36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Csepreghy Péter összes hozzászólása (246 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 7 8 9 » Le
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. október 31. 11:39 Ugrás a poszthoz

jöhet felőlem kígyó, oroszlán, tyúk, dementor... de a bogarak
awh, man!

nekem van szemgolyós és vámpír protkós gumicukrom, rengeteg chipsem, egy üveg vörösborom, és nagyon-nagyon sok eighties horror filmem, szóval nekem erről fog szólni az egész hosszú hétvége

[plusz van a Dying Lightnak Halloween kiegje, szóval minden rendben]

kár, hogy nem jönnek majd trick or treatelni, mert fel vagyok készülve ^^"
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. október 31. 15:04 Ugrás a poszthoz

Liam Laoiseach - 2019.10.31. 12:45
és milyen jó eighties horrorok vannak terítéken?


egyértelmű, hogy Halloween I. (a többit annyira nem csípem, de még a II. és a III. terítéken lehet), The Evil Dead, Re-animator [H. P. Lovecraft Love], Day of the Dead ('85) és természetesen az örök kedvenc, Child's Play :3

azt hiszem, hogy ennyit néztem ki mára o.O
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. október 31. 15:32 Ugrás a poszthoz

Diaaaaaaaaaa *-* feldobtad a napomat <3333

a Child's Play nekem is az volt, a mai napig az... de perverz módon néhány évente megnézem, hogy ne is feledjem soha ^^" psycho? kicsit igen

ú, igen! az is ajánlatos :3
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 5. 14:17 Ugrás a poszthoz

szerintetek lelépjek hamarabb melóból, ha megtehetem vagy maradjak benn tisztességgel?

  Evil / Angel
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 5. 15:04 Ugrás a poszthoz

akkor így is teszek :3

köszönöm a bölcs tanácsot, Boró :]
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 5. 20:19 Ugrás a poszthoz

Thomas Middleton - 2019.11.05. 15:58
végül elfutottál? én az aranyközéputat szoktam választani: mindig még egy kicsit azért dolgozom, de előbb elmegyek, mint máskor szoktam

én is picit ráhúztam, aztán elballagtam
🤪
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 8. 08:42 Ugrás a poszthoz

XIII.

Jó kényelmetlen ez a szék. Nagyon érdekes előadásnak kellene ahhoz itt történnie, hogy végig tudjak ülni több felvonást. Fenekemen fészkelődök benne egy keveset, majd szájamat elhúzva dőlök előre, és nézek be a szék alá. Egy fehér papír van ott, talán egy korábbi előadás jegye. Éppen nyúlnék is érte vastag ujjaimmal, de csapódik az ajtó, és megjelenik Kolos. Megfagyok a hirtelenségétől, így a szék kényelmetlensége másodlagos problémává formálódik, és akár egy viaszba öntött bábu maradok ülőhelyzetben. Észre sem vesz engem, egyenesen a színpadra szalad, ahol úgy érzem, mintha egy kisebb előadás lenne folyamatban. Hangosan beszél magában, és mindenféle dolgot teremt az asztalra. Előadás lesz és rossz időpontra jöttem volna? Hát, nem tudom, de inkább megemberelem magam, és felállok a székből. A papír ugyan nem hagy nyugodni, ezért amíg Kolos a rendszert szidja, én leguggolok, és gyorsan zsebre vágom a fecnit. Felegyenesedek. Olyan gyorsan, hogy egy pillanatra meg is szédülök, de kezeim zsebben is maradnak, és egy, majd két – először bátortalan, majd egyre erőteljesebb – lépéssel indulok meg a színpad felé. Merlinért nem akarom megzavarni, ezért inkább előre-hátra dőlöngök lábujjhegyemen, és várom, hátha majd magától észrevesz.
Egy perc telik bele maximum, mikor meghallom a kérdését.
- Körülbelül egy perce – válaszolom nyugodtan mosolyogva a kissé ingerült kérdésre. Művészek, ikr? Csukott szájjal járatom végig nyelvemet műfogsoromon, hogy minden a helyén van-e. Nem szeretnék már azonnal fogatlan indítani Ardainál. Noha beszédem így is igen jellegzetes. Felvételiztetőm gyors léptekkel indul meg felém. A szabadkozására csak barátságosan legyintek egyet.
- Nem történt semmi – mellém ér, és kezét nyújtja. Én elfogadom, finoman megszorítom és megrázom. – Csepreghy Péter – mutatkozok be. - Mára beszéltünk egy felvételi időpontot.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 11. 15:26 Ugrás a poszthoz

