Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Szinte biztos voltam benne, hogy ha valami hasonló reakciót fogok kiváltani belőle, mikor megtudja, hogy nincs itt a pálcám, és varázslati ismereteknek is híján vagyok. Már megszoktam, hogy ezekben a körökben az emberek valami fura mumusnak tartanak. Abba már bele se megyek, hogy ki van akkor, mikor elmondom, hogy szerintem ez a világ amiben ők élnek, egy nagy sz*r, ami teljes szívemből gyűlölök, ahonnan amit tudok el fogok menekülni. Igaz a világ minden pontján vannak varázslók és boszorkányok, de ha nem mondom el,  hogy az vagyok, akkor talán sose derül ki és sose tudják meg. Szóval ha kijártam a sulit, akkor talán végre élhetek rendes életet. Gyereket sose fogok szülni, mert félő, hogy neki is lesz „ereje”, amitől mentsen meg az ég!
Amikor a srác felsorolja, hogy mennyi minden nem vagyok, akkor én minden opció után biccentek egyet. Az animágusnál kisebbet, mert azt még nem adtam fel, hogy az legyek. Mivel csak az foglalkoztat, attól nem ódzkodom, így be fogok majd próbálkozni… Hátha. A velem szemben lévő hímnemű egyed valószínűleg nem a kedvességéről híres, így elengedem amiket mond. Ha mindig mindent felvennék, akkor nagyon rossz életem lenne és nagyjából már öngyilkos is lettem volna. De még élek! Vagy valami olyasmi.
- Boccs… - ennyit teszek hozzá, mert valahogy szükségét érzem. Nem fog velem sokra menni, aztán még a végén miattam fogják kinyírni, mert nem tudom megvédeni. Hupsz! Kérdését hallva gondolkodni kezdek, majd hirtelen majdnem kiszalad a számon, hogy a tó. De egy tóval nem hiszem, hogy sokra megyünk, hacsak nem elemi mágus, aki valami vízi pajzsot tud körén varázsolni vagy ilyesmi. Idióta gondolatomon elmosolyodom egy fél pillanatra.
- Hmm… Temető? Lovarda? Talán.  – na meg a tó, teszem hozzá fejben, mire újra elmosolyodom. Az ablakok felé lépek párat, majd fejemet oda dugom hozzá és erőteljesen kezdek kifelé nézelődni, hátha meglátok valamit, ami segíthet. Majd egy rossz mozdulat után az egyik deszka megreccsen, majd a lábam eltűnik a mélybe, azonban a másik oldala a deszkának az égbe emelkedik.
- Áucs! – szisszenek fel, majd halkan egy kisebb káromkodás hullám hagyja el ajkaimat, de csak halkan. – Azt hiszem beszorultam. – nézek a fiúra bocsánatkérő, de könnyes szemmel, mivel eléggé fáj.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Mióta ismerem Álmost, tudom, hogy nem ő a kedvesség mintapéldánya, de valami oknál fogva nem tudom komolyan venni. Mikor mond valami bántót vagy sértőt, arra vagy elmosolyodom, vagy felnevetek. Tudom, hogy nem gondolja komolyan őket, úgy az esetek 90%-ban, a maradék 10%-ban pedig megérdemlem.
- Tudok, csak nem akarok, mert akkor elmegy a csodás hangom. – mosolygok rá a megjegyzése után, majd megvonom vállaimat. Gratulációt nem vártam, de mikor kiejti száján, hogy bejegyzett, valami jól eső érzés fut át rajtam, majd jön a kisebb belső pánik, hogy mi lesz ha nem sikerül. Mi lesz, ha nem fog menni, mert béna vagyok hozzá, vagy ha valamiért sose fognak úgy állni a dolgok, ahogy kellene. De még az is ott van a pakliban, hogy a mandragórától rosszul leszel, vagy nem bírom ki, hogy mindig ott van a számban. Sóhajtok egy nagyot a gondolatmenet végén, majd kissé elkámpicsorodok. Kijelentésére, miszerint sötét vagyok, csak annyit reagálok, hogy „Kapd be!”, majd kidugom a nyelvem. Tudom, hogy ezt sem gondolja komolyan, vagyis nagyon remélem. Nem érzem magam sötétnek. Jó, nem vagyok egy zseni, de azért ha nagyon akarnám lehetnék én jó tanuló is, csak nem akarok. Mikor nyakába ugrok a kedvesség roham továbbra is tör fel Álmosból, amin pedig még jobban felbuzdulok. Miután kimásztam a nyakából, csak, hogy húzzam az agyát, jó szorosan megölelem a derekánál és fejemet a mellkasára szorítom.
