Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Nos, amennyiben minden oké, ám legyen, nem fogja feszegetni a témát. Tud ám ő is közömbös lenni a nővel, szóval működik ez a passzív-agresszivitás fordítva is. Csak úgy utálja ezeket a játszmázásokat! Különben is, milyen hülye szokás az, hogyha megkérdezik tőled, mi van veled, akkor egyszerűen rávágod, hogy „semmi”, miközben még a vak is látja, hogy be vagy feszülve, mint atom? Nem fogja megérteni a nőket, Emily-t sem értette soha, csak szerette.
- Köszönöm – magához húzza a korsót és belekortyol, ledönt vagy három-négy kortyot, s csak utána koppan pulton az üveg. Eközben megállapítja nagyon szellemesen, hogy Adélnak nem kéne annyi kólát innia, még a végén be fog itt rúgni, de jelenleg láthatóan nincsenek olyan viszonyban, hogy viccelődni kezdjen, így ezt most magában tartja. A közlésre biccent, majd amikor a másik nem figyel, megvonja vállát. Észre sem fogja venni, elvégre eddig sem igazán kommunikált vele a nő, most mi fog változni? Legalább nem lesz teljesen kínos, hogy itt vannak egymástól egy méterre és mégsem állnak szóba egymással. De komolyan, miért kell még karácsonykor is ezt csinálni? Egyre jobban spannolja fel magát és már készül is a szent beszédére, miszerint mennyire gyerekes, ami itt zajlik és történjen bármi, csak ezt fejezzék be, azonban a pub ajtaja csukódik és egy világi nagy sóhaj hangzik fel háta mögül. Nocsak, más is belefáradt volna ebbe a közjátékba?
Hátrafordul erre a szóra és szemöldökei megemelkednek. Hát ezután az indítás után sok mindenre számított, csak arra nem, hogy hiányzik a másiknak. Megvárja, hogy Adél mellé érjen és ízlelgeti a szavakat, hiszen tulajdonképpen megbocsájtott. – Te is nekem. És elég hülyén éreztem magam, hogy szóba sem állsz velem, vagy hát ilyen udvarias-távolságtartó vagy – nem is hazudik, tényleg elég szar szitu. Mert azon nem tud változtatni, amiről nem szólnak neki. Pedig mindenki elhiheti, nem akart ő sohasem ártani senkinek, főleg olyannak nem, akit a barátjának tart.
- Borítsunk rá fátylat. És, ha van kedved, akkor mondd el, mi újság veled igazából – szándékosan kihangsúlyozza az utolsó szót, mert mindketten pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez jelentőséggel bír. Még, ha nem is nagyon naggyal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Ideje volt már, hogy rendbe tegyék a barátságukat, de nem gondolta volna, hogy ilyen sokáig fog tartani. Ahelyett, hogy beszéltek volna egymással, a pletykák lettek kapcsolatuk fő mozgatórugói, már pedig ki tudhatná náluk jobban, hogy ezek az ízléstelen híresztelések mennyire hamisak? És ez a lényeg, többet nem engedhetik meg, hogy ez a dolog közéjük férkőzzön. Ahogy átkarolja a lány, ösztönösen húzza magához, mert ezúttal megnyugtatja az ölelés. Lehunyja szemeit, hisz férfi létére karácsony este másra se vágyik, csak hogy elsírja magát, amiért az, akit a világon szinte mindennél jobban szeret, egyszerűen összeszűrte a levet a háta mögött a legjobb barátjával. Mármint, a volt legjobb barátjával, akarom mondani.
- Tényleg nem haragszom, már rég túl vagyunk rajta - azóta annyi minden más történt, hogy lehetősége sem volt durcázni ezen az ízetlen tréfán. Mi tagadás, kicsit felgyorsultak az események, mióta kellett neki egy alibi barátnő... Morfondírozás közben megérzi a nyakát érő leheletnyi puszit és ösztönösen bizsereg bele. Mondjatok nekem egy olyan embert, akinek nem erogén zónája ez a pont! Na ugye. Éppen ezért készségesen ereszti el Adélt, mielőtt a lány észrevehetné ezt a természetes reakciót.