Natasa
ez vagyok ma én | késő délután | egy kis bringa-szerelés

Dörömbölés a hatalmas tölgyfaajtón. Nem bent hallható az, hogy valaki bebocsátást szeretne nyerni, hanem fordítva. Nagyon ki szeretne jutni valaki – vagy valakik – a kastélyból, hogy egyenesen az iskolát körülvevő rétre mehessen. Egy újabb dörömbölés, majd még egy, és természetesen én esek ki rajta, miközben bringámat kétségbeesetten, akár egy ER jelenetben cipelem a rétre. Tarts ki, pajtás! Igaz, nem tudok olyan gyorsan menni így, ezért visszafojtott nyögések közepette teszem meg azt a néhány lépést, amíg el nem érem a rét azon részét, ahol a legegyenletesebb a fű és az alatt a talaj. Leteszem járgányomat a fűbe, és a hátamról ledobom a pázsitra hátitáskámat. Aggódok. A legutóbb, amikor Thomasszal összetalálkoztam kisebb baja esett a bringának, de azóta visszatérő betegsége lett, és mostanra nagyon súlyos lett a helyzet. De Doktor Úr! Meg lehet menteni? Biztosan, ezért letérdelek a hűvös fűbe, és félig belemászva hátizsákomba keresem a megfelelő eszközöket, amivel meg lehetne szerelni az én drágámat. Fejembe természetesen baseball sapka van húzva, emellett egyszerű vastag kapucnis pulcsit, farmernadrágot és egy piros sportcipőt viselek. Ha valaki erre jár, és meglát félig a hátizsákban, azt hiheti egy éhes vadállat vagyok, aki éppen a zsákmánya gyomrából táplálkozik.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 12. 10:01 Ugrás a poszthoz

Johanna Carmichael - 2019.11.11. 14:37
Helló  Cheesy

üdv Johanna ^^ érezd csoda jól magad itt!
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 13. 09:32 Ugrás a poszthoz

Babicza HELGA Odett
“When I become rich and famous one day, don't come crawling back, saying, oh, my God, Petya, I'm so sorry for being mean to you back in 2nd grade.” | omg, is it…?

Kevés az olyan nap a suliban, amikor egyáltalán nem száll rám senki. Ez a nap sem kivételes. Esik az eső, minden nyirkos és hideg. Itt az ősz, a fenébe is. Nem azért, szeretem én ezt az évszakot is, de ha az évszak erőszakkal párosul, nem vagyok boldog. És ez nyíltan látszik az arcomon, amikor fejet hajt akaratom előtt a tölgyfaajtó, és belépek a tanulószobába. Itt tudok a legjobbakat olvasni a nap ezen szakaszában, és ez ma sem lesz másképpen. Szerelésem a szokásos; farmernadrág, tornacipő, egy bő hoodie és az elhagyhatatlan baseball sapka. És miért ez a keserű ábrázat? Ha esetleg van benn valaki, és veszi a fáradtságot, hogy megnézzen, láthatja, hogy egy hatalmas VESZTES felirat éktelenkedik a sapkám sárga homlokrészén. Lefogtak, kaptam egy gyomrost, és megkaptam a lúzer feliratot mára is. Le sem szarom. Kelletlenül engedem el a kilincset, így becsapódik az ajtó. Bizonyára ugyanúgy, mint az előttem érkező esetében.
Megtorpanok. Hiszen valaki van még idebenn rajtam kívül. Egy lány az.
- Bocs – mutatok zavarban pirulva az ajtóra. – Nem akartam.
Nem is várok, inkább elindulok a másik felé, bele sem gondolva abba, hogy neki biztosan van jobb dolga is, mint velem társalogni. Elvégre olvas. Olvas. És mit olvas? El sem hiszem… Na neee! A lány arca és a könyv között cikáznak meglepett szemeim, szám csodálkozóan tátog.
- Elnézésedet kérem, Kharg fejedelem – hajolok meg mélyen, játékosan. – Nem akartalak megzavarni a Sárkány elleni csatában.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 14. 15:32 Ugrás a poszthoz

férfiasan bevallom, hogy kedvet kaptam egy kis Sailor Moonhoz °-°
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 14. 15:54 Ugrás a poszthoz

nagyon jó ötlet, várlak :3

de én is csak azért nézem, hogy... ööö... tudjam, hogy miről beszéltek xd
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 16. 11:52 Ugrás a poszthoz

gyönyörű szép szombatot, emberkék! :3
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 20. 08:43 Ugrás a poszthoz

Babicza HELGA Odett
“When I become rich and famous one day, don't come crawling back, saying, oh, my God, Petya, I'm so sorry for being mean to you back in 2nd grade.” | omg, is it…?

