Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Lehet csak azért ennyire nagy a pofám, és azért tudok ilyen fennkölt tanácsokat osztogatni ennek a szerencsétlennek, mert például egy; nem lettem hirtelen vérfarkas, amikor azt sem tudtam, hogy ilyen létezik, és kettő; a családom is egész életükben tisztában voltak ezekkel a dolgokkal. Na már most, ha én kerülnék egy ilyen helyzetbe, biztosan a család elé tárnám, hogy ez van, és nem azért, mert segítséget várok, hanem azért, mert egyszerűen önző vagyok. De Belián nem az. Ha az lenne, már rég a családja nyakába zúdította volna az egészet, ám ő nem tette meg. Inkább magába fojtja az egészet, és megbirkózik ezzel egyedül, mintsem elmondja nekik. Pf, mennyire cuki.
- Akkor nem mondod el - vonom meg vállaimat semlegesen. - Ha nem akarod, akkor nem teszed meg. Majd eljön az ideje, amikor úgy érzed, nemhogy ők, de te is készen állsz rá, addig meg itt vagyok én - féloldalas mosoly kerül fel ajkaimra, mert bár nem szoktam magamat - ahahahaha - felajánlani senkinek, de ha már ő bevállalta, hogy felügyeli a húgomat, akkor csak segítek neki abban, amiben tudok nem? Mondjuk lehet jobb tanárt is találna nálam, mert azért valljuk be, a leszarás nagymestere áll éppen a srác előtt. De talán beéri velem is, akit az elemi mágián, a legilimencián és a sárkányokon kívül, egyedül a húga érdekli. Szűk a kör, de előbb vagy utóbb eljut odáig az ember, hogy hagyja, hogy bővüljön. Én pedig megvárom azt is, amíg én állok erre készen.
- Ismét fel tudom ajánlani magam. Nézz rám! - lépek egyet hátrébb, vigyorogva mutatok végig magamon. - A legrosszabb arccal beszélgetsz éppen, keresve sem találnál jobbat - nevetek fel. Azért az nem rossz ám, ha az embernek van öniróniája, és nekem abból elég sok adatott. Egy elmebeteg dimágus vagyok, akitől alapvetően félnek a legtöbben. Hát kellhet ennél több egy ember életébe? Kötve hiszem, mert nekem ennyi éppen elég, hiszen nem kell olyan emberekkel bájcsevegnem, akikkel nem akarok, vagy akiket ki nem állhatok. Ilyenből lehet túl sok is van, de Payne mellett esküszöm, hogy majdnem működőképes ember lettem. Félig.
- Az udvarlójáról előbb fogok tudni, mint Lorin valaha - tekintetemben bizonyosság csillan, mert hogyha ez bármikor felmerül valamelyik faszfej eszében, akkor addig élt. Senki nem nyúlhat a húgomhoz, amíg én azt nem mondtam, és elég annyi, hogy éljen túl. Ha túlél a srác, akkor felőlem a kezét is megkérheti Lorinnak, de kalkuláljuk bele, hogy egy életen át túlélni Denis Brightmore-t nem lehet egy leányálom. Ha a srác jövendőbeli srác helyében lennék, én biztosan nem vállalnám be, de szerencsére nem vagyunk egyformák, így engem is szórakoztat valaki legalább.
Még jobban felnevetek, mert szerencsére kiderült, hogy Belián be van oltva. Hangosan nevetek, majdnem könnyem is kicsordul és nem tudom mikor volt velem ilyen utoljára. Felszabadultan nevetek, mint egy elmebeteg. Jaj, ez nagyon jó.