- Szeress! Naaaaa! Ölelj meg te is! – nagy kiskutya szemekkel nézek fel rá, majd elnevetem magam, elengedem és hátrálok pár lépést. Tudom, hogy nehezen viseli az emberek közelségét, olyan mint én, ami végül azt váltja ki belőlem, hogy ő az egyik olyan ember, akitől eltűröm a közelséget. Van ennek bármi értelme? Keressek benne logikát? Na mindegy. Szóval a lényeg, hogy őt közel tudom engedni magamhoz, viszont őt továbbra is zavarja, ha én közel megyek.
Mikor közli, hogy botokat keressek a kutyának, akkor nem kell sokáig pásztáznom a környezetünket, hamar találok is egyet, melyet felveszek és teljes erőből eldobok. Nem megy túl messzire, de arra megfelelő, hogy Lucifer kicsit futhasson. Érdeklődve hallgatom mit mesél Lilláról. Olyan jó látni, hogy van egy ember, aki ezt a tekintetet és lágyságot ki tudja hozni Álmosból. Kicsit irigy vagyok, de nem rájuk, hanem arra ami köztük van. De csak egy kicsit! A kapcsolatokkal mindig csak a gond van. Kérdésén felnevetek. Egyrészt azért, mert abszurd a dolog, másrészt azért hozzá tette a másik opciót is.
- Se pasi, se csaj. Élem boldog szingli életem. – mosolygok rá. Azt már nem velem fogom megbeszélni, hogy elveszítettem végre a szüzességem. Eléggé furcsa és kínos lenne.
- Szerinted milyen állattá fogok tudni átváltozni? Annyira kíváncsi vagyok! Hatmillió állat futott már végig a fejemben, de nem tudom. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Hosszú nap volt a mai számtalan olyan eseménnyel, ami megkoronázta azt. Ma tértem vissza az iskola falai közé, ma volt az első nap két hét után, hogy órára mentem. Aztán az igazgatóiba kötöttem ki, egy alapos fejmosásért, illetve, hogy megtudjam, még egy ilyen és repülök. Éljen! Aztán jött az órák utáni találkozás Denissel, mely megkoronázta a dolgokat. Végül eljött a vacsora ideje, ahova muszáj volt lezavarnom magam. Két hét alatt 8 kilót fogytam, így eléggé pocsékul festek, nagyjából, mint egy anorexiás. Pedig esküszöm, hogy nem folyamodtam semmi ilyesmihez, csak a nem evés és a mély letargia amibe estem, ezt váltotta ki belőlem. Hiába könyörögtek, hogy egyek, nem ment. Aztán beteg lettem nem olyan régen, engem is elkapott az a fránya vírus, ami miatt gyógyítónál kötöttem ki, aki a lelkemre kötötte, hogy egyek. Szóval eszek, vagyis próbálkozom, de nem esik jól semmi, minden falatot úgy kell nagyjából leerőszakolnom a torkomon. Még mindig köhögök, mint egy ló, de ennek ellenére ma mégis úsztam egyet az alagsori medencébe. Hát igen, engem se az eszemére fognak elvinni, de ezt eddig is tudtam. Végül is nem kell okosnak lennem, elég, hogy szép vagyok. Ezen elmosolyodom, miközben egy falat borsót próbálok a villámra szúrni.  Az aszal legvégén ülök, minél távolabb a többiektől. Nincs kedvem senkivel sem jó pofizni, nem mintha abban annyira jó lennék. Pedig tudok én kedves és bájos is lenni, de azt ki kell érdemelni. Kevesen ismerik a valódi Adélt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Ez egy f*s nap...Most úgy érzem, hogy utálok mindent és mindenkit, közben pedig magamat szidom, hogy minek jöttem ide vissza. Idióta lány! Tudtam, hogy Budapesten kellett volna maradnom, szóval tuti nem fogok sokáig itt dekkolni. Pláne annak fényében, hogy a kis "karrierem" itt semmit nem mozdul előre. Most meg itt állok a faluba vezető úton, kb. a semmi közepén, könyékig olajosan és koszosan. Ennek mi az oka? Az én drága csoda motoromnak természetesen most kellet tönkre mennie, ami annyira nem vicces, mivel a fő közlekedési eszközöm. Szóval az ülés alatti kis szerelő készletet elkapva próbálok kezdeni vele valamit. Egyelőre nem sok sikerrel, azonban egyre dühösebben.
