Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Éppen bőszen udvarolna, mikor Teodor feltűnik a színen, ez pedig enyhén szólva megijeszti. Ha egy rajzolt figura lenne, már csak hűlt cipője maradt volna, így azonban egy igazán férfias "uhh" és ajakbeharapás a reakciója. Ijedős, most mit tegyek vele?
- Valóban nem szép - szúrós szemmel néz a töpörtyűre, aztán meg kétségbeesetten konstatálja, hogy Lorcsához túl sokan jönnek. Mindenki az ő nőjét akarja, ez hallatlan! Mégis, meg kell állnia, hogy mindenkit elrugdaljon tőle, ne feledjük: türelem szerelmet terem. De ha minden igaz, egy nyavalyás randi legalább kifér belőle. És ez a mai este lesz. Mohón integet Radúznak mellesleg és a kviddicses társainak, külön figyelmet szentelve Mariskára, az ő drága terelőangyalára. Hjaj, emlékszik még a budapesti éjszakára, mikor megnézték együtt a Titanicot és - Merlin bocsássa meg - krokodilkönnyeket hullajtottak... Az emlékek, hiába. Aztán épp visszaterelné elkalandozó figyelmét Lorelai bősz asszonyságra, mikor a házvezetőjétől kap egy sípot. Egy sípot emberek. De nem akármilyet, szóval ez nem az a pórnépi változat, ami sípol, de minek. Örömében többször egymásnak üti tenyereit, vagyis tapsol, hogy konkrét legyek, utána pedig a zsebébe mélyeszti az ajándékot, miközben megköszöni. De jó is az Eridon ház tagjának lenni!
És ekkor jön a szikra. Az isteni és megmásíthatatlan szikra. Felcsendül a zene, ó a pezsgő zene, s mi az első dolog, melyet ekkor Norbert cselekszik? Na mi? Lorcsa elé perdül és a kezét nyújtja.
- És most elrabolom pár tánc erejéig - ezek az utolsó szavai, ugyanis nem erőszakosan bár, de igen határozottan megragadja a tanerő kezeit  és elkezdi ropni. Tulajdonképpen akarva-akaratlanul is pörög a szerencsétlen HVH, mert a lendületet Norbi adja. Botlásnak helye nincs, ha mégis megesne az eleste, hát Norbi készségesen kap utána, nehogy földet csókoljon szíve hölgye. Szemtelenül, azonban úriember módjára tartja egyik kezével a nő pracliját, a másikat azonban a csinos derékra csúsztatja, hogy a köztük lévő távolságot még az illendőség határain belül csökkentse. Minden bizonnyal ennek annyira nem fog örülni Lorcsa néni, de mivel a fiam kivételesen nem egy disznó és valóban nem lépi át a tolakodás és rámenősség határát, még akár jól is szórakozhat...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Bár valóban kissé ijesztő ez a gyerek dolog, ahogy kezei közé kaparintja, rögtön ráérez a titok nyitjára. Kár, hogy az asszonyka nincs hasonlóan ezzel, csak öreg házaspár módjára zsémbel a szerencsétlen (ál)kölyök neve miatt. Mi baja lehetne a Leopolddal? Érthetetlen, de tapasztalatból tudja, hogy mindig a nőké az utolsó szó, ezért nem is érdemes kötekednie túl soká, mert biztos ő törik meg előbb és nem a navinés.
- Asszonyszíved még túl fiatal, nem értheted ennek a kis vasgyúrónak a lelkét - dacosan szegi fel fejét, aztán gügyögni kezd a babának. Mintha nem is mestertanonc, hanem valami tízéves kislány lenne, esetleg egy nyolcvan és a halál között tengődő nagyszülő, aki elfelejti, hogy a gyerekek sokkal értelmesebbek annál, mint azt kinézik belőlük.
- Fogjad, de ha baja lesz, elválok - fenyegetően nyújtja át Leopoldkát - ez egyébként becézve még röhejesebb, de mindegy -, mintegy jelezve, ő az úr a házuk táján. Nincs házuk. Figyeli a szőkét, ahogy magához veszi a gyereket és hirtelen büszkeség tölti el Norbertet. Szinte már dülled a mellkasa: jó nőt szedett össze, jó anya lesz.
- Fogalmad sincs, milyen érett vagyok - kivételesen halál komolyan és jelentőségteljesen néz rá, majd lazán átdobja Kamilla vállán jobbját, hogy tényleg valódi családnak látsszanak. Igazából innen kívülről nézve őket valóban szép pár, bár ezt minden bizonnyal a női egyedek kilencven százaléka nem így gondolná, hiszen bomlanak Norbert kegyeiért. Se. De az elképzelés mégis megmosolyogtatja egy pillanatra.