Szinte hallom fejemben, hogy milyen gondolatok járnak éppen az övében, de nem érdekel. Tudni akarom, hol tart a játékban és milyen stratégia alapján megy a Sárkányvár véráztatta, kövekkel kirakott, göcsörtös útján. Szemeim csillognak, és még mindig várakozóan tekintek a másikra, amikor meghallom, hogy ő is beszáll a live szerepjátékba. Eléggé jól adja a kemény fejedelmet, amit szerepem szerint komolyan kellene vennem, de inkább csak elvarázsolt módon mosolygok, és megvillantom felé fehérszín, tiszta műfogsoromat. Morcos kiscsaj, az egyszer biztos. Mögé sétálok, lassú lépteimet gumitalpú sportcipőm nyikorgása teszi komikussá. Hunyorítva nézek először a vörös koponyára, majd a kezére, s az abban lévő könyvre pillantok. Még mindig nem hiszem el, hogy ezt egy csajnál látom. Mellé osonok, és egy könnyed mozdulattal ismét meghajolok.
- Talán egy paraszt, mint jómagam is segítségedre lehet, Úrnőm – villantom meg ismét mosolyomat. Ekkor a kanapé melletti fotelre mutatok amolyan „Szabad?” tekintettel, de választ nem várva huppanok bele. Ültemben próbálom leszenvedni magamról hátizsákomat, közben nyögdécselek egyet-kettőt, mert nem nagyon akar így sikerülni.
- És… - kezdek bele izgatottan. – Hol jársz? – pillantok le a könyvre.
Ekkor végre sikerül megszabadulni a hátamat nyomó, súlyos hátizsáktól, így ölembe veszem. Kihúzom a zipzárt, és beledugom rövidke karomat. Nyelvemet oldalra dugva, koncentrációmat erősítve kutakodok benne egy időre, majd egy kis dobozt veszek elő belőle, amiben apró darabokra vágott alma van. Kibontom, kiveszek egyet, majd látványosan, fejet hátra döntve dobom a számba. Ropogtatom, majd teli szájjal a lány felé fordulok.
- Kérsz? - finom, friss alma. És nem is fogveszélyes így felvágva.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 20. 09:41 Ugrás a poszthoz

Babicza HELGA Odett
“When I become rich and famous one day, don't come crawling back, saying, oh, my God, Petya, I'm so sorry for being mean to you back in 2nd grade.” | omg, is it…?

Egy újabb kocka almát helyeznék a számba hosszú, vastag ujjaimmal, amikor megérzem puha kölyökképemen a visszautasítások pofonjait. Ujjaim közül visszaejtem a műanyagdobozba a gyümölcsdarabot, miközben csalódottan harapok kiszáradt ajkaimba. Hátam kényelmesen döntöm a fotel kellemesen párnázott háttámlájának, de mégis megfeszül rajta minden izmom. Még mindig nem tudom jól feldolgozni ezeket, és igazából sokszor nem is vagyok hirtelen ennyire közvetlen, csak ha úgy látom; van értelme. Egy lapozgatós játékkönyvvel pillantottam meg, ezért már azonnal pajtásként tekintettem rá. My bad.
- Á – mutatom ki, hogy értem minden egyes szavát, majd kicsit komorabb arcot vágva kezdek el matatni. – Akkor bocs, nem zavarlak – mondom, de már nem emelem rá kékjeimet, mert ahhoz most túlságosan szomorúak. A műanyagdobozra visszapattintom a tetejét, és visszarejtem a táskámba. Később uzsonnázok majd, amúgy sem tettem be kényelmesen a protkót, aztán kicsit bántja az ínyemet. Felkapom a vállamra a hátit, és elindulok egy csendesebbnek tűnő sarokba, ahol én magam is belebújhatok egy könyvbe. A héten Stephen King és Owen King szuperprodukcióját, a Csipkerózsikák című kötetet választottam. Biztosan nem lesz unalmas.
- Amúgy jó vagyok gyógynövénytanból – vetem még át vállamon.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 21. 09:07 Ugrás a poszthoz

Babicza HELGA Odett
“When I become rich and famous one day, don't come crawling back, saying, oh, my God, Petya, I'm so sorry for being mean to you back in 2nd grade.” | omg, is it…?

