37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mikola Keve Áron összes RPG hozzászólása (111 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 » Le
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2015. október 14. 18:56 Ugrás a poszthoz




Ha eddig utálta az egész tanulás és iskola kombinációt, e hetet követően nem tudna rá újabb szinonimát mekkora szívás az egész. Valami teljesen ismeretlen gaz után kell keresgélniük csoportban, a drága szabadidejükben. Bár igazából azt se tudja az mi, hiszen gyakorlatilag egy helyre összezárva élnek a tanév egészében és "tanulnak". Természetesen meg se lepte a tény, hogy a harmadik már meg sem jelent, ami benne is megfordult egy pillanatra, de aztán a tarkóját dörzsölve rájött, hogy a lányt mégsem kéne magára hagyni. Bár Kevével leginkább csak többen lesznek, előrébb nem. Ő azonban összeszedte ezúttal magát, sőt, olyat tett amit korábban nem: annyira készült a dologra, hogy az egyik háztársától kapott segítő könyvet el is hozta. Rendes volt a szőke lánytól igazán, bár a nevére nem emlékszik Keve, de határozottan szép teremtés. Azért megköszönte aztán rohanva neki is indult a célállomásnak.
Most pedig vigyorgósan terpeszkedik a könyvek között a földön, néha figyelve arra, amit csinálnia kéne, egyébként igencsak feltűnően ragadnak szemei a párkányon ülő eridonosra. Máskor pedig egészen jó elfoglaltságnak véli a papírrepülők hajtogatását saját jegyzetlapjaiból, most viszont ez kimaradt. Jutott-e valamire? Közel sem, azonban legalább úgy tesz, mintha próbálkozna. Nem, ez is túlzás, de fizikailag azért itt van.
- Mármint a poron, koszon és egérharapásnyomokon kívül? Hát nem.
Ha ebből élnek, az vajmi kevés lesz ide. Látványosan kezdi lapozgatni az előtte nyitva maradt könyvet, de igazából a névelőkön kívül nem sok számára értelmesen leírt dolgot lel benne. Valójában mikor nagyon muszáj, bárminek nekiáll, de még a pontos feladattal sincs most tisztában. Túl sok itt a gaz, és könyvek? Komolyan, otthon csak beírta a keresőbe és a wikipédia kiadta amire szüksége volt. Gyors, egyszerű, ellenben ezzel a feladattal, aminek se eleje se vége.
- Nincs telefonos segítség vagy felezés, esetleg közönség szavazata?
Mugli származását le sem tagadhatná, ahogy sorolja a kérdésben azt, ami eszébe jut. Kezeit széttárja és kérdően emeli előbb égnek, majd a lányra tekintetét.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2015. október 16. 20:30 Ugrás a poszthoz




Lassan jobban tisztában lesz a növényi szaporodással, mint az emberivel. Egy laza mozdulattal csukja össze az előtte addig nyitva lévő könyvet, majd tolja arrébb grimaszok közepette, amit a benne látott gusztustalanságok eredményeztek. Oké, hogy valamit tenni kell, ha már órán leginkább alszik, de ez nem nagy elvárás? Hol maradnak a diákok szabadságjogai? Szünethez, szabadidőhöz vagy éppen hobbihoz? Valószínűleg a tanárnő szerint nincs jobb dolguk, mint ez. Érdekes egy felfogása van, az egyszer biztos.
- Nem tudom, idén kaptam először csoportos munkát. De te okosnak tűnsz, biztos kitalálod... juk hogyan legyen.
Hárított volna, ez azért nagyon tipikusra sikerült. Ha a lustaság fájna. Rántja meg a vállát, igazából mióta itt van furábbnál furább dolgokra kérik feladatok címen a tanárok, a bűbájtan tanártól a szőr is feláll a hátán leginkább, nem beszélve az állítólagos jövőbelátó jóslástan tanárról. A következő az lesz, hogy közlik vele, valójában a nap visszafelé forog? Érdekes elméletei lennének még lehetetlen dolgokról, de most tényleg eléggé kellemetlenül érzi magát, hogy nullán állnak a feladattal. Eléggé reményvesztetten tekintget Odettre talán a csodát várva. Érezte hogy se vicces se előremutató nem lesz, de megpróbálta. Aztán a lány ötletén visszaszorította a feltörni készülő nevetést, mivel rájött: komolyan gondolhatja.
- Nálatok, a régi sulidban ilyen segítőkészek lettek volna?
Beletúrva a hajába préseli ki a tüdejébe szorult levegőt, aztán tanulótársát figyelve kutakodni kezdett kicsit a könyvkupacokban. Amit kapott könyvet, abban valami papírok is voltak, igaz nem felsőbb évestől, hanem vele egyidőstől kapta, de ha csak századnyival is több szorgalom szorult a másik navinésbe, mint Kevébe, akkor már előrébb lehetnek. Megtalálva a könyvre koncentrálva bogarássza a lapszéleket meg a kihulló lapokat. Aztán vigyorogva vesz ki egy félbetépett pergament. Feltűri ingujjait a könyökéig mindkét kezén, aztán kezd csak bele. - Ez viszont lehet segít. Az egyik évfolyamtársunktól kaptam, elvileg ha hasonlóan ritka növényről írunk, az is jó lehet, nem?
Felé nyújtotta, aztán megvárta még elveszi. Esze ágában sem volt nekiállni újra a könyveknek, reménykedett benne, hogy valamelyik felirattal találkozott már Odett legalább.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2015. október 17. 16:29 Ugrás a poszthoz




- Ez szerintem tanárfüggő, a bájitaltanos ürgétől tartanak, legalább mint a tűztől, de a művészeteket tanító nő meg ezzel szemben kedves.
Ennyit sikerült a három év alatt már megtanuljon, meg úgy tudja kinél és nagyjából meddig mehet el a lustasággal, hogy ne bukjon meg. Néha kifejezetten pofátlannak érzi magát, de nem durva szinten az azért, viszont nagyon is szeret kekeckedni. Most azonban fülét s farkát behúzva kuporgó állathoz kéne hasonlítania, ugyanis a nagy semmi az, amire eddig jutottak a munkával, abból pedig pontlevonás, ne adj isten bukás lesz, amit egyikük se preferálna. Bár csak ki kellene mondani a varázsszavakat. Mégpedig, hogy mindegy, inkább hagyjuk...
Nem túl fényes a helyzetük, Keve is belátja, de nem történik csoda attól sem, hogy látványosan bámulja előbb az egyik, majd a másik kupac régi és dohos könyvhalmot. A saját tudása nyilván nem mankó, Odetté sem feltétlenül, a tanár is tudhatná ezt. Komolyan mintha azt várná, hogy élő lexikonként összedobjanak egy több oldalas beadandót olyan gazról, amit még a könyvek se igazán írnak meg. Már megfordult az is frappáns módon Keve fejében, hogy lehet ez egy teszt, nincs is ilyen, és azért várja a tanár, hogy ki jön rá erre. Ha így lenne egy igazi zseni lenne a navinés fiatal, de közel sem az.
- Hát, itt ennél több viszonzást várnak általában, de van aki tök érdektelenül lepattint. De lehet csak én vagyok ehhez szerencsétlen. - Vakarja meg a tarkóját, igazából valószínűleg fele olyan jó fej és népszerű sincs, mint képzelné, sőt. Éppen ezért nehéz lenne behatárolni mikor bunkók vele maguktól, mikor pedig azért mert kis senkinek nézik. - Siker? Huhu, hallottam hogy annyi jó csaj kevés helyen van egy kupacban. Azért ha mást nem is, ezt jól csinálják ebben a... világban.
Jókedvűen ad hangot a dolognak majd bambulva képzeli maga elé a szituációt, láthatóan beindították a fantáziáját. Hát igen, el tudná viselni, ha Odett és barátnői társaságában lébecolhatna egész nap. Nagyon is. Bármennyire nem kedvelte meg ezt a mugli vs. varázsvilág különbségeket, van amit elismer, hogy ez igen.
- Egyszer bemutathatsz a többi csinos lánynak is, ha időd engedi.
Ó, a felajánlást teljesen komolyan gondolta, illetve még az utalást is ügyesen belerejtette, ami tanulótársának szólt. Biztos nem lógott ki a sorból ebből a szempontból. Mondjuk Keve nem ismerheti az ottaniakat, de szerény véleménye ezt mondatja.
- Valami olyat magyarázott a tanárnő, hogy olasz... nem, mindjárt eszembe  jut milyen nyelven...latin. Na hogy úgy érdemes, viszont lövésem sincs a latin megfelelőkről. Valószínűleg ezért is nem értek egy szót sem.
ezt a végét halkabban leginkább magának szánta már, miközben az új kiindulási pontjukkal próbált kezdeni valamit és keresni egy papír alapú "google fordítót".
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2015. október 27. 20:48 Ugrás a poszthoz




