28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Yarista Palarn összes RPG hozzászólása (191 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 7 » Le
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. október 16. 15:07 Ugrás a poszthoz

Elemi mágia óra
Október 15.
-- első óra --


A Non-verbális órán már megismerhette a tanárnő módszereit, és nagyjából képet kapott róla, hogy milyen. Ő a jó tanítók közé tartozik, bár Elemi Mágia tanoncnak nem ezért jelentkezett. Mondhatni, hogy a kviddics miatt, de ebben benne van a repülés, az egész közeg tisztelete. nagyon reméli, hogy az ő eleme majd a levegő lesz, de miért is lenne más? Izgatottan közeledett a teraszhoz, ami két év alatt neki fel sem tűnt, hogy van ilyen, csak amikor a tanárnő a baglyot küldte neki. Egészséges izgalommal lépett be a "terembe", majd vigyorogva nézett a tanerőre. Pontosan érkezett, mint mindig, ma nem volt hátráltató tényező ebben.
- Szép napot tanárnő. Tettre kész vagyok, mivel kezdjük? - szemei kíváncsian kutatták a környezetét, miközben kérdez. Odalép a tanerőhöz és várja, hogy elkezdődjön az óra. Normál esetben leülne, de nem tudja, hogy most is azt kéne-e tennie.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. október 16. 22:18 Ugrás a poszthoz

Elemi mágia óra
Október 15.
-- első óra --


A beköszönése nevetést váltott ki a fiatal tanerőből - Yarista megítélése szerint csinos tanerőből -, ami őt is mosolygásra késztette. Azonnal megérkezett a viszont-kérdés is, amire csak lágyan feltette a két kezét oldalt és vállat vont.
- Miért tenném tanárnő? - kontrázott rá, majd követte kissé izgatottan a tanárnőt, és nem fejtette el röviden és diszkréten végigmérni Erdős professzor alakját. Meg is érkeztek egy újabb terembe, ami meglepően furcsa volt, de mégis magával ragadta a fiút. Az igazi meglepetés pedig akkor érte, amikor a fiatal professzor lehuppant a fűbe, valami ülőalkalmatosság helyett. ~ Ejha, de laza. Tetszik. ~ állapítja meg röviden, majd a kérdésen töpreng egy rövidet. Aztán pedig lehuppan a nő mellé a fűbe. Aztán a tanárnő felteszi a kérdést, amire igazából nem tudja a pontos választ, de sok minden érdekli.
- Hú, ritkán szoktak ilyen nehéz kérdést feltenni. Arra számítok, hogy jó diákja leszek és megtanulok a levegővel bánni, bármit is jelentsen ez. Van kérdésem persze. Ugye normális esetben pálcával varázslunk, ez így történik most is, vagy más technikája van, mint például a melodimágiának. Azt hiszem, hogy ott kell valami hangszer, vagy ilyesmi, nem tudom, csak Katkó sokat dumál róla, én meg hajlamos vagyok szelektálni a hallottakat, ha éppen nem teljesen érdekel a dolog. - finom vigyor, de itt sem árt az őszinteség.
- Nos, hát nem tudom, hogy mi lesz, de nagyon izgalmasnak találom a dolgot. Az egyik ami miatt érdekel, hogy a kviddicsben segítségemre legyen. Már nem úgy értem, hogy csalnék vele, hanem, hogy jobban megértsem... a... izé... levegőt, vagy hogy mondjam... - érzi, hogy ez nem valami jó a megfogalmazás, de jobban nem tudja. Egyelőre ennyi jut az eszébe, kíváncsian mered a nőre, már nnagyon várja a válaszokat.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. október 17. 18:31 Ugrás a poszthoz

Elemi mágia óra
Október 15.
-- első óra --


Ha már megkérdezték, akkor alaposan válaszol a feltett kérdésekre, vagy érzelmekre, amik benne keltek az elemi mágia iránt. Igazából még jóval több kérdés van, mint válasz, szóval szépen el is mondja az első gondolatait, ami az eszébe jut. Talán rövidebbre számított a tanárnő, de lehet, hogy nem, egy hümmentéssel fogadja a monológot, mielőtt válaszolni kezd.
- Hadonászás? Révay tanár úr előtt ilyet nem mondjon majd a tanárnő, ha élni akar. - kuncogja el magát, de máris valami papírt kell aláírnia. Felvonja a szemöldökeit, de aztán csak átveszi, hiszen enélkül nem folytatódhat az óra. Gyorsan elolvassa, csak bizonyos szabályokat kell betartania és máris mehet a dolog. Nem kívánta más kárára használni, őt igazából a levegő elem megismerése hajtja leginkább. Ezért aztán elő is veszi a tollát és a tintáját a szép dobozából, majd gyorsan aláírja, ahogy azt kell. Aztán elteszi a dolgait, a pergament pedig a csinos tanerőnek adja vissza. Közben hallgatja, hogy a kviddicsben nem használhatja a mágiát, de mintha a tanárnő nem halgatott volna az előzőekben rá.
- Tudom új még itt tanárnő, de kérdezzen meg mást velem kapcsolatban. A kviddics az életem és becsületesen játszom. Azonban a közeg a levegő, és szeretnék vele jobban harmóniába lépni, megérteni azt. Nem kívánom a későbbi hatalmamat csalásra használni. Szóval megértettem. - most viszont ő volt halálosan komoly, a kviddics, az kviddics.
- Mivel kezdjük? - vált át hirtelen vidámabb módra, mert letisztázták a dolgot úgy véli, tehát haladhatnak.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. október 25. 13:51 Ugrás a poszthoz

Mivel mindent megbeszéltek a fiú a mosolyokra mindössze mosolyokkal válaszol, majd aláírja a papírt. Ő nem biztos benne, hogy az idézőjelet Révay tanár úr is annak venné, van amiben nem ismer tréfát a szigorú tanerő. Pár pillanattal később rájön, hogy Erdős tanárnő értette elsőre is, hogy nem használja majd a kviddicsben az elemi mágiát, csak nyomatékosítani szerette volna Yaristában. Egy rövid szégyenlős mosoly, majd a feladatra kezd koncentrálni. Megkapja a gömböt, amiben egy "levegő" süvít, kavarog. ~ Bármit tehetek vele, de mit? Gondolom nem tudok orkánt fakasztani hirtelen... ~ Elmélkedik, és jól megnézi magának az elemet. Mi több próbálja tanulmányozni, koncentrál rá, próbálja magába szívni a milyenségét, a kecsességét és mindazt, amivel rendelkezik. Amikor úgy érzi, hogy már mindent megtett ezért, mocorgásra próbálja bírni a levegő elemet. Úgy gondolja, hogyha körbe-körbe forogna a gömbön belül, nagyjából a gömb "egyenlítőjén" haladva az pont megfelelő lenne. Koncentrálni kezd, szinte kéri az elemet, nem utasítja. Az megmozdul, de kérdéses, hogy mennyire sikerül a terv. Nagyjából jó irányba halad a levegő, Yarista pedig koncentrálni kezd, hogy minden a legnagyobb rendben menjen...
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. október 25. 17:53 Ugrás a poszthoz

A siker nem marad el, Yaristának enyhe "de jó vagyok, ugye megmondtam" mosolyra húzódnak az ajkai. Azonban nem tart soká az egész, a levegő megáll, majd szétesik és összeáll újra. ~ Hmm, talán túl korán örültem... ~ jegyzi meg magában, és már kezdené is újra, azonban a tanárnő kérdése megállítja.
- Rendben, szerintem menni fog. - magabiztossága továbbra is határtalan, és már el is kezdi a koncentrációt. De újabb kérdés érkezik, így kénytelen előbb összeszedni a gondolatait, majd megpróbálja elmondani, amit csinált.
- Nos,megpróbáltam átérezni, hogy mi lenne, ha én lennék a levegő. Beleképzeltem magam a helyébe és úgy próbáltam mozogni, majd felkértem magamban az elemet, hogy csinálja amit gondolok. Hülyeség, mi? - húzza fel a bal vállát, szkeptikus ábrázatot ölt az orcájára. Most már csak azért sem kezdi el csinálni, amíg megfelelő inspirációt nem kap a tanárnőtől, vagy esetleg egy-két jó ötletet.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. október 27. 11:40 Ugrás a poszthoz

Julianna tanárnéni

Miután szkeptikusan előadja, hogy hogyan gondolkodott az egészről, a tanárnő visszakérdez. Ez meglepi a fiút, azt hitte, ő látja rosszul, de ha ez a fajta módszer is megfelelő - márpedig eredményes volt valamennyire -, akkor nem szégyenkezik többé miatta. Rájön, hogy Erdős tanárnő inkább inspirálva tanít, mint kőbe vésett törvények szerint.
- Nem tudom, csak olyan fura. Én mindig valahogy megközelítem az adott problémát és, ha nem sikerül változtatok. Mivel teljesen ismeretlen terület ez nekem, úgy gondoltam, hogy ha elég elvont módon próbálkozom, akkor talán sikerülhet. - meghúzza a vállait, miközben a kavargó levegőt nézi a gömbben, figyeli és tanulmányozza, amennyire ő gondolja, hogy megértheti. Furcsa alakzatokat vél felfedezni benne, persze az is lehet, hogy csak a fantáziája játszik vele. Közben a tanárnő mégis ad némi instrukciót, de inkább csak arra vonatkozóan, hogy mit próbáljon elérni.
- Rendben. Akkor most jól figyeljen tanárnő, mert csak egyszer mutatom meg. - néz a tanerőre vigyorogva pár pillanatig, majd a mosolya lehervad és összpontosítani kezd. Először is nézi, hogy "mit csinál" a levegő a gömbben és próbálja gondolatba beleélni magát, hogy eggyé válik vele. Majd beleképzeli magát a gömbbe, ahogy körülöleli őt a levegő és mozgatni kezdi a jobb kezét, a mutatóujját pontosabban, a többi nagyjából ökölbe szorítva pihen. Az ujja pedig az óramutató járásával egy irányban körkörösen mozogni kezd, a fiú pedig arra fókuszál, hogy megtegye az elem is ugyanezt, "miközben ő a gömbben van". Sikerül amennyire sikerül, de a fiú még gyorsabb mozgásra ösztökéli a levegőt, egyre erősebben koncentrálva, azonban egy idő után érzi, hogy ennyi, nincs tovább, A levegő vagy nem hallgat rá, vagy az ő képességei nem elég fejlettek még, így aztán szépen lecsendesíti a dolgot, remélhetőleg a levegő is úgy gondolkodik, hogy ideje leállni. A koncentrációt nem viszi el göcsösségig, csak amíg jól érzi magát benne. Amint végzett, kissé pihenve emeli fel tekintetét kérdően a tanárnőre nézve.
- Milyen volt? - kérdi őszinte kíváncsi csillogással a szemeiben.