Az utolsó mondat semlegesen hagyja el szájamat, csak egy vállrántás kellene mellé, hogy mutassam, nem érdekel már a téma. Persze, hogyha arról van szó, nagyon szívesen segítek. Csak – ahogyan édesanya is mondaná – észre kell venni, ha valahol nem látnak bennünket szívesen. Sőt mi több, mentsük magunkat az olyan emberektől, akiknek nem kellünk, mert csak fájni fog a kis szívünk, ha kétségbeesett próbálkozásaink visszapattannak. Ilyenkor mindig apámról beszélt. Nem mondta soha, de én tudtam. Szülőm gondolatára elmosolyodok, és máris folytatom a napomat, mintha mi sem történt volna. Egy hatalmas fotel felé indulok nyikorgó léptekkel, amikor meghallom a vöröshajú lány hangját hátam mögül. Jól betalál a gerincem mellé úgy, hogy majdnem lebénulok, ezért élőhalott módjára, lomhán fordulok felé. Arcom kedves és várakozón tekintek rá égszínkék szemeimmel. A bocsánatkérésre még lágyabbá válik tekintetem, de azért magamra próbálok erőltetni egy kis duzzogást, elvégre meg vagyok bántva.
- Bocsánatkérés elfogadva – tartom még szájam szegletében a huncut mosolyt, majd a mellettem lévő fotelbe hajítom a táskámat. Bemutatkozik, és nyújtja felém a kezét. Á, ő is ez a kézfogós típus. Nem akarom megsérteni, így ráfogok kicsi kezére, széles tenyerembe foglalva övét. – Petya – mondom neki egy biccentés kíséretében, hiszen persze, hogy rendben van az újrakezdés. – Szóval – kezdek be elnyújtva. – Kéne egy kis segítség a gyógynövénytanban, mi?
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 22. 07:48 Ugrás a poszthoz

Benett
code RED | szombat délelőtt | Pamela Chester, A szerelem útvesztői

Újabb szép nap a szerepjátékra, am I right? Süt a nap, csicseregnek a madarak. Igaz, kissé cidri van odakinn, de nem is nagyon tervezek ma a szabadba menni, hiszen a bringám még mindig nem az igazi. Mondjuk, magát a tényt, hogy játszanom kell bringa helyett, nem bánom, de aggódom a kispajtás miatt. Sőt tudod, hogy még miért aggódok? Azért, hogy idejében odaérjek a próbaterembe, és elbújhassak a fiú öltözők végén abba a mosdóba, ahol senki nem lát. Miért? Nemsokára megtudod.
Hatalmasat nyelek, amikor a folyosóra lépek. Sebesen kezdem szedni rövid lábaimat, fehér sportcipőm talpa hangosan csoszog a márványkőpadlón. Cipzáras alliance – World of Warcraft - banneres felsőm alatt rejtegetem titkomat, amit jobb ha soha nem lát meg senki, azonban az egyik kanyarnál beleszaladok valakibe, így baseball sapkám siltje az ismeretlen vállához ér, és lepattan fejemről. Merlin tudja, hogy hova… Érzem, ahogyan megfagy a levegő, és akkurátusan, robotszerűn kezdem megemelni fejem, mert tudom már, hogy ez nem egy ismeretlen lesz.
- Mit rejtegetsz, Kocka? – hallom a rellonos ismerős hangját, és idegesen beleremeg felsőajkam. Kék szemeimet szürke, színtelen tekintetébe fúrom, mire kilép mögüle a két haverja. Persze, ők soha nem járnak egyedül.
- Semmi közöd hozzá – válaszolom dacosan, mire a nagydarab bandafőnök biccent felém a fejével, s a kettő csicskája odalép elém. Az egyik lehúzza a felsőm cipzárját, a másik pedig előszedi a könyvet. Beleadja a „főnök” kezébe. Az olyan színpadiasan nevet fel, amikor meglátja a címet, hogy Ardai Kolos is megirigyelhetné.
- Lány lettél, Csepreghy? – igen, igen. Szenzációs. Baromi vicces. Lányoknak szóló szerepjátékos könyvet olvasok. Ha-ha. Nem kezdek el magyarázkodni, nem lenne itt a helye. Dühösen csillogó kékjeimet ismét a tekintetébe szúrom.
- Megnyugtató, hogy tudsz olvasni. Anyád büszke lehet – vetem oda szó szerint fröcsögve műfogsorom hiányából adódóan, mire hallat egy „Miiiii?”-t, megragadja a nyakamon a pulóvert, és a falnak szorít. Ebből már megint verés lesz, konstatálom egy belenyugvó sóhajjal. A két gorilla csak karba tett kézzel áll mögötte elégedetten vigyorgó képpel.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 25. 08:04 Ugrás a poszthoz

