Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mintha már járt volna itt, talán, de a legtöbb hely egyforma, talán a piákból és a zenéből lehet valamennyi eltérést leszűrni, de annyit ismer már itt, hogy kételkedik benne, van-e még új. Bojarskival ellentétben neki volt ideje az elmúlt egy évben rá, hogy körbenézegessen erre is meg arra is. Néhol behatóbban ismerkedve az italokat kiadó hölgyekkel is. Itt viszont valami elég nyeszlett alak volt a kiszolgáló, aki látványosan nem bírt beűzni senkit, amin röhögött egy kört magában Keve, ahogy kikérte az italokat, majd a mellette támaszkodó másik lengyelre nézett.
- Gyakran tartok is, csak legtöbbször fele ennyi lengyellel - jegyezte meg vállat vonva, majd a pohárér nyúlt. Inkább már nem is méregette, ez a cucc még mindig jobban nézett ki, mint valamelyik korábbin az úgynevezett mindenes. Arról azt tudja elképzelni, hogy mint a kiskocsmai utolsó körnél, végig dobtak egy rongyot a pulton, belefacsarták, dobtak rá valami gyümölcslét, meg egy negyed cent rumot és done.
- Ahha, jó lesz ebben a sorrendben. De mindegyikre jöhet egy külön kör, bár a lányomra inkább kettő - rázta meg a fejét hunyorogva, hogy elhessegesse a fölös gondolatfoszlányait. Nem jeleskedett soha a felelősség viselésében, de ez egy olyan elkerülhetetlen volt, amit a haja már megsínylett. Már szerencsére visszanőtt, de Kiva perzselése minden volt, csak nem családi üdvözlés. Ennek ellenére érdekelték a gyerekei, ettől viszont elég furcsán érezte magát, mert elég bizarrnak tűnt neki az egész. Közben felé emelte a poharát, akkor szúrta ki az alacsony, feléjük tipegő szőkét. Végigmérte, aztán az orra alatt röhögve nézett Lewyre, akiben valami megakadt.
- Igen? Ezt mondod, kérdezed vagy kijelented? - Közben a leányzó megállt mellettük a pultra támaszkodva, még akkor is őket bámulva, de nagyon nem akart megszólalni. - Segíthetünk?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hóóhóó. Na, nehogy bárkinek oka legyen azt hinni, hogy Keve önmagában nem képes hatalmas baromságokat csinálni, vagy rosszabb, visszacsinálhatatlan őrültségeket. Ahhoz néha a fel ennyi lengyel vér is sok. Ettől még csak jót vigyorgott a tényeken, el kell ismerni, lett volna miről beszélgetniük, ha akartak volna. DE ugye van mait már homály fed, van, amit megegyezés, megint mást pedig ráérnek öreg napjaikon. Bár ahhoz megint egy évvel közelebb vannak. Ez is egy ok ma inni, nem biztos, hogy ünneplésként, de Keve még nem érzi ezt olyan tragikusnak, több van még előtte, mint mögötte érzése szerint.
- Már a paintballt levezetve gondolod? - kérdezte rápillantva, aztán a pohárra, majd egy büszke mosolyt képtelen volt elfojtani. - Azért csak óvatosan, tudod, már van egy fiam is…
Nem mintha Kevének bármi elképzelése lenne a gyerekei jövőjéről, de ha csak a felét örökölte annak a jellemnek, ami benne van, akkor nem biztos, hogy egy fegyverhasználati tudás sokat segít pár apán. Ez mondjuk őt el is keseríti belegondolva a lányába. Van ilyen visszásság másban is? Lehetetlennek tűnik. Inkább csak meri remélni, hogy a gyerekeiknek jutott ész, ha már a szüleik olyanok, amilyenek. Közben ő lehúzta az italt, ezután nagyjából négy másodperccel gyomron is lett tenyerelve, amire köhögve párat simogatta meg nagy lendülettel Lewy vállát. Kedvesen, Kevésen. Se.
- Na mi az, eddig tartott az önmegtartóztatás? - Kifejezetten élvezte a piszkálódást, de aztán csak a szőkét figyelte és nehezére esett visszafogni a röhögést végül csak összenézett a másik lengyellel, majd a lányt méregette. - A vörös is veletek van? Széép… hm?
A kérdéses felmorranásnál már Bojarskira nézett, bár férfiból van, azért még megnézte milyen barátnőbanda a közönség. Érdeklődő, szeret megfigyelni. Főleg ilyen helyen. A lány közben csak nevetgélt tovább, meg félre-félre nézett.
- Szeretik a szépet nézni, vagy téged nem szoktak? Ó, bocs elfelejtettem, hogy én emelem a szintet - rántott egyet a kabátján, aztán azzal a tipikus most komolyan fejjel meredt a másikra. eléggé be volt már állva, hogy ne különösebben zavarják a részletek, de ez még úgy csak kicsúszott. Egész egyértelmű volt miért őket találták meg. - Mi ez, valami feladat? Ha megtesszük nem kell férjhez menned?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Valahol nagyon szomorú volt a tény, hogy a paintball se nyújthatott már sok újat, de a lövészet meg elég kecsegtetőnek hangzott Keve számára, annak ellenére is, ami felrémlett benne a gyerekeit nézve. Mert ugye őt nem csak egy kislánnyal lepte meg a sors, hanem egy kisfiúval is. Nem is akármilyennel. A fejrázásra viszont csak felnevetett.
