Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Fogalmam sincs, hogy mennyivel várnak másabbat, mint amilyen vagyok. Mármint gondolom az ember azt reméli, hogy a vizsgálója mond is neki valamit, a kötelezőkön kívül, mint például Noxen kisasszony, aki olyan barátságosan elmondja neki, hogy ez miért jobb, mint az. Én viszont nem nagyon tudok csacsogni. Van, amikor igen, ha jön egy olyan hullám, vagy egymásra hangolódás, de most elsősorban a problémával és nem az emberek természetével foglalkoztam. A megjegyzésére azért elvigyorodom.
- Én mindig inkább Aragorn párti voltam, de ha korábban kerültél volna ide, igazi indiánnal is találkozhattál volna. Az én diákságom alatt Uff nagyfőnök felelt a rendért.
Nem is nagyon akartunk bekerülni, mindig attól tartottunk, hogy majd valami ősi szellemidézős varázslatot hajt rajtunk végre. Persze ilyen nem történt, de azért, jobb félni. A bájitalokat leteszem a kis asztalkára, ami az ágy mellett van, majd felegyenesedve végigpillantok a matt csodákon.
- Mindegyik kombinált, azért tűnnek olyannak, mint a tempera. De ne aggódj, egész könnyen lecsusszannak. Mondjuk együtt nem ajánlom őket, mert az összes íz együtt nagyon kemény.
El is húzom a szám, mivel már én is ittam őket, tudom, hogy a kapkodás nem segít se az ember gyomrának, se az ízlelőbimbóknak, és még csak nem is gyorsul meg a folyamat.
- A vörös vérzések, gyulladások ellen van, segít eltávolítani mindent, ami elfertőződhet, és egyfajta védelmi réteget képez. Ezzel kell kezdeni. Utána jön a kék, mely hűsít, ellazít. Aztán a sárga, ami a művelet fájdalmas részét, vagyis magát a forrasztást, erősítést végzi, és az tényleg fáj, de ezért hoztam a zöldet, mert az nem csak fájdalomcsillapító, de egy pillanat alatt ki is üt, így csak akkor érdemes bevenni, ha nem akarsz érezni és nem akarsz ébren lenni. Menet közben bármikor bevehető.
Sokan vannak, akik például megnézik, hogy tényleg fáj-e, vagy épp azt akarják bizonyítani, hogy ez nem olyan vészes, ők erősekkel ennél. Eddig egyszer találkoztam egy megmaradt fiolával, de az is azért volt, mert a fájdalomba szó szerint beleájult a delikvens. Ott csak megfigyelő voltam, akkor Lori intézkedett, hogy tényleg ne történjen tragédia.
- Nem végzett rossz munkát, egyáltalán, de igen, egy mágiával teli helyen, nem túl tanácsos hosszan lábadozni. Jól tudom, ugye, hogy nemrég költözött ide?
Fordulok az utolsó kérdésemmel Evena felé. Egyrészt hallottam, másrészt láttam beköltözni, harmadrészt meg elég kevés ember járkál motorral errefelé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Furcsa érzés megint érezni a hűvös időt a tarkómon. De persze jól esik, ám lehet, hogy célszerűbb lett volna ezt a haj és szakáll nyírást inkább tavasszal megejteni. Most már viszont mindegy. Norina nincs itthon, így munka után ettem pár falatot, nem nagyon főzök, ha csak egyedül vagyok a házban. Helyette inkább ház körüli munkákat végzek, fát vágok, gyújtóst, és lezárásként kicsit összehúzom a leveleket, meg lesöpröm a járdát, mielőtt a szomszéd néni kibeszél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Tisztára mint valami tudatos szomszéd, tolom le a leveleket a járdáról. Szeretné a fene, hogy éppen előttem essen el valaki, pont a szabadnapomon. Persze ellátnám, de tuti nem tudnám lemosni magamról a dolgot.
- Óóó, helló! Hogy van a lábad?
Örülök, hogy már hosszabb távokat is megtesz, ez biztató. Szeretem, ha valaki nem szenved, csak mert valami baleset érte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ennek örülök. Néha csak idő kell, meg tornáztatás.
Bízom benne, hogy azt is csinálja, és az ugrálás meg is győz.
- Ideje volt már, igazából. Csak eddig lusta voltam megtenni. Megleptem a családomat azzal, hogy van arcom és nyakam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nagyon helyes, csak egyszer bagolyköves az ember. Bár nekem volt egy harmincnégy éves évfolyamtársam, szóóóval, mindig vannak kivételek.
De általában az az igaz, hogy csak egyszer van egy ilyen korszak az ember életében.
- Uhh, te nagyon bátor ember vagy. A szervezeted nem sikított valami másért?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Eléggé makacs egy lány vagy akkor.
Majdnem a "kishölgy" szót használtam. Te jó ég, lassan kaphatom a nyugdíjat meg a botot is akkor, hiszen csak pár év van közöttünk.
- Étcsokoládét.
A zsebembe nyúlva ki is húzok két hosszú, kecses és cirádás csomagolású szeletet.
- Válassz, az egyik eper, a másik szilva darabokkal van. Imádom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Öhm, tíz múlt.
Azta, valóban. Észre se vettem, hogy már égnek is a kinti lámpák, sőt, a legtöbb házban is pislákol a fény, sőt, van, aki már éppen leoltja.
