Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- De szeretnek, gondolom. Vagyis nem tudnak rólunk, szóval nem tudnak nem is szeretni minket. A szülei eléggé zárkózott emberek voltak, pedig a nagyid nagyon rendes volt ám. Viszont jobb ez így.
Most már megszoktam a helyzetet, és túléltem a nevelőotthonos időszakot, meg, hogy majdnem örökbefogadtak, de aztán mégsem. Itt viszont mindent megtehetek, amit szeretnék. Korcsolyázhatok, táncolhatok, színészkedhetek.
- Szerelmezel Mártonnal?
Kérdezem, miközben a tükör mögül előveszek egy kefét.
- Várj. Ez még tök új, de nagyon jó lesz tőle a hajad. Ülj le ide.
Húzok elő egy széket, és szépen leültetem rá, majd elkezdem kiszedni a sok koszt meg levelet, meg ágat, meg egy halott katicát, de azt nem mondom el neki, és elkezdem kibontani a haját. Szeretem ezeket a fésűket és keféket, mert egyáltalán nem fájnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nem hazudunk. Csak nem mondjuk el nekik az igazat.
Az nem hazugság, meg nem is füllentés. Legalábbis állítólag nem az. A múltkor belegondoltam, és tényleg nem, mert csak nem mondjuk el, nem hazudjuk azt, hogy nem vagyunk azok.
- Leszakította? Meg kellett volna verned, úgy, hogy féljen tőled, és ne akarja elvenni a karkötőd.
Én - bár navinés lettem -, de simán verekedtem, ha úgy éreztem, igazságtalanság történt, és ez most határozottan az. Miközben bontogatom a lányka haját, olyan, mintha egyre csillogóbbá válna, és tényleg tökre puha lesz.
- Van egy fiú, az Andris. Nagyon kedves. Mindig kócos a haja, és a múltkor azt mondta, hogy szép vagyok. Mondjuk véletlenül látta a bugyimat, de azt hiszem előtte mondta, hogy szép vagyok, és nem nevetett ki. Azt hiszem, ő lesz a férjem.
Persze az még odébb lesz, de biztos vagyok benne. Szépen befejezem a haját,
 ami olyan lesz, mint a modelleké a samponokon, majd gyorsan elpakolok,
 és már szaladhatunk is enni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szeretem a vasárnapokat, mert olyankor nassolhatok, amennyi csak belém fér. Így hát négy fele rávettem magam, hogy lezuhanyozzak, összefonjam két copfba a hajam, sapit, kabátot húzzak, sőt, még kesztyűt is tettem a zsebembe, biztos, ami biztos. Meg egy sálat a nyakamba. Mert az fontos. Így indultam el, mint egy pöttyös kisgyerek a cukrászda felé, és álltam be a sorba, Olívia pedig utánam érkezett. Amíg állunk sorba, addig nézelődök, így veszem észre a levitás lányt is, akire rámosolygok.
- Szia, te Olívia vagy, ugye? Láttalak a múltkor a könyvtárban, amikor beiratkoztál. Lili vagyok, a nővérem az a szőke lány a könyvtárból, akinél beiratkoztál.
Miközben beszélek hozzá, nyújtom felé a kezemet is.  
- Valakihez jöttél, vagy van kedved leülni hozzám?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Persze, hogy biztos. Én is egyedül jöttem, aztán legalább akkor nem unatkoznánk.
Mások ebből tudom, hogy nagyon nagy ügyet csinálnak, de én nem vagyok ilyen. Szeretek barátkozni, és állítólag eléggé nyomulós vagyok. Hát ez igaz.
- Szia, Han!
Han, az egyik olyan fiú, aki az iskolába jár, az apukája Japán, az anyukája meg magyar. Diákmunkás itt, még akkor ismerkedtem meg vele, amikor én is az voltam.
- Szeretnék kérni egy nagy bögre epres forrócsokit, mályvacukorral. Legyen extra a mályvacukor, hozzá pedig egy habos karamellás szeletet és egy gyümölcsös álmot.
Oké, nem fogok egyből hatfélét kérni, mert lehet, akkor Olívia el is fut, de így is olyan szép nagy szeleteket kapok, hogy azt hiheti az ember, nem fog elfogyni, pedig de. A forrócsoki az meg konkrétan hét decis. Jaja, hét deci mennyország.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Tudom. Ez azt hiszem családi vonás nálunk.
Franci is rengeteg édességet eszik, apa meg fizeti. Persze ő is eszik, de szerintem közel sem olyan sokat, mint én. Amikor ő is végez, akkor intek a fejével, hogy kövessen.
- Menjünk a legjobb asztalhoz.
A legjobb asztal igazából a legjobb box itt, ami a középső asztalnál van, de itt már hajlik az épület, így rálátással van mindenre.
- Hihetetlen, de szinte semennyire sem hallják itt, hogy mit beszélsz, te viszont mindenkit láthatsz. Sokszor nézem az embereket itt. Nem tudom miért, és innen látszanak a legszebben a karácsonyi fények. Oké, még nincsenek fények, de majd ha lesznek, itt lesznek a legszebbek.
Lepakolok, majd be is mászok a helyemre, és egyből kortyolok egy nagyot a forrócsokiból.
- Tetszik a suli?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ne félj, nem vagyok perverz.
Nevetem el magam, mert látnia kellene magát, ahogy most rám néz.
- Csak szeretek nekik történeteket kitalálni.
Mondjuk nem ezzel akarok foglalkozni, de jobb, mint csak ülni, és nézni magam elé.
- Másodéves. Tudom, öregebbnek nézek ki, de csak tizenöt vagyok.
A sok smink és arcfesték amiket használni szoktak rám, azok viszont kikészítik az arcom. De hát imádok színészkedni.
- Neked is biztosan van furcsa szokásod.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Tényleg?