- Minden szülő ezzel próbálkozott nálunk is, láthatóan nagy sikerrel - mondta kellő szarkazmussal, még végig is mutatva magukon. Tények voltak, mindketten tudták. Bár benne ez ennyire még nem élt, persze, eléggé szíven tudta ütni a gondolat újra és újra, hogy van egy lánya, egy pöttöm, akiért felelni kell és akire vigyázni. Inkább utóbbi súlyát vette fel eddig, az előbbi elől menekült.
- De szerintem ez már elbukós, pont úgy alszik és fújja a nyálbuborékokat, mint te, mikor a második egyetemi buli után szétcsapva az ÉN ágyamban keltél, én meg kénytelen voltam egy csajnál aludni.
Nagyon nehezére esett, ahogy dohogva beszélt, hogy ne röhögje el magát, kicsit csak megrázkódott, mielőtt a csaj a képbe sétált volna. A kiürült poharat a pultra csúsztatta, aztán a szőke meg Lewy között járt a tekintete. A kis egymás testi erejének megismerése már túl megszokott volt, kelt már ő egy szép, vörös tenyérnyommal a hátán. Kellemetlen, de hazafias szín. A kérdésre meg csak szélesen elvigyorodva dörzsölte meg az állát. Mintha nem lenne egyértelmű.
- Valakinek ezt a terhet is cipelni kell - forgatta meg a szemeit, a tekintetét végül az égnek emelve. Sosem vette ezeket fel, de látványosan tudott ellenérzést sugározni érte. Most viszont elvonta a felmerült kérés és a lányka zavara a figyelmét.
- Hogy férjhez mehess? Hát, magad rohansz a vesztedbe… - nem fecsérelte erre tovább a szavait, ezt egyszer megmondta a Bojarski családnak is, de inkább örül esetükben, hogy rácáfoltak. Eddig. Nem különösebben nagy fémkarika-akarom-lagzi párti, mondjuk azok a bulik is jók valamire! Ezt már megtapasztalta, khm. Ahogy megismételte a másik lengyel a mondat végét, ő csak felé fordult enyhén felvont szemöldökkel, majd a poharaikra mutatva kért egy újabb kört a pultostól.
- Mert most fosszuk meg őket tőle? Nézd meg milyen kis… - fogalma sincs milyen a csaj, nem nagyon talált rá szavakat, de abban biztos volt, nem sok fogalma van a szőkének, mit is kérne. Keve vagy a korábbi friss levegőtől vagy az alkoholtól, de ilyenkor feltűnően bátor és lelkes mindenben, ebből meg sok jó sosem lett még. Most is hamar feldöntött némi morális határt saját magánál ahogy közelebb csúszva a vállával meglökte Bojarskiét, aztán rá nézett. Kettejük közül nem neki kell elszámolnia bárkivel, vagy éppen aggódnia a híre miatt. Kevének már mindegy egy ideje, mit gondolnak róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Keve már szinte az első szó előtt emelte megadóan a kezeit, hogy nem kívánt ezzel öngólt lőni, de megszokta, hogy egyedül él, na. Meg nem panaszkodhatott a sanyarú sorsán, amit azzal a vörössel kellett megosszon. Először és utoljára, de most egy kis nosztalgikus panaszkodás igazán belefért a keretébe. Végül csak megforgatta a szemeit, aztán bármit is akart mondani, belefojtottak minden szót. Legalább egy nő volt, aki ha nem is volt nagy eresztés, volt vele pár csinos darab. Ezen kívül, hogy a szemüket rajtuk legeltető kört hozta, még pár vad dolgot is bedobott, ami kapcsán olykor igyekezett tárgyalás közben elnyomni a röhögési kényszerét.
Aztán felálltak sorban, mint ahogy kiülni szoktak a verebek a villanypóznák vezetékére, és bámultak szinte pislogni és lélegezni is elfelejtve. Kár lenne a halálukért, ha örökké tartana. A fejét a másik lengyel felé fordította széles vigyorral, jelezve, hogy pontosan tudja milyen áldozatokra képes.
- Jaj, csajszi - csóválta meg a fejét röhögve, majd mikor a vállával meglökte a másikat már teljesen biztos volt benne, hogy nem egészen van tisztában egyikük se vele, mit is fognak ma még véghez vinni. De ez pillanatok alatt változik. Pláne az elfogyasztott termékek után.
A csaj lopva figyelte a honfitársakat, mintha elfogadta volna a nem létező nemleges választ, aztán Keve sem különösen hátrált vagy ellenkezett, amikor hirtelen egymás arcában találták magukat Lewyvel. A szemöldöke egy pillanatra felkúszott, aztán enyhültek a vonásai, végül a tarkójára csúszott kézzel egyidőben kipillantott a kiscsajra, rá is kacsintott, aztán a másik lengyel ajkai után kapott. A keze a hajtó álla alatt indulva csúszott annak tarkójához, kicsit megbillentve a fejét, aztán nem zavartatva magát viszonozta a csókot. Nem is igazán volt meg neki hogyan, vagy hogyan se került át a nyelve a másik szájába, meg mennyi időre, de a fogakba akadó PC miatt képtelen volt nem elröhögni magát, és ezzel szakította azt meg végül. Elhajolva végig nyalta a saját ajkait, majd a kékekbe nézett, csak aztán az idegen csajra  a pultra támaszkodva.