- Szerintem vagy kockáztatsz, vagy nem tudom. Itt is maradhatsz akár. Van vendégszobánk, meg kaját is tudok csinálni neked, vagy igazolást is írhatok, bár nem tudom, az én szavam mennyire számít.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

A mai nap tökéletesen alkalmas arra, hogy leltározzak, hiszen egyedül vagyok, és gyengélkedő emberek sem szaladgálnak a közelben. Tökéletes. Természetesen az előírásoknak megfelelően felhúztam az egyenruhámat, a halványkék öltözet főlé a fehér köpenyt is. Bármikor jöhet bárki, ugyebár. Számítani nem számítok rá, így teljes nyugalomban, egyik fülembe dugott zenével, az ütemre dobolva a lábammal kezdem el összeírni a benti készleteket, míg egy másuk lapra elkezdem jegyzetelni azt, hogy mire lesz szükségünk, miket kell tartalmazni a következő szállítmánynak. Kellemes nap, jó zene, nyugalom, nem is kell más. Nem is nagyon figyelek a környezetemre, míg csak a lap aljára nem érek, akkor veszem észre, hogy Pamacska a puffskein ugrál az asztalon, jelezve, hogy valaki érkezett.
Összevonom a szemöldököm, miközben kikapcsolom, majd leteszem a lejátszót. Még mindig ugrál, szóval biztos, hogy van kint valaki. Kilépve egy pillanat alatt észreveszem a lányt, ahogy ott áll a két ágy között, és a karjából csöpög a vér. Már nem káromkodok, amikor meglátok valakit sebekkel vagy átkokkal. Az elején megdöbbentem, és ösztönösen szólásra nyitottam a számat. Most már nem. Odasietek hozzá, és finoman, a vállánál fogva ültetem le az ágyra.
- Szia, én Will vagyok, téged hogy hívnak?
Egy széket húzok oda, leülve vele szembe, finoman fejtem le az ujjait a vérző sebről, miközben kék szemeimmel a riadt bambi tekintetet figyelem. Szegény kislány, látszik, hogy mennyire megijedt. Remélem, hogy tudom majd enyhíteni a riadalmát.
- Bántottak vagy véletlen baleset? Nekem elmondhatod.
Közben igyekszem megvizsgálni az összevisszaságot, mely az alkarját borítja. Ez hirtelen bármi lehet, akár mágia, akár támadás, akár csak egy rossz mozdulat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Abban biztos vagyok, hogy nem véletlenül történt, de lehetett hirtelen felindulásból. Magamról tudom, hogy nagyon nehéz természetem volt ennyi idősen, agresszív voltam, eltiltva a sportoktól, rendszeres zeneterápián próbáltak olyan megoldást találni, mellyel csökkent annak az esélye, hogy kárt tegyek valakiben. Azt hiszem, jót tett, hogy felfigyeltek erre, mert így most itt állok, pontosabban ülök, és egy nagyon fontos hivatásnak élhetek. Enélkül nem biztos.
- Cole... ő sok időt tölt Adrian Blackkel.
Ez ténymegállapítás, és nem kérdés, saját magam összerakom a képet, hogy ezzel együtt azt is, hogy lehet, a sok együtt töltött idő, a hormonok agresszivitást váltanak ki Coleból is, aki kamaszévei végén az utolsó nagy fellángolását éli. Talán az lenne furcsa, ha a húgai nem lennének sebesek az ő keze által. Éppen ezért nem is kerítek nagyobb feneket a dolognak, miközben felkelek, és a közeli szekrényhez lépek, nemi fertőtlenítőért, bájitalos krémért és kötszerért lépve. Kiveszek még egy ollót is, először az egyik szikét akartam, de végül nem nagyon érzem szükségesnek. Visszalépek, és megint leülök vele szemben.
- Egy kicsit csípni fog, de nagyon óvatos leszek. Egy este alatt helyrejön.
Először egy gyorsan összesodort és pamaccsá alakított gézdarabra fertőtlenítőt csepegtetek, majd ujjaimat jobban ráfogom a lány vékonyka csuklójára, és gyors mozdulatokkal kitisztítom a sebeket. Tudom, hogy csípi, éppen ezért a művelet után ráfújok.
- Ez pedig eléggé felmelegíti majd. Nem éget, csak olyan lesz, mintha nagyon meleg lenne a pulcsid, de reggelig nem szabad majd levenned a kötést, ez fontos, mert csak úgy gyógyul be teljesen. Figyelj, elméletileg el kell engedjelek, de ha úgy érzed, hogy jobb lenne a mai estét a tesódtól távol tölteni, akkor maradj itt nyugodtan ma éjszakára. Csak én vagyok itt, és nekem leltáraznom kell bent, szóval nem zavarna senki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

- Persze, a végzős év sosem könnyű.
Én is ott ültem a jelentkezési lapok felett. Mi legyen? Mugli egyetem vagy mágikus? Nappali vagy levelező? Végül a nagy tanácstalanságban minden lett. PTE is AMS is. Így kellett lennie. Most már a végén egyensúlyozok a történetnek, ha minden jól megy, a jövőév végére talán már néhány papírral gazdagabb is leszek. Hogy után mi lesz? Fogalmam sincs még. Lejár itt a mandátumom, szóval jó kérdés.
- Ne félj tőlem.
Mondom halvány mosollyal, miközben már csak azt várom, hogy a bájital némiképp beleivódjon a sebekbe. Legalább nem mágikus, már ez is jó. Könnyebben fog gyógyulni, reggelre nyoma sem marad. Amit haragos pirosból kellemes narancsba fakul, nekiállok bekötni.
