Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Pont, mint első találkozásunkkor, az ajtóhoz legközelebbi bárszékhez sétálok, és lassan, ráérősen kezdek vetkőzni. Kabátomat az enyém melletti székre dobom, majd bőrtárcámat előhúzva farzsebemből kiteszem a pultra. Aztán, mikor kényelmesen elhelyezkedtem, felpillantok. Tekintetemmel Arianát keresem; a csalódottság, ami minden rezdülésemből ordít, marja a szememet is.
Nem szólok semmit, csak szúrósan nézem őt, és közben a tárcámmal játszom. Ha rám néz, akkor sem fordítom el a fejem, mozdulatlan tartom vele a szemkontaktust. És várok.
Koránt sem biztos, hogy azt, amit mondani akarok neki, itt és most kellene elmondanom, de tudvalevő, hogy a türelem nem erősségem. Mostanra pedig végérvényesen elfogyott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A szívem hőbörög, és érzem, hogy hamarosan elpattan az utolsó, még ép idegszálam is, és én is dühöngő vadállatként fogok viselkedni. A tekintete, ahogy rám néz, a barna pillantás, miként az enyémbe fúródik... Hányni tudnék.
A szívem a torkomban dobog, a hangom bent reked, és bár akarom, képtelen vagyok levenni róla a szemem. Meredten bámulom őt, a vonásaim megcsömörlöttként keményednek meg. Az arcom színtiszta gyűlölet, kezeim ökölbe szorulnak a pult alatt.
- Undorító vagy - mondom szárazon, egyenesen azokba az ártatlan bociszemeibe, amiket olyan jól tud használni, és közben érzem, hogy a téboly rátelepszik arra az egyetlen gondolatra, ami az egész elmémet magáévá teszi.
A szívem egyszerre forró és jéghideg. Ariana elvett tőlem valami nagyon fontosat, valamit, ami értékes volt és igazán számított nekem. Legszívesebben elmondanám neki, de azt sem érdemli, hogy egyáltalán hozzászóljak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

És nem mond semmit. Hát persze, hogy nem mond semmit... hiszen tudja jól, hogy igazam van, és a szégyen beléfojtja a szót. Vicces, el is kezd rázni a száraz, érzéketlen nevetés. Aztán elnémulok, és az arcom torzulni kezd, de a szemeimet még mindig rajta tartom. Nem hiszem el, hogy ilyen ember. Hogy képes volt rá. Hogy férjhez megy, hogy már évek óta édesanya kellene, hogy legyen, hogy ekkora csalódást tudott okozni nekem. HOGY CSALÓDÁST TUDOTT OKOZNI NEKEM. EZ A SENKI. EZ A PULTOSLÁNY. EZ AZ UNDORMÁNY.
- NA MI VAN, ARIANA?! - hirtelen vágok mindkét tenyeremmel a pultra, és vörösben égő arccal ordítok rá. - Elvitte a cica a nyelved, ha?!
Nem érdekel, hogy nem vagyunk egyedül, észre sem veszem a körülöttünk levőket. Tőlem még a New York Times is lehozhatja, hogy Vajda Ricsiből meggondolatlan viselkedése miatt a büdös életben nem lesz politikus.
A pulton támaszkodó kezeimen dagadnak az erek, és most nagyon, de nagyon komoly önfegyelemről teszek tanúbizonyságot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Pont lesz*rom, hogy mikor tette, hogy hány éves lenne a gyereke, meg hogy még ő maga is gyerek volt, és félt. Szegény pára! Reszkető ajkakkal nézem őt, világos szemeim véreresek, és marja őket a könnyfátyol, amit az ideg idézett elő.
- Most meg hozzá mész - mondom halkan, gúnnyal átitatott hangon. - Bravó. Ezért k*rvára érdemes volt!
A kezeimet a hűvös márványhoz szorítom, egyre csak nyomom őket a pulthoz, hogy még véletlenül se mozduljak meg, vagy tegyek olyat, amit később esetleg megbánnék.
