37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Lasch Ervin Balázs összes hozzászólása (143 darab)

Oldalak: « 1 2 [3] 4 5 » Le
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. február 1. 00:03 Ugrás a poszthoz

Szegény vagyok... szegény vagyok...

- Látod végül csak igazad lett, nem tanácsos ugyanazzal a lánnyal járni, mert még a végén itt maradunk egymásnak!
A mondat második felét olyan hangosan mondom ki, hogy a közelünkben lévő asztaloktól akaratlanul is ránk pillantsanak. Hosszú pillanatig komolyan meredek a szőkeségre, kiélvezem, hogy néznek minket, szinte sütkérezem a kínos pillantásban, majd mikor már mindenki visszafordul, a szám elé kapom a kezem, és némán rázkódk a nevetéstől.
- Látnod kellene a fejed ilyenkor.
Vigyorgok rá egy nagy sóhajtással megtoldva a mondandómat. Imádok szemétkedni, de Claire nem partner ebben, mert nagyon komolyan veszi az életet. Milyen sokszor veszekedtünk, sőt szakítottunk azért mert komolytalan vagyok. Bezzeg amikor rá hoztam a frászt azzal a gyűrűvel, amit azóta se kapott meg, akkor egyből nem voltam olyan vicces fiú neki. Viszont ez már hiányzott, nagyon.
- Ennek örülök. És amúgy tényleg, szívesen elmegyek vizsgázni helyetted, meg becserkészem a lányt, vagy lányokat. Mondd mennyi akarsz, megszerzem neked mindegyiket, egyetlen délután alatt.
Még egy szemtelen kacsintásra is futja tőlem, csak, hogy átérezze, mennyire vagyok jó fej. Tényleg szívesen segítek neki, és bevallom, jó lenne egy napig visszatérni az életbe, amit végül nem választottam.
- Amúgy is nagyon érdekel, milyen lehet a testedben mászkálni. Felkavarnám kicsit az állóvizet.
Amúgy is imádok bohóckodni, ha bármi lehetnék, egészen biztos, hogy a karakterszínészi pozíciót nevezném ki sajátomnak. De abból sajnos nem telik a lakbérre, azt meg még sem tehetem meg, hogy mint a minisztérium alkalmazottja, esténként - ha van időm - a színpadon játszok.
- Undorító vagy Nathaniel. Én olyat nem eszek.
Húzom el a számat, még az államat is megemelem kicsit, miközben a pincér visszatér és lerak elénk... Hortobágyi palacsintát. Ez most komoly? A gondolat kiül az arcomra is, úgy pillantok fel Ashre.
- Köszönjük.
Nyögöm ki végül, és az ital felé nyúlok, aminek kellemes baracklé kinézete van, ám amikor belekortyolok, érzem, hogy végigmarja a torkom és elhomályosul a tekintetem is.
- Egy kicsit erős.
Lehellem, de a lehelletemmel együtt egy apró lángnyelv is kicsap a számból. Egy pillanatig nézem a füstfelhőcskét, majd felcsattanok:
- Na ne szórakozzunk!
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. február 3. 19:03 Ugrás a poszthoz

Ash

- Már most? De hiszen még csak most kezd el terjedni a pletyka, mely szerint dobott minket a közös barátnőnk. Máris úgy döntesz, hogy inkább én kellek neked egy másik lány helyett? Nem mondom, veszélyes fiú vagy te.
A végén megengedek magamnak egy szemtelenül nagy kacsintást, amivel az ajkaim is oldalra húzódnak. Lássa kivel van dolga.
- Szerelmi zálog, ooooh!
Mellkasomhoz szorítottam a zsebkendőt, mintha a legcsodálatosabb dolog lenne valaha, amit kaphattam. Végül persze nem bírom már tovább, muszáj felnevetnem. A zsepit nem adom vissza, úgy van biztonságban ő is és én is, ha inkább magam mellé teszem. Ha hiszitek, ha nem, egy csomag zsebkendő nagyon veszélyes fegyver tud lenni.
- Ennyire nem megy a csajozás? Szomorú. Miért nem villantasz meg valami banki kivonatot arról, hogy mennyit örökölsz majd? Tutira a fenti csajok fele vevő lenne rád. Sokan nagyon rossz háttérrel jönnek a suliba, meg sokan ilyen izésak na, mi az...
Mutatóujjaimat a szemeim széléhez teszem, és húzok rajtuk egyet, amitől hirtelen minden elmosódik, de ahogy megteszem, be is ugrik, így lelkesen kiegészítem magam:
- ÁZSIAI! Na, szóval nem biztos, hogy a sok ázsiai lány itt maradhat a tanulmányai után is, de biztos, hogy van, aki szeretne. Csak ki kell kapnod egyet közülük, és bumm, meg is van. Vagy van esetleg valaki, aki tetszik, de gyáva vagy? Ezer örömmel belebújok a testedbe!
A végén talán egy kicsit túlságosan is lelkes vagyok, de ez az igazság. Én az ilyen lehetőségeket imádom, ezer örömmel vágok bele egy új kalandba, ami egy kicsit kiránt a mostani életemből. Azt hiszem elkezdtem öregedni, de nem akarok sem felnőttes, sem érett lenni, az annyira nem passzol hozzám. Amikor csak eszebe jut, hogy na egész felnőttes vagyok, kedvem lenne kifutni a világból. Ez elég szomorú, főleg mivel a nálam jó pár évvel fiatalabb párom is agyérgörcsöt tud kapni attól, hogy mennyire nem megy nekem a komolykodás.
- Te ezt nem értheted, amíg nem iszol bele.
Lehellem utolsó erőmmel. A fejem tiszta vörös, és vállalva a kockázatot, hogy a vacsorám megharap, én is felvágyom, és bekapok egy falatot. Nem segít a torkomon, de az íze nagyon ott van.
- Lehet, hogy azért ilyen erős az ital, mert éppen kutyát eszünk, és így rejtik el a gyanakvásunkat. Leitatnak. Mondjuk megéri, a kaja jó, akkor is, ha éppen Buksit esszük. Buksira!
Emelem fel a poharam, azonban most már óvatosan égetem végig a torkomat. Jobb is, mint lendületből.
- Ugye tudod, hogy ez az ital mocskosul vállalhatatlanná tesz majd minket?
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. február 18. 22:04 Ugrás a poszthoz

