36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Korinna W. Everleigh összes RPG hozzászólása (71 darab)

Oldalak: « 1 2 [3] Le
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. december 8. 16:21 Ugrás a poszthoz

Angelica


Elmosolyodok arra, hogy megpróbálja, mert tudom, hogy a tanárokkal szemben nagy elvárások vannak, és nem egy tanár van, aki korábban az évfolyam, sőt a háztársam volt, kezdve rögtön az Eridon házvezetőjével, az én legjobb barátnőmmel, Opheliával. Én azonban nem vagyok a tanára, így nem kell olyan szigorúan venni a dolgokat. Persze nem fogom korholni, ha magáz, de azt sem ígérhetem, hogy nem veszek majd az indokoltnál mélyebb levegőt, mikor ez megtörténik.
- Rendben. Ha úgy döntesz, hogy szeretnél megpróbálkozni egy önálló kötettel, annak kicsit hosszadalmasabb folyamata van, de Lara azt mondta, hogy ebben az esetben ő végigegyengeti az utadat, viszont muszáj lesz bevonnunk oda több felnőttet is, hiszen számos más szempont is lényegessé válik. Viszont azt tudnod kell, hogy ebben az esetben nem pár napról vagy hétről van szó, hanem sokszor hónapokról. Nagyon odafigyelünk a jó időzítésre, mert egy-egy mű sikeressége azon is múlik, hogy az év mely szakában jelenik meg. Illetve ott ugye sokkal több is a munka, illusztrációk, kinézet, stílusjegyek, minden apróságot át kell rágni. Szóval ha ilyet szeretnél akkor Lara kérte, hogy mindenképpen keresd meg.
Egy kicsit talán sokkolom vagy sok információt adok át, de fontos, hogy ezzel a lehetőséggel is tisztában legyen. A társam meglátott benne valamit, én pedig nem szeretném, hogy ne legyen tájékoztatott arról, mivel is jár az, ha úgy dönt, velünk dolgozik a továbbiakban. Bízom benne, Larában, hiszen mindig kiváló ízlésvilággal rendelkezett, és pillanatok alatt képes felmérni, hogy kire érdemes odafigyelnünk és kire nem. Sokszor kérem ki én magam is a véleményét, mert kevésbé vagyok objektív, mint ő, és sokszor elkalandozom ilyen téren, ő viszont az eszem, aki visszaránt.
- A versekért járó fizetséget december közepén kapnád meg. Hogyan szeretnéd? El tudjuk vinni a bankba a számládra vagy el tudom hozni én ide, vagy bejöhetsz hozzánk is, illetve, valamikor mindenképpen jó lenne, ha el tudnál jönni a szerkesztőségbe, hogy a végleges példányból az elsőt neked adjuk, hiszen az a te példányod. Elkérlek az igazgatótól meg a házvezetőktől, csak tudnom kellene, hogy neked mikor lenne alkalmas?
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. december 9. 19:47 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Miért írt könyvet? Nem tudom, talán így tudja kimutatni az érzelmeit.
Ez egy jó kérdés, a miért, de nem tudom rá a választ, így csak tippelni tudok. Feltételezem, hogy ezért tette, ám száz százalékos bizonyossággal nem mondhatom. Ebben tényleg minden ember egyedi. Jack és én nagyon ritkán beszélgetünk az érzéseinkről, mégis sokkal többször mutatjuk ki, mint azt bárki is gondolná. Van, hogy órákon át csak egymás tekintetét figyeljük, elveszünk egymásban, és minden megbeszélünk. Nem szavakkal, nincs rájuk szükségünk. Megint mások beszélgetnek, érintenek, levelet írnak. Csodálatosabbnál csodálatosabb módjai vannak annak, hogy kifejezd érzelmeidet, és mindenkinek megvan erre a saját nyelve. Arie valószínűleg az írással tette ezt.
- Nem tudom Ophelia, komolyan nem. Elolvastam az első és az utolsó két oldalt. Tudom, hogy hogyan indul és hogyan végződik, de nem éreztem illőnek, hogy előtted olvassam el, mert ha úgy döntenél, hogy nem akarod, hogy tudjam a tartalmát, akkor nem olvasnám el.
Méghozzá soha, ezt akkor elhatároztam, amikor azt a négy oldalt elolvastam. Még a köszönetnyilvánítást sem, mert az egy igazán személyes dolog, amit sokan, akik nem ismerik, nem érthetnek, de én itt voltam mellettük végig, én tudom, hogy mi volt ebben az egészben, és éppen ezért nem akartam annál jobban belemenni, mint amennyire benne vagyok. Meg tudom állni ezt az egészet, mert engem nem hajt az életükben való vájkálás.
- Nem.
Hitegessem? Felesleges, hiszen ha azt mondom, hogy igen, vagy talán, akkor nem kezdi el a továbblépést, akkor benne marad ebben a mostani állapotban, és az senkinek sem kedvező. Visszajöhet, senki se mondja, hogy nem teheti meg, de nem hiszem, hogy valóban megtenné, sőt, gyanítom, hogy két rossz emlék után a helyet is elkerüli majd.
- Ezért mondtam, hogy önállósodnod kell. Ez így nem normális. Mintha anyáddal élnél és tizenhat lennél.
A kor, amikor semmi sem jó a szülőknek. Mondjuk az én anyámnak most sem jó semmi, az esküvőmre sem jött el, és mivel ő nem jött el, apám sem, és tudtam, hogy ez lett, mégis, fáj valahol.
- Lehet, hogy végig kéne vinned magadban egy gyászfolyamatot, hogy elengedhesd őt.
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. december 10. 17:48 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Tudod ugye, hogy sosem lövöm le a könyvek végét.
El fogom olvasni, majd, miután kiadták, de előtte semmiképpen sem, viszont úgy, hogy tudom mi a vége, mertem egyáltalán felhozni neki, hogy ha szeretné, elhozom neki, hogy még a megjelenés előtt olvassa el, hogy megismerje a könyvet. Nem azért, mert ezután a mű után megállnak majd az emberek az utcán, és megbámulják őt, hanem mert ez neki szól. Az író kilétét a nagyközönség előtt jótékony homály fedi, hiszen történelmi alkotásitól eltérően, itt álnévvel jelenteti meg az irományt.
