Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Szomorúan veszem tudomásul, hogy lemaradtam egy buliról, de majd a következőn. Ha csak addig újra össze nem balhézunk, bár ezt szeretném elkerülni.
- Megharagudnék, ha nem tennéd, szóval próbálj meg nem elfelejteni. Tudod én vagyok az a magas modell srác, akivel igen hosszú időn keresztül ütötted el az időd. – próbálom oldani a feszültséget, ami esetleg még uralkodik köztünk, de valahogy elég gyengén sikerülnek ma a poénok. Ez nem az én napom… Benyúlok a nadrágom zsebébe, ahonnan egy adag rágót halászok elő. Myra felé nyújtom, ezzel jelezve, hogyha kér akkor adok. Próbálom húzni az időt, hogy ne kelljen a kapcsolatomról beszélni. Ez gáz nem? Én annak érzem.
- Kössz. - válaszolom röviden és tömören, közben pedig reménykedem, hogy ezt a témát ezennel lezártnak tekintjük. Inkább beszélgessünk róla, az valahogy inkább menne. Válaszát hallva egy mosoly jelenik meg arcomon.
- Vagy csak öreg már a ló és lassan ér ide. – mosolyom töretlen, de mikor meghallom a következő kijelentését egy harsány nevetés tör ki belőlem.
- Azt hiszem ennek ellent kell mondjak… – mélyen a szemeibe nézek és nagyon jól tudja szerintem, hogy mire is gondolok. Oké, értem én, hogy mit akart ebből kihozni, de ezt a magas labdán nem lehetett nem lecsapni. Hirtelen emlékek tömkelege tör fel a mélyről. Arcom komollyá válik szinte pillanat töredéke alatt. Feltérdelek, kezeimmel pedig megtámaszkodok a feje mellett, majd fölé hajolok, nagyon közel hozzá. Még mielőtt ajkain összeérnének megtorpanok két dolog miatt is. Egyrészt nem tudom mit lépne rá, másrészt eszembe jut Michelle. Egy hatalmasat csapok a stég deszkájára. - Bassza meg! - nem szoktam igazán káromkodni, de ez most kiszaladt. Idegesen állok fel és indulok el a szárazföld irányába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Éttermet ígértem neki… - válaszolok neki egy mosoly kíséretében. Nem mondom, hogy nem tudok főzni, de azért lehet jobban járt volna, ha étterembe viszem. A lakásomra még utána is bármikor fel tudom vinni. - Téged viszont ha szeretnéd meghívlak egy kávéra, ha már Kittivé avanzsáltalak. - mivel se ebéd, de vacsora idő nincs éppen, így a kávé mindig jó aduász.  A költői kérdésemre azért érkezik válasz, és megtudom, hogy nincs Kitti nevű rokona. Na hát akkor ez a kör gyorsan le is van futva. Őszintén szólva a lányok a felismerés legapróbb jelét nem látom, ami felvillanyoz. Néha jól esik csak egy normális srácnak lenni, nem pedig felkapott modellnek. Az esetek többségében ilyenkor már autogramot és közös képet kérnek. Ő nem. Olyan hétköznapian beszélget velem, hogy nem rohanok tovább.
- Nem messze innen nyílt egy új bolt. Ha jól láttam, akkor mindenféle cuccot árulna. Lehet érdemes lenne futnod egy kört ott is. - kicsit arrébb sétálok, majd nyakamat nyújtogatva keresem az antikvitás tábláját. - Ott. Nincs messze. - a bolt irányába mutatok, majd visszalépek Zorka mellé. - Akkor neked is feszített tempójú napjaid lehetek. Hol és mit tanulsz, illetve mit dolgozol? - érdeklődöm. Következő kérdésén elmosolyodom.
- Most lebuktam. De érzem, hogy egyszer be fog jönni. - mosolyom töretlen.
- Jut eszembe ki a tesód? Lehet ismerem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Több opció közül is választhattam volna, hogy miként hívjam fel magamra a figyelmet. Nem szeretek ajtóstul rontani a házba, így egy odamenetel még rosszul is elsülhet. Egyrészt mert lehet van kísérője, aki nem értékelni, ha más is érdeklődne a partnere iránt. Másrészt lehet a leányzónak nem jönne be túlságosan a dolog. Szóval így a legegyszerűbb egy közvetítőt keresni. Aztán az eddigi tapasztalatok azt igazolják, ha a másik félnek is felkeltem az érdeklődését, hamar oda fog jönni hozzám. Ez most sincsen másképp. Az ital landol a kiszemeltnél, majd a szokásos ki küldte dolog, végül elindul felém.  Kissé elfordítom és lehajtom fejem, majd egy széles és önelégült mosoly jelenik meg arcomon. Az önelégültség tova is suhan, s mikor oda ér mellém komoly arckifejezéssel nézem végig a mozdulatsort. Minél kevésbé feltűnően próbálom meg megszemlélni tetőtől talpig.