Megrázom a fejem, aztán nevetni kezdek. Először csak alig hallhatóan, néhány pillanattal később viszont már hangosan, egészen ijesztő erővel.
- Hihetetlen vagy, tudod... - pillantok fel rá mosolyogva, elismerően. - Én meg egy utolsó, szerencsétlen idióta. Ja. Csodálatos...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- És mit kellene csinálnom? Menjek el apádhoz, és kössek üzletet a fejed felett, hah? - szűröm fogaim között a szavakat, míg felemelkedve a székről a pultra hajolok, és jobbommal újra meg újra rácsapok a márványra. - MIT KÉNE CSINÁLNOM, ARIANA?!
A jól beállított, oldalra fésült hajam összekócolódik, néhány szőke tincs kivörösödött arcomba hullik. A szám vérzik, és még csak észre sem vettem, hogy felsértettem.
- Én tavaszig nem léphetek - sziszegem dübörgő szívvel, majd egy lélegzetvételnyi idő múlva újabbat vágok a márványra.  - B*SSZAMEG! - kiáltok fel, és lehajtom a fejem. Aztán visszanézek Arianára, és üvöltve folytatom. - NEM TEHETEK ÉRTED SEMMIT, ÉRTED? SEMMIT. NEM TUDOK SEGÍTENI RAJTAD.
A kín felduzzasztja a homlokom közepén végigfutó kék eret. Annyira szeretném megakadályozni, hogy Ariana férjhez menjen, de engem is köt a saját életem, a saját családom, a saját ígéretem...
- Nem tehetek semmit - suttogom, és elernyedt testtel hajtom fejem a hideg márványra, miközben visszaereszkedek a székre. Oldalra, egyenesen a semmibe nézek, és olyasmiket suttogok, amiket ezelőtt még soha. Tehetetlen vagyok. Tessék-lássék, itt van valami, amit nem oldhatok meg. Nem tudom, mit utálok jobban: hogy Ariana egyszer már teherbe esett, vagy, hogy nem én veszem feleségül. Patt-helyzet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A hideg márvány tompít a fájdalmon, amit a lüktető halántékomban érzek, de ahhoz nem elég, hogy elfeledtessen velem mindent. Csak fekszem ott lehunyt szemmel, először azt sem veszem észre, hogy valami hozzáér a karomhoz. Úgy tűnik, néhány percre teljesen kizártam a körülöttem levőket, a hangokat, a meghökkent tekinteteket és velük együtt a teljes világot is.
Végül felemelem a fejem, és a tálcára készített ital fölött Arianára nézek. Az egyik szememből kibuggyan a harag, és sós cseppként folyik végig az arcomon. Undorodom az előttem álló nőtől, és az érzés - be kell vallanom - iszonyúan fáj. Még csak hasonlót sem éreztem soha. Ha megszólalnék, biztos vagyok benne, hogy olyat mondanék, ami neki is fájna, azt meg... magam sem tudom, akarom-e. Mondjuk azt is tudom, hogy előbb-utóbb ki fogom őket mondani, ahogy azt is, hogy ez mit jelent. Nekem, neki, kettőnknek. De egyelőre nem szólalok meg, szavak helyett csak nézem őt csendben, egy kicsit fáradtan, egy kicsit megtörten, egy kicsit úgy, mintha most látnám utoljára. Talán így is van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Követem a tekintetét, látom ahogy a kezemről végigkúszik a karomon, keresztül a mellkasomon, a számon és orromon át a szememhez ér. Még csak nem is pislogok. Az ajkaim szorosan tapadnak egymáshoz, hogy valamelyest leplezzem: az idegtől egész testemben remegek. Ha nem szorítanám őket, vacognának a fogaim.
Elfáradtam.
A szavaira bólogatok, majd nagyot nyelek. Az ajkaim mintha csalódottan görbülnének le.
Egyetlen sóhaj, mielőtt megszólalnék.
