37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mikola Keve Áron összes RPG hozzászólása (111 darab)

Oldalak: « 1 [2] 3 4 » Le
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. június 20. 21:40 Ugrás a poszthoz



Valahogy a meglepetésekhez eléggé ért és nem is sok alkalmat tud,ami a fiatal nőhöz kötné, és nem volt benne valami Keve kreálta csavar. Mondjuk az ünnepekben elrabolgatni szerencsétlent lehet kicsit erős volt, de minden perce megérte, az egyszer biztos. Most mondjuk csak szimplán hívatlan, de kellemes meglepetés akart lenni, amikből inkább előbbihez áll közelebb. Próbálja elfojtani a röhögést, ami kikívnkozik belőle az első reakcióra.
- Ugyan, miattam igazán ne vegyél fel ruhát, kárba vész... - Nevetve támaszkodott meg a sátor szélénél, aztán összefűzve a kezeit maga előtt nézett végig a lányon. Látványosan lebiggyesztette a száját Noak hallatán. A szívéhez kapja a kezét és még rá is játszik kicsit. - Most mééélységesen megbántottál ezzel, hogy a legjobb haverommal etetnél meg!
Nem kifejezetten tudta az elején a sárkányt hova tenni, sőt, kifejezetten fura volt és fújtak is egymásra, de mióta valószínűleg fogta a lény is, hogy ártalmatlan a csávó, teljesen jól eléltek egy légtérben, ha úgy adódott. Azért reménykedett Keve, hogy ez csak vicc. Tényleges vicc.
- Téged. De már nem kereslek mint az ábra is mutatja. Éés nem. Ami azt illeti, az még odébb van egy kicsit. Talán beszállnál a buliba, ha úgy adódik?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. június 20. 23:21 Ugrás a poszthoz



Égnek emelte a tekintetét és megrázta a fejét is mellé, ő maga se érti hogyan futhat még mindig ezután a nő után. De igen, mélységesen egyetért hallgatólagosan a tényekkel. Bár ehhez hozzá tartozik az is, hogy Annevel nem voltak jössz-mész céljai, valamiért megfogta őt a rellonos és ezt sosem tagadta előtte.
- Hát ő határozottan kedvemre valóbb, mint mikor te vagy sárkány... - Ugyan, nem bántaná soha, csak szurkálódik egy kicsit, ha már ő is megkapta az adagját. Képtelen lenne a lányt egy állatra cserélni, pláne arra a veszedelemre. Ez egyszerre wow és jaj. Érthető szempontok egy leendő apánál, nem? Felvonta a szemöldökét kicsit a kijelentésre, amit hallott, de az ölelésre a befeszült vonásai megenyhültek.
- Pedig azt hittem te olyan támogató barátnő típus vagy a csajok között, lehet félrenéztem, és kitakartad előlem a használati utasításodat. - Végül azonban elvigyorodott és bólintott párat, hogy biztosítsa igen, ez a terv. ellökte magát a sátor szélétől, aztán a kezét Anne irányába tartotta, hogy kivezesse őt innen, ha készen van.
- Mi az első kívánságod mára?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. június 21. 14:32 Ugrás a poszthoz



Jót röhögött, ahogy elképzelte a nőt, amint szárnyakat növeszt, tüzet okád és vigyáz a tojásaira... oh, wait. Ezt inkább elengedte elég gyorsan, mielőtt itt elég retardált módon röhögi végig az elkövetkezendő negyed órát.- Szeretem, ha tüzes vagy, nem hibáztathatsz ezért igazán. - Vágott mindehhez kikutyaképet, és a lehető legszánnivalóbb hangjával adta elő. Hát, ilyen az, mikor a figyelemért megküzdve élvezkedik annak fényességében. A visszakérdésre csak megrántotta a vállát, mintha nem is ő mondta volna ki a szavakat, aztán csak lemondó sóhajjal vette kezébe az apró és törékeny nőit.
- Vettem, akkor innen balra. - Jelentette ki tömören, mert bizony ennek már jól utána járt itt mi és merre van, ezzel nem nagyon szeret sokat szórakozni fesztivál közben. A fölösleges kevergés elveszi az ember idejét remek lehetőségektől. Egy sátorban, vagy erre arra. Khm, sok itt a szabadidős tevékenység, no. Aztán felszökik a szemöldöke a visszakérdésre, majd felnevet.
- Az már teljesült. - Rákacsintott, aztán közelebb húzva homlokon csókolt Neliet. Apró lépésenként, szigorúan, ahhoz meg már itt volt mellette a rellonos. - A második meg valami hideg és erős, szóval megyünk, nézünk valamit, aztán ehetünk. Vissza kell még jönnünk és lebegsz odafent, vagy egyelőre sajnálhatom az első sorban nyálcsorgató fiúrajongóid?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. június 28. 18:32 Ugrás a poszthoz



Felvonta a szemöldökét aztán jóízűen nevetett a megjegyzésen. Sosem volt teljesen ép és normális, de azt hitte, ez teljesen nyilvánvaló kimondás nélkül is. Most sem viselkedett különösebben, mint az elmúlt alkalmakkal, mikor random belépkedett a hölgyike életének bizonyos szakaszaiba. Nem igazán az előregondolkodásról és a nagy tervezésekről híres. Csak megrázta a fejét ellenkezően és ezzel rá is hagyta végül a dolgot.
- Helyes, pont így képzeltem én is. - Egyből azt a bugyiszaggató vigyorát villantotta meg, aztán finoman megszorítva a kezét vezette maga mellett a barnaságot. Nem volt különösebben zavarba attól, hogy méregesse a maga mellett állót.
- Érted is ér fizetni? Bérelhető vagy a fesztiváltól... bármeddig? - A kérdést szánt szándékkal tette így fel, és pontosan tudta, hogy az alvó sárkányt bökdösi, csak remélte, hogy nem ég le az utolsó szál haja is a fejéről egy lángcsóvától. Bár a lányt ismerve előbb földeli el őt, részletkérdés hogyan végezne vele, ezt Keve is tudja, ennek ellenére vagy mert okos, de nem érdekli; vagy mert kevésbé foglalkozik és butuska fiúként csapja a szelet, de tesz rá magasról.
Végigpillant a soron, ami elég hamar fogyni kezd, helyes, aztán a barnaság álla alá nyúl, maga felé irányítva a tekintetét. A hüvelykujjával végigsimít az arcán, majd vigyorogva csóválja meg a fejét.
- Hihetetlen vagy, szépségem, tudod?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 28. 22:23 Ugrás a poszthoz

Nagy Bumm


Ráérős léptekkel, idegesen járkál a kórháztól távolabbi, dohányzásra kijelölt kertrészen már legalább fél órája, mikor megcsörren a telefonja. Mélyet slukkol a cigarettába mielőtt megnézné újra, nem a mostani értesítését, hanem azt a bizonyos reggel érkezett üzenetet, amiért késő délután itt toporog. Többször átfutja, miközben a szavak súlyként nehezednek rá. Ahogy a káros füstbázistól megszabadul levágódik a padra, végigfekve azon, lehunyja szemeit és úgy mantrázza magában, hogy lehet ha elalszik, kiderül, hogy az egész meg sem történt. Ez a cselekménysor folytatódik újra és újra, immár negyedszerre teszi mindezt.
A sok mozgástól és idegességtől a gyomra lázadni kezd és idő előtt görnyed a kültéri kuka fölé, hogy idegességén könnyítsen, majd ennek hatására sikerül magát annyira összeszedni, hogy a fehér épület bejáratához sétáljon. A portástól megkérdezi mi és merre, elsőre egy mosdót célozva meg. Az arcát leöblíti, a kezére hideg vizet enged, majd a tükörbe nézve bámul saját magára, mielőtt kilépne a folyosóra, hogy megkeresse a megfelelő emeletet. Előre érzi, hogy semmi jó nem vár rá, mióta tisztában van ennek a napnak az eljövetelével több országnyira kerülte el az idősebbik Faraday lányt, most is azt figyeli nem-e jön vele pont az a nő szembe. Egy nővérke eligazítja, ekkor Keve a kezeit a zsebébe csúsztatja és leszegett fejjel a kórtermek helyett előbb a gyermek betekintő felé lépdel különösebb szemkontaktus felvétele nélkül.
Valahol elég szar embernek érzi magát, hogy elkésett, a tény miatt is, de itt akar lenni, érdekli a gyereke, tudni akarja ki, mi, milyen... viszont még nem egészen dolgozta fel, hogy apa lett.
Utoljára módosította:Mikola Keve Áron, 2017. július 29. 13:25
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 29. 14:02 Ugrás a poszthoz

