Tisztában vagyok azzal, hogy azt mondja, amit szerinte hallani akar ilyenkor egy nő. De én nem vagyok buta tyúk, mint az eddigiek, akiket ide hozott, vagy akiket jól megdugott. Nevetek az elhangzottakon, mivel képtelen vagyok komolyan venni.  Különleges, többször… hazugság az összes, de ezzel részben nincs semmi baj. Tipikusan olyan pasi áll velem szemben, akinek a lényeg a mennyiség és nem a minőség. Vajon hányszor kapott már el mindenféle betegséget az alkalmi partnereitől? Az biztos, hogyha eljutunk a szexig, akkor gumi nélkül be nem teszi.
Oda lép hozzám a pulthoz és tölt még egy pohárral, melybe csak belekortyolok, majd lerakom. Színpadiasan oldalra biccentett fejjel nézek rá, mikor magyarázza, hogy tudok visszajutni a kiindulási pontra, közben pedig erőteljesen bólogatok. Eszem ágában sincs visszamenni. Nem azért jöttem ide, hogy most meghátráljak. Pláne nem úgy, hogy én juttattam idáig a dolgokat, én kezdtem ki vele, és én akarok lefeküdni egy tanárral. Ő volt a legszimpatikusabb egyébként, majd a lehetőség belepottyant az ölembe.
-Nyugi, nem megyek sehova. – duruzsolom, majd hagyom, hogy magához húzzon és fülemmel játszadozzon. Mikor kissé eltávolodik tőlem felülök a pultra, majd közelebb húzom magamhoz. Megcsókolom, közben pedig elkezdem levenni róla a felsőjét. Először a pulóvert, majd a pólót is, ha hagyja, és ugyan már miért ne hagyná? Ajkammal átvándorolok a füléhez, majd a nyakához, közben pedig kezemmel célirányosan a férfiasságát veszem célba. Először csak a nadrágján keresztül kezdem el „simogatni”.
- Mit szeretnél, mit csináljak? - suttogom. Mivel bizonytalan vagyok az egyébként nem létező tudásomban, így egyszerűbb, ha ő irányít, amire ezzel próbálom rávezetni.
 

Várffy gyorsan megszabadítja magát az nadrágjától és az alsónadrágjától is, így pedig face to face kerülök legféltettebb kincsével, vagy nevezzük bárhogy is. A méreteket nem vesézném ki, pedig tudnám. Lehet, hogy nem feküdtem le még a fél világgal, de azért nem az övé a második pénisz, amivel eddig találkoztam. Szerencsére. Amikor közli velem, hogy rámarkolhatok újabb nevetés tör ki belőlem. Sajnálom, de én az ilyen kijelentéseket nem tudom komolyan venni, így általában jól elszórakoztatom magam rajtuk. Lehetséges, hogy ez másoknak éppen bántó vagy sértő, de ez van, ezt kell szeretni. Ne mondjanak ilyeneket, akkor nem fogom könnyesre nevetni magam. Másodsorban ezekre nem is nagyon tudok mit reagálni ezen kívül. Mit mondjak neki? Óóóó, minden vágyam a pálcád markolászása volt? Hazudnék. Meg szerintem ez egyébként is gáz. Végül azért a kérésnek eleget téve gyengéden kényeztetni kezdtem, közben pedig lemásztam a pultról. Az események igen felgyorsultak menet közben, mivel hamarosan rajtam sincs túl sok ruhanemű. Meg is feledkezem a foltjaimról. Élvezem,  ahogy csókokkal borítja be testem elég sok részét, hagyom, hogy azt tegyen velem, amit csak szeretne. Érzem, hogy pulzusom egyre szaporább, egyre többet sóhajtozom, ahogy forrósodik a helyzet. Várffy azonban csak mondja és mondja a magáét.
- Jesszus, fogd már be! – fordulok hirtelen felé, majd mutató ujjamat a szájára tapasztom rövid időre. Apró csókokkal kezdek el a nyakától lefelé haladni, végül az utolsót péniszére kapja, melyet ezután gyengéden megmarkolok, majd be is kapom. Fejemet előre hátra kezdem mozgatni, miközben erőteljesen érződik, a férfi eléggé élvezi a dolgot, mivel férfiassága egyre keményebb. Nem időzök el túlzottan sokat odalent. Felállok, majd néhány gyors mozdulattal megszabadulok a még rajtam lévő ruhadaraboktól, utána megragadom a kezét és húzni kezdem magam után a kanapé felé.