- Nem zavarsz, hidd el. Ha éhes leszel, és szereted a salátákat, akkor abban a szekrényben találsz.
Mutatok a mágikusan hűtött szekrényre. Mindig hozok magammal pár félét, amit csak úgy összedobok, amikor unatkozom otthon. Felkelve visszatolom a széket a helyére, majd egy távolabbi ágy felé mutatok.
- Én azt a helyet javasolom. Mivel nincs most itt senki, azt választod, amelyiket szeretnéd. De eddig azon feküdtek a legkevesebben. Van ott pár könyv is. Azokat a szekrényeket úgyis csak reggel akartam átnézni.
Ott a fényt is maga állíthatja, és ha be is jön valaki, ott kellemesen elpihenhet, oda eléggé elszeparáltan lehet.
- Pihenj egy kicsit. Holnapra szebb lesz a világ. Ha bármi kell, akkor ott vagyok bent. Ja igen!
Egy másik szekrényhez lépek, melyből párnát és takarót veszek elő, amiket felé nyújtok, ha pedig nincs kérdése vagy kérése, visszasétálok az irodába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Norinám

Ímhol vala, elkészült a nagy mű, vagyis teljesen ledokumentáltam a legutolsó kis beteg, egy elsős eridonos minden tettét és reakcióját. Egy átok találta el szegénykémet, amitől elkezdett kihullani a haja, és lány létére olyan hisztérikussá vált, hogy le kellett kötöznöm. Nagyon remélem, hogy ennek nem megy híre. Jól kezdődne a tavasz, ha rögtön azzal indítanék, hogy tizennégy éves lányokat kötözök le. Mondjuk ez nem jelenti azt, hogy a Bojarski-Liebhart-Sieger trió nem fog így is napokon át élcelődni azon, hogy pont az ilyen helyzetek miatt lettem orvos. Nyilván, pont ezért választottam az emberek gyógyítását, és nem az emberek gyógyulása miatt. Saját magamat hergelem már most, mert tudom, hogy ők hergelni fognak, ám mivel alkohol is lesz a történetben, ezért pont nem fog zavarni. Imádom őket. Csak így szimplán.
A hang lassan jut el a tudatomig, miközben önmagam lektorát játszom, de azért sikerül felfognom, hogy a "Will" hívószó hozzám kapcsolódik, a hangot pedig ezer közül is megismerném, így megengedem magamnak azt a kis pluszt, hogy ne felkeljek, hanem a székemet olyan szögben és intenzitással lökjem meg, hogy az lendületesen suhanjon ki velem a gyengélkedő fő terébe. Próbálom olyan szögben megközelíteni a nőszeményt, hogy az ölembe tudjam húzni, és ha ez sikerrel jár, vele együtt haladok még, amíg van lendület, miközben énekelek. Nem, ezért a tavasz a felelős, és nem a lekötözött kislány, köszönöm:
- Minket vár a világ, bársony egeken ringat; téged hívlak te szép hercegnő, halld a szív szavát! Véled mámorító versenyt szállni a széllel, szőnyegünkön ma éjjel utunk meséken visz át...
Itt pedig lelassulunk, és végül kiskutya szemekkel pillantok fel rá, ha már erre járt, remélem, nem bánta meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

- Egyszer felléphetnénk együtt az előkészítőben. Disney összes, újrahangszerelve.
Mondjuk ez önmagában sem hülyeség, lehet, hogy fel is vetem a lányoknak, mi lenne ha, csak úgy jófejségből egyszer elmennénk szórakoztatni a törpiket. Csípem a gyerekeket, ezért is orientálódok az irányukba.
- Lehet rossz? Most simogattam meg egy csinos nőci combját.
Nem, valóban nem találkozunk sokat, aminél az elején bűntudatom volt, aztán ráébredtem, hogy mind a kettőnket boldogsággal tölt el a hivatásunk, és mivel mind a ketten nagy áldozatot hozunk egymásért és önmagunkért is, ezért teljes mértékben meg tudjuk érteni azt, hogy a másik min megy át ilyenkor. Éppen ezért, a ritka alkalmakkor, amikor éppen nem a másik akaratlan, majd nagyon is irányzott bosszantása a cél, képesek vagyunk a lehető legtöbb boldogságot adni. A csipkelődésben is egyre jobban megtaláljuk a végpontot, ami után már csak szeretgetjük a másikat meg bambi szemekkel nézünk rá, szóval igencsak büszke vagyok magunkra.
- Két valamit, mert nekem is mondanom kell valamit. De tudom, hogy te mit akarsz mondani, szóval udvariatlanul kezdem én. Megkeresett a polgármester, hogy a falu gyógyítója egy ideig távol lesz, és helyettesítenem kéne. Itt már jeleztem, nem tudja pontosan, hogy mennyi idő. Viszont ez azt jelenti, hogy ha éppen otthon vagy, akkor többet látod a fejem, mert minden nap pár órás a rendelés, viszoooooont, ügyeletet vállalok.
Ergo nullától huszonnégy óráig bármikor, bárki jöhet, és én fogadom. De nem árt kicsit rendet rakni, jön a húsvét, meg amúgy is. Kis teret lakunk be egy nagy házban, leginkább mert semmi időnk nincs, de legalább bővíthetnénk, legalább kifestenék, vagy ilyesmi, amire az asszony utasítást ad.
- És most nézzük kedvesem a jöttöd okát. Megint beszéltél anyáddal, és átlépted a kétszázas vendégkeretet, ugye?