- De el kellene olvasnod. Komolyan.
Mert a végét is szépen írta meg, sőt gyönyörűen. A miértek végén pedig, az olvasó lelki szemei előtt megjelenő nő pontosan az, ami Ophelia, egy erős, független nő, gyengéd szívvel, melyet megedzettek az évek. De ő úgy festi le a velem szemben ülőt, ahogy talán én se lennék képes, hiába vannak mögöttünk évek. Ő máshogy látja, és gyönyörűnek gondolom azt, hogy ő tekint rá, minden után.
- Tizenhat évesen hamisítottam a szüleim aláírását, hogy férjhez mehessek a legjobb barátomhoz, olyan szép voltam. Ah, jó év volt az, amikor tizenhat évesek voltunk.
Nosztalgikus sóhajjal fogadom az emlékeket, mert tényleg jó volt. Élveztem, és imádtam. Szerettem Balázst, a házasságunkat, anyám bosszantását, az egész akkori világomat. A házvezető döbbenetét, és az élményt, hogy tényleg megtettem mindent.
- Azt éled át, amit én éltem át Balázzsal. Két évvel ezelőttig, a halála napján mindig lementem Keszthelyre, az otthonunkba, folyton sirattam azt, amik mi lehettünk volna, ha nem kell elmennie. Aztán két éve Eugén visszarángatott dolgozni, találkoztam Jack-kel, és már boldog emlékként élem meg azt az időszakot, már tudok mosolyogni, sőt nevetni is egy-egy emléken. Jó eljutni ide. Innen csak felfelé van.
Legalábbis nagyon remélem, mert tudom, hogy iszonyatos az a fájdalom, ami benne van, és sosem fog teljesen begyógyulni a seb.
- Talán most egy kis ideig senkivel se kellene lenned. Egy kicsit tényleg csak magadra koncentrálnál, azt mondják a jövőév a nagy újrakezdések éve.
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. december 10. 19:03 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Mert ez is egy könyv. A vallásom értelmében az első és az utolsó két oldal elolvasása nélkül nem tehetem le a könyvet.
Bevallom őszintén, van emberem arra, hogy elolvassa a könyveket, amik hozzánk érkeznek, ahogy Larának is megvan a maga embere, aki elolvassa. Néha mind a kettejüknek odaadjuk, és a két véleményből csinálunk egyet, nem nagy kunszt, ha valahogy tartani akarod a tempót, akkor így csinálod.
- Oké.
Tudom, hogy mit kell tennem, elég egy pillantás rá, és tudom, elhozom neki a könyvet, és bár itt még csak a kéziratról beszélek, van egy harci feladatom, és tudom, hogy azt nem hozhatom fel neki, mert akkor megölne, és elásna, és nem kellene azon aggódnom, hogy lehet-e gyerekem vagy sem. Szóval egyelőre megegyezünk abban, hogy elhozhatom neki.
- Elbaszottak.
Nem nagyon szoktam csúnyán beszélni, de ez a következtetés tökéletes. A poharamat felemelve ünneplem a kijelentést, majd szájmagasságig eresztve, belekortyolok. Tökéletes. Komolyan, még jól is esett kimondani, hogy ilyenek vagyunk, mert ez az igazság, és ahogy mondani szokás, innen szép nyerni. Márpedig én nagyon ott akarok lenni, hogy nyerjek.
- Lekurvázott. Bátor gyerek, de azért nekiállhatna félteni az életét, mert még a végén rá találom rúgni az ajtót.
Ezt pedig a lehető legkomolyabban mondom, mert nem szeretem, ha egy nőről így beszélnek. Akkor sem, ha férfiról persze, de szerintem senkinek nincs joga elítéli a másikat az életvitele miatt, sőt.
- Szerintem, ha kurva lennél, akkor nem abból állna az életed, hogy három iskolában pörögsz felváltva, hanem azzal, hogy hogyan utasíts el újabb és újabb érdeklődőket a fix vevőköröd mellé.
De ez a személyes véleményem, a nagy kifejtésben meg meg is éheztem, a hasamat simogatva nézek körül.
- Úgy ennék valami csípőset, nem hoztam semmit, amit csíp?
Pedig akartam, de kihagy az agyam, szóval vagy nem vettem, vagy konkrétan nem látom, amit keresek.
- Te Feli... umm... szerinted a gyerekeink tényleg örökölni fognak a szüleinktől mindent? A ridegséget, az alkoholizmust, azt a gondolkodásmódot?
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. december 14. 14:58 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Négy? Nem. Sőt, akkor három napod szabad a héten, ha mindenkivel csak egyszer találkozol. Vagy, kidobsz egyet, marad három, vedlük két napokat töltesz együtt, és vasárnap meg pihensz. Azt hiszem, karácsonyra határidőnaplót veszek neked.
Az államat jobb kezem mutatóujjával ütögetve jutok végül erre a nagyszerű következtetésre, hiszen lássuk be, ha már idáig fajult a dolog, akkor nem árt ha van egy tervezője, amiben a bevételeket, kiadásokat, férfiakkal töltött napokat is tudja rendszerezni, hiszen azt mondják, nem túl szerencsés, ha ezek a dolgok nagyon összecsúsznak. Egyrészt mert huszadikán rájössz, hogy éhes vagy, másrészt mert az is kiderül, hogy senki sem fog megetetni, mert összemosódott napjaidban a férfiak megismerték egymás.
- Ili... gondolom az egyik a négyből.
Pontosabban nagyon remélem, hogy nem egy másik nő, akivel előbb beszéli meg a dolgait, mint velem, mert bárki is legyen ez az Ili, ha nőből van, akkor ki kell iktatnom, sajnálom, de Ophelia az enyém, hozzám tartozik, és nem engedhetem egy nőnek sem, hogy elvegye tőlem, legyen bármi is a neve. Nem, ebben a barátságban nincs hely egy harmadik nőnek, sajnálom. Szóval tényleg, az ő érdekében remélem, hogy a négyből az egyik pasas, akinek mondjuk a nevében van egy ilyen szakasz, vagy nagyon megszivatták a haverjai, és Ilinek becézik.
- Ah, remek. Életmentő vagy.