most már ér The Nightmare Before Christmast hallgatni addig, amíg karácsony nem lesz? o_________O ha ér, ha nem... én már nem bírom tovább :3
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 26. 08:09 Ugrás a poszthoz

ment a PM, Johanna :3

@thomasmiddleton
akkor - azt hiszem - megnyugodtam ^^"
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 26. 09:30 Ugrás a poszthoz

Benett
code RED | szombat délelőtt | Pamela Chester, A szerelem útvesztői

Nem szabadulok a srác szorításából. Inkább azt érzem, hogy egyre jobban próbál a falba döngölni, ahogy látja rajtam, egyáltalán nem érdekel, akármennyire is kapálózik. Nem, egyáltalán nem vagyok kemény gyerek, sőt. De egy idő után immunis leszel a hasonló hülyeségekre is, hogyha heti vagy akár napi szinten megjelennek az életedben. A fal hideg, még vastag pulóveremen keresztül is érzem. És arról a bizonyos pontról – ahol a fallal érintkezik – egyre csak terjed a hátamon, szinte körkörösen rajzolódik végig rajta. Fejemben tompán visszhangzik minden szó, ami elhagyja a száját, minden olyan lassan történik. De mivel semmire nem reagálok, ezért már nem is olyan érdekes a játék a három rellonos számára. Elengedi a pulóverem nyakát, és végre nekem sem kell ebben a lábujjhegyes kényszertartásban pipiskednem. Kék, kíváncsian csillogó szemeimet az övéibe fúrom, mire még dünnyög egyet, és búcsúzárkor gyomorszájon vágva fordulnak meg, ahol megpillantják falnak szorult iskolatársamat.
- Te is kapni szeretnél? – kiáltja oda az egyik nagyobb darab srác. Arca szeplős, haja rövid, szinte kopasznak is mondhatnánk. A szeplők igaz alig láthatók a kipirosodott képén, hiszen egy kevés mozgás is teljesen kicsinálja. De a főnök csak a kövér gyerek mellkasára bök, és fejét csóválja, hogy őt most hagyja békén. Ekkor mindhárman elindulnak, én pedig gyomromat markolászva görnyedek össze a jéghideg fal mentén. Csak egyszer legyen hatalom a kezemben, én ezt soha, de soha nem fogom hagyni. Szemeim könnybe lábadnak a fájdalomtól és az émelygéstől. El fogom hányni magam. De nagyon nem kellene a folyosó közepén, ezért csak mély lélegzetekkel próbálok életben maradni.
Fájdalmas tekintetemet a falba olvadó srácra emelem, majd a rellonosok után nézek. Elvitték a könyvemet.
- – kezdem erőtlenül, majd próbálok felegyenesedni. – Hé! – ismétlem erőteljesebben. – Kérem vissza a könyvet – erre megállnak. Nagyon lassan, szájszegletben megbújó mosollyal fordulnak meg, és szó nélkül, egyre gyorsabban indulnak meg felém. Nagyot nyelek, és futnék, de a gyomromban lüktető fájdalom még nem engedi. Hol vannak ilyenkor a többiek? Ijedt tekintetem a levitás felé vándoroltatom, és oda tátogom, hogy „Tűnj el innen”. Nem akarom, hogy miattam neki is baja essen.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 28. 10:46 Ugrás a poszthoz