- Te figyelj, adhatunk neki valami titkos második nevet, amit te választhatsz. De ne valami uncsit, a mi gyerekünk egy hirró lesz - csak azt felejted el, te szerencsétlen galamb - pardon, gelemb, hogy ez nem igazi. De tényleg, biztos felnő majd. Egyszer. Addig állj fél lábon, megköszönném.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Véletlenek márpedig léteznek és ez a szörnyű baleset is egy ilyen dolog. Norbert, mint egy konyhatündér int pálcájával, hogy legyen rend, de tüstént, ettől függetlenül ő maga nem hiányolja különösebben a tisztaságot. Nem valami rosszul szocializált varacskos röffencs, de fiúból van, így az a póló, ami ugyan a földön volt, de még nem szagos, az tisztának nyilvánítható. Szóval tényleg nem gyesznó, csak úgy csinál, megjegyzem tökéletes precizitással.
- Nem merem azt mondani, hogy bármikor, még a végén kihúzom a gyufát - noha nem épp ideillő gondolatai olyan irányba vándorolnak, miszerint mugli környezetben nem sajnálná, ha Nadine-nak át kéne öltöznie. Úgy értem, kacsintok a szememmel, értitek. Azt mondjuk le kell szögeznem, hogy nem kéjenc típus, most pedig a hasa bőven felülírna minden más egyéb szervéből érkező utasítást, de hát az eridonos végtelenül attraktív! Ezt csak a vakok nem látják, de szerintem még ők is érzik.
Érdeklődve fordítja fejét a szakácskönyv felé. Gyorsan végigfutja a hozzávalók listáját, hátha talál valamit, ami nem bejövős, ki meg inkább ne menjen, de ismerjük: mindent megeszik, ami nem olyan gyors, hogy elmeneküljön előle - kis túlzással persze.
- Ez nagyon jól hangzik - megnyalja szája szegletét és nyel is egyet, hiszen Pavlov-i reflexei azonnal működésbe lépnek. Na ezért utálja a képes szakácskönyveket. Az ember farkas éhes, de még mutogatják is neki itt a kajákat, felháborító! - Azonnal csinálom, kérésed számomra parancs - még meg is hajol kissé, hogy utána a tésztát elvéve profi módon intézze a víz felforralását, meg egy kis olaj, meg aztán a tészta bele. De ugye nem ragadhat le, szóval kevergetni kell, igen, ezt még ő is tudja. Nagyon koncentrál, mikor perifériájában látja, hogy Nadine kóstol. Ohó. Még szerencse, hogy a mellette álló végzet asszonya gondol néha Norbertre is - vagy mindig? -, így ahogy érkezik a sonka, Norbi egyenesen a lány szemébe néz és óvatosan elveszi, ajkai puhán érintik a lány ujjait. Egy nagyon halvány és apró mosoly jelenik meg arcán, ami aztán kiszélesedik, hogy egész fejét beborítsa.
- Hát ez isteni, alig várom, hogy mindennel végezzünk - egyetlen pillanatra elengedi a fakanalat és odahajol a másikhoz, hogy puszit nyomjon az arcára, amolyan "köszönöm a kóstolót" gyanánt. Valaki itt nagyon tolja a kis piros biciklit! Muhahaha.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Mint a Bogolyfalva Csillagán, úgy most is ő a főmufti, ki más? Meghirdették, hogy kell a népnek a cirkusz, ő meg mi, ha nem egy bengáli medvére nőtt eukaliptuszi őspávián? Szóval jah, az udvar bolondja ismét akcióba lendült és azonnal Arnoldot kereste meg, a jó öreg szervezőtársát. Így eshetett meg az eset, hogy a fél iskolát összeszedték egy menő tánc erejéig, ami így utólag visszagondolva sokkal komplexebb, mint hitték az elején. A próbákon persze kifejezetten jót röhögött magán, meg a többieken is, főleg a falábú Bencén, aki széjjel taposta az asszonyt, de mire való egy hűséges barát, ha nem erre? Nem is kérdés.
