37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Frank Arie Martin összes hozzászólása (220 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] 8 » Le
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 19:34 Ugrás a poszthoz

Brown

Hogy miért vagyok még mindig itt? Nem tudom. Mert bosszant. Miért hiszi mindenki, hogy jól vagyok? Vagy azt, hogy nézegetni kell? Miért hiszi mindenki azt, hogy nekem nem fáj? Hiszen megbíztam benne, igazán megbíztam. Neki adtam mindent, a vágyaimat. Elkezdtem beszélni magamról. Ez volt talán a baj? Hogy nem egyből a családfámmal kezdtem? Ez fáj annyira? Miért nem voltam elég jó?
- Nem vagy könnyű eset.
Mondom végül határozottan, mert valóban nem érzem annak, valóban nem tudom azt mondani, hogy igen, ez totál érthető volt. Egyik nap még tervezünk, másik nap már nem vagyunk együtt. A kettő között pedig, eltelt fél nap.
Lehetnék gyerekes, mondhatnék neki számos dolgot, hogy elúszott a foglaló a házra, hogy már majdnem vettem neki egy kutyát, csak még túl fiatal volt, hogy leváljon az anyjáról. Annyi mindent szeretnék az arcába vágni, és helyette, nem teszek semmit. Csak a szemem sarkából nézem őt, és a zsebembe nyúlva egy tiszta zsebkendőt tartok felé.
- Vérzik a szád.
Régebben szerettem, ha vért láttam az ajkain, ha lecsókolhattam a kiserkenő, vöröslő vérét. Mostanra azonban tiltott gyümölcs lett, mint minden, ami vele kapcsolatos.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 19:35 Ugrás a poszthoz

Brown

Hogy mi bosszant a legjobban? Az, hogy nem tudom már megint, hogy mi a tök van, hogy mit csesztem el. Ja persze, semmit, mindig a másik a hülye, és talán három kötőjel öt éven belül végül csak úgy benyögi, hogy terhes volt, idegenek rabolták el, vagy rájött, hogy leszbikus. Bármelyik lehet, amennyire a saját szerencsémet ismerem, a válasz úgyis az lesz, hogy mellettem rádöbbent, hogy leszbikus. Biztos vagyok benne, hogy leszbikus.
Nézem, ahogy az ajkához emeli a zsebkendőt, nem akarok belegondolni abba, hogy a gondolataim még mindig afelé hajaznak, hogy kvázi megerőszakolom, hogy szólásra bírjam őt. Vagy, hogy nekem jó legyen? Áh, inkább csak hagyjuk, hogy mire vágyom, mert amúgy tényleg minden gondolatom vele kapcsolatban nagyon illetlen. Túlontúl illetlen. Megint ugyanaz van, valahogy tegyem túl magam azon, hogy dobott, bár nem adott indokot, és ha valaki azt hiszi, hogy azzal segítek magamon, hogy azt gondolom, leszbikus lett, ki kell ábrándítanom, nem. Vizuális típus vagyok, és nem azt látom magam előtt, hogy ez egy borzalmas esemény, hanem, hogy mennyire benne lennék.
Felnéz rám, én pedig érzem, hogy zavarban vagyok, nem könnyű olyannal beszélgetni, aki egy: nem beszél, és kettő: így is letépnéd róla a ruhát, mert bosszant, hogy mennyire slampos és mennyire fénytelen a nő. Nem szabadna így kinéznie. Gyönyörűnek és magabiztosnak kellene lennie, olyannak, aki vállalja a következményeit a tetteinek.
Vállalja? Hiszen éppen most indul el az emeletre, én meg nézek utána, mint egy rendes hülye, sőt, a pultban álló lányok is néznek rá, meg a pizzamesterem is, aki még ki is hajolt, hogy jól látja-e, amit lát. Mindenki tudja, hiszen egy ideje nem bukkant fel a nő, én pedig nem tudtam indokot mondani.
- Macskabagoly 16. Mei.
Fordulok inkább a lány felé, hogy odaadjam neki a rendelést, egyeztessünk gyorsan. Elmondom, hogy új lakók, a Felagund ház melletti ingatlan, három kisgyerek, lassítson időben. Miután minden megvan, nem húzhatom tovább a dolgot, elindulok az emeletre, és ötletem sincs, hogy mi vár majd rám fent, de engedelmesen lépegetek felfelé, és nyitom ki az ajtót.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 19:47 Ugrás a poszthoz