Háh, majdnem tanácsot adott! Lassan elmondhatja, hogy egész hasznára van a lánynak, holott az összes teljesítménye abban merült ki, hogy bámulta az eridonost meg néha zagyvált valamit, de nem igazán a tárgyhoz köthetően. Mondták már, hogy lehet gondja van a figyelmével, pedig szimplán csak lusta mint a föld. Kevés alkalmak egyik ez most, mikor próbálkozik, de leginkább mert nem akarja cserbenhagyni társát. Jólelkű ám, csak nehéz bármire rávenni, de ez látható is egyébként. Mindenesetre legjobb az lesz, ha haladnak valamerre, mert már az év első felében bukóra állni nagy teljesítmény lenne, amit nem most akar elérni.
- Hát, nem is ilyen csinos pofi füleinek való.
Nevet ahogy felrémlik benne egyik-másik próbálkozás, amit látott a háztársnői és háztársai kapcsán. Durva dolgok vannak, de sosem értette igazán mi szükség erre az agresszív é olykor kizsákmányoló hozzáállásra. Ő azért csak-csak segít ha tud, de másokon nem ezt látja. Viszont sokkal szívlelendőbb téma következik: sok szép lány, egy rakáson.
A felcsillanó, lelkes tekintet mindent elárul arról, hogy tinédzserünknek milyen elképzelések és ötletek zötykölődnek végig elképzelve a francia hölgyeket. Törékeny, kifinomult, szőke bombázók. Vagyis ezt terjesztik a francia lányokról, hogy ebből mennyi az igaz, elképzelése sincs. Egyszer talán megtudja.
- Vigyázz mert szavadon foglak!
Nem túl lelkesen zárja a témát, de sajnos muszáj. Láthatóan nem jelent meg a semmiből  egy harmadik fél, aki még beszélgetnek megírja helyettük a feladatukat. Jót derül viszont a tényen, hogy közel se voltak eddig jó nyomon. De legalább már megfejtették, hogy nem tudnak semmit és nem a könyvek kevesek. Őszintén szólva, ha még egy könyvvel nőtt volna a létszem Keve látványosan terül el a padlón és imitál halottat, mintsem elolvassa, akár a címét is. Tekintete nem kerülte el a feléjük rosszallóan nézőket de inkább visszafordult az eridonoshoz, meg a kapott jegyzetes példányhoz. Majd kis idő után rábök egy hosszab bekezdés elejére a lány felé tartva.
- Szerintem ez itt használható, van benne ilyen...rizsa a növényekről. Ha azt leírjuk, biztos örül a tanárnő, nem? Meg azt mondta kell illusztráció. Na, a kutatómunka egy dolog, de ha én rajzolok neki, akkor tuti megbuktat minket.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2015. november 6. 22:09 Ugrás a poszthoz




Keve totális izgatottsággal vágott neki a falunak a mai napon az órái után. Nem ismeri a kudarc szót, így a már három napja fűzött szőke évfolyamtársát remélte meggyőzte kitartása és el fog jönni a megbeszélt találkozóra. Nem vitte túlzásba a készülődés, de azért arra vette a fáradtságot, hogy a haját belője, azért mégis csak ki kéne valahogy nézni. Időben elindult, sőt még egy virágot is lopott az egyik bolt elől. Persze a legnagyobb óvatossággal és sajnálattal. Vigyorogva viharzott be a cukrászda ajtaján, ahogy odaért, majd egy szimpatikus asztalt foglalt le. Ahogy üldögélt, a szál virággal az asztalon maga előtt kicsit azért izgult. Valahogy rossz előérzete volt, mondjuk a bátyjától mindig azt tanulta, hogy csak magabiztosan szabad, semmi kétely. Azonban, ahogy ült magában és teltek a hosszú percek zavartan vakarta meg a tarkóját és nézett körbe.
Sehol nem volt a szép szőke, de még csak kitekintve az ablakon közeledni se vélte őt. A vigyor lassan fogyott arcáról még nem egészen semmitmondó és komoly tekintettel sóhajtott fel. Megtámaszkodott az asztallapon, majd felállt és a pulthoz sétált, ahol egy ismeretlen barna hajú lánnyal találta szembe magát.
- Ne haragudj, nem láttál egy nagyjából ilyen magas, szőke, csinos lányt bejönni esetleg?
Kézfejét vízszintesben vállához tartotta szemléltetve a magasságot, bár ő is tudta, hogy igazából tökre fölöslegesen. Utolsó próba volt, de kezdte felfogni, hogy igazából felültették. Fintorgott egy sort, végül a kínálatot kezdte nézegetni. Ha már ennyire szerencsétlenül sikerült eszik valamit mielőtt visszacsámpázik.
- Mindegy is... Mit ajánlanál? Mi a legfinomabb?
Érdeklődött végül,tekintetét a lány és a látott sütemények között jártatva. Egyedül nehezen tud dönteni, de ha muszáj megteszi. Bár most minden kedvét elvette, hogy hiába ücsörgött itt. Majd legközelebb, talán félreértették egymást, szóval van ez így...
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2015. november 7. 14:28 Ugrás a poszthoz




A kezdeti jó hangulat és kedv lassan kezdett fogyni belőle, ahogy egyébként igen türelmesen várakozott. Nem az a fajta gyerek ő, aki ilyen esetekben izgága és türelmetlenkedő, de lehet nem ártott volna. akkor talán előbb döbben rá a tényre, hogy hiába jönnek és mennek az emberek a cukrászdában, akire ő vár már bizonyosan nem fog ideérkezni. Lehet dolga van, vagy csak szimplán jobb társasága. Nagyon nem eshet nyilván jól férfiúi hiúságának ez a kis pofon, azonban nem nagyon tud mit tenni. Inkább úgy kell tenni, mintha mi sem történt volna. Ezzel a tudattal ballag a pulthoz végül.
- Kár. Köszi azért.
Nem bunkó ő, szóval szépen megköszönminden választ, bármilyen is legyen az. Különösebben észre sem veszi a gúnyolódást, eléggé másra koncentrál. Bár jól megnézi magának a barna hajú lánykát is  apult mögött, miközben sütivadászatot rendez. Egyik jobban néz ki, mint a másik, azonban nem nagyon jut egyről a kettőre.
- Vulkán? Robban? Kiönt? Éget? Vagy mitől...?
Csattan fel érdeklődően hangja, miközben különösen mozgatja szemöldökét is, ahogy próbálja elképzelni. Valahogy most egy kisebb vulkán képe jelent meg előtte, amiből folyik a krém, a forró és tejes csoki. Igazából nem is hangzik valami rosszul belegondolva, de a másikról se tudja az mi.
- Plimpy? az valami hal lehet, nem köszi ilyenekkel nem élek. A sushit se szeretem.
Nem mintha kérdezték volna, de ő jól elszórakoztatja így legalább önmagát is. Végül aztán rámutat a pultban egy linzerszerű édességre, hogy ő bizony azt szeretné vélhetően, megvárja még a lány válaszolgat persze, mielőtt nagy dolgokba bocsátkozna. Az édesség majd segít, azért nem omlott össze, lássuk be, de szomorú, hogy egyedül ücsörög itt. Legalább egy havert előkeríthetett volna vésztartaléknak, aztán elbaromkodtak volna a sarokban.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2015. november 8. 19:58 Ugrás a poszthoz