Most azonban itt a nagy nap és kezdődik a performansz. Nina sétál végig a sorok között - az a mosoly pedig akár mű, akár igazi, megér egy misét férfiszívének -, majd rögtön ők kezdenek. Azonnal levakarhatatlan vigyor jelenik meg arcán, ahogy már szinte fellibben a parkettre partnerével, Odettel. Picit sajnálja, hogy nem Arnolddal van egy hármas párban, de ami késik... Szóval hát Odett nagyon attraktív és ők így nagyon jól néznek ki, természetesen mindennek a kellős közepén. Pörgeti és forgatja, ugrál és csinálja a bulit, bár egy-két helyen saját extra mozdulatot is bevisz, mert ugye egy gelemb tojik mindenre és mindenkire, de ezt megszokhattuk. Vélhetően a másik két pár is igen jól fog szórakozni, nemcsak a közönség, akik galambhoz méltó fejmozgást látnak random a produkcióban.
Semmi sem tart örökké, így teret engednek a következő hat embernek, hogy utána jöhessenek emelgetni Ninát. Ez az egyik kedvence, hiszen magasságából adódva úgy kapna fel még egy tevét is, hogy a púpja van alul, a lábai meg kiállnak belőle, mint egy büdös bogárnak. Akkor most képzeljétek el, hogy az Edista (Edictumos szorgoskodó) lányt hogyan dobálgatta ide meg oda. Na ugye. Aztán visszatér hozzá Attraktív Odett és ismét párban ropják. A szöveget üvölti - ahogy megszokhattuk -, bár kissé hamisan - ahogy megszokhattuk -, ettől eltekintve azonban teljes értékűen. Lecincálja magát a színpadról, hogy az Attraktív Ötösnek teret engedjen, főleg Nadine-on vigyorog nagyot. Ja, mert hogy nem kevés melója van abban, hogy rávette a lányt erre a kis táncikálásra. De már mindegy is, kézen ragadja táncpartnerét és úgy özönlik vissza mindenki, hogy a dal utolsó részeit együtt partizzák végig.
A végén meghajol, integet, mutogatja, hogy hívják -, ami ugye a muglis tehetségkutatókra jellemző -, aztán eltűnik szem elől, hogy akit ér, azt jól megölelgessen. Hiába, ez így volt tökéletes.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

A fellépés végén mindenkinek gratulál, saját magával is kezet fog, kellemes ünnepeket kíván, meg amit ilyenkor illik. Tudjátok, a szokásos körök, eztán viszont szemeivel keresni kezdi Izabellát. Jahogyja, mert megígérte a lánynak, hogy a bálon lesz a kísérője, meg minden ilyen izé. Oké, ez a fellépés totálisan elvette az eszét, úgy pörög az agya, hogy tulajdonképpen meg is állt. Ez egy paradox kijelentés, de így true, ahogy van.
Szóval immáron nemcsak lelki szemeivel kezdi el felfedezni a közönség sorait, hanem effektíve is elindul, hogy meglelje A Hölgyet. Átfurakszik pár emberen, mire észreveszi, akit keres. Még tiszta szerencse, hogy magas, meg miegymás. Egyetlen pálcasuhintással intézi el az átöltözést, hogy öltönyben jelenhessen meg Iza előtt, levakarhatatlan vigyorral, ofkorsz.
- Ne mondj semmit, tudom, hogy imádtad a fellépésünket - ebben az a legdurvább, hogy ő ezt valóban így gondolja. Mármint, hogy evidens, hogy mindenkinek tetszik, amit csináltak, pedig amúgy nagyon nem. Node sebaj, remélhetőleg a levitásnak tényleg bejött és nem alázza a porba - noha ezt percekkel ezelőtt maga tette meg. Sebaj fiam, ez is csak téged nem érdekel. - Gyönyörű vagy - egy ellenállhatatlan mosolyt villant, majd karját nyújtja, hogy Izabella ízlés szerint belé karolhasson. Egyébként a kéretlen Edictumosoknak üzenném, hogy kapcsolatuk pusztán baráti, s ezen még az a cikk sem változtathat, amit Kamilláról írtak, pedig ott valóban elgurult a gyógyszere. Ez annak ismeretében, hogy milyen az, amikor nem gurul el, elég durva, remélem ebben egyetért mindenki.
- Hallottam gyereked van az egyik Saint-Venanttal. Hogy megy a nevelgetés? - jut is eszébe, hol az ő gyerekük...? Mármint az ex-navinésé és az övé. A fenébe. Nyel egyet, de aztán végül nem esik pánikba. Az asszony biztos jó helyre rakta a vakarékot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Csak nagy bőszen kihúzza magát, hisz nem legilimentor ő, ellenben egy kész zseni. Még annál is több! Született zseni. Nem is isteníti magát túlságosan, csak bólint egyet, jelezve, hogy tök természetes ez a fajta gondolatolvasási készség. Csak szerényen Norbert, csak szerényen!