Meg én is, hogy vettem. Arra, hogy azt hitte, többet vettem, csúnyán nézek rá, mert több volt, de megettem, és a testem árnyékában igazából ott van szépen egymásra hajtva egy csomó chipses zacskó, csak éppen nem büszkélkedek vele. Kinyitom az aktuálisat, jó mélyet szippantok belé, és boldogságból mámorosan sóhajtok egyet. Annyira szeretem a mű illatot és a tartósítószert mostanában, hogy szinte kínos vagyok, de persze ezt nem verem nagy dobra. Az elmúlt egy hét maga volt a bűnözés, ha szerintem egész eddigi életemet megnézem. Nem tudom, hogy mi van velem mostanában, de olyan élvezettel tölt el, ha ilyenek vannak a közelemben, hogy az hihetetlen. Ropogva hallgatom a válaszát, és elmosolyodva nézek fel rá.
- Remélem tényleg így lesz. Jacknél semmi baj nincs, szeretem a szüleit, pontosabban az édesapját és Sol anyukáját, de ha a gyerekem olyan lesz, mint anyám, nem fogok tudni együtt élni vele, és ettől rettegek.
Jobban, mint attól, hogy akkora papucs lesz, mint apám. Az még egy kis idegbajjal kezelhető, de anyám nem.
- Mesélj inkább a négy pasiról.
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. december 17. 16:07 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Nem tudom, hogy árulnak-e speciálisan szerető-nyilvántartót, de ha nem, úgy érzem, ez egy olyan piaci rés, amit érdemes lenne kihasználni. Hm, sosem lehet egy vállalkozás elég sokrétű. Ezt leírom Larának.
Kapva ezen a lehetőségen, nyújtózom kicsit, hogy elérjem a telefonom, és villám tempóban, mert én vagyok a pötyögés nagyasszonya, leírok neki egy kisregényt arról, hogy csinálhatnánk egy ilyet. Fontos persze az álcázás, csak a megfelelő pálcával jelenne meg a szeretőkről szóló rész, amúgy olyan lehetne, mint mondjuk egy könyv, vagy egy határidő napló, csak ugye miért hordana valaki magánál két határidő naplót.
- Lehetne benne minden szeretőnek külön nyilvántartó, hogy mit szeret, mit nem, mi a kedvenc kajája. Tudod, csak, hogy semmi esetre se legyen kellemetlen, ha a másik kedvenceit pakolod össze. A férfiak is háklisak tudnak lenni nagyon. Meg aztán lehetne ugye nőknek valami édes virágos, férfiaknak elegáns bőr. Jó a nőknek többféle, nyilván, hogy tudjanak válogatni. Viszont nem ismeretem a megrendeléseket, mert én a barátaim megcsalogatásait nem akarom tudni.
És nem, kedves olvasó, mielőtt még azt gondolnád, hogy nem akarom tudni, hogy Jack mit csinál, el kell mondanom, hogy ő az utolsó utáni férfi a Földön, akinek ilyenre szüksége lenne. Te nem is biztos, hogy érted a mi kapcsolatunkat, de tudom, hogy ha valaki biztonságban van, akkor az én vagyok.
- Na, meg is van, itt vagyok. Egyik gyerekem se örököljön semmit anyámtól, mert komolyan nem szeretném megutálni őt. Milyen borzalmas anya lennék!
Belegondolni is rossz, hogy mennyire szégyennek élném meg azt, hogy nem tudom szeretni a gyerekem, mert anyámat látom benne. Inkább lássak bárki mást, még Virginiát is. Vagyis... de, inkább a nő, mint az anyám. És ez egy nagyon súlyos szint. Azt hiszem, még nem szerencsés, ha terhes lennék, előbb el kellene engednem az ilyen parákat, amik az életemben vannak. A gyerekeink csodálatosak lesznek, ahogy Feli mondja, nem számít, hogy kettő vagy tizenkettő születik is majd, mindegyiket imádni fogjuk.
- Pffff, várj. Én azt hittem, hogy tényleg van egy Mr. Hétfő-csütörtök, kedd-péntek meg szerda-szombat. Ez így eléggé áh. Még szingli vagy, felejtsd el Frankot meg Payne-t, ezt a Barnabást ne, ha azt előkészítős Barnabás, mert ő nagyon cukinak tűnik, és biztos nem akart lekurvázni. Na maradjon meg ő, meg szedj fel mellé még kettőt. Vagy, csináljunk ilyen nagy Ő-s vetélkedőt. Én kiválasztom neked a pasikat, te meg randizol velük, aztán minden héten kiejtünk egyet. Feldobnánk a virágbolt bevételét.
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. december 24. 17:32 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Azért ez nem törvényszerű. Vannak nők, akik csalódnak, amikor megszületik a gyerekük, mert nincs meg a kapocs, vagy egyenesen gyűlölik, és nem tudják, hogy miért. Mostanában elég sok ilyen történetet hallottam.
Nem könnyű úgy eldönteni egy műről, hogy jó-e ha a története gyakorlatilag megrémít téged. ezért olvas Charlotte, és nem én, és a lánynak jó ízlése van hozzá, hogy szétválogassa a kéziratokat, ahogy ahhoz is, hogy mindegyikhez jegyzeteket készítsen, így én már tudom, hogy melyek azok, amikkel tovább kell dolgozni, és amik kétesek, azokon mi az, ami kétessé teszi.
- Szünetet. Az olyan nők, mint te, vétek, ha szünetet tartanak.
Jegyzem meg csendesen, miközben elfekszem a földön, és lehunyt szemmel hallgatom őt tovább. Ez egy különleges dolog, mert ez kisugárzás kérdése, és Opheliának olyan kisugárzása van, hogy még én is simán utánafordulnék, még most is. Szóval nem nagyon hiszem, hogy ő erre képes lesz, és nem azért, mert benne nincs kitartás, hanem mert a férfiak nem fogják hagyni.
- VÁÁÁÁÁÁÁRRRRJJJJ!
Ülök fel hirtelen, mint akit bolha csípett meg, és egyre szélesedő vigyorral váltok át négykézlábra, hogy közelebb "osonva" hozzá, szinte belemásszak Feli arcába, és olyan mélyen nézzek a szemébe, amennyire csak tudok.
- Tudtam én, hogy "Ili" nem egy nő, akivel megcsalsz, hanem egy pasi. Ki ez a fickó, ki vele. Tuti, hogy nem meleg, mert akkor nem titkolnád. Szóval Ilián. Mindent tudni akarok. Most. Csicseregj.
És nem is tágítok, szinte az ölébe ülve emelkedek újra két térdre, és fenekemet a sarkamra helyezve nézem őt. Ebből nem menekül, beszélnie kell.
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. december 29. 12:37 Ugrás a poszthoz