- Még valami?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem különösebben kipihent, ez érződik minden mozdulatán, ahogy a falu végében még a fél szál cigarettába slukkol. Nem csinálja rendszeresen, nem akar pont ettől elpatkolni, azon Kiva is segít, ha annyira jó lesz megint, viszont ahányszor a lábát beteszi a Faraday házba, vagy a gyerekei előkerülnek, a doboz is nyílik és volt nikotinszál, nincs nikotinszál. A füst tétován gomolyog előtte az álló levegőben, aztán egy szélfúvás oszlatja szét. Lassan hamuvá foszlik a papír, elfogy a nyugtató anyag, ő pedig egy kukába pöccinti a csikket. Köhögve párat tessékel lábbal arrébb valami kóbor macskát - akiről reméli nem Ririéké mert még Véda is megöli -, majd a házhoz lép, tétován az ajtóhoz sétál aztán bekopog egy élete, egy halála alapon. Hívatlan és csak reméli, hogy Kiva mentes a ház.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Hiába szaladnak a hónapok, Keve még mindig olyan furcsán áll az egészhez, nem érzi a dolgot valami normálisnak leginkább a saját részéről. Nem is mondhatni hogy túl sokat tett volna az első másfél hónapban, szinte a kisujját se mozdította fizikálisan. A pénz, meg az, hogy amúgy van és nem lép le csak inkább dolgozik nem segíthetett sokat Renée-n ő is tudja, de ez a lelkiismerete éledezik érzés ismeretlen volt eddig. Nagyot sóhajt is, ahogy a tarkóját vakarva figyeli a csöppöt, meg az anyukát és végül az undorító köpést.
- Remélem őket nem ilyennel eteted... - nehezen tudta a röhögést visszafogni, aztán kicsit sután de kinyújtotta felé a kezét, hogy ha már ezért jött, bármilyen hihetetlen is, átveszi a fiát, aki láthatóan azért hallgatott el, mert már nem csak ketten vannak. az újdonság varázsa.
- Hányadik próbálkozás volt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Elég szórakoztató a volt eridonos arca Keve számára a grimaszokkal és ahogy látja a gyereket is eléggé lefoglalja, mer sírás helyett csak könnyes szemeket meresztett az anyjára. Szerencsétlennek lövése se lehet mi folyik körülötte, Keve megérti, neki az egész élete ilyen.
- Lehet el kéne kezdenetek termeszteni, ezek szerint lenne mire használni. - A bal karjával tartva, a jobbal pedig kitámasztva átveszi közben a fiát, aztán már ismerve a járást vonul be a lakásba. Furcsa a csend kicsit, a fejében valahogy az az elképzelés él, ha két egykorú gyerek közül az egyik bőg akkor a másik is fog. Bár inkább ne legyen igaza, mert Kiva akkor három nap után már elásta volna őt.
- Az már nem rossz. Mi a helyzet amúgy? Hogy-hogy csak ő?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Még ebben a percben is szokatlan volt neki, ahogy a karjaiban tartotta a saját gyerekét. Amint a kis ujjak a mutatóujja köré fonódtak talán még halványan el is mosolyodott, hogy aztán csak felvont szemöldökkel hallgassa az okítást a mandragórák kapcsán.
- Remek koncert lenne, de szerintem nem vennék rá jegyet - morfondírozott a gyerekre bámulva, közben csak akkor pillantott a nőre, mikor az kimondta a kislány nevét. Ilyet se pipált még, mi az, hogy nem a kislány a hisztisebb? Egy este alatt több sztereotípia dől meg, mint bármikor. Végül látja elillanni Renéet, így ő maga a kanapénak dőlve a karfára ül félig, úgy ringatja - vagy olyasmi - a kisfiút, aki már éppen lecsukta a szemeit, mikor a kedves édes anyukája elkezd rikoltozni. Keve fáradt sóhajjal fordul a lépcsők felé.
- Remek, hangosabban nem ment volna? - érdeklődött, aztán elindult felfelé, a lépcső nyikorgott a lába alatt, Milán meg elkezdett nyűglődni, bár sírás az még nem jött.
- Azt ne mondd, hogy pókot láttál, nem vagyok rovarirtó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Minden alkalommal újra és újra felrémlik benne, hogy mennyire alkalmas bármelyikük arra a feladatra, amit az élet eléjük görgetett. Nem szeretne túl lemondó lenni, de Milán újabb nyűgése, Reneé meg a szemforgatásával semmit nem segít a helyzeten. Így csak lomhán fellépdel az emeletre, majd a szobába érve bámulja a kislányt leső nőt.
- Milyen csirke? - kérdezte értetlenül. Igazán nagy babaszakértő, ha őszinte akar lenni rémlik neki valami nagy ünnepi beközlés Milánról, meg arról, hogy egyedül forog, de akkor se értette jobban, mitől akkora szám. Nem ért a gyerekekhez, eddig azt se tudta, hogy ez nem valami velük született skill.
- Az én gyerekeim is, nyilván képesek... dolgokra.
Az már más kérdés, hogy az a lelkesedés megmosolyogtatta, olyan őszintén és elgondolkodtatóan, ahogy az anyja figyelte a lányát maga előtt. Milánra nézett az ölében aztán ő is a kiságy fölé hajolt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Azért ha elkezdene tolluk nőni inkább szólj a nővérednek, az szerintem nem túl normális.
Kicsit szorosabban fogta mindeközben szerencsétlen kisfiút, nem igazán akarta leejteni és fogalma nem volt, hogy is a tökéletes, leginkább csak kísérletezett mindig. Egyszer látta Renéet, hogy egy kézzel tartja valamelyik babát - igen, nem tudja melyikük volt, de fontos ez? -, totál elképedt. Leginkább rettegett, hogy majd a volt főnixlányka zupáltatja le a kölyköt, de láthatóan kettejük közül belé repült több készség ehhez. Olyan ösztön, vagy mi is az.
