Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A lány morgását hallva felnevet. Még maga is megdöbben mennyire őszintén örömtelinek hallatszik a nevetése. Úgyhogy egy torokköszörülés után, inkább másik szálon folytatja a beszélgetést:
- Nem hiszem, hogy önhitt lennék, így aztán nem sok értelme van csorbítani rajta, de legyen igazad, most kivételesen. Szörnyen kegyetlen tudsz lenni, és minden egyes beszélgetésünk után sajog a szívem a sebektől, amiket ejtesz rajta. Még a végén beperellek érte - mondja teljesen eltúlozva a dolgokat. Aztán a kávézóban végighallgatja a képtelen történetet, és persze nem is hiszi el azt.
- Hát anyámra tényleg nem hasonlítasz, de az egyéb lehetőségeket szerintem túl könnyen veted el - néz a lányra pajkosan, miközben szavaival próbálja provokálni őt. - Ezt inkább hagyjuk, mert a végén még visszavonom a meghívásom. Amire Alíz képes, azt inkább ne tanítsa meg egyetlen nőnemű ismerősömnek se. Az ágyamra, meg az alvásra meg majd még visszatérünk.
Még belegondolni is szörnyű, hogy Lenke hasonló képességekre tesz szert, és onnantól rabszolgájaként tartja őt. Bele is borzong, amikor elképzeli.
- Nyugi, nem kell ennyire aggódni, még szabad a hely mellettem. Ha majd nem lesz az, arról tudni fogsz - nyugtatja meg a lány, miután jót szórakozik Lenke fuldoklási és magyarázkodási jelenetén.
- Mik a terveid most? Hogy fogod megtudni, hova kell menned?
Habár igazán jól szórakozik a lánnyal, de nem is akarja feltartani, ha Lenkének netán mennie kell a kitalált szállodájába, meg a kitalált továbbképzésére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Elég jól szórakozik. Igazából attól a pillanattól kezdve, hogy meglátta Lenkét, sokkal jobb lett a napja. Amit persze nem fog beismerni neki, sőt! Ha rákérdezne a nő, csupa olyasmit mondana, amiből egyértelműen kiderülne, mennyire nem esik jól neki, hogy újra találkoztak. Az már más kérdés, hogy a testbeszéde ellentmondana minden egyes szavának. Lévén hazug lenne az összes.
- Hát nem is, mint első, de szerintem második feleségnek remek lennél - dől hátra kicsit, hogy összehúzott szemekkel szemrevételezhesse a nőt, akárha máris az esküvői ruhájában képzelné el.
- De még mennyire, hogy felhasználnád! - néz rá bosszúsan Aaron. Biztos benne, hogy nagyon csúnyán járna, ha a két lányt összeeresztené. De, ha Lenkének nincs hol aludnia...
- A nyugodt alvásodról barátnő nélkül is szívesen gondoskodom - vigyorodik el szemtelenül, egyértelműen arra gondolva.
Amíg Lenke feltúrja a táskáját, Aaron leskelődik. Eléggé kíváncsi mi minden lehet a degeszre tömött tatyókban, elvégre ő magával ennyi cuccot még soha sehova nem vitt. De az asztaltól és Lenkétől nem sok mindent lát, így kíváncsiságát sajnos nem sikerül kielégítenie.
Mikor Lenke már-már diadalittas arccal elé tolja a papírt, Aaron szemöldöke felkúszik a homlokára. Nehezen, de kisilabizálja az írást, aztán megvonja a vállát:
 - Fogalmam sincs. Viszont Alíz lehet, hogy tud róla valamit. Ha hoppanálunk, elég gyorsan hazajuthatunk.
Na, igen, ha már egyszer felvetette, nem enged belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Oh, nem gondoltam volna, hogy ennyire kalandvágyó vagy - kerekednek el a szemei, elvégre ilyen sztorira nem számított. - Akkor én most lehet, hogy feltartalak.