- Végeztem, Ariana - mondom, és bár gondolatban mást is hozzáteszek, annyi emberség még belém is szorult, hogy ne alázzam meg ennyi ember előtt, épp a munkahelyén - már, ha eddig nem tettem. Ez kérdéses.
Remélem érti, hogy ez az egyetlen szó: végeztem, valójában mit jelent, és ha találkozunk, lesz annyi tisztelet benne, hogy olyan eleganciával fordítsa el az arcát, mint azt egy Payne lánynak illik.
Az italhoz hozzá sem érve állok fel, és a hajamba túrva, de magamhoz képest még így is kócosan sétálok ki a pubból.

// //

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A pincérlányra mosolygok, mikor megkérdezi, mivel szolgálhat ezen a fagyos reggelen, de ahelyett, amit egy régebbi Ricsi mondana, inkább csak kérek egy csésze kávét, hozzá vizet, pirítóst avokádókrémmel, paradicsommal és egy kis rukkolát hozzá. Azután átpillantok a színésznőmre, és kiszélesedő mosollyal kérdezem:
- Drágám, neked mihez lenne kedved? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Statisztikailag bizonyított, hogy a nőknek mindig a partnerük rendelése kell - a számszegletében bujkáló mosollyal jegyzem meg, míg felkönyökölök az asztal szélére. Élvezem, hogy nem otthon vagyunk, és végre találtunk egy szabad délelőttöt, mikor mindketten ráérünk egy nyugodt reggelire. Egész meglepő, de ez olyan felszabadulttá tesz, hogy esküdni mernék, még a szemeim is másként csillognak.
- Mutatok valamit - somolygok, de már nyúlok is az asztal szélére állított napilapért, amiben a legfrissebb Edictum egy példánya rejtőzik. Mintha az iskolaújság önmagában szégyen lenne, azt a Hírmondóval együtt nyújtom át Lilinek, aztán imaformára kulcsolt ujjaimra támasztott állal kezdem nézni őt, és várok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Megforgatom a szemeimet, de az a mosoly, amivel nézem, meg sem rezdül. Úgy érzem, ma történhet bármi, nekem akkor is ez lesz az elmúlt hónap legszerencsésebb, legnagyszerűbb napja.
- És nézd a képet - dőlök kicsit előrébb, hogy a mutatóujjammal pont elérjem a cikkben mosolygó képmásom arcát. - Látod, hogy nézek rád?
Le se tudnám tagadni, mennyire büszkévé tesz a hiteles alakítás, amit nyújtok. Mennyire menő már!
- Huszonnegyedikére van már programod? - kérdezem már visszahelyezkedve a székre, és a kezembe veszek majd forgatni kezdek egy különleges forró csokikat reklámozó itallapot.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Az, hogy ilyesmit csinál, igazából már se nem feltűnő, se nem meglepő, sőt néha még el is nevetem magam rajta, aztán folytatom, amit elkezdtem. Most erősen bólogatok, és nagyon, de nagyon büszkén mosolygom át a színésznőre.
- A következő darabban akár már Rómeó is lehetnék, nem? - kérdezem vigyorogva. - Előadhatnánk a Franz-féle adaptációt.
Megvonogatom a szemöldökeim, majd a pincérlányhoz fordulva szívélyes hangon köszönöm meg a kiszolgálást.
- Arra gondoltam, hogy felugorhatnánk Pestre - mondom, míg előkészítek egy pirítóst. Az avokádókrémből játékos szigorúsággal pillantok fel a lányra. - De csak az óráid után.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Pazar - vigyorgok át rá, majd fájdalmasan felsóhajtok, mielőtt folytatnám. - Ha inkább Belle lennél, rendben, leszek a Szörnyeteg - suttogóra fogom, és kissé előrehajolva mélyen Lili szemébe nézek. - Megerőszakollak és megeszlek. Grrrr.
Nem tudom, más pároknál milyen egy kellemes, nyugodt reggeli, de én a magam részéről el sem tudnék képzelni jobbat. Talán, ha épp nem tél lenne, hanem mondjuk tavasz, és nem zárt helyen, hanem kint a teraszon ülhetnénk, és a természet csicseregve venne körbe minket..., talán.