Nagy Bumm


Messze nem egy átlag péntek ez a mai és ahogy kinéz, nem is azon felejthető, vagy sosem jegyzettek egyike lesz. Idegesen lépdelt Keve a bejárathoz, ugyan ezzel a gyötört és nehézkes mozgással haladt a folyosón is, majd a mosdós kitérő se segített rajta sokat. A kezeit a zsebében pihentette, egyiket kivéve az éppen meglehetősen megnőtt hajába túrt, majd visszacsúsztatta. Eléggé úgy nézett ki a gyerek, mint a mosott szar, mégis összekapta magát annyira, hogy valami mosolyfélét villantson az eligazító nővérkére. Lassan fordult a mutatott irányba és már több embernyi távolságból kiszúrta a tanárnőt. Nagyot nyelve emelte fel védekezően a tenyereit, a szemei kétségbeesetten keresték a nő tekintetét. Túl sok dolgot nézett ki belőle, egyik sem volt biztató.  megszólalásáig észre sem vette a hirtelen fagyástól, hogy a fején igencsak meleg kezdett terjengeni. Már csak az égett hajszagra kapta fel a kezét, majd értetlen grimasszal meredt a nőre. Hát mi a halál, most még csak nem is csinált semmit.
- Nagy volt a forgalom, de b*ssza meg, ez minek kellett? - meredt rá, miközben tisztes távolságot tartva az elválasztó üvegen át bámult a gyerekek mögötti falra. Egy gondterhes sóhajjal vakarta meg a tarkóját, majd fordult vissza Kivához végül, egyszerűen csak nem tud mit kezdeni még a helyzettel, az egész olyan creepy és lehetetlen még. - Hogy van Renée?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 31. 00:43 Ugrás a poszthoz

Nagy Bumm


Lassan kezdte magát összekapni az úriember, de nem állt vele valami fényesen sajnálatos módon. Elég vegyes érzések keringtek benne, kíváncsi is volt meg menekült is volna. Ez nem volt élete szerződésében, mikor úgy 12-13 évesen elkezdett kinyílni a csipája. Mereven ballagott se a lazaság, se az a mindenben feltalálja magát nem látszott rajta, elég rémült arccal pillantott jobbra balra ahogy gyereksírást hallott, vagy valakitől neveket. Nem kellett a sajátja legyen, túl érzékeny volt itt mindenre. Egyébként is utálja a kórházakat. Ez a fehérség kiakasztja az embert. Rá akar gyújtani, újra. De itt nem lehet.
- Köszöni kedves kérdésed, így van rendben, de neked nem ártana valami dühkezelés - vetette oda rezzenéstelenül és keményen, majd az addigra megtalált tekintetet elkerülve inkább mást figyelt, mintsem a nőt. Persze az egyetlen kapcsolata éppen az új családjával - ez az? - ő volt, így kénytelen-kelletlen el kellett egymást viselniük. Nyelt egy nagyobbat, látszott rajta, hogy bár nem tudja ez normális-e, de azért aggódott azért a lökött csajért, de nem lett volna pofája idejönni előbb. Illetve, nem bírt volna, de ez más kérdés.
- Gondolom, nem volt komplikáció? Amúgy, ja, akarok majd - jegyezte meg inkább maga elé egy nagyobb sóhaj kíséretében, legalább a saját formáját éppen felépítette újra. Egyelőre arról nem érdeklődött, mi a helyzet a babával, aztán a kérdésre elég rémülten nézett oldalra, majd a torkát megköszörülve rendezte a vonásait és bólintott.
- Melyikük Ő?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 31. 19:23 Ugrás a poszthoz

Nagy Bumm


Kissé talán zaklatottabb a kelleténél, de az biztos, hogy ezen Kiva hozzáállása egy kicsit sem segít. Próbál pár mély levegőt venni, közben meg nem hagyni, hogy elpattanjon a fejében az utolsó ér is. Szó sincs itt a haján való hisztiről, de most a legkevésbé sem azért jött ide, hogy ezt hallgassa. Eleve, megtehette volna, hogy ide se jön, de ennél valamivel több gerincet adott neki a jó Isten. De még ezt sem értékelik, valahol ez mélyen bántja, és elég szarul is esik neki. Találkoztak Renéevel többször is, de mit kellett volna tegyen? Üljön le mellé és fogja a kezét minden nap? Költözzön be...pont az idegrohamos nővére mellé? Csak jobban feltekeri magában a fokozatot ezektől így inkább egy mély sóhajjal, rekedtesen csak az argentínnak intéz pár szót.
- Annak örülök, majd akkor benézek hozzá, úgy is megígértette, ha legközelebb jövök, hozok neki olyan csokigolyót - mosolyodott el halványan az orra alatt, de el is illant mielőtt ebből még a tanerő túl sokat látta. Éppen nem kívánta az orrára kötni azért sem, hogy annyira nem szar ember, hiába nem nagyon akart a helyzettel mit tenni. Gondolta majd megoldja magát. Hát nem.
- Hű, izé, nem sok gyereket fogtam amúgy eddig... - pillantott kicsit kétségbeesetten az apró emberi lényre, aztán tétován hol kihúzta a zsebéből a kezeit és felemelte, hol visszaejtette maga mellé. Az öccse is már iskolás korú, nem tegnap volt, hogy a kezébe rakták. Végül valahogy a karjával a gyerek alá nyúlt, elhúzva őt maga felé, aztán kicsit lefagyva meredt maga elé. A mini Kevére. Akkor is, ha Milán. A pólya tetején pihenő kezével az apró ujjak irányába nyúlt, aztán felnézett az idősebbik Faradayre. Ennyi volt, vagy még szeretné megtaposni?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
úgyúgy, bezártunk
Írta: 2017. szeptember 28. 13:10
Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


Mintha már járt volna itt, talán, de a legtöbb hely egyforma, talán a piákból és a zenéből lehet valamennyi eltérést leszűrni, de annyit ismer már itt, hogy kételkedik benne, van-e még új. Bojarskival ellentétben neki volt ideje az elmúlt egy évben rá, hogy körbenézegessen erre is meg arra is. Néhol behatóbban ismerkedve az italokat kiadó hölgyekkel is. Itt viszont valami elég nyeszlett alak volt a kiszolgáló, aki látványosan nem bírt beűzni senkit, amin röhögött egy kört magában Keve, ahogy kikérte az italokat, majd a mellette támaszkodó másik lengyelre nézett.
- Gyakran tartok is, csak legtöbbször fele ennyi lengyellel - jegyezte meg vállat vonva, majd a pohárér nyúlt. Inkább már nem is méregette, ez a cucc még mindig jobban nézett ki, mint valamelyik korábbin az úgynevezett mindenes. Arról azt tudja elképzelni, hogy mint a kiskocsmai utolsó körnél, végig dobtak egy rongyot a pulton, belefacsarták, dobtak rá valami gyümölcslét, meg egy negyed cent rumot és done.
- Ahha, jó lesz ebben a sorrendben. De mindegyikre jöhet egy külön kör, bár a lányomra inkább kettő - rázta meg a fejét hunyorogva, hogy elhessegesse a fölös gondolatfoszlányait. Nem jeleskedett soha a felelősség viselésében, de ez egy olyan elkerülhetetlen volt, amit a haja már megsínylett. Már szerencsére visszanőtt, de Kiva perzselése minden volt, csak nem családi üdvözlés. Ennek ellenére érdekelték a gyerekei, ettől viszont elég furcsán érezte magát, mert elég bizarrnak tűnt neki az egész. Közben felé emelte a poharát, akkor szúrta ki az alacsony, feléjük tipegő szőkét. Végigmérte, aztán az orra alatt röhögve nézett Lewyre, akiben valami megakadt.
- Igen? Ezt mondod, kérdezed vagy kijelented? - Közben a leányzó megállt mellettük a pultra támaszkodva, még akkor is őket bámulva, de nagyon nem akart megszólalni. - Segíthetünk?
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2017. szeptember 28. 19:46
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. szeptember 29. 15:27 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