Kérdezem bujkáló mosollyal. A kis, meghitt esküvői mítosz már igencsak nagy banzájnál tart, én meg csak veszem a mély levegőket, és valljuk be, élvezem. Ki ne élvezné? Tortakóstolás, pezsgőválogatás, majd megint tortakóstolás, menük végigevése. A végén annyi lesz a "már majdnem normális emberként nézel ki Payne!" alakomnak, és jön a "Jesszus haver lenyelted magad?" állapot.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

- Mi?
Az eddigi "jaj de jópofa vagyok" előadásomat váratlanul megszakítva, olyan döbbenten nézek rá, mintha most látnám először, és amúgy se tudom, hogy mégis, hogyan került ide vagy ki ő egyáltalán. Érzem, hogy az ujjaim elernyednek, és szabályosan utána kell kapnom, visszahúzni őt magamhoz jobban, mielőtt még leesik. Szép is lenne, itt ledobom, miközben éppen azt közli velem, hogy gyerekünk lesz.
Fogalmam sincs, hogy mit tegyek, mit mondjak. Csak nézem őt, és lassan felfogom, hogy miről is van szó. Mármint tudom, de azért ezt realizálnom is kell. Nagy családban nőttem fel, szerintem rekordot döntöttem testvérek és mostohaanyák terén, mindig is nagy családra vágytam én is, azonban úgy gondoltam, hogy jó, ha egy gyerekünk lesz, hiszen mind a ketten eléggé fontosnak tartjuk a karrierünket. És most itt van a NŐ, így csupa nagy betűvel, és a világ legcsodálatosabb dolgát mondja nekem.
Érzem, ahogy elhomályosul a világ, egyetlen pillanat alatt a Föld kifordult a sarkánál, és mi most hirtelen egy nagyon új szakaszba léptünk. Egyetlen szempillantás, ennyi volt. Sosem látott még sírni, idegességemben is talán csak egyszer jelentek meg könnyek a szememben, amikor Travis megnyilvánulása miatt apám nekiállt kizárni mindenkit az örökségből, és a hatodik nejére kívánta hagyni az egészet. Akkor is leginkább azért, mert a kisebb testvéreim előtt üvöltözött, akik már abban a korban voltak, hogy felfogták, mint is mond az apjuk. Akkor nagyon ideges voltam, most viszont boldog vagyok, hihetetlenül boldog.
- Köszönöm.
Érzem, ahogy az első könnyek legördülnek az arcomon, és bár nem szándékozom most én a gyengébbiknek tűnni, mégsem tudok ellenállni az érzelmeknek. Az arcomat Norina vállába fúrom, és igyekszem nyugtatni magam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Olyan vagyok, mint egy nagy gyerek, de nem érdekel, mert számomra az, hogy gyermekem lesz, határozottan a világ legcsodálatosabb híre. Tudom, hogy még nem mostanra terveztük a dolgot, de mégis örülök neki, hogy most történt. Legalább az elején ott leszek vele, ott akarok lenni.
- De a karriered? Mi lesz így vele?
Tény, hogy mint orvos - vagy legalábbis a jövőben azzá váló tanonc -, őszintén utáltam, hogy kviddicsezik. Nem magát a sportot, mert sportoljon, de a kocogás vagy a jóga s éppen elég szép sport, nem kell neki egy ilyen veszélyeset csinálnia. Azonban tudom, hogy mennyire szereti, hogy milyen fontos neki, és nem akarom, hogy a baba miatt azt érezze, elvettem, elvettünk tőle valamit, ami nélkül nem tud élni. Ez akár akaratlanul is megtörténhet, nem szándékos eset, nem is nézném ki belőle, de láttam is már ilyet, tanultam is róla, tudom, hogy meg kell beszélnünk. Nem szeretem a szőnyeg alá söpörni a problémákat, és tudom, hogy ilyen esetben jó, ha tervezünk, és alternatívákkal számolunk. Lesz egy kisbabánk! Hihetetlenül boldog vagyok, de nem akarom azt, hogy ez csak egyirányú legyen, nekem az a legfontosabb, hogy Norina boldog legyen.
- Mi lenne, ha csak akkor szólnánk, amikor már a nemét is tudjuk? a huszadik héten? Akkor már félidőben vagyunk.
Szerintem addig nem is nagyon fog jönni hozzánk senki, így nem is biztos, hogy fel fog tűnni nekik, hogy babánk lesz. Ha meg mégis, hát akkor újratervezünk, ilyen egyszerű.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Ha az asszony ismert és egy olyan helyre viszed, ami a második családját is szinte magában foglalja, akkor elveszíted. Egy ideig álltam mellette, és most én voltam a másik fél. Most nem az volt, hogy ő a gyógyító barátnője/menyasszonya, hanem én voltam a kviddicses barátja/vőlegénye. Mindenki, aki szembe jött velünk, és ismerte, megkérdezte, hogy miért nem játszik, és persze jött az a mantra, hogy nem akarjuk még elmondani, hogy babánk lesz, így a túlhajtásra fogjuk. Még, egy kicsit. Lassan úgyis felfedjük, és ami azt illeti én már a többiek előtt is azt hiszem elszóltam magam. Persze nem lett úgy lereagálva, ahogy hittem, hogy le lesz, szóval vagy nem értették az elszólásom, vagy csak nem mertek rákérdezni. Bár mondjuk ők pont nem olyanok. Lassan, de biztosan már látszik is, amikor Norina éppenséggel úgy öltözik, hogy a pocakja előtérbe kerüljön.
- Héééj, Zigi!