Élvezem, ahogy a Várffy kényeztet, melynek következményeként olykor hangosan felnyögök, főleg akkor, mikor két lábam közé ér. Egy ideig hagyom, hogy elidőzzön odalent, de sajnos hamar ráunok. Jó-jó, de azért hosszú időn keresztül unalmas. Már Denisnél is megmutatkozott, hogy egye-egy pózzal vagy dologgal nem lehet hosszú ideig lekötni, szeretni fogom vagy szeretem a változatosságot. Szóval mikor már úgy éreztem, elég ebből, óvatosan elkezdtem „ellökni” a fejét. Ha rám néz, akkor ujjammal közelebb intem magamhoz, és ha feljebb tornázza magát, akkor megcsókolom.
- Lassacskán lehet nem ártana valamit felhúznod, nem gondolod? És nem, nem ruhára gondolok. –
Abban biztos lehet, hogy ha nincs nála óvszer, akkor itt és most vége a bulinak. Ahogy már egyszer végigvezettem a dolgot, sok nővel volt, sok szart összeszedhetett, ezekből pedig köszönöm, de én nem kérek. Denisnél kicsit meggondolatlan voltam, mivel ott csak menet közben kapcsoltam, pedig azt suttogják, hogy ő sem veti meg az élvezeteket. Sőt! Kérdően és várakozóan nézek a tanerőre, akire valószínűleg többet nem fogok tudni úgy nézni, mint eddig. Vajon ezek után képes leszek a szemébe nézni? Mi lesz ha kiderül? Nagy volt a szám, hogy akkor izgalmasabb lenne, ha ott lenne mögötte a lebukás veszélye, de azért na. Bár ha kirúgják, akkor azt csak és kizárólag magának köszönheti. Senki nem mondta, hogy a farka vezesse az esze helyett.
 

Kissé megszeppenve veszem el tőle az óvszert, majd letépem a kis zacskó tetejét, hogy ki tudjam belőle venni. Eléggé zavarban vagyok, mivel még sosem csináltam ilyet, sosem kellett még óvszert felhúznom senki farkára. Múltkor Denis megoldotta egyedül, így most abból tudok meríteni, amit ott láttam. Felhelyezem, majd magamban elmondok egy imát, hogy jó legyen. Nem lenne túl vicces, ha esetleg lecsúszna és bennem maradna, vagy elszakadna, vagy ilyesmi. Aztán végre eljutunk a fő műsorhoz. Nem mondom, hogy nem jó érzés, de közben ott van az is, hogy eléggé kellemetlen. Nem fáj annyira, mert hazudnék, ha az mondanám, de azért nem a legfelemelőbb érzés, amit eddig éreztem. Felnyögök, de még én sem tudom eldönteni, hogy az élvezettől vagy pedig a fájdalomtól. Esélyes, hogy kettő elegye tört most fel belőlem. Hagyom, hogy tegye, amit tenni szeretne, miközben próbálom élvezni a dolgot. Ami egyébként úgy eléggé nehéz, hogy közben azon vagyok, ne látsszon arcomon, hogy nem túl jóleső érzés. Feszültség levezetésként körmeimet hátába mélyesztem és akarva akaratlanul végighúzom rajta. Szerencsére nincsenek hosszú körmeim, de az eléggé esélyes, hogy nyomot fog hagyni maga után. Mikor felgyorsít belőlem egy újabb nyögés tör fel, mely már inkább az elégedettségé, mint a fájdalomé. Hátam kissé megfeszül, fejemet hátra feszítem. Karjaim közben testem mellé csúsztak, így most a kanapét markolom. Nem nézek rá, csak csukott szemmel hol élvezem, hol pedig elviselem a dolgot. Kurva lennék most ezért? Lehet. Érdekel? Nem!

Nem nézek rá, nem megy valami miatt. Csak akkor nyitom ki szemeimet, mikor érzem, hogy leáll, majd egy-két ügyes mozdulattal helyet cserélünk. Meglepődöm és ez az arcomra is kiül pár pillanatra. De mivel múltkor is egész jó volt felül lenni, így nem jövök zavarba. Nagyjából kihúzom magam, kezeimmel Várffy mellkasán támaszkodom meg, majd fel-le kezdek mozogni. Közben egyszer csak bekattan, hogy mi van, ha azt várja, hogy én is elmenjek. Ezt most még halott ügynek gondolom, de akkor mi legyen? Közöljem vele, hogy ezt engedje el, vagy játsszam el? Komoly vita zajlik le a fejemben, hogy melyik legyen, de végül arra jutok, hogy nem nézzük meg, hogy mennyire vagyok ügyes színész. Egyre erőteljesebb nyögések törnek fel belőlem, a tempó is egyre gyorsabb, és furcsa mód én is egyre jobban élvezem. Előre hajolok, megcsókolom. A csók hosszú és szenvedélyes a maga módján. Igyekszem elérni, hogy ő élvezze, emiatt mindent megteszek amit csak tudok, ami egyébként nem sok. Gyors és lassú tempót váltogatom, hol egy rövid időre abbahagyom. Igyekszem minél inkább felpöckölni az erogén zónáit, de nem tudom, hogy ezt mennyire csinálom jól. Jó? Nem jó? Erre mind az ő reakciói adnak választ, amiből talán kiderül, de sose lehet tudni. Mi van ha csak megjátssza, hogy élvezi? Vajon szólna, ha nem jó amit csinálok? Kicsit frusztrál a dolog, hogy őszinte legyek. Lehet nulla tapasztalattal nem kellett volna mindjárt vele folytatni a tanulást. Lehet rossz döntést hoztam?