A NŐM

- Vagy így vagy úgy, milyen drámai. Mint egy vetélkedőben. A jobb sarokban az erős feminista, a balban a férfire vágyó nő. Éééés box!
Még az ökleimet is mozgatom egy kicsit a levegőben úgy, mintha igazán boxolnék, de aztán csak vigyorgok, mint a vadalma. Nem könnyű velem mostanság, úgy hullámoznak az érzelmeim, mintha felültem volna át átkozott hullámvasútra. Csak abban reménykedek, hogy ez csak valami hülyeség nálam, mert éppen túl tökéletes az életem - leszámítva persze, hogy nem vagyok terhes -, és nem a változó kor tört rám a harmincas éveim előtt, mert akkor esküszöm, hogy teljesen kiakadok. Jobban, mint az illő volna. Jó, csak nem öregszem villámtempóban, szóval ez csak valami női hiszti, ennyi, el fog múlni. Nőnek lenni nem mindig jó, és ez tény.
- Középkorú véla? Uh, de abszurd ez így.
Elképzelni se tudom, hogy milyen lehet egy véla középkorúan. Nem sokkal találkoztam, a képeken pedig az idősebb vélákat is babapopsi arccal ábrázolják, szóval nem nagyon tudok mit mondani arra, hogy egy véla _középkorú_. Az maximum az anyám, és rajta látszik is, hogy bizony belépett már abba a köorba, amikor elé illeszthetjük, azt a fránya minősítést, hogy bizony középkorú. De ez a mondatrész, hogy "középkorú véla" nagyon perverzen hat. Nagyon nagyon.
- Helyes, mert ha bármi is történt volna, akkor az szexuális erőszak lenne, mivel visszaélt a hatalmával. Olyan, mintha begináztak volna, nem tudsz ellene védekezni, és itt nincs olyan, hogy a nő is hibás.
Amúgy is nagyon merésznek találom ezeket a kijelentéseket, anno Pécs csinált egy nagyon rossz kampányt a nők megerőszakolásáról, és elég nagy felháborodást is keltett, nem is futott sokáig, mégis épp elég ideig, hogy emlékezzek rá. Mennyire mérges voltam annál a kampánynál, Merlinre!
- Nekem nem szimpi ez a fickó, megvallom őszintén, de lehet, hogy nem mondott hülyeséget.
Azt be kell látnom, de ember, hát megvélamágiázta, hát ki tesz ilyet?! Nem ismerem, nem tudom, hogy miféle, de nagyon nem tartom szimpatikusnak az ilyen lépéseket. De Felit nem hibáztatom, mocsok dolog a vélamágia, és tudom, hogy hiába vagyok szerelmes Jackbe, hiába van a gyűrű az ujjamon, tudom, hogy ha ilyenbe keverednék, nem tehetnék róla, csak a szégyen maradna. Persze, amióta együtt vagyunk, sokkal óvatosabb vagyok, nem nagyon megyek olyan helyre, ahol beüthet a krach, mert ha valakit, őt nem akarom elveszíteni.
- Azt hiszem, iszok egy kis bort.
De csak egy kicsit, mert az már bizonyos, hogy most sem vagyok terhes, és egy kis bor nem árthat. Kiiszom a meggylevem, és töltök egy negyed pohárral.
- Amúgy nem hittem volna, hogy valaha itt kötünk ki. Távol a húspiactól. De nem bánom egy kicsit sem.
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2020. január 1. 18:43 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Egy középkorú véla.
Ízlelgetem tovább a kifejezést, mert annyira életidegen ez a két szó egymás mellett, hogy egyszerűen képtelen vagyok elmenni mellette. Annyira, de tényleg, annyira furcsa, annyira nagyon:
- Perverz.
Nincs rá jobb szó teljesen leakadtam azon, hogy létezik középkorú véla, és ha már azt mondja, hogy “középkorú”, akkor ez nyilván valahogy ki is ütközik. Mert amúgy akkor nyilván nem mondaná.
- Bemutatsz neki? Nem akarom, hogy megvélázzon a kis mágiájával, csak annyira nem tudom elképzelni, hogy hogyan néz ki ez középkorú véla, hogy muszáj lenne látnom.
Mert egyelőre most csak azt tudom mondani, hogy olyan, mint a gyűrűk urában Arwen apja csak nagyon fehér hajjal, vagy annak a másik tünde tyúknak a férje, azt hiszem a férje volt, mintha az fejér hajú lett volna. Hm, néha elő kellene venni a klasszikusokat, hátha valamelyikben van olyan arc, akinek az a szerepe, hogy középkorú véla legyen.
- Nem engedné a büszkesége. Akkor azért mégiscsak ismered, ha ilyeneket ki tudsz róla jelenteni.
Vagy könnyebben kiismerhető, mint például Jack, akiről nagyon sokáig nem tudtam, hogy milyen is valójában. Azt tudtam, hogy jó ember, hogy a szíve meggyötört, de nagyon sok együtt töltött idő, beszélgetés, levél, pillantás és mélyen a szemekben való elveszés kellett ahhoz, hogy én teljes bizonyossággal ki merjek jelenteni bármit is. De persze lehet, hogy csak az én emberem túl bonyolult lélek, és nekem kellett sok idő, na nem mintha bánnám, hiszen vele az első kilenc hónap olyan volt, mint egy utazás, aminél csak remélted a célt, de nem tudhattad biztosan. Minden pillanatban dönthettél rosszul, sőt helyrehozhatatlanul. Olyan volt, mint azok az interaktív könyvek, melyeknél a döntésed határozza meg, merre lapozol.
Ahogy elneveti magát, somolygok én is, majd amikor megint jön a kopogás, akkor már rendesen nevetek, nem is akarom visszafogni magam egy pillanatig sem. Ez valami fenomális, de komolyan.  
- Eléggé perverz, hogy pontosan tudja, hol van a fenekünk. Lehet, hogy röntgenszeme van, és látja még a kék bugyimat is.