Most rajtam van a sor, hogy megdöbbenjek.
- Én sem találkoztam még mással. Oké, a családom, de ennyi. De jó, hogy te is szoktál! Akkor akár csinálhatjuk majd együtt is.
- Elsős? Azt hittem, harmadéves. Akkor tök jó, két vén csontnak kinéző gyerek vagyunk.
El is nevetem magam a gondolatra, ahogy járókerettel rodeózunk végig a folyosókon.
- A kinézeted miatt? Szerintem elég ostobák.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Végre én is magam elé húzom a sütijeimet, és felváltva előbb az egyikből, majd a másikból is veszek egy falattal. Persze, előtte azért lenyelem a falatot, és várok egy kicsit, hogy az ízek kiélvezhessék azt, hogy most ők vannak a porondon.
- Én leginkább vállat vonok ezekre. Engem például sokan piszkálnak azért, mert korcsolyázom, és ott ugye megszabott a ruha, a fiúk meg cukkolnak azzal, hogy bugyivillantós vagyok, pedig ez művészet. Ők meg dinkák.
Még a vállam is megvonom kicsit. Nem is tudom igazából, hogy honnan tudják, hogy korizok, de nem is érdekel. Színházba se járnak, szóval passz.
- Mit szeretsz csinálni szabadidődben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Aham. Egyszer kipróbáltam, és valahogy megmaradtam. Szívesen megtanítalak, ha gondolod.
Mondjuk még sosem tanítottam senkit, de ha gondolja, akkor örömmel belevetem magam az oktatás rejtelmeibe. Nekem úgyis az kell most, hogy sokat legyek jégen.
- Akkor ez most egy bugyivillantós deszka panda este?
Kérdezem nevetve. Eléggé hülyén hangzik, de ha nekik ez kell, hát akkor ezek vagyunk.
- Én is, főleg rajzolni. Nem vagyok valami tehetséges, de jól elvagyok vele. Meg a színezéssel. Imádok színezni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Jesszusom. Oké, ettől én is féltem mindig, hogy valaki átmegy a kezemen. Azt azért nem akarnám.
Én mondjuk párosban nem is nevezek, csak a kis kezdő és könnyed terepen mozgok, de ott egészen magabiztosan.
- Szénnel? Van kedved valamikor megmutatni őket?
Érdekes, hogy én éppen az ellentéte vagyok. Inkább a színeket részesítem előnyben.
- Mozi nem nagyon. Színház van. Moziba a muglik közé megyünk.
Az utolsó falatot is megeszem és kiiszom, szépen meg is törlöm a számat.
- Lassan lehet, hogy indulnod kellene, meg nekem is. Holnap reggel bájitaltannal indítok.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Elmaradhatatlan fényképezőgépemmel hasítok végig az iskola folyosóin. Mint mindig, most is késésben vagyok, márpedig már reggel szóltak nekem előre, hogy ma vacsorára tejberizs is lesz, meg aranygaluska is, de mind a kettő nagyon kelendő, így ha enni akarok, akkor _időben_ érkezzek oda. Hát nem nagyon jött össze, mert nem tudtam, hogy mit húzzak.
Azt hiszem, túl Andrison, és a tényen, hogy én nem vagyok olyan, akibe szerelembe tudna esni, most megint szerelmes vagyok. De azért vagy egy napig nagyon szomorú voltam. Most viszont zöld szoknyámban, Francitól lopott rúzst felkenve a számra, úgy sietek, hogy két copfba fogott hajam minden kanyarban váratlan erővel csapódik vagy az arcomnak, vagy a vállamnak. Persze remélem, hogy nem fog meglátszani. Utolsó kanyar, és végül berobbanok. Egyből kiszúrom a fiút az asztaluknál. Most is, mint mindig, nagyon helyes, és mivel egyedül ül, elgondolkozom, hogy mellé ülök, ám ahogy teszek egy lépést, látom, hogy előtte csak sós kaják vannak. Ma pedig aranygaluska van, és tejberizs.
- Ennek ma nem szabad megtörténnie.
Mondom teljes határozottsággal, és csak utána remélem, hogy senki sem hallott. Tudom, hogy Dante a tökéletes és csodálatos férfi a számomra, de az univerzum küldött egy jelet, hogy ennek nem szabad ma megtörténnie, neki kell utánam szaladnia, és nem fordítva. Ha lett volna előtte a mai különlegességek közül valami, akkor azt mondom, bevállalom, hogy navinésként odaülök, de így nem.
Az asztalunkhoz lépek, lopva lejjebb húzom a vállaimon a felsőmet, és mikor leülök, addig csúszkálok a helyemet változtatva, amíg úgy nem helyezkedek el, hogy Dante felnézve egyenesen rám nézzen. Már csak nagyon nőiesen kell ennem a vacsorámat. Halott ügy, érzem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Hihetetlen, hogy van ember, aki ilyen határozottan képes kettétörni egy zsemlét. Kviddicsezik? Vagy lehet, valami komoly harcművészetet űz. Sóhajtva könyökölök fel az asztallapra, és tenyeremmel támasztom meg az állam. A pozíciónak kettős funkciója van, egyrészt kényelmesebb így a nyakamnak, hogy ne görcsöljön be a nagy nézésbe, másrészt védem a kajámat, nehogy valaki azt higgye, hogy csak mert nem eszek azonnal, nem is tartok rá igényt.
- Hm?
Nagyjából azzal egy időben, hogy egy széles hátú srác leül vele szemben, és eltakarja a kilátást, szólít meg engem is egy srác. Felpillantok rá, majd a kérdésre megpaskolom magam mellett a helyet.
- Egyáltalán nem.