Hóóhóó. Na, nehogy bárkinek oka legyen azt hinni, hogy Keve önmagában nem képes hatalmas baromságokat csinálni, vagy rosszabb, visszacsinálhatatlan őrültségeket. Ahhoz néha a fel ennyi lengyel vér is sok. Ettől még csak jót vigyorgott a tényeken, el kell ismerni, lett volna miről beszélgetniük, ha akartak volna. DE ugye van mait már homály fed, van, amit megegyezés, megint mást pedig ráérnek öreg napjaikon. Bár ahhoz megint egy évvel közelebb vannak. Ez is egy ok ma inni, nem biztos, hogy ünneplésként, de Keve még nem érzi ezt olyan tragikusnak, több van még előtte, mint mögötte érzése szerint.
- Már a paintballt levezetve gondolod? - kérdezte rápillantva, aztán a pohárra, majd egy büszke mosolyt képtelen volt elfojtani. - Azért csak óvatosan, tudod, már van egy fiam is…
Nem mintha Kevének bármi elképzelése lenne a gyerekei jövőjéről, de ha csak a felét örökölte annak a jellemnek, ami benne van, akkor nem biztos, hogy egy fegyverhasználati tudás sokat segít pár apán. Ez mondjuk őt el is keseríti belegondolva a lányába. Van ilyen visszásság másban is? Lehetetlennek tűnik. Inkább csak meri remélni, hogy a gyerekeiknek jutott ész, ha már a szüleik olyanok, amilyenek. Közben ő lehúzta az italt, ezután nagyjából négy másodperccel gyomron is lett tenyerelve, amire köhögve párat simogatta meg nagy lendülettel Lewy vállát. Kedvesen, Kevésen. Se.
- Na mi az, eddig tartott az önmegtartóztatás? - Kifejezetten élvezte a piszkálódást, de aztán csak a szőkét figyelte és nehezére esett visszafogni a röhögést végül csak összenézett a másik lengyellel, majd a lányt méregette. - A vörös is veletek van? Széép… hm?
A kérdéses felmorranásnál már Bojarskira nézett, bár férfiból van, azért még megnézte milyen barátnőbanda a közönség. Érdeklődő, szeret megfigyelni. Főleg ilyen helyen. A lány közben csak nevetgélt tovább, meg félre-félre nézett.
- Szeretik a szépet nézni, vagy téged nem szoktak? Ó, bocs elfelejtettem, hogy én emelem a szintet - rántott egyet a kabátján, aztán azzal a tipikus most komolyan fejjel meredt a másikra. eléggé be volt már állva, hogy ne különösebben zavarják a részletek, de ez még úgy csak kicsúszott. Egész egyértelmű volt miért őket találták meg. - Mi ez, valami feladat? Ha megtesszük nem kell férjhez menned?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. október 1. 18:53 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


Valahol nagyon szomorú volt a tény, hogy a paintball se nyújthatott már sok újat, de a lövészet meg elég kecsegtetőnek hangzott Keve számára, annak ellenére is, ami felrémlett benne a gyerekeit nézve. Mert ugye őt nem csak egy kislánnyal lepte meg a sors, hanem egy kisfiúval is. Nem is akármilyennel. A fejrázásra viszont csak felnevetett.
- Minden szülő ezzel próbálkozott nálunk is, láthatóan nagy sikerrel - mondta kellő szarkazmussal, még végig is mutatva magukon. Tények voltak, mindketten tudták. Bár benne ez ennyire még nem élt, persze, eléggé szíven tudta ütni a gondolat újra és újra, hogy van egy lánya, egy pöttöm, akiért felelni kell és akire vigyázni. Inkább utóbbi súlyát vette fel eddig, az előbbi elől menekült.
- De szerintem ez már elbukós, pont úgy alszik és fújja a nyálbuborékokat, mint te, mikor a második egyetemi buli után szétcsapva az ÉN ágyamban keltél, én meg kénytelen voltam egy csajnál aludni.
Nagyon nehezére esett, ahogy dohogva beszélt, hogy ne röhögje el magát, kicsit csak megrázkódott, mielőtt a csaj a képbe sétált volna. A kiürült poharat a pultra csúsztatta, aztán a szőke meg Lewy között járt a tekintete. A kis egymás testi erejének megismerése már túl megszokott volt, kelt már ő egy szép, vörös tenyérnyommal a hátán. Kellemetlen, de hazafias szín. A kérdésre meg csak szélesen elvigyorodva dörzsölte meg az állát. Mintha nem lenne egyértelmű.
- Valakinek ezt a terhet is cipelni kell - forgatta meg a szemeit, a tekintetét végül az égnek emelve. Sosem vette ezeket fel, de látványosan tudott ellenérzést sugározni érte. Most viszont elvonta a felmerült kérés és a lányka zavara a figyelmét.
- Hogy férjhez mehess? Hát, magad rohansz a vesztedbe… - nem fecsérelte erre tovább a szavait, ezt egyszer megmondta a Bojarski családnak is, de inkább örül esetükben, hogy rácáfoltak. Eddig. Nem különösebben nagy fémkarika-akarom-lagzi párti, mondjuk azok a bulik is jók valamire! Ezt már megtapasztalta, khm. Ahogy megismételte a másik lengyel a mondat végét, ő csak felé fordult enyhén felvont szemöldökkel, majd a poharaikra mutatva kért egy újabb kört a pultostól.
- Mert most fosszuk meg őket tőle? Nézd meg milyen kis… - fogalma sincs milyen a csaj, nem nagyon talált rá szavakat, de abban biztos volt, nem sok fogalma van a szőkének, mit is kérne. Keve vagy a korábbi friss levegőtől vagy az alkoholtól, de ilyenkor feltűnően bátor és lelkes mindenben, ebből meg sok jó sosem lett még. Most is hamar feldöntött némi morális határt saját magánál ahogy közelebb csúszva a vállával meglökte Bojarskiét, aztán rá nézett. Kettejük közül nem neki kell elszámolnia bárkivel, vagy éppen aggódnia a híre miatt. Kevének már mindegy egy ideje, mit gondolnak róla.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. október 9. 00:50 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


Keve már szinte az első szó előtt emelte megadóan a kezeit, hogy nem kívánt ezzel öngólt lőni, de megszokta, hogy egyedül él, na. Meg nem panaszkodhatott a sanyarú sorsán, amit azzal a vörössel kellett megosszon. Először és utoljára, de most egy kis nosztalgikus panaszkodás igazán belefért a keretébe. Végül csak megforgatta a szemeit, aztán bármit is akart mondani, belefojtottak minden szót. Legalább egy nő volt, aki ha nem is volt nagy eresztés, volt vele pár csinos darab. Ezen kívül, hogy a szemüket rajtuk legeltető kört hozta, még pár vad dolgot is bedobott, ami kapcsán olykor igyekezett tárgyalás közben elnyomni a röhögési kényszerét.
Aztán felálltak sorban, mint ahogy kiülni szoktak a verebek a villanypóznák vezetékére, és bámultak szinte pislogni és lélegezni is elfelejtve. Kár lenne a halálukért, ha örökké tartana. A fejét a másik lengyel felé fordította széles vigyorral, jelezve, hogy pontosan tudja milyen áldozatokra képes.
- Jaj, csajszi - csóválta meg a fejét röhögve, majd mikor a vállával meglökte a másikat már teljesen biztos volt benne, hogy nem egészen van tisztában egyikük se vele, mit is fognak ma még véghez vinni. De ez pillanatok alatt változik. Pláne az elfogyasztott termékek után.
A csaj lopva figyelte a honfitársakat, mintha elfogadta volna a nem létező nemleges választ, aztán Keve sem különösen hátrált vagy ellenkezett, amikor hirtelen egymás arcában találták magukat Lewyvel. A szemöldöke egy pillanatra felkúszott, aztán enyhültek a vonásai, végül a tarkójára csúszott kézzel egyidőben kipillantott a kiscsajra, rá is kacsintott, aztán a másik lengyel ajkai után kapott. A keze a hajtó álla alatt indulva csúszott annak tarkójához, kicsit megbillentve a fejét, aztán nem zavartatva magát viszonozta a csókot. Nem is igazán volt meg neki hogyan, vagy hogyan se került át a nyelve a másik szájába, meg mennyi időre, de a fogakba akadó PC miatt képtelen volt nem elröhögni magát, és ezzel szakította azt meg végül. Elhajolva végig nyalta a saját ajkait, majd a kékekbe nézett, csak aztán az idegen csajra  a pultra támaszkodva.
- Még valami?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. október 18. 15:43 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