Brown

Na, ha valamiben más ez a mostani eset a korábbitól, az az, hogy Ariana lelépett, és évek múltán találkoztunk, Ophelia ellenben itt, és mint mindig, most is igazán gyönyörű. Teljesen természetesen viselkedik, pedig nincs rajta már egyetlen olyan ruhadarab sem, ami kicsit is elvenné a kedvem tőle. Nézem őt, ő néz engem, és nem tudom, hogy mit kellene tennem. Az biztos, hogy beszélgetni nem akar, és ezt nyomatékosítja is.
- Oké.
Felelem végül könnyedén, ahogy elindulok felé, úgy rúgom le a cipőimet, megállás nélkül haladva befelé, felé, és nem gondolkozva semmin, mert nem akarok gondolkozni, és nem akarok ebben a helyzetben miérteket kutatni, vetem le még az ingem, mielőtt odaérnék elé. Nem nagy a helyiség, de mellette megtanultam nagyon gyorsan vetkőzni, hogy időt spóroljak, és minél többet lehessek vele. Jobbommal a derekát fogom át, és magamhoz rántom, míg balommal az álla alá nyúlva emelem meg a fejét, és egy pillanatnyi habozás után, szenvedélyesen megcsókolom. Nem érdekel, hogy miért, nem érdekel, hogy miért nem, csak a pillanat, hogy én is ezt akarom.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 19:56 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 19:58 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:01 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:03 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:05 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:08 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:11 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Utoljára módosította:Frank Arie Martin, 2019. augusztus 19. 20:11
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:16 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:23 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:26 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:29 Ugrás a poszthoz

Brown

#bosszúból
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:31 Ugrás a poszthoz

Brown

- Nos.
Nem nagyon zavartatom magam, hogy nincs rajtam ruha, nem először lát így. Vele ellentesen ülök, tudom, hogy nincs ínyére a beszélgetés, de éppen ő fogalmazott úgy, hogy bármit megtehetek vele. A beszélgetés pedig ennek az egyik vonulata. Szeretnék őszintén beszélgetni vele, és nem akarom, hogy az legyen, ami Arianaval. Eléggé védte őt így is ahhoz, hogy ne mondhassam, bármit kinézek belőle.
- Még mindig egy helyen tanítunk. Suttognak.
Mert bár elkerüljük egymást, amióta szándékosan csak akkor járok be, amikor órám van, nem teszek kitérőket azok felé a termek felé, amikben tanít, és semmi egyéb. Kerülöm, mert félek, hogy megéget, most is éppen azt teszi.
- Mondjuk annak örülök, hogy se a gyerekemet nem vetetted el, sem nem jöttél rá mellettem, hogy leszbikus vagy.
A jobb kezemet kicsit felemelve az ölemből, hüvelykujjam az égnek emelem, hogy érezze, ezért tényleg hálás vagyok, ez a része legalább király. A többi… kellemetlen.
- Szóval, amíg nem tudod, hogy mi van a nempasiddal, addig számíthatok rád, hogy felbukkansz olykor, vagy ez csak… szóval…csak hiányod volt?
Nem tudom szebben megkérdezni tőle, nem akarok köntörfalazni, azt szeretném, ha értené, hogy mire lyukadnék ki, szívem szerint. Hogy mire utalok éppen. Csak értsen meg, és legyen őszinte.

Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 20:34 Ugrás a poszthoz

Brown

- Én ezt Arianaról sem feltételeztem soha, és nézd mi lett.
Vonom meg a vállaimat teljesen természetesen. Már nem haragszom rá, tudunk értelmes felnőttek módjára beszélgetni, tudunk viccelni, talán már barátian tekintünk egymásra. De! Mert persze mindig van egy de, azon nem tudom túltenni magam, hogy lenne egy gyerekem.
Egy fiú. Néha álmodok vele. Az arca lágy vonású, mégis az egész gyerek kissé kötött. Barna göndör tincsek, a szeme teljes egészében engem idéz. Néha álmodok vele, ahogy tanuljuk a dínókat, ahogy repülőgép maketteket építünk. Biztos vagyok benne, hogy fiúnk született volna. Korábban is álmodtam már vele, még azelőtt, hogy tudtam volna, Ariana terhes volt. De ezt nem meséltem el senkinek. Nem szívesen osztok meg emberekkel ilyet. A kisfiú az én titkom. Néha agyalok rajta, látom őt magam előtt. Ritkán, de élénken.
- Ezt.
Bólintok is, mert valóban ez volt a célom, hogy megkapjam, ami véleményem szerint nekem jár. Beszélgetni akartam, de pontosan tudtam, hogy ezt nem kaphatom meg azelőtt, hogy ne elégítettem volna ki. Most sokkal nyugodtabb, mint amikor lent ült a nevetséges összeállításában, akkor szinte vibrált körülötte a levegő, most pedig mosolyog, nyugodt. Megkapta, ami hiányzott neki, és én is megkaptam, ami hiányzott nekem. Bal lábamat felhúzva, térdemen pihentetem meg a kezem, és úgy nézek rá hosszan.
- Tőlem csinálhatjuk ezt.
Felelem végül teljes nyugalomban, mert így gondolom. Valljuk be, a szex kettőnk között mindig is egy olyan dolog volt, ami jól ment. Veszekedhettünk, lehettünk rossz passzban, lehettek nézetkülönbségeink, de a szex, az mindig nagyon adta magát.
- Amíg a te Payne-ed vissza nem jön.
Azonban határt kell szabnunk, és úgy vélem, jelenleg ez a kompromisszum nagyon is kielégítő.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 21:10 Ugrás a poszthoz