Miben is reménykedett? Hogy majd a barna lány esetleg felvilágosítja, hogy csak benézte, a másik sarokban ücsörög egy szőke és biztos rá vár. Aztán a következő pillanatban mint a filmek tipikus lassított jeleneteiben fordul hátra, szemei kikerekednek majd leesett állal figyel egy rá váró bombázót. Hát nem, Keve, ez nem az Imax vászna.
- Micsoda sütemény, wow. ezeket ti találjátok ki?
Meglepettsége arcára is ki van írva, miközben azért már eljátszott a gondolattal milyen is lehet ez az édesség. De ez se győzte meg az amúgy döntésképtelen mindenségét. Inkább ujjaival a pultot zongorázta végig, amíg el nem ért a linzerekig. Természetesen száját nem csukta össze. szeret villogni mindenfélével az ellenkező nem előtt. Kényszerét érzi szórakoztatónak és beszédesnek lenni. Egyszer talán kinövi.
- Mondjuk a neved, ha már ilyen gyorsan és kedvesen kiszolgáltál.
Villantotta felé fehér fogait egy vigyor formájában, míg zsebéből előhúzta  a pénztárcát és fizetett. Egy percre megtorpant a fizetséget nyújtó keze, tekintete pedig a pulton pillantott végig. Aztán megint a lányra.
- Tudod mit, legyen kettő, az egyik a tiéd. Legyen szép napod!
Mondja a lánynak, miközben kifizeti végül mindkettőt, majd megvárja még elveheti a magáét. Hát eléggé furcsa módszerekkel ismerkedik, meg kell hagyni, de le merné fogadni, hogy az első aki ilyet ajánl a lánynak. Valahogy az idejárókból nem nézi ki, hogy egyedül toporognának előtte és segítségre lenne szükségük, amit aztán meg akarnak hálálni. azonban még a nevét meg nem tudja nem tágít a pulttól. A kezében lévő édességbe harap, majd elégedetten hümmögni kezd.
- Ehmz nahmgyohmn fihnomhm.
Utoljára módosította:Mikola Keve Áron, 2015. november 30. 16:37
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2015. november 30. 16:41 Ugrás a poszthoz




Valami úton módon a saját kedve kompenzálása ként leginkább úgy lép fel, hogy szájmenést kap, amit másokra erőltet. Ha tudná eredendően, hogy közel sem erre vevő hölggyel van dolga és hogy az illem tartja már csak a barnát a társaságában, biztos kínos csend és vigyor mellett távozna. Így azonban egyre jobban felbátorodik és kérdezget. Minden érdekli jelenleg, csak ne kelljen a szőkére gondolnia.
- Milyen különleges név. Régóta dolgozol itt, Állia?
Kérdez még, ha már mást nem szórakoztat lelkes személye, hiszen felültették. De tényleg nem húzza azért a végtelenségig, előszed valami döntési képességet egy kis csavarral magából. Mindezzel vezeti tovább magukat. Fizetéskor pedig a köszönömre felcsillannak barna szemei, megvillantja hófehér fogsorát, csak eztán kezd a süteménynek neki.
- Nem tesz semmit, neked is.
Nem a háláért vannak ezek az apró megmozdulásai, mégis jól esik a szívének, ami nagyon is a helyén van, ha kedves gesztusra kedvessel reagálnak, nem csak lesöprik az útról. Elteszi a pénzt, majd neki is kezd a süteménynek. Kifejezi még tetszését is igen hamar, aztán látva, hogy mintha más is igénybe venne némi segítséget, nem is tartja fel tovább a lányt. Kihátrál a pulttól, kulturáltan igyekszik lenyelni minél gyorsabban a falatot, hogy elköszönhessen tőle, csak aztán távozna. Tekintetét közben sem veszi le Álliáról, a fintort is kiszúrta, de igyekezett azt ignorálni, és úgy tenni, mint aki nem vette észre se magára.
- Még egyszer köszi, remélem még látlak itt.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2015. december 29. 01:13 Ugrás a poszthoz




Mintha egy egészen kicsit tilosban járna Keve, de ez nem is igaz, vagyis nem teljesen. Egyáltalán nem így tervezte, csak kicsit elütötte időt azzal a szép barnával, akit egészen a háza bejáratáig kísért. Az ott való fűzögetésből – nem, nem gyöngykarkötőt csináltak, erről mindenkit biztosíthat - későn eszmélt, meg hát különös, - neki prefektusnak tűnő - hangok ütötték meg a fülét. Szóval tipli volt, ahogy a lába bírta. Még újra csend lett egy beugró részben bujkált, valami páncél mögött, már egészen kezdett megnyugodni, mikor egy koppanást puffanás követett. Szerencse, avagy kinek és mi, de éppen kifelé tekintgetett így premier plánban végignézte a jelenetet. Kiszakadt belőle a röhögés, de ahogy bénázva rázkódott tőle és próbált felállni sikeresen megfejelte a páncélt. Áú. Az élet visszavág, szokták mondani.
- Halld haver, a falnyalást nem neked találták ki. - Mondja, miközben próbálja abbahagyni a röhögést, a szitu volt ilyen mókás, nem a csávó, esze ágában sincs tiszteletlennek lenni, főleg, mivel hirtelen eszmél is, hogy kivel van dolga. Tudja, hogy a srác prefektus, ráadásul náluk. Nyel egyet még a fájós fejét dörzsölgeti.
- Ő ütött előbb, mi?
Érdeklődik szerinte felettébb humorosan, miközben közelebb sétál és kezet nyújt. Igyekszik a tényt elmismásolni, hogy itt járkál és még nem a navinében, pláne, hogy az imént körberöhögte szegény párát, aki ezért wc-t pucolni is elküldhetné. Ha elfogadja a segítséget, felhúzza, aztán kérdőn jártatja tekinteté a fal meg a prefektus között. Egyszer csak hirtelen, - az imént általa ugyan nem látott, de a másik által igen – szellem bukkan fel röhögve a falból, majd tűnik el. Keve ugrik egyet hátra, drámaian a szívéhez kap és kiált fel.
- Azt a rohadt… Ez mi volt?
Várja a válaszokat a másik sráctól, miközben az agya még fel se dolgozta az iméntieket. Mi a jó büdös élet folyik itt? Hogy jött ott, meg tűnt el? Rosszabb ez mint a pálcával vizet csinálunk hülyeség, komolyan. Három év alatt először látott ilyet, ez komolyan nem létezik.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. március 8. 21:04 Ugrás a poszthoz




Kellemesen elröhög a másik srácon, bár kivételesen tényleg csak feldobta a dolog, nem rosszindulatból, bár közel van azt mondják az ilyen a kárörvendéshez. Azért kérdezés közben segítséget is nyújt,a beszéddel meg leginkább terelni próbálja a helyzetet. Nem hülye ő, tisztában van azzal, hogy most akár büntetőmeló is lehetne a vége, de csóri háztársa eléggé szarul fest, ami lássuk be előbb kezelendő, mint a lelépés.
- Elhiszem, elhiszem. Nem érdekel különösebben az íze, azt hittem mást se.
Vihog még egy kört, majd pár köhintéssel inkább  félrenéz az "elkövetőre". A fal, micsoda vérszomjas egy teremtés, igaz? Ha teljesen őszintén kell nyilatkoznia, volt már gondja fallal, de általában egy másik személlyel való nézeteltérésképpen végezte felkenve rá. Na, ezt nem reklámozza, és nem is most fogja megosztani, főleg nem egy prefektussal. Még csak ellenőrzőbrigád hiányzik a nyakából itt is. elég volt az anyja miatt a nyakában loholó spicliket kerülgetni otthon. Ha ez a kastély egy nagy bohóckodás is, legalább azért hálát ad, hogy ezektől megszabadult.
- Ez szívás. Valahol biztos ellátnak nem? Valami orvos, vagy csini nővérke biztos akad...
Keve és a helyzetértékelés, megint sikerült egyrészt felvilágosítani a környezetét, hogy azt se tudja nagyjából milyen dimenzióban van, másrészt meg csak belecsempészte férfias nézeteit, milyen lényegi adottságokkal rendelkező személyzetet keresne ő. A többi magyarázat után pár pillanatos csend telepszik rájuk a sokk után. Keresi a szavakat, de azok már rég megléptek.
- Hogy szellem? - Kényszeres nevetés tör fel belőle, ami eléggé erőltetett. Aztán fejrázással folytatja, ahogy elkomolyodik a hangja.- Nagyon vicces...Most ugye viccelsz? Ilyen nincs, biztos valami lepedőt lebegtetnek itt, aztán vannak olyan kémiai reakciók, ami nyomán szublimál az anyag. Előtte meg cérnákon lebegtetik. Tuti mindenkit szívatnak vele.
Fejtegeti nagyon mély tudását, miközben nézelődik minden irányba, mintha magát is meg kéne győzze. Pedig ő tudja, hogy ez hülyeség, ilyen nincs. A témának hála meg ugrott egyet azon, hogy mit is keres ő itt. Remélhetőleg el is felejtik egy darabig.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. április 13. 14:08 Ugrás a poszthoz




Elég meleg, néha már kellemetlenül is ez a tavasz. Nincs még oda érte, főleg, hogy mindezt iskolapadban ülve kéne töltse. Szerencsére mára vége az óráinak, ettől még az ilyen szakkörszerű izék elől erőteljes menekülési kényszere van. Úgy gondolta majd meghúzza magát, amikor pár lány magántáncórájába futott az üres teremnél. Hát, kukkolónak nem lenne utolsó, kár hogy ez nem szakma, és lebukni se jó benne. Neki mégis sikerült, ezt pedig a csajok kevésbé díjazták. Tipli volt.
Kezd a rohanás állandó és mindennapi része lenni Keve életének, ráadásul egyre jobban csinálja. Múltkor meggyanúsították otthon, mert milyen jó kondiban van, hogy talán sportolni kezdett, csak nem szólt. Hát, ha a menekülés a büntetések és a harag elől sport, akkor az olimpia felé kever lassacskán. De nincsenek efféle tervei, inkább hallgatott akkor mélyen, most meg majd kiköpi a tüdejét, úgy siet. Kettesével szedte a lépcsőket, majd folyosóra ki, másikra át, végül egy számára tök ismeretlen teremmel került szembe, de hallotta a kiabálást és sikongatást, a kényszer meg ott ült rajta, így benyitva bevágta maga mögött az ajtót, majd fejvesztve rohant búvóhelyet kutatva, nem is nézte a lába merre viszi, felborított pár állványszerű valamit, amin ruhák voltak, aztán székek jöttek. Az egyiken sikeresen át is esett, de egy betervezett be nem tervezett tigrisbukfenccel orvosolta a balesetet. Azzal azonban nem számolt, hogy ámokfutásának egy kartonpapírból rakosgatott valami és egy oszlop vet véget, aminek egyenest nekirohant.
Úgy pattant le róla, mint valami keményebb gumilabda. Elterülve vergődött a hátán, mint egy felfordult teknős és enyhén szólva hirtelen mozgott körülötte minden. Az okozott károkról maga mögött nem beszélve. Kevének most kell csak felkötni a nadrágot, ugyan a lányokat már nem hallja, de amit itt levágott, kizárt, hogy valaki ne vette volna észre. Sajnos.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. június 18. 23:12 Ugrás a poszthoz



Végre! Szabadság, buli, jó csajok, zene és semmi tanulási késztetés. Ez a szabad hétvége jobb, mint eddig bármelyik, pedig aztán ő nem szokta ezeket hasztalanul tölteni. Volt egy kis szájhúzás a témán, hogy iskolai csoportos kivonulás meg hasonlók, de kellemesen csalódott abban, hogy nincs kötelező őrizetük. Varázsvilágbeli és rendes nagykorúsága bőven elég volt ahhoz, hogy csatangolhasson szabadon, koncerteken pörögje túl magát és különböző DJ-k figyelésével oktassa a népnek, hogy is kell atom jót bulizni. Ütemre pumpálta a levegőt, ugrált, és még a speckó mozdulatait se sajnálta a néptől, mire egészen ráesteledett. Elfáradva, kimelegedve verekedte ki magát éppen egy koncert közepén a tömegből, hogy tegyen egy sétát, miközben magához vette a haverokkal szerzett kis üdítősüvegét, ami egy sokkal kellemesebb italt rejtett, mint a címke mutatta. Ráhúzott, majd egy erősebb fintor után visszatekerte a kupakot és a víz felé vette az irányt a sötétben.
Nem is volt olyan távol, mint gondolta, hiszen lassacskán közeledve pillantott meg a sivár, de azért szépen mutató fényben egy mozgó, ücsörgő (?) alakot. Bár nem tudott sokat abból a távból megállapítani, de a fél füllel elhallott mondaton fel kellett nevessen. Sejtette, hogy ez valami állatnak szól - volt gyerekszobája, de valahogy neki a buli mellett még nem volt ideje felmérni hogy itt vannak kacsák mondjuk -.
- Nem is tudtam, hogy csillámhercegnőket lehet a parton találni, nem pedig békákat.
Állapította meg fennhangon a lány mögé érve, nem akarta megijeszteni így nem is éppen halkan közeledett, legalább ideje legyen szegény párának feldolgozni szívdöglesztő jelenlétét. Egy vigyort is villantott a lány felé, miközben lezseren félig zsebbe csúsztatott kézzel nézett le rá.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. szeptember 10. 14:18 Ugrás a poszthoz



Kevének nincsenek nagy vágyai vagy messzemenő tervei, próbál hétfőről keddre, vagy inkább három óráról négyre életben maradni. Fő szükségleteket, mint az evés, ivás és csajozás természetesen nem hagyja ki sosem. De a mai nap más, ahogy mostanában minden hetében akadnak ilyenek. Bár annak örülhet, hogy elszabadul végre a tanteremből és valami külső helyre száműzik tanulási céllal. Igazság szerint az Isten háta mögé jönni se volt több kedve, de legalább úgy érezhette végre visszakerült a normál világba. Látott srácokat telefonnal a kezükben, csajokat szelfizve és még pár deszkás is elé keveredett, mikor bent mászkált a nagyvárosban. Hiányzik neki a korábbi élete, és bármennyire próbál viccet csinálni ebből az egészből, sikertelenségbe fut. Bár vannak most is jó arcok körülötte, tagadhatatlan. Mostanra azonban egy busszal a kívánt helyre verekedte magát, bár lövése sincsen, pontosan hová is.  Ő aztán mindenre felkészültnek érzi magát, mióta komolyan belevágott ebbe az állattá válós dologba. Majdnem kiestek a szemei, mikor Domi először mutatta meg, milyen eredménye lehet, ha rendesen odafigyel és megtanul mindent. Bár ő maga közel sem vágyik egy macska testébe. Nincs kedve szőrcsomókat felköhögni. Nagyon nincs. Mindenesetre egy szimpatikus fa mellett megállt, és várta, hogy az égi áldás megmutassa az utat.
Elpöccintette a közeli kukába a csikket - ejnye, milyen szörnyű szokások vannak itt! -, majd az utolsó nikotinos füstfelhő is elhagyta ajkait. Nem feltétlenül büszke egyik szokására se, bár azért szereti azt hinni, hogy mások elhiszik, hogy az. A tetoválások mondjuk más kérdések, azért az anyja már kétszer lecsukhatta volna – és a munkája révén tök könnyen is ment volna neki -, de mit tehet? Itt már nagykorú, és mindjárt az országban is. Meg ezek nem holmi lemosható rajzok ugyebár…
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. szeptember 27. 17:58 Ugrás a poszthoz



Az a sötét hajú, pattogós csaj. Az a jó seggű, tudod.
Próbálta beazonosítani Niko számára kivel fog ma találkozni, ám a megvilágosodást végül még pár egyéb infóval érte el nála, bár a fentebbivel is elég jól körbeírta már a saját véleménye szerint. Együtt tanulnak az eridonos lánnyal Đominictól, most pedig ha minden igaz közösen fognak gyakorolni. Minden elmondható Kevéről, de az, hogy önmagától szorgalmas lenne, nem. Ebből fakadóan, bár elég jól teljesített másokhoz mérten is, nem sok kedve volt. A megbeszélt idő előtt érkezett ki a rétre, káros szenvedélyének ezúttal nem hódolt, gomolygó füst nélkül bukkant fel a zöldben, talán némi hatással vannak rá mások. Talán, de ne adjunk erre sokat. Nem él példamutató életet, vélhetően ez az ő keresztje, amin el se gondolkodik különösebben. Zsebre csúsztatott kézzel sétál, pulcsija kapucnija a fejébe van húzva, miközben egy padhoz ér, ami viszonylag elveszik a figyelő tekintetek látta területtől. Az egyik szélére ülve kényelmesedik el, majd dől hátra. Dobolni kezd combjain, miközben remekbe szabott szórakozásnak véli, hogy magában a már begyakorolt transzformációkon agyal.
Ó, ha csak agyalt volna, de óvatlan ő még ehhez, és annyira eredményes "gondolkodó", hogy sikeresen kezd átváltozásba a füle. Szépen lassan csökken a mérete, kezd el pihékből besűrűsödni rajta a vadászgörényekre jellemző szőr, majd az ideális méretnél és formánál végbe megy ez a részlegesség. És mindezt ki sem szúrja elsőre... Második döbbenetére meg félrenyeli a saját nyálát és mellkasát csapkodva köhög, hogy újra normálisan kapjon levegőt. A fülek viszont. Hát azok megmaradtak.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. december 29. 00:07 Ugrás a poszthoz