//Fanörpikusan szemtelen vagy Yar, de ennek ellenére a levegő az azért szépen kavarog, és csendesedik el. Feladat következő óráig: Gyakorold ugyanezt, lehetőleg nyugis, csendes környezetben, ahogy a szakkörön is volt, fejed pucold ki, koncentrálj, és csináld. A feladat annyi, hogy próbáld meg ujjmozdulat nélkül mindezt megcsinálni, rád bízom, sikerül-e, avagy sem.
A bünti: 15 sor arról, miért nem élhetsz a levegővel, és annak uralmával vissza,  beleértve minden helyzetet, és szituációt.
Beadás: Következő óra időpontja.//
Utoljára módosította:Erdős K. I. Julianna, 2012. október 29. 07:46
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 7. 10:30 Ugrás a poszthoz

Elemi Mágia óra (2nd) - Erdős Tanárnő (szigorúan így, nehogy megint baj legyen)

Nagyszerű volt az első óra, és Yarista már nagyon várta a következő, és gyakorlatilag az összes többi alkalmat. Gyakorolni nem sokat mert, és csakis azt csinálta, amit az első órán megmutatott és kért tőle a tanárnő. Na meg persze a büntetőmunkát hosszú pergamenjét is hozta, amit a múlt órán kapott egy kis szemtelenségért. ~ Nagyon nem vethetem el a sulykot,mert képes és egy könyvet írat velem az elemi mágiáról. ~ Halványan elmosolyodik, amikor belép a teraszra és elindul az levegő részlegre, ahol ennek az elemnek vannak a védelmei és lehetőségei kialakítva. Szokásához híven, most sem öltözött ki nagyon,d e azért a rellonos talárját magára kanyarintotta, amúgy a szokásos hétköznapi cuccában volt: hosszú ujjú póló, nadrág, tornacipő. Amikor meglátta a tanárnőt, szélesen elmosolyodott és odalépdelt hozzá, nem látszott rajta sem megbánás, sem az, hogy orrolna a tanárra a büntetőmunka miatt.
- Szép napot Tanárnő! Itt a feladat, mit kért. És persze gyakoroltam is  használatát, több kevesebb sikerrel. Főleg kevesebbel. - Itt egy kicsit elfanyalodik, de nem annyira, hogy két pillanattal később már újra vigyorra nem görbülnének az ajkai.
- Ma veszünk valami újat, vagy csak gyakoroljuk az eddigieket? - kíváncsiskodott, irónia nélkül ez esetben. Nagyon várta már, hogy jobban tudjon bánni a levegővel, mert bizsergető érzésvolt számára, hogy ezt tudhatja. A levegővel akár még repülni is tud majd seprű nélkül is, legalábbis ő ezt feltételezte, nagyon sok lehetőséget látott az elemben. Vagy például a nagy nyári melegben némi hűs szellőt idézni, az is nagyszerűen kielégítené. Persze biztosan sok mindenre lehet még használni, de Yarista még nem tartott ott, hogy a hétköznapi dolgokon is túllásson a lehetőségeket illetően.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 7. 23:15 Ugrás a poszthoz

Verocskah

A mai nap sem volt kevésbé fárasztó az edzésen, mint eddig. Már kezd hozzászokni a dologhoz, és ma nem volt olyan meggondolatlan, int nemrégiben, bár az az este egész jól végződött Bonnie-val. Kicsit késve érkezik a szokásos kandallóban, ami számára engedélyezve van, egy kicsit eldiskurált Olaffal a helyi szokásokról, na és a csajokról. A svéd lányok, nem olyan szépek, de megígérte, hogy hoz majd neki néhány fényképet, hogy azt igazolja, hogy a magyarok meg igen. A hosszúra nyúlt beszélgetésben Olaf kissé be is rúgott, alig akarta elengedni a fiút. Yarista továbbra sem ihat, és a bájitalok miatt sem, amik pedig úgy néz ki, hogy meghozzák a várva várt gyógyulást. Szóval már elég fáradtan érkezik vissza a kastélyba, ráadásul takarodó után, ezért biztosan megkapja majd a beosztását, de jelenleg éhen hal. A svéd kocsma, ahol üldögéltek mentes volt az ételektől, szóval itt az ideje, hogy meglátogassa Havaskát, kedvenc konyhai manóját. Vele már első éves korától jóban van, a fiú mindig hoz neki valami tárgyat, ami a manót felvillanyozza, Yar pedig nyilván ezért kap némi kaját, még olyat is, amit nem szolgálnak mindenkinek fel. Amikor benyit a konyhába, egy lányt lát üldögélni egy fa asztalnál, a rellonos pedig azonnal reagál.
- Nevet, házat és már a büntetőmunkán is gondolkodom! - szólítja fel a lányt, igaz, egész furcsán nézhet ki melegítőben, sporttáskával a hátán. Reményei szerint ez megzavarja a lányt, és úgy vár a reakciójára. Közben nem felejtette el, hogy éhség gyötri, tehát magához kéreti kedvenc hosszú fülűjét.
- Havaska merre vagy? Éhes vagyok. - közli fennhangon, így most már két dologra vár tovább: a lányra és a manóra. Fáradtan lecsüccsen egy székre és kényelmes sóhajt hallat. ~ Egyszer kinyír minket az edzésen... ~
Utoljára módosította:Yarista Palarn, 2012. november 7. 23:29
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 8. 00:06 Ugrás a poszthoz

Vercsi

A megérkezése nem is lehetne pompásabb, magában nagyon jól szórakozik. Az idősebbnek tűnő lány bedől a trükknek, pedig még jelvénye sincs. Már épp szólna neki, hogy "nyugi csak poén volt", amikor alkudozni kezd. ~ Hát ezt megeszem. Mondjuk navinés, a kis cuki. ~ Ennyi pont elég, hogy tovább erősödjön a navinésekre kialakított sztereotípiája, persze azokkal a kivételekkel, akikkel nagyon jóban van. Persze nem kell tisztában lenni, hogy ki a prefektus, de, hogy őt nem ismerte fel, egy kicsit piszkálja a csőrét. De gyorsan visszatér a büntetőmunkához.
- Nos, lássuk csak... - morfondírozik láthatóan nagy elánnal, még egy nagyot is sóhajt közbe.
- Hát jó, lásd milyen vaj szívem van. Mivel nem vagyok prefi elengedem a büntetőmunkád. - vigyora hatalmasra szélesedik, és várja a beteljesülést. Még húzhatta volna egy kicsit, de tényleg fáradt már, ennyi pont elég volt neki a szórakozásból. Veronika pedig felháborodik, amikor a manó után érdeklődik.
- Nekem mondod? Havaska a barátom. Amúgy Yarista vagyok és éhes, ilyenkor em illik kihozni a sodromból Verocska. De ha gondolod, jól elleszünk, amíg eszünk, aztán besettenkedhetünk a saját körletünkbe... - feláll és átmegy a lány asztalához, mellé dobja a zsákját és leül a navinéssel szemben. Beletúr a saját hajába, majd rákönyököl az asztalra és a fejét a tenyereibe temeti, ez is jelzi milyen fáradt már.
- Amúgy mit keres itt ilyen későn? Árt az alakodnak a késői kaja... - fáradt sóhajjal a hangjában érdeklődik, már ez is nagy szó ilyenkor tőle. Általában elmászik az ágyig és ruhástól alszik aznap. Közben megérkezik Havaska egy tányér húslevessel. Yar felpillant, amikor a manó megbökdösi és vigyorogni kezd.
- Hát szervusz tee, imádom, hogy ilyen kis rendes vagy. Hoztam neked svéd tükördarabot, mit szólsz? - benyúl a zsebébe és egy törött tükörrészt ad át  manónak, aki fellelkesülve ugrándozik.
- Ugye legközelebb is hozol valamit Havaskának? Ugye? - lelkendezik, Yar pedig gyengéden megsimogatja a fejét.
- Még szép! - erre aztán a manó fordul egyet örömében és eltűnik, Yar pedig magához veszi a kanalát.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 8. 11:07 Ugrás a poszthoz

Vercsi

- Ó, hát ne haragudj, véletlen volt. - kuncog a lánnyal együtt, mert jól számított. A navinés is kineveti saját magát, ezt viszont szereti bennük, hogy nem olyan sértődékenyek. Talán meg is könnyebbülhetett a másik miközben  szembe leül vele a rellonos, és Vera szemeit kezdi figyelgetni. Yarista a szemeket kedveli igazán, sok mindent meg tud állapítani belőlük, ráadásul szereti az ívüket figyelni, na meg a csillogó tekinteteket. Hátratekint miközben jól szórakozik a lány előadásán. ~ Nos, ő nem Bonnie, őt elérte a kétes hírnevem. De inkább mondjuk valósnak, hiszen mégiscsak tudja mindenki, hogy ki vagyok. ~ Büszke magára, bár tény, hogy ezt a hírességet nem kizárólag a kviddicsnek köszönheti nagy bánatára. Tényleg sok manó nézegeti őket, de amint hátrafordul a rellonos, gyorsan kereket oldanak, a bátrabbak pedig úgy tesznek, mintha csinálnának valamit.
- Azt mondta, hogy Széles Verocska, igaz? Akkor Széles tanár úr az apád? - azt is hozzáteszi gondolatban, hogy Aliyaah, meg az anyád lesz, ha minden jól alakul. Azóta nem találkozott a lánnyal, de nagyon reméli, hogy már kezd rendeződni körülötte a helyzet. Na, meg azt is, hogy nem jönnek utána majd az apja megbízottjai, hogy visszarángassák a lányt a szülőföldjére.
- Csak felesleges kör lett volna, és úgy is szimpatikus vagyok, ahogy te is nekem. Szóval kár a szócséplésért, hogy megkérdezzem. - vállat von somolyogva, miközben Havaska meghozza az ételét, amiért egy tükördarabbal lesz gazdagabb.
- Hogy én? Éhes vagyok. Meg most értem vissza Svédországból az edzésemről, kicsit... - itt elszisszenti magát hosszan - elbeszélgettem az egyik játékostársammal. Mivel ő elég jól betintázott, még haza is kísértem, és csak aztán jöttem vissza, ráadásul a helyen nem volt kaja. Itt viszont a leves vár rám, ha megbocsájtasz, el is kezdem. - bár nem vár engedélyt, de azért megkérdezte és már hozzá is lát. Miközben olyat fejen vág, mint aki mindjárt élvezettől nyúl ki a finom leves hatására, Vera még egy bocsánatkéréssel is előhozakodik.
- Tudom én, hogy jó vagyok hozzájuk. Kedvelem a hegyes fülűeket, például azért, mert ha rendes vagy ilyen nagyon finom levest csinálnak. Egyébként jó étvágyat, ha még nem mondtam volna. - kanalaz tovább, szokás szerint, szinte már művészien habzsolja be a kaját. Hiába akarna ő simán enni, a már belenevelték a szép étkezési szokásokat.
- Mesélj valami jót szép szemű, mi újság a navinébe? Ott egész sok barátom van. - két kanalazás között kérdez, miután lenyelte az ételt.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 8. 11:54 Ugrás a poszthoz