- Mert babák, nem tudnak beszélni, valahogy jelezniük kell az igényeiket. Gondolom - vonta meg a vállát, amennyire merte, mert inkább nem ficánkolt így. Aztán a fáradt nőre pillantott, majd a megint kicsit nyugodtabb fiúcskára az ölében.
- Menj, feküdj le, én majd lefektetem, meg még maradhatok egy pár órát... Csak előbb ezzel csinálj valamit, rendesen szaglik - bökött a pelenka felé. Nem, nincs az az isten, hogy megint nekifogjon. Egyszer-kétszer már csinálta. De nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kevét sosem zavarta különösebben az, ha közönsége volt, most sem igazán törődött a felsorakozó csajokkal, arra az egy szem megzavarodott szöszire nézett még futólag, de úgy nézett ki, mint aki azt se hitte, hogy eddig eljut velük. Lehet azt várta, majd elhajtják, ám egyik lengyelszármazéknak sem volt ez a célja, ahhoz már túlságosan állapotban voltak, hogy ilyen felmerüljön.
- Nem, szépségem, nem rád - harapott rá a nyelvére, mielőtt tényleg megint röhögcsélni kezd, mint egy retardált. Életében nem mondott még ilyet a saját nemében senkinek, de már kint volt mert kínálta magát a helyzet. A csaj hirtelen nem csak vörös volt, ahogy ezt hallotta, és látta őket közeledni egymáshoz, de rendesen le is döbbent. Ez csak külön motiválta a volt navinést mai azt illeti. Szeretett káoszt és meghökkenést hozni.
Valahogy Kevének teljesen kimaradt, a hogy kezdődött, arra eszmélt, hogy elképzelései szerint abnormális módon ragadt egy másik srác szájához, és még rá is tett egy lapáttal, mikor a tarkójánál fogva megdöntötte Lew fejét. Valahol akkor tájt futott végig a nyelve a másik fogain, megkocogtatva, é ezt már nem bírta röhögés nélkül. Túl esetlen volt már a végén ez. Nem zavartatta magát a taperoló kezeken, ahhoz túlságosan szerette, ha értékelve van, csak kipillantott a csajra felvont szemöldökkel. A kezét elhúzta Bojarski nyakából és a saját állát dörzsölte, ahogy igyekezett nem kiröhögni a csajt, de ez úgy sacc kettő másodpercig ment.
- Viszlát aranyom - intett neki, majd a kedves közönségnek, aztán fordult csak vissza. - Sosem rágózom - mosolygott, nagyon szélesre nyúló ajkakkal, ami lassan vigyorba csúszott.
- A nejed nem világosított fel eléggé rólam - nyújtotta ki a nyelvét, amiben a PC pihent. Ugyan nem hordja mindig, egy időben egyetem elején nem is tette, de még két éve csináltatták talán mikor Maját kísérte el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A szokásosnál is bátrabbra vette a figurát, ami ugyan mindig szokása, de voltak emberek, akiket tisztelt annyira, hogy nem csúszott a poén határán túl. Egy ideje nem élvezte, ha nem csak a másnaposság bántalmait kellene elmulasztani kora reggel. Nem tartott Lewy esetén attól, hogy ez majd most változik, a szavak úgy hagyták el a száját, hogy az életét is ilyen könnyen elengedte volna, ha lehet. A válaszára Keve a jobbját egyből a szívéhez emelte imitálva pár nagyobb dobbanást, még a szemöldökét is vonogatta kicsit, hogy aztán a csajszira pillantson, aki annyira idegen lett a kis közjátékban, hogy szerinte már beugrott volna közéjük szíve szerint. De nem ért a nőkhöz, erre egyre többször jön rá.
- Csak ne félj semmitől. - Jöhetne a hőspóz is, de ennyire nem érezte magát már Keve egészben és lendületben, így kivételesen a vizuális effekt hiányában kellett, hogy belesétáljon a másik lengyel aurájába. Sok érdekes és határozottan zavarba ejtő helyzetbe került már az évek alatt, arra azonban még az előző kör pia előtt se számított, hogy ilyen jól kiismeri, hogy a navinés lányka mit fogott magának férj címen.  Már egészen élhető volt a dolog, amikor kénytelen volt elröhögve a dolgot elszakadni a másiktól, de azért még a kezei elhúzása előtt beletúrt a hajába a tarkójánál.
A távozó lányra több figyelmet ő már nem is szentelt, egészen lekötötte Lewy értetlenkedése viszont, ami csak nem mulasztotta azt a hatalmas vigyort, nem égett a pofája a ténytől, miért kellett volna? Tényleg egyszerre volt creepy az egész és kifejezetten szórakoztató, úgy egészben.
- Nem bizony, mi olyan érthetetlen ezen - tárta szét a karjait, mintha mi se lenne természetesebb, majd nyelvet öltött. Ami addig volt kényelmes, még az ujjak az állára nem fonódtak. Akkor megforgatta a szemeit, majd hümmögött nehézkesen, lévén nyelv nélkül a beszéd se lenne egyszerű, így kivárta, még elereszti.
- Sok dologról? Na mi az, amiről Bojarski lemaradt? Már ezen kívül - mutat végig magán, hogy aztán intve a pult felé jelezze, hogy jó lenne, ha nem üres poharakat látna, azért érzi, hogy most egy öblítés még senkinek nem ártana. Meg amúgy már ingyen van.