A szám elé kapom a kezem, mint aki tényleg riadt, de aztán csak újra nevetni kezdek, mert annyira képtelen tud lenni néha az élet. De igen, kell az a ház, mindenképpen. Neki az iskola meg az előkészítő miatt valami utcaelei kellene, de olyan, ami közel van a hop ponthoz is, hogy az egyetemre is könnyen átjusson. Magamban sorra veszem a lehetőségeket, és érzem, hogy meg fogom találni az igazit.
- Végül is, elértük az álmunkat. Ha azt vesszük.
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2020. január 4. 21:56 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Szóval, valami váratlant kell csinálnunk, és akkor felbukkan? Nem tudom, ha mondjuk, esetleg kint állnál egy ízléses bikiniben, gitárral és én madárként a válladon ülve csipognám a Nirvanatól a Smells Like Teen Spiritet, akkor megjelenne?
Ez persze csak elméleti felvetés, ugyebár, és nem azon jár az agyam, hogy vajon egy emerald zöld egyberészes nyitott hátúban vagy inkább egy rózsaszín-arany bikiniben fázik-e majd kevésbé. Csak elméleti szinten, persze. De a szememben valami más van. Ó igeeen, ez az elméleti kérdés nagyon is komoly háttérrel bír. Baszkika, hát egy középkorú véla. Nekem látnom kell, hogy mégis milyen. MILYEN?!?! Annyira tudni akarom, annyira éget a kíváncsiság. Csak megérinteném az arcát, csak egy kicsit, csak, hogy érezzem, milyen megfogni egy középkorú vélát. Lopva a ruhásszekrényre pillantok, majd a még előttünk lévő alkohol mennyiségre. Úgy tippelem, ha nem iszok többet, csak ezt az egy kis pohárkát, ahogy megfogadtam, de őt ráveszem, hogy mindet benyakalja, akkor meggyőzhető is lehet, hogy csináljuk meg. Vagy alkoholmérgezést kap, aztán kimossák a gyomrát. Ah, hát milyen legjobb barátnő vagyok? BOR-ZAL-MAS. Ennyit nem ér egy középkorú véla fogdosása. (de, de pszt)
- Ahh, olyan szerencsés vagy.
Nekem van egy ilyen érdekes emberek mániám, szóval ez inkább szakmai ártalom, ha úgy tetszik, mert aki érdekel, azt bizony a könyveim egyikébe teszem. Nem sok regényem van, inkább az önéletrajzokat írom. De mondjuk egy ilyen különleges jelzővel illetet ember önéletrajza is különleges lehet. Nagyon érdekel. Ah, a mániákusságom sokszor nem egészséges. Tényleg gyorsan teherbe kell esnem, különben még a végén kinyír a családom, és erre minden esély meg is van jelenleg. Hiszen miket csináltam az elmúlt időszakban? Egy tizenéves kora elején járó vérfarkas kislányt elcsaltam magammal egy vásárba, ami még akkor meg se nyitott, teletömtem fánkkal, forró csokival meg sült gesztenyével, most meg böködni akarom egy véla arcát. Hát normális vagyok én?
- Szörnyű lenne, ha tudná a választ.
Állapítom meg őszintén, és kiiszom a poharam, majd megcélzom az ágyat, és befekszek az oldalamra. Igen, nekem itt olyan is van. A takaró alá bemászva, a plafont kezdem el bámulni.
- Örülök, hogy még most is szeretjük egymást Ophelia Carolina Brown. Kicseszett módon hiányoztál az életemből, amíg nem voltál benne. Soha többet nem hagyjuk el egymást, rendben?  
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2020. január 11. 16:28 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Irigy vagy Brown!
Jegyzem meg elkámpicsorodott szájjal, szomorúságot erőltetve a hangomba, mert ez nem fair. Ilián igenis különleges, és nekem nagyon tetszik, hogy léteznek középkorú vélák. Ő meg éppen velem irigykedik, hát mondhatom szépen vagyunk!
Persze tudom ám, hogy nem úgy gondolja, nyilván ezért sem sértődök meg rá igazándiból. Mert tudom, és ő is tudja, hogy legyek bármennyire is szerelmes, érezzek bármilyen hűséget is a másik fél iránt, a férjem iránt, akinél jobban embert nem szerettem és tiszteltem még, ha megkísért a véla mágia, akkor bizony nem lesz kérdéses, hogy összezavarodom, és ez még a jobbik eset, a rosszabbik a megcsalás, a bűntudat, a tönkrement házasságom siratása. Szóval nyilván nem tenném meg, nyilván nem akarnék ebbe a helyzetbe kerülni. De szeretek tudni és tapasztalni. Szívesen beszélgetnék vele, tényleg szavakkal. Azt hiszem, ez szakmai ártalom.
- Miért pont száz évig?
Teszem fel a kérdést, miután végignézem, ahogy rituálisan megadja magát, és bemászik mellém az ágyba. És ha úgy mászna be, ahhoz se lenne senkinek semmi köze, de persze nem úgy. Viszont, ha leszbikus lennék, ziher, hogy Ophelia lenne  a csajom, szóval az opció adott, egy alternatív univerzumban mondjuk, hol aztán tényleg úgy mászik be mellém.
- Mondjuk, ha százegy lesz, akkor is elvisellek, jó?
Kevesebb nem nagyon lehet, mert azért jól dolgozik bennünk a manna, és terveim szerint nagyon sokáig vele tervezek még lenni, meg persze élni is még nagyon sokáig tervezek. De most már kezdek elfáradni, ez látszik abból is, hogy már nagyon nehezen veszem rá magam arra is, hogy eltakarjam a számat ásítás közben. De azért még megy a dolog, szóval most kell stílusosan elaludni.
- Milyen gáz, pár éve ilyenkor kezdtünk alapozni a bulira, most meg már ágyban vagyunk.
Kuncogok csukott szemmel, és még ébren vagyok, olyan hatvan százalékban, de ez rohamosan esik.
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2020. március 26. 13:31 Ugrás a poszthoz