Igen, köszönjük, most már mindenki lát téged, el is nevetem magam a gondolatra. Mekkora menő vagyok ugye? Még beceneveink is vannak egymásnak. Felemelkedve csapok a mancsaiba, majd megpaskolom magam mellett a helyett.
- Norinát még lent faggatják, de felajánlotta, hogy feljöhetek, ha akarok. És én fel akartam jönni.
Van egy olyan sejtésem, hogy ő azt nem gondolta annyira komolyan, de én meg olyan lelkes voltam, hogy a következő pillanatban már fel is jöttem ide. Szegényem. Az a baj, hogy ha még egyszer el kell mesélnünk, hogy nem találkozunk eleget, és ezért nem játszik, majd mindenki látványosan rám néz, mintha én kényszerítettem volna a karrierje feladására, akkor elmondanám, hogy terhes. És igen, tudom, akkor továbbra is az én hibám lenne.
- Mi a helyzet? Minden rendben van? Játszol, ugye?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

- Jaj, Norinka, dehogy leszel rossz anya. Nekem is ez volt az első gondolatom.
Vigasztalásként nyomok egy puszit a nyakára, remélve, hogy tényleg enyhül némiképp a rossz érzése. Beszéltünk róla, hogy lesznek gyerekeink, még akkor, amikor egy ideig az öccsére vigyáztunk. Jó volt, rutinossá vált, és amikor elment, hiányzott. De nekem még van vissza egy kevés az iskolából, a végső vizsgáim, és ő is még éppen csak most kezdett el igazán belelendülni. Az öt éves terveink végén emlegettük a gyermekvállalást, így bár örülök neki, tudom, hogy hirtelen jött. Esküvő és házátalakítás, karrier mind a kettőnk részéről. Itt tartottunk az ötletelésben, és nem ott, hogy szülők leszünk. Azt hiszem, a sors azonban mást szánt nekünk.
- Ne sírj, hát milyen szülőkkel indul ez a szerencsétlen, ha csak bőgni tudunk?
Félig nevetve, félig könnyezve kérdezem tőle. Az biztos, hogy annak örülök, hogy most nincs itt más, egy pillanat alatt szárnyra kelne mindenféle pletyka, köztük az igazság is. Nem hiszem, hogy nekünk erre most szükségünk lenne.
- Igazad van, az a legfontosabb, hogy anyuddal meg tudd vitatni a dogokat, az érzelmi életed nagyon felhevült lesz most.
Reálisan próbálok gondolkozni, és jelen pillanatban igyekszem kizárni mindazt, amit arról tanultam, milyen is az, amikor egy nő állapotos, hogy mi minden történik a testével, és azt is, hogy ezt felelőtlenül én okoztam.
- Ugye tudod, hogy a szűk családi kör nálam egy apával, hat anyával, tizenkét testvérrel, két sógornővel, egy sógorral és két sógorjelölttel kezdődik?
Emelem meg a szemöldököm kicsit, és csak reménykedek benne, hogy nem hagytam ki senkit. Eléggé népes az én családom, és nem olyan okos ötlet szelektálni. Ha anyámnak és a húgaimnak mondom el, úgyis továbbadják.
- Április végén vagy májusban nagyon szép esküvőket lehet tartani.
Vetem fel az ötletet, mert azt akarom, hogy az esküvőjén olyan ruhában legyen, amilyet álmodott, és nem olyanban mit fel tud rángatni a pocakjára.
- Mára végeztem, elviszlek fagyizni, és ha jól viselkedsz, még cukorkát is kaphatsz a tetejére.
A perverzebbik mosolyommal zárom a mondatot, és ha benne van, indulhatunk is akár.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Sokan mondták már, hogy az igazi meghatódás nem csak akkor jön, amikor kimondod az igent, és rájössz, hogy ezzel vége a szabadságodnak, hanem, amikor meglátod a nőt fehérben. Az hiszem, igazuk van, ugyanis, ahogy Norina felbukkant az esküvőnkön, egyszerűen gyönyörűbb volt, mint eddig bármikor, pedig számomra évek óta a legszebb. A szabadság kérdése nem izgat amúgy, nem estem kétségbe, hogy most akkor itt mindennek vége, mivel évek óta véget vetettem mindenféle kalandozásnak. Nekem ő kell, azóta, hogy együtt próbáltunk tanulni a varázstanikra. Tanulni, ismerkedni, tanulósrandizni, majd végül könyvek nélkül, egymás társaságáért találkozni. Aztán most itt vagyunk, néhány nappal az esküvőnk után, úton a kisemberünkkel, boldogan. Határozottan fogom a kezét, és noha még csak páran vannak itt, mégis egy fél lépéssel előtte vagyok, és testemmel védem, nehogy a legkisebb baja is legyen. Az első gyerekem, és nagyon remélem, hogy nem az egyetlen.
- Így biztosan nem foglalják el a helyünket. Nincs kedvem verekedni. Meg aztán most még minden van a büfében, szabadon vásárolhatunk.
Nem kedvelem, amikor néznek rám, és semmi sincs, és amikor megkérdezem, hogy mi van, csak hebegnek. Pedig amúgy egész jól meg a dühkezelés, ahhoz képest, hogy milyen rossz kölyök voltam, egészen értelmes felnőtt lett belőlem, sőt, ha így haladok, akkor ma-holnap még doktorrá is válok. Szinte hihetetlen. És azt mondták a pályaalkalmasságin is, hogy nem nézek ki úgy, mint akinek kedve lenne valakibe beleállítani egy szikét. Szóval valamit csak tudhatok.