Bár a mondat kijelentő módban hangzik el, enyhén felviszi a végén a hangsúlyt kérdő színezetet adva neki. Bal szemöldöke is feljebb húzódik a kérdésnek megfelelően, csak, hogy a lány érezze, tényleg választ vár, ez nem egy költői megnyilvánulás volt.
A lány kérdése hallatán felnevet, fejét megrázza, majd továbbra is mosolyogva elhessegeti a feltevést.
- Nem, dehogy, jelenleg nincs barátnőm. Ha lenne, akkor biztosan nem merném veled beszélgetve eltölteni az estém, miközben rá várok. A legtöbb nő féltékeny típus, főleg a szép és vonzó lányokra.
Nem éppen nyílt bók, de nem is rejtett, Scar kifejezetten kellemes társaságnak bizonyult, és ezért Aaron már-már hálás neki. Az este azonban kezd túl hosszúra nyúlni, főleg, ha a lánynak mennie kell, ezért úgy érzi, tennie kell egy próbát:
- Talán ez így most kissé hirtelen jön, de kifejezetten jól érzem magam a társaságodban, és nem szívesen szalasztanálak el egy angliai kiruccanás miatt, szóval... van valamilyen elérhetőséged, amin felvehetem majd veled a kapcsolatot?
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Folyton ezt mondod, de már te is milyen régóta ismersz... Eszerint te is egy olyan nő vagy, aki hosszabb távon is képes kibírni velem - vigyorodik el, aztán a feleség dologra is rávilágít: - Még nem voltam házas, de tudod, jó, ha az ember először kipróbálja a dolgokat. Aztán meglátja bejön-e neki, észreveszi a hibákat. És akkor a második alkalommal már sokkal tapasztaltabb, így nagyobb valószínűséggel lesz sikeres a vállalkozás.
Mintha egy házasság lehetne ennyire logikus és következetes... Persze Aaron fejében bármi lehetséges. Az is, hogy az egészet nem gondolja komolyan. Néha nehéz elmenni rajta.
Kissé bosszantja, hogy vélhetően nagyon meg fogja még bánni, hogy felajánlotta a lakásukat Lenkének, de aztán igyekszik uralkodni az arcvonásain. Végül is nem tragédia, lehet, hogy Alíz módszerei nem eltanulhatók, mert biztos van, amire csak ő, Alíz képes. Legrosszabb esetben majd menedéket keres Shezánál. Bár a macska rabszolgájának tekinti őt, legalább ezt a szolgaságot Aaron önként vállalta.
- Pedig ismerhetnél. Szeretetteljes, őszinte, becsületes és segítőkész vagyok - forgatja a szemét, aztán inkább segít a lánynak felszedelőzködni, mielőtt alaposan ki lenne cikizve. Megragadja a bőrönd fülét, aminek köszönhetően néhány másodpercig a lány kezét is megfogja. Furcsán jóleső érzés ez, így igyekszik neki gyorsan véget vetni, reméli, hogy Lenke nem nagyon harcol a táskáért. Aztán megindul előre, hogy keressenek egy alkalmas félreeső helyet, ahonnan haza hoppanálhatnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Mikor elment, nem gondolta volna, hogy visszajön, azt meg pláne nem, hogy megpróbál letelepedni a környéken, de a szerelem sok mindenre képes, és úgy látszik vannak dolgok, amik még Aaronre is hatnak. Már ide is költözött, nagyrészt be is rendezkedett, és néhány napja arra is rájött, hogy így nem tud tovább élni. Mármint nem a hellyel vagy a letelepedéssel van a gond: egyszerűen nem ért a kutyákhoz. A macskákkal ellentétben ezek a jószágok teljesen hidegen hagyják, érthetetlen is számára, hogy barátnője miért rá hagyta Töpszlit. Nem, nem ez a kutya neve, de Aaron mindig is így hívta - fogalma sincs róla hogyan is nevezik valójában -, és az eb hagyta neki, úgyhogy... Töpszli lett.
Az még nem is lenne baj, hogy nem tudja hogyan bánjon vele, de Sheza ki nem állhatja, és folyamatosan terrorizálja a nyomorú állatot. Márpedig Aaron hercegnőjének akarata a legfontosabb dolog a házban, legalábbis addig, míg barátnője is ide nem költözik, ergo a kutyának mennie kell.