Elemi Mágia óra (2nd) - Erdős Tanárnő (szigorúan így, nehogy megint baj legyen)

A tanárnő kedvesen fogadja az ifjú rellonost, aki készségesen átadja neki a kívánt büntetőfeladatot. Meg is lepi a tanerőt, hogy Yarista elkészítette, de éppen ráért, persze nem ez volt az igazi indok. Hanem inkább az, hogy tanulhasson tovább, mert ez mégis csak egy különóra volt, ha innen elküldik vége a tanulásnak, míg a sima óráról maximum kiküldik és jöhet újra. Nos, ezt a lehetőséget ő nem szerette volna elpuskázni, de ha már azt mondták neki, hogy egy kicsit humor belefér, akkor miért ne...
- Rendben, akkor majd csak picit csípem meg tanárnőt, amennyire csak szabad. - mosolyog, de felteszi mindkét kezét, kifelé nyitott tenyerekkel, hogy ennyi volt, befejezte a humorizálást. A kioktatást figyelmen kívül hagyja, de azért úgy tesz, mint aki nagyon kellemetlenül érezné magát, és elfogadja a rá kirótt intelmeket.
- Értem, és elnézést, majd visszafogom magam. - mondja bűnbánóan, de lehet tudni, hogy most csak Julcsi néni miatt mondja, és nem gondolja komolyan teljes szívvel. Aztán jön a feladat, és továbbra sem mosolyog. Nem igazán sikerült az otthoni gyakorlás, csak pár alkalommal tudott úrrá lenni az elemen.  Egy kicsit megmozgatja a tagjait, ellazítja magát, majd behunyja a szemeit. Erősen koncentrál az elemre, ahogy odalép hozzá, majd kinyitja a szemeit és próbálja maga köré édesgetni a levegőt, még az ujjait is használja. Egy kis mosoly kúszik az arcára, mert a levegő köré fonódik, majd pár másodperc múlva megzabolázatlanul becsapódik a falba. Yar elsavanyodott arccal engedi le a kezét és pillant a tanárnőre.
- Hát, még nem igazán megy, de igyekszem. Elég sok mindent vállaltam magamra és... - de aztán csak legyint, nem magyarázkodik tovább. Keveset tudott gyakorolni a kviddics mellett, ráadásul ugyanez a helyzet a non-verbális varázslattal is, bár az sokkal jobban megy, nagyjából tízből hatszor bezárja és kinyitja a lakatot, szóval mondhatjuk, hogy ahhoz van érzéke. Persze a pálcamágia egyik legjobbja az évfolyamában, azzal még hobbiból is szokott varázsolgatni, gyakorolgatni a bűbájokat. De egyelőre Elemei Mágiából eddig terjed a tudása, azonban azért van itt, hogy jobb legyen. Tudta, hogy nem fog minden elsőre menni, szóval nem ideges és nem csalódott, csak a tanerőnek mutatja ki igazából, hogy nem elégedett. Igen, talán ezek a jó szavak az érzéseire.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 8. 13:00 Ugrás a poszthoz

Vercsi

Úgy néz ki, hogy Yar mellétrafált. Ez azért is lehet, mert fogalma sincs, hogy hány éves, vagy hogy hogyan is néz ki Adorján, de egy tippnek jó lehetett volna. Nos, nem jött be.
- Á, bocs, nem ismerem a professzort, csak tudom, hogy itt tanít. Ja, hogy te gyerek? Jobb is így, majd meglátod, a legtöbb felnőttben csalódik az ember. A gyerekek legalább megmondják, hogy mi bajuk veled. - húzza fel a vállait egy rövid időre, majd kényelmesen hátradől a székében, de csak egy pillanatra.
- Nem. De ezt ne vedd sértésnek, csak ismerem a diákokat, akik ha jól neveltek nem járkálnak takarodó után a kastély falai között. - finoman rákacsint Verára, hogy kár próbálkoznia ilyenekkel. Viszont a leves túlságosan vonzó, ám mikor egy újabb kanállal merítene, a navinés leányzó elcsaklizza tőle az adagot. ~ Hát ez fájhatott kis szívem, én forrón szeretem ezt is. ~ kuncog magában és egy ironikus mosoly ül ki az arcára.
- Ugye, megmondtam. Havaska nagyon jó hozzám. Persze, hogy forró, te kis lopós. - elkuncogja most már magát, nem bírta bent tartani a nevetést. Nem sajnálja a lányt, hiszen ő volt a szemtelen, mondjuk nem is zavarta, hogy beleevett a kajájába. Jópofa volt és tetszik neki, hogy nem kis mimóza.
- Szóval nincsenek barátaid, pedig egész jó fejnek tűnsz innen. - kicsit elhajol oldalra és úgy figyeli a lányt. - Meg innen is. - felkacag a mókázás miatt, majd ő tovább eszi a levesét, nem is fújja. Ő szereti, ha ilyen forró és minden egyes újabb kanállal, szinte feltöltődik.
- Hát csinálj valami baromságot és tudni fogják, hogy ki vagy. - megvonja a vállait az öniróniára.
- Ha nem lenne Bonnie, még ötletem is lenne, hogy mit. - kuncog fel két kanalazás között, a leves pedig szép lassan de elfogy.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 8. 22:34 Ugrás a poszthoz

Vercsi

- Ha lesz időm ilyenekre, majd csatlakozom. Remélem eléggé le fog foglalni a kviddics, hogy csak aludni és játszani, meg edzeni tudjak. - megvillannak a szemei, mert ha eddig nem volt Vera előtt nyilvánvaló, akkor most már megtudta, hogy Yaristát mindennél jobban csak a kviddics érdekli. Felnevet a Felagundról alkotott véleményen, még egy kis leves is kifolyik a száján, amit azonnal letöröl egy ki tudja, hogy honnan előkerült tiszta szalvétával. Igazából ösztönös volt a mozdulata, ahogy odanyúlt, talán Havaska hozta még ezt is a rellonos celebnek.
- Ne már, mert megfojtasz. - nevet tovább. - Vén kujon? Inkább elismerésre méltó, hogy meg tud még fogni ennyivel fiatalabb nőket, pedig ő aztán elég mormogi medve. Adorján - ha hívhatom magunk között így -, tudom, hogy nem vén kujon, mert... - itt egy pillanatra eszébe jut, hogy nem kéne pletykálkodnia, nem tudja, hogy mit tud és mit nem Aliyaah-ról Vera - ...halottam ezt-azt még tavaly. - fejezi be gyorsan, és rápillant a lányra, hogy akar-e még valami köpködőset mondani, de aztán befalja a következő adagot. Vera tovább bizonygatja, hogy ő jó gyerek, Yar pedig nem áll le vitatkozni vele. ~ Nekem tökmindegy szivi. ~ Üzeni a szemeivel is, és hogy nyomatékot adjon az üzenetnek még vállat is von.
- Rendben, a forró csoki a kedvencem, szóval ezt az ígéreted biztosan be fogom hajtani Verocska. - elvigyorodik, majd befejezi a leves éltüntetését. Ahogy figyelni kezdi, a lány rájátszik a stírölésre, amit Yarista rendkívül szórakoztatónak talál.
- Látod, még modell is lehetsz, amatőrnek ügyes vagy. - bókol egy picit, majd mintegy varázsütésre megjelenik egy manó, aki nem más, mint az előbb távozott Havaska. Két forró csokit oszt ki a vendégeknek, majd elviszi Yarista elől a tányért, ha pedig Vera is megette már, akkor az övét is.
- Köszi, te vagy a legtündéribb manócska! Artúr után persze, mert még megsértődne, tudod... - javítja ki magát, a kis manónak pedig felcsillantak a szemei.
- Őt mikor hozod el bemutatni? - kérdezi kíváncsian, de Yarista erre a választ nemigen tudja.
- Majd valamelyik szünetben megpróbálom becsempészni, de nem lebukni ám... Még bajom lenne belőle. - az, hogy a manóknak is lehet belőle bajuk, már nem említi, mert úgyis magára vállalná a lehetőséget és behazudna az érdekükben valamit. Széles mosollyal távozik Havaska, a fiú pedig újra Verának szenteli az áthelyezett figyelmét.
- Bármi,ami kilóg a sorból. Gyújtsd fel Jim bá' irodáját például. Az elég feltűnő... Bár... Te jó kislány vagy, szóval ez nem lehetséges... - morfondírozik. - Vagy járj egyszerre két pasival és szembesítsd őket véletlenül egy zsúfolt helyen... Hidd el, lesz aki megjegyzi a neved. - kuncog, és óhatatlanul Amira jut eszébe. Na meg Mck.
- Ha tanácsot akarsz ilyesmiben, keresd a navinében MacKenzie-t, másodéves. Ő aztán tud ilyen furmányos dolgokat... - ajánlja fel a barátja segítségét. ~ Na azt hiszem, hogy az tuti lenne! ~ kuncog magában és belekortyol a forró csokiba.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 9. 17:23 Ugrás a poszthoz