Polgármester úr

Még senki se mondta nekem, hogy örül annak, hogy nem tanultam tovább. Furcsa, mert eddig arra vártam, hogy ezt valaki kimondja, most viszont, hogy kimondta, már nem hangzik olyan nagyon jól. A közeli családom – már akiket annak tekintek – jó fejek voltak velem mindig, azt mondták, eljön majd az az idő, hogy rátalálok az utamra, és kitalálom, hogy mit szeretnék csinálni, addig pedig nyugodtan bontogassam a szárnyaimat. Azonban tudom, hogy titkon remélték, néhány hét után azért visszamegyek, ha nem is nappalin, de legalább estin a suliba. Talán azt is kellene, ha nem esik ennyire jól az, ha valaki örül neki.
- Valahogy úgy.
Mondom ki végül a reakciómat rá zavartan. Elég hülyén hangzó reakció, és nyílván a széles vigyorom hozzá is elég béna, de én már csak ilyen vagyok, bénáskodom.
- Szerintem jól áll magának. Sokan azt hiszik, hogy egész nap csak morog, de nekem nem úgy tűnik.
Jó, ez most elég bénán hangzott, de legalább nem mondtam ki a kolléganőm nevét, aki egy ilyen miatt nem, de az ötödik után már lehet, hogy repülne. Én a századik sértő megjegyzése és kavarása után már nem számoltam a dolgot. Valamiért jól fekszik, vagy alulról tolják vagy felülről húzzák, vagy éppen minden együtt. Az meglepte, amikor éppen engem szidott csak úgy, mert olyan kedve volt, és én megköszöntem neki. Arra nem nagyon tudott mit lépni.
- A segítségemre?
Erre valahogy nem számítottam, és igazából nem is tudom, hogy miben kellene. Talán elfelejtett cukrot is belebegtetni, és azért kellenék. Erre gondolok elsőre, ám amit mond, az meglep.
- Gondolja, hogy én alkalmas lennék erre?
Mármint persze, alkalmas lennék, de hát én homokszem vagyok a sivatagban. De ha úgy gondolja, hogy ilyennel megbízhat, hát akkor egész biztos, hogy maximálisan be fogom bizonyítani neki, hogy jól választott.
- Gondolom fontos szempont a hűség, a megbízhatóság és az, hogy ügyesen forgatja a kártyáit. Olyanokat szeretne, akikkel lehet számolni és nem csak a vatta szerepét tudják ellátni.
Pont azért, mert navinés voltam, jó az emberismeretem. Hiába vagyok alapvetően egy vidám kis hülyegyerek a külvilágnak, aki ezer wattos vigyort villant, pontosan látom az ördögöt is a részletekben.
- Köszönöm.
Szerénykedhetnék, hogy ugyan, én nem vagyok olyan, meg nem kell, de ez nem igaz. Claire és én összeköltözünk, ő még iskolába jár, de óhatatlanul is megnő a fogyasztásunk, így a kiadásaink is emelkedni fognak, nekem pedig jól jön a pénz, hiszen gondolnom kell a jövőre is, nem maradhatok örökre tinédzser.
- Nem szeretném tovább zavarni. Gondolom még sok mindent szeretne elintézni, én pedig kéznél vagyok mindig.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. május 9. 21:38 Ugrás a poszthoz

Robert

Más érzés ebédet venni a büfében vagy rendelni valamit a közeli étkezdékből és más az, amikor otthoni ízeket hozol. Jól esően simogatom a pocakom, amikor a helyem felé sétálok vissza. Még szerencse, hogy ma egy olyan szép, mélykék inget választottam, ami nem mutatja azt, hogy mindenhol dagadok. Bizony, ha eszem, és én eszek, akkor olyan vagyok, mintha hónapok óta a szívem alatt hordanám a jövőt. De ez egy részt nem lehetséges, másrészt nem is lenne jó móka, hiszen egyelőre én vagyok az, aki alakulóban lévő családunkban pénz keres, és jelenleg én tartok el egy iskolás lánykát. Persze volt róla szó, hogy Claire dolgozzon, de egyelőre úgy voltunk vele, hogy álljon rá arra a szervezete, hogy korábban kel, mert a faluból jár be iskolába. Ez most a megszokás időszaka, aztán majd tovább gondolkozunk. Viszont a kaja jó volt, határozottan jól választottam, amikor a sok veszekedés és hullámvölgy után is bevállaltam a kapcsolatot vele. Épp ezen elmélkedek, amikor megállítanak, és pecsétet követelnek tőlem.
- Helló.
Ennyit tudok meglepettségemben kinyögni, miközben nézem a másikat, majd nagyon lassan bólintok kettőt. Nem, csak úgy nem adok rá pecsétet, mindenképpen kellene a magyarázat. Oké, bővült kicsit a feladatköröm, meg a fizetésem is, de nem annyira, hogy azonnal elkezdjek hülyeségeket csinálni. Nem. Fiatal vagyok, meg néha az a tipikus "hülyegyerek", mindenből képes vagyok viccet csinálni, de pont ezért is jó ez a munkahely, mert rákötelez arra is, hogy komolyan vegyek dolgokat. Ha mondjuk az előkészítőbe mentem volna, akkor biztos, hogy örökre gyerekes maradok. Ezzel persze szerintem nincs semmi baj, de az asszony tudom, hogy több komolyságot vár tőlem.
- Oké, itt.
Nyitom ki a polgármesteri titkárság ajtaját. A titkárnő szokás szerint betegszabadságon van, "meglepő" volt, amikor reggel már mosolyogtak. Sokan azt hiszik, hogy átok ide bejönni, és helyettesíteni őt, pedig nem, én nem bánom, amikor itt vagyok. Szeretek itt lenni, mert sokkal gyorsabban telik az idő, mint lent a recepción, ahol néha már azzal szórakoztatom magam, hogy Ashnek küldök zavarbaejtő üzeneteket.
- Szóval, miről lenne szó?
Pillantok rá kérdőn, az asztalnak támaszkodva, kezeimet a zsebembe csúsztatva.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. május 13. 20:38 Ugrás a poszthoz