Egészségedre! – emelem meg a kezemben lévő poharat, majd kortyolok egyet az alkoholmentes italból. - Nagyon kilógsz a tömegből kedves… – nem fejezem be a mondatot hanem várom, hogy ő tegye meg, ezáltal elárulva a nevét. Az olyan semmilyen lenne, ha csak rákérdeznék, vagy éppen én mutatkoznék be elsőként. Megvárom a választ, majd csak utána szólalok meg újra.
- Az öltözeted, a mozgásod… igazából úgy az egész lényed. – Nem árulok zsákbamacskát, ebből simán le tudja szűrni, hogy nagyon is megpiszkálta a fantáziám. Ha pedig okos kislány, akkor sejtheti, hogy vannak még vele terveim a ma este folyamán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Tomnak születésnapja van, egészen pontosan ma töltötte be a harmincat, amit muszáj megünnepelni. Az estét nála kezdtük de mellette foglaltunk helyet egy közeli bárban is. Mivel már megszokták, hogy én nem iszom, így készültek alkoholmentes sörrel, ami mellé azonban a szokásos ba***gatás is társul. Néhány óra iszogatás, beszélgetés és pókerezés után nyakunkba vesszük a várost és egy közeli szórakozóhely felé vesszük az irányt. Telnek az órák és fogynak az italok, a társaság pedig egyre jobban kezd szétválni. Tom éppen egy igen fiatal leányzót fűzöget, akinek tetszik a dolog. Rájuk van írva, hogy ők ma még túl közeli kapcsolatba fognak kerülni. Zoli a pultnál ül, de már nem nagyon tud magáról. Én már egy órája be akartam tenni egy taxiba és haza akartam juttatni, de kézzel lábbal ellenkezett. A társaság még egy szűk része az asztalnál beszélget én viszont már vágyom egy kis friss levegőre. Jelzem a legkevésbé szar állapotban lévő haveromnak, hogy kimentem, majd a sörömmel felszerelkezve haladok az utcára nyíló ajtó felé. Május van, de még éjszaka igen hűvös van, pláne így hajnali fél háromkor. A rajtam lévő bőrdzsekit kevésnek érzem, így nem tervezek hosszas kint tartózkodást. Az ajtó mellett állva szívom magamba a hűs levegőt, majd kortyolok a sörömbe. Ma már sokadszor fogalmazódik meg bennem, hogy mennyire jó lenne alkoholt fogyasztani, hátha attól le tudnék lazulni és búfelejtőnek sem lenne utolsó. Újra a szinglik népes táborát erősítem, immár 3 napja. Michelle kirakott, nem bírta a távolságot, pedig már nem kellett volna sokat kibírnia. Aztán egy nappal később kijött egy cikk, ahol a fotón egy idősebb színésszel pózol. Lerí róluk, hogy nem csak barátok. Mellbe vágott a dolog? Mondjuk úgy, hogy szarul esett. Amikor erre gondolok érzem, hogy megy fel bennem a pumpa, de még mielőtt túlzottan elmélyednék benne valaki megfog. Érzem, hogy rám nehezedik, hogy én vagyok neki a biztos pont jelenleg. Őszintén ezen már meg sem lepődök egy ittas emberekkel teli szórakozóhely előtt. Az előttem álló nőre pillantok, akin már kissé látszik a bevitt alkohol.
- Semmi gond. Minden rendben? – kérdem a nőt, majd megfogom a karját így egyenesen tartva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elmosolyodom mikor közli, eggyel többet ivott, mint kellett volna. Valóban csak eggyel? Szerintem ez több, mint eggyel többnek a hatása. Érzem, hogy kapaszkodik belém, én pedig természetesen hagyom, azonban elengedem és kezeimet a kabátom zsebeibe süllyesztem. Nagymamám mondatai még mai napig visszhangoznak fejemben. Jó nevelést kaptam, az, hogy én mellette azért élem a nem éppen unalmas életem, na az már más dolog. A nő következő mondata is mosolyt csal arcomra. Hát igen, ezeknek a szemeknek én már igen sokat köszönhetek. Sok munkát, karriert, és sok nőt is. Már éppen reagálnék rá valamit, amikor is egy cigis doboz jelenik meg a nő zsebéből. Zsebéből? Hiszen ez egy ruha! Mikor elenged látom, hogy meginog. Lábai mintha nem akarnának megfelelően mozogni, csak szabálytalanul topognak jobbra balra, olykor egymást keresztezve. Annyira nem vészes még a dolog, de éppen elegendő ahhoz, hogy oda nyúljak és mindkét kezemmel megfogjam derekát, kissé közelebb húzva magamhoz, így egyenesbe tartva.