- Pi***ba! - kiáltom, majd a kezemben lévő csavarhúzót a földhöz vágom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A nagy morgolódás közepette fel sem tűntek a léptek, erre kicsit jobban oda kéne figyelnem. Mióta televarrattam magam, valami oknál fogva az emberek nagy része nem néz rám túl jó szemmel. Nem értem mi a problémájuk, nem koponyák és szörnyek vannak rajtam. Igazából lényegtelen, és lassan kezdem is elfogadni, de a múltkori incidens után, éberebbnek kéne lennem.
A hang hallatán összerándulok egy kissé, majd az illető felé fordulok. Hirtelen se köpni se nyelni nem tudok. Lefagyok. Első pillantásra, mintha Kornél állt volna előttem, de második pillantásra már leesett, hogy nem ő. Egy szikla zuhant le rólam.
- Na nem mondod... - közlöm egy szemforgatás közben. Lehajolok, felveszem a ledobott eszközt, majd közelebb lépek a pasihoz. - Megmutatod, hogy csinálják ezt a nagyok? - pillogok rá boci szemeimmel, majd felé nyújtom a csavarhúzót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Egy sunyi mosoly jelenik meg arcomon a srác mondatát hallva. Még le is hajtom fejem és kissé el is fordulok, hogy ne lássa arcom.
- Ezen könnyen segíthetünk... - nézek fel rá, de a mosoly még mindig az arcomon van. - Adél vagyok, módfelett örülök. Na és mivel már tudod a nevem, így már ismersz. Szóval... - újra felé nyújtom a csavarhúzót, de ő nem tágít. Igazából jogos amit mond, de annak ellenére még lehetne annyi vér a ...., hogy segít egy elesett nőnek a semmi közepén. Vagy valami ilyesmi.
- Naaa, kérlek! Nem szeretném a faluig tolni, azért nem öt kiló. Illetve ha összekoszolod magad ígérem, hogy meghívlak egy kávéra és addig kimosom a cuccaid. - újabb ártatlan pillantás és kérlelő tekintet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A meglátása jó, valóban nem ismerjük egymást. De a viselkedésével kissé kezdi leírni magát. Egy paraszt. Na már csak az a gond, hogy én meg mazochista vagyok, akit vonzanak a bunkó pasik. Arról meg már ne is beszéljük, hogy egyébként marha jól néz ki. Egy mély sóhaj tör fel belőlem.
- Akkor vedd le... ? Nem fogsz megfázni... - a mondatom egy kissé kérdésre sikerült, de inkább kijelentésnek szántam, de rá kell jönnöm, hogy tök felesleges a küszködésem. Ez a faszi a kisujját se fogja mozdítani. - De inkább hagyjuk... Apád biztos büszke lenne rád.. Egy igazi férfit nevelt! - bököm oda neki, de a végén már hátat fordítva. Egy szemforgatás és némi "nyálcsorgatás" után újra a motor mellé guggolok és vizsgálgatni kezdem, hogy mi is szállt el. Nem tudom... Ez nem fog így menni. A fenébe, csak tolnom kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szikrát nem kapok ettől a faszitól. Ez a nagyképűség már brutális, de nem teljesen tudom, hogy mire játssza ennyire magát. Vagyis elképzelésem van, több is, de na... Azért mert helyes, illetve ránézésre kőgazdag, attól még nem kéne faragatlan tökfejnek lennie. A fejemet tenném rá, hogy aranyvérű. Azok ekkora parasztok! Ezért is utálom ezt a világot, a nagyon durva megkülönböztetések miatt, illetve az aranyvérűek "kihaénnem" viselkedése miatt. Se perc alatt fel tudom húzni magam ezen, ami most is sikerül, de a pasi mondatát hallva felnevetem. Lehet már kissé kínomban.
- Mit is kéne letennem az asztalra ahhoz, hogy segíts? - kérdem tőle, de a választ meg se várva guggolok le, majd nem sokkal később fel is egyenesedek.
- Ahhoz mit kéne tennem az asztalra, hogy legalább told helyettem? - kérdem, bár mire a mondat végére értem, már tudtam, hogy felesleges szófecsérlés volt.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Felhúzom magam a pasin, de a legrosszabb, hogy folyamatosan gerjesztem is magamban a feszültséget, de nem tudom, hogy miért. Érzem, hogy kezd kibújni belőlem a kisördög, az a kis dög. Kezem eléggé koszos, de egy kicsit még rásegítek, majd a pasihoz lépek, akiről azon kívül, hogy egy f***fej, semmit mást nem tudok.