A férfi éppen a karjaiban cipeli a stég felé, ahol nem, nem fogja belefojtani a tóba, bár nem mondom, hogy nem gondolt rá, helyette egy vörös hajzuhatagot keres a tekintetével. Alízt megpillantva gonoszan elvigyorodik, ahogy felrémlik előtte, milyen pompásan egyszerű lenne beletaszítani a lányt a vízbe.
Végül csak mögé áll, és ennyit mond:
 - Leszel a szülinapi ajándékom? Hoztam szalagot is.
Valóban van nála egy kék színű, masniban végződő selyemszalagos hajpánt, bár az a bizonyos nap már legalább két hete volt, de ne akadjunk fenn a részleteken.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Alíz az első ember, akivel Aaron szívesen élt együtt, és bár a lány már rég nem olyan kis naiv ártatlanka, mint első találkozásukkor - remélhetőleg nem Aaronnek köszönhetően -, az alatt a három év alatt, míg a férfi nagyjából hozzá járt haza, ő vált az első igazi családjává is.
Most is jól esik neki, hogy láthatja, bár ezt szavakkal biztosan nem fogja az orrára kötni, de úgy gondolja a lánynak erre nincs is szüksége. Ismerik annyira a másikat, hogy ne kelljen körbeudvarolniuk egymást, hogy tudják mit éreznek most, hogy ennyi idő után viszontláthatják egymást.
Aaron bár felkészült arra, hogy hamarosan egy Alíz fog lógni a nyakában, ez a kutya miatt nem következik be. A férfi hirtelen nem is tudja, hogy ennek örül-e vagy sem. Megszokta a lány érzelemnyilvánításait, de azt nem fogja bevallani, hogy jól is esik neki. A simogatást viszont elirigyli tőle, úgyhogy szabad kezével felügyeskedi a lány hajára a hozott szalagot, és közben suttyomban meg is cirógatja a tincseket.
 - Őhercegnősége otthon van, és ki nem állhatja Töpszlit - emeli meg kicsit a kutyát, hogy egyértelmű legyen, rá gondol. - Ezért egy ideiglenes helyet keresek neki. Gondoltam nálad jó kezekben lesz.
Nem kertel, sőt már adja is át a lánynak az ebet, ő már eleget hurcolászta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Nem az én kutyám, de jah. Olyannak nézel ki, akinek pont egy kutya hiányzik az életéből. Amúgy meg te tudod a legjobban, hogy nem nagyon vannak barátaim, az ereklyekutató ismerőseimre meg, akik munkából kifolyólag hetekre eltűnnek, pont nem hagyom ezt a szerencsétlent.
Int még az eb felé, de félig-meddig lemondóan. Alíz többi mondanivalójára egy szemforgatással felel. Először úgy gondolja elég is lesz ennyi. Nem fog itt nyálasan hiányoztam-hiányoztál-ot játszani.
 - Igazad van, hiányoztál, ezért szereztem egy kutyát, amit rád sózhatok, csak azért, hogy vethessek rád egy pillantást - a hangja szkeptikus és gúnyos, mint általában, de a tekintete mosolyog. Persze, hogy hiányzott neki a lány. Ő a napfény az életében.
 - Nem tudom - vonja meg a vállát, elvégre a kutya már nem az ő kezében van, most már csak fel kell vennie a nyúlcipőt, de közben lép is egyet hátra, nehogy Alíz felé nyújtós mozdulata csak egy csel legyen, amivel vissza akarja adni Töpszlit. - Pár hét, max egy hónap. A gazdája majd ide költözik, és neki bizonyára szüksége lesz rá.
Abba még nem gondolt bele, hogy a nő mit fog szólni ahhoz, hogy csak így lepasszolta az ebet, de minderre ráér majd akkor gondolni, ha barátnője már eláll és kérdőn felhúzza a szemöldökét.