- Nem élek ilyesmivel, de azért kössz!- - közlöm, elengedem őt, de nem lépek hátrébb, hátha kell neki kapaszkodó. Hiába fázok, nem bírom nézni, hogy új ismerősöm egy szál kis ruhába ácsorogjon kint. Leveszem a kabátomat, majd ráterítem az előttem álló hátára. Óvatosan megigazgatom elől, szorosabbra húzva, de mivel nincs becipzárazva, így szétnyílik. - Gyorsan szívd el és vagy menj vissza, amit szerintem már nem kellene, vagy pedig gyere velem pár utcányit arrébb és hazaviszlek autóval. - ajánlom fel neki. Mivel én is úgy érzem, hogy mára elég volt ennyi, így szerény személyem is hazafelé venné már az irányt, szóval egy kis kitérő belefér. Mellkasom előtt összefonom karjaimat, mivel egy cseppet sincs melegem.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Meghökkenve hallom, hogy nem ide valósi, de még ennél is jobban ledöbbent, hogy nem tudja, hol fog aludni. Ennek több oka is lehet, egyrészt vagy ennyire felelőtlen, másrészt nem tervezett alvást, hanem hajnalig bulizást aztán utána kellemetlen buszos vagy vonatos hazadöcögést, harmadrészt pedig lehet arra számított, hogy valaki hazaviszi. Emellett felmerülhet még az is, hogy a varázslótársadalom egyik képviselője, így a hoppanálást  preferálja. De mivel egy olyan szórakozóhelyen vagyunk, ahol bárki megfordulhat, így nem nagyon feszegetem ezt a kérdést. Itt mindenki egyforma, nincsenek muglik és varázslók vagy boszorkányok. Vagyis vannak bizonyára, csak senki nem ezzel foglalkozik. Beleiszok a sörömbe, majd a lépcsőre rakom az immár üres korsót.
- Hát…. - egy kisebb hatásszünet következik, ugyanis felmerül bennem, hogy felajánlhatnám neki, hogy aludjon nálam. Na már most ebben az esetben az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy ilyenkor nem sok alvás van. Amivel egyébként nem is lett volna semmi gond úgy egy évvel ezelőtt, sőőőt nagyon is benne lettem volna. De most nem értem úgy, hogy nekem ez most menne, illetve szükségem lenne rá. Földhöz nem b***ott annyira, hogy Michelle szakított velem, de azért nem vagyok feldobva sem. Férfiasan bevallom, hogy azért kicsit szarul esett, főleg, hogy utána ő már széles vigyorral arcán pózolt az mellett a bunkó mellett. Érzem, ahogy megy fel bennem a pumpa, ahogy egyre dühösebb leszek. Kezeim ökölbe szorulnak, s rá kell vennem magam, hogy lazítsak tartásomon. Gondolataimat inkább afelé terelem, hogy mi legyen a leányzóval.
- Nem olyan messze van egy hostel, ahol egész jó áron eltölthetsz egy estét. Nem egy Hilton, de arra, hogy pár órát ledől, na arra tökéletes.  Lehet még mázlitok is lesz és barátnőiddel lesztek csak a szobában.- vázolom neki a lehetőséget. A lány keze lendül felém, amit én elfogadok, s finoman megrázom
- Emir. – mutatkozok be tömören. - Na és hogy kerültél pont ide? – próbálom tovább szőni a beszélgetést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Mint kiderül ez nem egy szimpla rúgjukkiaházoldalát vagy engeddelahajam dolog, hanem igen is nyomós oka van az ittlétének, mely nem más, mint a szülinapja. Egy széles mosoly terül el arcomon, mikor ezt elmeséli, s az pedig megnyugtat, hogy nincs egyedül. Ezek szerint valahol bent a tömegben ott van pár leányzó, akik a velem szemben lévő barátnői, így pedig nagy eséllyel nem fog egyedül maradni. Ezek fényében pedig én is visszaveszek a lendületből, és lazábban kezdem kezelni a szitut. Nem, most nem kell senki „életét” megmentenem, szimplán élvezhetem a bulit és az adódó lehetőségeket.  
- Nos, akkor nagyon boldog születésnapot! 18?- kérdem, miközben arcomon a mosoly töretlen. - Ennek fényében muszáj lesz nekem is visszamenni és meghívni téged egy italra.– igen átható tekintettel nézek rá, s megvonom vállaim, majd felnevetek a vetkőzős fiú hallatán. Azok nem a lánybúcsúk főszereplői? Már a születésnapokra is járnak? Megrázom fejem, mivel sose értettem, miért is jó ez. Bár nem mondom, hogy nem élveztem az egyik haverom legénybúcsúján a vetkőző műsort a limuzinban. A leányzó ehhez kapcsolódó megjegyzésére nem reagálok ezen kívül mást, mert mégis mit kellene? Oké, akkor majd én vetkőzök neked? Ha innék alkoholt, akkor biztos lenne az a szint, mikor már simán bevállalnám, de kérem szépen én teljesen józan vagyok.
- Bent vannak a többiek. - fejemmel a bejárat felé biccentek, majd szorosabban összefonom karjaim, mivel cseppet sincs melegem továbbra sem. -Nem szeretnél…? – a bejárat felé pillantok, így utalva arra, hogy jó lenne újra bent lenni a fülledt melegben. Az előbb még menekültem ki onnan, most pedig újra oda vágyok. Ekkor megjelenik Roli az ajtóban, majd odakiabál nekem valamit. Kezével int, hogy menjek már vissza, de a kiszűrődő hangos zene miatt, azt már nem értem, hogy mit magyaráz. - Tessék?!- kiabálok vissza, de választ nem kapok, majd Roli már sehol sincs.