- Köszönöm! - mosolygok rá bájosan, majd a koszos, olajos kezemmel megütögetem picit a vállát. Csak mert, annyira félt, hogy koszos lesz... Tudom, hogy nagyon csúnyán megjárhatom, de kit érdekel?! Ezt muszáj volt megtennem, még ha el is átkoz vagy éppen megver. Utóbbit nagyon jól tűröm, szóval nagy gond nem lehet. Visszalépek a motorhoz, lökök egyet rajta előre felé, majd nagy lelkesen elkezdem tolni a falu irányába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Budapesten összesodort az élet jó pár férfivel, akik közül sokakkal gyorsan rájöttünk arra, hogy nem egymást keressük, de voltak olyanok, akikkel egy egész jó viszony alakult. Aztán volt Kornél. Hát igen, ő volt az, akire azt hittem, ő az a bizonyos Nagy Ő. Az elején minden szép és jó volt. De elég gyorsan kiderült, hogy nem csak én vagyok neki, hanem mellettem még másik két lány. Teljesen hülyét csináltam belőlem, megalázva, becsapva és kínosan éreztem magam. Szóval gyorsan véget is vetettem a dolognak, majd kis időre visszatértem Bogolyfalvára, amit szintén nem kellett volna. Egyre inkább úgy érzem, hogy ez elmúlt időbe csak olyan dolgokat tettem, amit nem kellett volna és amiket megbántam. De újra itt vagyok Budapesten, amit annyira nagyon szeretek. Első dolgom az volt, hogy felkerestem a tanáromat, majd egy napig ki se jöttem a műteremből. Csak festettem é festettem. Ez az új szenvedélyem, aminek ha csak tudok szentelek. A másik ilyen a motorozás, ami mellett bekattant újra, hogy meg kéne tanulni autót vezetni. Szóval a bekattanás után mindjárt fel is keresem Nicot, akivel egy randin ismerkedtünk, majd a kapcsolat helyett barátság lett belőle. Mivel neki van autója… sok, így megkértem, tanítson meg az alapokra, amibe furcsa mód bele is ment. Szóval ma motorra pattantam és meg se álltam a megbeszélt helyig. Ő már ott várt, pedig annyira nem késtem sokat, csak 5 percet. A bukósisak levétele és a hajszerkezet belövése után, egy széles mosolyt küldtem felé. Minden alkalommal mikor látom, újra és újra megállapítom, hogy eléggé szemrevaló példány. De hát nem jött össze, ami meg nem megy, azt nem szabad erőltetni. Közelebb lépkedtem hozzá, majd jobb karomat kissé nyaka köré „fontam”, majd egy cuppanós puszit nyomtam arcára.
- Ciao! Felkészültél a rettegésre? – kérdem tőle egy kisebb kuncogás kíséretében, majd lemászok róla és hátrébb lépek picit, hogy szemügyre vegyem a verdát.
- Hmmm.. bátor vagy, hogy ezzel az autóval szeretnél tanítani. Nem volt valami régebbi? Olcsóbb? Vagy ennyire jól megy, hogy tök mindegy, mit húzok meg vagy éppen török össze? – kérdő tekintettel pislogok rá. Fő az optimizmus!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Jót nevetek Nico válaszán, miszerint nem lehet felkészülni a rettegésre. Kicsit félek egyébként és a félelem meg az izgalom is hallatszik a nevetésben. Feszült vagyok, mivel még sose vezettem autót, sőt még a vezetői oldalon se ültem soha. Senki nem mondott még el semmit az autókról, vezetésről. Azt tudom, hogy van benne egy kormány, váltó, kuplung, gáz és fék, ja meg tükrök. Elvileg ezek a legfontosabbak. Sajnos mellettem nem volt egy apa, aki tanítson, egyébként meg ő sem vezetett inkább ivott. A kettő együtt meg annyira nem buli elvileg.
Hallgatom Nico magyarázatát az autóválasztás kapcsán, majd összefonom magam előtt a karjaimat, oldalra biccentem fejem, végül méregetni kezdem az előttem állót.