 - Shezának a nyomába se ér - jelenti ki büszke macskatulajként, miközben lekicsinyelve méri végig a kutyát. - De persze, amúgy aranyos kis izé - legyint rá, hogy a lánynak is igaza legyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Bár Alíz értetlenül tekint rá, Aaron tudja, hogy a cuki pofi már rég ellopta a lány szívét, úgyhogy inkább azon kellene aggódnia hogyan szerzi vissza tőle, mikor az a bizonyos hölgy beállít, és keresni kezdi kedvenc szőrös barátját.
 - Ezek a modern gyerekek - mondja öregesen reszketeggé változtatott hangon fejrázva. - Már nem is találkoznak egymással, folyton csak üzengetnek. Meg amúgy is - vált vissza normál hangra -, te élőben sokkal nagyobb élmény vagy.
Ezt dicséretnek szánja, hiszen őszintén örül a lánynak. Aki éppen arra kíváncsi, hogy az ebet miért nem postázta vissza, ha neki úgyse kell. A kérdésre válaszul először csak gúnyosan felröhög, aztán azért szavakkal is elmagyarázza a dolog lényegét:
 - Mert szerinte elbírok egy olyan felelősségteljes feladattal, mint a kutyatartás. De nem. Amúgy meg éppen költözik, pakol, hurcolászik, Töpszli csak láb alatt lenne. De ezt nem akarja bevallani neki, mert megsértené a kis vakarcs hatalmas lelkét, úgyhogy inkább úgy tesz, mintha engem vizsgáztatna.
És milyen sok mindent el is mond a férfiről, hogy az első adandó alkalommal lazán lepasszolja a feladatot. Na, de Aarontől úgy igazán ez is várható. Persze Alíz is nagyon jól ismeri őt, és mindig sokkal ügyesebben bánt vele, mint bárki más. Az újdonsült tanár úr most is szót fogad a vörösnek, és letelepedik a stég szélére a lány mellé háttal a víznek. Lábait kinyújtja, kezeivel maga mögött támaszkodik le.
 - Sosem tudtam megmaradni sokáig egy helyen - vonja meg a vállát, és talán el is intézné ennyivel, ha nem Alíz kérdezné. - Találtam valakit, aki miatt talán érdemes mégis megpróbálnom. Aztán lehet, hogy két hónap múlva már csak a nyomaimat találod erre, mert ha kell, gyorsan tudok iszkolni.
Ennyi, kész. Egy kis megnyílás, némi őszinteség, és már zárkózik is vissza a gunyoros álarc mögé.
 - És te? Megvolt a barátnőddel a nagy összeborulás és egymásra találás?
Aaron emlékszik a szőkére, de csak nagy vonalakban. Az biztos, hogy a lány sose bírta őt, na, nem mintha adott volna neki okot rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Persze hogy - vigyorodik el a lány magabiztosságán, hogy aztán végighallgassa a dorgálásnak hangzó, bár valószínűleg nem annak szánt szavakat.
 - Á, tudom én. Már vártam is mikor hozod elő észbeli hiányosságaimat, a tehetségtelenségemről már nem is beszélve - sóhajt drámaian, és úgy néz a vörös nőszemélyre, mintha teljesen a lelkébe taposott volna. - De azért reméltem, hogy van benned némi tapintat. Most mélységesen csalódtam benned
- teszi a szívére a kezét, még némileg el is fordul.
Azért a valódi szidásra mégiscsak visszatekint a lányra. Van baja elég, és igaza van Alíznak, szeret menekülni. Ha valami hirtelen komollyá válik, ő felkapja a nyúlcipőt. Nem tehet róla, nem hisz a csodákban. Márpedig az, hogy őt szeresse valaki, felér egy valódi csodával.
 - Jobb érzés, ha rosszra számítasz és mégis jó lesz, mintha vársz valami csodálatosra, de végül pofára esel - válaszol kivételesen komolyan a lánynak. - Az tudod fájdalmas, és még az orrod is betörhet. Hát nem néznék ki borzalmasan törött orral? - folytatja aztán elkerekedő szemekkel, megjátszott felháborodva.