Mivel pedig a tökéletes kilátást eltakarták, így attól se kell félni, hogy esetlen összenyálazom a környezetemet. Nem könnyű, ha az ember csak úgy szerelembe esik, én pedig ha egyszer megesik, akkor elég mélyen bele tudok habarodni. Andrissal például nem történt semmi, de mégis, mire kihevertem, közel álltam hozzá, hogy mindent és mindenkit kiirtsak a környezetemből.
- Lili vagyok, másodéves.
Nekem sem ismerős a srác, és úgy tippelem, hogy én sem vagyok neki. Ez nem meglepő, hiszen a faluban lakom, a házamban olyan ritkán fordulok meg, hogy nagyon, csak amikor senki sincs otthon. Jövőre már akkor sem kell fenn aludnom, amikor se apa, se a nővérem nincs otthon, és ennek nagyon örülök, ugyanis mostanság egyiküknek sem az erőssége ez. A másodévest meg azért teszem hozzá, mert sokan simán azt hiszik, hogy harmadéves, sőt negyedéves vagyok, de csak mert hosszúra nyúltam és a színházi smink miatt mintha a bőröm is másabb lenne már.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Köszönöm.
Egy kicsit belepirulok a bókba, mert fiúk nem nagyon szokták dicsérni a kinézetemet. A színházban van Márti, aki sminkel minket, meg Klára, aki a hajunkat szokta megcsinálni, ők mindig mondják, hogy milyen szép a hajam, vagy a szemem, de ők azt hiszem látják, hogy a határozottnak tűnő kiállásom mögött egyáltalán nem vagyok az. Apa mellett viszont megtanultam, hogy csak el kell adnom magam.
- Akkor mind a ketten sokat vagyunk távol.
Felelem mosolyogva, és mivel már végképp megszűnt az esélye, hogy Mr. W tökéletes járomcsontját nézzem, így képes vagyok arra a csodálatos dologra is, amiért idejöttem. Hogy egyek. Az aranygaluskával kezdem, de közben szemmel tartom a magam mellé húzott, szép halomba rendezett, és áfonyalekvárral megbolondított tejberizsemet is.
- Én a faluban lakom az apukámmal és a nővéremmel, így nem sűrűn járok a navinében, és félig magántanuló is vagyok, mert sok edzésem és próbám van, ezért nem tudok mindig beérni.
De azért, amikor itt vagyok, akkor nagyon itt vagyok. Például a holnap kezdődő vizsgaidőszakon minden vizsgámat az első időpontokra vettem fel, hogy legyen időm utána pihenni és még többet edzeni, szóval remélem még a bukást is elkerülhetem.
- Merre jártál? És melyiket szereted jobban, az Alfrédot vagy a Benedeket?
Kérdezem, miután lenyelek egy tervezettnél kicsit nagyobb falatot. Nem gusztustalankodom, mert nem szeretek illetlen lenni, csak az első pillanatban kicsit meglepődtem. Ez megesik.  
- Egy kicsit, de nem baj, mert sokat utazok. Nem szeretem a hopp hálózatot, ezért vonatozok, és olyankor szoktam tanulni is. Neked nem furcsa a sok kihagyás után egyből vizsgázni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Ez igaz, meg így van lehetőséged egy kicsit még rákészülni. Jobb is szerintem, ha a tanárok legalább egyszer látják az arcodat.
Mondjuk az se jó, ha többször, vagy ha nagyon megjegyeznek. Tanára válogatja. Én, amikor lehetőségem van itt lenni, szeretek magabiztosan és jól válaszolni, hogy erre emlékezzenek akkor, amikor vizsgázok. Ha valamit esetleg nem tudok, akkor még mindig hihetik inkább azt, hogy csak izgulok, és nem vagyok teljesen buta. Egyszer már bevált a taktikám, és remélem, hogy most is sikerül.
- A család sosem egyszerű.
Nagyon bölcs megállapítást teszek, de nem szeretnék ezen elmerengni, mert néha még most is, mikor eszembe jut, hogy hol lakik a vér szerinti családom, szomorú leszek, főleg azért, mert valahogy a házszámra nem emlékszem, és a szüleim arca is kezd elhomályosodni, csak az öcsém az, akire élénken emlékszem. Ő az, aki hiányzik, és akit valószínűleg sosem fogok már viszont látni, vagy ha mégis, nem fogja tudni, hogy én vagyok én. Viszont hálátlan se lehetek, mert a mostani családom tökéletes, és azt hiszem, a színészet miatt senki sem kérdőjelezi meg, hogy az apukám nem a vér szerinti apukám. Néha bevallom, még én is elgondolkozom a dolgon.
- A színészet talált, de a kviddics nem. Nekem nagyon durva sport. Sokszor nézni se szeretem.
Persze a házamnak olykor kimegyek drukkolni, de ha nem muszáj, akkor nem. Ha van kibúvóm, akkor nyilván arra hivatkozom. Ez talán nem szép dolog, de nem szeretem az erőszakot.
- Korizom.
Elég muglis a kviddicshez képes, tudom, de nem durva, hanem szép, művészi sport, és nagyon szeretem. Persze én még kiscsikó vagyok, de - ha csak hobbi szintén is - szeretném később is megtartani.
- Egy kevés, nincs sok barátom, de nekik mindig ott vagyok. És veled mi a helyzet? Csatlakozol jövőre valamelyik klubhoz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Benedek

- Vannak páran, akik így gondolkodnak, de szerintem csak azért ennyire menő, mert nincs nagyon más népszerű sport. Vannak páran, akik sakkoznak például vagy köpköveznek, de csak azért tudom, mert van a barátaim között olyan, akinek barátja csinálja, például. Szerintem sokan azért csinálják, hogy menők legyenek. A rellonos fiúk eléggé azok, a többiek meg gondolom megpróbálnak felérni hozzájuk, a lányok meg lehet, hogy csak a népszerű fiúkhoz szeretnének közel kerülni.