- Sokan értékelik, van az a helyzet, amikor meg mindennél jobban - kacsintott egyet, hog aztán a poharakért nyúlva egyet a kviddicses elé toljon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ahogy az ital és a friss levegő okozta jókedv lassan elterült mindkettőjükön, már nem igazán volt mit csodálni azon, ahogy az egészhez hozzáálltak. Igazából a csaj addig volt szórakoztató még zavartan kibökte, mit is akart, aztán második körben, mikor teljesült a kérése. Egészen természetesen és kifejezetten nagy kedvvel nyalta végig Bojarski fogsorát még nem koccant az a bizonyos ékszer. De itt talán illett volna Kevének is most szégyellni magát meg még talán erősen kétkednie is magában mégsem tette. Keve keveset kevésszer kellemetlenkedik.
- Ne, mi a halál - ütögette meg a másik lengyel hátát nem túl finoman. Alapvetően sosem volt valami gyengéd ember maguk között, de most határozottan megrázta volna a kviddicsest, hogy így amúgy jól van-e. Fagyasztotta már bele így nőbe a szót, de nem hitte, hogy ennyi után ebbe a szerencsétlenbe is sikerül. - Lenyelted a szavakat, vagy mi van, igyál még inkább.
Egy pillanatra félretapogatott a volt navinés a pulton, de meglett mindkettő pohár, hogy ezt azért csak öblítse le valami, de megállította őt a taperolás, amire csak sóhajtott egyet majd megrántotta a vállát. Egy-egy apróságon kívül, mint a táncos múlt darabjai, vagy a kviddics egészében, sosem voltak titkai. - Nyitott könyv vagyok kérlek, vagy majdnem. Egy éppen két gyerekes olvasmány, aki reméli a fia nem rá ütött, pláne a lánya…
Végre sikerült a poharakba kapaszkodnia és az egyiket egyenesen a másik elé tolni, vegye csak magához, mielőtt hozzákoccintotta volna a magáét és le nem húzta a füstös, barna italt. Ki rendelt whiskeyt? Nem erre volt felkészülve éppen.
- Kiszívta a nap - közölte felkúszott szemöldökkel, hát mégis mi lenne? Most éppen a yolo hipózást éli Keve. Lesz ez még világosabb is ha rajta múlik. Másfelől nem vicc volt, a fodrászcsaj neve tényleg Napsugár. - A tiéden is segítene.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Más esetben lehet megkérdezte volna már melyik századból szabadult Bojarski, mert azért egy ékszer nem szokott ilyen sokkot kiváltani, a korábbi műsoruk tán igen, de azt Keve az itallal hagyta lecsúszni és ott is maradni. Nem először kerültek mélyen egy buliba, csak a körülmények és a társaság lett szűkebb. Előfordul az ilyen. A felszólításra csak elröhögcsélt magában, hogy nincs itt akkora para, így nehezen ugyan, de a poharaknak futott volna neki, csak előbb még ki kellett várni, ahogy Lewy csodálgatja, mi is zajlik éppen itt.
- Azért lenne még mit felsorolni - közölte nagy komolyan, és igen, volt ott bőven. De ez nála is hasonlóan nézett ki, bár kettejük közül azért nyilván nem a kviddicsesnek van több a rovásán, ő azért éli a helyzetét Kevével ellentétben, akinek idő volt a tényekkel is, nemhogy a gyerekekkel, megbarátkozni. Nem beszélve arról, hogy még egyikük a felelősségvállalást maga döntötte el, a másikuknak fel is kéne hozzá nőni. Na vajon kinek? Mindeközben a sajnos nem szuperhősnek született kis görény megtalálta a poharakat és koccintás után le is húzta inkább a tartalmát.
- Jahj, ne haragudj, édesszívem, több csillámmal és színnel szereted? - játszott rá valami random kiscsajt imitálva Keve, miközben látványosan megtapogatta a zsebét, ahogy a hangszíne helyreállt. - Sorry, haver, de nincs nálam a Majától kapott csillámpor ez már ilyen marad.
Az a baj, még csak különösen vicc számba sem ment, tényleg voltak ilyen kacatjai még a navinés lánytól is, az se lepné meg, ha komplett készlete lenne, valakit csillámhercegnőnek varázsolni a pécsi lakásban. DE ezt sosem gondolta át, nem különösebben érintették meg ezek a holmik, de sosem bántotta érte Maját, jó helyen voltak azok az ajándékok.
- Pedig Napnak csodás kezei vannak - vigyorodott el a poharát visszatolva a pultra, hogy aztán köhécselve nézegesse a másik lengyel haját, még bele is piszkálva kicsit oldalt, ahogy morfondírozott. - Hát, amúgy is van ott elég, mi lenne az új ebben neki?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Vélhetően mindenkinek jobb úgy, ha Keve - és Lewy - mérhetetlenül tökéletes tulajdonságai nem kerülnek felsorolásra. Szokták mondani, hogy a remény hal meg utoljára, de itt valószínűleg sosem született meg, ezt mindketten tudják. Elkerülhetetlen a genetika, ennek ellenére talán kompenzál az élet és az anyák, lehet reménykedni, bár a volt navinés esetében igazából, ha keresztet vet, maximum azt segít. Jobb, ha Renéet sem vesézzük ki. Nem is válaszolt, hagyta elillanni az egészet és inkább ivott, ittak, ez tűnt a legjobb megoldásnak.