Tél van, de se hó, se szél, ami igazán meglepő. Keve nem éppen arról híres, hogy nagyon megülne magában, vagy az ünnepeket élvezné otthon, igazából csak kihasználja a szabadság adta időt. Gondtalanul szív a cigarettába, majd engedi ki a füstöt a hűvös levegőbe. Lassan sötétedik, és ideje lenne indulnia. Komótosan húzza össze a bőrdzsekit, majd a közeli kukánál elnyomva a csikket, megszabadul a bűzforrástól. Lazán kémleli az eget, még gyalogol végig az utcán a célállomáshoz. Csak egy egyszerű este, mert ő ilyen random, semmi több. Magának ezt mondja, közben meg ennél jóval több zajlik le benne. Olyanra készül, amire korábban nem igazán, nagyon komolyan veszi most, amit elképzelt, és nem akar tágítani mellőle, ezért is kérdezősködött, kutakodott és bukkant fel Karácsony után Szalamantonban, egyenesen Nelie lakóhelyénél. Kopogás után pedig egyből ezerwattos vigyorral figyeli a remélhetőleg megjelenő lányt.
- Megjött a Mikulás, bár kicsit késve. - Mondja komoly arcot magára erőltetve, majd a saját nyakához emeli a kezét és zavartan masszíroz bele még össze próbálja szedni a szavakat. Igazából nagyon határozottan elő tudja adni, de nem akar se árulkodó lenni a dolog kapcsán, se pedig túl erőszakos, hiszen célt kellene érni. - Van egy meglepetésem, amit ki kell bontanod, de nem kérdezhetsz és velem kell jönnöd. Most.
Mondja, majd mosolyogva lefejti a sálat, és kezében fogva néz a rellonos bombázóra, mi lesz a következő lépése.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. december 29. 21:11 Ugrás a poszthoz



Teljesen feldobta a látott döbbenet, szeretet hasonlóan erős hatást kelteni, simogatta a hiúságát, aminek egyébként nem volt rá szüksége. Mindenesetre figyelte az eseményeket, kedvére volt, így még a pimaszkodást is elfojtotta, kivárt, bár azért körülnézett, nem igazán volt kedve a lányról felesleges pasikat levakargatni, de ha kell. Hát van mit tenni? Egyébként ahogy a pubban is, itt sem zavartatta volna magát, nem nagyon tűri, ha beleköpnek a levesébe. Meg azt sem, ha más szemet vet arra, amire ő. Khm.
- De te éppen csodásan festesz hozzá. - Zárta rövidre, majd hátrébb lépet és a kezét nyújtotta felé. Megcsóválta a fejét a feltételezésen és látványos grimasszal díjazta. - Nem tudtam, hogy a gyilkosoknak szokása kopogni és időzni az áldozattal. Nyugi, senki nem lesz árva, csak kölcsönkérlek. Majd próbállak nem megtartani, jó? Bár semmit nem ígérhetek.
Megesik Kevével, hogy sokat beszél, de az is, hogy inkább hallgat, de lévén ő toppant csak úgy be, valakinek el kell kezdeni ezt az egészet. Nagyon szívesen vezet, ez a jellemvonása sosem tartozott az átlagba házában, mégsem zavarta. Igazán csinos vezetőség volt, akik minden egyébért kárpótolták. Ha idő közben végre megfogta a kezét Nelie, h nem akkor megtette őt, maga után vonva indult meg.
- Jó lesz, ne aggódj. Zsupszkulcsos utazással, hogy állsz?
Csendesen lépdelt ezután, próbálva a rellonsohoz igazítani a tempóját, bár nem volt ehhez hozzászokva. Ma kifejezetten rendes. Nem mentek távolra, az utcában az egyik kék-fehér ház hátsó udvara volt a célállomás, ahol egy kicsi, szoborszerű és eléggé lelakott kőépítményt közelítettek meg. Ez a zsupszkulcsuk az estébe, azonban mielőtt indulnának még a lányra pillantott, végigmérte őt, majd vigyorogva húzta az ő kezeit is a műszoborra.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. december 29. 22:14 Ugrás a poszthoz



Lazán ingatta a fejét a nagy felfedezésen, aztán végigsimított saját, borostás arcán még figyelte a szépséget. Nem érezte magát különösebben kínosan, vagy hívatlannak - igen, ő pontosan elképzelte, hogy mindenhol, mindenki szívesen látja - így csak úgy várt ott, mintha mi sem lenne természetesebb. És így is indult el. Biztosan fogta a törékeny, az övéhez képest egészen kicsi kezet, aztán csak figyelte a jóval tömörebb válaszokat. Megmosolyogtatta őt az, hogy mindig ilyen, hát nem tudja szépíteni, merev távolságtartással viselt bárki felé Anne, akit nem ismert úgy, mint a tenyerét. Pedig egy kicsit kellene csak elengednie magát. De Keve csak a lehetőséget adhatta meg, na, abban viszont nem volt kicsinyes, sőt.
- Majd legközelebb… - Azzal ő is megszorította Nelievel egyszerre, egyik kezét a lányén tartotta, hogy érkezésnél megtarthassa magukat lehetőleg két lábon. Ami sikerült is, ha kicsit imbolyogva is. Ezt sikerült ennyi idő alatt, na, a többi kellemesebb és jobb meglepetés. Rá is vigyorgott pár perccel később. - Egyben vagy?
Némi aggodalom is vegyült az érdeklődésbe, de nem volt tolakodó, tudott ő ha akart és nem csak gyerekes vagy túlmacsó üzemmódban működött. Most azonban a kezére csavart sálat bontogatta, miközben rápillantott a sárkánylányra. Majd egészen közel sétált hozzá, megvillantva mosolyát pedig megkerülte és mögé lépett.
- Van itt még valami, nem vagyunk messze, de a meglepetés mégis csak meglepetés szóval… bekötjük a szemedet, és nem ér lesni. - Míg beszélt, egyik kezével jobb oldalánál a sállal nyúlt előre, másikkal a bal oldalán, majd óvatosan húzta a szemei elé és lazán, de biztosan megkötötte. Majd ismét a kezéért nyúlt és lassan kezdte előre húzni, szembe fordulva vele. Néha óva intette egy-egy lépéstől, de szerencsére három lépésből sima, aszfaltozott részre értek és egyszerű 5 perces út volt ez. És a vidámpark ajtajának csörgéséig meg sem álltak. Ott elengedte a kezét, majd a kisajtónál belépve felkapcsolta a kivilágítást, és kikiabált.
- Na, most már ér lesni…
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 1. 22:38 Ugrás a poszthoz



Mindvégig lelkes maradt, mindazok ellenére, amiket látott, tudott és tapasztalt eddig a lánytól. Tisztában volt vele mennyire nem egyszerű eset a rellonos, de ebben cseppet sem látott ellenvetést az elképzeléseihez. Illetve nem akart. Helyes, kitartó férfi hírében állva még szép, nem mellesleg ugyan elég könnyen kitalálta és kivitelezte ezt, van munkája benne rendesen. Nem hagyhatja veszni.
- Fölösleges kérdéseid vannak, azt hittem itt én beszélek sokat...
Nem különösebben éllel vagy erőszakosan válaszol, még így is kedves marad, viszont gyönyörű kerülőt tesz minden felett, amire reagálnia kellene. Talán néha az is pozitív, ha ő nem beszél annyit, majd egyszer kipróbálja, de most kénytelen lesz. Ahogy vezetgeti a lányt vigyorogva figyeli őt, ha jól sejti nem bízná csak rá magát így biztos fülel.
A kulcscsal nem bíbelődik sokat, kinyitja a kiskaput, és a pénztárnak beépített főkapcsolókhoz lép, hogy fénybe boruljon minden. Azért a muglik se gyengék fényűzésben, az áram meg egy kis kreativitás bármiből varázsol maguknak szórakozást. Mire visszafordul és a bejárathóz néz, Nelie már szemkötő nélkül nézelődik. Visszaveszi a sálat és a zsebébe tömködi, aztán mutatva maga előtt befelé invitálja a barnát.
- Tudod, kifejezetten jó vagyok az illegális dolgokban, de - kis szünetet tart, még meglobogtatja a kulcsot. - Van egy ilyenem is, csak most, csak nekünk. Na, mehetünk?
Ő maga már bent is volt, és megvárta még a lány felocsúdik, remélte, hogy nem kell becipelnie. Távolról is látszott a több tíz méter magas műfenyő, ami ki volt a park közepén dekorálva, de az csak a végállomás lesz.
- Vegyük úgy, hogy most csak a tiéd egy vidámpark, hol kezdenél?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 10. 23:39 Ugrás a poszthoz