- Köszönöm szép hölgy, igyekeztem felérni az Ön ragyogásához - még egy picit meg is hajol, mintha csak így akarna tisztelegni előtte. Mondandóját mellesleg ragozhatná még sokfelé, dicsérhetné többet és jobban, azonban mindez nem tanácsos, lévén az asszony és ő legjobb barátnők. Még a végén valaki félreértené a szituációt - ami úgy egyébként nyilván nem tántoríthatja el semmitől az eridonost, mivel sosem volt komplett.
Karját nyújtja a lánynak, miközben annak projektgyerekéről faggatja. Meglepte, hogy ezt Iza bevállalta, meg hát nem őt kérte. Akkor most duplán lehetne apa és duplán lehet férj... jelölt. De ő nem poligám típus, szóval tiszta szerencse. Igen, szerencse.
- Ebben az iskolában futótűzként terjednek a hírek - vállat von és hallgatja a lány meséjét, ami elég... Bizarr. Még Norberthez mérten is. Ki az a vadállat, aki a lábánál fogva fog meg egy babát? Oké, ez a Venant gyerek, de akkor is. - Amikor megkaptuk Kamillával a purgyét, én is elgondolkodtam ezen a megoldáson, de végül sosem valósítottam meg. Lehet, hogy nem igazi, de majdnem olyan, szóval vigyázni kéne rá - annyira lezseren beszél, mintha egy zsák krumpliról folyna az eszmecsere, márpedig akárhogy nézem, egy gyerek nem hasonlít egy zsák krumplira. Maximum súlyra. De tényleg.
A hozzá közelebb húzódó Izabellát igen szép lendülettel karolja át a vállán, ezzel azonban megszűnik az addigi karba kapaszkodás. Noha a levitás nem annyira picuri, mint rellonos barátnője, azért még így is bőven kényelmes.
- Ha valaki rád lép szólj és leütöm. Nem viccelek - igazából a megfelelő kifejezés a "kettéfejelem" lett volna, hiszen ez a tétel amúgy is szerepel a bakancslistáján, de nincs itt az ideje az efféle részletekbe menő elemzéseknek. Rávigyorog a lányra és a vállán hagyja a karját, miközben szó szerint csinál helyet a tömegben. Mindenkit megragad a vállánál fogva és eltol. Ez a kedves Norbert, üdvözöljétek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Olyan szépen esik a hó! Ilyenkor télen egyszerűen csak megtelik az ember szíve szeretettel és kedve szottyan... mókázni. Nos, Norbert ma felkelve eldöntötte, hogy ő akkor is kecskét fog tartani, teljesen mindegy, milyen áron. Ha már Radúz nem adja, szerez magának egy másikat, ami majd csak az övé lesz és akkor minden nagyszerű lesz! Kipillantva a toronyból meg is fogant az ötlet, amihez partnerre volt szüksége, így felkapta a hóálló felszerelését, és egyszerűen kiözönlött a szobájából, hogy összeszedje StephFannit. Ó igen, cinkosa a bűnben nem más, mint a fogók gyöngye, s mivel úgyse nagyon csináltak még semmit együtt, hát itt az ideje, hogy megtegyék. Bekopogott, udvariasan utasította a lányt, hogy öltözzön fel melegen (izgatottan hadonászott és a végén rákiabált, hogy MOST), így pedig harci díszben megindultak a rét irányába.
Leérve még mindig szakadt a hó és annyi fehér volt körülöttük, hogy már szinte megvakította őket. A helyzet az, hogy Norbert elérkezettnek érzi az időt, hogy beavassa háztársát őrült ötletébe.
- És most hókecskét fogunk építeni! Rekonstruáljuk Robit - büszkén bólogat és ki is húzza magát, ezzel jelezve, hogy a 2016-os év sem lesz másmilyen, mint az előző volt. Ugyanakkora állat, sőt nagyobb, ha ez még fokozható. Így tehát gyorsan megölelgeti ösztönzésképp Fannit (szokása megölelgetni másokat, hagyjuk elmenni), és már el is kezdi gyúrni a kecske lábát.
- Te csináld a fejét, meg a szarvát! De ne agancsot, mert az már más állat lesz... - nah, a kis bájológus megszólalt. Nyilván a lány is tisztában van vele, hogy nem szarvast, hanem kecskét készítenek, úgyhogy eszébe sem jutott a fentebb említett opció. Na de ne kalandozzunk messzire. Egy láb már kész is!