Mai macska.

Most mi van Zorka, féltékeny vagy?

Pumpkin nem alszik velem. Mondjuk még te sem...

Ott igen?

Pumpkin? Igen

Elég boldog

És én reggelit? *hoz kakaót*

De már az ebédet is megfőztem, jöhetsz baba.  

Leendő feleségem, a (bos)Zorka

- Két kutyatestvére van, nem féltem - még legyint is mellé. Pumpkin az ő gyereke, kismacskaként fogadta örökbe és azóta is imádják egymást, na meg Hyperion két kutyáját. Bátor egy állat az, nem félne Tóbiástól, de az biztos, hogy ha választania kellene, biztos a macska mellett adná le a voksát.
Igen, szereti a macskákat, a nagyokat is, de hogy ez miért jár szemforgatással és ilyen hangnemmel, azt nem érti. Már megint...nők. Néha vesz egy nagy levegőt, mint most is és ráhagyja a másik nemre, nem tesz fel felesleges kérdéseket azért, hogy még jobban belemerüljenek a témába, amiből aztán olyan szálak szövődnek, hogy ember legyen a talpán, aki helyre tudja rakni.
Csak az egyik kezével foglalkozik a zsiráfokkal, a másikkal ellopja a mogyorós zacskót Zorkától. Egyet a zsiráfnak, egyet a papának. Jó ízűen ropogtatja és mosolyog.
- Hát ennek örülök. Legközelebb a rezervátumba viszlek likvidálni - nagyon vigyorog, mert elképzeli, amint a szöszit beengedik a sárkányok közé. Ott mondjuk játszhatna hős lovagosdit, ahogy a tündérmesékben szokás. Na jó, nem kalandozik el, egyébként sem lehetne ezt megcsinálni, nem is beszélve arról, hogy még szóba sem jött a második randi.
- Lefotózhatlak velük? - kérdése közben tenyerét a nadrágjába törli és előveszi a mobilját.

//folytatás RT-ben//

Macskás szép reggelt!

Na de cica, te is ideférsz.

Pedig muszáj lesz.

Ne szomorkodj.

Mást kapj el vele.

Honnan tudtad?

Kérek én is.

Testvériesen, mi?

Nem adom magam könnyen.

*vesz magának mogyit*

  

Én annyira nem, leesik a fejem a helyéről, nem fair, hogy én érzem meg a másnapot...

Szóval ma hozhatnál nekem csokit, mondjuk.
Hát aki éjjel nem alszik...

  

Hogy miii? Többet, mint én.

Én sem tyúkokat kergettem, maximum téged.

Kergettelek, csak el nem kaptalak.

Helló, helló!

Zorka
Románia

Amikor megkapta a meghívóját a Sárkányvédők Egyesületének éves jótékonysági estjére, még nem sejtette, hogy egy csodálatos szőke hölgy fogja elkísérni. Az első randi igazán jól sikerült, hisz az első csók is elcsattant. Orion nem akar semmit elsietni, kinőtt már abból a korból, hogy minden héten más partnere legyen. Néha előfordul, hogy egy este jól sikerül, ezt nem tagadja, de a mostani más. Zorkára gondol még munka közben is, márpedig ez elég veszélyes játék.
A szmoking és a hófehér ing ujja eltakarja ugyan, de be van kötve alkarja. Épp csak egy pillanatra kalandozott el és egy fiatal, a tojásból csak pár hete kikelt bestia megsebezte. Nem az első és nem is az utolsó eset volt ez, így nagy ügyet nem csinál belőle.
Zorkáért az otthonáig ment, ahonnan hoppanáltak a határig. Harley már ott állt, készen az indulásra, így a további kilométereket a motoron repülve tették meg. A férfi végig remélte, hogy emiatt a nő nem fog haragudni, vagy dühöngeni, mert szétment a haja. Ha mégis, hát legalább hamar rájönnek, hogy nem valók egymáshoz.
- Rendben vagy? Megérkeztünk - mosolyogva állítja le a motort és a hegyekben egy elhagyatott vár udvarán indul meg a bejárat felé, oldalán a nővel.

Boldog 8:08-at!