Sharlotte

Még mindig nem tudta teljesen túltenni magát, amiért Rédey kivágta az óráról. Szó szerint kivágta, nem hagyott lehetőséget, ezért még megbántva érzi magát. Persze azért nem annyira, hogy ettől nagy lelki sérülései legyenek, de a tüske még mindig ott van az oldalában. ~ Jobb lesz gyorsan elfelejteni ezt... Egy forró csoki társaságában. ~ Mosolyogva kel útra, egy melegebb barna kabátban, egy Vikings sálban, és egy sötét színű bársonynadrágban. A tornacipő helyett most már egy vastagabb bélésű félcipőt vett magához, így nyit be a Pillangóba, ahogy ő nevezi. Szerinte itt csinálják a legfinomabb Forró csokit, de minden bizonnyal legalább Palarn-díjas ez az édesség. Gyorsan rendel is egyet, és körbenéz, hátha lát valakit, aki ismerős, vagy barát akár. De nincs szerencséje, csak számára idegenekkel van tele a hely, maximum látásból ismer pár embert. Egy szöszin akadnak meg a szemei, akinek rózsaszín tincsek is elkeveredtek az titán szőke fürtjei között. ~ Na, ne unatkozzunk, ismerkedjünk egy kicsit. Legalább elfelejtem azt a hülye órát. ~ Bosszankodik, mert valami mindig eszébe juttatja. Így hát aztán odasétál a csokijával a lány asztalához és lehuppan vele szembe.
- Helló! Mit eszel? Hátha kedvet kapok én is. - kíváncsiskodik, és próbálja kinézni, hogy melyik oldal lehet, de csak finoman. Nem áll föl, nem tépi ki a lány kezéből az étlapot, csak úgy nézelődik és várja, hogy a másik kommunikációt kezdeményezzen vele. Persze az is lehet, hogy elhajtja a másik, ezen sem csodálkozna mostanában.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 10. 18:56 Ugrás a poszthoz

Lotte (a franc sem fogja kiírni ezt a hosszú nevet, én nem írok sokat ide és kész....(: )

Szerencsésnek érezheti magát, csak pár korty és máris minden rossz feledésbe merül, pár röpke pillanatig. Ezért, hogy ez a pillanat kitolódjon percekre, avagy akár órákra, kiszemeli magának a szőke-rózsaszín hajú leányzót, aki hasonló korú lehet, mint ő. Le is ül, és kérdez is hamarosan. Úgy néz ki, hogy megzavarta egy picit, mert furcsán elsőre a nevére kérdez rá, pedig azt hitte, hogy mindenki ismeri. ~ Úgy néz ki megint szerencsém van, Bonnie után, ő sem ismer... ~ mosolyog ki a pohara mögül, és ha már megkérdezték, válaszol is.
- Yarista Palarn. - odanyújtja a kezét, hátha a lány is belemegy e legegyszerűbb üdvözlési formába. Ha igen, ha nem, utána visszaül a helyére, miközben megtudja, hogy hogy hívják a vele szemben ülőt. Kicsit megigazítja a széket maga alatt, mert kissé mellé ült, szóval most már minden rendben ezzel.
- Á, nos ez nem ihletett meg. Maradok a forró csokimnál. - kicsit lebiggyeszti az ajkait a hírre, nem kér bélszínt, se narancslevet most. Persze csak érdeklődött, szóval nem is igazán érti, hogy miért hangolta le a kérdés egy pillanatra. Inkább egy újabb korty a Merlini nedűből, és máris újra jó kedve van.
- Te hányadikos vagy? Még sosem láttalak, pedig a csinos lányokat meg szoktam jegyezni magamnak. Vagyis, eddig így volt... - javítja ki gyorsan magát, miközben megérkezik a pincér Lotte bélszínével és a többivel.
- Jó étvágyat ám, majd addig csendben leszek, ha el nem küldesz. - mosolyog és vállat von, egész jól elszórakozik magán, és a rózsaszín tincseken. Már majdnem megitta a csoki felét, jól érzi magát, és tutira nem egy gurkó fogja agyoncsapni majd, hanem csokimérgezésben fog kimúlni.
- Te nem ismersz. Szerinted sztár lesz belőlem, ha mindent megteszek érte? Már külföldön edzek. Vajon elég lesz? - morfondírozik, de nem is a lányhoz intézte igazából a kérdést -habár az ő szemeibe nézett közben -,hanem saját magától. Ő az szeretne lenni, de a jobbik fajtából, akarja, hogy miatta játszanak mások, vagy egyáltalán miatta kezdjenek játszani.
Utoljára módosította:Yarista Palarn, 2012. november 10. 19:26
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 13. 10:21 Ugrás a poszthoz

Elemi Mágia óra (2nd) - Erdős Tanárnő (szigorúan így, nehogy megint baj legyen)

„Hiszem, ha látom.” Yarista halványan elmosolyodik, igazából ez a téma már nem érdemel több kommentárt, és a tanárnő is megfelelően áll a kérdéshez, a fiúnak tetszően. Be kell mutatni a gyakorlását, így hát, ha kelletlenül is de belefog. Nagyon nem megy még úgy, ahogy a rellonos ezt szeretné, a levegő kikerül az irányítása alól. Meglepődik, hogy a tanárnő is ugyanezt teszi, amiért nem sikerül a házi feladat túl jól, egész pontosan katasztrofális kimenetellel végződik a kviddicses szemszögéből. A tanárnő szavai nem tükrözik az arcára kiült gondolatait, amit Yarista tökéletesen megért. Eddig egész jól haladt, de már az első komolyabbnak tűnő dolognál nehézségekbe ütközött. Meg tudja érteni Erdős professzort, ő is ugyanígy érez.
- Rendben, akkor gyakorlás lesz ma, ahogy a tanárnő előírja természetesen. – küld neki egy önbizalom hiányos bíztató mosolyt, és bármit megadna jelenleg, hogy sikerüljön az óra végére elérnie azt, amit a tanárnő eltervezett. Majdnem bármit. A gyakorlási feladat nehezítéssel lesz meghintve, amit nem teljesen ért Yarista, de nem szól bele. Érzi ő, hogy Julianna azt szeretné tőle látni, amit eddig, ezért össze kell kapnia magát, hogy mindez jól sikerüljön. A gömb is előkerül, kezdődhet a dolog. A tanárnő intésére felgyorsul a levegő és elindul. Yar már nem válaszol, hanem először is próbálja egy helyre összpontosítani a gondolatait, a többi nem idevalótól pedig megszabadulni. Egyelőre ez sem olyan könnyű, pár perc alatt éri csak el ezt a szintet, amikor már csak ő a gömb és a levegő gyorsan forgó esszenciája létezik. Kicsit asszociálva a kviddicsre, elképzeli, hogy a nonfiguratív, sebesen pörgő elem, egy meglovagolható dolog, ő pedig beleképzeli magát, belekapaszkodik és hagyja, hogy magával ragadja a pörgés. Aztán szépen belemarkolva megpróbálja lassítani, de nem figyel arra, hogy ez mennyire sikeres. Valamennyit lassult talán, igazából nem tudja megállapítani, inkább csak koncentrál tovább. Aztán ha már ott ül a „seprűjén” gyorsabb menetre ösztökéli, miközben szinte érzi, hogy az üvegfal hozzá- hozzáér az arcához, amikor a vad csikója egy kicsit kitér a forgási irányából. Ezt tovább próbálja fokozni, egyre csak hajtja az elemet, hogy minél jobban gyorsuljon. A legtöbbször inkább kérleli, néha keményebben „odaszól” neki, de mindebből kívülről csak annyi látszik, hogy a szemeivel követi a keringő levegőt és erős koncentráció ül ki az arcára, valamint a jobb keze önkéntelenül is mozogni kezd a levegő áramlásával megegyező irányban.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 13. 14:24 Ugrás a poszthoz

Lotte

- Nem értem, hogy mi köze a mugli iskolai eredménynek ehhez, de nem vagyok túl jó abból a tárgyból. – vonja meg a vállait, és valahogy már nem is szereti ezt a szót sem. Mostantól varázstalanoknak fogja hívni őket, mégiscsak jobb szó, meg kifejezőbb is. Erre a jó gondolatra iszik még egy kortyot, és elnézést kér, hogy ha zavarna. De úgy néz ki, hogy szerencséje van, a rózsaszín hajszeletű leányzó szimpatizál vele.
- Ó, köszi, remélem ez így is marad, ahogy én is, ezek szerint. – egyezik bele, hogy mégsem kelljen elmennie. A beszélgetés szépen lassan a normális mederbe terelődött, ami ilyenkor lenni szokott. Vagyis, Yarista most nem akart annál többet, mint amiért idejött a lányhoz: beszélgetni.
- Harmadéves és Rellon. De örülök, hogy nem ismersz, legalább nincsenek előítéleteid. – könnyebbül meg egy pillanatra. ~ Majd meglátjuk, hogyha egy olyan emberrel találkozom, aki semmit sem tud rólam, mi lesz a véleménye. Bonnie jó lesz kiindulási pontnak. ~ halvány vigyorpozíció alakul ki az ajkaiban, majd tovább morfondírozik, de immár hangosan. Elmondja a kívánalmait, vagyis a kételyeit. Sajnos valószínűleg nem hallotta, amit kérdezett, mert a kérdésre kérdéssel válaszolt.
- Semmi különös. Mást kérdezek. Szerinted mi kell ahhoz, hogy elérd a céljaid? Neked van valami célod, vagy hobbid? –
kérdezősködik tovább. Most elég érdeklődő hangulatban van, amíg el nem fogy a forró csoki, addig ez biztosan így marad. Aztán pedig majd kiderül, de egyelőre nem látja a folytatás elvetésének jogosságát.

Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 18. 11:21 Ugrás a poszthoz

Elemi Mágia óra (2.)