- Hol kell neked hastáncolnod? - az avokádókrémes-paradicsomos falat rukkolával a tetején éppen a szám előtt áll meg. Az ajkaimat nyitva felejtem, úgy pislogok át Thaleiára. - Ne már, nem akarom, hogy vén szatyrok élvezkedjenek az olajos hasad bámulva.
Nem vagyok mérges, se csalódott, valójában, ha ez Lili minden vágya, akkor kifizetek egy első sorba szóló jegyet, csak... bármit is gondolok, az avokádó mennyei íze gyorsan felülkerekedik rajta. Mmm, csodálatos.
- Csak aznapra gondoltam, de ez jó ötlet - törlöm meg a szám a virágos szalvétával, miközben még jóízűen rágok. - Leszervezem.
Míg Lili a horoszkópomat olvassa, addig felvágok egy paradicsomot, és megkenem a másik pirítóst is.
- Hallgassak az érzéseimre, ha? - a lány tekintetét keresve mosolyodom el. - Halljam a tiéd.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Az ajtót úgy nyitom ki, mintha a saját házamé lenne, és a becsukása is hasonlóképpen történik: cipőtalppal, a kezeim ugyanis tele vannak. Rengeteg kaját hoztam; főtt ételt, süteményt és még forró csokit is, hogy ha Lili este az előadás után hazaér, ne kelljen még azzal is foglalkoznia, mit egyen.
És ha már neki hoztam... akkor hoztam a kedves lakótársának is, aki hetente három-négyszer az én lakótársam is. Borzalom.
- Hali - köszönök fel az előszobából a legszebb hanglejtésemben, amit csak ki tudok préselni a torkomon, bár ha a kiscsaj ilyen hangerővel hallgatja a zenémet, kizárt, hogy tudomása legyen az érkezésemről.
Mindenesetre nem zavartatom magam túlságosan, ráérősen levetkőzök, és a konyhapultra téve a táskákat nekilátok bepakolni a hűtőbe. Egy narancsos-étcsokis forró csokoládét kint hagyok, majd azzal együtt lépcsőzök fel az emeletre, és egy lemondó sóhaj kíséretében tolom beljebb a Charlotte szobájába vezető ajtót. - Hoztam neked is süteményt, betettem a hűtőbe. Meg ezt is, nem tudom szereted-e. Kókuszos. Vagy... - az orrom elé emelve az elviteles poharat hunyorogva ellenőrzöm a címkét. - majdnem. Narancsos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Velem fog hazajönni - felelem neki finoman, érezze csak, hogy mint a hét legtöbb napján, úgy ma is el kell viselnie a jelenlétemet. Szörnyű lehet neki, biztos jól kijönne a húgommal. Eszter mögött tizenkilenc év tapasztalata áll, ő már csak tudja, milyen velem élni. Hangosan felsóhajtok, és vállamat az ajtófélfának döntöm. - Mert képzeld, ma este premier van, és az első sorból fogom nézni.
Igazából élvezem a dolgot, már hogy több szempontból is ennyire komolyan idegesítem őt, de leginkább azt imádom, hogy azt hiszi, fűvel-fával csalom a barátnőjét. Pedig, ha tudná...
- Valami más egyéb kívánsága, őfelsége? - döntöm oldalra a fejem, pillantásom a kis rókára esik. Na, az is pont úgy kedvel, mint a szoba legújabb lakója. Egységben az erő.
- Melyik bögyösre is gondolsz? Járok egy párhoz, tudod... - jegyzem meg szemöldökeimet színpadiasan összehúzva, mintha erősen gondolkodnék a lehetőségek hosszú során.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Az ajkaim széléről nem tűnik el a mosoly, azonban a türelmem nem végtelen, és úgy érzem, nem kell már sok ahhoz, hogy elpattanjon egy viszonylag fontos ér az agyamban.
