kiskarácsony

Hanna imádja a kistesóját, most is, hogy az apjuk ölében alszik folyton megsimogatja és puszilgatja a lábát. Amúgy Kirill tökéletesen tudatában van annak, hogy jobb lenne berakni a kiságyba Bencét, csak hát túlságosan szereti szagolgatni a babát.
- Hanna szerint lehet - mosolyodik el továbbra is karjaiban tartva a gyerkőcöt. Lánya Kirill mögül kukucskál, figyeli az eseményeket míg a férfi félkézzel egy dobozkát húz ki zsebéből.
- Szóval Luca, most, hogy már igazából egy család vagyunk, szeretném, ha... Szóval... Gyere hozzám feleségül - nem a legromantikusabb módon teszi meg, de legalább megteszi, megkéri szerelme kezét.

kiskarácsony

- Hát valahogy úgy - nevet fel a férfi, a háta mögött pedig Hanna kezd kuncogni. Nem várta, hogy Luca nemet mond, de azért némi izgalom és félelem volt benne mielőtt még feltette volna a kérdést.
- Arról nem szóltak, hogy sírni fog a menyasszony - vigyorog tovább, majd magához húzza a nőt és megcsókolja.

kiskarácsony

Boldogan öleli a nőt, akit szeret és a fiukat. Hanna sem maradhat ki, ő kettejük nyakát öleli át és bólogat. Bizony, ő lesz a koszorúslány és majd segít Lucának mindenben.
- Olyan lesz, amilyet csak szeretnél. Amikor csak szeretnéd.

kiskarácsony

- Segítsetek - fél kézzel nehezen boldogul, így megvárja, míg valamelyik lány kiveszi a gyűrűt a dobozból és felhúzhatja Luca ujjára. Újabb csókot nyom ajkaira, aztán persze Hanna homlokára is. Az ős kis családja. Az mondjuk nagyon bántja, hogy Zsombi nincs velük, mert a szobájában duzzog, de majd talán megbékél...idővel.

// //

szegény Ardai