- Te figyi, hány autótok van nektek? – kérdem teljes egyszerűséggel, de közben az kattog a fejemben, hogy vajon mennyi és milyenek, illetve, hogy akkor Nico vajon gazdag. Ránézésre igen, meg van egyéb okokból is sejtésem róla, de ki még sose lett mondta, hogy ő egyébként atomgazdag vagy ilyesmi. Nem mintha ez bármit is befolyásolna egyébként. Csak barátok vagyunk, így ha az is, annak semmi előnyét nem fogom élvezni. Bár azt a fejembe vettem, hogy egyszer meghívatom magam hazájába. Sose voltam még Olaszországba, de mindig is vonzott.
A felszólításra beülök az autóba, majd a lábam előtt elterülő pedálokat kezdem vizsgálni. Ezt művelem egészen addig, míg Nico be nem ül mellém, majd megkapom az első feladatot.
- Tessék?! – nézek rá bután és némi pánikkal tekintetemben – Azt hittem te fogsz nekem elmagyarázni mindent. Őszintén szólva fogalmam sincs…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Unottan lépkedek a falu egyik utcáján. Volt egy kis dolgom a volt sulimban, ami miatt újra le kellett jönnöm ide. Pedig alig vártam, hogy elhúzhassak, mivel múltkor is gyorsan kiderült, hogy nem sok keresni valóm van itt. Oldalamon lóg táskám, benne egy csomó papír, már már kiesnek belőle, de próbálok nagyon figyelni rájuk, mivel eléggé fontosak. Menet közben telefonomat nyomkodom, így nem veszem észre, hogy valaki az út közepén hagyott egy ládát, ami esélyes, hogy a közeli zöldségeshez tartozik, ahol éppen pakolnak. Szóval nekem sikerül ebbe a ládába úgy istenesen belerúgnom, melynek következtében megijedek és orra esek, igazából át rajta.
- Rohadt életbe! - motyogom, majd azonnal próbálok talpra állni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Felvont szemöldökkel nézek rá, mikor az alma és a fizetség miatt kb. rám szól. Őszintén szólva nem terveztem kifizetni, mivel otthagyták az út közepén, így aki kapja marja. Egyébként részben az ő hibájukból hasaltam el, így ez nekem jár. De mivel nem tudom kivel van dolgom, így kiveszek a táskámból némi pénzt,majd a ládára teszem.
- Így megfelel a lelki világodnak? - kérdem tőle a lehető legkedvesebben. Fújok egyet, majd újabb falat alma. Elindulok a főutca felé, amerre a pub is található.
- Remek! Az alkohol nagyon jó ötlet... Ma rám is rám fér. - konstatálom, majd tovább lépkedek a pasira nem is nézve.
- Egyébként Adél vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nagyon figyelek, mikor elkezdi sorolni a pedálokat, majd mondogatni kezdem magamban, amolyan magolás címszóval, hogy kuplung, fák, gáz kuplung, fék, gáz. A sebváltó az eddig is megvolt, így azt nem kell memorizálni.
- Oké, akkor tehát ez a kuplung, ez a fék és a gáz. A fék és a gáz eléggé egyértelmű, hogy mire van, na de a kuplung. Szóval annak mi is a szerepe? – nézek kérdőn a mellettem ülőre. Egyébként nem vagyok ennyire vakon, nyilván ültem már autóban, láttam másokat vezeti, de valamiért olyan jól esik, hogy Nico így odafigyel rám és próbál a sz*rból várat építeni. Szóval inkább adom picit a butácskát, aztán majd még kirívóbb lesz, ha nagyon gyorsan fog menni a tanulás.  Bőszen bólogatok mikor magyarázza a sebváltó használatát.
- Vettem főnök! Szóval akkor kuplung benyom… – ekkor rálépek a kuplungra – majd egybe tesszük íííígy. Azt hiszem ez eddig pipa. Mi a következő napirendi pont? – kérdem Nicora pillantva. Ha jól láttam, akkor most kell nyomni a gázt, aztán akkor el fog indulni a kocsi. De volt ott valami más is még a másik lábbal. Talán fel kell engedni a kuplungot?! Mivel nem szeretnék teljesen hülyét csinálni magamból, így ezeket inkább magamban gondolom, aztán majd meghalljuk mit mond Nico.
- Mióta van egyébként jogsid? Meg őőőő hány éves is vagy? – tudom, hogy a kor témát már azon a bizonyos randin kitárgyaltuk, de sajnos elfelejtettem. De valamiért erős a késztetés, hogy megtudjam a mellettem ülő pasi korát. Hátha van valami barátnő félém, aki jó lenne neki. Bár amit sikerült leszűrnöm az az, hogy eléggé nagyon az elvárásai a jövendőbeliét illetően. Sose fog így egyébként senkit sem találni magának, ami miatt kicsit sajnálom csórit. De most pont én legyek az, aki erről felvilágosítja?! Mégis hogy jövök én ahhoz?! Sehogy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nehéz? Inkább szörnyű... De gondolom te se a boldogság miatt akarsz inni. - válaszolok neki,majd újra beleharapok az almába. Egymás mellett, de azért tisztes távolságban haladunk a pub felé. Nem sietünk szépen komótosan, bár ő jóval nagyobbakat lép, mint én, így kicsit gyorsabban kell haladnom.