- Volt egy baleseted? Mi történt? - a többi rész annyira nem csigázza fel, de az, hogy a másiknak baja esett, az már egy érdekesebb kérdés. Ezzel könnyedén el is terelődik figyelme a korábbi intermezzo-ról és minden visszaáll a régi kerékvágásba. - És várj, otthagytad a sulit? De miért? - most realizálja csak, mennyi mindenről maradt le. Ezek szerint másnál is hiper űrsebességgel reppent el ez az elmúlt közel fél év. Hurrá. A kérdésre összepréseli ajkait és hirtelen nem tudja, hogy káromkodjon, sírjon, esetleg nevessen-e. Nehéz a választás. Egyszerre tenné mindet és egyiket sem, mert túlságosan fájdalmas az egész.
- Nem a barátnőm, mióta eltöltött egy kellemes estét a legjobb barátommal. Állítólag nem történt köztük semmi, de persze messziről jött ember azt mond, amit csak akar - még forr benne a düh és a rosszindulat, épp csak visszaértek a kirándulásról, túlságosan is élénkek az emlékek. Nem is érti, miért nem hisz Emily-nek. Talán azért, mert úgy érzi, mindez bosszú azért, ami Opheliával történt, pedig az nem is volt valós és nem is fek... Na jó, de az a nő előtt volt, úgyhogy tökre nem számít.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Figyelmesen hallgatja Adélt és kendőzetlenül csóválja meg a fejét. Ez ugyanolyan, mint rutinból vezetni, csak ott legalább van egy kaszni, ami megvéd a sérülésektől, ellentétben a motorral, ahol van az ember és kész. Ráadásul ez a baleset elég súlyosnak is hangzik, ami azt illeti, szóval egy bizonyos pontnál egyszerűen kiül arcára az ’úúú’ kifejezés. Amikor szörnyülködsz, de nem tudod, mit mondhatnál. Leginkább azt, hogy megrángatod a másikat, hogy teljes mértékben nem normális, de ennek már mindegy, akkor kellett volna.
- Remélem tudod, hogyha ezt akkor hallom meg, meg is öltelek volna, ha a baleset nem teszi. Hogy lehettél ilyen felelőtlen? – akárhogy is szépítjük vagy épp csúfítjuk a dolgokat, igenis vannak emberek, akik aggódnak a lányért, akkor is, ha épp fasírtban voltak. Hatalmas felelőtlenség ilyesminek kitenni magát, aztán félvállról véve még mutogatni is a nyomokat, mondván ’ez van’. Bár ismerve a szőkét nem kételkedik abban, hogy a felépülése után nem sokkal ismét felpattant a kétkerekűre, hogy az utakat rója. Így végignézve rajta meg kell állapítsa, hogy rengeteget változott a megismerkedésük óta, van amiben jobb, van amiben rosszabb irányba. De ez már csak ilyen, nem? Nico is sok mindenen ment keresztül, amik mind formálták őt valamilyen irányba. Például a nőket egyre szerencsétlenebbül kezeli, ami visszatekintve az elmúlt időszakra kész művészet.
- Ha azért csináltad, mert így jobb, akkor tök rendben van. Különben sem kell mindenkinek doktor professzornak lennie, úgyhogy valósítsd csak meg magad – elvigyorodik, miközben arra gondol, annak idején ő is inkább csak autószerelő akart lenni, mint apja. Gyerekkorában imádta bütykölni a különböző járgányokat, rendszeres programjuk volt, míg meg nem jelent nála a fáziseltolás, ami mindent megváltoztatott és inkább a továbbtanulás felé sodorta. Hogy megbánta-e? Egy kicsit sem. Más életre vágyott, de végül ez teszi boldoggá.