Zorka
Románia

Van pár dolog, amit imád. A sárkányok, a motorozás és a nők. Mondjuk ez a három a legfontosabb jelen pillanatban, de napestig lehetne sorolni, mennyi minden érdekli még. A nők alatt jelenleg egyetlen egy nőt érthetünk, ő pedig itt áll mellette és Orion végignézi, amint megigazítja a ruháját és a frizuráját. Közelebb lépve besegít, egy tincset óvatosan eltűr az arcából és Zorkára mosolyog.
- Ezt bóknak veszem - egy apró csókot nyom a nő arcára mielőtt mellé lépve a karját ajánlaná. Nem sietnek sehová, de egész hűvös a levegő idekint. Nem úgy, mint belépve a várba, ahol kellemes meleg és díszes parti várja őket. Ízléses, egyáltalán nem csicsás a berendezés. Csinos ruhába öltözött hölgyek és öltönyt viselő férfiak állnak már a folyosón, hogy rendelkezésükre legyenek. Bevezetik őket a bálterembe, ahol fehér, aranyszegésű terítőkkel fedett asztalok sorakoznak, az emberek beszélgetnek és pezsgőznek, az étkészlet csupa ezüst és kristály.
- Nem az én világom, de villognom kell veled - jegyzi meg Zorkának. - Ez a Sárkányvédők Egyesületének éves jótékonysági estje. Előre szólok, ilyen finomat még nem ettél, mint itt fogsz - büszke vigyorral az arcán vezeti partnerét az egyik asztalhoz.
- Nem okoztam azzal, hogy ide hoztalak? - úriemberhez méltón húzza ki Zorka előtt a széket, s csak ezután foglal mellette helyet. Az asztalon átnyúlva kezébe veszi a nőét, melyet hüvelykujjával simogatni kezd.

Zorka
Románia

- Köszönöm, Kedvesem - őszinte mosolyt csal arcára ez a nő, meg kell hagyni. Egyébként is egy jó kedélyű ember, de most más, talán a remény az, amitől csillog a szeme. Nem sok nő van az életében, akivel eljutnak a második randiig és úgy tervezi, lesz még több is, de Zorka talán végre lehet az, akivel elérik még az ötödiket és a tizediket is.
- Szerintem senkit nem zavarna - nevet fel, elképzelve, ahogy ez a csinos nő ebben az elegáns ruhában úgy eszik, mint az állatkertben tették. Nem, még elképzelni sem tudja, de ha mégis így lenne, hát Merlinre, ő felvállalja, hogy a partnere. Kit érdekel?
Nagyon várja, mit válaszol a feltett kérdésre Zorka, mert hát nem mindenkinek jön be ez a bálosdi és kiöltözősdi, főleg egy állatkerti randi után. Nagy kő esik le a szívéről, amiért a válasz pozitív.
- Hát ha lesz harmadik és esetleg további randi, szokj hozzá a sárkányokhoz - vigyorogva simogatja tovább a nő kezét. Nem számít, hogy a választott hölgy szereti-e őket, vagy sem, csak fogadja el, hogy Orion a hivatásának él és sosem fogja lecserélni a sárkányokat semmi másra.
- Én köszönöm, hogy elkísértél. Egy véletlen szerzett nőt hoztam volna kísérőnek, ha te nem vagy. És ezt ne úgy értsd - előre kiköti, nem szeretné, ha félreértés lenne belőle. - Mondtam már, hogy elképesztően gyönyörű vagy? Annyira, hogy épp elképzellek ruha nélkül - és elneveti magát, amint ezt kimondja.

Zorka
Románia

- Meglesz, még több is - már ha hagyja, ugyebár, de ezt már nem teszi hozzá. Most egészen úgy érzi, hogy meg tudná szokni és meg is szeretné szokni Zorka közelségét. Nem tervez nagyon előre, hisz nem lehet tudni, ténylegesen hány randiig fognak eljutni, de igyekszik úgy alakítani a történetet, hogy legalább az öt meglegyen.
A nők néha kiismerhetetlenek és nehéz velük, olyanokat tudnak felhozni, amire az ember csak pislog. Pont, mint most Orion Lorin nevét hallva. Hát tényleg ennyire kicsi ez a falu, vagy máris cikkeztek róluk valamelyik pletykaújságban?
- Igen, múltkor úgyis beígértem neki egy randit, ha a pasija nemet mondana - vállat von végül és talán jobb, ha egyszerűen kezeli a helyzetet. Mindig őszintén, vagy sehogy.
Aztán próbál csak és kizárólag Zorkára fókuszálni, illetve, nagyon próbálkoznia sem kell. Az egóját simogatja, hogy zavarba tudta hozni egy ilyen aprósággal a nőt.
- Ha sokat kísértesz, a végén még elfelejtek úriember maradni - szemöldökét megvonva néz a szép szempárba. Elkalandozik egy rövid időre, míg szóba nem kerül a műsor és a beszédek, meg a körítés.
- Lesznek beszédek, elmondják, mit értünk el ebben az évben és köszöntik az új tagokat. Utána lesz a vacsora, azt követően a licit. Semmit nem kötelező megvárnunk, majd ha már mennél, szólj.