Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Nálunk leállt minden rendszer az irodában. Senki ne hívja ma a Telenort.
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Az szép. XD Hát akkor suba ON, míg találsz valami elérhető fűtésszerelőt.
|
|
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Sztellácska Olyan nincs, hogy ne legyen előrébb, vágnám rá azonnal, és folytatnám azzal, hogy mindig van lehetőség a továbblépésre, még akkor is, mikor azt hinnéd, épp a végcél ajtaján dörömbölsz, de Sztellácska lendületben van, így a kikéredzkedő szavak a torkomon ragadnak, és jobb híján elnyíló ajkaimat összecsukva figyelem tovább a mutatóujját figyelmeztetően maga elé emelő kispiroskát. Persze nem mondja azonnal, mér'is, megvárakoztat inkább, mert a két fonnyadó krumpli japánokat is megszégyenítő lassúsággal való elfogyasztása bizony fokokkal előzi meg Vajda Ricsikét a prioritásskálán. Mikor végre belekezd, magam sem hiszem el, de nemcsak, hogy meglep azzal, amit mond, de egy pillanatra még el is gondolkodtat vele. - Tökre totál dinamit... - ismétlem meg halkan, inkább csak magamban kuncogva a kifejezésen, mielőtt komolyra fordítva a szót visszapillantanék Stellára. - Az ugyanolyan párkapcsolat lenne, mint a többi.Nem igazán látom a különbséget. Oké, felfogtam, hogy az egyikben a legnagyobb titokban csalod a csajodat, a másikban meg hé, még engedélyed van rá, de ez most lényegtelen, hiszen a dolog már ott elvérzett, hogy "pár" és "kapcsolat". - Mi? - csodálkozva kérdezek vissza, és ahelyett, hogy a levegőben tartott poharat továbbemelném a számhoz, egy érezhető ezt most meg kell beszélnünk, különben sohasem fogom megérteni a nőket mozdulattal inkább visszateszem azt az asztalra. - Sz'al, nem számít, ha amúgy nulla a srác, no életcél vagy bármi elképzelés a jövőjével kapcsolatban, csak gyúrjon csuklyára, és harangozzanak dinget?Különben fogalmam sincs pontosan mit jelent a ding, de ha nem illik a szövegkörnyezetbe, Stella majd maximum kijavít. Aztán egyszer csak... - Ohlala! - izgatottan csendül fel a hangom, mikor úgy néz rám, hogy barokkos körmondatok nélkül is értsem, mi a szitu. Tenyereimet várakozóan csapom, majd dörzsölöm össze, de szaftos részletek helyett úgy kapom a következő kérdést pofába, mint utcatáblát vak hülyegyerek. Vut. Hogy Stella most mit láthat az arcomon, azt nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy apámnak nem kell pszichológusra költenie ezentúl, már ami engem illet, mer' Wittner kisasszony egy kis adag sültkrumpliért cserébe félóra alatt kitatarozza a lelkem. - Mert te csak akkor vagy igazán boldog, ha együtt lehetsz Dinggel?Nem a választ kerülöm ki, eszemben sincs, de az adrenalin dolgozni kezd, és ahelyett, hogy nyugodt magabiztossággal kijelenteném: mindig boldog vagyok, megbillentett fejjel kérdezek vissza. A vonásaim komorabbá és élesebbé válnak, de ez nem jelenti azt, hogy nem élvezem a beszélgetést. Inkább azt mondanám, erre a kérdésre most ráharaptam, és Stella lassan készítheti is ki a filézőkését. - Te figyelj már, különórákat vállalsz élvezéstanból? - vigyorodom el szemtelenül, de nem vagyok benne biztos, hogy a kérdést ez esetben komolyan is gondolom. Persze, Sztellácskával is lefuthatnánk egy bizonyos kört, de félő, hogy utána elfelejtenék neki köszönni a folyosón, ahhoz pedig túl jókat kérdez. - Úgy értem - kezdek bele, miután lenyelem az utolsó korty kólát is, és utat engedek egy emberes BÖFF-nek. - Anyukádhoz húzol inkább, vagy apuci cuki kis nyuszimuszikája vagy?