Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Első szint → Erkély

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Trixi hosszas távolmaradás után érkezik meg ismét a kastélyhoz. Az elmúlt egy évet Indiában töltötte, ott próbálta kitanulni a pálcakészítés fortélyait - és persze minél többet tanult, annál inkább rájött, milyen keveset tud. De azért csak levizsgázott az év végén, és csak kapott egy oklevelet az iskola elvégzéséért - az ösztöndíjprogramnak pedig vége, ideje visszatérni az alma materba. Trixi tulajdonképpen bosszankodva gondolt arra, hogy le kell húznia még egy évet a Bagolykőben is ahhoz, hogy végre lediplomázhasson. A tanulmányok mellett sokkal inkább belevágna már a pálcakészítés gyakorlati részébe! De ez az egy év még hátra van, vissza kell tehát térnie a kastélyba. Úgy számolta, hogy még a nyáron visszajön, így lesz lehetősége kicsit visszaszokni a Bagolykő életébe, mielőtt beindul a tanév.
Okozott neki némi fejtörést, hogyan is jöjjön Magyarországra Indiából. Annak idején válogatott közlekedési eszközökkel ment ki, és nem kevés fáradságába került a dolog. Úgyhogy elgondolkodott azon, hogy mint más tisztességes varázsló, ezúttal akár hoppanálhatna is. Kiképezték persze, tudja, hogy kell csinálni, de viszonylag kevésszer alkalmazta eddig. Indiából egészen a Bagolykőig utazni pedig nem kis kihívás! Azért úgy dönt, hogy bevállalja. Késő éjszaka hagyja el a kollégiumát, és baktat ki óriási csomagjával az utcára. Alaposan átgondolja, hova is kell érkeznie. Az iskolában, ugye, tilos a hoppanálás; tehát valamivel elé, a kapun kívül kellene felbukkannia. Szerencsére jól fel tudja idézni a kastélykapu előtt elterülő tisztást, ami pont tökéletes lesz érkezési helyszínnek. A Bagolykő táján most valamikor délután lehet. Trixi megszorítja a bőröndje fülét, szorosan lehunyja a szemeit, elképzeli a kastélykapu előtti tágas területet, majd fordul egyet a sarkán...

... és utazik, úgy érzi, mintha a gyomra a könyökében, a füle pedig a térdhajlatában lenne, de mindez csak néhány másodpercig tart. A következő, amit Trixi érzékel, hogy hátrazuhan, a csomagja pedig rajta landol. Kicsit kóvályogva ül fel, lelölkve magáról a bőröndöt. Látja már, hogy amiben elesett, egy farönk, ami épp az útjába került. Előtte viszont a kastélykapu, és hátrébb a Bagolykő büszke falai terülnek el.
- Megérkeztem! - kiált lelkesen, mindkét kezét a levegőbe emelve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Hiába a nyári időpont, úgy tűnik, nem ő az egyetlen, aki most érkezik a kastélyba. Kissé kényelmetlenül bár, de felpillant ülő helyzetéből, hogy lássa a fiút, aki megszólította. Alighanem kicsúfolta a hanyatt esést, de Tirxi ezt alig veszi észre.
- Ugye? Indiából jöttem idáig! Jó ég! - még mindig nem lehet letörölni a vigyort az arcáról. Feltápászkodik, leporolja színes, sárga-narancs mintákkal díszített hippinadrágját, és a hátsó felét is ellenőrzi, de szerencsére az sem lett túl koszos. - El sem hiszem hogy sikerült. Ez volt életem legnagyobb hoppanálása! Huh!
Még egyszer kifújja a levegőt, aztán rávigyorog a fiúra, jelezve, hogy oké, befejezte a lelkendezést. Megragadja a csomagját, és egy nagyobb zöttyenéssel talpra állítja, hogy az se heverjen olyan szomorúan a sárban. A fiúnál is hasonló bőrönd van, így hát feltételezhető, hogy most érkezett a kastélyba.
- Te is most érkeztél? Tulajdonképpen hány óra van? - körülpillant, de csak annyit lát, hogy nemrég sötétedett. Ki tudná számolni az időeltolódást, de az bonyolultabb lenne. - Jobb bemenni, mielőtt nagyon sötét lesz itt. Közel az erdő, meg minden. Na, gyere csak! - azzal a pálcájával a bőröndje felé int, ami könnyedén a levegőbe emelkedik. Meg is indul a kapu felé, de várja, hogy a fiú is kövesse.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