- Ezt örömmel hallom - moderálom magam, miközben kissé előre hajolok, megtámaszkodom térdeimen, így pillantok fel Beliánra, amíg kifújom magam. Tényleg csak annyi idő kell. - Akkor maradjunk az elengedésnél, mert meglátnak és elfutnak. Plusz - tartom fel mutatóujjam még mindig néha meg-megrázkódó vállakkal. - Utálom az embereket, így mindenkinek jobb - egyenesedem ki mosolyogva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

- Ahogy eddig sem - ismétlem meg utána az ominózus mondatot, csak én egy határozott bólintást is társítok mellé. Annak nincs semmi értelme, ha úgy áll a családja elé ezzel a dologgal, hogy ő sincs képben semmivel. Úgy azért nehéz megmagyarázni valamit, amikor azt sem tudod hányadikán van elseje, na meg, a családja reakciója is elég kétes, mint mindenkinél valószínűleg, aki ilyen helyzetbe kerül. Csakhogy engem jelenleg nem érdekel a mindenki, mert Belián a... hát nem fontos, azért eddig még nem jutottunk el, de nem is tudom mi erre a megfelelő szó. Prioritást élvez? Akkor már fontos, nem? Istenem, a faszom ki van ezekkel a gyökér szinonima szavakkal, csak megkeserítik a megkeseredett életemet. Ennek így semmi értelme.
Megilletődött arcának okán kitör belőlem a nevetés, és nem is próbálom meg visszafogni magam. Ez minden pénzt megért, már csak ezért is megérte felajánlani, eskü. Nyilván nem ezért tettem, de értitek. Simán jó vagyok. - Amúgy sem tudnál hazudni, mert belelátok a fejedbe - mosolyodom el halványan. - De én kimondom; nekem nincsenek barátaim. Egy volt, aki szerelmet vallott, Frank meg eltűnt a retekbe. Hoppon vagyok - tárom szét karjaimat értetlen. Azért azt tisztázzuk le, hogy ez most nem amolyan tinédzseres legyünk legjobb barátok, mint a gimi két kirekesztett balfasza, hanem egyszerű emberi gesztusnak szánom. Szarban van, és lehet nem tudok segíteni, de legalább meghallgatom, mint egy másik gyökér. Azért ez már valami, ha nem is sok, de legalább valami, és ennél többet amúgy sem tudok felajánlani. Elmondanám én a családjának szívesen, csak abban nem lenne köszönet, mert az valahogy úgy nézne ki, hogy; berúgom az ajtót, közlöm az infót, elmondom, hogy igen, valóban létezik ilyen, majd rágyújtanék és simán végig nézném a pánikot, ami kialakul a családban. Lehet nem ilyen coming outra számítana a család. Még a másik coming out is elfogadhatóbb lenne talán.
- Áh, szóval megfelelek - vigyorodom el gonoszul. - Szívemhez szólsz, baszki - teszem kézfejem homlokomra a drámai hatás kedvéért, másik kezemmel még meg is legyezgetem magam, mielőtt elalélok Belián szavaitól. Micsoda bókok, kérem! MICSODA BÓKOK! Ráadásul igaza is van. Ha neki valóban megfelelek, akkor le is szarhatja mások véleményét. A legtöbb ember tényleg utál, de Belián, bármennyire is az arcába mondtam rögtön az első találkozásunkkor az igazat, valamiért még most is mosolyogva jön oda és köszön, mintha tényleg BFF-ek lennénk.
- Ha már ilyenben gondolkodsz, akkor keverjük meg - merengek el komolyan a lehetőségeken. - Mindkettő leszek, úgy az igazi - csúsztatom kezeimet zsebem mélyére, mert azért egy ideje itt állok, és baszod Lorin, ennyit azért nem illik ám késni, még ha haragszol, utálsz, kamaszodsz, démont idézel, akkor sem. Ez már kínzás.
- Szóval neked is van húgod - derülnek itt ám ki a információk kérem. - Reméljük, hogy én is csak az orr betörésig jutok - morgom orrom alatt, ahogy elképzelem, amikor Lorin megjelenik az első sráccal az oldalán. Nos, csak abban reménykedem, hogy Cath még mellettem lesz és rám szól, hogy nem fojtogatjuk a vendégeket, mert annyira azt nem illik. Aha. Reméljük.
- Hülye! Nem fogok szaladgálni - nevetek fel hitetlen. - Gondolom jól gondolod. Nemt'om, még mindig utálok mindenkit, sajnos nem változott a megható monológod után sem - vonom meg vállaimat kicsit, de egy féloldalas mosoly azért ott bujkál ám ajkaimon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő