*Elcseni a tiramisut, hagy helyette brokkolit *

A boldogsághormonok bevitele után a lehető legjobban  

Az illem azt diktálja, hogy visszakérdezzek  

Itthon zöld napot tartottunk Cukkinikrémleves és brokkolis csirke :3

Nagy nap? Esküvő, baba?  Fogyókúra vége? *Pimasz kölök*

Rockstar lady YEAH  

Nincs ok aggodalomra, azt hiszem kimaxoltuk a kajatémát Mr. Kensington  

Boldog éjfélt!  

Sok mindenre hallgatok, ezáltal mindkét nevemre is. De a Bence vagy a Bozont talán jobban elterjedt ha rólam van szó, mint a Milán.

*Egy bögre gőzölgő kakaóval a kezében beslattyog és bevackalódik a kanapéra.*
Didergős 'reggelt a népnek!

Megosztod velem a takaródat Léna?  

Én nem vagyok akárki   *Odébb csusszan és bebújik a pokróc alá*
Nekem mindent szabad  

Mi ez a rácsodálkozás?   *Azért hagyja, hogy borzolgassák. Ezt se lehet mindenkinek  *
Ez még elválik  

Elfogadom  
Ne nyomiskodj *Ébresztés gyanánt hozzányomja Léna csupasz bőréhez a jéggé fagyott mancsait  *
//Álmodó meg zokog, mert bénán mellényomott és elveszett a hsze  //

Jó meleg vagy :3 Felmelegíted a kezeimet?   *Nyújtogatja is közelebb*
Hmm érdekesen hangzik. Kíváncsian várom mivel rukkolsz elő te észbajnok  

*Szinkronban ül odébb a lánnyal, úgy sincs menekvés előle *
Dehogynem. Kecsegtesd a fantáziád Léna. Mutasd mit tudsz  

Elég vadállat sárkány vagy hallod...   *Köhécselve igazgatja vissza a repedt bordáit a helyükre*
Kár lenne érte, ugyebár  

Keményen érzem a szereteted. Bár sokan így szeretik, azt mondják...   *Kivétel erősíti a szabályt, ugye*

A szeretet elég relatív dolog. Mesélj Léna, hogy szeretsz te engem?   *jót mulat a lányon*

Mindjárt gondoltam   *elégedetten dől hátra a kanapén. ő amúgy sem szeret senkit, wahaha*

*Úgy sem hagy választási lehetőséget, húzza magával  *

Senki sem tökéletes. Legalább nem vagyok unalmas. *És minden az ő szórakoztatására van  *

Talán most jobb is, hogy az éj sötétje eltakarja a valóságot a kíváncsi tekintet elől. Sosem titkolta a korát, viszont beszédstílusából, felfogóképességéből kiindulva sokan idősebbnek vélik, pedig arca árulkodik ám zsenge koráról. Tény, korosztályához képest igen koravén. Évek óta falja a könyveket és ez bizony meg is látszik rajta. Ám ez nem jelenti azt, hogy nem találná meg a közös hangot az évfolyamtársaival. Gyerek még, kiskamasz, amivel tisztában is van. Furcsa kettősség ez, de jól megvan vele és be is vállt.
- Újjászületés... vagy fekete lyuk. - Vagy bármi más, amit emberi agy képes lehetőségnek megszülni. Ki a tudománynak hisz, ki a különböző vallási beszédeknek, ki a saját elképzeléseinek.
Apró féloldalas mosoly jelenik meg arcán, ahogy kimondja az utolsó szavakat. Eredetileg a fekete lyuk tényleg egy űrbéli jelenség. Mégis emberek is válhatnak azzá. Általában energiavámpíroknak csúfolva őket.
A kérdésre oldalt fordítja a fejét és elgondolkodva mereszti a szemét a lány sziluettjére. Nem válaszol egyből; elgondolkodik, latolgat, elemez magában. Érdekes nézőpontnak tartja, már a válasza előtt elmosolyodik és visszafordítja bozontos fejét a végtelenség felé.
-Nem annak szántam. De mindenki szereti, ha igaza van, ha elfogadja, ha nem. Ez belénk kódolt dolog lehet. Viszont máshol ezt csak filozofálgatásnak nevezik. Szeretem tudni és kielemezni, hogy mi zajlik körülöttem. Vagy csak úgy a világban. - Fektében von vállat, amolyan kényszerreakció gyanánt. Bizonyos szempontból viszont most is belekötött, nem?
-De ez csak a saját véleményem. Addig jó, amíg van sajátod és nem bólogatsz tudatlanul, mint valami nyáladzó kölyökkutya. - Hangja teljesen semleges, mint általában. Akár bosszantó is lehet, de megszokás kérdése az egész.