Scar

Normális vagyok? Nem, dehogy. Ha az lennék, akkor most azt hiszem, szörnyen szégyellném magam, mert akkor olyanná váltam volna, aki sosem akartam lenni. Nem. Én az a fajta ember vagyok, aki a világ egyik legnagyobb troll nagypapája leszek majd. Hajtom a fiatal lányokat, megviccelem az unokáimat, és a gyermekeim folyton be kell, hogy járjanak az idősek otthonába, mert rendbontó leszek. Már látom is magam előtt, csodálatos életem lesz.
- Készen.
A munkám komoly, felelősségteljes, olyan, ahol fedhetetlennek kell lennem. Éppen ezért készülök arra, hogy egy bevásárlóközpont elől vagy belőle - mindegyikben máshol van - elemeljek a szőke lánykával egy bevásárlókocsit. Igen, ez pont olyan, ami nem összeegyeztethető a munkakörömmel, ahogy az sem, hogy a vonaton visszavigyem Bogolyfalvára, majd az iskola folyosóin ebbe toljam a kisasszonyt végig a folyosókon titkosügynöknek öltözve. Minden lesz nálam, napszemcsi, vízipisztoly...
- Aham, azt. Akkor azt hiszem egy kicsit tovább kell utaznunk. Itt van Tecsó, meg most egyre többet hódít a Spar, csak ott meg az eladók mindig olyan bunkeszok, kivéve a Keletinél lévőben, ott nagyon aranyos nők dolgoznak, mindig udvarolnak nekem.
Imádok oda járni, ha a fővárosban járok, oda mindig betérek. Nem számít, hogy nyitás után pár perccel vannak-e, vagy épp zárni készülnek, mindig nagyon édesek velem. A nagy embertömeg azonban úgy hozza, hogy kicsit elsodródunk egymástól, így amikor megint Scar mellé érek, a pracliját a sajátomba csúsztatom, és magabiztosan megfogom. Még a végén elveszünk itt.
- Válassz valamit, ami itt is vagy.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. május 13. 22:37 Ugrás a poszthoz

Scar

- Igazából Tesco, csak senki sem hívja úgy. Sok megnevezése van, mint a Tecsó, de van, aki Tesónak meg Taxónak. Szóval van itt magyar kreativitás.
Visszaszorítom a kezét, és épp csak kimentünk, máris tesz egy megjegyzést. Olyan, mint Chicago. Ezen muszáj nevetnem. Van benne valami, ha csak az emberekre nézek.
- Őszintén vágnak magyar arcot. Anyám is mindig így néz ki.
Nekem nem meglepő egy a búvalbarmoltság, ami itt az emberekben van. Én szívesen mutogatom a fogsoromat, nem, nem vicsorogva, mosolyogva. Rendszeresen mosolygok mindenkire. A metróhoz lefelé is, így nem egyszer kaptam már csodálkozó és lenéző pillantást is, mert mi jogom van nekem itt mosolyogni, mert itt olyat nem szoktak az emberek. Ha valaki nevet, azon meg megbotránkoznak. Furcsa hely ez a Magyarország, gondolom furcsább szemmel még inkább.
- Óóó és akkor még nem is jártál a legzűrösebb környéken, de nem is ma lesz az, amikor elmegyünk oda. Nem szabad mindent ellőnünk egyszerre.
Bár itt már kevesebb ember van, de nem engedem el a kezét, kivéve, ha ő kirántja mondjuk. Nekem jó így, legalább rajta tarthatom a szemem, nem kellene elvesztenem egy diákot. Mert én felelősségteljes felnőtt vagyok. Hahahahahaaa...
- Van egy a közelben, egy bevásárlóközpontban. A legjobb pedig, hogy az oldalsó kijárata pont a Tecsó mellett van, vagyis simán ki tudunk jönni vele, ha éppen nem figyel éppen senki. Nem hinném, hogy az őrökkel akkora gondunk lenne.
Vagy nem érdekli őket, vagy nem olyan gyorsak, mint mi. Úgy érzem, hogy eltulajdonítani egy bevásárlókocsit sima ügy. A hajléktalanoknál is szokott lenni.
- Nem csak egy kocsit szerzünk ugye? Mármint vehetnénk chipset is, meg ilyesmiket.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. május 21. 15:34 Ugrás a poszthoz

