Olive Thalia Belmonte INAKTÍV
RPG hsz: 62 Összes hsz: 807
|
*odasúg neki* Nagyon jó ízlésed van már most angyalkám. :3 Hát első körben szívem választottjának is van beleszólása, utána meg magasan ülő emberek a gyámügynél. o.o
|
|
|
|
Olive Thalia Belmonte INAKTÍV
RPG hsz: 62 Összes hsz: 807
|
Úúúúú, legyél a dílerem *__* Jó pénzt adok. *__* De ha esetleg valahonnan szereznél még dugiban nekem Versace holmikat, azért se haragudnék. :3 Nya, akkor jól láttam. 20 után már senkit nem kisfiúzok, erről biztosíthatlak xD
|
|
|
|
|
Olive Thalia Belmonte INAKTÍV
RPG hsz: 62 Összes hsz: 807
|
Ha találsz, mindenképpen gondolj rám. Közeleg a szülinapom meg ilyenek Viszik a halat o.o Remélem, hogy nem valami halászléfőzőre!!!!! Látom kincsem, de azt nem tudom hova viszi.
|
|
|
|
|
|
Olive Thalia Belmonte INAKTÍV
RPG hsz: 62 Összes hsz: 807
|
Ismerkedem a navisokkal, hallottam már rólad Kicsit talán hosszú xD De vigyázz Ádámra, rá még szükségem van. xD Én eloldalazok aludni, legyetek jók.
|
|
|
|
|
Olive Thalia Belmonte INAKTÍV
RPG hsz: 62 Összes hsz: 807
|
Kész rohanás ez a nap, pedig Liv aztán semmit nem szokott elsietni, sőt, még ha sűrű is a program, egy percre se esik kétségbe. Most azonban egy pillanatra azért elgondolkodott merre is áll a feje. A szokotthoz képest szétszórtnak tűnő nőnek kellett pár perc, de sikerült rendeznie sorait és az egyik kisdiákot eligazítani. Igazság szerint az elmúlt fél órát a tanulmányi osztályon töltötte, hogy segítsen pár külföldi diáknak. Meglepően sokat segít, ha az ember annyi nyelven beszél. Bár meg kell hagyni, ez időnyelő tevékenység. Az ottani irodában pillantott csak a falra, és látta, hogy mennyi az idő. Manó már biztosan érkezőben van a teraszra, vagy netalántán már oda is ért. Szűkszavúan elköszönt, aztán felkapva a holmiját el is indult a megfelelő irányba. Gyorsan próbálta összetenni fejben, mi is várható ma. Manó már egy középhaladó tanonc, így a dolog nehezén már mások átsegítették. Mikor a minisztériumban intézte a papírjait találkozott egy magyar hölggyel, aki mesélt neki róla is. Ő volt az egyik ideiglenesen besegítő mester, mikor Ádám már a költözés közepén tartott. Ha jól emlékszik valami egyszerű neve volt. Hanna, nem, de ilyesmi. Sajnos olyan a névmemóriája, hogy legalább kétszer kell hallania és látni mellé arcot, hogy teljesen pontosan megragadjon benne, ezt röstelli is. Határozott léptekkel közelíti meg az ajtót, majd belépve egyből meg is pillantja a fiút. Mosolyogva néz rá és az állatkájára. - Szia. Ne haragudj, remélem nem untad magad halálra már. Hogy vagy ma? Érdeklődik, próbál kedves lenni, úgy tartja, hogy teljesen személytelenül, egymás ismerete nélkül se bízni nem lehet a másikban, se rendesen tanulni. Márpedig itt a siker kulcsa ez lenne. Még a választ várta közelebb is ment, hogy megszemlélje a kis lényt. - Van valami, amivel külön szeretnél haladni, Manó?
|
|
|
|
|
|
|
|
Olive Thalia Belmonte INAKTÍV
RPG hsz: 62 Összes hsz: 807
|
Tökre elvesztettem a fonalat ki kinek a kije o.o Ricsike, ha barátnőd van hogy juthat eszedbe vallomásig jutni valakivel? Adrian, tőled nem láttam még semmit így elhiszem
|
|
|
|
Olive Thalia Belmonte INAKTÍV
RPG hsz: 62 Összes hsz: 807
|
Nagyon furcsán teltek az elmúlt napjai, de egy percig sem esett ki a kötelességei pontos betartásából, vagy a belőle sugárzó jókedv árasztásából. Igazság szerint az elemi mágikus állatkáján kívül senki nem érezte meg a változást, és ez így is volt rendben. Egyelőre készítette ezt a meglepetést. Délután pedig minden örömével és boldogságával bizony végre kiadhatja magából, amit már alig bír titkolni. Na szó sincs itt nagy világgá kürtölésről. Egy emberre tartozik és csak reméli, nagyon-nagyon, hogy minden rendben lesz. Viszont az állatkája most az irodájában pihen és egy egészen más fajú, ráadásul levegő elemű pihen a karjaiban. A kis umpo megszeppenve, kicsit talán negatívan is fogadta a tényt, hogy őt bizony Liv most magához vette. Abban reménykedik, hogy ahogy minden állat, úgy ő is megérezve új gazdáját feloldódik. Nagyon fiatal példány még, hiszen majd Kamilla mellett fog felnőni és végigkísérni őt a hosszú, rögös útján, amit az élet elé görget. Nem csak még tanul, annál jóval tovább. Ebből bizonyára kiderül, hogy találkozóra siet, pontosan tartva az időt. Csak egy-két perccel érkezik hamarabb, azonban meglepődve pillantja meg a már bent lévő lányt. Ebben az iskolában minden tanonca meglepetéseket hordoz. Korábban érkeznek órákra, még egyikük sem késett soha, nagyon együttműködőek, bár meg kell hagyni, azért mindig akad valami, amit orvosolni kell. Most például a kezdeti sokkot. - Szia, Kamilla, igaz? Pillant rá, arcra ismerős neki a lány, de mivel korábban személyesen semmi módon nem volt kontaktjuk, meg kellett bizonyosodjon, bár nem szokott tévedni. A kis állatka izegni kezdett karjaiban és nagy szemeit a lányra szegezte. Ugyan Livnek nem tisztje ítélkezni, nem nézett ki túl jól a leányzó, de mielőtt ráborítana mindent, mosolyogva leült vele szemben, azért tisztes távolságot hagyva. Ő ugyan elég közvetlen, de ezt sosem tudhatja előre a másik félről. Aztán beszélni is kezdett, az ő feladata most ez nyilván. - Olive vagyok, az iskola elemi mágia tanára az előző tanév óta. Korábban a minisztériumban is dolgoztam és segítettem a munkájukat elemi mágusok kapcsán így elég jól ismerem őket. Kaptam is értesítést tőlük, így tudom, hogy megkerestek téged. Nem volt semmi probléma velük, ugye? Érdeklődik, elsősorban a tényeken kívül jó lenne tudni milyen módon fogadta is a lány, hogy van most. De mégsem szegezheti neki ismeretlenül ezeket csak úgy.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|