Kevét sosem zavarta különösebben az, ha közönsége volt, most sem igazán törődött a felsorakozó csajokkal, arra az egy szem megzavarodott szöszire nézett még futólag, de úgy nézett ki, mint aki azt se hitte, hogy eddig eljut velük. Lehet azt várta, majd elhajtják, ám egyik lengyelszármazéknak sem volt ez a célja, ahhoz már túlságosan állapotban voltak, hogy ilyen felmerüljön.
- Nem, szépségem, nem rád - harapott rá a nyelvére, mielőtt tényleg megint röhögcsélni kezd, mint egy retardált. Életében nem mondott még ilyet a saját nemében senkinek, de már kint volt mert kínálta magát a helyzet. A csaj hirtelen nem csak vörös volt, ahogy ezt hallotta, és látta őket közeledni egymáshoz, de rendesen le is döbbent. Ez csak külön motiválta a volt navinést mai azt illeti. Szeretett káoszt és meghökkenést hozni.
Valahogy Kevének teljesen kimaradt, a hogy kezdődött, arra eszmélt, hogy elképzelései szerint abnormális módon ragadt egy másik srác szájához, és még rá is tett egy lapáttal, mikor a tarkójánál fogva megdöntötte Lew fejét. Valahol akkor tájt futott végig a nyelve a másik fogain, megkocogtatva, é ezt már nem bírta röhögés nélkül. Túl esetlen volt már a végén ez. Nem zavartatta magát a taperoló kezeken, ahhoz túlságosan szerette, ha értékelve van, csak kipillantott a csajra felvont szemöldökkel. A kezét elhúzta Bojarski nyakából és a saját állát dörzsölte, ahogy igyekezett nem kiröhögni a csajt, de ez úgy sacc kettő másodpercig ment.
- Viszlát aranyom - intett neki, majd a kedves közönségnek, aztán fordult csak vissza. - Sosem rágózom - mosolygott, nagyon szélesre nyúló ajkakkal, ami lassan vigyorba csúszott.
- A nejed nem világosított fel eléggé rólam - nyújtotta ki a nyelvét, amiben a PC pihent. Ugyan nem hordja mindig, egy időben egyetem elején nem is tette, de még két éve csináltatták talán mikor Maját kísérte el.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. november 30. 00:13 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor


A szokásosnál is bátrabbra vette a figurát, ami ugyan mindig szokása, de voltak emberek, akiket tisztelt annyira, hogy nem csúszott a poén határán túl. Egy ideje nem élvezte, ha nem csak a másnaposság bántalmait kellene elmulasztani kora reggel. Nem tartott Lewy esetén attól, hogy ez majd most változik, a szavak úgy hagyták el a száját, hogy az életét is ilyen könnyen elengedte volna, ha lehet. A válaszára Keve a jobbját egyből a szívéhez emelte imitálva pár nagyobb dobbanást, még a szemöldökét is vonogatta kicsit, hogy aztán a csajszira pillantson, aki annyira idegen lett a kis közjátékban, hogy szerinte már beugrott volna közéjük szíve szerint. De nem ért a nőkhöz, erre egyre többször jön rá.
- Csak ne félj semmitől. - Jöhetne a hőspóz is, de ennyire nem érezte magát már Keve egészben és lendületben, így kivételesen a vizuális effekt hiányában kellett, hogy belesétáljon a másik lengyel aurájába. Sok érdekes és határozottan zavarba ejtő helyzetbe került már az évek alatt, arra azonban még az előző kör pia előtt se számított, hogy ilyen jól kiismeri, hogy a navinés lányka mit fogott magának férj címen.  Már egészen élhető volt a dolog, amikor kénytelen volt elröhögve a dolgot elszakadni a másiktól, de azért még a kezei elhúzása előtt beletúrt a hajába a tarkójánál.
A távozó lányra több figyelmet ő már nem is szentelt, egészen lekötötte Lewy értetlenkedése viszont, ami csak nem mulasztotta azt a hatalmas vigyort, nem égett a pofája a ténytől, miért kellett volna? Tényleg egyszerre volt creepy az egész és kifejezetten szórakoztató, úgy egészben.
- Nem bizony, mi olyan érthetetlen ezen - tárta szét a karjait, mintha mi se lenne természetesebb, majd nyelvet öltött. Ami addig volt kényelmes, még az ujjak az állára nem fonódtak. Akkor megforgatta a szemeit, majd hümmögött nehézkesen, lévén nyelv nélkül a beszéd se lenne egyszerű, így kivárta, még elereszti.
- Sok dologról? Na mi az, amiről Bojarski lemaradt? Már ezen kívül - mutat végig magán, hogy aztán intve a pult felé jelezze, hogy jó lenne, ha nem üres poharakat látna, azért érzi, hogy most egy öblítés még senkinek nem ártana. Meg amúgy már ingyen van.
- Sokan értékelik, van az a helyzet, amikor meg mindennél jobban - kacsintott egyet, hog aztán a poharakért nyúlva egyet a kviddicses elé toljon.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. december 10. 20:10 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

Ahogy az ital és a friss levegő okozta jókedv lassan elterült mindkettőjükön, már nem igazán volt mit csodálni azon, ahogy az egészhez hozzáálltak. Igazából a csaj addig volt szórakoztató még zavartan kibökte, mit is akart, aztán második körben, mikor teljesült a kérése. Egészen természetesen és kifejezetten nagy kedvvel nyalta végig Bojarski fogsorát még nem koccant az a bizonyos ékszer. De itt talán illett volna Kevének is most szégyellni magát meg még talán erősen kétkednie is magában mégsem tette. Keve keveset kevésszer kellemetlenkedik.
- Ne, mi a halál - ütögette meg a másik lengyel hátát nem túl finoman. Alapvetően sosem volt valami gyengéd ember maguk között, de most határozottan megrázta volna a kviddicsest, hogy így amúgy jól van-e. Fagyasztotta már bele így nőbe a szót, de nem hitte, hogy ennyi után ebbe a szerencsétlenbe is sikerül. - Lenyelted a szavakat, vagy mi van, igyál még inkább.
Egy pillanatra félretapogatott a volt navinés a pulton, de meglett mindkettő pohár, hogy ezt azért csak öblítse le valami, de megállította őt a taperolás, amire csak sóhajtott egyet majd megrántotta a vállát. Egy-egy apróságon kívül, mint a táncos múlt darabjai, vagy a kviddics egészében, sosem voltak titkai. - Nyitott könyv vagyok kérlek, vagy majdnem. Egy éppen két gyerekes olvasmány, aki reméli a fia nem rá ütött, pláne a lánya…
Végre sikerült a poharakba kapaszkodnia és az egyiket egyenesen a másik elé tolni, vegye csak magához, mielőtt hozzákoccintotta volna a magáét és le nem húzta a füstös, barna italt. Ki rendelt whiskeyt? Nem erre volt felkészülve éppen.
- Kiszívta a nap - közölte felkúszott szemöldökkel, hát mégis mi lenne? Most éppen a yolo hipózást éli Keve. Lesz ez még világosabb is ha rajta múlik. Másfelől nem vicc volt, a fodrászcsaj neve tényleg Napsugár. - A tiéden is segítene.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. december 25. 12:49 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

Más esetben lehet megkérdezte volna már melyik századból szabadult Bojarski, mert azért egy ékszer nem szokott ilyen sokkot kiváltani, a korábbi műsoruk tán igen, de azt Keve az itallal hagyta lecsúszni és ott is maradni. Nem először kerültek mélyen egy buliba, csak a körülmények és a társaság lett szűkebb. Előfordul az ilyen. A felszólításra csak elröhögcsélt magában, hogy nincs itt akkora para, így nehezen ugyan, de a poharaknak futott volna neki, csak előbb még ki kellett várni, ahogy Lewy csodálgatja, mi is zajlik éppen itt.
- Azért lenne még mit felsorolni - közölte nagy komolyan, és igen, volt ott bőven. De ez nála is hasonlóan nézett ki, bár kettejük közül azért nyilván nem a kviddicsesnek van több a rovásán, ő azért éli a helyzetét Kevével ellentétben, akinek idő volt a tényekkel is, nemhogy a gyerekekkel, megbarátkozni. Nem beszélve arról, hogy még egyikük a felelősségvállalást maga döntötte el, a másikuknak fel is kéne hozzá nőni. Na vajon kinek? Mindeközben a sajnos nem szuperhősnek született kis görény megtalálta a poharakat és koccintás után le is húzta inkább a tartalmát.
- Jahj, ne haragudj, édesszívem, több csillámmal és színnel szereted? - játszott rá valami random kiscsajt imitálva Keve, miközben látványosan megtapogatta a zsebét, ahogy a hangszíne helyreállt. - Sorry, haver, de nincs nálam a Majától kapott csillámpor ez már ilyen marad.
Az a baj, még csak különösen vicc számba sem ment, tényleg voltak ilyen kacatjai még a navinés lánytól is, az se lepné meg, ha komplett készlete lenne, valakit csillámhercegnőnek varázsolni a pécsi lakásban. DE ezt sosem gondolta át, nem különösebben érintették meg ezek a holmik, de sosem bántotta érte Maját, jó helyen voltak azok az ajándékok.
- Pedig Napnak csodás kezei vannak - vigyorodott el a poharát visszatolva a pultra, hogy aztán köhécselve nézegesse a másik lengyel haját, még bele is piszkálva kicsit oldalt, ahogy morfondírozott. - Hát, amúgy is van ott elég, mi lenne az új ebben neki?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. december 28. 16:28 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

Vélhetően mindenkinek jobb úgy, ha Keve - és Lewy - mérhetetlenül tökéletes tulajdonságai nem kerülnek felsorolásra. Szokták mondani, hogy a remény hal meg utoljára, de itt valószínűleg sosem született meg, ezt mindketten tudják. Elkerülhetetlen a genetika, ennek ellenére talán kompenzál az élet és az anyák, lehet reménykedni, bár a volt navinés esetében igazából, ha keresztet vet, maximum azt segít. Jobb, ha Renéet sem vesézzük ki. Nem is válaszolt, hagyta elillanni az egészet és inkább ivott, ittak, ez tűnt a legjobb megoldásnak.
- Ó, szavad ne feledd - szakítja meg az esernyő szónál, akkor is, ha folytatja a másik lengyel, majd a pultra könyökölve a pultos lányra kacsint és pár szép szó után megkéri, hogy legyen már kedves vodkát tisztán küldeni, és az egyikbe egy csinos esernyő is mehetne, ha már olyan kis lelkesen öntöget. Persze érezte közben a kis ütést, majd szikrázó vigyorral fordult felé a fejét a könyöklő kezével támasztva a pulton. - Nem finom, nehéz lenyelni, és ne is akard a többit tudni!
Nem tudja mennyire van képben Maja meg Riri első sütési próbálkozásaival Bojarski, de szerencsés ember, ha nincs semennyire. Ő egyszer evett a „csoda” muffinból, amibe azt gondolták, a csillámpor ehető lesz és jól mutat majd a krémben. Ő már akkor mondta, hogy nem fog.  Túl sok helyen futott csillámba utána.
- Majától? Ugyan kérlek… - forgatta meg a szemeit. Nem nagyon tudta elképzelni a barnáról, hogy bárkit bántana, bár tény, egyszer látta csak olyannak, az azért elég ultimate volt és jogos. De ez csak a fodrász. Inkább megtaperolta közelebbről ő maga a másik fejét. - Mert a tükör nem szokott? Szoktad te azt pucolni?
Nem tudta eldönteni, mennyire komoly ez a fenyegetés, de valahogy képtelen volt annak venni, kapott már nagyon jogos balegyeneseket az életben, állt is elébe legtöbbször, talán most is tudta, hogy még az is csak szeretetből lenne.
- Nem azt mondtam, hogy tolasd le nullással, ezek csak színezők, meg ember… - nézett rá sokatmondóan, majd a saját zsebe felé és Lewyére, ha még ott tartja a pálcáját. A varázspálcáját. Nagyjából fél perc visszacsinálni, ha gebac van. Szerencsére megjött az esernyős vodka is.
- Nézd, milyen csinos, ez már megfelel az ízlésednek?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. január 19. 13:43 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

A gondolataiba mélyedve Keve nem talált alkalmat a közelmúltban, régebbre meg nem igazán menne a visszaemlékezés, olyan, mint abban a halas mesében a kék csaj. Három mondat, a negyedik már nincs meg. Nem feltétlen vallaná be, hogy a Némóra is többször vették már rá, mint az normális lenne, de ezt pont az itt ülő esernyőfanatikusnak vélhetően nem kéne bemutatnia. De nem ez a fontos!
- Javaslod…az esernyőnek? Vagy a csillámoknak? Milyen körültekintő valaki… - kacsintott rá, hogy aztán inkább áttérjen egy jóval lényegesebbre: a külsőjére. Ő nagyon élte a haját, sőt, pont elég pozitív visszajelzést tapasztalt ahhoz, hogy ne különösebben érdekelje, ha bárki meghökken. Ő, ha kell a rózsaszínt is viseli férfiasan, ez nem a színen, a kiálláson múlik - tartja ő. Ezért is állt furcsán a fodrász-Maja-Lewy akarata hármas között.
- Olyan megöllek, ha ellopod a púpos matricám, vagy olyan, meghalt a kedvenc hörcsögöm miattad, utállak furcsán? - nézett kétkedve a lengyelre, várva a választ, de inkább nem idézte fel azt sem, mikor ő látta valaha a lányt egyiknek vagy esetleg másiknak. Szeretett kimaradni legtöbbször mások kapcsolataiból, itt viszont mindkét felet túl jól ismerte. - Te meg a szerencséd félted…
Ha valóban igaz lenne a balszerencse dolog a törött tükör kapcsán, Kevén lenne olyan 30-70 év közötti kiterjedésű gyűjtés már. Vannak balesetek, meg megesik, hogy az ember idegesen és feszülten ébred. Mondjuk mert rájött, hogy apa lesz… például. De ez erős tipp, nem lehetett ez mindig ok, ennyire nem volt felelőtlen. Jobb is a világnak.
Próbálta megmagyarázni a kviddicsesnek, hogy két pálcaintés, de még egy SOS fodrász is helyreteszi a fejét, ha akkora a gond, de láthatóan erős falakba ütközött már. Ebben a percben azt hitte nem ivott eleget, de amikor ő maga is elvigyorodott, tudta, hogy de, igen. Megtámaszkodott az oldalával, Lewy felé mutatva teljes valóját, aztán jött a facepalm.
- Hm - ennyi volt a válasza lepillantva majd vissza a poharakra. Aztán egyre szélesebb volt a vigyora, majd igyekezett elfojtani a röhögést, kevés sikerrel. Csak figyel a hangsúlyokra. - Nem, a pálcám.
Valahol az utolsó szavánál jöttek a poharak, esernyősen az egyik, ő pedig nagy lelkesen tolta azt Bojarski felé, a magáéval a poharát koccantva még a kékekbe nézett, de egyelőre nem húzta le a pohár tartalmát.
- Igen, pont elfér a kutya meg az öltönyreklám között, mi? Na, toljunk inkább egy selfiet, a nejed legalább értékelné, neki tetszett a hajam, csak mondom.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. február 7. 14:26 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