Lady Walmart Kiss

- Két tescoból ki vagyunk tiltva az öcsémmel, mert rodeóztunk a kocsikkal.
A legszomorúbb pedig, hogy ebben a mondatban nincs egy cseppnyi megbánás sem. Sőt, nagyon büszke vagyok a teljesítményünkre. Emlékszem, anyám a plafonon volt, annyira mérges volt, amiért véleménye szerint megaláztuk őt, hogy nem volt hajlandó két hétig hozzánk szólni. Olyan szinten nyugodt két hetünk volt, hogy azt elmondani sem tudom. Mivel megsértettük, azt mondta nem bír velünk egy légtérben sem lenni, ezért Bence meg én egész nap kalózosat játszottunk, fára másztunk és közben tömtük magunkba az édességet. A hetedik nap környékén jöttek a nagyiék, akik instant agyérgörcsöt kaptak attól, hogy édességen és chipsen élünk, és próbáltak leszoktatni minket. Utána költöztek át hozzánk, és nekik köszönhetjük, hogy felnőttünk.
- Azért itt a vennin van a hangsúly.
Rosszalkodni fogunk, de azért lopni nem. Nálam is van egy határ, amit nem vagyok hajlandó átlépni. Bármikor elkötök egy bevásárlókocsit, de nem vagyok hajlandó lopni. Hoztam magammal pénzt, meg van bankkártyám is.
- Húúú van egy chips, nem tudom mi a neve, de olyan íze van, mint a macskakajának.
Igen, erre már. Szerintem nincs olyan gyerek, aki nem kóstolta még meg azt, hogy mit adnak az állatoknak otthon enni. Különben is, mennyi voltam, talán négy vagy öt, szóval pont a kísérletező korszakom közepében találtak meg az ilyen ötletek.
- Itt átmegyünk.
Húztam magam után a zebránál. Mivel kezd késő lenni, jobban oda kell figyelni, hiába van zöld nekünk, egyre több az elmebeteg, akikkel vigyázni kell, mert nem tartják be a szabályokat, azt meg nem szeretném, hogy elkaszáljanak minket, mert akkor tutira visszajövünk szellemként riogatni a tescoban vásárlókat. Mókás lenne, de nem minden áron.
- Ugye tudod, hogy ha elkapnak, akkor kirúgnak, és akkor neked kell majd eltartanod. Csak szólok.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. május 27. 10:52 Ugrás a poszthoz

Miss America

- Az öcsém nagy arc. A nagymamának elég sok kihívást jelentett. Azt mondta, hogy egy nap az sem lepné meg, ha az öcsémet valaki máglyán akarná elégetni, mert hogy olyan rossz. Nos, van benne valami.
Persze engem sem kellett félteni, kivéve a Durmstangos idők alatt, ott eléggé csendes és szótlan lettem, de szerencsére most már az sem több, csak némi rossz emlék, egy kellemetlen légypiszok, amit mostanra már egyetlen suhintással sikerül eltüntetnem. Ez pedig így van jól, nem tudom, hogy ki lennék ma, ha akkor kényszerítenek az ott maradásra. Azt hiszem, beleőrültem volna, vagy olyanná váltam volna, mint azok, akik egykor engem bántottak.
- Nagyon helyes. Hoztam egy csomó pénzt magammal, úgyhogy kikészíthetjük a szervezetünket.
Pont így is terveztem ezt az estét, sőt éjszakát, mivel vissza csak hajnalban indul vonatunk, és addig sem árt, ha valami melegen tart minket. Közlekedési eszközünk amúgy is lesz hamarosan, és van a közelben biztos valami park, ahol eltölthetjük az unalmas óráinkat.
- Tudok árva kiskutyásan nézni, meg hálás kiskutyásan, még vakkantok is, ha kell. Jó nem, azért ahhoz már nagyon kétségbeesettnek kell lennem. Amúgy meg ne nézd le, pont jó ahhoz, amire nekünk kell.
Szegény épület, Miss America eléggé beszólt neki, de nyilván nem ő az első, így talán nem fog ránk dőlni bánatában. Inkább csak lendületesen folytatom az utam, fel a lépcsőkön, időről-időre bevárva a lányt is. Mindig rohanok, ez a hátránya, ha valaki ilyen hosszú lábakkal bír megszületni és ehhez még lendületet is párosítottak.
- Na szóval, válaszd ki a kedvencedet, aki innentől a kicsikénk lesz.
Nagy diadalmasan átnyújtom neki a magyarok csodaérméjét. A mozdulatsor nélkül nem nagyon szokott családi bevásárlás történni. A százas a lány kezében, aki elszaladhat és kiválaszthatja, melyik kocsi legyen ma a társuk a nagybevásárlásnál. Csakhogy ez most nem csak egy múló kis kaland, hosszú távra terveznek vele, és ha megvan, hogy ki legyen az, aki elkíséri őket, akkor megkezdődhet a nagy bevásárlás.
- Rád bízom magam, Scarlett, válassz hozzávalókat a ma éjszakához.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 3. 09:25 Ugrás a poszthoz