- Ó, szavad ne feledd - szakítja meg az esernyő szónál, akkor is, ha folytatja a másik lengyel, majd a pultra könyökölve a pultos lányra kacsint és pár szép szó után megkéri, hogy legyen már kedves vodkát tisztán küldeni, és az egyikbe egy csinos esernyő is mehetne, ha már olyan kis lelkesen öntöget. Persze érezte közben a kis ütést, majd szikrázó vigyorral fordult felé a fejét a könyöklő kezével támasztva a pulton. - Nem finom, nehéz lenyelni, és ne is akard a többit tudni!
Nem tudja mennyire van képben Maja meg Riri első sütési próbálkozásaival Bojarski, de szerencsés ember, ha nincs semennyire. Ő egyszer evett a „csoda” muffinból, amibe azt gondolták, a csillámpor ehető lesz és jól mutat majd a krémben. Ő már akkor mondta, hogy nem fog.  Túl sok helyen futott csillámba utána.
- Majától? Ugyan kérlek… - forgatta meg a szemeit. Nem nagyon tudta elképzelni a barnáról, hogy bárkit bántana, bár tény, egyszer látta csak olyannak, az azért elég ultimate volt és jogos. De ez csak a fodrász. Inkább megtaperolta közelebbről ő maga a másik fejét. - Mert a tükör nem szokott? Szoktad te azt pucolni?
Nem tudta eldönteni, mennyire komoly ez a fenyegetés, de valahogy képtelen volt annak venni, kapott már nagyon jogos balegyeneseket az életben, állt is elébe legtöbbször, talán most is tudta, hogy még az is csak szeretetből lenne.
- Nem azt mondtam, hogy tolasd le nullással, ezek csak színezők, meg ember… - nézett rá sokatmondóan, majd a saját zsebe felé és Lewyére, ha még ott tartja a pálcáját. A varázspálcáját. Nagyjából fél perc visszacsinálni, ha gebac van. Szerencsére megjött az esernyős vodka is.
- Nézd, milyen csinos, ez már megfelel az ízlésednek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A gondolataiba mélyedve Keve nem talált alkalmat a közelmúltban, régebbre meg nem igazán menne a visszaemlékezés, olyan, mint abban a halas mesében a kék csaj. Három mondat, a negyedik már nincs meg. Nem feltétlen vallaná be, hogy a Némóra is többször vették már rá, mint az normális lenne, de ezt pont az itt ülő esernyőfanatikusnak vélhetően nem kéne bemutatnia. De nem ez a fontos!
- Javaslod…az esernyőnek? Vagy a csillámoknak? Milyen körültekintő valaki… - kacsintott rá, hogy aztán inkább áttérjen egy jóval lényegesebbre: a külsőjére. Ő nagyon élte a haját, sőt, pont elég pozitív visszajelzést tapasztalt ahhoz, hogy ne különösebben érdekelje, ha bárki meghökken. Ő, ha kell a rózsaszínt is viseli férfiasan, ez nem a színen, a kiálláson múlik - tartja ő. Ezért is állt furcsán a fodrász-Maja-Lewy akarata hármas között.
- Olyan megöllek, ha ellopod a púpos matricám, vagy olyan, meghalt a kedvenc hörcsögöm miattad, utállak furcsán? - nézett kétkedve a lengyelre, várva a választ, de inkább nem idézte fel azt sem, mikor ő látta valaha a lányt egyiknek vagy esetleg másiknak. Szeretett kimaradni legtöbbször mások kapcsolataiból, itt viszont mindkét felet túl jól ismerte. - Te meg a szerencséd félted…
Ha valóban igaz lenne a balszerencse dolog a törött tükör kapcsán, Kevén lenne olyan 30-70 év közötti kiterjedésű gyűjtés már. Vannak balesetek, meg megesik, hogy az ember idegesen és feszülten ébred. Mondjuk mert rájött, hogy apa lesz… például. De ez erős tipp, nem lehetett ez mindig ok, ennyire nem volt felelőtlen. Jobb is a világnak.
Próbálta megmagyarázni a kviddicsesnek, hogy két pálcaintés, de még egy SOS fodrász is helyreteszi a fejét, ha akkora a gond, de láthatóan erős falakba ütközött már. Ebben a percben azt hitte nem ivott eleget, de amikor ő maga is elvigyorodott, tudta, hogy de, igen. Megtámaszkodott az oldalával, Lewy felé mutatva teljes valóját, aztán jött a facepalm.
- Hm - ennyi volt a válasza lepillantva majd vissza a poharakra. Aztán egyre szélesebb volt a vigyora, majd igyekezett elfojtani a röhögést, kevés sikerrel. Csak figyel a hangsúlyokra. - Nem, a pálcám.
Valahol az utolsó szavánál jöttek a poharak, esernyősen az egyik, ő pedig nagy lelkesen tolta azt Bojarski felé, a magáéval a poharát koccantva még a kékekbe nézett, de egyelőre nem húzta le a pohár tartalmát.
- Igen, pont elfér a kutya meg az öltönyreklám között, mi? Na, toljunk inkább egy selfiet, a nejed legalább értékelné, neki tetszett a hajam, csak mondom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Képtelen volt nem furcsán méregetni, majd pedig felröhögni a megszólításra. Elég sokat hallja ezt, de Maja száját szokta elhagyni, még a többi kis barátnője a lánynak, akik megszólongatták, sem vetemedtek erre. Mint Riri, ő sem. Inkább nem mélyedt el a gondolatba, hogyan is hangzott ez a másik lengyeltől.
