Csak Lóránt vacakolt még a helyiségben, de a nyuszi nem várta őt meg, mert amikor rápillantott a falon tiktakkoló órára, rájött, hogy elkésett.
Saját rövid lábain nem ment olyan szaporán a futás, a lépcsőn is inkább gurulni tudott gyorsan. Merlinnek hála, a második fordulóban el tudott kapni két spurizó eridonos gólyát, akik nem kicsit tévedtek el, hogy a nyugati szárnyból a keletiben kötöttek ki, miközben a Nagyterem is a nyugatiban van. Az egyik szoknyácskába kapaszkodva a nyuszi pikk-pakk a tömött terem kapujába került. Ott megköszönte a fuvart - nem hallották, észre sem vették a nyuszit a nagy szaladásban -, és a levitások asztala felé vette az irányt. Út közben integetett Amandának is a rellonosok között. A lány hónapokkal ezelőtt lopta be magát a csöpp nyúlszívbe, mikor mindketten metálrajongó lévén egymásra találtak egy napos hétvégén.
Szerencsére a legtöbben már meglelték a helyüket, így nem kellett a lábak között szlalomoznia, és rögtön megtalálta Lilyt is, akivel korábban megbeszélték, hogy együtt ülnek majd.
Kumagoro egyik legkedvencebb levitása éppen Lily volt, de főleg nappal. Ugyanis, amikor a napfény rásütött a lányka fejére, a szőke haja úgy csillogott, mint egy angyalnak. Nagyon szerette bámulni Lily hajkoronáját, és meggyőződése volt, hogy ebben az esetben inkább hajglóriának kéne azt hívni. Kereste ezt a szót a szótárban, de nem szerepelt benne.
- Szasztok - köszön most az asztalnál ülőknek, és egy kis helyet fúr magának két levitás fenék között, Lily mellett.
- Lekéstem valami izgisről? - kérdezi a nyuszi, és kérdezés nélkül a lány vállára mászik, a fején támaszkodva kémlel a tanári asztal irányába.
Tavaly már megszívta egyszer, amikor az asztalon állva nyújtózkodott, hogy lásson. A füle belelógott egy tál levesbe, és az nagyon kellemetlen érzés volt. Egy életre megtanulta, hogy megterített asztalon nem járkálunk.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2013. október 3. 21:41 Ugrás a poszthoz

Ruucska, Lilke

Úgy látszik, épp a díjak kiosztására toppant be. Bár puha vattamancsai összecsapkodását senki sem hallotta, ő azért mindent beleadott, hogy méltó részt vegyen ki a tapsviharból, ami a legkitűnőbb levitásokat illette. Alex és Dalmi akkor kint jártak két ismeretlen, kék jelvényes lánnyal egyetemben, Botondot pedig még épp látta leülni, bár elsőre átcsusszant rajta gombszeme, lévén a fiún kanárisárga talár virított. A dísztalárok terén furcsa ízlésű levitás főprefektust is nagyon kedvelte a nyuszi, mindig olyan higgadt volt, és bár a varázslás terén nem nyújtott nagy teljesítményt (konkrétan semmilyent), kivétel nélkül mindig kedvesen és segítőkészen állt Kumagorohoz.
- Ki kérem magamnak - kuncogja a nyuszi, mert van igazság abban, amit Lily mond. - Előző héten tanultam egy szót: frappáns - suttogja a lány fülébe, mert nem szeretné, ha az igazgató bácsi kivezettetné a teremből, amiért a beszéde alatt jártatja a száját.
- És tudom, mi a pálcaintése a Tarantallegrának! - folytatja annak prezentálását, hogy igenis tanul ő is, nem csak játszik egész nap. - És kiderült, hogy az európai unió népessége ötszázhétmillió-hatvanhatezer...
Eddig jut tudásának megcsillogtatásában, mert két kéz udvariatlan módon felemeli, mint egy plüssnyulat.
"Látsz rajtam nyakörvet?" - kérdezné a nyuszi a tulajdonjogi kérdésre, ha nem egy levitással volna dolga, hanem mondjuk egy rellonossal. De mivel piciszfinx az illető tapogató, ezért a nyuszi feltételezheti, hogy nem rossz szándékkal kezelték éppen tárgyként.
- Dehogy az övé. A magam nyula vagyok! - jelenti ki levegőben kalimpáló lábaihoz mért eleganciával a nyúl.
Kérlek, ne ejts bele a levesbe ijedtedben - fohászkodik közben magában. Ő már tud egyet s mást a felemelő lányról, de mivel még nem találkoztak személyesen, könnyen lehet, hogy meglepi a nyuszibeszéd.
Sértődötten hallgatja, ahogy Lily úgy beszél róla, mintha ott se lenne, de amikor végre rendesen bemutatják Runának, meg is enyhül, és feltartja a mancsát egy üdvözlő pacsira.
- Mint mondtam - kezdi a nyúl fennkölten egy kis torokköszörülés után -, a magam nyula vagyok. Senki sem a gazdám. Egy volt, de ő már nincs, én pedig felnőtt vagyok, ne kezeljetek úgy, mint egy gyereket.
Durcásan összeszorítja vattaökleit, és pontosan úgy viselkedik, mint egy gyerek. Egy nyúlgyerek.
- Adjatok inkább egy sütit - morogja.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2013. október 11. 18:20 Ugrás a poszthoz