Brown

- Nem hasonlítgatlak, magyarázatot kerestem.
Mert ugyebár, ahogy Ariana nem adta meg nekem a miértet, úgy Ophelia sem. Egyikőjük se mondta meg, hogy miért hagyott el, csak úgy nem voltunk már többé egy pár, csak úgy vége lett, és ilyenkor az ember agya, ösztönösen azon elmélkedik, hogy mégis miért lett vége. A bizonytalanság a legrosszabb.
- Semmit.
Felelem őszintén, ahogy közelebb araszol hozzám. Furcsa, de nem várok magyarázatot, már nem. Akkor nagyon örültem volna neki, ha azt mondja, úgy érzi, mellettem nem tud teljes lenni, vagy azt, hogy Jason Payne inkább fekszik neki. De az, hogy csak zokog, és nem tudja kimondani, hogy gyáva módon hallgatott akkor, nem vitte előre a történéseket. Ha akkor elmondja, nem hiszem, hogy gond lett volna közöttünk. Mostanra viszont felhúztam egy védőfalat, és nem tudom, hogy ez valaha lerombolható lesz-e. Nem szeretem megégetni magam.
- Ha holnap visszajön, akkor egészségedre a kielégítést, és kösz, nekem is jó volt.
Felelem végig a szemébe nézve, mer ha holnap visszajön, nem nagyon hiszem, hogy van miről beszélnünk. Ha Jason holnap belibben az életébe, őt fogja választani, én pedig nem leszek harmadik kerék, mert nem akarok valakinek csak a “b oldal” lenni. Én azt akarom, hogy akarjon, hogy csak engem akarjon, és jelenleg nem tudom elhinni, hogy Ophelia beérné velem. Csak nincs itt Jason, és ő aggódik, kielégítetlen, és ezért jött el hozzám. Ennyi történt. Tudom, a szívem bármennyire is szeretne mást hinni, most az eszem a döntőbb érvelő.
- Ha soha nem jön vissza? Ki tudja mi lesz akkor. Az idő eldönti, gondolom.
Nézlek, ahogy ott ülsz, és tudom mit akarsz. Ha valamiben tudom, hogy jó vagyok, akkor az ez. Ideális szexpartner, hiszen nem kéretem magam, elég csak a jó szögben ülnöd, hogy ujjaim elinduljanak melleid felé, elmélkedő arccal simogatom őket, izgatom a bimbóidat, de nem mozdulok közelebb, még nem. Csak bal kezemmel járom be a két melled minden szegletét, és élvezem azt, ami az arcodra kiült.
- Nem tudom, melyiknek örülnék jobban, Brown.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 21:12 Ugrás a poszthoz