A gyakorlat szépen halad a maga útján. Yaristának sikerül a feladat, bár a végén már elfogy belőle a koncentráció. Sajnos ez nem kviddics, itt máshogy mennek a dolgok. Emlékezett arra is, hogy nem volt egyszerű egy dugóhúzó sem még az elején, ma meg már rutinmunka. Amikor a végez, a tanárnőtől bezsebelhet a felemás dicséretet. Most sem szól be semmit, inkább csak figyel. Bár az Elemi Mágia tanulása nem fogja elrabolni a kviddicstől, de azért megpróbálja tökéletesíteni a tudását, és ha nem megy, majd akkor kilép. Egyelőre ettől azért nagyon messze van, tudja ő ezt jól, a második órán nem kell csodát várni, a kisebb részsikereknek kell örülni.
- Ahogy kívánja tanárnő, köszönöm a tanácsot. - az illedelmessége már-már gyanús lehet a tanerőnek, azonban továbbra sem cselekszik mást, csak amit mondanak neki. Újra nekifog hát, elképzeli a levegőparipákat amiket megül, és gyorsulásra készteti őket. Immár néhány hibát kiküszöböl az előző próbálkozás tanulságai miatt, most például nem veri oda a fejét az üvegfalhoz, de még mindig nem érzi, hogy az elemet bármennyire is uralná. Amint úgy érzi, hogy a gyorsulás már teljes lehet, következik a lassítás. Elképzeli, ahogy minden megáll körülötte, a tanárnő figyelő arca nem mozdul, a mellkasa is egy helyben marad, nem lélegzik. A porszemek a levegőben tovább várakoznak, pedig kavarogni szeretnének, ő is belesimul az időbe a "levegőparipáján" feszülve, megmerevedve ül. Aztán mindenki mást "felgyorsít", csak saját magukat hagyja ebben az állapotban, remélve, hogy ez lassulásra bírja az ő elemét. Amint végez a tanárnőre pillant, mivel most sem érzékelte teljesen, hogy hogyan sikerült a gyakorlat.
Utoljára módosította:Yarista Palarn, 2012. november 18. 13:55
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 18. 14:34 Ugrás a poszthoz

Jess

Yarista egy nap észrevette, hogy az asztalán egy üzenet virít. Rövid gondolkodás után kinyitotta és elolvasta a számára ismeretlen kézírást. "Jessie Redway ma este érkezik." Felnézett a sárkányára, de az továbbra is szótlan maradt,nem tudja, hogy ki hozhatta az üzenetet. Melegen öltözködött, a barna kabát és a barna hosszú nadrág mellé, egy hasonló színű melegebb cipőt választott, mert nem volt kérdéses, hogy ha már ennyire van lehetősége, beszél a lánnyal. Korábban azt hitte, hogy látta a fekete hajú lányt a suliban, de később kiderült, hogy csak akarta őt látni, Jessie eltűnt. Nem jutott eszébe Janey boltja sem érdeklődni, és erről főleg Bonnie tehetett, hiszen bombaként robbant be a fiú életébe, elfeledtetve vele nagyon sok dolgot. De, ha már így hozta a sors, akkor Yarnak szembe kell néznie Jessievel, és el kell mondania neki sok mindent. Főleg azt, hogy a kapcsolatuk nem folytatódhat, és ezalatt a pár hét alatt, már úgy gondolja, hogy nem is szeretné. Hogy ez mennyire jó vagy rossz, nem érdekelte a fiút, csak az, hogy Jessie ne sérüljön meg túlságosan lelkileg miatta. Könnyen elintézhetné a dolgot, felhasználva kétes hírnevét, de Jess érdemel annyit, hogy tudja az igazat is. Hangosan szuszogva és csikorogva áll meg a vonat, várta a fiú, hogy megérkezzen a navinés lány. Már éppen azon volt, hogy átverték, amikor Jessie mégis leszállt egyedüliként, de csak a peronig jutott. Yarista nézte őt, látta, hogy ráül a csomagjára és elmélázik. ~ Vajon mi lelte, sokkal lelkesebbnek ismerem őt. Hát, én sem fogom növelni a jókedvét. ~ gondolta, majd elindul a lány felé, aki továbbra sem akart elmozdulni a helyéről. Aztán nagy sóhajjal és behúzott gallérral odalépett a lány elé.
- Szia Jess. Szakítanunk kell. - csak ennyit mondott, mielőtt a lány a nyakába ugrott volna, mert szerinte ennek kellett volna történnie. Az ő arcán maximum csak az az öröm látszott, hogy láthatta újra, hogy semmi baja. Legalábbis fizikailag biztos nincsen. Azt viszont nem akarta, hogy örömmel üdvözölje őt Jess, aztán meg sírjon miatta. Fogalma sincs, hogy sírna-e a lány, de elég érzékeny és nagyon szerette, annak ellenére, hogy már nem akar vele járni. Egyelőre úgy gondolta, hogy ennyi beszéd elég is volt tőle, várja a választ, vagy bármit, ami a lány felől érkezik.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 18. 15:06 Ugrás a poszthoz

Vercsi

Mosolyogva hallgatja végig Vera első és egyben utolsó meccsének rövid krónikáját, amiben megállapítja, hogy a lány valószínűleg, csak megpróbálkozott a játékkal, igazából csak egy próba volt, hogy ilyen lehet. És mivel a főpróba elég rosszul sikerült, az egyébként is kevés motiváció elillant, mint a gyógynövénytan végét jelző csengő után a diákok. Ennek kicsengésére át is térnek a GYNT tanárra és feleségére, bár egy kicsit eltérő az, amit gondolnak róla.
- Nem hiszem, hogy van összefüggés a fiatal feleség és büntetőmunkák kiosztása között. Kevesen kedvelik az öreget, de azért jól tanít. A modora már megint más kérdés. Viszont úgy látszik, hogy van olyan nő, akinek ez is megfelel, illetve az is lehet, hogy Felagund vele másképp viselkedik. Például nem küldi a sarokba, ha rossz volt. – felnevet a fiú és megigazítja a pólóját a derekánál, mert az felgyűrődött és megérezte Yar a huzatot.
- Nos, azt én is megnézném. Arról, hogy Alexa nénike mindenről tud, nem is lepődöm meg. Főleg, hogy amikor nála voltam elmondta, hogy kár titkolózni, ő mindenről tud. Nem örültem ennek a hírnek túlságosan. – vesz be egy újabb kanál levest a rövid beszéde után. Alexa néni nagyon bölcs asszony, de úgy néz ki, hogy vannak olyan dolgok, amiben nem. A nagyon sok másokért aggódás között elveszik a saját magára szánt időben.
- Remélem pozitív lesz a fogadtatás, Alit nagyon bírom. – teszi még hozzá, mert őt ebben az ügyben csak ez érdekli. Ha Adorján az, aki boldoggá teszi, hát legyen így, tegye. Csak Aliyaah is boldog legyen annyi viszontagság után, na meg a kisbaba is, akit magához vett…
- Ó, nem? Francba, mást kell bevetnem… - tűnődik, majd elneveti magát, egész hangosan. Furcsa pletykák ezek, ritka az, amikor nem ironizál saját magán, vagy nem nevet fel ezekre a feltételezésekre. nagyrészt viszont nem foglalkozik velük, köszöni, ő jól van így is, bármi is terjengjen róla. Ráadásul néha még jól is jön. A forró csokit is megköszöni Vera, Yarista pedig tovább hallgatja őt. Közben elintézi Havaskát is, amire a navinéstől érkezik egy kedves bók.
- Köszi, én mindig így bánok velük. Egyébként pedig nem biztos, hogy okos ötlet lenne belógni oda. Szerintem csak én vagyok ilyen félresikerült, ne aggódj, a többiek olyanok, ahogy leírják őket. – védi meg a háza becsületét, ha már ő nem tesz semmit a renomé megtartása érdekében,. Elég nagy ívben tesz erre, nem érdekli, hogy hogyan ítélik meg őket, vagy éppen őt olyanok, akik nem ismerik. Akik pedig ismerik, úgyis tudják, hogy milyen ő, vagy éppen egy másik rellonos.
- Csak tenned kéne érte valamit, gondolom. Azért nem hiszem el, hogy senki sem próbált még meg közeledni hozzád, ahhoz túl csinos vagy. A Krisék meg már csak ilyenek, de ez a két jómadár bőven kilóg a sorból. Attól függetlenül, hogy én MacKenzie-vel nagyon jóban vagyok és szeretem a hülye fejét. – rántja meg a vállát, a következő szippantással, pedig a végére ér a forró csokinak. Fel is áll, majd elkapja a lány szabad kezét és egy csókot lehel rá finoman.
- Nos, Verocska, sajnos nekem mennem kell. De örültem a szerencsének, ha még kérsz valamit, csak szólj Havaskának, úgyis leskelődik. Minden jót és jó pasi fogást, na meg jólánykodást! – felkacag kedvesen és egy táv puszit is küld, majd felkapja a cuccát és elmegy a körlete felé.



Köszönöm a játékot!


Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 21. 11:32 Ugrás a poszthoz

Lotte

Még mindig nem érte teljesen, hogy miről beszél a lány, mi köze a mugli iskolarendszernek ahhoz, hogy ő idejár és itt hányadikos. Persze utána már kezdte kapizsgálni a rellonos, hogy miről is van szó, de annyira nem volt érdekes a téma, hogy jobban belemenjenek. A lényeg, hogy harmadikos helyett másodikos Lotte.
- Értem. – fűzi hozzá a féligazságot, hogy ezzel elejét vegye a további magyarázatnak. A lila tincsek kósza játékát figyeli inkább lopva és kortyolgatja tovább az italát. Majd, mivel váratlanul ült le hozzá, váratlan kérdéssel örvendezteti meg a lányt, már ha neki ez öröm.
- Bakker, remélem felvetted az önismeretet. Tuti jól lennél Alexa néninél… Figyelj, ha nekem minden K lett, neked sem lesz nehezebb. Ki lehet bírni, csak néha kell tanulni. – rántja meg a vállát, mert neki a tanulás jelenleg nem jelentett eddig kihívást. Nyilván az anyag egyre nehezedik majd, szóval most még nyugodtan mondhatja, hogy minden, de tök könnyű. Az ő ambíció egyébként pedig nem a tanulásba merülnek ki, az csak a hasznos mellékes, mindig is az volt. Egyszer ő is abbahagyja majd a kviddicset, akkor nem lesz hátrány, ha több mindenhez is ért. Közben mindketten végeznek az evés-ivással, Yarista pedig jólesően dől hátra, mielőtt válaszolna a kérdésre.
- Én csak egy egyszerű kviddicssztár akarok lenni, akire felnéznek az emberek. De ez még nagyon messze van, mindenféle téren. Egyrészt nincs miért felnézni rám, másrészt a képességeim sem olyanok még, hogy az legyek, de hajtok, hogy mindkettő sikerüljön. Az iskola csak másodlagos. – ezzel nagyjából mindent elmondott, amit szeretett volna erről a témáról, belesűrítette a mondandójába a lényeget.
- Eszünk még valamit, vagy megyünk? Nekem ez a forró csoki bőven elég volt mára. – mosolyog a lányra. Nos, ha nem lenne kötve a keze, biztos tudna még pár témát felhozni Lottének, hogy hova mehetnének, de így? Van hátránya ennek az állapotnak is…
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 23. 21:20 Ugrás a poszthoz

Elemi Mágia óra (2.)

Minden sikerül, pont úgy, ahogy a rellonos elgondolta. A levegő engedelmeskedik neki, ő mégsem tökéletesen elégedett. Volt pár másodperc, amikor érezte, hogy rövid időn belül kicsúszik a kezéből az irányítás, de aztán valahogy mégis sikerült magához édesgetnie az elemet.
- Mehetünk tovább. - mondja rezignáltan, egy felesleges energiacseppet sem pazarol el, mindent amije van, az elkövetkező feladatokra akarja felhasználni. Újabb gömb kerül elő,e gy másik, egy nagyobb méretű, Yarista pedig akaratlanul is megérinti és érzi ennek tisztaságát. ~ Nocsak, vajon mit tervez? ~ Rápillant Erdős professzorra és várja a magyarázatot. Hamarosan meg is érkezik, de továbbra is inkább a rébuszok jönnek elő, és ebből neki kell kitalálnia, hogy i is csináljon. Persze már megszokta ezt a fajta tanítást és tudja, hogy ezt nem is lehet könyvből elsajátítani, tehát nem idegenkedik tőle.
- Rendben. - konstatáltja gyorsan a feladatot, majd gondolkodni kezd, hogy mit is tegyen vele. ~ Sűrítettem, gyorsítottam, forgattam. Legyen akkor most egy kicsit meredekebb. ~ Egy kósza gondolat fogan meg benne, mielőtt elhessegetné magától. Közvetetten fog művelni valamit, majd neki is lát. Csak előbb elfordul és maga elé képzeli az asztalt, ahol fekszik a gömb, és a benne lévő levegőt. Majd azt akarja, hogy a gömb emelkedjen el az asztalról felfelé azért, mert a levegőt most nem kéri, hanem utasítja, hogy felfelé induljon, minél sűrűbben. Elképzeli a jelenetet, ahogy egyre csak megy felfelé, próbál kiszabadulni az elem, de mivel a gömb fala elég vastag így az csak szép lassan elemelkedik. Mivel nem látja, gőze sincs, hogy sikerül-e neki, de azért végigcsinálja a jelenetet. Tehát felemeli, majd szép lassan visszahelyezi az asztalra. Aztán megfordul és a gömb nagyjából ugyanott lehet, mint amikor elfordult tőle.
- Történt valami tanárnő? - kérdezi némi érdeklődéssel. Most nem gondolja azt, hogy gáz, ah nem sikerült, teljesen kikapcsolta az érzelmeit erre az órára. Legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy nem a megszokott Yaristával van dolga a tanárnőnek.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 27. 11:58 Ugrás a poszthoz

Cicalány <3

Yarista fáradtan ébredt. Egyrészt, mert az edzések egyre keményebbek, nem sikerült még elérnie, mait eltervezett. Úgy volt, hogy majd fokozatosan megszokja az új terhelést, a környezetet, de rengeteg mással is fárasztotta magát és hiába volt hétvége, ha azt Elemi mágiával, Nonverbális varázslással, plusz a tanulnivalók lemaradásának behozatalával töltötte. Persze ő vállalta, tehát egy rossz szava sem lehet, csak épp szabadideje nem maradt, tegnap is jóval takarodó után zuhant az ágyába. ~ Minek kell nekem jó tanulónak is lenni? Leszokhatnának már erről MissMissék. ~ pufogott magában, de igazából nem emiatt ébredt fel, hanem egy bagoly kopogtatott, mint az később kiderült. Fáradtan botorkált az ajtóhoz és kinyitotta az ajtót, de nem tudta még a szemeit annyira éles koordinálni, hogy lássa, hogy mi áll előtte. Tulajdonképpen senki, mert a bagoly a földön türelmetlenkedett, majd megbökte a csőrével.
- Hé, jól van már. – dörmögte álmosan, még egy nagyot bele is ásított, miközben kinyújtózott, majd átvette a kis küldeményt. Gyorsan zsebre is vágta, majd hozott egy kis bagolycsemegét az állatnak. A többiek is ébredeztek már, de ez nem zavarta túlságosan Yaristát. Ő visszaszenvedte magát az ágyig, majd elolvasta a levelet, ami nem volt aláírva. Mivel kapott már ilyen leveleket, nem nagyon tudta, hogy mit is kezdjen vele. ~ Nem ismerem a kézírást. Bárki lehet, és mi van, ha nem Bonnie? Sőt, még rosszabb, odamegyek, rám mászik valaki, és belép Bonnie. Akkor ennyi is a bimbódzó kapcsolatlehetőségünknek… ~ Húzza el a száját, majd egy újabbat ásít. Aztán tovább fetreng, míg a többiek összeszedik magukat. megvárja, míg mindenki elmegy, ő csak utána megy ki a fürdőszobába. Megmosakodik, közben eszébe jut a levél. ~ Mi van, ha mégis a cicalány küldte? Ha nem megyek el és ő az, akkor megint befuccsolok. Szép helyzet. ~ Morfondírozik, majd a reggeli rövid készülődés után, felöltözik egy kényelmes ruhába, na meg a talárba, és a cuccaival még éppen beesik az első órára. Nagyon nem figyel, próbál nem elaludni. Nagyon lassan telik a nap a fiú számára. Ebédnél is csak piszkálja az ételt, majdnem belefejel a levesbe, nagyon nincs formában. ~ Még jó, hogy ma nem lesz edzés… ~ állapítja meg, és gyorsan végez az evéssel, mikor egy kicsit magához tér. Azt már bőven látja, hogy elmarad a ma délutáni gyakorlás és tanulás. Órák után pedig lassan kiválasztja a ruháját, egy kékeszöld inget, egy szebb nadrágot mellé, meg egy melegebb cipőt. Vesz még magára egy bőrkabátot és egy sapkát is húz a fejére, így indul meg a cukrászda felé. Most már kipihentebb, végül is egész nap lustálkodott amennyit csak lehetett, beszélgetni is csak éppen annyit beszélgetett, amennyi feltétlenül szükséges volt. Lassan meg is érkezett a cukrászdába, gyorsan körülnézett. De csak egy szőke hajú valaki volt neki háttal, aki egyedül ült, próba-szerencse alapon elindult felé. Úgy gondolta, hogy gyorsan leszereli az ismeretlent, aztán el is tűnik, nehogy pletyka induljon útra, amit most nem szeretne kivételesen. Megállt egy kicsit a lány mögött, majd megköszörülte a torkát.
- Helló, te írtad a levelet? Ne haragudj, de… - kezdett bele a beszédbe és lassan elindult az idegen mellett, hogy a szemébe nézve kérhesse ki magát, de az utolsó szónál nagyon meglepett arcot vág, hiszen a cicalány az, csak szőke hajjal. Egy pillanatra ki is esik a szerepéből, csak bámulja őt, majd újra megköszörüli az időközben kiszáradó torkát, az ajkai pedig széles mosolyra görbülnek.
- Bonnie! Nagyon megleptél, és nagyon jól áll neked a szőke! – szavai fellelkesülve ölelik körül a rellonos lányt, akit időközben jól magához is szorít, bár kissé idétlen, hogy ő áll, a cicalány pedig ül a székén.
- Nagyon örülök, hogy te vagy az! – a lelkesedés nem apad, a vigyor is megmarad, miközben gyorsan ledobja a kabátját, a sapkát már levette, mikor bejött a cukrászdába. Ad gyorsan két puszit a lánynak és a körasztalnál mellé ül.
- Minek köszönhetem a meghívást, tudod eddig ez a nap és a hét fénypontja! Na, meg te! Nem is láttalak órákon, bár tény, hogy senkit sem láttam igazán. – kuncog és beletúr Bonnie hajába finoman, mintha fésűfogak lennének az ujjai. Legszívesebben megcsókolta volna a rellonos háztársát, mert el van szokva, hogy udvarolni is kell. De megígérték egymásnak, hogy nem ugranak bele semmibe – kivéve az első találkozást – és normálisan csinálják.  Kicsit furcsa ez neki, de élvezi, mert úgy érzi, hogy megéri Bonnie miatt ez az egész, amit egy öles lépéssel átlépne. Közben ráfonja a kezét a cicalányéra, mert nem bír nem hozzáérni és csillogó kékjeivel várja a válaszokat a lány lélektükrébe nézve.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 28. 15:35 Ugrás a poszthoz