Az együttérzéstől egyszerre érzi jól és rosszul magát. Nem szereti, ha sajnálják, de valahol meg igényli, hogy az ő lelkecskéjét is ápolgassák. Éppen ezért nem húzódik el, csak hálásan pislog a lány felé. – Nem tudom, képes vagyok-e rá. Istenem Adél, annyira szeretem – keservesen szólal meg, látszik rajta, hogy őszintén szenved döntése súlya alatt. Hogyan várhatják el tőle, hogy becsületét és önérzetét sutba dobva egyszerűen kezdje újra? Még akkor is, ha nem történt semmi, maga a pletyka is sértő, legalább annyira, mintha azt mondanák valakinek, hogy a gyerek nem az övé. – Köszönöm – elfogadja az italt és a koccintás után nem teketóriázik soká, lehúzza az egészet. Neki köztudottan megárt ám a pia, így nem is kell több mint egy kis öblítés a vajsörrel és már a világáról is alig tud. Adél könnyedén az asztal alá ihatná, ha akarná, de tudva, hogy ilyenkor minden sokkal homályosabb és az ember tesz meggondolatlan dolgokat, inkább nem tölt újra neki. Ettől függetlenül fogalmuk sincs, meddig beszélgetnek úgy, mint már jó ideje nem: mint két jó barát, akik újra ugyanazon a ponton kötnek ki életükben, mint már oly sokszor. Annyi biztos, hogy Nico csak hajnali három felé ér haza, akkor is igen pityókásan, de könnyebb lélekkel. A nő sem maradhatott már sokáig, mert az olasz természetesen segített neki pakolni, hogy mihamarabb elmehessen ő is. Nos… Boldog karácsonyt, azt hiszem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Az Andrással folytatott beszélgetése után nem is volt kérdés, hogy azonnal cselekszik, mielőtt még inába szállna a bátorsága. Első útja az ékszerboltba vezetett, hogy megvegye a hőn áhított eljegyzési gyűrűt, majd, mint ki jól végezte dolgát, ki is viharzott onnan. Itt jött azonban a bibi, ugyanis délelőtt Emily általában az előkészítőben oktat, tehát várnia kéne estig, hogy odaadhassa, addig viszont háromszor infarktust és gyomorfekélyt kap, tehát a szabályokat telibe szarva rá kell rontania. Kissé megvakarja tarkóját, mert legutóbb, mikor első felindulásból cselekedett, akkor összeverte Barnabást, azt is a gyerekek szeme láttára, az udvaron. Nem azt mondom, igazi alfa tett volt, minden béta hason csúszna fele akkora farokért, mint amekkora neki aznap volt, csak hát tudjuk, hogy a mi Nico-nk, természetét tekintve nem ilyen. De őszintén, hány alkalma lett volna eddig, hogy ezt meglépje és hányszor nem tette meg? Ideje, hogy a kávézóhoz hasonlóan most is bedobja magát, mert a legrosszabb dolog, amit történhet, hogy a nő elutasítja egy csoport gyerek előtt, akik kinevetik, ezáltal pedig a házasság egy örök trauma marad neki. Illetve kit áltatunk? Házasságról szó sincs, maga a párkapcsolat, mint létező dolog egy stresszfaktorrá válik majd, ezért inkább remetének áll és vadászó-halászó életmódot folytat. Na várjunk csak, mikor jutottunk el a happily ever after-től az örök magányig? Jesus.
Nem teketóriázik soká, szinte lohol a Shanes-be, mert nem hagyhatja, hogy a nő, élete szerelme, az a bizonyos valaki, akiért talán még meghalni is érdemes - igen, ez a drámai túlzások ideje -, kicsússzon erős kezeiből. Amikor elhalad a portás mellett, csak int neki, hisz pontosan tudja, hogy ilyenkor a bal oldali szárnyban szokott lenni. Nem azt mondom, hogy néha napján erre jár és látja, mert ez mániákusnak és stalkernek tűnne, de véletlenül előferdült, hogy ideette a fene. A teremajtó elé érve hirtelen elfogy minden bátorsága. Basszameg, te vagy Francesco Nico Bianchi, egy igazi olasz csődör, egy macsó oroszlán, dehogy már ne legyen tököd megkérni a nő kezét, mert seggbe rúglak! Valami ilyesmit mondanék neki, ha egy mély lélegzetet véve nem rontana be szó szerint az előkészítősök órájára. Persze egyből felismeri azt a kislányt, aki kiidegeli Emily-t, így még inkább alkalmasnak tartja az időpontot.
- Sziasztok, bocsi a zavarásért, de dolgom van a tanárnőtökkel - nem nagyon foglalkozik azzal, hogy miképp is hangzik ez kívülről nézve, és, hogy a nő valszeg menten elsüllyed. Gyorsan beletúr hajába - mintha számítana bármit is, miközben összevissza meredezik mindenfelé -, majd arca komolyra vált, szemmel láthatóan gyűjti az erőt. - Emily - gyenge kezdés után erős visszaesés tapasztalható, de nem adja fel, helyette kihorgássza a vörös bársonydobozt a zsebéből és féltérdre ereszkedik: azt mondják, így illik. Mondjuk még mindig jobb, mint a pezsgős pohárban úsztatott gyűrű és hát miért is várná el tőle a nő, hogy normális legyen? Valószínűleg ennyire idiótán szereti.