Brown

- Nem nagyon akartalak látni.
Vallom be őszintén, mert ez az igazság. Jobb volt, hogy utána nem találkoztunk egyáltalán, hogy nem kellett az arcát néznem, a hangját hallanom. Nem akartam róla egyáltalán tudomást venni. Egy ideig úgy bántam vele, mintha nem létezett volna, mintha sosem lett volna. Nem akartam vágyódni utána, nem akartam semmit.
Elmosolyodom, ahogy nulláról százra pörög, és hirtelen kezd el mérgesen beszélni, felpattan, kutakodik a holmija után, és vádol. Felsétáltam, és ő fehérneműben állt előttem, senki sem kényszerítette, hiszen én csak megérintettem a kezét, semmi többet nem tettem. Nem kényszerítettem rá, hogy feljöjjön, nem én téptem le róla a ruháit, és mégis én vagyok a szemét. Van egy pont azonban, amikor már nem tudok csak ülni, és hallgatni őt, amikor felkelve elkapom a csuklóját, hirtelen rántom magamhoz, nem hagyva egy lélegzetvételni távolságot sem.
- Még nem végeztünk.
Mordulok bele a csókba, és tudom, hogy ő is akarja még, hogy bármennyire is azt mondja, hogy nem, bármennyire is játssza a sértett dívát, újra és újra széttenné a lábaid, és élvezné, hogy közéjük mászom. Szorosan tartom, és nem érdekel, ha ellenkezik, tudom, hogy csak megjátszott, hiszen éppen az előbb mondta ki, hogy akar engem, ahogy én is őt. Igen, tudom, hogy akarjuk egymást. De meddig? Amíg Jason Payne fel nem bukkan a széles vállaival? Nekem most nem megy az, hogy megbízzak benne.
- Heteid voltak arra, hogy megmagyarázd. Heteid.
Közben visszavezetem az ágyhoz, kényszerítem, hogy visszafeküdjön rá, fölé hajolva, mélyen az arcába hajolok, mélyen a szemébe nézve, fogságba tartva a tekintetét.
- Akarlak. Szeretlek.
Nem hazudok, akarom őt, szeretem őt. A szerelem könnyen elmúlik egyeseknél, másoknál nem, vagy talán soha. Fölé hajolva tartom magam, fogságban tartom őt.
- De nem tudok bízni benned. Most nem.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 21:14 Ugrás a poszthoz

Brown

- Bocsánatot kérni.
Halkan mondom ki ezt a két szót, mert nem akartam, hogy bocsánatot kérjen, azt akartam, hogy mondja el, hogy őszintén beszéljen róla, hogy mi a bánat baja van. De nem, ő csak sírt, én vártam, és semmi nem volt jó. Nem mondta meg, hogy miért. Nem mondott nekem semmit.
- Épp azon dolgozom.
Felelek szemtelen hangon, amikor javasolja, hogy basszam meg. Igen, az a tervem éppen, hogy most megint jól magamévá teszem. Az előbb ő nem csókolt vissza, én viszont megteszem, mély élvezettel a csók iránt. Élvezem, hogy vele lehetek, ezt kár tagadni, de nem hiszem, hogy megérti azt, amit mondok neki. Valahogy úgy érzem, hogy nem érti meg, hogy mindennek súlya van, minden tette következményekkel jár. Nem ellenkezem, amikor fordít rajtunk, szorosan magamhoz ölelem, és lehunyt szemmel élvezem, ahogy az illata, a haja, körbeleng.
- Nem haragszom.
Felelem csendesen, de ez nem jelenti azt, hogy mindent úgy folytatunk, mintha semmi sem történt volna, hogy folytatunk bármit is. Nem tudom ezt megígérni, nem tudom azt mondani, hogy majd minden megy tovább, mert nem vagyok benne biztos, hogy mehet tovább. Viszont érzem, hogy fárad, hogy el fog aludni, így elengedve őt, a mágiámat segítségül hívva, egy plédet terítek magunkra, és én is lehunyom a szemem.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 19. 21:16 Ugrás a poszthoz

Brown

- Nem hazudok.
Tényleg nem, mert nem haragszom. Megbántott, és nagyon mérges voltam, de nem tudok haragudni, mert egyszerűen nem olyan ember vagyok. Riára se haragszom, pedig szerintem mind a kettejüknél minden okom megvan rá, hogy örökre haragudjak. Mégsem teszem. Nincs értelme. Hallgatom őt, csukott szemmel, szándékosan nem nyitom ki. Csak szeretnék aludni, addig, amíg felkelve már nem lesz itt. Ahhoz ért a legjobban, hogy lelépjen. És ha nem lesz itt, akkor nem kell tovább feszegetnünk ezt a témát, mert tényleg nem kellett volna felszakítania a sebet. Csak csináljuk és lépjünk tovább. Nyilván nem lesz semmi olyan, mint volt, de attól még az elmúlt pár óra jó volt, és hagyhatnánk ennyiben. Csak simán jó volt, köszönjük. De nem, még mindig beszél.
Próbálom egyenletessé tenni a lélegzésemet, hogy ne kelljen erre felelnem, mert valljuk be, hogy ez egy meddő vita lenne, semmi több, én pedig nem szeretnék ezzel sokkal tovább foglalkozni, mert semmi értelme nem lenne. Szerintem legalábbis nem. Ha úgy alakul az életünk, hogy egymás mellett kell kikötnünk, akkor egymás mellett leszünk. Ha nem, akkor nem. Ariana is visszatért az életembe, bár nem nagyon hittem volna, hogy ez még megtörténik, és mégis így alakult.
Átölelem szorosabban a takaró alatt, és ahogy ő, úgy én is álomba merülök. Elég volt ez mára, bőven elég. Hogy mit hoz a reggel, azt meg majd meglátjuk még.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. augusztus 29. 10:19 Ugrás a poszthoz

Abigail.


