|
|
Theon Delacroix
INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
|
Ő az anyád? Huh, ezek szerint nem csak én szeretek csábítani. Elég korai találmány vagy, Junci.
|
|
|
|
|
|
|
Theon Delacroix
INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
|
Szívesen lennék az ágy, melyen megpihenteti fáradt testék, kedves Ambrózy. Nekem akkó' is Mása vagy. Apropó a medvédet hol hagytad?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Theon Delacroix
INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
|
Fortuna nénje
Tématerelésként újra végigfutja a hely adta lehetőséget, ám még mindig nem talál semmi számára kecsegtetőt. Ez a parfait túl nyeszlett, a francia madeleine-nél meg úgysem tudnak finomabbat adni. Fortunának igaza van, elvégre is mi a fészkes fenék keres ő itt? Itt se gazdagság, se hajbókoló emberek, de még rendes cukrászda sem. Otthon legalább megvolt mindene amire vágyott, itt pedig az abszolút nulláról kell kezdenie az egészet. Fáradtan sóhajt egyet, ahogy a nő kérdése újra felötlik a fejében. Mi volt az az erő, mely' idehúzta őt? Vigasz keresése? Menekülés a családi problémák elől? Hiába futja át újra és újra a témát hófehér buksijában, egyedül apja kísértő emléke az, amely felsejlik arról pedig, hogy mik zajlottak odahaza, akkor sem beszélne senkinek, ha kényszerítenék.
- A Rellonba kerültünk. Igazán érdekes egy ház, de jól érezzük magunk. Vagyis én biztos, Theory már kérdéses - rázza meg gyorsan a fejét, hogy a felbukkanó rémképek visszaüljenek buksija mélyébe. Az értelmetlen siránkozás helyett inkább tünetesebben végignéz a nőn, majd elfintorodva realizálja, hogy legutóbbi találkozásuk óta elég sokat romlott a divatérzéke. Az a Fortuna, akit ő még régről ismer, az házból se tette volna ki a lábát valami divatos szerkó nélkül, ez meg... valami gyászoló öregasszonynak van öltözve. Kész katasztrófa.
- Látom elég sokat romlott a színvonal Kapitányéknál is - jegyzi meg epésen a nő előbbi kötözködésére válaszul, majd nemes egyszerűséggel átnyúl az asztalon, hogy aztán a másik térfelén helyet foglaló csészét birtokba vegye, ezután pedig jó nagyot kortyoljon a felnőttek limonádéjából. Elfintorodik, mikor a kesernyés lötty eléri ízlelőbimbóit, s abban a percben köpi is vissza oda, ahonnan jött, hogy aztán újra a nőhöz passzolja az ördögi italt.
|
|
|
|
|
Theon Delacroix
INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
|
Még többet is látott az a szegény alsónemű, mint amennyit kellett volna neki, kedves Krushnic uraság.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Theon Delacroix
INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
|
Én nem gondoltam semmi rosszra. De ezek szerint már megfordult a fejedben a dolog, ha nem is máskor, akkor most. :3
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Theon Delacroix
INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác"
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
|
A kecske és az ő répája| a kalandos krém hatása alatt |
Nos igen, Theon sosem arról volt híres, hogy valaha is beismerje, ha téved. Oh, dehogy! Az egója sokkal nagyobb annál, minthogy saját maga bűnösségét is megvallja. Sőt, ha úgy tekintjük, az egész helyzet csak nézőpont kérdése. Mégis honnan a fészkes fenéből tudhatta volna, hogy annak a libának már van valakije? A csaj egyáltalán nem olyannak tűnt, mint aki túlcsorduló szerelemben égne valaki iránt, pláne, hogy még adta is alá a lovat. Oh Theon, olyan bájos vagy! Meg a fenéket! Kétségtelen, hogy nem ő értette félre a jeleket, a barnaság is jócskán benne volt a dologban. Theon pedig férfiből van, és ha valaki szépen rebegtetett szempillákkal és rázogatott popóval vonul elé, azt bizony nem hagyja szabadon futni.
- Fogalmam sincs – közli higgadtan, nehogy megremegő hangja elárulja őt. A szüleivel játszott sakk partik meghozták az eredményüket, arca – bár a másik nem láthatja – rezzenéstelen. Színpadias sóhaj hagyja el a száját, majd jobb kezét arcához kapja. A vérében van a szereplés, s most, hogy még társasága is van, biztosan nem fogja elszalasztani a lehetőséget.
- Azzal csak spicli lennék. Én magam akarom megoldani a helyzetet és hidd el, abban nem lesz köszönet – dörzsöli össze nőies kacsóit, ahogy a saját levében fortyogó Bufi a kobakjába ötlik. Nem fog ő semmi kegyetlent csinálni, az nem az ő asztala. Sokkal inkább élő pokollá fogja varázsolni a másik mindennapjait, az alapjaitól rothassza meg a gyökeret, hogy aztán az életéért könyörögjön majd. Áh, nem, egy kicsit sem bosszúálló típus a kicsike.
Fájdalmasan felszisszen, mikor a zacskó durva anyaga hozzáér a hatalmas kelésekhez. Egy-egy talán ki is fakad, ugyanis melegség önti el arcát, mikor a nő megemeli a biztonságot nyújtó leplet. Bizonyára borzalmas látványt kelthet a még a száját is beterítő ragyákkal. Szemhéjai felpuffadtak, így reggel nem is vette fel hőn szeretett kontaktlencséit. Így most a barna helyett kék íriszei segélykérőn pislognak fel a nőre, mikor az végzett a zacskó eltávolításával.
- Tádá! – Tartja fel kezeit jazz módra, mikor a fejét újra éri a friss levegő. Tudja, hogy szörnyű lehet a vizuális kép, mellyel most meglepi a másikat, így próbálja enyhíteni a szituációt egy kissé. Azonban minden elhamarkodott tettért súlyos fájdalommal fizet, melyet arcának mozgatása okoz számára.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