Képtelen volt nem furcsán méregetni, majd pedig felröhögni a megszólításra. Elég sokat hallja ezt, de Maja száját szokta elhagyni, még a többi kis barátnője a lánynak, akik megszólongatták, sem vetemedtek erre. Mint Riri, ő sem. Inkább nem mélyedt el a gondolatba, hogyan is hangzott ez a másik lengyeltől.
Egy frizura kérdését ő sosem mérlegelte sokáig, nem volt kinek elszámoljon, ha meg ráunt, vagy valami mást akart, akkor lépett a dolog kapcsán. Nehéz róla elképzelni, hogy évekig ugyan olyan formára, színre és hosszra hagyja, egyszerűen nem ő lett volna. Ahogy pedig elképzelte magát mondjuk pár évig a normál hajával, nem, nem igazán hitte, hogy ne unna bele. Az meg kinek jó? Szerette fenntartani a saját érdeklődését. Is.
- Tragikusan hangzik, nem tudtam, hogy a hajad hozott össze titeket - piszkálta kicsit, persze nem volt ebben semmi komoly. Eléggé ismerte őket, hogy ezt meg merje tenni, másfelől meg sem lepődne, ha tényleg ilyen fétisek derülnének ki bárkiről. Mindig a legcsendesebbről derülnek ki a legérdekesebb dolgok! - Igen, nem is értem ezt a kviddics dolgot, hogy lehet ezt ennyire szeretni…
Sürgősen szükségét érezte a következő pohárnak, mert tudta, hogy az elfogyasztott italok nála előbb megeresztik a nyelvét, és beszél, csak aztán csap majd át a tartalom teljesen jellegtelenbe. De ez a varázslósport egy olyan fekete folt volt, amit nem lebegtetett senki előtt. Pont elég volt, hogy a bandából a két lány tudta. Nem sok bizalma volt Maja és Luca titoktartásában, egyre jobban érezte a végét.
- Úgysem láttál még ilyen szépet, ne vinnyogj - csattant fel bámulva a lengyel görcsét, persze neki se ment sokáig, hogy ne röhögjön, aztán inkább hozta a poharakat, hogy lehúzzák a következő kört is. Pont hiányzott még. Aztán inkább odahajolt, majd előbb a kezébe temetve az arcát röhögött a félbehagyott szón, aztán mutogatott, hogy mindjárt, csak még levegőt nem kap. Végül sikerült - kicsit sem kevésbé retardáltan - beállni a képhez. - Na, ellőtted, csillagom?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. február 10. 11:55 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

Sosem érezte szükségét mások magánéletébe mélyedni, így most is hamar elengedte a ki és miért van az emberrel dolgot. Nem mintha pont neki aztán nagy szakértelme lenne ebben. Ha volt is valakivel, nem feltétlenül a nő szíve tört végül és nem annyira élné a helyzetet. Azóta jobb szerette, ha könnyedén élhetett. De rengeteg dolog fordult meg az elmúlt nagyjából fél évben az életében. Így nőtt a tetkói száma is majdnem egy tizessel. Hupsz?
- Hatvankettő az év végére, ha rajtam múlik. - Nem mintha múlna máson, de így legalább úgy hangzott, mintha érdekelné a dolog. Pedig nem, vigyorgott magabiztosan, még le is pillantott a kezére, amin a legfrissebb a befejezett mandala volt talán. Kevesen tudják, hogy azt amúgy ő is rajzolta eredetileg. Ezek nem szimpla varrások, ezek mind Ő valahol. - De ha érdekel, adok pár számot, interjúztathatsz ízléses nőket. Meg valljuk be, te is imádnád nézegetni…
Sosem kételkedett magában, ha jól emlékszik Maja is mindig megdicséri őket, szóval nagy baj nem lehet. NA nem mintha annak a lánynak valaha lett volna hozzá rossz szava, bár sokszor kellett volna.
Nem számolta a poharakat, nem nézte mi van benne, csak csúszott. Már nem is marta a torkát, alig érezte a kesernyés vagy éppen kissé semmilyen alkoholos ízt, italtól függően. Túl nagy volt a rutin, ha egymás után csúsznak, akkor ne is erre figyeljen. Arról nem beszélve, hogy fejben is elég jól érezte már, nem csak dísznek támaszkodott lelkesen a pulton. Nem is múlt sokon, hogy a röhögőgörcs közepette kiboruljon a kviddicses mellől, aminek a megingását mintha meg is örökítette volna. Látta a vakut, neki nem kamuzik, hogy nem!
- Inkább ne is lássam… - nézett rá - na, add ide, mit műveltél - nyúlt a telefonért, nem mintha nagyon el akarta volna tulajdonítani, de mégse mindegy az embert, hogy reklámozzák. Közben a kezével körözni kezdett a pultos csaj felé, ő még inna, nem mintha a szervezete lelkesen csápolna hozzá.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. február 13. 18:37 Ugrás a poszthoz


Mostanság annyi időt vagyok megint a volt iskolám környékén és a faluban, mint utoljára akkor, amikor még itt is tanultam. Az meg nem tegnap volt. Persze, most sem totál céltalanul jöttem, a délelőttöm nagyrészt Renéenél töltöttem és a két kiskrapekkel voltam, akik már egész nagyok. Megnőtt úgy a fejük meg minden alkatrészük. Sőt, Milán már megy! Rendesen, feláll és fut. Sétálni nem tud, minek az, igaza van, az én fiam! De ezen kívül egészen jól állnak szavakkal is, szóval egyre több időt érdemes rájuk szánni, legalábbis éppen így érzem. A gondolatra grimasz is csúszott az arcomra, ahogy megvakartam a tarkóm a fejemre húzható maszkot tartó kezemmel. Hagyjuk is inkább ezt a család dolgot, amúgy is elég labilis az életem, nem hiányzik, hogy az övükét is azzá tegyem, ha sűrűbben megyek, aztán megint nem. Kinek kell ez? Azt hiszem jobb, ha semmit nem erőltetek túl, abból csak a szar van.
Már pár napja egy kolis buliban belefutottam Dimitribe, még talán második félévben tanultam nála, de szerencsére nem a karót nyelt profjaink egyike, így mikor meséltem neki, hova is tartok a hétvégén - az alkohol! Mindig a pletyka! -, akkor valahogy arra jutottunk, hogy nem megyek, hanem jövünk. Szóval én itt voltam, valahol gondolom ő is, éppen körülnéztem, ahogy egy bódéban áruló nőre kacsintottam éppen. Szép darab volt a vörös hajával, úgy elbambultam, hogy észre se vettem, hova is visz a lábam. Csak akkor néztem fel, mikor valaki a lábamra lépett.
- Hééé... én is azon járok, csak a másik felén…
Utoljára módosította:Mikola Keve Áron, 2018. február 13. 18:53
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. február 16. 12:32 Ugrás a poszthoz


Valószínűleg, ha éppen nem lett volna okom a faluban lenni, akkor is kikötök itt, ráadásul szerintem a kutyát nem érdekelte volna, hogy senki nem vagyok az eseményhez. Én meg úgysem számoltam volna be erről. Jöhettem volna görényként egy köpennyel a pórázra erősítve, és így belegondolva, kifejezetten díjnyertes ötletnek tűnik. Ezt elraktározom, jó lesz későbbre, biztos lesz még valakinek esküvője vagy temetése. Fő, hogy élném az alkalmat, mindennek is lehet örülni valahol. A téma érdekességének is be lehet tudni az ittlétem, de azért ne legyünk sztereotipikusak. Nem csak a szuperhősök hoztak. Van kaja is.
Az öltözékemmel azon a ponton éreztem meg, mennyire elégedett vagyok, mikor a harmadik Supermanbe futottam, és a negyedik Hulkba. Én még mindig csodálatos vagyok ellenben. Megnyugtató. Nehéz döntés volt, de a frissen beszerzett halálmedencés szerkómhoz még nem volt passzent az övem és a készletem, így pedig bizony nem indulnék vele útnak, maradt a hálószövés. Amihez éppen ki is szúrtam az MJ-em, amikor valaki szándékosan rám gyalogolt, mert én ugye figyeltem!
- Ezt se mondták mé… jé, Dimitri - vigyorodom el a felismerés közepette, nem is számít éppen miről akartam bárkit felvilágosítani. Elégedetten dörzsöltem meg az állam a lányról a profra pillantva. A szerelése minden volt, de leginkább egyedi, egy pillanatra meghökkenhettem volna, de azt hiszem ez is több volt, mint amire sokan hajlandóak egy farsang jegyében.
- Ők tudták az utat, most mondd meg - tártam el a karjaim, hogy aztán nevetve forduljak vissza egy pillanatra a bódé felé. - Csak a kínálatot… megiszunk valamit erre a nagy lábegymásratalálásra?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. február 19. 20:37 Ugrás a poszthoz