Szeretem a pörgősebb és a nyugodtabb napokat is. Ha pörög, akkor én is kint pörgök, ha nyugis, akkor tudom csinálni a könyvelést, a különböző papírmunkákat. Az életem ezen részével teljesen elégedett vagyok. Éppen a múltkor vicceltünk azzal, hogy már minden pénzt, amit kártyával kerestem, tisztára mostam, innentől élhetek én is tisztességesen. Többnyire. Vannak ezek a nőügyeim, erre még annyira nem vagyok büszke, de  jelenleg élvezem. Muszáj, mert csak így van esélyem arra, hogyha egyszer berobog az ajtón az igazi, hogy "helló, jöttem", akkor ne akarjak már kifelé tekintgetni.
A mai nap olyan kettős, eddig a számokkal voltam elfoglalva, most pedig éppen semmi dolgom, ezért kicsit kitekintek, hogy lehet-e valamit csinálni. Mei most érkezik vissza a következő rendelésért, abban már biztos vagyok, hogy a lányé lesz év végén a legvaskosabb prémiumboríték. Ahogy elhaladok mellette, rámosolyogok, és látom, hogy minden rendben zajlik, így tovább haladok. Köszöntök néhány visszajáró vendéget. Az egész nap ilyen, kellemes. Este záráskor felajánlom a maradást, és mindenkit hazaküldök, mert jól dolgoztak, megérdemlik, hogy pihenjenek egy kicsit. Szépen elrendezem az asztalokat, a helyiség nagy részét rendbe rakom. A tányérok és evőeszközök mosogatják magukat, a szószos tálak sorba állnak. Teljesen ideális minden. Mindig a kellemes estéken történnek a váratlan fordulatok. Ilyen ez a mai is.
- Abigail!
Szélesen elmosolyodok, ahogy a hang irányába fordulok. Ezer éve nem láttam, ha bárkit kérdeztem, értsd Cath, Ariana, Helena, senki sem felelt. Senki. És ez volt a leggyanúsabb. Rendesen elkezdtem elhitetni magamban, hogy Maxwell képes megölni a saját gyerekét is a pénzért, és üdítő a látvány, hogy mégsem tett így. Bólintok a kérésre, és várom, hogy belépjen a csodapasi, aki miatt eltűnt. Azonban, ahogy kilép, majd vissza, lefagyok. Különben már rég ott lennék, hogy segítsek neki, így azonban csak állok, mint egy hülye, és nézem őt.
- Mint a legtöbb Payne.
Mert ez jellemző rájuk, eltűnnek, felszívódnak, aztán a legváratlanabb pillanatban újra megjelennek. Darabosan lépkedek felé, mint aki azt hiszi, hogy egy álomban van. Még meg is csípem magam, hogy felkeljek kicsit, de nem, ez nem álom. Ahogy a kislány fölé hajolok, vonásaim ellágyulnak.
- Azta.
Egy kisbaba. Leguggolva, óvatosan simítom meg az apró, ökölbe szorított kézfejet. A puha, fehér bőr, az apró ujjak, melyek ujjaim után nyúlnak, és rászorítanak. A szívem megtelik szeretettel.
- Szép, mint az anyukája.
Nem is figyelek arra, hogy beszélek, mert teljesen lenyűgöz a látvány. Az apró, nyugodt baba. A szemeim csillognak, ahogy nézem őt. Egy új életet. Ajkai rezdülnek, pici nyelvét kidugja, mosolyog. Egy kis csöppség. Nagy nehézségek árán elszakítom a tekintetem tőle, és Abigailre emelem.
- Felvehetem?
Utoljára módosította:Frank Arie Martin, 2019. augusztus 29. 10:20
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. szeptember 2. 19:49 Ugrás a poszthoz