- Már nem. - tudom le ennyivel a dolgot. Nem fontos kiteregetnem a szennyest és egy vad idegen orrára kötnöm, hogy kiléptem a suliból, pedig lett volna még vissza egy kevés, helyette inkább festészetet tanulok, hogy aztán csóró művész legyek.
A pub felé vezető úton még elég sok témát felhozunk, majd a beszélgetés az italok mellett is folytatódik, sőt egyre jobban megy. Egész jó fej pasi annak ellenére, hogy mikkel gyanúsítják, bár nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy érezzem, eléggé megviselik a vádak és az események.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nagyon koncentrálok arra, amit Nico mond, s közben végig lelkesen bólogatok. Ha most tényleg megtanulok vezetni, akkor kipipálhatok egy újabb dolgot a bakancslistámról. Mennyire király lenne! A gondolataimban már egy cabrioban száguldok a naplementében, miközben üvölt a zene és dús hajamba tép a szél. Még a hideg is végigfut a hátamon ettől, jaj csak tartanánk már ott. Bár a cabriot meg is kell venni, ami nem kevés pénz, szóval nagy eséllyel ez csak álom marad. Azért közben az információkat is felfogom és rögzítem, majd kissé be is parázok. Ennyi mindenre figyelni és csinálni, hogy az Istenben lehet?! Én erre képtelen vagyok úgy érzem. Kuplung még benyomva, de közben már nyomni kell a gázt, meg sebességet is kell váltani menet közben. Arról már ne is beszéljünk, hogy ezután jön majd még az index, tükör, stb. Jesszus! Mire vállalkoztam én?!!?!?!?! Némi pánik ül ki arcomra, tekintetemből sugárzik, hogy fosok tőle, bár még az autót be sem indítottuk. Aztán a figyelmemet némileg eltereli, hogy Nico 30 éves. Egy évet ráhibáztam, mivel csak 29-nek gondoltam.
- Hát jó tudni, hogy mekkora rutin van az mögött az ember mögött, aki tanítani próbál. Meg úgy egyébként is érdekelt, hogy mekkora a korkülönbség köztünk. – megvonom vállam, majd tekintetem Nicoról az útra terelődik.
- Na csapassuk. Az egy már megvan, de ahhoz, hogy elinduljunk nem ártana beindítani a gépjárművet. – már nyúlok is a kulcshoz, amit meg is fogok, majd újra Nicora pillantok.
- Vagy esetleg van még valami amit tudnom kell? – egy széles mosoly jelenik meg arcomon, némi könyörgő tekintettel, hogy ne mondd, hogy van még tovább is. Ez is már RENGETEG!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Újra a faluban, de talán már kissé jobb szájízzel. Munkát jöttem keresni, mivel valami oknál fogva csak csak visszahúz ide a szívem. Félreértés ne essék, a sulit messziről kerülöm továbbra is, a falu... mindig is csíptem. Cigaretta kezemben, melyből szívok egyet, majd a kifújás majdnem fulladásba torkollik. Denis. Bakker! Kisebb köhögőroham jön rám. Ezer éve nem láttam, és most is nagyon gondolkodom, hogy akarom-e látni. De végül a kíváncsiságom győz. Kicsit helyre rittyentem magam, oda sétalok hozzá, majd leülök mellé a pad másik felére.