kinézek | pont akkor

Sok emberről elképzelése sincs Kevének, mit gondolhatnak róla, leginkább mert tesz rá magasról. Számára ez az életvitele része, úgy, mint másnak a sport, a reggeli futás, a szénhidrát mellőzése vagy éppen a házas élete. Szóval olyan minden fontos és semmi lényeges egyszerre. A tetoválások nagyon régen kezdődtek nála, lehetne lázadásnak is nevezni, de már az elsőnél teljesen bele volt bolondulva az érzésbe, abba a minimális, viseletes fájdalom és az eredménybe. Nem tud embert a földön, aki lebeszélhetné róla, hogy ne legyen majd még. Persze, vannak kitételek, amihez tartja magát még ő is, mert azért inkább maradjon ilyen szexi, mint rontson az összképen. Képtelen lenne például az arcán ilyennel rontani, mert valljuk be, lehet egy tetkó igen baba, neki annyit nem érne meg. Pedig függő kissé.
- Ha elég jól mutat az a múzsa, bárhol is teheti - közölte nagyon széles vigyorral, majd a borostáját vakargatva próbálta azt a lenéző grimaszt elrejteni a látszat-lelkesedésre. Nem élte, mikor nincs élve. Tulajdonképpen az emberi kapcsolatainak egyetlen buktatója van, mégpedig az, ha nem figyelnek rá, akkor hamar odébb áll, bármilyen szálról is legyen szó. A testvérét sem látogatta, mikor feleslegesnek kezdte magát érezni. Szóval ezeket kevésbé érzi viccesnek, de most még nem volt úgy elázva, hogy ne értse, mi a helyzet.
- Titkon reméled, hogy nem kell lemondanod a látványomról, szóval kuss és igyál - közölte egy újabb poharat a másik lengyelszármazék felé tolva. Abba sem volt biztos, hogy ez már nekik készült-e el, de a csaj látva, hogy csapta le a poharát Keve nem igen mert tiltakozni. A kettejük fotója is határozottan készült, csak nem túl mozdulatlanul. Túlzásnak érezné azt mondani, hogy amit most lát maga előtt, nem homályos. De neki aztán jó, a lényeg látszik! Ami meg ugye ő…ők. Érthetik na.
- Ha tudnád mennyire akarom, cseng…csent…csend - meglelve a szót felemelte a mutatóujját, aztán határozottabban segítve megnyitotta az appot Lewynek, a többihez nem volt kompetens.
- Az, pont úgy nézel ki, mint aki képes lenne most itt varázsolgatni a pálcájával - nézett végig a másikon, aztán nem sokáig ment, hogy ne röhögjön retardált módon a saját szavain. Ő értékeli a saját vicceit.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 10. 12:48 Ugrás a poszthoz


A figyelmem nem az, ami híressé tett, és nem azért, mert teljesen hiányozna, inkább csak kifejezetten költözékeny. Akkor van meg, mikor éppen olyan hangulata van, engem meg aztán igazán nem hibáztathat senki, ha olyan elvonó elemek lépnek elő, mint a vörös csaj. Vagy a barna. Az is elég szép darab, de meglepően keveset időzött rajta a szemem. Valahogy nem volt az igazi, valami nem volt olyan rajta, amit kerestem.
- Ez a szuperképességük - bólintottam két nagyobbat, miközben le is néztem magunk közé meg is mozgatva a magamét. Megesik, a legjobbakkal is. Az mondjuk elég érdekes, hogy még meg se szültem a gondolatot fejben, de már meg is volt, akit keresni kellett volna. Univerzum, te csodás.
- Mertem remélni - vigyorodtam el, aztán el is indultam a prof mellett a kinézett hely irányába. Azt hiszem már jól jött volna bármi toroköblítésre, mert mióta a faluba jöttem sok dolog volt, de ilyesmire lehetőség nem. Eleve a hely se szórakozásra várt most már több, mint egy éve, viszont a mai nap méltó kivétel úgy érzem. Éltem az alkalommal, közben pedig a mellettem lévőre pillantottam igyekezve rájönni, mit is akart a jelmezzel elérni, de csak a visszafojtott vigyor jött, kérdés tőlem nem.
- Helló kislány - köszöntem be én is feltámaszkodva a bódé vevői pultrészére, aztán rá is hagytam a rendelést Dimitrire. Amíg a lányka összekapta magát én a vásárhoz vagy vurstlihoz hasonló egészet nézelődtem. - Hogy a fenébe tettek oda egy kastélyt?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 16. 18:27 Ugrás a poszthoz


csakígy | nálam

Olyan ötödik alkalommal szerettem volna átlépni a falon, és megmutatni közelebbről egy negyvenötös lábat a szomszédom szájának, mert órák óta villogtatja mennyire tehetségtelen valami fúvós hangszer használatában. Zsongott a fejem és leginkább csendet akartam, a sajátom. Éppen ezért is toltam maxra a hifi hangerejét, aztán hagytam, hogy a flow tegye a dolgát. Ami szar, az szar, én csak feljavítom az egész lépcsőház közérzetét, kell már neki.
A szokottnál is nagyobb káosz van a nappaliban és egy fikarcnyi kedvem sem volt rendet vágni, amúgy se vártam senkit, de ha úgy tennék is így maradna. Az asztal a sarokba lett tolva, én meg a földön ültem a füzeteim és a könyvhalmok között. Egy-egy elcsúszott lapon régi tetoválástervek, amik azóta varrt minták lettek, de vannak képregénykockák is. Csak a lényekkel foglalkozó könyvek zavarnak bele a képbe, még nekem is el kellett ezen fintorodnom. Arrébb is löktem, mikor úgy éreztem, a kezem éppen nem kap elég teret a farkas befejezéséhez, ami, ha minden jól megy, hamarosan erősítheti a szuperhőcsapatot a lábamon. De még nem most lesz kész úgy tűnt, mert éppen számváltáskor hallottam meg a csengőt, szóval feltápászkodtam hozzá.
- Iiigen…? - emeltem meg a szemöldököm, aztán a kicsit sem ismeretlen hangra megköszörültem a torkom, de azt hiszem a látszat meglepődés nem kellett senkinek. Bőszen hallgattam, hogy én is így szoktam megjelenni. Semmi különös.
- Pizza, te, én, most. De éppen a temetésem szervezem lelkesen… - toltam neki a látszatlelkesedést érezhetően, mennyire zavar. Egyáltalán nem. Ki is nyitottam, aztán az ajtót félig kitárva támasztottam azt, még vártam a nőt. Nem kifelé fűtök, nem kellemes.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 16. 18:30 Ugrás a poszthoz


csakígy | nálam

Az agyam próbálta a tényt, hogy nem egyedül élek a tömbben ignorálni, ami egy darabig jól is megy neki, aztán jön az ügyeletes idióta, és rákezd a rémhamis játékra. Legszívesebben megmutatnám neki a falat. Rettenetesen közelről, hol is hallatszik minden át. Elengedtem, bár inkább a zenére meg a rajzomra koncentráltam. Az alkaromon csak azért nem volt feltűnő az elkenődött grafit és szén maradék, mert a tetoválások kellően sűrűn voltak és sötétek. Nem mintha amúgy bárkit foglalkoztatna. Gondolom én.
- És abból melyik, a női? - kérdeztem szélesedő vigyorral az arcomon, mielőtt még haladtunk volna bármerre is. Nagyon lényeges, azt a fajta nemet kifejezetten értékeltem. Volt időszak, hogy jobban is, mint megérdemelték. Nem értem, miért sajnálják őket annyira, a legtöbb maga alatt vágja a fát és még csak rossz érzése sincs emiatt. Na, így vesse rám bárki az első követ. Időm viszont nincs és kedvem se ezen filózgatni, beengedtem inkább a futárrá avanzsált nőt, mielőtt ráfagy a kaputelefonra és olvaszthatom le onnan hajszárítóval. Mert ugye ki tudja mikor gyalogol be egy random mugli. Nem hiányzik valami minisztériumi szarság.
- Peeersze. Szerintem is - közöltem tömény szarkazmussal, majd megvártam még felér, a dobozt oldalasan toltam a kezében, aztán a dereka után nyúlva rántottam be jóformán a lakásba, bevágva mögötte az ajtót. Nem szeretem a nézőközönséget, és a hetesben a néninek akkora szemei vannak, ha vendég jön hozzám, hogy szerintem a falon is átlát. Creepy.
- Hogy vagyunk ma, Gracie? - villantottam rá egy féloldalas mosolyt mielőtt hajlandó lettem volna elengedni őt és a dobozzal a pultig hátrálni.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 16. 18:32 Ugrás a poszthoz


csakígy | nálam

Sosem kedveltem a nem szót, talán ezért is pörgött az agyamban mindig valami olyan válasz, amitől vagy kikészülnek az emberek vagy éppen ledöbbennek. Amit okoztam csendet éppen nem tudtam hova tegyem, így leginkább várakozó voltam. A válasz nem volt valami túl meggyőző, szóval csak beengedtem a nőt és az ajtót is kinyitottam, mert én ilyen rendes vagyok. Mondjuk, ha csak nem képes átjárni rajta, másként nehéz is lenne eljutni hozzám, márpedig mind tudjuk, hogy a lakás leglényegesebb eleme én vagyok. Az ajtón túl.
- Másra tartogatom általában - vigyorogtam rá végül, hogy aztán behúzva a lakásba bevágjam az ajtót. Annak már mindegy volt. Elégedetten hümmögtem a köszöntésre, amit a puszi formájában kaptam, aztán kissé lassan, de hátrébb léptem, hogy a doboztól szabaduljunk. Hátráltató elem, pedig kincset rejt. Szeretek enni.
- Szintén, bár pár órája még vérfürdőt tudtam volna rendezni - girmaszoltam, majd finoman a nappali felé kezdtem tolni Gracet. - De ez itt orvosolva van… dobd le magad nyugodtan bárhova.
Felkaptam az egyik ruhahalmot, ami pulóverek meg ingek halmaza volt, de nem is igazán emlékszem miért itt, aztán egy székre dobálva azt helyet is teremtettem a kanapén. A saját káoszom tökre hidegen hagyott, így nem is foglalkoztam azzal, hogy bármit eltüntessek.
- Valami probléma van? - érdeklődtem felvont szemöldökkel, mert láttam, hogy megnézett. Érzékeltem, hogy vagy a Majától kapott pólóm, vagy az egész lesz a meghökkenés oka, de nekem egyik sem volt az, így csak kivártam. - Ne is várd, hogy elmehetsz. Nem fogsz. Szóval ülj le, mutatok valamit…
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 17. 16:43 Ugrás a poszthoz


csakígy | nálam

A filmek felhozatalán felröhögtem, hogy aztán megrázzam a fejem is, bár nem tiltakozóan. Alapvetően valós a gondolat, voltak, amiknél a lelkesedésem bőven várt minden mást, de a legközelebbi ilyen eshetőség nem ma este kívánt érkezni, így bennem közel sem mozgott ennek a gondolata. Végigsimítottam az oldalán, épp csak érintve a tenyeremmel, aztán el is engedtem, hogy a nappali felé irányítsam a pizzának meg helyet találjak.
- Hümm. Nem állok pénz szűkében, nem hiszek a nem szemtől-szembeni adásvételben kellően és sokkal vonzóbb a gondolat, hogy élve tartsalak meg - mondtam neki ezer wattos vigyorral, de azt hiszem az agyamig a saját mondatom értelmezései csak akkor jutottak el, mikor arrébb kezdtem dobálni pár dolgot. Talán ezért is hallgattam el és néztem magamra a ruhám helyzetét reszkírozva.
- Csak érdeklődtem - vontam meg a vállam egy pillanatra, hogy aztán nagyobb csattanással mindent egy sarokba ejtsek az ölemből, amit innen meg onnan arrébb kívántam pakolni. Bár ez túlzás, inkább csak kupacokba helyezem az életem részleteit, ez meg minden területen túl nyilvánvaló lassacskán. Viszont ahogy a magam káoszát, úgy a nőt se terveztem éppen kiengedni a kezeim közöl, egyébként is lett volna mit mutatnom neki, ő értékelni szokta. A többi tervemről nem beszélve, de azt egyelőre félretettem.
- Rettenetesen… tessék - toltam az ölébe az egyik megviselt füzetet az ujjam két oldal közt tartva, hogy ott nyissa ki. A többi sem titok, csak éppen egyáltalán nem fontos. Ez a jövő, már tervekben. A farkas, ami Hulkék mellé készül, de a másik oldal, ami a mellkasomon lévők tovább gondolása a lényegesebb. Érdekelt a véleménye, keveseké szokott.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 18. 03:43 Ugrás a poszthoz


csakígy | nálam

Én és a szervkereskedők szerintem nem futunk egy történetszálon, és az is elég új volt, hogy felmerül rólam. Ugyan, csinálok elég sok szart, de ez éppen nincs a repertoáromban. Meg az üzletre is kényes vagyok. Egyrészt ezt meghagyom a másik lengyelszármazéknak, meg a német csodanőnek, másrészt ha mégis beleteszem a kezeim, nekem azt látnom és tapasztalnom kel. Szerintem nincs más, aki annyi rémhírt halott volna már róla, hogy egy duplalemezes különkiadásban másolt CD volt. Csak nem.
- Milyen lelombozó vagy, pedig - tártam szét a kezem körbenézve. Igen, azzal lett volna dolog, bár nem mintha különösebben zavart volna. Néha, ha jött valaki olyan, mint Lewy, összeb*szkodtam a dolgokat, mert irritál, mikor taperol és próbál maga körül rendet tenni. Ő ehhez szokott én meg nem.
A válaszára felszökött a szemöldököm, de csak felé pillantottam, aztán inkább a lapjaim és füzeteim között kutattam. Nem kívántam kommentelni, alapból mi olyan bonyolult abban, ha már itt van maradjon. Mintha nem is tudom hova szólítaná az ideje. Nyilván sehova, most nálam van, minden huszadrangú kell legyen.
- Is, de ez csak a saját vázlatom, a csajszi úgyis átdolgozza kicsit előtte - jegyeztem meg megvakarva a tarkóm, mert belegondolva rajta kívül más nem is igen javíthatott soha beléjük. Benne meg az évek alatt annyit kellett bízzak, hogy feltételek nélkül megy. Tudom, hogy nem ad ki szart a kezei közül.
- Akadnak, de ez lesz az első, egyelőre, közben meg alakul. Na, igen? Mennyire kész? - kérdeztem, aztán csak bólintva egyet löktem arrébb pár üveget és dobtam le magam.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 18. 03:43 Ugrás a poszthoz


Volt pár érdekes, kisiskolás tekintet, de én csak jót vigyorogtam rajtuk, aztán elégedetten vakartam meg az állam, miközben Dimitrire pillantottam, mutassa az utunk merre tartson. Bár elég nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a legközelebbi szomjoltó pont jó lesz. Minden célra is, hiszen ez a hely amúgy sem olyan nagy, hogy ne legyen tőle öt lépésre más izgalom is. Bár egyelőre az egyetlen, amire vágytam, az a kiszáradás leküzdése volt. Hőst szomjaztatnak itt, kérem!
A figyelmem valahogy az elsős, viháncoló kislányoknál jobban lekötötte a megmentőnk, így nem annyira sikerült mindent elsőre felmérni, de ki hibáztatna? Dimitri nem tette, meg normális embert miért is zavarna? Sosem értettem ezen prűdségi szinteket. Közben a kastélyt is sikerült perifériából betáplálni, majd a lányt hagyva dolgozni a bódénak dőlve figyeltem a várat.
- Hát de akkor is - még mindig vannak nekem hihetetlen dolgok. Bár - grimaszoltam is a gondolatom közben - errefelé annyi mindent tudó van, lehet valakinek ez a képessége. Bárhova rak egy kastélyt, akkorát, amekkorát csak akar. A gondolatra csak felvontam a szemöldököm, majd már az italaink érkeztek, amit széles vigyorral nyugtáztam, majd Dimitri felé emeltem azt.
- Levele - teszem hozzá gyorsan, de kivárom, és éppen érkezik is a megszólalása mire felnevettem, csak aztán ittam bele. - Különben nem értem felénk miért nem szerveznek semmit. El kell jönni az isten háta mögé kettővel… ezért?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mikola Keve Áron összes RPG hozzászólása (111 darab)

Oldalak: « 1 [2] 3 4 » Fel