Szkárlet

- Lehet, bár tudod, én nagyon jó vagyok titoktartásban.
Büszkén húzom ki magam, mintha ez valami szupererő lenne. Néha tényleg úgy vélem, hogy az, amúgy. Mostanában mindenki olyan könnyen vesz mindent, mintha nem kellene egymást tiszteletben tartani. A munka erre is jó volt, hogy megtanultam, milyenek is a felnőttek, és hogy tudjam, én sosem akarok teljesen felnőni.
- Nem tudom, hogy akarok-e válaszolni erre a kérdésre.
Néztem rá a lányra úgy, mintha legalább azt kérdezte volna, hogy nem akarok-e még egy hullát elrejteni, és ne féljek, nem lesz belőle baj. De a hulla elásásából általában baj lesz, ahogy abból is, ha elkezd az ember pénzt szórni, most viszont azért jöttünk, hogy ezt tegyük, és hogy szórakozzunk, szóval nem hiszem, hogy olyan nagy probléma lenne abból, ha bólogatnék a válaszhoz, és lám bólogatok is, sőt mi több, előhúzok még négyet, engedve a lánynak, hogy annyit vegyen el, amennyit csak akar.
- Scar?
Fogalmam sincs, hogy mit csinál, kicsit olyan, mintha nem tudná, hogyan kell ezeket a kocsikat használni, de az lehetetlen. Nézem őt, és próbálok rájönni a logikára, ám végül inkább csak nézem, hogy mit ügyködik, és érzem, hogy némiképp zavarba jövök a ránk szegeződő szemektől. Ne vessen meg senki, én amúgy navinés voltam, szóval a nagy arcom mögött rendre zavarba jövő kisfiú vagyok.
- Óóó.
És igen, megvan, már értem, hogy mit akar. Nem jó neki az épp soron következő, ő inkább egy másikba habarodott bele. Teljesen logikus, hiszen jól kell választania, mert ez a kocsi most olyan lesz nekünk, mint a szerelemgyerekünk. Hazavisszük, és bizony kulturális programokra vonszoljuk el, meg tanórákra, és ha unatkozunk, hát rodeózni fogunk vele a faluban. Már látom is, ahogy szőnyeg szélére állítanak emiatt. Közben persze segítek is neki, szépen húzom ki a kocsisort, akik felett egy lélekként ott lebeg a tény: „Nem nyertetek”. Mert ez van, ők nem voltak olyan jók.
- Igen, látszik, hogy jó ízlésed van. Sehol egy kopás, sehol egy karc. Büszke vagyok rád Scarlett.
Olyan jelentőségteljesen és tiszteletteljesen ejtem ki ezeket a szavakat, mintha legalább elnöknek nevezném ezzel ki. Talán a világ is jobban járna, talán nem, ki tudja, de én most őszintén örülök, hogy a legideálisabb választást találta meg. Amikor viszont kiejti az utasításokat a száján, mert hát utasítások azok, akkor egy kicsit felvonom a szemöldököm.
- Ejj asszony, mindjárt előtör belőled a házisárkány.
Mordulok egyet, mint ahogy a jó férjek szokták, majd szépen nekifeszülök, és mielőtt a nyugger biztonsági manusz meglátná, hogy mit csinálok, nekiállok visszatolni a sort. Bevallom, húzni sokkal könnyebb volt, én meg nem auror vagyok, csak egy portásfiú, így nincsenek olyan bicepszeim, mint lenniük kellene. De visszatettem őket, Scar pedig kiveheti az érmémet.
- Igen, ettől félek én is, de éreztem, hogy nekem most kockáztatnom kell, és a kockáztatás egyik eleme az is, hogy rád bízom magam, így tehát, most ez következik. Rád bíztam magam.
Szó szerint olyan ez, mint amikor valakinek tőrt adsz a kezébe, hogy meglásd, bízhatsz-e benne. Mi a legrosszabb, ami történhet? Kinyír? Valószínűleg.
- Na szóval. Szerezzünk be mindent. Mondjuk valami péksütit is, mert felfordulok menten.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 14. 19:52 Ugrás a poszthoz

Álekszándrá

Azt hiszem elmondhatjuk azt, hogy furcsa napokat élek, és azt is, hogy ezt nem tudom kivel megbeszélni. Claire-rel próbáltam, de nem igazán tudtam hogyan is legyen el, mostanában mellette is kicsit furcsán érzem magam. Lehet, hogy csak az idő teszi. Nem tudom.
Egy ideje azt hiszem, unottá váltam. Hiányoznak a gondtalan diákévek, amikor Ellával mókáztunk, amikor nem éreztem, hogy bármi gondom lenne. Kiégtem volna? Ilyen fiatalon? Az elég szomorú eset lenne. Vonz a gondolat, hogy a mostani életemet hátrahagyjam, lehetnék például gigolo, vagy bármely rokonszakmája, kísérhetnék idős hölgyeket színházba és beszélgethetnék velük művészetről, történelemről. Jó életnek hangzik, de az se az igazán. Éppen nagyon sajnáltatom magam, amikor a semmiből - pontosabban a kinti napfényből - besasszézik ő. A nő, aki egy kis mosolyt csalhat az arcomra.
- Na hála Merlinnek! Már éppen kezdtem úgy érezni, hogy itt halok meg menten az unalomtól.
Mostanában időm nagy részében a polgármester mellett vagyok, kisebb részben pedig itt, de mivel itt jelenleg egy tanuló dolgozik, akinek ilyenkor mindig órája van, ezért ilyenkor én vagyok itt.
- Ha lehetne, most megcsókolnálak.
Mondom őszintén, és valóban így is gondolom. Meg van kötve a kezem, meg úgy mindenem, és eddig nem volt bajom vele, de mostanában ez valahogy átalakult. Azt hiszem, élni akarok még, és ez nagyon ijesztő, de nem merem elmondani senkinek, mert én akartam annyira, hogy Claire-rel végigvigyük a dolgokat, még ha nem is ment minden egyszerűen. Vele akartam lenni, és jó is volt, és jó is, csak most valahogy nem elég, és nem értem, hogy miért nem. Inkább veszek egy szeletet, és jó nagyot harapok belé.
- Imádom, imádlak. Komolyan.
Egy kis flört talán nem tiltott, amúgy sem hiszem, hogy komolyan venne, mármint tudja, hogy barátnőm van, tudom, hogy az ő szerelmi élete se unalmas. De mégis, jól esik rákacsintani, és megsimítani a karját. Másfajta bőr, egy más nő bőre, ennyi.
- Képzeld, tegnap megállított egy férfi, hogy adjak infókat a polgármesterről, jó pénzért persze. Jó, mi?
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 16. 17:30 Ugrás a poszthoz