Faith és Zara

- Ugyan, szívesen segítek.
Meg jó is egy kicsit kimozdulni, kicsit nem a gondolataimban lenni. Sétálni. Zara pedig egy tünemény. Finom baba illat, édes mosoly.
- Viszem én.
Lépek a babakocsihoz, hogy egy kicsit tudjon pihenni, kicsit lehessen a saját világában. Tolja ő eleget a lányát, a többire itt vagyok én. Nekem amúgy is még új, és valami olyan, amit azt hittem, mostanra megtapasztalok. Nem így lett.
- Szóval, miben gondolkozol? Több opciót is néztem. Az eladó házak ára közepesen magas. Vannak a bérlakások, azokat folyamatosan adják át, és a társaslakásokban még vannak kiadó szobák. Melyik utca a szimpatikus?
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. szeptember 2. 20:03 Ugrás a poszthoz

Abigail

- A legjobb barátom kikapott magának egy Payne-t, szóval nem nagyon tudok megszabadulni a családtól.
Felelem mosolyogva, mert tény és való, hogy Denis ugyan Brightmore-rá tett egy Payne lányt, de a lánnyal együtt azért ott a család is, és hát:
- Arianaval is jóban vagyunk.
Nem úgy, mint annak előtte, de jobban. Bár már nem vagyunk együtt Opheliával, de megtanított arra, hogy fogadjam el azt, amit Ariana tett, és bár nem szívesen, de beláttam egyet s mást.
- Mi lenne, ha te is a Tündérmanóba költöznél? A Payne-ek szeretik azt az utcát. Ott lennének a tesóid kéznél. Ott is van ilyen bérelhető ház.
Szerintem nem hülyeség, nem tudom, hogy ő hogyan van vele, de Zara később együtt játszhatna az unokatestvéreivel. Az azért elég jó lenne, nem?
- Gondolod, hogy felbukkanna?
Kérdezem a hajamba túrva, kérdésére zavartan elmosolyodva.
- igen, tegnap. Még nagyon be van állítva. Rendes, hogy észrevetted.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. szeptember 2. 20:20 Ugrás a poszthoz

Abigail

- Igen, Denis.
Hogy pontos legyek, mert én szeretem a nevén nevezni. Talán nem hasonlítunk egymásra, de pont ezért megy minden könnyen. Szerintem senki sem hiszi, hogy Denis és én egy barátságot ápolunk, de ez az igazság.
- Lehet, mindenesetre jól áll neki, ragyog.
Én pedig ennek csak örülök, ahogy annak is, hogy tetszik neki a Tündérmanó. Szerintem gyereknevelésre a legideálisabb, mert a legcsendesebb. A Macskabagoly nekem túl hangos, a Holdfény meg olyan semmilyen még. A Tündérmanóban viszont sok a gyerek, szóval teljesen jó.
- Öhm, nem tudom, de ha megtalálod őt, akkor kérdezd meg tőle.
Mert, hogy nincs senkim. Tudom, amikor eltűnt, még volt, de az akkor volt. Azóta már más a felállás.
- Ő is egy Payne-é lett. Vagy lesz. Nem tudom most, hogy hol állnak.
Nem is akarom tudni igazából. Ophelia döntött, és nem mellettem.
- Szóval tervezel apát a csöppség mellé?
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. szeptember 2. 20:54 Ugrás a poszthoz

Abigail

- Ariana vagy Cath?
A kérdés jogos, mert a Payne lányok nagyon könnyen képesek a padlón kikötni. Ez pedig mind a két lányra igaz, szóval tök jogos a kérdésem.
- Ja engem nem érint mélyen.
Vonom meg a vállam, mintha valóban nem érintene, pedig erről szó sincs, mert megérintett, de jobb most, mint öt vagy tíz év múlva, amikor a gyereke és a férje mellől lép le, mert rájön, hogy ő mégis inkább Jasonnel akar lenni. Azt hiszem én a legtöbb lánynak átmeneti állapot vagyok az igazi előtt.
- Miért ne lennél vonzó? Szerintem tök hülyeség retusálni a képeket. Ha élőben találkoztok, akkor cikis, hogy kamuztál.
Én legalábbis így látom. Nem értem, hogy miért jó ez az egész retusálás. Vékonyítanak a csípőn, növelnek a melleken, de a végén az lesz, hogy nincs rajtuk semmi igazából.
- Rapid randi?
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. szeptember 2. 21:29 Ugrás a poszthoz

Abigail.