- Szerintem Lili még jobban örülne, ha legalább a látszatát megadnád annak, hogy kedvelsz - felelem megvillanó tekintettel, majd ellökve magam a félfától beljebb sétálok a szobába, és a forró csokoládét leteszem az asztala szélére. - Ezt meg szívesen.
Míg elfordulva tőle visszaindulok a küszöbön túlra, azon gondolkodom, vajon miféle kívánságai lehetnek velem kapcsolatban. Érdekel, hogy és mivel kínozna meg, hogy mi jár a fejében, ha eszébe jut a nevem. Iszonyúan gyűlöl, ez lejött első blikkre is, de Merlinre, mit meg nem adnék most, ha beleláthatnék a fejébe!
- Arra nem is gondolsz, hogy esetleg tévedsz? - fordulok vissza már a folyosóról, és a szemeibe nézve összefűzöm karjaimat a mellkasom előtt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Tudod, ez nagyon érdekes - felelem lassan, a hangomat egy pillanat alatt vetkőztetve le. Míg az előző néhány percben az felszínes és megjátszott volt, most már őszinte és teljes mértékben a sajátom. Én beszélek vele, és nem egy jól megmunkált maszk a kitalált szerepen. - Én meg pont azt gondolom, hogy nagyon is érdekel, ki vagyok. Mert, ha meghallod a nevem, máris sztereotipizálsz, máris ott van a gondolataid között, hogy mit hallottál rólam korábban.
Ez csak természetes. Én is így teszek, éppen ezért tartom normális, gondolkodó embernek magam. Charlotte nem hülye, és becsülöm azért, amiért foggal-körömmel védi Lilit. Azt hiszem, ha bántanám őt, önként keresném fel a kis Felagundot, hogy tegyen velem, amit akar.
- Sosem mondtam, hogy jó ember vagyok, mert az hazugság lenne - jegyzem meg a szemébe nézve. - Lili mindent tud rólam. El sem hinnéd, mi mindent - hangosan felnevetek. - Ő úgy szeret, ahogy vagyok. Azokkal a lányokkal együtt, akik az életemben voltak, vagy vannak, és amihez neked semmi közöd sincs. És tudod, mi a legjobb az egészben? Hogy amíg ő így szeret, és amíg ő így is velem akar lenni, te duzzoghatsz, pöröghetsz a fejed tetején és kérlelheted, hogy térjen észhez...
Ajkaimat összetapasztva vonom meg a vállam, amolyan így jártál kisanyám, itt és most én győztem stílusban, majd vidám fütyörészésbe kezdve elfordulok tőle, és átmegyek Lili szobájába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

CharlotteElegancia

A tükörrel szemben állva még utoljára megigazítom a keményre vasalt inggalléromat, majd zakómat begombolva oldalra pillantok.
- Indulhatunk? - kérdezem Charlotte-tól. A hangom átlagos, nincs benne részvét. Pedig tudom milyen érzés elveszíteni egy nagymamát. Eszterrel mi a világ legártatlanabb, legtisztább szívű nagymamáját temettük el néhány évvel ezelőtt, még a Durmstangos években. Az ember látatlanul lesz kevesebb, mikor szíve egy lüktető, húsvér darabját dobja rá a lassan lefelé haladó koporsóra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

CharlotteElegancia

Miután Charlotte kérésére biccentek egy aprót, jobbommal az államon végigsimítva lépek ki az ajtón, és finom élű, elegáns mosollyal beszélek pár szót az újságírókkal. A legkitartóbb férfihoz, aki másodszori kérésre sem hajlandó leengedni a kameráját, odasétálok, és kezemet vállára téve ígérem neki, hogy ha most lesz olyan együttérző és meghátrál, olyan helyre juttatom be a jövő héten, ahová ezidáig álmában sem remélhette.