Leximexi

- Már meg sem halhat az ember tisztességesen? Milyen világban élünk?
Mű felháborodással forgatom meg a szemeimet, és esek összébb a székemben, mint valami rongybaba. Persze ez csak móka, egy perccel később már széles vigyorral ülök fel, és gyermekien ártatlan arcot vágok. Nézem egy kicsit a lányt, a szemeit, melyek kacéran csillognak, és melyek kiváltják az én szememben is a csillogást. Nem tehetek róla, imádom a lányokat, imádom ezt a példányt is, ahogy imádom Ellát, Karinát, Scarlettet. Szeretném megtenni. Izgat és érdekel, hogy milyen a csókja. Egy méregkeverő utolsó, halálos ajakérintése. Imádom, ahogy kihívóan, zavar nélkül néz, és ahogy a bőröm bizseregni kezd, mert érzem, hogy zavarba tud hozni. Lekötöttem magam, azt mondtam, erre vágyok, azt hittem a Szendrei – Simfel párossal töltött intenzív időszakom után én egy Claire féle nyugodt és könnyed kapcsolatra vágyom, de félek, jött most egy másik kis boszorkány, és megzargatott bennem valamit.
- Jaj te nő!
A zavar nem ütközik ki rajtam, ahogy az sem, amit éppen gondolok – még szerencse! – így, csak elkapom a kacsóját, és nyomok rá egy nagy, cuppanósat. Mást is tennék, de a nagymamám arra tanított, hogy mindent lát és mindent hall, és tudni fogja, ha egyszer is megcsalok valakit, és akkor aztán lesz nekem nagyon rossz világom. Nagyon hiteles volt, annyira, hogy én még most is elhiszem, hogy erre valóban képes lenne. Különben is, nekem csak egy kis szórakozás hiányzik, ennyi, semmi több, és azt meg szavakkal megtehetem, és majdnem olyan jó. Lenyelem a maradék sütimet, de közben elkezdek bólogatni.
- Adtam. Azt mondta, gondolkozzak rajta az ebédszünetemig, hát gondolkoztam, megvitattam Oszkárral a problémát, ő meg megállapította, hogy a plusz pénz mindig jól jön, így voltam olyan kedves, hogy információkat szolgáltattam róla.
Persze előtte kiszemezgettük azokat, amik érdekesek, de nem járnak semmilyen kockázattal vagy csak nagyon minimálissal, de az információ nyomon követhető, így aztán most útjára indítottuk a dolgot.
- Szerinted valaki a helyére pályázik?
Nekem ez volt az első gondolatom, a második meg az, hogy akkor megszívta, mert ez nem egy olyan hely, ahol ezt csak úgy meg lehet csinálni.
- Mekkora egy alpári bunkó barom!
Teljesen fel vagyok háborodva, mert azért ez durva. Kihasználja egy diáklányát, majd közli vele, hogy a barátnőjébe szerelmes? Hát ez azért tényleg elég bunkó dolog tőle, és akkor még finoman fejeztem ki magam.
- Szóval én nem vagyok pasi? Kössz, pedig még el is gondolkoztam volna az ajánlatodon.
Nem, amúgy a házasságon még nem gondolkoztam el és nem is gondolkoznék el, de nem bírom, ha egy lánnyal így bánnak, ez hallatlan.
- Viszont hozzám bújhatsz a munkaidőm utolsó húsz percében, aztán elmehetünk valamerre.
Jelenleg ennyit tudok nyújtani neki, ölelő karokat, de néha csak ennyire van szükségünk.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 17. 12:24 Ugrás a poszthoz