Vannak elméleteim még, rengeteg, hogy miért is népszerű ez a sportág, de valahogy ezeket tartom az alapjainak minden további elméletnek. Biztos vagyok benne, hogy ha többféle sport lenne népszerű, akkor nem lenne ennyire menőség a kviddicsezés.
- Színészet, határozottan. Nagyon szeretek különböző karakterek bőrébe bújni, ráadásul kifejezetten sokat fejlődött az önbizalmam is. Régebben kiabálni se tudtam, vagy hangosan, magabiztosan beszélni közönség előtt, mostanra azért már egészen jól megy.
Szeretem látni azt, hogy mennyivel másabb letten hetek, hónapok, majd évek alatt. Nagyon örülök, hogy belefogtam, hogy az életem ilyen irányban halad. Persze még nem tudom, hogy a színészet-e a végállomás, de jelenleg azért eléggé esélyes.
- Szeretnék mindenképpen jobb lenni, és nem szeretném elhanyagolni. De mivel még csak két éve csinálom, ezért még nem vagyok olyan nagyon profi. Legalább most már nem esek annyit, és tudok trükköket is. Most még csak egyéniben gyakorolok, de állítólag a következő szezonban majd már esélyes lesz, hogy kapok egy párt.
Nagyon izgatott vagyok ettől, és éppen ezért szeretnék még jobb és jobb lenni. Ehhez persze az alap a sikeres, és lehetőség szerint gyors vizsgaidőszak.
- Szerintem könnyen fog menni. A nagynéném intézi itt a legtöbb papírmunkát, és ő eléggé penge tud lenni.
Oké, vér szerint nem a nagynénéim, és Francinak is anyai ágon azok, de azt mondták, hogy ne vicceljek, határozottan rokonok vagyunk mi is. Szóval a rokonaim.
- Sehogyan se tudnál tovább vívni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Majd még elválik. Apukámnak eléggé bejött a dolog, a színészet.
Mondjuk sok áldozattal is jár az, hogy ismert és hívják. Ő a szenvedélyének élhet, de pontosan tudom, hogy Franci emiatt nem tapasztalta meg, milyen valahová tartozni, ezért is viselte olyan rosszul Ash távozását, de talán most, majd már boldog lesz, láttam rajta, hogy mennyire ragyog, és amikor megkérdeztem, hogy babája lesz-e, olyan furcsán nevetett, de azt mondta, hogy még nem. Még. Szóval van valami a levegőben. Ma apa névnapját fogjuk ünnepelni, és nagyon remélem, hogy a következő Franci esküvője lesz. Alig várom, hogy koszorúslány legyek.
- Én is a muglik közé járok gyakorolni. Két edzőm van, az egyik mugli, a másik boszi, az egyik az alapokat, a másikuk a mágikus elemeket tanítja. Csak persze ez sok utazással meg kimaradással jár.
Néha én is nagyon fáradt vagyok, és csak aludnék egész nap, de elbizonytalanodni még sosem bizonytalanodtam el. Az első vonattal minden alkalommal elutazom, és sokszor csak az utolsóval érek haza, vagy ha nem érem el, akkor sajnos hopp porral kell megoldani a közlekedést. Viszont szeretem csinálni, boldog leszek tőle, és ez eléggé fontos.
- Meg van itt edzőterem is, hátha lenne rá igény, meg kell hirdetni, szerintem. Van például egy vagy két lány is, akik íjászkodnak. Még nem találkoztam velük, de már hallottam róluk többször, szóval biztos igaz. Az is eléggé muglis.
Mondjuk annyira nem tudom, hogy a belső plusz szakkörök vagy szabadidős tevékenységek mihez vannak kötve, én külsőn vagyok, de elég simán ment. Kriszpin bácsin nagyon kedves volt velem, amikor megkerestem a problémámmal.
- A színjátszóknál. De rajtuk kívül vannak még az edictumosok, ugye a kviddicsesek, a dök, van, azt hiszem sakkör is. A hirdetőtáblán meg az edictumban is láttam a múltkor egy cikket róluk, hogy kit kell keresni, ha csatlakozni szeretnél. De gondolom, lehet alapítani is, csak kell hozzá ember.
Közben lassan elfogy a galuskám, szóval kicserélem a két tányért, de mielőtt még belefognék a következő halom édességbe egyrészt iszok egy kis kajszi levet, másrészt lopva felpillantok, de a széles hátú srác még mindig ott ül, szomorú.
- Milyen tárgyakat vettél fel?
Kérdezem Benedektől, miután végre kikanalaztam az első falat tejberizsemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Ha szeretted, és hiányzik, akkor szerintem érdemes megpróbálnod. Ha lenne időm, biztos, hogy én is belevágnék, mert nagyon jó a csapat.
Nem bánom persze, hogy nem csinálom az Edictumot. Ha különfoglalkozásokról van szó, akkor előtör belőlem a főnix. Mindent ki akarok próbálni, de ami nem fog meg, azzal nem tudok mit kezdeni, egyszerűen nem megy tovább, le kell adnom. Az én mozgásigényemmel egy lapnál nem sokáig húznám. Francinak jól áll az ilyen, de mi eléggé ellentétek vagyunk ebből a szempontból.
- Nem könnyű, tudom.
De azért megpróbálják kihozni a legtöbbet, hogy a mugli világból érkezett diákok is megtalálják a helyüket, és ne legyen olyan nagy sokk a váltás a két világ között. Az én váltásom okozta sokkot persze lehetetlen volt csökkenteni, de Shanes néni kedvesen bánt velem, és olyan új szintjét ismertem meg a szeretetnek, melyet a mugli világban nem biztos, hogy megtapasztaltam volna. Hálás vagyok neki, amikor csak tehetem, meglátogatom, sőt az unokája a szomszédunk, akivel nagyon jó viszonyt ápolok, mivel a családjaink is nagyon jóban vannak.