Egy frizura kérdését ő sosem mérlegelte sokáig, nem volt kinek elszámoljon, ha meg ráunt, vagy valami mást akart, akkor lépett a dolog kapcsán. Nehéz róla elképzelni, hogy évekig ugyan olyan formára, színre és hosszra hagyja, egyszerűen nem ő lett volna. Ahogy pedig elképzelte magát mondjuk pár évig a normál hajával, nem, nem igazán hitte, hogy ne unna bele. Az meg kinek jó? Szerette fenntartani a saját érdeklődését. Is.
- Tragikusan hangzik, nem tudtam, hogy a hajad hozott össze titeket - piszkálta kicsit, persze nem volt ebben semmi komoly. Eléggé ismerte őket, hogy ezt meg merje tenni, másfelől meg sem lepődne, ha tényleg ilyen fétisek derülnének ki bárkiről. Mindig a legcsendesebbről derülnek ki a legérdekesebb dolgok! - Igen, nem is értem ezt a kviddics dolgot, hogy lehet ezt ennyire szeretni…
Sürgősen szükségét érezte a következő pohárnak, mert tudta, hogy az elfogyasztott italok nála előbb megeresztik a nyelvét, és beszél, csak aztán csap majd át a tartalom teljesen jellegtelenbe. De ez a varázslósport egy olyan fekete folt volt, amit nem lebegtetett senki előtt. Pont elég volt, hogy a bandából a két lány tudta. Nem sok bizalma volt Maja és Luca titoktartásában, egyre jobban érezte a végét.
- Úgysem láttál még ilyen szépet, ne vinnyogj - csattant fel bámulva a lengyel görcsét, persze neki se ment sokáig, hogy ne röhögjön, aztán inkább hozta a poharakat, hogy lehúzzák a következő kört is. Pont hiányzott még. Aztán inkább odahajolt, majd előbb a kezébe temetve az arcát röhögött a félbehagyott szón, aztán mutogatott, hogy mindjárt, csak még levegőt nem kap. Végül sikerült - kicsit sem kevésbé retardáltan - beállni a képhez. - Na, ellőtted, csillagom?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Sosem érezte szükségét mások magánéletébe mélyedni, így most is hamar elengedte a ki és miért van az emberrel dolgot. Nem mintha pont neki aztán nagy szakértelme lenne ebben. Ha volt is valakivel, nem feltétlenül a nő szíve tört végül és nem annyira élné a helyzetet. Azóta jobb szerette, ha könnyedén élhetett. De rengeteg dolog fordult meg az elmúlt nagyjából fél évben az életében. Így nőtt a tetkói száma is majdnem egy tizessel. Hupsz?
- Hatvankettő az év végére, ha rajtam múlik. - Nem mintha múlna máson, de így legalább úgy hangzott, mintha érdekelné a dolog. Pedig nem, vigyorgott magabiztosan, még le is pillantott a kezére, amin a legfrissebb a befejezett mandala volt talán. Kevesen tudják, hogy azt amúgy ő is rajzolta eredetileg. Ezek nem szimpla varrások, ezek mind Ő valahol. - De ha érdekel, adok pár számot, interjúztathatsz ízléses nőket. Meg valljuk be, te is imádnád nézegetni…
Sosem kételkedett magában, ha jól emlékszik Maja is mindig megdicséri őket, szóval nagy baj nem lehet. NA nem mintha annak a lánynak valaha lett volna hozzá rossz szava, bár sokszor kellett volna.
Nem számolta a poharakat, nem nézte mi van benne, csak csúszott. Már nem is marta a torkát, alig érezte a kesernyés vagy éppen kissé semmilyen alkoholos ízt, italtól függően. Túl nagy volt a rutin, ha egymás után csúsznak, akkor ne is erre figyeljen. Arról nem beszélve, hogy fejben is elég jól érezte már, nem csak dísznek támaszkodott lelkesen a pulton. Nem is múlt sokon, hogy a röhögőgörcs közepette kiboruljon a kviddicses mellől, aminek a megingását mintha meg is örökítette volna. Látta a vakut, neki nem kamuzik, hogy nem!
- Inkább ne is lássam… - nézett rá - na, add ide, mit műveltél - nyúlt a telefonért, nem mintha nagyon el akarta volna tulajdonítani, de mégse mindegy az embert, hogy reklámozzák. Közben a kezével körözni kezdett a pultos csaj felé, ő még inna, nem mintha a szervezete lelkesen csápolna hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Mostanság annyi időt vagyok megint a volt iskolám környékén és a faluban, mint utoljára akkor, amikor még itt is tanultam. Az meg nem tegnap volt. Persze, most sem totál céltalanul jöttem, a délelőttöm nagyrészt Renéenél töltöttem és a két kiskrapekkel voltam, akik már egész nagyok. Megnőtt úgy a fejük meg minden alkatrészük. Sőt, Milán már megy! Rendesen, feláll és fut. Sétálni nem tud, minek az, igaza van, az én fiam! De ezen kívül egészen jól állnak szavakkal is, szóval egyre több időt érdemes rájuk szánni, legalábbis éppen így érzem. A gondolatra grimasz is csúszott az arcomra, ahogy megvakartam a tarkóm a fejemre húzható maszkot tartó kezemmel. Hagyjuk is inkább ezt a család dolgot, amúgy is elég labilis az életem, nem hiányzik, hogy az övükét is azzá tegyem, ha sűrűbben megyek, aztán megint nem. Kinek kell ez? Azt hiszem jobb, ha semmit nem erőltetek túl, abból csak a szar van.