- Én csak ma reggel jöttem rá, hogy mekkora hülye vagyok. Nem vagyok biztos benne, hogy ez a megfelelő hely vagy időpont, de én nagyon szeretném, ha hozzám jönnél feleségül, mert nem tudom nélküled elképzelni az életemet. Azóta nem tudom, hogy megismertelek a fesztiválon. Mit mondasz? - kinyitva a bársonydobozt azonnal megpillanthatja a nagy gonddal kiválasztott eljegyzési gyűrűt, melyen játékosan csillan meg az ablakokon beszűrődő napfény. Visszafojtott lélegzettel, szerelmesen nézi Emily-t és csak remélni meri, hogy övé lesz a győzelem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Ez a legborzalmasabb ötlet, ami valaha eszébe ötlött, de nem várhatta meg mégsem, míg inába száll a bátorsága, mert akkor a sírba is magával viszi a gyűrűt. Nem foglalkozik az áhítattal és csodálattal vegyes gyermektekintetekkel, csak Emily-re koncentrál és arra, hogy végre egyszer ne szúrjon el valamit. Mert ennek a pillanatnak, ennek a napnak és mostantól az életüknek is tökéletesnek és boldognak kell lennie. Komolyan gondolja, hogy jóban-rosszban kitartana a nő mellett, betegségben, szegénységben - ami, mivel mindketten tanárok, könnyen elérheti őket - együtt lesznek. Végre, életében először azt érzi, hogy ezt akarja, felkészült és képes rá.
Ahogy kiejti a szavakat, figyeli a csodaszép arc minden rezdülését, s az első könnycseppet látva kissé megijed. Hát akkor tényleg szörnyű ötlet volna, András tévedett, minden összedől, ő pedig mégis csak remete lesz. Ehhez hozzájön az is, hogy Anna szavai a fülében visszhangzanak: nem Ön az a pasi, aki megverte Barnit? De kis bogaram, ő az, jelenleg pedig azt kívánja, bárcsak Őt verték volna agyon, mert látva a némán zokogó Emily-t fel kell tennie magának a kérdést, hogy mégis mi a faszt csinál. A lassított felvétel hirtelen áll vissza normálisra, ahogy meghallja a csilingelő hangot, ekkor ugyanis minden más nesz tompává, majd jelentéktelenné válik. Igen, szeretnék a feleséged lenni. Mire felocsúdik, a nő már előtte térdel, így nem teketóriázik soká, dereka köré fonja karjait, hogy boldogan, szenvedélyesen viszonozhassa a csókot. Jó ég, mióta is vártak már erre? Meg sem tudná mondani, de e pillanatban mind apja, mint anyja nagyon büszke lenne rá. Szorosan vonja magához, hogy még a szuszt is kicsókolja belőle, majd elhúzódik, hogy a dobozt kettejük közé emelhesse.
- Megengeded? - csillogó szemekkel néz rá, óvatosan kiemeli az ékszert és igenlő válasz esetén megfogva a kecses ujjakat felhúzza a gyűrűsre. Mert hiába mond neki bármit, akkor pecsételik meg igazából mindezt, mikor az arany az ujjára kerül. Mi tagadás, gyönyörű és tökéletesen illeszkedik, pont olyan, amilyennek lennie kell. - Szeretlek - ábrándosan elmosolyodik, mielőtt ismét magához vonná, ezúttal egy sokkal lágyabb, érzékibb csók erejéig, mely talán még inkább zavarba ejtő változat, mint az előző, mert ez az egyik legintimebb ajakpárbajuk, mióta ismerik egymást.
- Fúj, ez nagyon gusztustalan! - nem tudja, ki szólalhatott meg és vághatta ketté ezt a csodás pillanatot, de elhúzódik és megpillantva a nézőközönségüket elneveti magát akaratlanul is. Nem normális. Míg néhány lányka álmodozva, sóhajtozva nézi őket, van, aki inkább eltakarta a szemét, s csak Anna durcizik magában, de ő rendkívül látványosan.