- Vegyesen vettél fel könnyű és nehéz tárgyakat, szerintem jól kiegyenlítik egymást. Elég sok közös óránk van, például a reptan, az önismeret, a mágiatöri és a mugliismeret. Az elsőnél nem ajánlom, hogy a közelemben légy, mert eléggé béna vagyok, de lelkes, viszont muglin, mágiatörin és önismereten akár lehetnénk padtársak is. Persze ehhez az kell, hogy mind a ketten sikeresen levizsgázzunk.
Ami még egy kihívás lesz, neki is, nekem is, de azért remélem, hogy jövőre már az alapképzés feléhez eljutok. Mondjuk nekem sok tárgyam van, megvárom, hogy jövőre mi marad, és annak szellemében újragondolom az összeállítást.
- Ezen kívül van még bájitaltanom, gyógynövénytanom, legendás lények gondozásám, mitvallom és svk-m. Ha nem színésznő, akkor gyógyító szeretnék lenni, állatorvos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Benedek

- Pontosan, de amúgy a párbaj szakkör is ehhez hasonló, csak mágikusabb, és eléggé megdolgoztatja az elmét, hogy ember ezredmásodpercek alatt a megfelelő bűbáj vagy átkot mondja, és persze ott van a tökéletes pálcamozdulat is.
Teljesen átszellemülök, amikor erről beszélek, érzem, ahogy a bőröm szinte felforrósodik, és ha nem fedne illő mennyiségű alapozó - elvégre valentin nap van -, akkor most láthatná a másik fél is, hogy mennyire elpirultam, és nem csak azért, mert a széles hátú terelő srác arrébb ült, ezzel újra felfedve előttem a csodálatos látványt, amit Mr. D. jelent. Túl idős hozzám... mindenki ezt mondaná, de engem nem érdekel, mert szerintem igenis ideális a korunk. Csak azt nem tudom, hogy ki az a navinés, akit az Edictum hozzá kapcsolt, akivel olyan nagy a szerelem. Persze nem biztos az sem, hogy igaz, vagy ha igaz is, nem lehet olyan nagy, hiszen ezen a különleges napon itt ül, és egyedül, valamit a haverjaival eszik. Szóval vagy nem igaz, vagy nem fontos. Esélyem mindenképpen van, csak észre kell vennie.
Az igazán nagy ok, amiért ilyen lelkes vagyok, mert vágyok a bájolásra, de én magam nem csinálhatom, csak akkor, amikor Kedves bácsinál vagyok, és csakis szigorúan addig a határig, amíg ő engedi, tovább egy kicsit sem. Túl sok bennem a mágia, és ha nem vigyáznak rám, akkor még a végén felrobbantom az egész kastélyt. Kínos lenne. Kínos most is. Van háztársam, aki azt hiszi, hogy azért nem járok olyan tárgyakra, ahol aktív pálcahasználat van, mert kvibli vagyok, közben meg nem, pont hogy olyan vagyok, akiben vagy tizenkét erős mágus ereje lakik. Megérintem a nyakláncom, és ezzel ösztönösen visszarántom magam a valóságba. Félig van, ideális.
- Nem tudom persze, hogy jövőre lesz-e tanár, aki indít ilyet, de elég sok exauror van a tanári karban.
Meg olyanok is, akik jelenleg aurorok még, de nem tudom, hogy mennyire hangoztatják ezt. Csak a faluban hallottam ez-azt. Állítólag Magnus bácsi kifejezetten büntetésből van itt, bár nem tudom, hogy mit követhetett el, de elég csúnya dolog lehet, ha vagy száz tini őrzése lett a büntetése, ráadásul pont a rellonosok. Sajnálom szegény bácsit, biztos nagyon bánja, hogy csúnyán viselkedett.
- Én inkább felelős fajta vagyok, kidumálom magam, ha szorul a hurok, de persze ha írásbeli, akkor írásbeli, nincs nagyon mit tenni. Olyankor ha nem tudom, rajzolok valami kedveset a lap szélére.
Arra, hogy sikerülni fogna a vizsgáink elmosolyodok és bólintok is, remélem, hogy így lesz, nagyon szeretném azt a harmadik osztályt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Danténál?
Kérdezem egy pillanatra meglepődve, hogy feltűnt neki. Azért arra figyelek, hogy ne bámuljak, és többnyire a nevén se nevezem, de most annyira meglepett, hogy rákérdezett, hogy kicsúszott a számon, csak ilyen simán. Nem nagyon zavar mondjuk, de nem szoktam ezt így hangoztatni. Andrist se mondtam el soha.
- Nem tudom. Nem vetem el a lehetőséget, de egy rellonosnál sosem tudhatja az ember. Ők eléggé rosszfiúk.
Lehet, hogy ő csak a rossz lányokhoz vonzódik, de akkor így járt. Az tuti, hogy én nem leszek feslett, nem illik ahhoz, amit el akarok érni. Sem ahhoz, ha színésznő leszek, sem ahhoz, ha állatorvos. Ezen kívül nyilván egy olyan ismert embernek, mint Révay Valentin sem okozok kellemetlenséget azzal, hogy kisebbik leányát könnyedén szájára tudja venni mindenki. Ki van zárva.
- Mondjuk annyira nem érdekel a dolog, előbb a vizsgáim legyenek meg, meg ma este apa névnapja, aztán amikor majd a nővérem felbolygatja a családi békét, akkor foglalkozom ezzel.
Eléggé esélyes, hogy ez be fog következni, mert eléggé összemelegedtek Farkassal, ha mondjuk terhes lesz vagy házas, esetleg fordított sorrendben, az biztosan hatással lesz, még akkor is, ha apa nem mondja ki, tutira. Szóval majd a totális káoszban eldől, hogy van-e lehetőségem fiúzni vagy sem. Nem akarom kiidegelni én is apát.