- Minden rendben?
Kérdezi a szakmabeli ugye, aki tudja, hogy minden rendben, de vannak pillanatok, amikor az apa felülkerekedik a dokin, és egészen biztos vagyok benne, hogy én leszek a legjobban pánikban, amikor a világra kíván jönni a lurkónk. De szeretem, ha megerősít, hogy minden rendben van. Nyugodtabbá válok.
- Itt kell bemennünk, és felfelé kell mennünk három sort. Sebby azt mondta, innen a legjobb a kilátás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Pedig azt hittem, a macsókra buksz. Nem is értem, hogy mit keresel mellettem.
Emelem meg párszor a szemöldökömet. Dehogy bukik a macsókra, tudom én, hiszen akkor nem velem kavarogna már évek óta, hanem valamelyik kigyúrt kollégájával. Nem véletlenül Gizmo az egyik becenevem, olyan kis sudár legény volnék, vagy mifene, nem nagyon tapad meg rajtam az izom. Kellemetlen. De hát van egy nő, aki szeret, és elfogad így, és aki még gyermeket is szül nekem. Kérhetek ennél többet? Nem hiszem.
- Nem is láttál még verekedni.
Mondjuk leginkább azért nem, mert még nem látott minket Chris-szel huzamosabban együtt. Pedig emlékszem arra a nyárra, amikor eláztatta a telefonomat és megdobáltam kaviccsal. Éppen akkor kezdtek alakulni a dolgok Norinával, és nagyon akartam, hogy működjön, éppen ezért nagyon nem voltam jó kedvemben, amikor a kapcsolattartás legkönnyebb módja hiúsult meg egy pillanat alatt.
- Hihetetlenül erős a rúgása.
Simogatom meg a pocakját ott, ahol a mozgást érzem. Csak remélni merem, hogy tényleg nem okoz neki nagy fájdalmakat. Hihetetlen, hogy egészen odáig tudtam józanul gondolkozni, amíg az állapot személyessé nem vált. Hiába tanulja ezt az ember, és hiába jó benne, mert én eléggé jónak érzem magam benne, egyszerűen onnantól, hogy az én gyerekem rugdossa belülről az én feleségemet, és tényleg az én gyerekem, én csináltam meg minden, teljesen átalakul ez az egész. Azt hiszem, én leszek az, aki végigpánikolja ezt az egészet. De mondjuk nem is baj, a kismamának kell a nyugalom, nem a kispapának.
- Nem tudom, amikor beszéltünk még nem tudta, mit tesz ma. Viszont jobb lenne, ha tovább mennénk, mert olyan szép vagy ma, hogy vagy kviddicset nézünk, vagy nászutas tetteket teszünk.
Így kell megfogalmaznom, mert éppen egy kisebb gyereksereggel ellátott család halad el mellettünk. A szülőnek tippelt felnőttek egészen rendben vannak, működőképesnek tűnik a dolog.
- Gyere, keressük meg a helyünket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Szóval azt mondod, hogy ha verekedésen kapnál, nem szeretnél? Soha többet nem viszlek el családi banzájra.
Persze nem gondolom komolyan, mert azért elviszem, nyilván, elvégre a feleségem, meg az a nő, aki ha feldobom a talpam, elviszi a Payne vagyon rám eső részét, de hát ott néha történnek dolgok. Chris, az én imádott és egyetlen drága öcsém tesz róla, hogy ne feledkezzünk el a jelenlétéről. Viszont ez most már csak nem tágítja el azon fogadalmától, hogy ő csak velem én csak vele. Előbb kellett volna minden testvéremmel találkoznia, de milyen szerencse, hogy a legtöbben külföldön élnek.
- Egy igazi kis vasgyúró lesz. Remélem kerek fejjel, nagy mosollyal és olyan kis húsos combokkal. Az egyik öcsém volt ilyen, tök vicces volt, mint agy michelin baba. Nem tudott egy csomó ideig megülni, mert folyton eldőlt. Bár mondjuk ez neked... hát... aucs.
Én is hasonló gyerek voltam, de nem annyira, mint Milan, a kis szumós. Azóta persze megnyúlt, de nagyon vicces képeink vannak róla, és alig várom, hogy egyszer azt mondja, megházasodik, már meg is van a videó az esküvőjére. Szegény kölyök, ugye.
- Csak próbált volna. Mondjuk örülök, hogy az esküvőt jól viselte, de hát muszáj volt, ő volt a tanúm.
Elég nehezen megy neki, de most igencsak kitett magáért, és imádtam minden egyes megnyilvánulását. Szeretem, mert olyan kis panda, és bevallom férfiasan, néha csak úgy ölelgetném. Ez nem hordoz magában semmit, egyszerűen csak Sebby ilyen.
- Azt hiszem, most megijesztettél. De tudod mit? Ha bepisilsz, majd rádöntök egy pohár teát.
Felelem az aggodalmára egész könnyedén és ijesztően komolyan, de mielőtt még válaszolhatna egy gyors puszit és pillarebegtetést küldök neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

A mai napom igazán hatékonyan telt, elvégre voltam az egyetemen reggel két előadáson is, és még visszaértem nyitásra, aztán vittem Norinának ebédet, majd visszaértem a munkaállomásomra, és akkor érkezett a patrónus, amitől őszinte leszek, először frászt kaptam, ki ne kapna egy krumpliharapás közben megjelenő ezüst rókától? De hát nem volt mit tenni, gyorsan betömtem még három szemet, mielőtt, rágót keresve, a köpenyt bőrdzsekire cserélve indultam el a hivatal felé. A nagyvonalakban történt tájékoztatás mégis reményekkel tölt el, elvégre egyedül csinálni ezt eléggé nagy bravúr, és már közel álltam ahhoz, hogy időnyerőt igényeljek, hogy legalább valamilyen szinten képes legyek arra, hogy mindenhol valóban jelen legyek. Néha azon kapom magam, hogy simogatom Norinka hasát, de a gondolataimban már a holnapi rendelést rakom össze, miközben munkapszichológia tételek gördülnek le a szemem előtt. Borzalmas.