Szösszencs bomba

- Ti elég furák vagytok. Mármint belőletek előtör a sárkány. Én navinés voltam, de sosem éreztem, hogy előtörne belőlem az unikornis. Mondjuk hála Merlinnek, mert piszok szúrós lehet egy unikornis szarva.
Szép is lenne. Egy éjjel fekszek az ágyacskámba, szuszogok én is, mint a szobatársaim, érzem, hogy mocorog a hasam, arra tippelek, hogy elcsaptam a gyomrom – ami nálam esélyes is – aztán egyszer csak fogja magát, azt keresztül szúrja a hasam a kitörni készülő unikornis szarva. Na nem, biztos, hogy nem akartam volna ez, meg ide se járni. Viszont lehet, hogy valakivel megtörtént ez a múltban, és azért kampányoltak egy időben azért, hogy az unikornis helyett a méhecske legyen a házállat. Mondjuk, inkább egy méh csípjen meg, mint egy unikornis, szóval teljesen jogos a történet.
- Kaját. Leginkább. Meg van persze olyan, hogy kerti grill, meg napágy, meg számítógépes játékok, de úgy vélem, nekünk a rágcsálnivaló és az alkoholizáláshoz nélkülözhetetlen alkohol és üdítő szükséges. De ha éppen egy kerti grill vonzz, megnézhetjük azt is.
Persze van itt még sok más is, háztartási eszközök meg elektronikai cuccok, de szerintem ez most pont nem izgat minket. Viszont nem a végén kéne távoznunk, mert akkor sokkal feltűnőbbek leszünk, és nehezebben szerezzük meg a kocsit, pedig most, hogy már megvan a tökéletes, már csak a beltartalmát kell megtalálnunk, és már suhanhatunk is a kicsi kocsinkkal a pesti éjszakába. Szóval nekiindultunk a soroknak, el a könyvek mellett, pedig lehet hajnalra kellene valami gagyi könyv, amivel ébren tartjuk magunkat, és amit hangosan felolvasva nevethetünk és vitatkozhatunk. Vannak mostanában sokan ott a polcon, akik erre a sorsra érdemesek, még csak nagyon gondolkozni se kellene. Viszont a szemüvegeknél lefékeztünk, és mire feleszméltem, Scar már magára is aggatott egyet.
- Óóóó te szent szalamandra. Ki a bánat húz fel ilyet? Ez ocsmány! De persze te nagyon szexi és vonzó és káprázatos vagy benne, és wow, sose vedd le, vagyis de, mert ráadásul még drága is, nem csak csúnya.
Nem hinném amúgy se, hogy megvenné, de viszont azért büszke vagyok magamra, mert a kezdeti nevetős kiakadásomat azért egy bókkal folytattam. Bohókás volt, de jól állt neki, és tényleg volt benne valami rejtett báj. Nekem pedig muszáj volt nevetnem, és egy cicás keretet felvéve viszonyoznom a dolgot.
- Ezeket amúgy valakik tényleg hordják?
Fordulok felé kérdőn, miközben folytatjuk az utat, de csak addig, amíg meg nem érkezünk a gyerekjátékokhoz. Ja tényleg, ilyenek is vannak itt, már el is felejtettem. Elengedve a kocsit én is közelebb sétálok, és leguggolva nézek szembe a lánnyal, akit leterítettek rohamosztagosok.
- Kiszabadítsalak hercegnő, vagy inkább maradsz velük a szőrös talpam helyett?
Érdeklődök, és egyben el is árulom, hogy pontosan tudom, mik ezek.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 18:58 Ugrás a poszthoz

Adjatok nekem is kaját. Éhezem. Sad Sad Sad
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 19:03 Ugrás a poszthoz

Juhúúú, mindent kérek. Cheesy

Hölgyem, tetszik látni a képem? Még keresem az igazit, de...ja Cheesy
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 19:11 Ugrás a poszthoz

"Eladó, kiadó"? Mi?

Megvan, én csak éppen most nagyon barátkozom, mert szörnyen el vagyok hanyagolva. Rolleyes
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 19:24 Ugrás a poszthoz

A szívem folyamatosan foglalt. ._________.

Eddig nem féltem, de most már... nem tudom. O_O
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 19:36 Ugrás a poszthoz

*Elkapja Scar kezét.* Nanáhogy, egyedül nem is mernék menni.

Jaj Sárközi kisasszony, maga...maga...  Kiss
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 19:51 Ugrás a poszthoz

Óóó bátor vagyok én, de így viszont foghatom a kezed.  Rolleyes Love
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 20:09 Ugrás a poszthoz

Én bátor vagyok, elmegyek, és viszem magammal Scarletet. (Vagyis ő bátor és ő visz engem, de pszt.)
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 20:38 Ugrás a poszthoz

És milyen puha a keze! *______*
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 21:00 Ugrás a poszthoz

Ma mindenki pizzázik?

Szép estét, hölgyem! *tiszteleg*
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 21:14 Ugrás a poszthoz

Óóó értem, értem. Cheesy

Nem tudom eldönteni. Vagy nagyon fáradt vagyok, vagy nagyon aktívkodnék, bonyolult helyzet ez. És Ön?
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 23:25 Ugrás a poszthoz

Én hasznosan töltöttem az időt, hszeket pótoltam. *büszke* Aztán megnéztem, hogy fél ötkor kellene kelnem. *szenved*
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 18. 23:33 Ugrás a poszthoz

Nemszeretlek. Dehogynem  Love
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 22. 19:35 Ugrás a poszthoz

Lexa
Falatozó Gyorsétterem
Szombat este nyolc

Mivel hétvégén egy az egyben az olasz konyhának hódolhatunk, már ami a Falatozó kínálatát jelenti, így természetesen szombat este hol máshol lehetnék, mint ott. Egyedül jöttem, egy kétszemélyeshez foglaltam, mert elég nekem azt egyedül is elfoglalnom. Sajtgolyókat és mediterrán tésztasalátát rendelek, meg spagettit és desszertnek banános tiramisu splitet. Farkas éhes vagyok, mert most, hogy kimondtam, és valószínűleg utál éppen és a lakásomat zúzza porrá, farkas éhes lettem. Napok óta nem ettem, így most egy egész hetet kell pótolnom.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 22. 19:52 Ugrás a poszthoz

Lexa *-*

Közel állok hozzá, hogy lecsapom azt a valakit, aki a kajámba turkál, de aztán látom, hogy ki az, és mégsem teszem, mert nőt megütni bűn. A cuppanásra elmosolyodom, és viszonoznám is, de addigra már olyan furcsa szögbe kerül, hogy abból nem csak egy puszi lenne.
- Mennék, de hosszú nap volt. Túlóra.
Önként mentem be dolgozni, mert nem akartam otthon lenni, elég volt a mai reggel. Helyette megcímeztem előre egy csomó borítékot, segítettem két irodát arrébb költöztetni, meghallgattam mások problémáit, és elfáradtam. Hazamentem, de nem voltam otthon két percet sem, és máris jöttem el. Szívtelen vagyok, de nem akarok ott lenni.
- Ettél már valaha banános tiramisu splitet? Az valami mennyei. De mondjuk ha arra iszol, hányni fogsz.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 22. 20:09 Ugrás a poszthoz