Nők. Keve még mindig nem tanulta meg, hogy ha kék, az a baj, ha piros, akkor az. Ideje lenne lilát mondani, vagy semmit, igen, ez tűnik hatásosnak. Ahogy figyeli a barna reakcióit magában jót derül az egészen, és hiába nem látszik rajta kívül, azért izgul egy kicsit. Szokta ő fűzni a csajokat, de azért ekkora erőfeszítést nem sok ért meg neki eddig, és most sem érti igazán, hogy alakult ez... de már csak arra kíváncsi, mi jön ez után. Vigyorogva rázta meg a fejét, mikor kijelentette a lány, hogy nem is kíváncsi, pedig még rá se tért, hogy egyébként az anyja biztosan szívesen dugná hűvösre őt, mindegy is.
- Hé, hé... az egész éjszakára a miénk, nem kell rohanni!
Próbálta visszafogni, nagyon sikertelenül, így inkább beleegyezően követte az óriáskerékig. Még szerencse, hogy dolgozott itt, és tudja mit és hogyan működtessen, legalább ezen nem kell sokat agyalni. Felsegítette az egyik lépcsősoron a lányt, ha az igényelte, aztán a kerék felé indulva, ő az irányítót nyitotta, hogy megkeresse az időzítőt és a kapcsolót is. Utána beül a lány mellé, és a rellonos arcából kisöpri a kósza tincseket, majd karját kinyújtva maguk elé húzza a biztonsági korlátot. Csapó egy.
- Komolyan, csak egyet? Minek nézel engem? - Megforgatta szemeit Keve, ahogy látványosan az égnek emelte tekintetét. Az összes sárkányt begyűjtené neki a környéken, ha arról lenne szó. Valahogy most jön rá, hogy az a vigyorgós, boldog tekintet, amit a vidámpark előcsalt hiányzott Nelie arcáról, nagyon-nagyon.
- Már elkezdheted a kívánságlistád sorolását az este további részére, de majd hagyj ki valahol úgy öt percet. - Sejtelmesen rákacsintott, miközben emelkedtek körbe, és nézhették a kivilágított város fényeit. Nem kötötte Nelie orrára hol vannak, és egyelőre nem is tervezte.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 11. 23:42 Ugrás a poszthoz



Akadtak időnként pillanatnyi kétségei jó ötlet-e ez, azonban ez az alap elképzelésnél tovább nem hagyott mély nyomot Kevében. Csak csinálja azt, ami az eszébe jut. Ennek ellenére azért felkúszott a szemöldöke a feltörő kérdések kapcsán, viszont magához képest higgadtan és csendesen rendezte. Így volt tökéletes, tudja ő.
- Nem nekik kell ott helyet hagyni.
Vigyorogva pillant végig a lányon, majd nevetve megrázza a fejét. Viccel ő, persze, annak álcázza inkább. De célozgatás ide vagy oda, komolyan nem érti, hogy egy ilyen gyönyörű teremtés hogy maradhat magára a plüsseivel - meg az élőbb állataival -, főleg az ünnepekben. Nem érezte fontosnak ezt firtatni, és úgy volt vele, ha már sikerült elérni, hogy boldog legyen, nem most kéne elrontani. Mikor az óriáskerék éppen átfordult a legmagasabb pontjáról ő is a várost figyelte. Jól ismerte minden szegletét, annak ellenére is, hog az utóbbi időben igen keveset jött ide.
- De kis kíváncsi valaki. Úgy 100 méter magasan a föld felett, egy mágusok lakta városrész legszélén... talán. - Úgy tett pár pillnatig, mint akinek hasonlóan fogalma sincs, mint a lánynak, majd nevetve tért át inkább a másik részére. - Azt hittem már tisztáztuk, hogy nem akarlak megölni... öt perc amúgy is kevés lenne. De arra elég ha jól tippelek, hogy kibontsd az ajándékod a fa alatt... ott.
Pont ekkor mutathatott is előre, ahol a park közepén magasodó nagy fenyő csúcsa is éppen felvillant. Égősorok, nagy gömbök, volt rajta minden, Keve már inkább giccsesnek, mint szépnek vélte, de nyilván nem lehet minden a kívánságai szerint. Az óriáskerék kellemes tempója lassan egyre lassabb lett, hiszen a körnek vége fog szakadni, így Neliere pillantva várta előre mi lesz a következő feladat. Ő aztán teljesen önfeláldozó ma, és még meg sem bánta.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 16. 21:19 Ugrás a poszthoz



Már lassan kezdett hozzászokni, hogy válasz helyett újabb kérdések érkeznek, és inkább mulattatta, mintsem bosszantotta ez. Azért számolt ezzel, hiszen mégis csak lényegében teljesen indokolatlanul megjelent és idehozta. Bár nem Keve lenne, ha ez nem így történt volna. Spontán, még ebben is, és ami azt illeti, ennek a megszervezése se régen pattant ki a fejéből, de ez most nem is olyan fontos.
- Mindent a maga idejében. - Ezzel zárta rövidre egyelőre a témát, nem tervezett örök titkokat, de úgy volt vele a leglényegesebb dolog pont nem a helyszín, ideje élvezni ezt az egészet. Egyébként is a srác nagyon imád itt lenni, vannak dolgok, amikre négy vagy öt alkalommal is felülne egymás után és úgy érezné, még mindig nem volt elég. Pont ebből kifolyólag, és ahogy Neliet megismerte, voltak is fenntartásai mi sül ki. De a lány szemeit és tekintetét nézve mindez elpárolgott. A következő pillanatban pedig olyan pimasz vigyor terült el az arcán, hogy azt levakarni se lehetett volna. Válasz helyett csak megköszörülte a torkát, és ő is kiszállt. Hallotta kattanni az időzítőt, tudta hogy nyugodtan mehetnek tovább. Megfogta a lány apró kezét, szabadját pedig a zsebébe csúsztatva indult meg vigyorogva a kivilágított ösvényen szlalomozva a körhinta és a libikókák között.
- Ahogy a kisasszony szeretné. – Nem volt sok idő, még kettesben a vidámpark zajaira a fához értek, ami innen lentről ijesztően magasodott föléjük, de még így sem volt rossz látvány. Elengedte a rellonos kezét, majd látványosan a járda távolabbik felén lévő korlátnak dőlt. Összefonta maga előtt karjait és várta, hogy a nagy fekete dobozt, amin a zöld masni van magához vegye és kinyissa. Klisés tartalom, de mégsem, ha mindent tudna már most róla. A nagyobb dobozban a rengeteg krepp papír alatt egy hosszúkás ékszerdoboz lapul, amiben a sárkányos medállal egy nyaklánc pihen, egy szép, éjfekete hematit kővel.
- Boldog karácsonyt, szépségem.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 19. 04:43 Ugrás a poszthoz



Nem tegnap volt, hogy utoljára a saját ágyában ébredt, pláne nem ilyen elzsibbadt végtagokkal. Apró mozdulatokkal mozgatta meg balját, amin feküdt a szekrények felé fordulva. Mikor kinyitotta a szemeit nagyjából azzal egy időben eszmélt az oldalába fúródó karral. Egy drámai sóhaj és nyögés után fordult Renée felé felvont szemöldökkel, kissé hunyorogva. Végigmérte a sötét hajú lányt, aztán védekezően megemelte karját és felült.
- Jól van kisamazon, enélkül is felkelek... Tudod már a Janex-féle kiegészítés, vagy mi olyan fontos?
Fogalma sincs miért volt ez az iménti, de a nőknél sosem jelent jót. Ez a példány pedig a furábbnál is furább, ebben egészen biztos, bár van ennek jó oldala is... Ám ezt inkább nyelje el az éjszaka homálya. Lassan tisztul ki előtte a kép, aztán tanácstalanul figyeli a hölgyikét, hogy mégis kinyög-e valamit, vagy benyomták rajta a némítás gombot. Végül próbált ő csendben maradni, ám erre elemileg képtelen, arról nem beszélve, hogy az az elégedett vigyor, ami az arcán ült sem hagyta nyugodni. Nem tudta, hiszen az esetek többségében ezeket a beszélgetéseket kerülte, hogy mit kéne mondani, vagy mit sem. A nőkkel sosem jó a hallgatás, de a beszélgetés még gyilkosabb.
- Tegnap még jóval többet járt a szád... elvitték a nyelved az unikornisok?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 19. 19:12 Ugrás a poszthoz