Ophelia - Az én nőm


Csip csirip, szálldogál a kismadár.
Hogy miért is tesz ilyet? Mert ember alakban itt bizony ő nem lehet. Viszont mivel egy kismadár csak egy kismadár, nem néz rá senki furcsán.
Szeretem, hogy tényleg madár és nem hiéna lettem, mert azt elég nehezen magyarázod ki, hogy csak úgy a birtokon jár, én viszont így nyugodtan beröppenhetek, és egy bűbáj sem kap tőlem frászt. Igen, ezt előtte leteszteltem. Szóval most itt vagyok, teljes valómban, betörve az egykori iskolámba. A franc se gondolta volna, hogy ez egyszer megtörténik.
Közeledik az új tanév, szünet van, de a tanároknak már kötelező bejönni. Összerakni az órarendet, megismerkedni az újakkal, mindenféle uncsi értekezleten részt venni. Viszont ezek nem akadályozhatják meg azt, hogy én Opheliával legyek, így amint nyílik a tölgyfaajtó, szárnyaimat szélesre tárom, és belibbenek a bejárati csarnokba. A pontállástjelző köveket épp visszaállítják nullára, kicsit elidőzök erre a látványra, csak aztán folytatom az utam.
Emlékezetből próbálom megtalálni a tanárit, és először túlmegyek rajta, aztán a folyosó végén látom ahogy egy asszonyság belibben oda, a tény megmutatja, hogy merre kell mennem. Ez lesz az. Ívesen fordulok vissza, magasan, hogy ne vegyenek észre, ahogy a fejek felett beszállok, és ahogy körözve próbálom kiszúrni a nőt. Ha őt nem is, de a sárkányos asztalát azért meglelem, így óvatosan leszállok a csotváz mellé, és szárnya alá bebújva, összekucorodva várom, hogy Opelia felbukkanjon. Fel fog, mert egy csokis fánk is van az asztalán. Jó illata van. Biztos nem bánja, ha csípek belőle egyet, finom. De azért még egy csippentéssel válik az igazivá. Egy kis teteje is. Igazán kiváló.
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2020. március 26. 14:40 Ugrás a poszthoz

Ophelia - Az én nőm
Ruha


Még madár alakban is szörnyen megvetően nézek rá, ahogy elhúzza tőlem a fánkot, de amikor a felét visszaadja, akkor azért vidáman csicsergek neki egyet. Vicces, mert olyan, mintha valami kedveset mondanék, de igazából ez így hangzott: Sárga bögre, görbe bögre.
Csípek még kettőt a fánkból, pici bendőm telik tőle, vidám csokimámor. Viszont tudom, hogy ha pici bendőmet tömöm, akkor beáll a kajakóma, és a "segíts"-re nem tudok érdemben reagálni. Szóval összeszedem magam, megrázom a tollaimat, és felröppenek a magasba, hogy arrébb szállva egy széles vállon állapodjak meg, és ahogy a múltkor, úgy most is belebújjak kicsit Henrik vállába. Tollas fejemmel megcirógatom, de mielőtt elkaphatna, tovareppenek, teszem az eszem, hogy aztán az Ophelia előtti üres asztalra csüccsenjek, immár ember alakban, és ha Henrik felém fordul, kacsintok egyet felé.
- Jöttelek megmenteni.
Felelem teljesen komoran, és előre dőlve, eszemben sincs levenni a popóm az asztallapról, nézem, hogy mégis mit kell segíteni, de fejjel lefelé Ophelia írása tök csúnya. Ez azért lehet, mert fejjel előre meg tök szép, szóval esélyem se volna, ha...
- Órarendek? Én is a héten raktam össze a sajátomat.
Mondjuk nekem csak az egyetem van, szóval ide csak betörtem, de ha bárki kérdezi, akkor baromira itt tanítok a jövő év elejétől. Még össze is barátkozom az újakkal.
- Unatkozom, gondoltam feldoblak kicsit, hogy feldobj kicsit. Jack nagyon belemerült az írásba a múlthéten, szóval ma már nekiálltam unni magam.
Ez ilyen, a szavaknak nem lehet parancsolni. Én már csak tudom.
- Meddig jutottál?
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2020. március 27. 23:11 Ugrás a poszthoz