- Na és te? Tetszik valaki? Vagy ennyire még nem volt időd körbenézni?
Amúgy nem igazán veszem magamra az ironikus megjegyzést, mivel nem vagyok nagyon egyik házba való se, így ez azt hiszem megintcsak nem a saját házamba illő tulajdonság, de egyszerűen az ilyen dolgok, leperegnek rólam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Nem sértettél meg, én nem vagyok rellonos.
Bár megvan bennem jó pár tulajdonság, ami hozzájuk is kapcsolható, de azért a szívem eléggé sárga. Nem gondolom butának őket, de ez az én véleményem. Nekem inkább úgy jönnek le, mint a leglazább arcok a kastélyban. Időnként kifejezetten van egy olyan ingerem, hogy velük lógjak, és ilyen ez a mostani helyzet is, bár azt hiszem, most kifejezetten Dante miatt akarok abban a közegben járatos lenni.
Azt azonban elismerem, hogy ambiciózus vagyok, sokszor nem figyelek oda arra, kinek okozok abban a pillanatban fájdalmat, amikor lehetőségem adódik valamire. Nem vagyok gonosz, vagy rosszindulatú, csak gyerek, aki nehezen látja át a dolgokat azonnal. Van persze, amikor szembetűnik a rossz rész, de az én heves természetemmel ez nem mindig jön át azonnal. Szeretek nyerni, szeretem, ha igazam van, ez is valamennyire rellonos és valamennyire eridonos tulajdonság. Azt hiszem, a beosztásomnál az döntött a navine mellett, hogy ott tudok a legkevésbé rossz irányba elmenni, és a legkevésbé bajt csinálni.
- Mindenki másként találkozik velük. Az évfolyamra járók például most egészen nyugisak, szerintem még nem nyíltak ki annyira. A problémák harmadévtől felfelé történnek.
A végén kuncogok egy kicsit, képzelem, hogy mennyire sok indulat mehet ott lent. Lehet, esténként egymással bunyóznak, és a klubhelyiségük igazából nem más, mint egy nagy ring.
- Nem is szabad, mert akkor elszáll a szerencse. Viszont drukkolok, hogy összejöjjön.
Én elég könnyen esek szerelembe, majd szeretek ki, és kezdek el mást szeretni. Ez olyan eridonos dolog, mondom, hogy eléggé kevert gyerek lett belőlem, majd megmondom az apukámnak, hogy elég rossz vásárt sikerült lebonyolítania velem.
- Tele vagyok.
Megsimogatom a pocakomat, ami a sok kajától olyan lett, mint egy terhes nénié, meg persze egy kicsit ki is nyomom, vicces, amikor ilyen. Alapból oda kellene figyelnem, és szigorú diétát követnem, de nem vagyok hajlandó ilyen borzalmas kijelentésekbe még csak belegondolni sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Nekem leginkább semleges, azt hiszem.
Mondjuk Kolos, aki a színjátszást vezeti, nagyon jó arc, de Kamilla eléggé ijesztő. Nagyon csúnyán tud nézni, és olyankor mindig eléggé félek tőle. Egyszer azt álmodtam, hogy csak úgy fogta magát, és levágta a hajam. Nem csak egy kicsit, hanem az egészet, sosem volt még ennél rosszabb álmom. Azóta párszor álmodtam még ezt, és meg kell vallanom, eléggé hátborzongató még mindig. Tudom, mások emiatt eléggé furcsán néznének rám, de nekem ez nagyon komoly, a hajam eléggé szent és sérthetetlen. Éppen ezért jó, hogy van egy türelmes nővérem, aki imádja fésülni a hajam. Neki köszönhetően ilyen szép és egészséges.
- Igen, ez kétirányú, mondjuk szerintem, ha az ember jól bedobja magát, akkor lehetetlen nem történnie semminek.
Én is eléggé sok mindent elterveztem már, hogy miként szólítom meg majd Dantét, és ebben, az egyszerű leüléstől a beleszaladáson át az ölébe esésig és ájulásig minden volt. Még gondolkozom, meg igyekszem megfigyelni, hogy mivel tudom a leginkább meglepni őt annyira, hogy ne felejtsen el egy életre. Most még talán plátói, de egy nap szerintem ez igazi lesz. Lehetetlen, hogy ne legyen az.
- Szerintem én lassan megyek, még átolvasom a mugliismeretet. Te még maradsz?
Kérdezem végül eltolva a tányért magamtól, ami egy halk pukkanással el is tűnik. Imádom ezt a trükköt, a mágia egyszerűen csodálatos, és úgy érzem, hogy nem lennék képes soha megválni tőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Köszönöm, ez nagyon jól esik! Nagyon rendes vagy!
Felelem lelkesen, mert erre nem számítottam. Szerintem még van hova fejlődöm, meg aztán még csak most kezdem ezt az egészet, és hát ott volt Andris is, akit azért most éppen látok elsétálni a piros asztal felé, és azért még egy picit megdobban a szívem. Nagyon kedves volt hozzám, és azt mondta, nagyon szép vagyok, és akkor én nagyon boldog voltam. Aztán valahogy jött az az Edictum pletyka, és nem tudom, mostanában nem beszéltünk. Írnom kell neki gy baglyot! Mindenképpen írni fogok neki egyet.
- Oksi, akkor visszamászok.
Mondjuk lehet, hogy leginkább aludni fogok, mert most olyan nagyon jól laktam, hogy csak na. Persze nem kellene csak így, félvállról vennem a tanulást, de még egy napot azért lehet, hogy ellustulok. Addig is, míg alszok, gondolhatok Dantéra, mint a tökéletes fiúra, aki álmomban szerelmet vall nekem. Felkelve kicsit nyújtózom, nem feltűnően, meg nem nagyon, mert eléggé tele van a pocakom.