Határozottan kezdett kérdőn és komolyan tekintgetni Renée-re, miközben igyekezett legalább annyira frissnek tűnni, amennyire kellene. Nem volt különösebben semmi baja, csak lusta állat, akinek a még öt perces pár óráig tartó plusz alvás még kellett volna a teljes élethez. Nagyon elszokott már azoktól az időbeosztásoktól, hog reggel, suliidő, délután, esti buli és alvás. Ez teljesen elborult és a sorrend is változékony, ráadásul egyik-másik rész erősödött, vagy éppen gyengült.
- Helyes, még hasznodra válik. De mi van már csajszi... ugye most nem szeretnél beszélgetni erről?
Felvonta a szemöldökét majd felült és a közeli széken heverő pólóért nyúlt, hogy felhúzza. Neki azzal nem volt gondja, hogy a szája járjon, de valahogy ugraná a nagy mesedélutánt ha lehet. Jobb esetben már itt se lett volna reggel, de hé, ez a saját ágya! Ami körül ott hever minden átváltoztatástanos tétel, könyv, jegyzet, amit csak ketten össze bírtak lopni a kastély diákjaitól. Egyikük sem a tanulás mestere, na. Egyelőre nem kelt fel és indult neki a konyhának, kíváncsian várta hogy több is kijön-e a kékszemű csajszi száján, vagy elengedve a dolgot pipálhatnak... ki jobbra, ki balra el aztán.
- Korán... azt hittem, még álmodban sem tudod befogni. Bár határozottan nem megy minden helyzetben, ezt már tudom.
Rákacsintott, aztán azt a kínos csendet várta, már komolyan az csak segített volna ezen az egész. Hogy ő mennyire utálja ezt a gondolkodós és várakozós malmozást. Amikor egy nő hallgat, de beszélni is akar, olyankor elgondolkozik melyik kontinens a legbiztosabb atomtámadás esetén...
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 21. 22:40 Ugrás a poszthoz



- Az animágia tételeinkről, miről... hogy mit keresel még itt, pölö.
Egy hatalmas, teátrális sóhaj után egy párna után nyúlt, amit a fejére húzott, most kezdett rádöbbenni arra, mekkora türelme is volt ezidáig. Hozzá kell tennie kifejezetten jól viselte az eridonos lányt, jókat röhögött mellette és a naiv butasága hihetetlen mulattató tud lenni, de. Mert ugye az mindig van, egy-egy alkalommal annyira ki tudna ugrani az ablakon, mint soha máskor. Sokatmondóan pillantott rá, egy amolyan "komolyan?" nézéssel, majd inkább széttárt karokkal csak kimászott az ágyból és elkezdte a női ruhadarabokat a tulajdonos felé hajigálni az ágyra, már mait megtalált. És még őt nevezik rendetlennek.
- Ezt éppen nem, de valami páncélba rejtett nasikról, meg valami felszakított portréról sikerült... De ez legyen a legnagyobb bajod, te legalább nem nyaltad végig nekifutásból a falat, mint mondjuk Niko.
Közölte felnevetve, bár igyekezett visszafogni a röhögést, ami a jelenet kapcsán azért csak feltörne az ember fiából. Különben meg hé, tisztára díjat érdemelne már. Renée él és virul, tanult vele, teljesen rendes és szállást is adott neki. Az ingéről nem beszélve... felvonta szemöldökét, de legyintve hagyta, egy ide vagy oda.
- Van a közelben egy jó hely, ott szoktam kajálni, nagyon király a sültkrumplijuk és a sörük, jó lesz?
Nézett maga mögé, miközben előszedett egy nadrágot a szekrényéből meg egy pulóvert. Ez a káosz ami a lakásban uralkodik egyébként is jobb, ha magára marad.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 22. 20:20 Ugrás a poszthoz



Határozottan nem a kedvenc évszaka az ősz, még az idő kellemes ugyan, de sosem tudni, mikor fordul egyet, tele van minden avarral, hatalmas kupacokban gyűlnek fel a lehullt levelek és ágak, amit kerülgetni kell. Nagyon sok problémája lett hirtelen, bár leginkább csak elunta magát. Ha hordana órát, biztos látványosan nézegetné, mégis hol a francban van már ez a lány? Tisztában van vele - és erre Đominic is többször felhívta a figyelmét - hogy jobb az argentinnal óvatosnak lenni, mégis itt tart. Bár azért ha vannak jó nők, akikre olykor megéri várni, akkor Renéet is közéjük sorolná. De ne essünk túlzásokba. Inkább járt az agya az animágián addig is, ami sikeresebb lett, mint képzelte, ugyanis lassan, de biztosan vette észre, ahogy a fülei elváltoznak. Nagy rémült fuldoklásának sikerült idővel véget vetnie, ám ekkor a döbbenettől levegőt venni is elfelejtett, mikor az a lompos farok a képébe kívánt sétálni. Ez bizony az eridonos lányhoz tartozott. Ismerte már azt a segget mozgást, amivel jött. Nagyot kellett nyelnie, mikor aztán szembe találkozott vele.
- Ja, cuki, pont erre a jelzőre vágyik minden pasi. Te is csini vagy az új kiegészítőddel.
Jegyezte meg félhangosan, aztán mielőtt még a lány tovább vakargatná a füle tövét és az ölébe mászna, egy könnyed mozdulattal a derekánál fogva maga mellé emelte, és kissé felé fordult.
- Hogy megy a gyakorlás ezen kívül? Sikerült kiűzni a sok szemetet a padlásról? - Nyilván nem szívből jövő és őszinte az érdeklődés, de valahogy el kell kezdeni, ráadásul közben ő próbál arra koncentrálni, hogy a fülei visszakapják normál formájukat, mielőtt gond lesz. Visszafelé, néha úgy gondolja ezt jóval nehezebb, hiszen egy még gyakorlatlan átváltozást próbál visszaforgatni, hogy mehetne könnyen?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 25. 15:30 Ugrás a poszthoz



Keve látványosan temette arcát tenyereibe, majd kínjában nevetve csóválta meg a fejét. Más esetben csak meglapogatná szerencsétlen hátát, és hagyná, hogy távozzon, sőt, inkább erősen ajánlaná. Most azonban nyelt egy nagyot és csak amolyan "ez most komoly?" fejjel fordult felé. Néha nem akarta elhinni, hogy ez őszintén és természetesen jön a csajból, pedig már megszokhatta volna.
- Azt hiszem az eszednek már elég régen lőttek, így inkább csak engedd el a dolgot.
Javasolta minden jóindulatát összekaparva, még elhagyta az ágyat és inkább öltözködött. Mintha neki lenne sietős, holott otthon van. Egyszerre volt szokatlan és kényelmetlen a helyzet, mégsem esett tőle hasra. Legalább. Azért a fejében felmerültek a lányról hallottak és sűrűn ráncolt homlokkal figyelte, ahogy beszél meg megindul a szobában. Szédítő volt sokszor ez a fölösleges pörgés, bár volt alkalom, mikor éppen nem zavarta Renée aktívsága...
- Nem szándékoztalak meglopni, elhiheted. Amúgy is ha sokat szórakozol még ilyen random mókusfarokkal való seggriszálással, én nem a nasid miatt aggódnék.
Ránézett elég sokatmondóan és mereven, majd végigmérte és csak egy féloldalas mosolyt eresztett meg. Hát, már most biztos, hogy az iménti mondatát ő maga törte meg szegény csajnál, de elfér ez. Azon viszont annál jobban fennakadt, hogy még lengének sem mondható szettben ugrált oda, hogy hajrá. Más esetben valószínűleg nagyon értékelné ezt a betoppanást a személyes aurájába, de most reggelizni kell.
- Öltözz fel, akkor még iszunk is valamit, na, gyerünk.
Azzal arrébb tessékelte az ágy felé, ahol a lány ruhája volt, de ha Keve szekrényében talál valamit, hát egészségére. Csak ne maradjon így, mert el kell menni enni.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. március 26. 17:40 Ugrás a poszthoz