Mit lehetne ilyenkor tenni? Furcsa, vagy sem a gesztus, az még furább lenne, ha csak szótlanul bámulnának egy irányba. Legalább is ez motiválta, hisz alapjáraton nem ő az, aki kapcsolatot teremt másokkal. Maga se érti hogyan, de van egy fajta kisugárzása, ami arra ösztökéli a népet, hogy haverkodjanak vele. Vagy csak megsajnálják, ha már napok óta egy szót sem szól és csak a könyveivel járkál a folyosókon, mint valami szellem. Pedig ő azt is élvezi, szeret elmerülni egy másik világban, vagy csak fejben tovább boncolgatni egy érdekesebb témát, amit elkapott két cselekményszál között. Viszont aki nem olvas, az nem is értheti ezt meg. Főleg, hogy ennek ellenére nem egy elveszett lélek, megvan a maga társasága, valahogy sosem kell túlzottan erőlködnie, ha épp kivételesen megunná a könyvek adta fantasztikumot.
Jelen esetben sem más a helyzet, több opció is rendelkezésére állt volna. Mondjuk akár odébb is csusszanhatott volna, ha megunta a szőke fürtök bámulását maga előtt és a kép nélküli rádióműsort és ha derogált volna hallatnia a hangját. De megvan benne is az a gyerekes felfogás, miszerint ő volt itt előbb, tessék hozzá igazodni. Na meg szerencsére türelemmel is megáldotta a sors, ki is várhatta volna, míg a néma szuggerálása hatást fejt ki. Viszont így csak érdekesebb ez a szituáció is.
-Az csalásnak minősülne. Ez egy régi módi nemesi pusztakezes harc. Nemesi, mert amúgy a sárban birkóznának, mint a disznók. - Hangja elég semleges, viszont a mellettük lévő festményből nemtetsző cöccögés hallatszik. Valószínűleg nem tetszett neki a hasonlat.
-Én is csak nemrég csatlakoztam be. Vagy nőügy van a dologban, vagy az utolsó korsó sörért küzdenek. - Eltippelgetne még egy darabig, viszont annyira nem érdekli őt sem. Itt a küzdelem a lényeg, nem a kiváltó ok. Erre lehet asszociálni a kocsmahangulatú kiabálásokból is, amik visszhangoznak a folyosón végig.
-Mikor mit. - Villant egy félmosolyt a lányra és nyújtja a könyvet, hogy meg lehet szemlélni. Vékonyka kötet Máraitól. Érdekesen ambivalens a barátságról szóló fejtegetése a jelenlegi állapotokkal.
Elég mosott rongynak nézel ki. - Egyszerűen ténymegállapít, csak az arcát elnézve a másiknak. Éles váltás, de kezdi unni a végeláthatatlan küzdelmet. Ez így már nem mondható izgalmasnak.

Túl sok az inger, túl sok az ember, akik éjjel-nappal különböző energiaszintet mutatva rohangál a kastélyban. Bárhová megy, biztos, hogy talál egy andalgó párocskát mézes-mázaskodni, idétlenül vihorászó lánycsoportot, vagy csak az élet súlyos problémáit megvitató festményeket. Mégis eddig nem is volt ezzel túlzott gondja, ez most sem mondható el igazán. Úszott az árral, hozzácsapódtak emberek, sőt, olykor a szituáció úgy követelte meg, hogy ő nyissa először szóra a száját. Hatalmas előrelépések ezek, meg kell alapozni a következő éveket, jól tudja ám. Viszont olykor szüksége van -mint talán minden épeszű emberi lénynek- magányra. Így kötött ki az erkélyen végül, utolsó utána lehetőség gyanánt. A lehűlő idő miatt úgy sem preferálja a diáksereg most. Viszont kellett neki némi felkészülési idő, míg rávette magát, hogy a korláthoz csoszogjon. A fantasztikus agytekervényeit elég sok mindennel kiegyensúlyozta az élet, köztük a tériszonnyal is. Repüléstant se fog tanulni soha, ha rajta múlik és a magasban előadott egércincogást megszégyenítő hangján történő jajkiáltásain. De ez a veszély most nem áll fent. Ha igazak a pletykák, innen képtelenség leesni. De erről természetesen meg is kellett bizonyosodnia. Halált megvető bátorsággal mászott a korlátra és pánikrohammal küszködve, néma csatakiáltással dőlt a végtelenbe... mire háton fekve kötött ki a padlón. Zakatoló szívvel tápászkodott fel és nyugtázza magában, hogy legalább egy tételt már kihúzhat a bakancslistáról. Ez volt az első pontja, az... egy pont közül, ami eddig megszületett.
Az egyik szék felé vette az irányt és egy pennát, s papírt előhalászva a zsebéből nagy tanakodások közepette ró olykor-olykor pár ötletet, hogy gyarapodjon a lista. A nulladik pontja ugyanis az volt mielőtt a kastélyban kötött ki, hogy ír egy Bakancslistát. Lehet nem látszik rajta a lelkesedés, de ki akarja élvezni ő is azt itt kínálkozó lehetőségeket.

Pattogatottkukii *ha kajáról van szó, egyből ideeszi a fene*
Üdv a népnek! Ez lemaradt  

Nyisd az ablakot, érkezünk MZ/X segítségével *Viszi Fannit is, mert ilyen irtó jófej ám*

Oda a nosztalgia... nem baj, akkor maradjunk az unalmas hétköznapoknál és ajtón át közlekedünk o.o fúj, unalmas

*Sok neki a lelkesedés, kissé odébb csoszog, de azért figyel*
Mi köze a szolfézsnak a matricához? Ez még az én intelligenciámat is túlszárnyalja.

Halacska

Tükröm, tükröm mondd meg nékem,
Ki a legszebb csali a vidéken?
Érzem, jó kapás lesz a mai  

Höh, burzsuj népség *motyog az orra alatt*
Ha beválsz, osztozhatsz Nettével  

'estét  

Semmi olyanra, amit ők ne akarnának  

Lilith, maradjunk a Bencénél. Én sem hívlak szőrtüszőnek  
De amúgy a harcsa :3

'estét oda is  

Helló sis   *Befoglalja a másik oldalát Kamillának és erőteljes célzattal tátja a száját nagyra*