Most viszont egészen felvillanyozott a tény, hogy talán jönne valaki, aki dolgozna velem, és segítené a helyzet sikerességét, ha már csak néhány órában is, már az is nagyon nagy segítséget jelentene. Persze idefelé jövet nem feledkeztem meg Mártáról sem, így még kint egy marék dianás cukrot vettem magamhoz, ami most egy szépes mosoly keretében landol az asztalán.
- Állítólag csak rám várnak.
Még kacsintok is egyet neki, amire elkuncogja magát, csak utána kopogok be, és lépem át a küszöböt, hogy gyorsan ellépkedjek az asztal irányába.
- Üdvözlöm. Szia.
Biccentek a nő felé, majd gyorsan kezet fogok a város első emberével, akivel elég sok ok miatt tegeződünk, többek között azért is, mert szembe szomszédok vagyunk, egész jó kis közösség van ott, a kanyarban.
- Üdvözlöm, William Payne.
Nyújtom végül a nő felé is a kezemet, és ha kezet fog velem, utána összefonva magam előtt jártatom a szemem a pároson, várva, hogy akkor most mi is fog itt történni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

- Ha jól hallottam az előbb a szolgálati lakást kérdezte. Ami azt illeti, valóban van hozzá egy lakás, nem hiszem, hogy Noxen kisasszonyt zavarná, ha a távollétében használnák, de ha megengedi, előbb felmennék én, és körbenéznék, nem tudom, hogy mennyi személyes holmit hagyott hátra. Utána akár, ha a polgármester úrnak sincsen ellenvetése, lakhat ott.
Nem akarom önállósítani magam, de valahogy nekem is kényelmesebb, ha nem várunk ezzel a kérdéssel még egy kört. Az égiek is azt akarták, hogy most toppanjak be. Talán le kellene ülnöm, nem tudom, de nem akarom hosszan húzni a dolgot, így ehelyett csak a szék támlájába kapaszkodom. Eredetileg zsebre akartam tenni a kezem, de azt mégsem illik.
- Ami azt illeti, nekem van egy segédem, aki az egyetemen szaktársam. Nemrég kezdte még csak ugyan, de tehetséges és éles elméjű, maximálisan megbízom benne, de mint említettem, ő is egyetemista. Szeretném, ha jobban oda tudna koncentrálni a tanulmányaira, mert elég nagy reményeket fűzök hozzá a jövőben.
Gondoltam már arra, hogy idővel nyithatnánk közösen praxist, de ez még ugyebár arrébb van, hiszen most még mind a ketten tanulunk, ráadásul náluk rohamosan fogy az átaludható éjszakák és a bűntudat nélküli túlórák száma.
- Az elsődleges gyakorlati helyünk mind a kettőnknek a mágustanoda, másodlagosként pedig a faluban tevékenykedünk. Ha ön inkább a lakosságot látná el, akkor én szívesen koncentrálnék az előkészítőre hangsúlyosabban, mivel gyermekorvos szeretnék lenni.
Ez nem jelenti azt, hogy teljesen hátat fordítanék a patikának, de inkább fognám Adriant, amikor van úgy szabadideje, és a kisemberek közé vinném magammal, hogy ne csak mindig tizennégy év felettiek panaszaival szembesüljön.
- Van esetleg valami kérdés, amit elmondhatnék?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Ez megint egy ilyen nap. Létezünk. Vannak napok, amikor nem igen tudunk mit csinálni. Ez a mai különösen ilyen. Kínomban már a bögrém és a villám, meg az asztallap segítségével zenét komponálok. Régen alkottam már bármit is ezen a téren, jó egy kicsit elmerülni benne.
- Óóó a durrfarkú, a durrfarkú, a szívembe mart, óóó a durrfarkú, a durrfarkú teljesen lehidalt, mikor meghallotta, hogy mennyire béna ez a daaaaaal. Óóó Adrian, óóó Adrian, kávés lett a fél kezem, vétkeztem.
Én teljesen jól elvagyok így, de félő, hogy lassan valamit hozzám vágnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Miért? Szerintem jó parti vagyok. Gazdag család sarja, aki vett egy nagyon nagy, felújítandó házat, áldott állapotba tette a karrierje csúcsa előtt, és kiváló dalokat szerez, szerintem ez minden, amire egy nő vágyhat. Ja igen, és szép is vagyok.
Pillantok fel rá mosolyogva. Nálam két véglet van, vagy hosszú hajjal és szakállal randalírozok, vagy megborotválkozva, rövid hajjal, beesett arccal és elálló fülekkel. Egyik sem egy életbiztosítás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

- Rendben.