Ashleyke

A nyuszi hozzászokott, hogy állandóan cipelni akarják. Valószínűleg nem bírják kivárni, míg kurta lábain eljut A-ból B-be, vagy rossz érzés ennyire alacsonyra nézniük, ha séta közben akarnak beszélgetni. Valójában néha jól is esik neki, hogy az emberek furikázzák a nyúlpopóját, mert elég fárasztó egész nap sétafikálni. Képzeld el, hogy minden folyosó nyolcszor hosszabb lesz, mint amilyen eddig volt, és minden lépcsőfokra fellépés helyett felmásznod kell. A nyúl szempontjából pontosan ilyen a kastély. Nagyon macerás.
Így hát felmászik Ashley kezébe, és hagyja, hogy a szertárajtóig vezető pár lépést megtegyék helyette. Így páholyból figyelheti, mi történik.
- Hát persze! - nem hagyná ki az ajánlatot. A bagolykövesek általában kedvesek vele, de azért egyik sem olyan türelmes, vagy még sosem jutott eszükbe - tán sosem említette volna nekik? -, hogy a nyuszi nagyon szeretne varázsolni, ezért nem is csinált még ilyet senkivel. Háromujjnyi kis mancsával a pálca nyelét érintve hagyja, hogy Ashley elvégezze vele az Invito varázslathoz szükséges mozdulatokat. Csodák csodája: a bűbáj sikerül. Először aggódik, hogy a reppenő karkötők most majd jól kiverik a fogait, de mindegyik lefékez, ahogy eléjük ér, és lepottyannak a földre.
Ashley közelít a nyúllal a föld felé, de az utolsó fél métert Kumagoro már ugorva teszi meg, ráveti magát az ékszerekre.
- Nagyon okos ötlet! Így csak a nagyon szép karkötők jöttek ide! - lelkendezik a nyuszi és valóban, csodásabbnál csodásabb darabok hevernek előtte a kicsit poros földön.
- Hm-hm - ingatja a fejét a nyuszi, a fülei himbálóznak jobbra-balra. - Már nem is tudom.
Felemel egyet-kettőt, nézegeti őket, és végül két olyat is félretesz, ami nagyon megtetszik neki.
A többit felnyalábolja, és a legelőször átvizsgált kis polcos szekrényke egyik szintjére helyezi. Itt majd meglesznek legközelebb is.
Visszatopog a két legszebbik karkötőhöz, és mindkét karjára húz egyet-egyet. Úgy lógnak rajta, mint tehénen a gatya. Utolsó pillantásokat vet a jobb oldali gyöngykarkötőre, mikor megüti a fülét a kérdés. Ashley nagy fejtörést okoz ezzel a nyúlnak. Egyrészt a jelszavak titkosak. Azért jelszavak. Másrészt viszont a lány nagyon aranyos, a rellonosokra pedig ráférne egy kis vidítás. No meg hát jó szándékból menne, meglepetésként! Kumagoro imádja a meglepetéseket.
Így aztán nagy megkönnyebbülés a nyuszinak, mikor rájön, hogy nem segíthet. Az eridonosnak sem kell így nemet mondania, de a titoktartási kötelezettséget sem szegi meg.
- Az a helyzet - néz fel lekonyult fülekkel a lányra -, hogy éppen most változtatták meg. Eddig sárkányköröm-piszok volt, de most nem tudom, mi lehet.
- Esetleg... - veti fel bűntudatában, hogy nem volt hasznára a lánynak, aki ilyen rendes volt és segített őneki -, segíthetek kideríteni magadnak.
Bár fogalma sincs, hogyan, de majd együtt biztosan kieszelnek valamit.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2014. június 3. 13:59 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren

Piráppáp. Nyuszifül, nyuszifül. Kumagoronak egyik kedvenc magyar együttesének kedvenc száma járt a fejében épp. Egy zöld batikolt pólóban dúdolgatva vágtatott át a rét (számára) combközépig érő füvén. Régen nyírták. A zöld batikolt pólón az I ♡ Rellon felirat volt olvasható. Egy sárkányházi lány szekrényéből származott a darab, zsugorító bűbájjal szabták nyusziméretűre. A zöld pólóra azért volt szükség, mert a rózsaszín bundás plüssnyulaknak akad némi gondjuk a rejtőzködéssel. Mondhatni nincs a vattájukban ez a képesség. A fűzöld batikolt pólóban a fűben sokkal ügyesebben el tudott bújni, már csak az indiánszökelléskor csapkodó fülei lehettek árulkodóak. Reméljük, hogy ha valaki látott is efféle rózsaszín villanásokat, szemkáprázásnak vagy egy varázslénynek tudta be. Kumagoro ugyanis a mai napon elhatározta, hogy barátot szerez. És egyúttal megvicceli a bagolyköveseket. Szóval, hogy megviccel valakit, és ettől rögtön barátok lesznek.
Ha más nem árulkodott a nyuszi útjáról (nemigen taposta le a füvet), az esetleg, hogy egy fa alatt egy összebarmolt hamburger szomorkodott, egy másik alatt pedig egy olvadt, pink fagylalt. A sikertelen kísérletek eredményei; mindkettő a hangyák martalékává vált.
Egy következő fánál azonban nem a földön hevert az étel, hanem szemmagasságban (mondjuk egy százhatvannyolc centis illető szemmagasságában) lebegett. Egy diós borítású, varázs-kürtőskalácsról van szó, a máguscsemeték kedvelt finomságáról, amibe ha belefújsz, különböző állathangok törnek elő belőle.
Az édesség igazából nem lebegett, egy vékony, de erős fonállal volt rögzítve a fa lombjában rejtőző nyuszihoz. A tervet végtelen egyszerűség jellemezte: az éhes arra járó ráveti magát az eledelre, Kumagoro pedig a nyakába ugrik, és boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2014. június 4. 18:23 Ugrás a poszthoz

Kevésbé magas és kevésbé szőrös illetőre számított, de Kumagoro nem volt igazán válogatós, ha barátokról volt szó, ezért örömmel várta a pillanatot, amikor a kürtőskalács felhívja a sétáló figyelmét, ő pedig teljes csodálatosságában az illető nyakába ugorhat.
Dwayne professzor - merthogy ő volt a potenciális öribari-jelölt - nem teljesen úgy reagált az édességre, mint ahogy azt a nyuszi kitervelte. Nem is ismerte fel a mennyei csemegét, inkább gyanakodva megbökte. Még egy pillanattal ezelőtt Kumagoro rájött, hogy rossz ötlet volt a derekára kötnie a madzagot, amit amúgy is csak nehézkesen tudott tartani testsúlyával. Ekkor már késő volt. A nyuszi pördülve lebucskázott a faágról, persze a kalács is megindult lefelé.
Kumagoro még reptében is azon igyekezett, hogy mégis kihozzon valami jót a balul kivitelezett ötletéből. Ugyan hátára érkezett Dwayne úr vállán, de rögtön felült, mintha pont így akarta volna. Csak úgy csapódtak előre fülei a lendülettől, és lezseren megtámaszkodott a férfi fülén könyökével.
- Hahó! - üdvözölte szívélyes mosollyal azzal a köszönéssel, amelyet tegező és magázó formaként egyaránt merészelt használni. Azzal mégsem nyithatott rá az emberre, hogy "jó napot kívánok". Milyen bután jött volna már ki? Mintha szemrehányná, vagy ilyesmi.
Ki tudja, Dwayne professzor mely arcrezdülése utalt erre a plüssállat szemében, de Kumagoro rötön rájött, hogy pertuban vannak a tanárral, ezért tegeződve folytatta.
- Meglepődtél, mi?
Eközben a kalács Dwayne úr térdét verdeste, de a nyuszi jól megkapaszkodott, így már nem zavartatta magát, hogy valami húzza lefelé.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2014. június 28. 15:21 Ugrás a poszthoz