- Akkor később találkozunk majd, szia.
Intek is egyet neki, és aztán kényelmes sétatempóban elindulok vissza a Navinébe. Mondjuk most tényleg lehet, hogy aludnom kellene kicsit, mivel este apácska névnapját ünnepeljük, és kettőkor hadifelszerelésben kell állnom otthon, a konyhában, ahol a nővérem kis beosztottjaként teljesítem majd a kéréseit. Arra viszont jelenleg semmi motivációm nincs, hogy már most hazamenjek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nincs kedvem tanulni meg ilyen szép napon a tanteremben ülni, ezért hát rosszullétet imitálva elhagytam a tantermet, a gyengélkedőre azonban sosem érkeztem meg. Durva dolgok ezek. Helyette felhúztam a vadi új mentaszínű shortomat, hozzáillő bikinifelsővel, amire egy sima fehér, lenge felsőt is ráhúztam, erre a taláromat, és igyekeztem úgy meglépni, hogy senkinek se tűnjek fel. A terv sikeresen abszolválódottnak volt tekinthető, mikor ráléptem a stég első deszkájára. Az addigra már levetett taláromat leterítve, a felsőt levéve és a táskámba téve kentem be magam naptejjel, majd a magazinomat elővéve elhasaltam, és a lábaimat lóbálva kezdtem el lapozgatni a legújabb boszipletyiket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Hmp?
Pillantok fel a tollamat rágcsálva a mellém helyet foglalóra. Az a helyzet, hogy egy pillanat kell, amíg az agyam bebootolja azt, hogy most mi is van, mert az előbb még éppen azon elmélkedtem, hogy vajon milyen szemű az ideális pasi. Kék. Most már tudom.
- Igen, nagyon erősen görcsöl a hasam, és azt hiszem, éppen hányok.
Felelem pillogva, a lehető legédesebben. Furcsa ez a vélamágia, de nekem eléggé bejön. Amióta bemutatták nekem Iliánt, mint az unokatestvéremet, csak hálát tudok adni a sorsnak, amiért nem vagyunk vérrokonok, mivel illetlenül sokat gondolok rá.
- Na és te? Csobbanni jöttél?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Simán. Annyira bénák.
Nevetem el magam, miközben válaszolok a következő kérdésre, mely szerint a férfi körmét nézi meg először az ember, aztán a szemét. Nagyon kényes vagyok a körmökre, és ahogy rápillantok Ilián igencsak pirospontot kap.
- Milyen kár, pedig szívesen csobbantam volna én is, de egyedül uncsi.
Egy kicsit le is kámpicsorodik a kis szám, de többnyire azzal foglalkozok, hogy kellőképpen vonzónak tűnjek a szemében. Mint már mondtam, mostohatesók vagyunk, és ő egyrészt baromira szexi, másrészt vonzó, harmadrészt véla, ami miatt még inkább vonzódom hozzá, de már legalább a nyálam nem csorog, ha meglátom, inkább belül sikítozik a kicsi Lili, aki annyi mindent tenne vele, hogy jajj.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Mr. Gonoszka

- Abban mi a buli, hogy te nem vetkőzöl le?
Kérdezem olyan ártatlan arccal, mintha nem arra gondolni, amire dehogynem gondolok. Elég sok piszkos gondolatom támad a közelében, és hirtelen olyan dolgok elfogadása is természetessé válik, amiket nem is az, hogy nem tennék meg talán, hanem nem is gondoltam, hogy egyszer csak felmerülne bennem.
- Kiderül belőle mennyire bevállalós pasi illik hozzám. Ez igazából jóslástan.
Mondom neki teljesen nyugodtan. A legtöbb lány rejtegetni szokta, hogy mit csinál ilyenkor és miket válaszol, én nem hiszem, hogy ez olyan fontos lenne, mindenki tölt ki ilyeneket.
- Nem meleg, csak érzékeny.  
Mondom rá ösztönből, aztán megrázva a fejem felülök vele szemben, elvégre nem rossz az, ha nem csak a hátam kap egy kis színt.
- A melegek is tudnak gyereket csinálni amúgy, csak nagyon elszántnak kell lenniük. De te kinéznéd Franciból? Ha rólam lenne szó, azt mondom, van benne realitás, de ő? Chö, ő nem olyan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Eléggé kiábrándító vagy. Azt hittem olyan izgi fickó vagy, mint amilyennek kinézel. Kiábrándító.
Sóhajtok egyet színpadiasan. Engem mondjuk nem nagyon zavar, hogy rokonok vagyunk, mert ha azt vesszük, ő Franci anyai ági rokona, engem meg az apai ága fogadott örökbe.
- Hogy a bevállalós pasik a gyengéim. Semmi újat.
A kérdésére, hogy milyen vagyok, kuncogni kezdek, és a pilláim alatt pillantok fel rá, kicsit megvonva a vállamat.
- Hát nem olyan, mint Franci.
Nagyon nem, sőt, inkább az ellentéte vagyok, és bizony élvezem.
- Neked a Franci típusú lányok jönnek be? Rendes kislány, apuka büszkesége, jó házasság, szép gyerekek, kertvárosi élet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Aaron

Mimi egyre jobban viselkedik már emberek között, aminek eléggé tudok örülni, mert így legalább a karmaival sem bennem, sem a ruhámban nem ejt kárt. Mivel apu rossz helyről hozta, így szükséges, hogy időről időre felülvizsgálják az állapotát, hogy mennyire fejlődött, hogy jól érzi-e magát. Hát az biztos, hogy a jóltartástól és a sok játéktól jó puffancs lett. Mindig vicces, hogy miután eszik, olyan, mint egy kis hordó, lötyög jobbra meg balra a pocakja.