- Hali! - küldök egy majdnem őszinte mosolyt felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Egy nyugodt, átlagos kis napnak indult, amikor is semmi dolgom nem akadt, így két kerékre pattantam. Általában úti cél nélkül indulok el, csak minél távolabb szeretnék kerülni a várostól, csak menni a semmibe. Csak létezni, nem gondolkodni. Egy, már jól ismert úton haladtam, ahol ez előtt már jó párszor megfordultam, igaz talán kissé gyorsabban, mint kellett volna. Aztán egyik bekötőútról kikanyarodott elém egy autó, akinek sofőrje elmondása szerint ő nem vett észre engem, pedig eléggé rikító színe van a kis drágámnak. Én pedig már nem tudtam megállni, csak húztam a féket, aztán egy nagy csattanás, én elrepültem át az autó felett, ki a főút közepére. Szerencsére azonnal elveszítettem az eszméletem. A következő kép amire rémlik egy műtő plafonja, az érzés pedig az elviselhetetlen fájdalom. Ekkor valamit az arcomra tettek és újra se kép se hang. Egy nap múlva tértem magamhoz az istopályban, ahova apám áthozatott. Ma már egy fokkal jobban vagyok, itt nagyjából csodát tettek vele, bár azt mondták, hogy pár hét fekvés és pihenés, illetve fájdalmak várnak rám, míg minden csontom a helyére nem kerül. Tudok magamról és a külvilágról is, felfogom az információkat, csak kicsit lassabban, mint egyébként, gondolom ez az erős fájdalomcsillapító oka. A nap legnagyobb részében csak alszom, mást igazán nem is tudnék csinálni. Most is félálomban vagyok, de érzem, hogy valaki motoszkál idebent. Fáj a fény is, így a szemeimet nem akarom kinyitni, de valami belső kis hang üvölt velem, hogy nézzem meg ki az. Hogy miért? Mert ha orvos vagy ápoló jön, ők mindig beszélgetnek vagy legalább köszönnek. De a mostani alak csak csendben besomfordált. Hunyorogni kezdek és próbálok ráfókuszálni az alakra, ami lassacskán kiélesedik. Egy fiú az. Férfinek erős túlzás lenne mondani… Összeráncolom homlokom. A mellettem lévő ágyhoz lép, ahol a szobatársam van éppen kiütve. Próbálok megszólalni de nem akar hang kijönni a torkomon. Megköszörülök.
- Mostanában nem fog felébredni, durván kicsapták a hiszti rohamai miatt… - tudom, hogy hozzátartozónak nem illik szidni a rokont, de ez a nő valami botrány. 0-24 van valami problémája, szerintem ha tehetné még hiszti közben a földhöz is vágná magát. Szóval az ápolók leoffolták. - Te vagy a férjjelölt? – kérdem tőle, mivel eddig még nem találkoztam egy látogatójával sem. – Ja egyébként, kössz a virágot, nem kellett volna…- egy gyenge mosoly kúszik arcomra, ami amilyen gyorsan jött, úgy távozik is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Ha lenne erőm, akkor bólintottam volna a fiú kérdésére, de helyette annyi csúszott ki a számon, hogy aha.  Hunyorgok mivel a szemem még nem szokta meg az istopály nem túl frankó fényeit. Kissé homályos minden, de egyre jobban sikerül ráfókuszálnom a srácra. A válaszát hallva azonban erőtlenül ráncolom össze a homlokom. Úgy valahogy?! Ez meg már milyen válasz. Eddig a szobatársamtól csak azt hallgattam, hogy ő mennyire szerelmes, mennyire tökéletesen megvannak, hogy hamarosan esküvő, majd után négy gyereket is szeretne. Többek között az is párszor meg lett említve, hogy a férjjelölt igen csak gazdag és módos család sarja. Azonban az előttem álló srác nem tűnik gazdag család pici fiának. De ennek ellenére nem adtam tudtára, hogy valami bűzlik, hanem tovább kommunikáltam vele, aminek az eredménye egy csokor virág lett. Cuki! Igaz én csak viccnek szántam, de végül a kezemben landolt a csokor, ami elképesztően szép volt, az illatáról pedig már ne is beszéljünk. Őszintén szólva meglepődöm, mikor odaadja, de még kevésbé kapok szikrát, mikor közli velem, hogy én nem láttam őt. Tessék?!
- Állj meg különben megnyomom a nővérhívót! –szólok rá erőtlenül de határozottan. Kezemmel a kis készülék felé nyúlok, mellyel oda tudom hívni magamhoz valamelyik ápolót. Hüvelyk ujjam a piros gomb felett időzik, és addig ott is marad, amíg a kismadár nem csiripel.