- Gyere - tárom szélesre a ház bejárati ajtaját aztán, és megvárva a gyászoló lányt, be is csukom mögötte. Pálcaintéssel zárom, aztán elindulunk a hagyatéki tárgyalásra. Kezemet nadrágom zsebébe csúsztatom, és Charlotte tempójában haladok a hivatal felé. Csendes merengésemből egy kérdés hoz vissza, mire érdeklődőn fordulok a lányhoz. - Mi a legszebb emléked vele?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

CharlotteElegancia

Noha az utat figyelem, minden szavát jól hallom. Ha közelebbi kapcsolatban állnánk, talán átkarolnám a nyakát, mint annak idején Eszterét, így viszont csak hangtalan sétálok mellette. Azon gondolkodom, hogy a világ milyen könnyedén megy tovább, mintha semmi sem történt volna, holott egy család életében nincs a halálnál nagyobb tragédia.
- Egész jó vagyok zongorából - jegyzem meg végül felsandítva rá. - A kastélyban van is egy az egyik már nem használt teremben. Felújításra szorul, és ráférne egy kis törődés, de ha emlékezni szeretnél, vagy csak úgy érzed...
Nem én vagyok a legjobb ember, ha vigasztalásról van szó, főleg kettőnk esetében, mikor azt sem tudom, valójában hányadán is állunk, de azért próbálkozom.
- Szerintem sokan így vannak ezzel, csak nem veszed észre - mondom mosolyba nyúló szájjal. Charlotte makacs, mint az öszvér, de ezt most, ebben a helyzetben talán jobb, ha nem mondom ki hangosan is. Elég gondolni, aztán ki tudja, később mikor vágom a fejéhez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A kezembe adott - chanel - alsónadrággal együtt fordulok el Lilitől, és a sötétben magam elé meredve, hol kihagyó, hol gyorsuló szívveréssel hallgatom a kétségbeesett, síró húgomat. Kiszáradó ajkaim elnyílnak, és mikor a vonal végéről már érdemi információt nélkülöző foszlányok helyett csak szipogást hallok, visszasandítok az ágy mellett álló lányra, intek neki egyet, és a vállammal tartott telefonnal öltözködni kezdek. Gyorsan, kapkodó, megreszkető kezekkel.
- Apa nincs itt, drágám, engem hívtál - suttogom, hogy lehetőleg csak Eszter hallja, hiszen mások előtt nem sűrűn beszélünk egymással így; a megszokottól egészen eltérő, finom és törődő hangszínen. Most viszont meg sem fordul a fejemben, hogy másképp szóljak hozzá, és bár a vérnyomásom az egekben, és ha nem Eszterről lenne szó, már biztosan kiabálnék, a torkomat szorító aggodalom erősebb. A testvérem különleges ember, a szívem legközpontibb részében él, és ha rajtam kívül bárki is bántja, az a halál fia. Akkor is, ha kisebb, gyengébb vagy ügyetlenebb vagyok nála. - Ccccsss, próbálj megnyugodni, azonnal indulok.
A telefont átrakom a másik fülemre, húzom a farmeromat, kapcsolom a kemény bőrövet, majd egy pulóverért nyúlva kilépek a szobából, és Lilit hátrahagyva, a felsőt már a lépcsőn lefelé robogva veszem fel.
- Nincs miért félned - mondom a telefonba félhangosan, míg belebújok a cipőmbe, és a tükörbe pillantva futólag megigazítom a hajam. - Pesten lehetsz? Ott voltatok?
Mintha említette volna este whatsappon, hogy valami új sráccal lesz, Bével a campusról, akiről azonkívül semmit sem tudok, hogy vélhetően egyetemista - vagy olyan, mint Eszter, és hamis személyikkel szaladgál egyetemi bulikba -, meg hogy már hetek óta szédíti a nővéremet - vagy talán fordítva, Eszter esetében ugyanis ha bevallom, ha nem, nem egyszerű kiigazodni azon, ki sző hálót kinek, és ki kiébe ragad bele... hiába kérdezem, ő válaszul mindig csak terel, meg gyönyörűséges pecsétgyűrűkről beszél. Fárasztó. Nagyon.