És el is tereli a témát Alízra, aki szerencsére kapható a váltásra.
 - Fogalmam sincs, hogy nektek nőknek miért kell mindenen sírnotok - rázza meg a fejét értetlenkedve. - Jah, szerintem se bír. Pedig nekem a néha a neve se jut eszembe. Eskü nem tudom mivel húztam fel - vonja meg végül a vállát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Jó tanítvány vagy, csak így tovább - vigyorodik el félretéve a megjátszott világfájdalmat. Gondolatban még átfut azon, hogy hogyan lehet az, hogy időnként felbukkan mellette egy-egy nő, aki az életéből mindig hiányzó anyaszerepet betölti, és őt ez sose zavarja. Pedig a saját anyjától kirázza a hideg. Először Bia, aztán Rachel a cégnél és most Alíz. Vajon a megmentendő kisfiút látják benne? Az elég nagy csalódás lenne. Olyan gyámoltalannak tűnik, hogy azt hiszik gondoskodásra szorul? Vagy csak ezekben a nőkben teng túl az anyáskodós hajlam. Igen, biztos ez lesz. Dönti el végül, és gondolataitól sötétre színeződő írisze újra felhőtlen kékre vált.
Közben félig-meddig lemarad Alíz motiváló szövegéről, de a "minden rendben lenne" szlogenből és a mosolyból nagyjából leszűri, miről is lehetett szó. Válaszul kedveskedőn összeborzolja a lány vörös fürtjeit, s mikor visszahúzza a kezét, finoman megsimogatja a feje búbját. Alíz mindig is aranyos lány volt, de a szavai nem elegek ahhoz, hogy az Aaronben mélyben benne lévő sötétséget kiűzzék. Talán soha senki nem lesz rá képes. Aaron nem is akarja, hogy bárki megtegye, mert ez az árny a része, és nélküle nem lenne önmaga.
Figyelmesen szemléli a lányt, miközben ő elmeséli, hogyan is találtak újra egymásra a barátnőjével.
 - Nem kell a nyalizás királylány. Tudjuk, hogy tökéletes vagyok, erre kár is szót pocsékolni - emeli fel állát büszkén a férfi.
A kutya mozgolódására odatekint, de aztán fordul is el tőle. Egyáltalán nem érdekli az eb.
 - De csak majdnem, ez a lényeg. Sheza pedig túlszárnyal mindkettőnket, és, ha az én királynőm azt mondja, hogy a kutyának mennie kell, akkor az úgy is lesz - bólint komolyan a férfi, aki rendes macskarabszolgához méltón teljesíti az úrnő parancsait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Bár egyetlen varázslénye sincsen, sosem mulasztja el az alkalmat, hogy királynőjének vegyen valami kis apróságot. Egy új játék, valami különlegesen finom falat mindig jól jön, ha a férfiember egy szőrös mancsú női szívet akar megtartani. Főleg, ha olyan vaskarmú uralkodóról van szó, mint amilyen Sheza.
Most is a különféle mozgó és pattogó játékok között válogat, és éppen csak feltekint a belépőre, amikor észreveszi a kis hölgy mosolyát. Kissé feljebb vándorol az egyik szemöldöke, de ajkai kihívó vigyorra húzódnak.
 - Helló - köszön is vissza, és csak ekkor tűnik fel neki a lánnyal érkező kis... valami. - Hát ő meg micsoda?
Rácsodálkozása teljesen őszinte, ilyen lénnyel még nem találkozott, pedig járt már az összes kontinensen, azoknak is az eldugottabb részein. Persze az is igaz, hogy a macskákon kívül kevés lény tud rá bármilyen hatást tenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

Éppen délutáni óráira sétál a faluból a kastélyudvaron át, amikor megtörténik. Még ő is érez némi remegést a talpa alatt, elképzelni se tudja, milyen lehet odabent lenni. Meg is fordul a fejében, hogy ezt senki nem élhette túl, mégis a megdőlő torony berepedt falai és az épületrészből az ég felé kanyargó füst láttán önkéntelenül is futni kezd a kastély felé.