– Hallgatlak! Nem ma jöttem le a falvédőről még annak ellenére sem, hogy eléggé rottyon vagyok. Nem megy neked ez a betörésdi… Mit akartál tőle?  - kérdem majd szinte észrevehetetlenül, de fejemmel a nő felé biccentek. Tuti nem tőlem akart valamit, mivel semmi nincs itt. Egy bontatlan üveg narancslé áll az ágy mellett. Még apa hozta, de mivel eléggé sokszor ki vagyok ütve – bár talán már kevesebbszer – illetve folyamatosan kapom az infúziót, így még hozzá se nyúltam. A másik amit még le tudna nyúlni tőlem, egy félig megcsócsált kis kifli, de ha az kell neki, akkor viheti Isten hírével.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Fárasztó nap volt ez a mai. Karácsony van, és igaz, hogy a suli egy része hazautazott, de még így is maradtak páran. Na ez a pár diák arra jutott, hogy mennyire jó lenne egy kisebb bulit csapni a faluban. Na és hol máshol?! Természetesen a csárdában. Na és ki volt ma estére beosztva? Természetesen én! Ami egyébként tök érthető, mivel se kutyám, se macskám, így ráérek. Vagyis macskám van, de ő megszokta, hogy egyedül van, illetve neki a karácsony is ugyan olyan nap, mint az összes többi, leszámítva azt, hogy teljesen elbűvöli őt a sok szép csillogó dísz. A kis társaság igen korán érkezett és elég korán ki is csapta magát, szóval talán időbe tudok zárni. Este 11 óra van, a vendégek legnagyobb része már távozott, de van a kitartó banda és a törzsvendégek. Mivel egyedül vagyok így már hullának érzem magam, de muszáj bírnom. Éppen 6 korsó sörrel és ugyan ennyi pálinkával egyensúlyozom a társaság irányába. A srácok eddig jó fejek voltak, semmi gondom nem volt velük, de már kezdenek eléggé lealjasodni, így egyikük nagyon viccesnek találja azt, hogy kicsit megpaskolja a fenekem. Mivel a kezem tele van, így nem tudok visszkézből ütni. Szépen lepakolom a kért italokat az asztalra, a tálcát a kezembe tartva magam mellé lógatom, majd a fogdosós fiú felé fordulok. Egy kisebb monológot mondok neki az alapvető illemszabályokról, illetve, hogy kinek a seggét fogdossa, majd távozok. Mivel a fizetésem és a jattom is tőlük függ, így nem tehetem meg azt, amit egyébként tennék. Nehéz visszafognom magam, de muszáj. Kell ez a munka. A pult mögé érve felsóhajtok, majd a csepegtetőhöz lépek és komótosan törölgetni kezdem a még kissé nedves poharakat. Most éppen senki nem kér semmit, így talán tudok picit pakolászni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Hajnal van. Még a napkeltétől igen messze állunk, de mivel erősre sikerült az este, így kettő óra után sikerült csak kitennem az utolsó vendéget. Ezt követtem még a pénztár rendbe rakása, átszámolása, mosogatás, elpakolás, takarítás. Szóval bőven volt már három óra is, mikor végre végeztem. A raktár egyik zugából előkotortam a kabátom és a táskám. Miután mindent magamra húztam – értsd ez alatt kabát, sapka, sál, kesztyű, táska – újra ellenőriztem minden ablakot. Az utca felőlieket szoktam a végére hagyni, mivel értelemszerűen ezek mellett van a kijárat. Mikor kilépek az ajtón még egyszer hátra fordulok, hogy megbizonyosodjak a villanyok állapotáról, végül a kijárat csukódik, végül pedig egy kattanással zárul a zár. Mint mindig, most is körbetekintek, de valami nem stimmel. Biztos sokaknak ismerős az, mikor úgy érzed, valaki figyel. Na ez így hajnalba, tök egyedül az utcán, eléggé félelmetes tud lenni. Még jobban körbetekintek, mikor is egy ismerősnek vélt alakot látok a fák mellett elosonni. Mintha a „kedves” exem lenne, akitől nem sikerült a legjobban búcsút vennem. Arról a csöpp összegről nem is beszélve, amit elvettem tőle, mivel járt nekem. Egy igen nagyot nyelek, miközben lassú, higgadt mozdulatokkal kezdem a csárda kulcsát keresni zsebembe. Mikor végre megvan, szélsebesen dugom a zárba, nyitom az ajtót, majd belülről újra bezárom. Futva haladok a pult mögé, ahol a földre roskadok. Táskámban kezdek turkálni, ahonnan előbb a telefonom, majd a cigim kerül elő.

„Csárda, SOS”

Remegő kezekkel pötyögöm be ezeket, majd nyomok rá a küldés gombra. Következő pillanatban már a számban a cigi és kattan az öngyújtó. Lehet ezért meg leszek ölve, de  most még ezt is vállalom.
- Gyere már… – motyogom magamban, miközben mélyeket szívok a cigarettából.