Ms. Ainsley
első járőrözésem | minden kaland és minden játék | petyus

A folyosó jéghideg falának dőlök egy elégedett sóhajjal, miközben jobb tenyeremben egy notesz pihen, amibe mindenféle színben villogó pennámmal vések be néhány betűt, szót, majd mondatot. Talárom szigorúan rajtam, hiszen ez az első járőrözésem. Baromi izgalmas, és igaz, hogy sokan nem akarnak még komolyan venni, mégis inkább szót fogadnak, mert lyukat beszélek a hasukba arról, hogy miért is járnak jobban, ha nem kóricálnak takarodó után a folyosókon. Persze én ezt inkább annak könyvelem el, hogy hasznos diákká váltam a suliban, és innentől vége van a prédalétnek. Nem lesznek már olyanok, akik piszkálhatnak, mert fontos szereplője vagyok a mágustanoda társadalmának.
- Krisztina, Weöres – motyogom, és vésem be az idősebb lány nevét a noteszbe. Visszaküldtem egy figyelmeztetéssel a hálókörletébe.
Taláromon prefektusjelvényem gondosan csiszolva csillog, mellette az eridon jelvény. Úgy érzem, hogy ez egy szuper este lesz. Nagyon sok cukrozott gyömbérlevet ittam – egy pici kólát is, de erről pszt –, hogy semmiképpen ne aludjak el az éjszakai műszakban. Farmernadrágom szára lóg ki csupán a talár alól, ami egy fehér sportcipőben végződik. Fejemen most is, mint mindig baseball sapka. Eddig még nem szóltak érte, így hordom.
- Küldetés folyamatban – motyogom a noteszbe, mintha egy walkie talkie lenne. Ellököm magam a faltól, és tovább indulok. Lépteim akkurátusak, szinte lopakodok, és minden sarkon kiugrok, hogy rajta tudjak kapni valami csínytevőt. Csepreghy Petya vagyok, az eridon prefektusa.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 29. 15:50 Ugrás a poszthoz

p é n t e k van végre!

letsdothis
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. december 2. 10:28 Ugrás a poszthoz

itt akkora hó van, hogy tejóisten, omg, stb.
és folyamatosan szakad, ebbű' baj lesz

jövő héten meg forgalmi vizsga
#mylife
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. december 3. 11:47 Ugrás a poszthoz

Benett
code RED | szombat délelőtt | Pamela Chester, A szerelem útvesztői

Kétrét görnyedve támaszkodok a jéghideg falnak. Szuszogásom egyre inkább kezd alábbhagyni, de a fájdalomtól egészen hányingerem lett. Nagyot nyelek azt várva, hogy talán nem dobom ki a taccsot, s egyelőre úgy néz ki, hogy benn marad a nemrég megcsócsált amerikai fánk. Kissé színüket vesztett ajkaimat összeszorítom, és úgy nézek fel a srácra, aki azonnal a segítségemre siet. Á, mondtam, hogy mentse magát. Kékjeim mosolygósan merednek az ő zöldjeibe. Amolyan fájdalmas mosolygás ez, és a vállamra helyezett kézfejére fogok. Barátságosan megtapogatom, majd elengedem. Fejemet megcsóválom, és a bullyk végre megfordulnak, hiszen könyvemet követelem rajtuk. A mellettem ácsorgó fiúra már nem is nézek, csak suttogok neki pár szót.
- Mondtam, hogy szívódj fel, te tökfej – ezt amolyan barátságos kis cukkolásnak gondolom. Az már másik dolog, hogy a „középmagas, vézna srác a levitából” magára veszi-e. Megszoktam már, hogy ezek történnek. Amikor legutóbb jól elvert egy srác, akkor jelenteni akartam először. Aztán sírva elbújtam a klubhelyiségbe, ahol egy felsőbb éves eridonos nyugtatgatott, hogy jól tettem, hogy nem szóltam. Elmesélte, hogy ő is átesett ezeken, és csak pár évig tart. De ne köpjem be őket, mert utána besúgó, árulkodó kis pisis leszek a többiek szemében. Ezt szipogva meg is fogadtam. Illetve azt is, hogy soha, de soha nem veszi el senki sem a cuccaimat. Édesanya nem keres túl jól, mégis megveszi azokat a gyűjtői darabokat is, amikre annyira vágyok. Ezért is ennyire fontos nekem, hogy visszakapjam azt a nevetséges kis kalandjáték könyvet.
- Basszus – motyogom, amikor ismét magamhoz térek, és látom, hogy ők itt, ő meg a földön. A felsőbb éves és a levitás között cikázik rettegő tekintetem, majd éppen megszólalnék bajtársam felé, hogy minden oké-e, nagyon fáj, s mindenféle őt féltő szöveg, amikor hátrálni kényszerülök, és ismét a hideg falat érzem hátamon.
- Erre semmi szükség – nyögöm, miközben megérzem a másik sütőtökleves leheletét. Fintorogva nyelek egyet, majd felnézek a szemeibe. – Egy; őt hagyd békén, mert semmi köze hozzá – bökök fejemmel a földre lökött fiúra. – Kettő; ez felesleges kakaskodás. Kérem szépen vissza a könyvemet, és megígérem, hogy soha nem kerülök az utadba – a rellonos motyog valamit, majd széles vigyor terül szét az arcán.
- Piroinito! – mondja ki az egyértelmű varázsigét, miközben pálcájával a könyvemre bök, ami úgy porlad szét, akár az újjászületés előtt elhulló főnix madár. Szemeim könnybe lábadnak, és már nem is harcolok tovább. Nagyot nyelve, könnyes kék szemekkel nézem a márványpadlót, és egy szó sem hagyja el a továbbiakban ajkaimat.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. december 13. 08:23 Ugrás a poszthoz