Már pár napja egy kolis buliban belefutottam Dimitribe, még talán második félévben tanultam nála, de szerencsére nem a karót nyelt profjaink egyike, így mikor meséltem neki, hova is tartok a hétvégén - az alkohol! Mindig a pletyka! -, akkor valahogy arra jutottunk, hogy nem megyek, hanem jövünk. Szóval én itt voltam, valahol gondolom ő is, éppen körülnéztem, ahogy egy bódéban áruló nőre kacsintottam éppen. Szép darab volt a vörös hajával, úgy elbambultam, hogy észre se vettem, hova is visz a lábam. Csak akkor néztem fel, mikor valaki a lábamra lépett.
- Hééé... én is azon járok, csak a másik felén…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Valószínűleg, ha éppen nem lett volna okom a faluban lenni, akkor is kikötök itt, ráadásul szerintem a kutyát nem érdekelte volna, hogy senki nem vagyok az eseményhez. Én meg úgysem számoltam volna be erről. Jöhettem volna görényként egy köpennyel a pórázra erősítve, és így belegondolva, kifejezetten díjnyertes ötletnek tűnik. Ezt elraktározom, jó lesz későbbre, biztos lesz még valakinek esküvője vagy temetése. Fő, hogy élném az alkalmat, mindennek is lehet örülni valahol. A téma érdekességének is be lehet tudni az ittlétem, de azért ne legyünk sztereotipikusak. Nem csak a szuperhősök hoztak. Van kaja is.
Az öltözékemmel azon a ponton éreztem meg, mennyire elégedett vagyok, mikor a harmadik Supermanbe futottam, és a negyedik Hulkba. Én még mindig csodálatos vagyok ellenben. Megnyugtató. Nehéz döntés volt, de a frissen beszerzett halálmedencés szerkómhoz még nem volt passzent az övem és a készletem, így pedig bizony nem indulnék vele útnak, maradt a hálószövés. Amihez éppen ki is szúrtam az MJ-em, amikor valaki szándékosan rám gyalogolt, mert én ugye figyeltem!
- Ezt se mondták mé… jé, Dimitri - vigyorodom el a felismerés közepette, nem is számít éppen miről akartam bárkit felvilágosítani. Elégedetten dörzsöltem meg az állam a lányról a profra pillantva. A szerelése minden volt, de leginkább egyedi, egy pillanatra meghökkenhettem volna, de azt hiszem ez is több volt, mint amire sokan hajlandóak egy farsang jegyében.
- Ők tudták az utat, most mondd meg - tártam el a karjaim, hogy aztán nevetve forduljak vissza egy pillanatra a bódé felé. - Csak a kínálatot… megiszunk valamit erre a nagy lábegymásratalálásra?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Sok emberről elképzelése sincs Kevének, mit gondolhatnak róla, leginkább mert tesz rá magasról. Számára ez az életvitele része, úgy, mint másnak a sport, a reggeli futás, a szénhidrát mellőzése vagy éppen a házas élete. Szóval olyan minden fontos és semmi lényeges egyszerre. A tetoválások nagyon régen kezdődtek nála, lehetne lázadásnak is nevezni, de már az elsőnél teljesen bele volt bolondulva az érzésbe, abba a minimális, viseletes fájdalom és az eredménybe. Nem tud embert a földön, aki lebeszélhetné róla, hogy ne legyen majd még. Persze, vannak kitételek, amihez tartja magát még ő is, mert azért inkább maradjon ilyen szexi, mint rontson az összképen. Képtelen lenne például az arcán ilyennel rontani, mert valljuk be, lehet egy tetkó igen baba, neki annyit nem érne meg. Pedig függő kissé.
- Ha elég jól mutat az a múzsa, bárhol is teheti - közölte nagyon széles vigyorral, majd a borostáját vakargatva próbálta azt a lenéző grimaszt elrejteni a látszat-lelkesedésre. Nem élte, mikor nincs élve. Tulajdonképpen az emberi kapcsolatainak egyetlen buktatója van, mégpedig az, ha nem figyelnek rá, akkor hamar odébb áll, bármilyen szálról is legyen szó. A testvérét sem látogatta, mikor feleslegesnek kezdte magát érezni. Szóval ezeket kevésbé érzi viccesnek, de most még nem volt úgy elázva, hogy ne értse, mi a helyzet.
- Titkon reméled, hogy nem kell lemondanod a látványomról, szóval kuss és igyál - közölte egy újabb poharat a másik lengyelszármazék felé tolva. Abba sem volt biztos, hogy ez már nekik készült-e el, de a csaj látva, hogy csapta le a poharát Keve nem igen mert tiltakozni. A kettejük fotója is határozottan készült, csak nem túl mozdulatlanul. Túlzásnak érezné azt mondani, hogy amit most lát maga előtt, nem homályos. De neki aztán jó, a lényeg látszik! Ami meg ugye ő…ők. Érthetik na.
- Ha tudnád mennyire akarom, cseng…csent…csend - meglelve a szót felemelte a mutatóujját, aztán határozottabban segítve megnyitotta az appot Lewynek, a többihez nem volt kompetens.
- Az, pont úgy nézel ki, mint aki képes lenne most itt varázsolgatni a pálcájával - nézett végig a másikon, aztán nem sokáig ment, hogy ne röhögjön retardált módon a saját szavain. Ő értékeli a saját vicceit.