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Rácz ajánlóleveletnembiztoshogykap kisasszony A napom nem is indulhatott volna fényesebben. Részletezhetném is, de felesleges. Legyen elég annyi, hogy a kávé ágyba érkezett, a meleg reggeli a földszinten várt, és útravalóul olyasmit kaptam, amit a legtöbb férfitársam ilyen korai órában maximum online felületen láthat. Inkognitóablakban. Az önelégült vigyor már akkor ott ült az arcomon, mikor a falu újságosánál a kezemben összecsörrent az egy galleon két sarló, majd a napi hírmondót a hónom alá csapva továbbindultam; akkor is, mikor beugrottam a falu egyetlen megbízható talárszabójához, és egy kis mellékes odafigyeléssel és törődéssel rásegítettem a múlt heti rendelésem gyorsabb elkészültére; és most is, ahogy a pizzéria napsütötte asztalánál végre fellapozom a még nyomdaszagú hírlapot, és elmélyedek a budapesti varázsbank aktuális válságáról tudósító hasábjaiban. Nem csodálkozom, hogy ismét erről kell olvasnom. Apám már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmemet a válsághelyzet első jeleire, és ami a gazdaságot illeti, a hamarosan bekövetkező ínséges időszakra is. Olvasás közben a szemöldökeim összeszaladnak, homlokomon elmélyülnek a finom ráncok. Azon, ami ezután vár, őszintén, nem kellene meglepődnöm, hiszen mondhatni, az én hibám; figyelmetlen voltam, amikor a pincérlány odaoldalazott hozzám, és a kérdésére, hogy ezen a verőfényes délelőttön mihez volna kedvem?, unottan csupán annyit feleltem: lepj meg. A fejem jobbra billen, ahogy szemeim gyorsan haladnak a sorokkal, és a lap aljához érve még elolvasom azt az utolsó kurta bekezdést. Nem értem a társadalmat, csóválom a fejem, és éppen lapozni készülök, amikor... - Azt a jó bü...! - csattanok fel és tolom hátra a székemet azonnal, hogy az újságot felemelve nézzek végig magamon. Azt a kibeba*ott mocskos eget! A méreg beissza magát az ereimbe, a véremben adrenalin pumpál, és a pizzaszószos, feltéttől úszó azelőtt hófehér ingemről lassan az arcomba hajoló lányra emelem a pillantásomat. Megöllek, baszod. A nyakamon kidudorodó ér vörösen lüktet, a mellkasom viszont mozdulatlan, csak a szívem taszítja odabentről. Újra meg újra. Ez a lány meg bazdmeg, nézd meg, a dudvás rongyával csak szétkeni ezt a trágyaszagú szart rajtam, és azt hiszi egy boccsal el van intézve, mi? A gettóban se, anyám. - Hozzám ne érj még egyszer - förmedek rá feszült, de halk hangon, miközben jobbommal ellököm a kezét. Alig hallhatóan eresztem ki a bent rekedt lélegzetet, majd minden méltóságomat megragadva szegem fel államat, és emelkedek fel a székről. A mozdulatra az addig a paradicsomtól átázott anyagon hesszelő sajt, kukorica meg ki tudja még mi, zuhanni kezd, és a következő pillanatban placcsanó hangon ér földet. Én, mintha mi sem történt volna, az újságot komótosan hajtom össze, és azt az asztalra dobva nézek vissza a lányra. - A falu tele van dolgozni akaró fiatalokkal - mondom neki egészen halkan, és futólag átpillantok a pult felé, ahonnan meredt szemekkel figyel minket a többi alkalmazott. - Ne legyél ekkora lúzer, bazdmeg, mert öt másik van a helyedre.Aztán udvariasan elnézést kérek, és pálcámmal a férfi mosdó felé indulok. Mekkora csicska, bazdmeg, komolyan, nem jöhet el az ember pizzázni egyet, hogy ne kelljen aggódnia a személyzet miatt... de hát, ez is csak azt mutatja, mennyire megérett már a világ arra, hogy Vajda Ricsi végre színre lépjen. Csicskaélet, bazdmeg, csicskaélet.
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Emma és Anna Muzsika tovább a hszhez...
