Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Első tanítási nap, ez volt Karina első napja az iskolában ismét, amióta visszatért Grönlandról és berendezkedett. Idén is a másodikosok padját fogja koptatni illetve a pálcás varázslatokat igyekszik majd elsajátítani. Reméli nem fog mindent felrobbantani csak a suhintásai végett, varázsige nélkül.
Ma pont volt egy lyukasórája, ezért gondolta, elsétál a trófeaterembe, hogy körülnézzen arra. Ez mind szép és jól hangzott a lány csinos kis buksijában, csak egy gond volt, a fejetlenség folyosóján kellett keresztül haladnia ahhoz, hogy a leghamarabb eljusson a trófeaterembe. Természetesen mehetett volna körbe is, de akkor nem lenne Karina, Karina.
Egy világoskék színű farmerrövidnadrágban, fehértrikóban és egy a derekára csomózott fekete-lila kockás inggel trappolt végig a folyosón, könyveit mellkasához szorította, közben folyamatosan figyelte az utat, hogy nehogy eltévedjen. Már jól ismerte a folyosó adottságait, de nem igazán törődött vele, nem gondolta, hogy majd pont őt érné egy esetleges balszerencse. Ugyan.
Karina gyanútlanul lépdelt, nem is foglalkozott semmivel, arcán pedig még mindig az a tipikus lemoshatatlan vigyor villódzott. Szerencsétlen szőke nem is sejtette még akkor, hogy mi vár rá abban a lyukasórában. Ahogy haladt befelé a folyosón körülötte összetört és szétfolyt bájitalok, pocsolyák és hasonló csapdaszerűségek várták a gyanútlandiákokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Ahogyan a folyosón baktatott, boldogan mosolygott ok nélkül. Nem törődve a körülötte lévő kiszámíthatatlanságokkal, ő csak ment és ment. Egészen addig, amíg egy ismeretlen srác hozzáért a vállához. Ha nem volt a fiún hosszú ujjú, érezhette, hogy Karina bőre hidegvolt, mint a jég. A szőkeség megbillent s meg is torpant egy pillanatra. Hirtelenjében elfelejtette, hogy, hogy is mondják magyarul a "Semmi baj"-t, így csak biccentett egyet. Gondolta elég egyértelmű volt a biccentése s tovább indult. Alig lépett ötöt, hatot, mire a fülét ismét a fiú hangja ütötte meg. Hirtelen megállt, megpördült a tengelye körül, s hatalmas kék szemeivel pislogott vissza, igyekezett megérteni, mit is kérdezett a srác, aki egyre közelebb és közelebb lépdelt felé. Mosolygott, majd a fiútekintetét elhagyva a kezében lévő apróságra pillantott. Ákos kezében az, az apró kulcstartó ékeskedett, amit még a tizenhatodik szülinapjára kapott, Karina a nővérétől, Berilltől.
- Igen. Enyém! - szólt megkönnyebbülve, nem hallatszott annyira az, hogy törte volna a magyart, viszont az akcentusa annál inkább érezhető volt. Nem is emlékezetett rá Karyn, hogy elhagyta volna. Talán akkor eshetett ki a zsebéből, amikor nekijött, Ákos. Megkönnyebbülve nyúlt a kis cukiság után.
- Köszön én nagyon. Hogy te megtalál nekem, kulcsartó. Én hálás. - igyekezte a lehető legjobban megértettetni magát a vele szemben állóval. Nem akart az angolnyelvhez folyamodni, csak akkor, ha semmi remény nincs arra, hogy megérti őt, Ákos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Október közepe felé már igen hamar sötétedik, Karina számára az este hétóra utáni hőmérséklet már közelített az optimálishoz, így nyugodtan kimerészkedhetett a szabadva. Egyedül ment, mert Dió igencsak el volt foglalva az egyik kiszemeltjével, ezért nem is nyaggatta a srácot azzal, hogy menjen vele sétálni. Majd télen. Így hát egyedül nekivágott a kis jégkirálynő a sötétségnek. Pálcáját szándékosan a kastélyban hagyta, hisz a bökdöséstől nem tudott sokkal többet vele kezdeni.
Kinn fújdogált a szél, nem volt meleg, de ez a szöszit egyáltalán nem zavarta, sőt élvezte. Lassacskán kiérkezett a stéghez. Világos volt, hisz a holdfénye megvilágította a környéket ez bőven elég volt ahhoz, hogy ő lásson. A korlátra könyökölt, felsóhajtott és a fodrozódó vizet bámulta, aminek a tetején megcsillant a holdfény. Itt volt az ideje, hogy kicsit játsszon a faggyal. Kezeit maga elé emelte s nem sokkal később egy hógolyó jelent a markában. Azt szépen formázgatta, egyengette, amíg egy fókát nem formált belőle. Gyerekes mosoly húzódott az orra alatt, mert tetszett neki, amit ott leművelt.
Párpercig még gyönyörködött a hófókájában, amire pár ág reccsenésére felkapta a fejét. Azonnal megfordult, egy sötét alakot látott. Legbelül megrémült Karina, viszont az előbbi mosolyát leváltotta egy savanyúpofa. Még a fóka is kiesett a kezéből, egyenesen a fapadlóhoz csapódott és szétesett. A szőke kihúzta magát tök nyugodtnak látszódott, aztán csak megszólalt.
- Ott. Ki van? - természetesen törte a magyart, de a lehető legérthetőbben igyekezett kommunikálni az árnnyal. Nem mozdult s szemeit sem vette le a titokzatos alakról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Karina amióta Magyarországon tartózkodik önszorgalomból kezdett magyarul tanulni. Már két éve tanulta a nyelvet, viszont nem folyamatosan és nemrégiben volt egy nagy kihagyása, így ezért hangzik még most is úgy a beszédje, mintha csak féléve tanulná a magyart.
A diákok többsége nem igazán beszéli az angolt, grönlandit pedig Dión és rajta kívül senki, ezért rákényszerült arra, hogy komolyabban elsajátítsa a nyelvet. A megértéssel nem volt nagy gondja, viszont a mondatalkotással már több. Szerette volna legalább egy társalgási szintre fejleszteni a beszédképességét. Ezért elhatározta, hogy elvonul a könyvtárba tanulni, mint a legutóbb. Így is tett a szösszenet, útja hamarost a könyvtár irányába vezetett.
Hosszas keresgélések után megtalálta a neki megfelelő irodalmat s leült egy asztalhoz. Sajnos a könyv teljesen magyar nyelvű volt, így a magyarázat nagy részét nem is értette, ettől függetlenül csak azért is fellapozta a könyvet s bújni kezdte. Talált egy-két szót, aminek nem ismerte a jelentését, csak a szövegkörnyezetből következtette ki a lehetséges fordítását, de ez nagyon lassan ment. A mondatok alkotásánál és a ragozásánál pedig már kínjában a haját szerette volna tépni. