36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Leila Shine összes hozzászólása (4 darab)

Oldalak: [1] Le
Leila Shine
INAKTÍV



RPG hsz: 16
Összes hsz: 330
Írta: 2013. október 27. 21:13 Ugrás a poszthoz

David

Már lassan egy hónap telt el az évkezdet óta, és Leila még mindig nehezen fogta fel, hogy átment a vizsgákon. Az első napon meglepődve vette tudomásul, hogy immár ő is végzős, és hogy mégsem bukott meg ezúttal. Viszonylag meg volt elégedve az órarendjével és a lyukasóráinak számával, de a tanulnivaló mennyiségével kevésbé. Az eddigi években sokszor megúszta a tanulást a kviddicsre hivatkozva, de idén erről is le kellett mondania, hogy kellőképpen fel tudjon készülni a VAV-ra.
Kivételesen a lyukasóráit sem a kviddicspályán töltötte, hanem egy szinte teljesen üres pergamen társaságában a könyvtárban. Látszott rajta, hogy tekintetével folyamatosan figyelemelterelő tényezők után kutakodik, és bármit megtenne, csak hogy ne kelljen további melodimágiai bűbájokat jegyzetelnie.
Mielőtt leült volna a tanulósarokba, útban a szakirodalom felé, levett egy kisebb kötetet a "Mágikus vicckönyvek" polcról. Írás közben többször is lopva belepillantott, és bár ő kisebb erőfeszítésekkel vissza tudta fojtani a nevetését, a kismalac a 32. oldalon többször is elégedetten felröfögött. Ilyenkor a könyvtárosnő megvető pillantásokat lövellt a levitás felé, akinek alkalma sem volt megvédenie magát, és felháborodni azon, hogy az ő csilingelő nevetését összekeverik egy disznóéval.
- A melodimágia ugyanúgy rendelkezik különböző varázsigékkel, mint - kezdte körmölni Leila, aztán kedvetlenül áthúzta a "rendelkezik" szót, és megfelelőbb ige után kutatott. Ennél sokkal jobban élvezné, hogyha kipróbálhatná az új seprűjét az aréna fölött, és fölszállhatna felhők fölé, ahol kacskaringózva különböző formákat írhatna le a levegőben, miközben a szurkolók hangja távoli zümmögésként hatolna a fülébe...
Ekkor a szőkeség feje lassan előrebukott, és a szfinx halkan szuszogva elaludt.
Utoljára módosította:Leila Shine, 2013. október 27. 21:15
Leila Shine
INAKTÍV



RPG hsz: 16
Összes hsz: 330
Írta: 2014. július 6. 18:25 Ugrás a poszthoz

David

A levitás békésen szuszogott a pergamenje fölött, és úgy tűnt, az égvilágon semmi sem tudná felébreszteni. Legalábbis addig, amíg egy polcnyi tudás nem indult meg zuhanásnak a mit sem sejtő ötödikes fejére. Leilának még fel sem pattantak a szemei, mikor egyik karját ösztönösen a feje fölé emelte, hogy valamelyest védekezni tudjon a gurkóknak hitt könyvektől, a másikkal pedig felkapta az első keze ügyébe kerülő tárgyat, hogy azt használja ütő helyett.
Összesen két másodpercébe került gondolatban feltennie a várjunk csak, hová lett az ütőm? kérdést, aztán pedig kinyitnia a szemét. Ekkor szembesült a ténnyel, hogy a kviddicsmérkőzés valójában csak egy álom volt, az ütések valódi forrása pedig egy könyvlavina, amit látszólag egy zavart arcú fiú küldött a lányra.
Leila lassan leeresztette a vicckönyvet tartó kezét, amivel az előbb még a "gurkókat" akarta kivédeni. Az ajkába harapva a könyvtárosnő felé fordult, egy bocsánatkérő pillantást lövellve az újabb csendzavarásért, majd gyorsan nekiállt besegíteni a srácnak a könyvek összeszedésében.
- Semmi baj, de máskor inkább szólj, ha nem vagyok szimpatikus neked, ahelyett, hogy egy egész polcot rámborítanál - válaszolt a lány az egyre vörösebb képű diáktársának, és fájón megdörzsölte a fejét. Utána biztatóan rámosolygott, nehogy komolyan vegye Leila viccét, és feltette a könyvek megmaradt részét arra polcra, amit a fiú nem ért el. Csak most vette észre, mennyivel alacsonyabb nála, valószínűleg elsős vagy másodikos lehetett. Szintén erre engedett következtetni a zavartsága, valamint a tény, hogy Leila nem igazán látta eddig a kastélyban.
- Ha már a könyvek is úgy akarták, hogy beszéljünk egymáshoz, akkor igazán bemutatkozhatnál - vigyorgott rá a terelőlány, miközben visszaült a helyére, a befejezetlen Melodimágia esszé mellé.- Én Leila vagyok, ötödikes levitás.
A stílusa alapján a fiú valószínűleg navinés vagy levitás lehetett, és a szőke remélte, hogy a diáktársa követi majd a példáját, és a házát is megemlíti majd a bemutatkozásában.
Leila Shine
INAKTÍV



RPG hsz: 16
Összes hsz: 330
Írta: 2014. július 13. 16:24 Ugrás a poszthoz

David

Mosolyogva figyelte, ahogy a fiú feltette az utolsó könyvet is a polcra és leült mellé a tanulósarokba. A mosolya csak szélesedett miközben David bemutatkozott. Leila mindig is örömmel gondolt arra, hogy van utánpótlása a Levitának okos diákokból, még ha látszólag kicsit ügyetlenek is.
- Szépirodalmat is olvasok azért - védekezett a levitás, mikor a fiú felemelte a nem túl nagy irodalmi értékkel bíró kötetet. A lány félrehúzta a száját, és feltekerte a pergament, amelyikre a melodimágia beadandóját kezdte írni. - Viszont házi írás közben bármit a kezembe vennék, csakhogy ne a tanulásra kelljen koncentrálnom. Gondolom nem vagyok ezzel egyedül a suliban, bár a Levitában talán...
Játékosan rákacsintott Davidre, mert valóban nem tudta, vajon ő az egyetlen levitás, aki nem felel meg a kék sztereotípiáknak. A fiú által olvasott könyv ifjúsági regénynek tűnt, szóval az is megtörténhetett, hogy levitás társa inkább kalandregényeket olvas az órai leckék helyett, akárcsak ő.
- Az vagyok, de tuti nem maradok itt mestertanoncnak. Kviddiccsel szeretnék foglalkozni, idén benne is lennék a ház csapatába, hogyha a tavaly nem buktam volna meg - itt Leila hirtelen mélyítette a hangját, látszólag édesapját utánozva. - Túl sokat foglalkozol azzal a béna játékkal, elveszi az idődet a tanulástól. Na persze, mintha ezt annyira bánnám.
A lány megforgatta a szemeit, és tétován hátrasimította a haját. Tisztában volt vele, hogy apjának igaza van, de ezt még magának sem vallotta be szívesen, hát még másoknak. Amikor David elővette a rúnatan házi feladatát, Leila bocsánatkérően mosolygott. Az előbbiekből már kiderült, hogy a lány nem igazán alkalmas korrepetálásra, ráadásul a rúnatant ő is leadta másodévesen, úgyhogy semmivel sem tudott többet a fiúnál. Sőt, valószínűleg sokkal kevesebbet. Ezt próbálta a lehető legkedvesebben közölni vele, és szégyenkezve elvette az egyik muffint. Tudta, hogy nem igazán érdemli meg, de ha Leilát egyszer megkínálták édességgel, képtelen volt nemet mondani.
- Tényleg sajnálom - szabadkozott, miután megette a süteményt. - Ha rúnatanból nem is tudok segíteni, a pályára kimehetnék egyszer repülni egyet. Tudsz-e már egyáltalán? Ha esetleg nincs seprűd, én tudok szerezni.
Való igaz, Leila már nem volt a kviddicscsapat tagja, de a saját seprűjét azért még elhozta a tanodába, és azt is tudta, hol tartják az iskolai seprűket. Volt csapatkapitányként még mindig szabad bejárása volt az öltözőknek azon részébe, úgyhogy szükség esetén keríthetett Davidnek egy tűrhető állapotban lévő Hullócsillagot.
Leila Shine
INAKTÍV