Ms. Ainsley
első járőrözésem | minden kaland és minden játék | petyus

- Nincsen jele szabályszegő életformának – suttogom ismét a „walkie talkie”-mba. A következő sarkon ismét ugrásra készen állva, hiszen attól függetlenül, hogy Weöres óta nem találkoztam senkivel sem, nem jelenti azt, hogy nem is fogok. Így gyermeteg játékossággal szökkenek ki egy szöglet után. Női sikoly, hátra hőkölés. Először azt hiszem, hogy én sikítottam ijedtemben – hiszen belül fejemben ezt tettem –, de amikor meglátom a fiatal hölgyet magam előtt, megkönnyebbülök. Mestertanonc lehet. De az is meglehet, hogy végzős. Talár nélkülisége elbizonytalanít, ezért prefektus jelvény után kezdek kutakodni kékjeimmel, de meg kell állapítanom, hogy nem egy vérből valók vagyunk. Ekkor meghallom az ijedtséghez párosított mondatot, amire jellemző magas kis kuncogással válaszolok.
- Ne haragudj – marad még mosolyom csíkszemmódba kapcsolt ábrázatomon. Noteszemmel hadonászok a kezemben, miközben folytatom a mondandómat. – Csak közben picit szórakoztatom magam. Figyelj – emelem jobb kezem vastag mutatóujját a levegőbe és nyújtom felé a noteszemet. – Ez a walkie talkie-m – vigyorgok fogatlanmód. Mostanság nem tudom hordani a műfogsort, mert felsérti az ínyemet, habár megint vannak fogkezdeményeim, amikkel talán már tud valamit kezdeni az ünnepek előtt a fogorvos.
- Prefektus vagyok – teszem végül hozzá hóbortos vállrándítással, irdatlanul selypítve. Szemeim kedvesen csillognak, miközben talárom zsebébe rejtem a mutogatott noteszt. – Csepreghy Petya, Eridon – biccentek. – Te mit csinálsz ilyen későn a folyosón? – nem számonkérő a kérdésem, csupán kötelességem megkérdezni. Hiszen meg sem fordul a fejemben, hogy egy itt dolgozóval van dolgom és nem egy diáklánnyal.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. december 13. 09:29 Ugrás a poszthoz

Benett
code RED | szombat délelőtt | Pamela Chester, A szerelem útvesztői

Vastag, kiszáradt ajkaim remegnek a visszafojtott sírástól és az idegesség sem segít azon, hogy ne így legyen. A könnyeimtől mindent teljesen homályosan látok, és érzem, ahogyan a sós cseppek kezdenek rászáradni kisvörösödött arcomra. A felsőbb évesek hátat fordítanak, és libbenő talárjuk szanaszét fújja a könyv maradékait. Csupán egy kisebb kupac hamu marad fehér sportcipőm orra előtt, néhány maszatot hagyva annak orrán is. Meg-megemelkedő és rázkódó mellkasomban kezd múlni a fájdalom, de még nem vagyok a toppon. Folyamatosan a varázsigét hallom fejemben, és a széthulló könyv jelenete játszódik le kék lélektükreim előtt. Már teljesen magamba fordulnék, amikor a levitás megszólal. Hallgatom őt, és gondolatban helyeslek minden egyes szavára, azonban ennek nem mutatom a legapróbb jelét sem. Mintha nem is hallanám, amit mond. De ha macska lennék, akkor látná, hogy hegyezem füleimet – nem vagyok macska.
Szinte alig láthatóan mozdítom meg fejemet, és a magam mellett pihenő baseball sapkámra sandítok, ami a találkozás elején repült még a földre. Világfájdalommal teli sóhajtással guggolok le a földre, és fogok rá a sapkámra, amit egy ideig csak forgatok hosszú ujjaim között, majd egy pillanatra a másikra tekintek. Szemeimben a bánaton kívül nem sok minden látszik elsőre. De ne feledjünk, hogy Petya vagyok; mindig ott van a barátságosan pislákoló fény ezekben a kékekben, bébi.
Csigalassúsággal porolok egyet-kettőt a sapkán, majd lassan felegyenesedek, és vállamat rántva tekintek iskolatársamra.
- Reménytelen – hangom akár Alan Alexander Milne bácsi Füles szamaráé. Ajkamat bánatosan elhúzom, de azonnal egy elkeseredett mosolyra húzódik, amint találkozik tekintetem a másik szemeivel. – Ez irreverzibilis – teszem hozzá Petyás tudományossággal, majd egy utolsó mély sóhaj, és elindulok társam felé. Első lépésem a hamukupac közepében éri a márványpadlót, amin füstszerűn oson végig a por. Már nem is figyelek a könyvmaradványokra, csupán a kollégára. Odalépek fölé, fejembe húzom baseball sapkámat, majd jobb kezemet nyújtom felé.
- Pattanj fel – engedek meg egy barátságos mosolyt, miközben várakozón magasba reptetem kusza szemöldökömet.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. december 13. 11:33 Ugrás a poszthoz