Abból eredhet a különbség a felnőtt férfi reakciója és azoké között, akikkel Kumagoro eddig találkozott, hogy utóbbiak még gyerekkorukat élték vagy még nem hagyták messze maguk mögött. Akárhogy is, ez az - amúgy felettébb normális - reakció igazán váratlan Kumagoroszemszögből. Olvasta a Tinilányok Kézikönyvét, de az ismerkedésről szóló fejezet nem teljesen úgy nézett ki, mint ahogy a gyakorlat mutatta. Miért is higgyen a nyúl egy majd tíz esztendeje kiadott könyvnek? Azóta bőven változhattak a szokások. Dwayne professzor visszajelzései egy rellonoséra emlékeztették, akivel egyszer együtt aludt egy hideg éjjelen. Borzasztó, hogy némelyek mennyire nem veszik nyúlszámba a másikat. Szerencse, hogy Kumagoro nem haragtartó, az arcátlan himbálást még megtorolná.
- Hé! - méltatlankodik a lehetetlen plüssnyúl-madzag-kürtőskalács installáció beszédesebbik vége bosszú helyett.
- Ne legyél már ilyen! Oké, meglepődtél, felfogtam! Beszéljük meg, jó? Nézd! Kalács! - mutogat le a nyuszi a derekát húzó pékárura, hátha ezzel meggyőzi a férfit, viselkedjen már korának megfelelően. Komoly, magasröptű beszélgetés, esetleg egy tea... - ilyesmikben gondolkodott Kumagoro a borostás illető láttán.
Kumagoro
KARANTÉN


NYÚLvány
RPG hsz: 52
Összes hsz: 883
Írta: 2016. július 8. 16:25 Ugrás a poszthoz

Csermey Natália Babett&Choi Min Jong

 Bolyongok erre, arra. Nem tudom mitévő legyek, már jó ideje nem voltam társaságban. Szeretnék emberek közt lenni, sőt, beszélgetni. Nem érdekel milyen áron, akár még be is furakodnék egy beszélgetésbe. Ahogy ide, oda megyek a folyosón, rábukkanok a lélekszobára. Nem is tudom, mióta szeretnék ide betérni, most itt az alkalom. Sokat halottam erről a helyről, hogy az aktuális lelkiállapothoz igazodik a fal színe, és olyan zene szól. Benyitok, a lélekszoba falai égszínkékre változik. Egy általam kultikusnak mondott dal csendül fel. Körbenézek. Tekintetemmel társaságot keresek, amit meg is találok egy lány és egy fiú személyében. Oda is lépek hozzájuk, nem teketóriázok.
- Sziasztok! Mi a helyzet felétek? Remélem nem zavarlak titeket annyira? -
 Melléjük telepedek, és egyáltalán nem zavar, hogy akarják e, hogy itt legyek, vagy sem. Megkaptak engem.
- Kumagoro vagyok! Szeretnék ismerkedni érdekes emberekkel, bár ezt még nem tudom, hogy illik e rátok. Remélem igen. -
 Mondom ezt huncut arccal nekik. Várom a reakciójukat. Szerintem a hátuk közepére kívánnak. Ezt akartam elérni náluk. Most enyhe rosszindulat uralkodik el rajtam, amit nem engedek kibontakozni.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Kumagoro összes RPG hozzászólása (13 darab)

Oldalak: [1] Fel