Lexácska *-*

- Kell a pénz, tudod, hogy van ez.
Bár mondjuk pont neki mondtam azt, hogy egy időre elég zsét kaptam egy fickótól, aki úgy véli, elárultam a főnökömet neki.
- Vagy legalábbis a látszat. Meg kell keresnem a pénzt a gyerekeim egyetemére, nem kellene, hogy az apjuk példáját kövessék.
Én nem tanultam tovább, csak egy alapom van, nincs se szakmám, se diplomám. Ez elég kellemetlen, most már, de milyen lenne már, hogy ennyi idősen elmegyek egyetemre? Mondjuk azt hiszem, idősebbek is járnak oda.
- Sajnálom, hogy elvettem a kedved a lerészegedéstől, de tudod mit? Rendelek neked egyet, sőt, ha kérsz még valamit, akkor azt is, kellene enned valami rendes kaját.
A mai lányok nem igazán szeretnek normálisan enni, pedig pont az lenne az étel lényege, hogy rendesen egyél.
- Ismerem, mint a tenyeremet, de kaja után elidegenvezetősködök neked, elmesélem a mocskos szerelmi afférokat és drámákat, melyek a faluhoz köthetőek. Na mit szólsz?
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 22. 20:22 Ugrás a poszthoz

Lexácska

- Dehogy, nem akar gyereket.
~ Tőlem legalábbis biztos nem, hiszen éppen most csomagolja össze a cuccát.~
- Csak folyton megkapom, hogy jobb lett volna, ha tanulok, meg, hogy elmehetnék levelezőre, vagy ilyesmi. Szerinted is azt kellene? Félek, hogy megbánom, hogy nem tanultam tovább. Tudod, egyetemi bulik, egyetemista csajok, akiknek nagyon kell a jegyzeted. Izgalmasan hangzik.
A végére már mosolygok is. Az egyetemista lányok kifejezetten széppé teszik az elképzelést, hogy megint iskolapadba üljek.
- Meg aztán akkor emelkedne a fizetésem is. Ide protekcióval kerültem be, ki tudja, mi lesz, ha valakinek elkezdem bökni a csőrét. Meg aztán imádom a lakásomat.
Persze nem maradhatok ott a végtelenségig, Simfelék így is éppen túl rendesek velem, és tudom, hogy egy nap majd tovább kell állnom onnan. Azt remélem, hogy még nem most lesz, de ki tudja.
- Szerzek neked kenyeret.
Simán képes vagyok rá, szinte észrevétlenül intézkedem is, azzal, hogy amíg lerakják elé az ételt, én üzenek a vörös lánynak, hogy hozzon nekem kenyeret.
- De csak akkor, ha izgalmas a tét. Mit ajánlasz, Sárközi?
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 22. 20:49 Ugrás a poszthoz

Leximexi

- Ne bántsd.
Kérem csendesen. Tudom, hogy nem szereti Claire-t, mondjuk nem tudom, hogy miért, de tudom, hogy nem, érzem rajta, folyton megjegyzéseket tesz rá. Nem vagyok benne biztos, hogy lenne bármi oka rá, inkább csak úgy érzem, hogy mondjuk ránézett, és valamiért nem volt neki akkor éppen szimpatikus. Nem kizárt, hogy így történt a dolog.
- Azt hiszem, megpróbálom, de csak úgy, ha magamtól bejutok, ha nem, akkor nem nekem való a dolog. Viszont szakot választani segíthetnél, mert fogalmam sincs, hogy mire lehetek alkalmas.
Nagyon sok minden érdekel, de nem tudom eldönteni, hogy mégis mi az, amit a többinél sokkal jobban szeretnék megismerni, és amiben később akár még rendesen - protekció nélkül - dolgoznék is.
- Nappal húgom...
Nem fejezem be a jól ismert mondást, mert még a végén elvetem azt a bizonyos sulykot, de tetszik a gondolat, hogy belógassam a bulira, meg az is, hogy fejen állva vedel, de ezt nem merem elmondani neki, nem kell nekem őt biztatni.
- Meztelenül?
Látványosan rápillantok a dekoltázsára, majd szélesen elhúzom az ajkaimat.
- Legyen. Vigyázz, kész, rajt!
És ezzel el is indult a verseny, én pedig, mint aki erre született, neki is állok habzsolni.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. június 22. 21:11 Ugrás a poszthoz

Leximexi

A verseny félidőben el is dől, szerencsére, mert ha nekem kéne vetkőzni...igazából nincs benne semmi, vetkőzöm, engem Ella vett itt a szárnyai alá, szóval képzelhetjük, hogy milyen vagyok. Elégedetten dőlök hátra.
- Háh, akkor meztelenül etetheted a kacsákat is.
Erre a végszóra pedig meg is érkezik a kenyér, méghozzá, Miss Simfelnek köszönhetően. A lány mosolyogva és integetve közeledik felénk egy nagy szatyorral, ami látszik, hogy jól meg van pakolva.
- Jössz nekem eggyel.
Borzolja össze a hajam, majd széles vigyorát el se rejtve nyújtja a kezét Lexa felé.
- Karina vagyok, az értelem az életében.
Ő tudja, sőt gyakorlatilag az erkélyről premier plan nézhette végig az egészet. Két sajtgolyóm bánja első körben azt, hogy elhozta ezt a szép kis csomagot nekem. Sokáig viszont nem marad, csak piros rúzsával nyom egy rúzsfoltot az arcomra, és már távozik is.
- Ő a fogadott nővérem.
Bökök a fejemmel utána, miközben megpróbálom leszedni a rúzst az arcomról.
- Szóval összefekszel a tanároddal?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Lasch Ervin Balázs összes hozzászólása (143 darab)

Oldalak: « 1 2 [3] 4 5 » Fel