Nem nagyon tudok erre mit reagálni, engem valahogy a frász kitör ettől az örömtelen hozzáállástól. Lehet persze, hogy van valami előzménye a helyzetnek, de nem hiszem. Előre sajnálom őt, mert Adriannel mi ha egyszer belendülünk, akkor nagyon nehéz minket leállítani. Eléggé zajos örömködők vagyunk. Majd elválik, hogy mennyire lesz majd könnyű vagy nehéz az együttműködésünk. Mindenesetre én nyitott vagyok, és remélem az ő mimikája is megérkezik egyszer, mert ha nem, az biztos, hogy Marika néni által elég gyorsan a szájára veszi a falu, és nem a jó értelemben.
- Azzal azért tisztában kell lennie, hogy ez egy falu. A betegek közel nyolcvan százaléka beszélgetni jár hozzánk, mert unatkozik, vagy éppen minden nap lábon hord ki egy-egy halálos betegséget. Néhány komolyabb esetünk van, mint például bájitalmérgezés, de ilyen esetben az ispotályt éretesítjük, akik kiszállnak, és szükség esetén gondoskodnak a beteg elszállításáról. Sokan jönnek a rendszeresen szedett gyógyszerekért, bájitalokért, kenőcsökért, főleg ezért kell rendszeresen jelen lennünk.
A tanodán egy pillanatra elgondolkozok, mert ott most egy eléggé érdekes felállás van éppen, mindenki mindenkinek a beosztottja. Viszont vagyunk elegen ott, másrészt az nem is az én hatásköröm, amit gyorsan tisztáznék is, még mielőtt félreértés támadna.
- A kettő eltér egymástól. Mi Adriannel hivatalosan a tanodához tartozunk, Noxen kisasszony váratlan távozása miatt lettünk átirányítva. Viszont ott, mint beosztottak vagyunk több társunkkal, két vezetővel. Eredetileg csak én voltam a falura lekérve, én kértem, hogy Adrian csatlakozhasson hozzám.
Kettőnk között a hierarchia pedig pusztán a tanulmányi előrehaladottságunk miatt van, és nem azért, mert felette állnék. Ugyanolyan munkaköri leírással és fizetéssel rendelkezünk, most a faluért kapok én egy jelképes összeggel többet. Viszont ez nem gátolja a jó együttműködésünket.
- Nincs. Esetleg a helyet meg tudom mutatni, a lakást pedig ma délután Adriannel átnézzük.
Azt nem teszem hozzá, hogy vagy Norinát vagy Emilyt vagy Shayt vagy Helenát vagy Arianat magunkkal visszük, mert hát a női szem jobban észre veszi a női holmit, a férfi agy azért másként működik, mi nem flashelünk rá egy takaróra, mert az csak egy takaró.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Bejönnek a gazdag csávók, ejj ejj Adrian.
Kacéran megnyalom az ajkaimat, és rá is kacsintok. Nem vesszük túl komolyan az életet, azt hiszem. Nőkkel ilyet nem mernék tenni, mert veszélyes nejem van, de vele egészen nyugodtan.
- Ha Sam Harrist nyomnám, nem lennék egyedi. Írok neked egy verset. Mondj hat szót, és megteszem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Én is attól félek, uram, hogy ez bekövetkezhet.
Nem, nem félek, tudom, hogy van rá esély a részéről, de azért nem tartom valószínűnek, hogy ezt kockáztatná.
- Aww, de mennyire gyönyörű összeállítás ez, uram.
Közben gyorsan lejegyzem a szavakat, és a fejemben már el is kezdem összerakni. Még csücsörítek is egy kicsit, hogy a tetszésemet kimutassam.
- Béla bácsi receptjeit elvitték?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Gyönyörű vagy Édri.
Dícsérem meg azért, mert olvastam meg tanultam olyanról, hogy ez fontos, és hát érezze a törődést, nem?
- Utállak is éppen rendesen. Rólad fog szólni a vers, amúgy.
Két sor már meg is van, de nem olvasom fel, viszont ahogy elnyúlik, két sor még eszembe jut.
- Pedig reméltem, hogy megúsztam Katikát.
Katika, egy hangos, végtelenül kedves nő, aki mindig muffint hoz és kacérkodik velünk. A muffin finom, az udvarlás jól esik, csak tipikusan az a fajta ember, akitől nem tudsz megszabadulni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Mr. GrayBlack

- Nem hinné el. Tényleg, mekkora ász lennék már. Csak sajnos eléggé nőorientált vagyok.
Elég régóta tart ez a Norina-állapot nálam, így nem hinném, hogy átkacsintanék másfele.
- Persze, ha majd egyszer nem leszünk munkatársak kitehesd a falra.
Felpillantok rá, és látom, hogy tényleg fáradt csórókám.
- Feküdjön le Mr. Black, orvosi utasításra, én majd tartom a frontot. Komolyan Adrian, terveim vannak veled a jövőben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Szóval makacs vagyok.
Állapítom meg vigyorogva. Hát jó, nekem ez a kifejezés is megfelel, de hát mindegy is, a lényeg ugyanaz.
- Izgalmas, mi?
Emelgetem meg egy kicsit a szemöldökömet. Vicces fiúk vagyunk mi.
- Arra gondoltam, hogy önállót nyitnék, függetlenül itt mindentől... veled. Tudod, ha már gazdag vagyok.
Vonom meg a vállam nem törődöm módon, pedig sokat számít, hogyx mit gondolna a dologról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Mr. GrayBlack

- Nem kell félni, nem fog fájni.
Kacsintok még egyet felé. Esküszöm ennyit még Norinára se, pedig rá se keveset.
- De. Nem is itt gondoltam, hanem máshol, vagy egy kisvárosban, vagy egy közepesben. A nagyváros rögtön nagy falat lenne