Beletelik egy kis időbe mire eltalál a megfelelő helyre, de az utolsó pár száz méteren már elég csak a füle után menni. A csoportosulást meglátva bosszúsan ráncolja a homlokát, de a hátráló nézelődőket figyelve, valamint a parancsoló hangot hallva megörül annak, hogy legalább egy kollégája intézkedik már.
Csak pár lépésnyit kell tolakodnia, hogy a tömeg észrevegye őt - valószínűleg leginkább fekete talárjából sejtve, hogy tanár -, és utat nyissanak neki. Mindenki mást figyelmen kívül hagyva egyenesen a portréhoz megy, pálcáját elővéve halkan mormog, szavait a közelebb lévők sem tudják kivenni, de bármivel is próbálkozik, a szfinx nem jelenik meg, a kép pedig marad a helyén, sértetlenül.
 - A legegyszerűbbnek az tűnik, ha kárt teszünk a festményben, és azon keresztül jutunk be, de úgy érzem, hogy nem ilyen könnyű a dolgunk - mondja, talán leginkább csak magának, miközben tenyerét a vászonra simítja. Semmi kedve nincs egy ilyen remekművet szétbarmolni. Ezen is látszik, hogy nem sokat változott a Bia ügy óta. Ereklyék az emberi élet felett. Itt azonban nem számít. A varázslat, ami átengedi a levitásokat nem csupán egy egyiptomi lény portréjából áll. A tönkretétele nem oldja meg a problémát.
 - Nem igazán ismerem az itteni védőbűbájokat, de... lehetséges lenne kívülről bejutni, teszem azt seprűvel? - fordul a jelen helyzetben legtájékozottabbnak tűnő tanerő, Selwyn professzor felé. - Ha jól tudom, a keleti torony tetején van egy erkély, leszállhatnánk ott.
Persze ki tudja mennyire sérült a torony, és mennyi idejük van minderre, már ha egyáltalán kivitelezhető. Seprűvel sokáig tartana kihozni mindenkit. De, ha nem is sikerül minden levitást megmenteni, a néhány is több, mint a semmi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

A festmény megrongálását kizáró szavakra bólint, ő is így gondolta. Na, persze ő nem a falszerkezetbe és a védőbűbájokba gondolt bele, leragadt annál a résznél, hogy ez egy pótolhatatlan ereklye. Seprűt azonban honnan kerítsen? Még csak a szobájáig sem rohanhat el, elvégre ő nem a kastélyban lakik, a begyűjtőbűbáj pedig itt nem segítene. Maximum felnyársalna vele néhány figyelmetlen diákot, amikor megérkezik, de azt is lehet, hogy későn, hiszen a falu bármennyire is közelinek tűnik, azért nem két perc az a távolság.
Fejében a kastély térképét böngészi, rá is jön, hogy az egyik itt lévő tanárnak közel a szobája. Kritikusan szemügyre veszi Huszthyt, de nem nézi ki belőle a kviddicsoktatót. Aztán bevillan az isteni szikra. Hiszen a közelben van Várffy szobája! Ha annak a fickónak nincs egy seprűje valahol a lakosztályában, akkor senkinek.
 - Rögtön jövök! - kiáltom oda Selwynnek, de már rohanok is, hogy betörjek a házvezető-helyetteshez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

Várffy lopott seprűjével a kezében, futva érkezik vissza a helyszínre, ahol azóta megszaporodott a segítők száma. A "Mihez ért?" kérdést teljesen magára - is - veszi, elvégre segíteni van itt, úgyhogy megválaszolja:
 - Zárnyitáshoz, csapdasemlegesítéshez elsősorban, bár főként már nem használt, ősi varázslatokban vagyok otthon.
Sajnos a kastély nem valami régi és nemrég még felújítások is történtek, úgyhogy Aaron valószínűsíthetően kevéssé tud hozzátenni a témához, de ha egy elkeseredett levitásnak valahogy sikerül kivetnie magát a toronyból, szívesen elkapja. Na, meg utasításokat végre tud hajtani, ha Selwyn professzor kiadja őket.