Cicalány <3

Titokban reménykedett benne, hogy Bonnie várja őt. Kétszer lepődött meg pár másodperc alatt. Először azért, mert azt hitte, hogy nem a cicalány az, hanem egy ismeretlen.  Másodjára pedig azért, mert Bonnie volt mégiscsak a titkos ismeretlen, aki a levelet küldte neki. A fárasztó nap után azonnal felvidult, mintha valaki beinjekciózta volt egy nagy adag jókedvvel.
- Csak a kezdet? Pedig már ez is tökéletesen elég lenne. De kíváncsi vagyok! – vigyorog, majd köszönti a lányt, aki visszabókol, sőt még kis is fejezi, hogy mennyire örül neki. Yarista kezdi érezni az összhangot, és azt, hogy mindketten ugyanazt szeretnék végeredményen.
- Nos, én pedig téged, de így még jobb. Most már felismerem majd a kézírásod is. – mosolyog Bonniera, aki felkéri, hogy rendeljen valamit. Nos, mivel még nem nagyon ismeri az ízlését, két forró csokit rendel, azt mindenki szereti és talán még a cicalány sem fog megorrolni egy kis bűnözés miatt. Miközben várják a rendelést, a szőke hajú szépség felhozza az egyik ígéretét, mire pontosan emlékszik. ~ Habár már akkor elvetted az eszemet, minden másodperce megvan, drága. ~
- Igen, emlékszem. – erősíti meg Bonniet, így most már előadhatja, amit szeretne igazából. Egyre szélesedő mosollyal hallgatja a lányt, és átveszi a papírt, amit a kezébe nyom a szöszi macskalány.
- Igen, persze. Mikor lesz? Sajnos, ha edzés van, nem tudok menni, mert éppen büntibe vagyok. vagyis, megígértem Legrának, hogy nem hagyok ki edzést, és ő ezt nagyon szigorúan nézi. Azonban mindenképpen szeretnék elmenni és… - itt rápillant a dátumra, majd gyorsan elgondolkodik, hogy akkor van-e valami, de éppen szabad lesz, tehát szélesre húzza az ajkait - … úgy látom, hogy pont ráérek! Szóval, igen, megyek és drukkolok! – gyorsan átöleli a lányt, miközben meghozzák a forró csokikat. Yar illedelmesen megköszöni, majd visszatér Bonnie-hoz, majd beharapja az ajkait. ~ Na, most kéne valamit mondani, amivel előrelendítjük a nyilvánvalót… ~ morfondírozik.
- És mit szeretnél? Melyik legyek a felsoroltak közül? – vigyorog sejtelmesen, majd közeledni kezd a cicalány ajkai felé a sajátjával. nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni, de adott volt a kérdés, viszont szeretné megkönnyíteni a válaszadást is. Ha Bonnie nem ellenkezik, akkor megcsókolja finoman, nem túl hosszan, de nem is röviden. Majd várja a választ, bármi is történjen.
Utoljára módosította:Yarista Palarn, 2012. november 28. 15:35
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 30. 07:49 Ugrás a poszthoz

Cicalány <3

Alig bírja levenni a szemeit Bonnieról, egyszerűen a lány elvette a józan eszét, pedig mint tudjuk, ő mindig józan. Nézi az ajkait, szinte nem is hallja, hogy mit beszél a másik, csak megigéződve ül és próbálja inni szívószállal a forró csokiját, azonban többször is melléteszi a száját. Ilyenkor meglepődik és lenéz, hogy mi lehet a probléma, de igazából semmi, csak figyelmetlen más dologra a cicalányon kívül. Mielőtt kinyilvánítaná a döntését, muszáj elmondania, hogy az edzéseket nem tudja kihagyni – igazság szerint nem is szeretné -, de rokonlélekkel van dolga, így aztán csak még boldogabb lesz és még jobban el fogja borítani az a rózsaszín felhő, ami a távolból már kezd leereszkedni a fiúra. A meghívást elfogadja természetesen, amit egy csókkal pecsétel meg, hogy Amanda mindenképpen elhiggye, hogy ő vele szeretne lenni. Aztán felteszi a cseles kérdését, de az újdonsült szőke lányt ez nem tántorítja el. Most Bonnie a kezdeményező fél, Yar pedig hagyja magát megcsókolni, ez a rész már elég gyakorlottan megy neki, de a cicalánnyal mégis másnak érzi az egészet, nem távolinak, hanem jóval bensőségesebbnek.
- Tökéletesen megfelel. – vigyorog, és ezzel ő „hivatalossá” is tette azt, hogy ők innentől egy pár. De, hogy a közhelyeket tovább erősítse, és talán ezzel boldogabbá tegye a leendő párját, még egyet kérdez, miközben közelebb húzódik hozzá.
- Bonnie, szeretnél a barátnőm lenni? – huncutul vigyorog közben, mert igazából erre semmi szükség nem volt, de ha már ilyen jól szórakoznak, miért is ne. Közel hajol a lány ajkaihoz, majd beharapja az alsó ajkát Bonnienak a sajátjaival, aztán már csak azt veszi észre, hogy csókolja a lányt, a választ m,ár meg sem jegyzi, úgysem volt rá igazán kíváncsi, hiszen a szőke rellonos leányzó ezt már kinyilvánította. Csók közben a hajába túr, majd elválasztva az ajkaikat, szorosan, vadul kalapáló szívvel átöleli Bonniet. Egy jó fél percig, vagy még tovább is így tartja őt, valahogy nem akaródzik elengedni a másikat, de egyszer minden jónak vége szakad, és csillogó szemekkel figyeli a lány arcának rezdüléseit. Finoman megcirógatja az imádott arcot, jelenleg nem tudja elképzelni, hogy más lányhoz így érjen hozzá. Nagyon megszólalni sem tud, igazán nem jut eszébe most semmi, vagyis ami igen, az nem erre a helyszínre való. Nagyon tetszik neki az új barátnője, de ez azóta így van, amióta megismerte őt.
- Találnom kell neked egy becenevet, de valami nem túl csepegőset. Mókuscukorborsó például biztos nem leszel. – felkacag a saját poénján, majd tovább gondolkodik, hogy mi legyen, és közben nem engedi el Bonnie kezét.
- Na, jó, most nem tudok gondolkodni, ha a közelemben vagy. Túlságosan nagy az mágneses képességed. Gyönyörű szemeid vannak. – udvarol tovább, kimondva a számára nyilvánvaló dolgokat. Eszébe jut a forró csoki, gyorsan iszik belőle, oda sem néz, csak leteszi a poharat, amit sikeresen fel is borít. Ez már kijózanítja, hiszen egyrészt sajnálja az italt, másrészt nem akart problémát okozni. Előhúzza pálcáját és próbálja menteni a menthetőt.
- Evapores! – szól varázs és mivel a pálcamozdulat is jól sikerül eltűnik a forró nedű, de foltot hagy maga után.
- Hát ez van. – vonja meg a vállait, majd megcsókolja a lányt.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. november 30. 23:41 Ugrás a poszthoz

Cicalány <3

Eddig minden szuperül alakult, erre az egészre csak titokban számított Yarista, hiszen ez az általa végiggondolt lehetőségekből a legjobb végkimenetellel végződött eddig. Végül is csak kimondatta Bonnieval, hogy legyen a barátnője és ezen jót mosolyog, de csak vidáman, nem kerül elő a gúnyos mosoly él, nagyon örül neki.
- Akkor egyetértünk. – suttogja, miközben Bonnie visszaváltozik azzá a dögös lánnyá, aki a találkozásukkor volt. Legalábbis, már nem fogja vissza magát, ami nagyon is tetszik Yaristának, hagyja, hogy a lány kezei szabadon kószáljanak, cserébe az ő ajkai is ugyanezt teszik, már amennyire az illem engedi ezen a helyen. Nem akar túlzásba esni, csak maradjanak normális keretek között. A becenéven jót nevetnek, majd Yarista elgondolkodik egy normálison is.
- Akkor mondjuk, hívhatlak úgy, hogy Amy? Az olyan kedves. – vigyorog, és talán rellonoshoz nem illő módon romantikáznak, de hát ilyenek az érzelmek, elveszik a józan ítélőképességet. Egyébként pedig Yarista sosem vallotta echte rellonosnak magát, szóval nála azt is hihetik, hogy csak játszik egy újabb áldozattal, pedig ez korán sincs így, vadul dobogó szíve ezt jelzi is Bonnie számára.
- Hmm, édesanyád is csinos hölgy lehet akkor. – kontráz rá, de biztosan így van, szép szülőknek általában szép a gyermekük, minden bizonnyal így van ez a Philips családban is. Amy hangvétele kissé elbizonytalanítja, de nem kérdez rá, hogy mibe nyúlt megint bele. Ehhez igazán van érzéke, mindig megtalálja a z érzékeny pontokat az embereknél. Aztán kiönti a csokiját, majd megoldja a problémát, viszonylag elég jól.
- Na, igen, akár csak a folt az asztalról. Remélem jó sokáig fog tartani ez a varázs Amy. – vigyorog vissza, majd szórakozottan megvakarja az állát.
- Van kedved odaülni a kanapéra? – mutat egy sarokba, ahol a bőrkanapé áll, de még nem foglalt. Valószínűleg így délután mindenki tanul, vagy talál valami más elfoglaltságot, minthogy legyen ideje lejönnie a faluba.
- Csak azért, mert ott kényelmesebben hozzád bújhatnék. – vonja meg félszegen a vállait, és úgy érzi, hogy ma non-verbális varázslást sem fog tanulni, meg úgy nagyjából semmit sem. Mégis ez az első alkalom, és ezt ki kell élvezniük.
- Neked van testvéred? Még annyi mindent nem tudok rólad. – szúrja közbe az újabb kérdést, miközben továbbra sem engedi el Amy ujjait, a sajátjaival fésüli össze.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. december 2. 14:19 Ugrás a poszthoz

Jess

Muszáj volt megtennie, egyrészt mert Jessie-nek tudnia kell, hogy mi zajlott le benne, és mik motiválták, hogy elengedje őt. Nagyon nehezére esett, és sokszor gyötörte a bűntudat, de Jess megkönnyítette a dolgát azzal, hogy eltűnt, már amennyire ez könnyű volt neki. Mire Bonnieval találkozott, már lélekben szakított Jess-sel, nem érezte megcsalásnak a dolgot, ezért is nyugodtabb, mint mikor Jessie felpattan a szavaira és számon kéri. Lassan benyúl a zsebébe és átadja a kis cetlit, amit kapott az ismeretlentől, kinek most nagyon hálás.
- Nem tudom, hogy ki írta. - mondja szomorú szemekkel, igazán nem akarja bántani őt, mert nagyon sokat jelent számára, még most is. Most, hogy találkoztak, sokkal nehezebb a dolog, mint, ahogy azt először képzelte. Jessie viselkedése aggodalomra ad okot, egyáltalán nem ilyen szokott lenni, nagyon furcsállja ezt a hűvösséget, zavarja és fél tőle. Nem szó szerint, hanem attól, hogy történt valami vele, ami megváltoztathatta és most erre még ő is rátesz egy lapáttal, de legalább nem kertel. A következő kérdés Jessitől evidens, hiszen erre akár számítani is lehetett volna. Yarista kapcsolatai sosem voltak hosszúak, bár az is igaz, hogy a barátnőket megválogatta, csak aztán elszúrta.
- Senki, vagyis, van valaki, de nem ezért... vagyis, már ezért is, de... - összevissza beszél, nem tudja, hogy mivel kezdje a mondandóját, majd egy nagyot sóhajtva megembereli magát, mi több hirtelen magához öleli Jessiet.
- Sajnálom. - mondja, és gyorsan elengedi őt, még egyet hátra is lép, nehogy valami meggondolatlanságot csináljon és véget érjen az ami még el sem kezdődött Bonnieval.
- Nekünk nem szabad együtt lennünk. Katherine miatt sem. A másik pedig, hogy túl gyorsan merültem bele... beléd. Nagyon szerettelek, még most is szeretlek, de nem folytathatjuk tovább. A másik lány, akivel egyszer találkoztam azóta, de igazából nem történt semmi, Amanda Philips. De csak azért mondom el, mert kérdezted. Segített nekem az egyik edzés után eljutni a hálómig és jól elbeszélgettünk. Ezen felül kikértem azok véleményét, akiket barátaimnak tartok és feltétlenül megbízom bennük. Változtatni akarok az érzelmi életemen, mert ami most van, az nem vezet sehová. Ennek egyik állomása az, hogy szakítok veled, főleg Katherine miatt. - fejezi be a mesélést, de egyáltalán nem szégyelli a dolgot.
- Szeretném tudni, hogy miért tűntél el, egyáltalán nem akarok vádaskodni, de úgy látom, hogy nem vagy önmagad. És attól, hogy nem járunk, még érdekel, hogy mi van veled. Persze, lehet, hogy most kár volt felhoznom. - sóhajt egyet, és tétovázik. Elmenjen, vagy maradjon? Megölelje, vagy ne csináljon semmit? Nem akarja bántani őt, de tudja, hogy ezt nagyon nehéz - vagy éppen lehetetlen - elkerülni.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. december 2. 17:28 Ugrás a poszthoz

Cicalány <3

~ Tehát úgy hívlak, ahogy szeretném? Ilyet nem szabad nekem mondani, édes. ~ Mulat magában, majd meg is mutatja, hogy mire gondolt.
- Ó, hát, akkor Amy mellett „ingyombingyomkámnak” és „mézesbarackoskámocskámnak” is foglak hívni. – felkacag, majd átmennek a kanapéra Yarista indítványozására, aminek Bonnie nem állít akadályt. Gyorsan bókolni kezd, majd kiderül, hogy a szemek örökölése nem éppen jó téma volt, amit felhozatott a cicalány múltjából.
- Ó, ne haragudj. Nem tudtam, hogy… - szégyellte magát, pedig nem volt miért. Mégis, úgy hitte, hogy túl sokat kérdezett és ezzel máris a lelkébe vájt az alig két perces kapcsolatukban a cicalány lelkébe. Ez bizony súlyos gondatlanság volt, kiengesztelésül a karját simogatta a kedvesnek, és őszinte sajnálatos kép alakult ki az arcán. ~ Az enyémek nem haltak meg teljesen, hála a jó égnek, apu még mindig él… ~ szomorkodik egy picit, de rögtön felkapja a fejét, amikor kiderül, hogy Amy-ből kettő van.
- Ikertesó? Jajj, csak össze ne keverjelek vele egyszer… - elkerekedik a szeme, de azért a hátsó gondolat ott motoszkál benne, hogy még valaki jól jár rajta kívül. De tényleg nem lenne jó összekeverni a cicákat, mert abból macskaháború is lehetne, ráadásul ő veszítené el a legfontosabbat. Nem túl önzetlen hozzáállás, de előbb mindig magát tartotta, később jött csak más. Talán Bonnieval ez is megváltozik majd. A természetes kíváncsiság a szösziben is megvan, jön máris a menetrendszerű visszakérdezés, ahogy ennek lennie kell.
- Én Pákozdról jöttem, itt van Magyarországon. Nekem már csak az apám él, az öt testvérem meghalt, édesanyámmal együtt. Apámnak természetesen van már új felesége, hiszen ez öt éves koromban történt. Az új hölgy volt előbb a nevelőnőm, majd a mostohám, és már egészen meg is szerettem. Csak azt nem szeretem, ha dolgoztat, meg tanít… elég sok a követelménye, de már tudom kezelni. Régen nagyon utáltam. – mondja egyre vidámabban, ahogy távolodnak a testvérei halálától. Sokat gondol rájuk, többször kimegy a családi sírkertbe „beszélgetni” velük, ha éppen otthon van.
- Hmm, érdekes, hogy mindketten sokat vesztettünk. De talán most még többet nyertünk. – bújik oda Amy-hez és hátulról átöleli a derekát, a fejét a felkarjára hajtja. Furcsára sikeredik ez a randi, de nagyon örül, hogy végül még is jól alakultak a dolgok, talán tényleg fordul egyet Yarista sorskereke és megtalálta azt, akit keresett.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. december 3. 20:31 Ugrás a poszthoz

Cicalány <3

- Nyuszó-muszó? – elkerekedett szemmel hallgatja a drága szavait, mert ezzel most jól meglepte. Nem volt jellemző az ilyen és ehhez hasonló szavak Bonnie-ra, de persze nem ismerte még. Lehet, hogy a szerelemben más, lágyabb és nem olyan vagány, mint, ahogy mutatja magát, ami egyáltalán nem baj, de úgy érzete, hogy ez komoly becézés volt. ~ Akkor is imádom, ha angyalbögyörőmnek fog hívni. persze csak magunk között, remélem. ~ Tovább mosolyog, mert minden jól alakult. Még nem tudja, hogy szerelmes-e a szöszibe, vagy sem, de, hogy jó úton jár hozzá, abban egészen biztos. A családnál megnyugtatóan hallja, hogy nincs baj azzal, hogy rákérdezett, majd ő is elmondja a saját családjának tragédiáját. De sokkal inkább foglalkoztatta, hogy van egy ikertesó is.
- Ki az a Max? – kérdezi, mert róla még nem hallott. Nem féltékenységből, hanem, mert tényleg érdekelte, hogy Amy-nek kik a barátai, persze az is lehet, hogy most jól mellényúl és Max volt az egyik pasija régen. Van ilyen, legfeljebb már ennyivel is többet fog tudni a drágáról, aki éppen a kezeit simogatja, vagy a hátát cirógatja.
- Óvatosabb? Miért kell óvatosabbnak lennie, te kis huncut? – megemelgeti a szemöldökeit, mert el tudja képzelni, hogy mit művelhet két ugyanúgy kinéző ember. ~ Rosszabb, mint a metamorfmágia, akkor csak egyedül van, bár… ~ Ezen kicsit elgondolkodik, de figyel a válaszra és az újabb kedves gesztusokra. Ő is természetesen továbbra is átöleli Őt, és cirógatja az elérhető publikus helyeken.
- Remélem, hogy így lesz, ránk férne. Kicsit megszomjaztam… - mondja, majd egy kedves csókot lehel az új párjának az ajkaira.
- Hmm, ez finom. Még. – sóhajt, majd csókokat csókok követnek, amíg csak el nem múlik a szomjúsága. Felszabadultan ajakcsatázik Amy-vel, nem törődve a külvilággal. Ez most az ő pillanatuk, nem zavarhatja meg őket semmi. Ha igen, könnyen kiborulhat, és azt nem szeretné. De ez eszébe sem jut, éppen jól lefoglalják őt kedvese ajkai.
- Azt hiszem ez a randi elég jól sikerült, nem gondolod? – válik el egy idő után az éltető ambróziájától, a görög istenek sem ehettek ennél finomabbat, úgy gondolja. A szíve hevesebben kalapál, és bármennyi kalap áll most szelíden a fogasokon, nem kíván még távozni, nem akarja a pillanatot, a perceket megszakítani. Pedig előbb-utóbb erre a sorsra fog jut a Rellon új párja, lassan el kell indulniuk vissza körleteikbe, de Yarista úgy gondolja, hogy ma már nem fognak tanulni semmit. Ő biztosan nem, csak egy szőke lányról fog áradozni a fiúknak, vagy csak csendben álmodozik róla.
Yarista Palarn
INAKTÍV



RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2012. december 3. 21:14 Ugrás a poszthoz

Elemi Mágia óra (2.)

- Ó, köszönöm. – Még sosem kapott ilyen spontán dicséretet a tanárnőtől és ez nagyon tetszik neki. Még egy örömteli félmosoly is megjeleni egy rövid időre Yarista arcán, de aztán újra figyel a tanerőre. Ugyan hallotta, hogy történt valami, de hogy pontosan mi azt nem tudja, viszont a dicséret valószínűleg azt mondatja az eszének, hogy sikeres volt valamelyest a dolog.
- Rendben. – egyezik bele, nem mintha bármi ellenvetése lett volna ezzel kapcsolatban. A tanárnő nagyjából azt csinálja, amit ő elképzelt, így a félmosolya, most már teljes.
- De jó! – lelkendezik egy kicsit, majd visszavesz, mégiscsak ő YP, a nőcsábász, meg minden ilyen hülyeség. De a tény, az tény, elérte, amit akart és ez büszkeséggel tölti el. A tanárnő kérdésére pedig készséggel válaszol.
- Megpróbálom. Először is elképzeltem az egészet, mintha ott állnék előtte nyitott szemekkel. Aztán utasítottam a levegőt, hogy sűrűsödjön be és induljon el felfelé, amilyen erősen csak tud. Arra gondoltam, hogy ezzel felemelhetem a gömböt valameddig, hiszen az én erőm korlátozott, tehát a levegő vélhetően nem töri majd át a gömb oldalát. Aztán elképzeltem, hogy kicsit felemelkedik, majd leeresztettem az egészet. Ha jól láttam, viszonylag sikeres lehetett, a tanárnő hasonlót művelt a gömbbel. – befejezi, majd felnéz a tanárnőre. Talán sikerült valamit magától elsajátítania? Talán ez a tantárgy főleg intuíciókon alapul? Abban biztos, hogy kell hozzá mester, aki utat mutat az egészhez, és úgy gondolja, hogy a tanárnő nagyon megfelelő erre a posztra. Végre egy kicsit felszabadultabbnak érzi magát Yarista, eddig nem annyira bízott az egészben, de most egész sok mindent csinált egyszerre és még csak oda sem nézett! Mi ez, ha nem haladás?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Yarista Palarn összes RPG hozzászólása (191 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 7 » Fel