Figyelmeztetés! A hozzászólás nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, így 18-as karikás besorolást kapott. Biztosan elolvasod? IGEN
Asszem, az utolsó korty már körülbelül úgy kellett nekem, mint halottnak a csók. A szélesszájú pohár alja hangosan koppan a fehér dzsuvától ragadó pult szélén, és a cipőm talpa is földet ér, miközben balommal még a márványon támaszkodva ereszkedem le a bárszékről, és próbálom megtalálni az est folyamán valahol csúnyán elhagyott egyensúlyomat. - Húbazdme' - motyogom, vagy ki tudja, lehet ordítok, mikor nekiütközök egy kétméteres sziklának, aztán kezemet bocsánatkérően felemelem és szédelegve továbbindulok a táncparkett felé. Láttam pár jó csajt, mikor leültem inni, de az igazság az, hogy mostanra elfelejtettem, hogy is néztek ki pontosan. Don't worry, majd előkerülnek. Mindig előkerülnek. Az üvegszilánkoktól hemzsegő padló ormótlanul dübörög a talpam alatt, a ritmus a fejemet hasogatja, és én olyan, de olyan boldog vagyok! Happiness, bazdmeg. Ragyogó, fehér boldogság. Aztán meglátom az egyiküket. Nem hazudok, úgy foltokban. Vörösesbarnás, apró kis pöttyökkel az arcán. Míg hunyorogva figyelem őt, észre sem veszem, hogy elmosolyodom. A hajamba túrva indulok el felé a tömegen át, és bár mintha többen lennének, csak őt látom. - Ma este te ütötted meg a jackpotot, sweety - állok meg közvetlenül előtte, arcomon egyre csak szélesedő mosollyal, és homályos tekintetemmel az övét keresve emelem fel jobbom, hogy szeplős arcát a kezembe véve hajoljak közelebb hozzá. Arcát tartó hüvelykujjam erősen bőrébe fúródik, ujjaim ellentmondást nem tűrően fogják, húzzák-vonják őt egyre közelebb. A szemem lecsukódik, ajkam adrenalintól mozdul, és szabad kezem a vörös álla alá, szorosan a nyakához vándorol. Ha nincs emlék, nincs vétek, princess.
|
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Ariana Roxanne Payne - 2018.11.10. 22:43Krushnic Dimitri - 2018.11.10. 22:37persze, a paranoiásokkal az igazi, de ha csak egy pánikbeteg jutott nekünk, akkor ezzel fogjuk beérni pedig a kacsák cukik. még akkor is, ha figyelnek erre párom felkiáltott, hogy né, kacsák, és benyomott egy kacsás videót XD *nagyonröhög* az a fóbia a leginkábbnemkedvencem, amikor félsz a sok-sok kicsi lyuktól *megborzong*Ugye most a trypophobiáról beszélsz, Dimi? *borzong vele* Az nagyon undorító. Én most teszteltem magam valami instás oldal "segítségével". halljátokezvalaminagyonundorítóegyizé
|
|
|
|
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Jonas Thorsen Az éppen zárva lévő pubban A belépésemet jelző csengő még csilingel, de pillantásom máris a pub belseje felé téved - azóta nem jöttem ide, hogy az egyik pultoslánnyal felszántottuk a legelső asztalt, amivel szembetalálkoztunk. A helyiség üres. Mi a...Szemöldökráncolva húzom feljebb az ingujjam, hogy ellenőrizzem, hány óra. Még nyitva kellene lenniük.A fejemet jobbra, a falon sorakozó italkínálat felé fordítom, mikor a pult mögött észreveszem a jól láthatóan sumákoló férfit. Nem telik el fél pillanat, ajkaim máris fölényes, amolyan igazi rajtakaptalak mosolyra húzódnak. - Nyolc előtt, haver? Komolyan? - kérdezem, ahogy közelebb sétálok, és mi sem természetesebb, a tárcámat előkészítve foglalok helyet a legszélső széken - csak úgy, mint legutóbb.