megjelentem | A második Otthon


A tavasz egy rohadt jó évszak. Fogynak a ruhák, melegszik az idő, sokat lehet lenni a szabadban. Bár éppen most nem egy kinti, hanem sokkal inkább zárt projekten dolgozott, amire pár óra munka, és némi henyélés után igencsak ráunt. Végigpillantott a vörös tincseken, majd hangtalanul cibálta össze a cuccait és öltözött fel. Különösebb aggodalom és probléma nélkül vett végleges búcsút a kedves hálótársától, miután felöltözött és elhagyta Pest egyik albérletét. Az utcán előkapta a cigarettásdobozt, kihúzva egy szálat a szájába vette és rutinos mozdulatokkal gyújtott rá. A füst kesernyés és mentolos utóízt hagyva maga után szállt fel előtte, miközben kiérve a tömegek felé elvigyorodott. Éppen ideális volt és útba esett egy nagyon kellemes hely a délutánra.
Éppen az utolsó két slukkot szívta, majd a kukába pöccintette a csikket, ahogy a bejárathoz ért. Lazán nyitott be és egyből célirányosan indult az újdonságok bemutatósarkához, hogy gyorsan végigfussa, mi várható. Közben az agya pörgette, mivel és hogyan is áll otthon. Eszébe jutott, hogy még Nikoval ma vagy holnapra beütemeztek egy hosszabb LOL estet, CS:GO levezetéssel. Kezével éppen valami rágószínű, nagyon bizarr új tinijáték felé nyúlt, hoyg az mi a halál, amikor meghallotta a varázsszót. A női hangra már látatlanban is elvigyorodott, úgy fordult és emelgette meg a szemöldökét, miután megpillantotta a levitás csajszit.
- Rád egy egész napom is - fonta össze a karjait nevetve, aztán végignézve a lányon, utólagosan megakadt a szeme a szorongatott játékon, majd őszinte vidámsággal nézett a szemébe. Kiszúrta a kis feliratokat is, de annak céljai vélhetően nem őt érintik. Még. Aztán kacsintva folytatta. - Állnék szolgálatodra.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. március 26. 20:26 Ugrás a poszthoz


megjelentem | A második Otthon


Valószínűleg, ha komolyabb bevásárlásra indul ma Keve, kicsit jobban rákészül anyagilag és lelkileg is erre, mert bár férfi, van az a pillanat, mikor a női "beugrom vásárolni 5 percre", fedi a férfi "beugrom körülnézni 5 percre" idejét. Kevénél ezen a szent és sérthetetlen helyen mindez rendszeresen megeshet, és nem a döntésképtelenség vagy a lassúság okozza ezt sosem, de egy rokonléleknek ezt sosem kellene magyarázni.
Felvillanyozva veszi tudomásul Grace jelenlétét, és még a valódi szívét is megdobogtatja a látvány. Angyalok költöznek a mennyországba?
- Értem drága. De sosem ítélünk elődpéldány és bétaverzió után elhamarkodottan. Próbajáték a nyitja mindennek. - Bölcsnek is mondhatnánk, ha nem beszélne totál hétköznapian és segítőkészen, magához képest meg viszonylag sallangmentesen is. - A Call of Duty 3 például elég retek egy példányra sikerült, a Modern Warfare meg letehetetlen volt nálunk. Pedig ha ott elvágom a dolgot, most ezt nem tudnám. Különben ha gondolod, nekem már megvan, kipróbálásra felajánlom magam, meg a játékom.
Vigyorogva simított végig a saját, borostás állán, aztán kihúzta a dobozta a kezéből és forgatta kicsit. Bár nem volt számára ismeretlen, azért a helyzetet meg tudta érteni. Ha valaki több gamemel fut egyszerre magas fokon, nehéz megbízni egy rossz széria után valamiben, ami csalódást okozott és még csak nem is a bestek bestje.
- Most már egyre jobban. Különben egész tűrhető - már ez az egyetem dolog, rosszabbra számított. nem is igazán hitte, hogy bele fog jönni, vagy hogy esetleg megkedveli. Ami pedig ezt illeti, elég szomorú, hogy nem találkoztak. Az ilyen nőkért a legnagyobb kár, bezzeg a többi tucatba úton-útfélen összefut az ember fia. - Sajnos én sem látom a csinos hátsó feled többet. Merre járkálsz mostanában? Végzel idén, ugye?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. március 30. 02:34 Ugrás a poszthoz


megjelentem | A második Otthon


Komolyan valami díjat érdemelne néha szerénysége, amivel segítőkészségét csillogtatja. Olyan felajánlásokra is képes néha, ami a saját felajánlása szerint, több, mint amire a legvadabb álmaikban vágynak. De komolyan. Ő így gondolja. A válaszra már érdeklődve ráncolta össze homlokát, majd a dobozt elvéve villantotta rá a legszebb mosolyát.
- Nagyon helyes, az ajtóm előtted mindig nyitva áll. Kivéve szombaton, aznap jelenésem van a művészemnél...
Mert a tetoválás az, ennyi után meg pláne. Aztán egy kacsintás kíséretében átfutotta a leírás végét, bár igazából csak frissített fejben, hiszen látta mostanra eleget. A lakótársa is elég kocka, be is nyúlta a napokban pár játékát, így nem találkozott minddel, de ugye ami késik, az nem múlik.
Furcsa volt a viszont látás azért, sok mindenkibe futhat az ember, de van, amivel nem nagyon lehet kalkulálni. Az egyetemi érdeklődés is ide tartozik mindemellett. Keve s elhiszi el, amik elhagyják a száját, mert leginkább minden ő, csak nem egyetemre való. De ha másra nem is, még milliomos lesz, addig elüti az egyetemi bulikon az időt és a családnak se lehet egy szava sem. Hiszen éppen semmi nincs a rovásán. Gondolod te, gyermekem.
- Elég szarul hangzik, hogy mondjuk egy hasonlóan véletlen, de igen kellemes összefutást velem tanulásra cseréltél. Párkapcsolatait? Legalább egy időben?
Nevetett fel, komolyan felkeltette az érdeklődését mi is folyik a levitás életében. Bár ez azért viszonylag ritka, jár a szája sokat, de nem feltétlenül mások utáni kíváncsiságból. Közben nem tudta nem észrevenni a méregetést és csak elégedett vigyorral kereste a nő tekintetét, miközben karba tett kézzel várta mi a helyzet.
- Nem tudtam, hogy államtitok - emelgette meg a szemöldökét közben. Szerette elpoénkodni a helyzetet pláne így, Grace amúgy azon kevés emberek közé tartozott, akiket nem csak megjegyzett, de észben is tartott. - És tovább is van? Egyetem? Meló? Világkörüli utazás?
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. június 20. 19:30 Ugrás a poszthoz



Ha el lehetne mondani egy szóval, mi a legjobb a nyárban, az biztosan a fesztiválélmény lenne Keve számára. Imád csak úgy kimenni és lazulni bármilyen típusúra, ráadásul az sem áll tőle messze, ha bele kell magát vesse a színpadi életbe. Nem az első és nem is az utolsó táncos bulija volt Kirillel a Bogolyfalva Csillagán való fellépés, de ma nem erőltette a dolgot, szigorúan támogatóként van jelen a színpad előtt. Megnézte a kis havercsajék fellépését, mert Maja rendes lány, aztán egyből tovább is libbent a tőle szerzet kis VIP pass-szal a cirkuszosok felé. Bizony-bizony, célja volt. Hatalmas vigyorral dörzsölgette az állát, miközben rákacsintott az egyik ácsorgó fiatal lánykára, aki láthatóan valakit nagyon el akart a backstageből csípni. Nem volt benne biztos a volt navinés, hogy szerencséje lesz.
- Kikbe nem botlik az ember csaaak úúgy. - Szavait elhúzva vigyorgott,
 ahogy Anne mögé lépve a lány hajába egy csókot nyomott, aztán hátrált egy fél lépést mielőtt a gyomrába könyököl ijedtében a hölgyike. Na, vannak tapasztalatai.
- Te nem pusztulsz meg odafent ebben az időben?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Mikola Keve Áron összes RPG hozzászólása (111 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 » Fel