RPG hsz: 16
Összes hsz: 330
köszönöm a játékot :)
Írta: 2014. július 27. 11:33
Ugrás a poszthoz

David

A terelőlány figyelmesen hallgatta David lelkes monológját és kérdéseit. Rég találkozott ennyire izgatott újonccal, és bár ő maga valahogy kinőtt már ebből, örült, hogy vannak, akik még ennyire tudnak örülni minden apróságnak.
- Többnyire kalandregényeket - válaszolta Leila, mikor a fiú rákérdezett, hogy mégis milyen szépirodalmat olvas. Biztatóan rávigyorgott, amikor bevallotta, hogy egy kicsit tud repülni. Legalább van valamilyen alap, amivel dolgozhatok. Ezután a levitás társa újabb kérdésekkel bombázta, a lány pedig igyekezett sorban válaszolni rájuk.
- Szeretnék leszerződtetni egy klubhoz, igen. De ha nem jönne össze, akkor Amerikába mennék kviddics tehetséggondozói szakra.
A lány Chicagóból származott, és amióta a szüleivel elköltöztek Magyarországra, nem járt Amerikában. Ezért gondolt arra, hogy a tanulmányait egy illinois-i varázslóiskolában folytatná, és újra megismerkedne Chicagóval. Nem sokra emlékezett belőle, csak a házukra, amelynek egyik szobáját az ötödik születésnapján lilává varázsolta.
Nevetve bólintott David poénjára, miszerint a szőkeség elvesztette az időérzékét alvás közben, mert valóban így történt. Megrázta a fejét, amikor a levitás megkérdezte, szüksége van-e egy könyvre, és türelmesen megvárta, amíg visszatért a könyvespolcok közül.
- Nem vagyok fáradt, csak képes vagyok váratlanul elaludni bárhol, még ha nem is érzem magam álmosnak előtte. Narkolepsziának hívják, állítólag betegség, de nem igazán tudok tenni ellene semmit - vonta meg a vállát a kék. Elég zavaró tudott lenni bizonyos helyzetekben, de már hozzászokott.
Kényelmesen feltette a lábait egy mellette lévő székre, és amíg David a rúnatannal foglalkozott, ő tovább olvasta a vicckönyvét. Néha fel-felnevetett, és megmutatta a srácnak a kedvenceit, de igyekezett nem zavarni őt túlságosan. Lám, valaki tanulni is képes a könyvtárban, vele ellentétben.
- Igen, a tavaly még játszottam. Terelő vagyok - mosolyodott el a fiú kérdésére. Kivételesen büszke volt a posztjára, mert elsős kora óta ugyanazon játszott, és annak idején nem sok 14 éves terelőlány volt a világon. Azóta meg is erősödött, és bebizonyította, hogy egy törékeny lányból is válhat erős terelő, kellő munkával és odaadással.
Amikor David szólt neki, hogy lassan megy lefeküdni, Leila is ráeszmélt, hogy a könyvtár hamarosan bezár. Nagyot nyújtózkodva felállt, és ránézett a társára.
- Persze, hogy jövök - bólintott. - Most a Levitába mész, igaz? Jövök én is, bár szerintem én a klubhelyiségben fogok még maradni egy ideig.
Barátságosan belekarolt a srácba, és elment vele egészen a Levita toronyig. Nem sok újoncot ismert, de úgy tűnt, David kitűnő utánpótlás lesz, amikor ő elballag. Ha sikerül végre idén elballagnia.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Leila Shine összes hozzászólása (4 darab)

Oldalak: [1] Fel