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Jonas Thorsen Az éppen zárva lévő pubban Nem tudom, hogy pontosan mit csinál, hogy a vízzel ügyeskedik-e, és momentán szörpöt csinál a vodkából, vagy a saját javára csal el egy-egy felesleges, szállítás közben összetört üveget, hogy aztán sáros utakon jó pénzért szabaduljon meg tőlük. Mindenesetre nagyon élvezem, hogy épp most tettem szert egy újabb jó barátra. Legalábbis, ha nem akar magának gondot, biztos vagyok benne, hogy mi ketten még nagyon, de nagyon jóban leszünk. - Ez? Kizárt - nevetek fel, és lepillantok a pult tetején összekulcsolt ujjaimra. - Látom, megy a business. A főnök tud róla, hogy ilyen kis okosba' nyomod?
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Jonas Thorsen Az éppen zárva lévő pubban Biztos nő. Már a hely tulajdonosa. Úgy tűnik, ez a fickó végzi az itteni piszkos munkát, mondjuk, ahogy elnézem, pont olyannak is látszik, akire én is könnyű szívvel bíznám rá azt, amibe egyébként én magam még kesztyűben sem nyúlnék. Elveszem az ott maradt poharat, és bár néhány pillanatig csak szemezek a magam elé emelt sűrű kék itallal, az ésszerűnek tűnő habozás után követem a szemben álló Viking példáját, és én is ledöntöm. - És van rendes melód is, vagy ennyi jutott? - kérdezem a rumtól összeszaladó szemöldökeim alatt, egyenesen a szemébe nézve, és igen, belül pontosan tudom, hogy nemcsak, hogy pengeélen táncolok és valószínűleg már az első kérdésemmel elkezdtem túlhúzni a húrt, de ha ez a nagy állat még meg is találna ütni, úgy szédülnék le a bárszékről, hogy öröm volna nézni. De az a fránya mosoly, az csak felkúszik a szám sarkába...
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Jonas Thorsen Az éppen zárva lévő pubban Abban a tizedmásodpercben, míg a reakciójára várok, a szívem akkorát dobban, hogy rendesen beleszédülök, de a karjait Merlinnek hála csak maga mellett tárja szét, és a lendülete - egyelőre - nem felém irányul. Elégszer verték már be a képem, a legutóbbiból is csak mostanra gyógyultam fel teljesen, de... ellenőriznem kellett, hogy az idegeivel amúgy mi a stájsz. Gondolom, néhanapján ki van rendesen, az itt-ott rám köszönő elhanyagoltságból ítélve ihat is esténként, de ha más nem, az alkohol legalább konzerválja. - Az attól függ. Hogy állsz az öltönyös rendezvényekkel? - kérdezek vissza, és míg felpillantok rá, jobb szemöldököm érdeklődve húzódik feljebb.
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Jonas Thorsen Az éppen zárva lévő pubban Nevetve dőlök kicsit hátrébb, ujjaimmal a márvány szélén támaszkodom meg. A hátam roppan egyet ahogy kiegyenesedem. A kérdésére biccentek egyet, és szemeimet lassan, éppen csak egy pillanatra hunyom le. - Rendes - mondom jelentőségteljesen, a tekintetemben afféle összetéveszthetetlen Durmstrangos fény csillan, amit csakis egy hasonszőrű láthat meg. - Magunkfajtáknak való.A részletekről persze itt és most akkor sem beszélnék, ha pálcát szegezne a torkomnak, de arról mindenképpen biztosítani akarom, hogy velem együtt ő is jól járhat, ha elkísér egy - vagy inkább néhány - ilyen rendezvényre. Előtte persze egy kicsit össze kéne melegednünk, szeretem ugyanis, ha már a másik szemének rándulásából értek, és azt is, ha ez fordítva is így történik. - Mikor van a legközelebbi szabadnapod? - kérdezem elgondolkodva, ujjaim ráérősen dobolnak a pulton. - Bemutatnálak apámnak.
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Merlinkém, nehéz ez a showbusiness life Miért is kéne megsimogatnom Deniske arcocskáját?
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Mariska, áruld mar el nekünk, légy oly nagylelkű, mi most utáljuk egymást Deniskével vagy mi a f.sz van?
|
|
|
|
|
|
Vajda Richárd INAKTÍV
kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés RPG hsz: 219 Összes hsz: 567
|
Nagyon komoly, jól van te kis maszlag, kérésed számomra parancs. Én meg téged, Kamillácskám
|
|
|
|
|
|