- Viszont tüzet oltani, törmeléket eltakarítani, helyszíni elsősegélyt nyújtani képes vagyok - von vállat, elvégre ez utóbbiak alap dolgok, amiket egy ereklyekutatónak tudnia kell, enélkül nem is mehetne terepre.
Aztán egy másik ablakot nyitva követi kollégája példáját és a párkányra lép. Lába közé véve a seprűt elrugaszkodik, és kintről is szemügyre veszi az megroppant tornyot, melyből egy hirtelen nagyobb zaj arra utal, hogy összeomlása még koránt sem érte el a végét. Közben természetesen nem távolodik el messzire, egy helyben lebegve várja, hogy a többiek is csatlakozzanak hozzá, és az esetleges utasításokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

Néhány méterrel lemaradva követi az eltulajdonított seprűvel a vezető szerepet magára vállaló tanárt, figyelve arra, hogy esetleges jelzéseit észrevegye, de ne akadályozza a munkában. Mire megkerülik a tornyot a férfi láthatóan végiggondolta a lehetőségeket, sőt már a megoldás megvalósításába is belekezdett, hiszen Aaront és a többieket egészen konkrét utasításokkal látja el.
Az ereklyekutató nem is fecsérli bólintásra, helyeslésre vagy kérdésekre az időt, kiválaszt egy szimpatikus, a harmadik emeletnél megfelelő mértékben kiszélesedő repedést, majd pálcáját elővéve munkához lát.
Analizálás közben megkönnyebbülve veszi tudomásul, hogy a modern bűbájok nagyrészt a régieken alapulnak, és bár változnak, fejlődnek, a korábbiak ismeretével kiismerhetők az újabbak is. Végül is, ha nagyon leegyszerűsíti ez egy csapdával ötvözött zár, és neki csak annyi a dolga, hogy a lehető legtöbb buktatót hatástalanítsa. Nagyjából ezt csinálja tíz éve, csak ebben az esetben reméli, hogy kevesebb halottal lesz dolguk odabent, mint a munkája során általában.
Bár mindez könnyen hangzik, egészen leizzad mire úgy érzi, hogy kezd a végéhez közeledni. Nem tud mindent eltüntetni, de nem is ez volt a kérés. A zöld jelölés mellé tesz egy kéket is, és már röppen is a következőhöz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

A lány látható érdeklődése csak az egoját bizsergeti, de a kis lény a kíváncsiságát stimulálja, ami bármily meglepő, Aaron esetében célravezetőbb. Legszívesebben kézbe venné az állatkát, de ő láthatóan nem rajong az ötletért.
 - Mennyi idő kell neki, hogy megszokjon? - kérdezi továbbra is a valamit figyelve, magában már-már megfogadva, hogy ha az kell hozzá, hogy mindenhová velük menjen, a lánynak még bőven elege is lesz a társaságából.  
 - Sosem hallottam róla - rázza meg a fejét, bár ez nem túl meglepő. Hacsak nem tartották a kis lány bebalzsamozott tetemét ókori sírkamrákban, nem valószínű, hogy összefutott vele. Abban sem vagyok biztos, hogy tudja-e mi az a hörcsög.
 - Ez valóban érdekes. Lehet, hogy a libákkal közös ősük van, vagy valami furcsa mágikus mutáció - mereng hangosan. Na, nem mintha értene hozzá.
 - Oh, de nem akarlak feltartani - emeli maga elé a kezeit, és megereszt egy mosolyt a lány felé. Nem, Aaron általában nem ilyen tapintatos, de nagy ritkán azért vele is előfordul, hogy megpróbálja figyelembe venni a többi embert. - Bizonyára jobb dolgod is van, mint ezredjére bemutatni a háziállatodat.
Aaron úgy gondolja, hogy egy ilyen lény mindenhol feltűnést kelt. Az eszébe sem jut, hogy esetleg csak ő olyan műveletlen, hogy ne tudja kapásból mi is ez.