Ophelia - Az én nőm


- Majdnem rokonok lettünk.
Adom meg a magyarázatot, mert ismerem, tudom, hogy meglepődött, de magától nem kérdezne rá. Kettőnk közül én vagyok a személyestérbe mászósabb, ő inkább csak fennakad, majd tovább lép. Én nem, és bár sokat szelídültem, áldassék érte Jack Walid Everleigh neve, mégis, vannak pillanatok, amikor nem bírok a véremmel, és egyszerűen megy a kérdés és javaslatáradat, mert bizony, én nem csak kérdezek, hanem javasolok is, bár azt se szokta kérni kutya sem.
- Muszáj neked ennyi helyen tanítanod?
Ez egy teljesen jogos kérdés, de azért nem esek kétségbe. Kinyúlva a papírokért, magamhoz veszem őket, meg egy tisztát is, és szépen hat részre osztom, majd bevonalkázom, időkereteket adok a rubrikáknak. Ez az én terepem, a szervezés. Ha beszélnék anyámmal, megmondanám neki, hogy nagyon megérte azt a sok pénzt kifizetni az egyetemnek, mert láss csodát, ha rendezvényeket nem is szervezek, és kulturális intézményeket se vezetek, sőt, még csak hr-es sem vagyok, akkor is könnyedén össze tudok állítani egy órarendet, ami három különböző intézményt és az átjárást is magába foglalja.
- Nincs, de nem is baj, örülök, hogy ír. Csak kicsit unalmasak ilyenkor a napjaim. Az elején még olyan voltam, mint a gubancos csaj a mesében, mindent kitakarítottam kétszer, de most már olyan tiszta az egész ház, hogy gyakorlatilag a színeket súrolnám le.
- Miért nem csinálod azt, hogy az egyetemet teszed hétfőre és péntek délutánra? Én is ezeken a napokon megyek be. Az előkészítőt letudod egy nap alatt kedden, szerdán és csütörtökön meg ha kell, akkor péntek délelőtt a Bagolykövet csinálod.
Gyorsan fel is vázolom, amit kimondok. Először nem akarom beáldozni a péntek délelőttjét, így sűrűbb napokat szervezek neki szerdára és csütörtökre, de egy másik verzióban meg kifejezetten péntekre pakolom a mestertanoncait.
- Ha csak feketén van, akkor nem, ha lehet tejeset kérni, akkor igen.
Pillantok fel a papírokból, majd vissza, hogy folytassam íves betűim felvésését a lapra.
- Arra gondoltam, hogy kellene a faluban vállalnom valami munkát, beszélni a polgármesterrel, hátha van valami nekem való. A vendéglátásba nem nagyon mennék el. Mit gondolsz?
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2020. március 28. 17:42 Ugrás a poszthoz

Ophelia - Az én nőm


Sóhajtok egyet, mert pontosan tudom, hogy teljesen felesleges megkérdeznem, hogy muszáj-e, szerinte igen, muszáj ennyi helyen jelen lennie. Nem is ő lenne, az az igazság, ha erre azt mondta volna, hogy talán nem fontos az egyik vagy a másik. Félelmetes, hogy mennyire nagy teherbírása van, én sosem vállalnék ennyit. Nekem elég a szerkesztőség meg a kreatív írás, mind a kettővel heti pár órát foglalkozom csak.
- Szóval azt mondod, hogy aki péntekre teszi az óráit, az szivatja a diákjait? Ahj, pedig olyan szépen elképzeltem, hogy velem kezdik és zárják a hetet, de akkor azt hiszem, ezt át kell gondolnom.
Akkor talán tényleg jobb lenne, ha hétfőn vállalnék be többet? Vagy hétfőn és kedden, mint ő? Nem hülyeség az, amit mond, szóval kezembe veszek egy másik papírt, és elkezdem úgy összerakni, ahogy mondja, de abban a pillanatban, hogy beírom az egyetemet hétfőre, eszembe jut valami.
- Te Feli, nem vagy te osztályfőnök az előkészítőben?
Mert ha de, akkor hétfőn és pénteken szerintem ott kellene lennie. Hétfő délelőtt és péntek délután, hogy kerek legyen a hét. Hétfő délután, és csütörtökön egész nap, meg péntek délelőtt lehetne a tanodában, kedden és szerdán meg az egyetemen. Ezt a verziót is elé tolom, hogy gondolja végig, mint lehetőség.
- A szombattal én nem számolnék, ha az a rezervátumnak van fenntartva. Bármikor történhet bármi.
Ez pedig ilyen a világban, bármikor bármi történhet, a saját kis évek óta építgetett birodalmam is bedőlhet egy pillanat alatt. Nem mintha szeretném, de fel vagyunk készülve Larával a legrosszabbakra, van b, c és d tervünk is egy esetleges összeomlásra.
- Tíz órát oktatok egy héten, és igazából minden megy gördülékenyen. A szerkesztőségbe csak akkor megyek, ha kell, Lara most teljes idejében foglalkozik vele, szerelmi bánata van, ilyenkor elviselhetetlen a nő, és ezt tudja is magáról, ezért dolgozik ennyit.
A könyvtárra kicsit elhúzom a számat, azért ennél nyitottabb vagyok, a könyvek az én biztonsági terepem, persze, de akkor is.
- Esetleg ha igazgatónak pályáznék. Az egész intézményre. Az nem lenne rossz, nem?
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2020. március 29. 21:37 Ugrás a poszthoz