A fiú sincs teljesen képben a pontos idővel, bár az elég valószínű, hogy öt óra már jócskán elmúlt. Trixi megvonja a vállát, tulajdonképpen mindegy, mennyi is az idő, ráadásul a kastélykapun belépve az első tárgy, ami fogadja majd őket, a bejárati csarnokot uraló ingaóra lesz.
Mivel az ismeretlen srác nem tűnik éppen gólyának - idős, magas, meglehetősen magabiztos, stb. - Trixi eleinte azt gondolta róla, hogy ő is csak a kastélyba visszatérő régi diák. Csak a Bagolykőre tett megjegyzésekor esik le neki, hogy itt bizony egy újoncról van szó.
- Igen! És szerintem nőtt is azóta, hogy legutóbb itt voltam. Szóval te először vagy itt? Csak nem mestertanoncnak jöttél? Remélem nem fogod megbánni, az én képzésem kicsit színvonaltalan. Egyébként pálcakészítőnek tanulok. - magyarázza, miközben egymás mellett haladnak a Bagolykő bejárata felé, mögöttük a lebegő csomagjaik. Bár a fiú nem kérte, Trixi azért nem fukarkodik a jó tanácsokkal:
- Amúgy jó itt élni, minden van ebben az épületben, de tényleg minden. Úgyhogy elég könnyű benne eltévedni... Melyik házba kerültél? Én Levitás vagyok, szóval most még fel kell másszak... addig a toronyig. - kicsit bizonytalanul nézi a hatalmas épületet, de végül rálel a Levita toronyra, és meg is mutatja, melyik az. Van egy olyan sanda gyanúja, hogy kissé mufurc párja rellonos lehet, de Trixi a természeténél fogva nem bízik a sztereotípiákban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Bár könnyen úgy tűnhet, Trixi egyszerűen túl ostoba ahhoz, hogy reagáljon a környezetére, valójában egyszerűen arról van szó, hogy sokkal pozitívabb személyiség, semmint hogy magára vegye mások rossz hangulatát. Sőt, saját lelkesedésével igyekszik tiltakozni mindennemű negatívum ellen. Így, bár látja, hogy újdonsült társa nem túl közlékeny és kicsit morcosan méregeti, teljesen félresöpri ennek problémás mivoltát. A fiú új, először van itt, most szembesül a labirintusszerű épülettel, melyben eljövendő éveit tölti majd, és bizonyára nemrég vett könnyes búcsút a családjától. Na jó - gondolja Trixi, ahogy ismét a társára sandít - az azért nem valószínű, hogy tényleg könnyezett. De a bentlakásos iskolába költözés a legedzettebb keménylegényt is elbizonytalanítja. Mi más lenne ilyenkor a lelkes levitás feladata, mint hogy megkönnyítse a kezdeti nehézségeket?
- Á, igen. A tied ellenben jó mélyen lesz. Ha jól tudom, a Rellon ház valahol a kastély pincerendszerében rejtőzik, tükrözve lakói komorságát. - köszörüli meg a torkát, hogy a srác is vegye az üzenetet: "Morci vagy!" - Ennek ellenére persze nem olyan, mintha egy pincében laknál. Biztosan nagyon kényelmes. Indiához képest luxuslakosztály lesz, azt lefogadnám! - Indul tovább, és ösztönszerűen lepöcköl egy láthatatlan poloskát a karjáról. Ilyesmivel bőven találkozott az elmúlt évben.
Mikor végre a tényleges bejárathoz érnek, látszik, hogy a fiú elbizonytalanodik - tényleg okoz némi fejtörést, hogyan találja most meg a klubhelyiségét. Még Trixi sem biztos benne, melyik lépcsőn is induljon el, az egyetlen biztos irány: felfelé!
- Én azt tippelem, hogy balra van, de ez sajnos nem száz százalék. Ha közelebb lenne a tanévkezdés, azt mondanám, mindjárt jön valaki, aki segít, de nem lepődnék meg azon se, ha most csak mi ketten lennénk ebben a kastélyban... Talán megnézhetnénk a nagytermet! Az itt van közel, és talán van ott egy rellonos, aki éppen vacsorázik... - tanakodva simogatja az állát, és próbál konstruktív lenni. Ahogy végiggondolja, hogy visszajött, itt van, megérkezett, újra a Bagolykő izgalmas falai között tölti az idejét, nem tehet róla, de muszáj izgatottan összecsapnia a tenyerét.
- Olyan jó, hogy ismét itt vagyok! Ez annyira izgi!