szia off ^^ itt hó helyett zuhog az eső :c

kis grofo... -_-" ohmy!
ez úton kérnélek meg rá @Charlotte, hogyha felcsendül; KILL ME PLS
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. december 13. 12:03 Ugrás a poszthoz

akkor te boldog ember vagy, Lau :3 engem elért ez a szenny

nálatok sem éppen karácsonyi
mondjuk, Ausztráliában kenguruk húzzák a Télapó szánját, itt sem muszáj fehérnek lennie a karácsonynak - ja DE!
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. december 17. 14:54 Ugrás a poszthoz

Benett
code RED | szombat délelőtt | Pamela Chester, A szerelem útvesztői

Kinyújtott kézzel állok társam felett. Meg sem fordul a fejemben, hogy indulatosnak tűnhetek kívülről, hiszen én csupán a béka feneke alá kerültem kedv-ügyileg. Fáj, hogy mindig én vagyok a bokszzsák. Tudom, hogy soha nem leszek a menő srác, én leszek az, akit mindig hátul hagynak, és úgy leszek vele, hogy ez rendben van. Tudod, el kell fogadnom a sorsomat, hiszen az ilyenekkel is, mint ezek a rellonosok; nem tudok megküzdeni. „Jaaaj, így persze, hogy ez lesz a sorsod, hogyha így állsz hozzá”, erre általában csak egy szemforgatással válaszolok. Felesleges vitákba nem vagyok hajlandó beleállni. Ekkor a levitás megragadja a kezemet, én pedig felsegítem. Nem mondom, hogy egyszerű. El kellene kezdjek edzésre járni vagy valami hasonló, mert ezzel a kis csiga testemmel nem sokra fogok menni az életben.
A nyújtózkodását nézem végig szemérmetlenmód, majd sóhajtok egyet.
- Egy lapozgatós játékkönyv miatt – húzom el a szám. – Nem éppen a legférfiasabb darab volt – azt már nem teszem hozzá, hogy csajozási tippeket akartam belőle tanulni, mert azt már túl személyesnek érzem ennyi megpróbáltatás után. Látott majdnem hányni, sírni, a gyomrost is látta. Ezért ezt a részt már inkább megtartom magamnak. Maga a kérdés nem zavar. Nem szoktak az ilyenek. Én mindenre szeretek őszintén és megbánás nélkül válaszolni. Erre tanítottak.
- Igaz – fordulok el a szó felénél a sráctól, és a hamukupac fölé állok. Nem tudom, hogyan fogok újra ehhez a kincshez jutni. S azt végképp nem tudom, hogy Édesanyának ezt hogyan fogom elmondani. Bal farzsebemhez nyúlok, majd előkapom a eperfa pálcámat.
- Suvickus! – mondom ki határozottan, pálcám a kupacra mutat.
Dolgom végeztével visszahelyezem méltó helyére, majd a srác felé fordulok.
- Petya vagyok – nyújtom jobbom. – Csepreghy. És tényleg ne haragudj, hogy belekeveredtél ebbe az egészbe. Ha nem pofázok, akkor te sem seggelsz a padlóra – húzom kelletlen mosolyra vastag ajkaimat. – Sajnálom.
Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. december 19. 08:52 Ugrás a poszthoz

Thomas Middleton - 2019.12.18. 22:53

Thomas, neked mindenre IS van gifed? Rolleyes
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Csepreghy Péter összes hozzászólása (246 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 7 8 9 » Fel