Ophelia - Az én nőm


- Nem akarom, hogy ne szeressenek.
Húzom el a számat, mert bár tényleg olyan szépen összeállt a dolog már, de akkor most az egészet át kell variálnom, mert nem szeretném, ha izélés lenne, hogy miért kell a pénteket elszúrni, meg szeretném, ha nem három hallgatóm lenne, akik kevéssége miatt ebben a félévben nem tartanak rám igényt. Az annyira kellemetlen lenne. Szeretek kreatív írást tanítani, nagyon jó művek születtek a mostani félévben is, még egy kis közös kötetet hármast is kiadunk, ahol minden diákom egy-egy novellája megjelenik.
- Elég furcsa az, amikor a hát első és utolsó napján nem vagy ott, nem? Veled kellene kezdődjön és végződjön a gyerekek hete, hogy tudják, ott vagy, rád számíthatnak.
Én mindenképpen így csinálnám, ha ennyi helyen tanítanék, és még osztályfőnök is lennék. Tudom, hogy hétközben is bármi történhet, de azért megnyugtató, ha az ember a hét elején látja az osztályfőnökét, és a hét utolsó napján tőle búcsúzik el. Az olyan, keretes. De ebbe nem szólhatok bele, csak a javaslataimmal élhetek, amikből meg aztán van rendesen, nem kell félteni, de ezt ő is nagyon jól tudja.
- Mondjuk ezt a jó szokásodat megtarthatnád a későbbiekben is. Menj akkor, amikor gáz van, de amúgy meg ne. Nem kellene feltétlenül a halálba rohannod, annyira nem vészes a helyzet.
Tudom, hogy szereti csinálni, de én meg féltem őt, mert bármi történhet vele, és ott még fokozottan veszélyes is a helyzet, mert a sárkányok nem egy ember halálát okozták már. Ez pedig nem azt jelenti, hogy mennyire ügyes valaki, vagy mennyire nem. Ez azon múlik, hogy mekkora teret enged neki, és amikor ő ott van, akkor nagyon nagyot. Tehát minél kevesebbet van ott, annál kisebb az esélye annak, hogy baj keletkezik belőle.
- Ez most elgondolkodtatott. Mindenképpen megkeresem majd a polgármestert, úgysem volt még hozzá szerencsém. Sokáig akarsz maradni amúgy? Csinálhatnánk valami izgisebb dolgot is, mint a tanárkodás. Például egy versenyt, hogy egy cinege vagy egy kígyó ér-e előbb a cukrászdába.
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2020. június 24. 13:07 Ugrás a poszthoz

Konrádhoz
Az ablak túlfeléről

Olykor nagyon nehéz megtalálni azt a bizonyos helyes választ. Ha rálépsz egy útra, vajon az a helyes? Ha nem fordulsz be a sarkon, sosem változik meg az életed? Valamit kezdnem kell magammal, el kell kezdenem mást csinálni, mint amit eddig tettem, annak érdekében, hogy ne emésszen tovább a gyermektelenség. Bármennyire is semlegesnek mondom magam, bármennyire is próbálok örülni mások boldogságának, a sajátom hiányzik. Égetően.
Szeretnék anya lenni, szeretnék gyereket szülni, szeretném, ha Jack amikor reménykedve rám pillant, azt lássa, hogy egy élet van születőben, hogy ne ingassam a fejem sírás közben, hanem bólogassak. Nincs baj velünk, mégsem érkezik a várt csoda, és ez talán azért van, mert valami nincs még rendben az életemben.
Talán a munka az, ami hiányzik. A kiadóban már nincs annyi dolgom, mint régen, az első nyolc év nehéz volt, az utóbbi kettő könnyebb, mostanra pedig minden megy a maga irányában. Nincs, amit hozzá kéne tenni a dologhoz. Én pedig alig járok be, alig mozdulok ki. Azonban a múlt hónap végén, amikor összefutottam az egykori tanárommal, aki jelenleg Bogolyfalván lakik, a kérdése belekattant az agyamba. Mi lenne, ha…?
Lili túl fiatal még, tanul, versenyzik, tanulja az életet is. Nekem már van férjem, otthonom, és talán, ha lefoglalnám magam, a gondolataimat, akkor a baba is előbb jönne. Az a kérdés, hogy akarok-e én az ablak túloldalán, az íróasztalánál ülő férfinak dolgozni. Sosem volt főnököm, és most mégis lenne. Lenne egy többfunkciós intézményem, és egy nem annyira szabad kezem. Nem annyira szabad. Ez az, ami nekem nehezen megy, nem véletlenül kaptam szárnyakat az animágus alakommal, mert én szabadon szeretek szárnyalni.
Konrád. Megnyerő figura, mégis, valahogy van benne valami, amitől tartok. Egy megérzés, hogy nem biztos, hogy jobban meg kell ismernem annál, minthogy a városban lakok, amit irányít. Ez az egyik fele. A másik az, hogy ott van az írói vágy, habár megfogadtam, hogy “megölöm” Marjorie-t, mert bármennyire is kelendő és bármennyire is szeretik az emberek, amiket írok vele, tudom, hogy tudok ártani is. Néha az igazság jobb, ha nem derül ki. Azt hiszem, ez is egy ilyen helyzet most. Talán Konrádról sem kellene… de ha nem is, dolgoznom se kellene neki? Ha nem akarnám, nem jártam volna az intézményben, ha nem akarnám, nem találkoztam volna olyanokkal, akik sűrűn látogatják. Ha nem akarnám, nem kattant volna be a fejembe. Akarom.
Ahogy az ablak felé pillant a férfi, szemeim egy pillanatnál hosszabb ideig vizslatják, mielőtt arrébb ugrálva kitárnám szárnyaimat és elrepülnék. A héten harmadszor figyeltem őt. Semmi rendkívüli, mégis, van valami. Viaskodom, de fogytán az időm.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Korinna W. Everleigh összes RPG hozzászólása (71 darab)

Oldalak: « 1 2 [3] Fel