Most már eljutottunk odáig, hogy megtűri a pórázt is, sőt, séta közben néha elemelkedik kicsit a földtől, és még játszik is a levegőben. Összességében minden szuper vele, leszámítva azt az egy tényt, hogy morog a nővéremre. Eredetileg Francihoz tartozik, mégis, amióta babát vár, nemigen komálja a közeledési szándékait. Ezért is, és a kötelező felülvizsgálatért jöttem most el vele.
- Üdv.
Köszönök bele nagy általánosságban a levegőbe, mert többen is vannak a kereskedésben, és nem nagyon szeretnék bunkónak tűnni, mert ez egy kis falu, így is már többet terjesztenek apáról, anyáról, Franciról és rólam is, mint kellene, nem akarok én még alapot adni a további találgatásoknak. A virágos ruhámat húztam fel, ami egy normális lábhosszúságú lánynak a térdéig érne, de mivel én nem úgy sikerültem, nekem a combom közepénél vége szakad. Mondjuk tény és való, eléggé szeretem mutogatni a lábaimat, így talán ezen mégsem fogok annyira kétségbeesni, mint ahogy azt az emberek elvárnák tőlem, sőt kifejezetten imponálóan mosolygok egy közelben álló srácra. Kis várakozás közbeni flört, kinek árthat?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

A srác észreveszi az érdeklődésemet, egy pillanatra lehunyom a szemem, de az ajkaim szélesebb mosolyra húzódnak, tagadni se tudnám, hogy tetszik, amit látok. Remélem a suliba jár ő is, tippjeim szerint mestertanonc lehet, és nagyon tetszik a gondolat, hogy ő egy mestertanonc. A tipikus női praktikák bevetése itt nem ér véget, hiszen mielőtt elindulna felém, még egy tincset és hátra tűrök, csak úgy véletlenül.
- Szia.
Köszönök vissza, amikor már ott is van előttem, mert hát most már célirányos vagyok, nem csak úgy bele a semmibe. Itt áll előttem egy helyes srác, minden más csak mellékes. Lepillantok Mimire, aki kissé lejjebb kúszik, igyekszik láthatatlan lenni, de azért a nyelvét kinyújtja, tiszta bolond ez a kis dög.
- Ne haragudj, ő így érdeklődik. Amíg nem szokja meg a jelenléted, addig így fog kinézni.
Nem kínos már, az elején volt az, mostanra inkább viccessé vált, és éppen ezért kuncogok is egy kicsit. Nem sokat, a dráma tanárom megmondta, hogy a nő attól nő, hogy tudja, mikor nem szabad túlzásba esni, és mindig elharaptatta velem a gesztusaimat. Borzalmas volt, bosszússá tett, de megérte, mert most legalább nem tűnök annyira idiótának.
- Egy Bi bi. Nagyon ritkán látni őket emberek között, mert fent élnek magasan a hegyekben, de Mimi fogságban született, bántalmazták. Az apukám egyik barátja állatmentő, apa eredetileg a nővéremnek hozta őt, de aztán férjhez ment, Mimi pedig itt maradt, és most az én társam.
Mondjuk az egy másik kérdés, hogy Franciék hamarosan átköltöznek Bogolyfalvára, de amíg ez nem történik meg. Mimi hozzám tartozik, és ennek köszönhetően már egyre jobban elvagyunk. Franci megtartotta azt, hogy nem hozta ki a házból, én viszont ezt nem tartom jó módszernek, és láthatóan élvezi a kinti létet.
- Képzeld, a fajtájának eredetileg gágogó hangja van, mint a libának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Kérlek, küldj csokit!
A levelet már ugyan egyszer megírtam, szépen, szinte művészi pontossággal le is ragasztottam, és már indultam is felfelé, sőt a lépcsők alján voltam, amikor eszembe jutott, hogy elfelejtettem valamit, méghozzá a legfontosabbat: Szeretnék csokit. Imádom a csokit, és olyan jó lenne más országok csokijait is enni. Apa pedig már kint van Olaszországban, így nekem most már adott a lehetőség, hogy kapjak finom olasz csokit, csak mondjuk ehhez jó lenne, ha nem felejteném ki a levélből ezt a lényeges részt.
Először arra gondoltam, hogy az üzenetet ráírom a borítékra, de itt rögtön két szomorú kép úszott az elmémbe. Az egyik, hogy megkapja a levelet és ahogy kibontja, ki is dobja a csomagolást, vagyis oda az üzenet, és ha csak nem úgy esik a papírkosába a boríték, titkát magával viszi az örökkévalóságba. Vagyis nekem nem lesz csokim. A másik opció, mely szerint észreveszi, hogy mit írtam oda, de elszomorodik, mert ő abban reménykedik, hogy egy "szeretlek"-et vagy egy "hiányzol"-t kap a lányától, erre én, a hálátlan kis bocs a pénzét kérem édesség formájában. Ő pedig ha küld is csokit, mégis szomorú lesz. Nem akarom, hogy az legyen, hiszen most minden oka az örömre van meg.
Így hát, mielőtt még nekiindultam volna a csúszós útnak, megálltam a kanyarban, óvatos mozdulatokkal felnyitottam a borítékot, szétnyitottam a papírost és kérésemet az utolsó lap aljára, utóirat formájában rögzítettem. Ezután visszacsúsztattam, majd a pálcám után nyúlva már majdnem fixáltam, amikor lepillantva észrevettem az aprócska, de számomra kellemetlen színű fényt. Tele van az erőmet korlátozó kis gömb, vagyis, ha most megpróbálom leragasztani, akkor egészen biztosan berobbantom a fél környéket, azt pedig nem szeretném, jobb ötlet híján várok hát, remélve, hogy valaki szembejön.