- Jól lesznek mind a ketten.
Mert a Payne lányok erősek. Néha saját maguk sem tudják, hogy mennyire erősek, de azok. Nagyon is.
- Nem nagyon szhoktam ideges lenni. Néha, de többnyire nem. Nem tesz jót az elemi mágiámnak.
Nem is szeretek ideges lenni, és nem is tudok. Azt hiszem, akkor, amikor visszajött egy körre, akkor engedtem el igazából Felit is. Valószínűleg, ha most jönne a pizzériába, kedvesen köszönteném.
- Tekintve, hogy az emberek eleve rosszabbnak látják magukat, mint amilyenek, nem csodálom, hogy nincs magadhoz egy jó gondolatod se. De nem vagy gáz, ha erre gondolsz, csak anya. meg kell tanulnod elfogadni magad, és ragyogni. Ha valaki téged akar, akkor mindenhogyan téged akar.
Én ezt nem nagyon szoktam ilyen mélyen vizsgálni. Nem ő volt az igazi, majd jön más, béke.
- Hát, elmehetünk, de nem ígérek semmit. Most egy kicsit nem akarok senkivel se komolyabban összegabalyodni. Most csak élni akarok.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. szeptember 7. 10:04 Ugrás a poszthoz

Abigail


Óvatosan veszem át a kicsit, és fektetem a mellkasomra, vigyázva, hogy az érzékeny feje jó szögben legyen. Mostanában rengeteg gyerekekkel kapcsolatos könyvet kiolvastam, hogy tudjam, mit kell majd csinálni, ha megszületik a nővérem babája.
- Elég sok ember van a családotokban, aki gyerekközpontú, szerintem nagyon elkényeztetik majd, bármit is teszel. Ha sosem vennéd fel, akkor is állandóan lenne valakinél.
Sok időt töltöttem a Payne családban, ezért tudom, hogy a kislányért szinte mindenki megveszik. Látom is magam előtt, ahogy a kis Zara elveszik teljesen Jason hatalmas karjaiban. A csupaszőr, hatalmas férfi a legnagyobb szívvel megáldott családtag, aki odáig van a gyerekekért, türelme végtelen. Akárhányszor találkoztunk, a körmén csillogó lakk, hajában kusza fonatok, királylányos masnik, csatok, korona. A lányok állandóan díszítettek rajta valamit. Will is szereti a gyerekeket, nem véletlenül specializálódott gyermekorvosnak, míg Cath önkéntesként az óvodában dolgozik. Nem hiszem, hogy lesznek itt gondok azzal, hogy ki vigyázzon a kis Zarára.
- Az esküvő?
Nem értem, hogy mi volt az, ami ott rossz volt. Álomszerű inkább, hiszen végül a Payne lány a Brightmore fiú felesége lett, áldás, békesség. Mert aki már látta őket együtt, az nem hiszi, hogy akkora szenvedés lenne ez a házasság. A legjobb barátok, jól megértik magukat a barátságon túl is, szóval szerintem ez jól alakult. Még ha ugye az a bizonyos szerelem másnál is kötött ki. Furcsa, de életem két nője után már nem vágyom a szerelemre, inkább egy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretettel teli kapcsolatra.
- Jobban döntöttél, mint Ariana, annyi szent.
Simogatom a baba hátát, és közben figyelem Abigail nyugodt arcát. Szerintem jól tette, hogy hozzám jött.
- Mik a terveid?
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. szeptember 7. 15:45 Ugrás a poszthoz

Random kisasszony

Csajozz úgy, mint Vajda Ricsi!
Sosem szép dolog elbukni egy fogadást, főleg, ha nagyon benne vagy a sikerbe, meg a nyerő szériába. Azt hiszem, a kártyát próbálom így ignorálni az életemből, főleg mivel nemrég nyílt egy hely, ami arra alkalmas, hogy elbukjam minden megtakarításom, vagy lecsukjanak, ha zsigerből számolni kezdem a lapokat. Erről nem tehetek, berögzült.
Szóval mivel elbuktam a fogadást, egy hatalmas csokor vörös rózsa és a legszebb öltönyöm kíséretében járom az utcákat, és osztogatok minden nőneműnek egy-egy virágot és mondok egy-egy bókot. Az arány eddig egész jó, csak három férj/barát/vőlegény fenyegetett meg halálosan. De hatan mondták, hogy még nem próbálták a pizzériát, de beugranak egyszer. Kettős a mérce jelenleg.
- Szerintem nincs még egy ember a világon, aki ennyire gyönyörű szemeket kapott az angyaloktól, mint te.
Nyújtom a szökőkút mellett álló fiatal nőnek a rózsámat, remélve, hogy nem öl meg.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. szeptember 13. 22:04 Ugrás a poszthoz

Random kisasszony

Csajozz úgy, mint Vajda Ricsi!
Sosem szép dolog elbukni egy fogadást, főleg, ha nagyon benne vagy a sikerbe, meg a nyerő szériába. Azt hiszem, a kártyát próbálom így ignorálni az életemből, főleg mivel nemrég nyílt egy hely, ami arra alkalmas, hogy elbukjam minden megtakarításom, vagy lecsukjanak, ha zsigerből számolni kezdem a lapokat. Erről nem tehetek, berögzült. Fogadásokat kötök. Semmi pénz, csak a jóöreg szivatást. Szivatjuk egymást mindennel, amivel csak lehet, és párszor ebbe a vendégeinket is belevonjuk. Persze nem sokszor, azért mi is szeretnénk, ha még lenne forgalmunk. De mondjuk azt eléggé szeretik, amikor részesei lehetnek a megvicceléseknek és elbukott fogadásoknak.
Ebből a bevezetőből már mindenki kitalálhatta, hogy mi történt. Igen, elbuktam egy elég tutinak tűnő fogadást. Biztos voltam a sikerben, és mi lett a vége? Bumm, szívtad! A fogadást bukónak azt mondtuk, úgy kell csinálnia, mint ahogy a kampányidőszakban ifjabb Vajda Richárd járt el. Neki is bejött, még nekem is bejöhet. Éppen ezért most egy hatalmas csokor vörös rózsa és a legszebb öltönyöm kíséretében járom az utcákat, és osztogatok minden nőneműnek egy-egy virágot és mondok egy-egy bókot. Az arány eddig egész jó, csak három férj/barát/vőlegény fenyegetett meg halálosan. De hatan mondták, hogy még nem próbálták a pizzériát, de beugranak egyszer. Kettős a mérce jelenleg.
- Szerintem nincs még egy ember a világon, aki ennyire gyönyörű szemeket kapott az angyaloktól, mint te.
Nyújtom a szökőkút mellett álló fiatal nőnek a rózsámat, remélve, hogy nem öl meg. Egyedül áll, egyelőre nem látok felém fújtatva közeledő férjet. Még az is lehet, hogy szerencsém lesz.
Frank Arie Martin
INAKTÍV


Pizzamester
RPG hsz: 159
Összes hsz: 358
Írta: 2019. szeptember 23. 17:44 Ugrás a poszthoz

Random kisasszony


Annyira bájos. Hirtelen ez a szó ugrik be róla, hogy olyan kedvesen ártatlan és édes, hogy bátran kijelenthetem, ilyen női egyeddel itt időtlen idők óta nem volt dolgom. Már éppen azon kezdtem gondolkozni, hogy ezek a lányok elvesztek, vagy éppenséggel ki vannak tiltva Bogolyfalváról, amikor hirtelen megjelenik ő. Vajon csak rendszerhiba, és nem vették észre, hogy ő egy kedves és őszintén ártatlan hölgy, vagy éppen körözés alatt áll? Talán szólnom kellene neki, hogy bújjon el, nehogy átformálják, és tapadós döggé váljon. Nem hiszem, hogy csak álca lenne, amit mutat, ennyire nem lehet ez természetes valami, ami nem igaz.
- Nem foglak bántani, ne félj tőlem.
Hogy is lennék képes bántani? Nem mintha alapból szándékomba állna bárkit is bántani, szó sincs erről, de abban egészen biztos vagyok, hogy ő lenne az utolsók egyike a földön, akit mégis bántanék, ha úgy alakul. Hogy érezze, tényleg ártatlan vagyok, a levegőt segítégül hívva simítom meg az orcáját csak egy pillanatig, nem akarok illetlennek tűnni.
- Jól állnak a színei.
Teszem még hozzá kedvesen, mielőtt ellépnék mellette, hogy megkönnyebbüljön, tényleg nem vagyok valami furcsa szatír, de egy pillanattal később vissza is fordulok hozzá. Ismerős, mintha láttam volna már valahol. Nem élőben, inkább nyomtatásban. Nem is ő, hanem ami belőle fakad, az őt körülvevő nyugodt és mégis borzongató aura az, ami olyannyira ismerős. Talán csak bolond vagyok.
- Neked adom az összeset.
Jelentem ki határozottan, vissza lépve, felé nyújtva a csokrot. Ő az első, aki úgy illetődik meg, hogy az bennem is nyomot hagy, így ha elfogadja, csak boldoggá tesz, viszont azt hiszem jobb lenne, ha ezek után inkább mennék, mert semmi kedvem megdönteni az előbbi elméletet, mely szerint én egy rendes fiú vagyok.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Frank Arie Martin összes hozzászólása (220 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] 8 » Fel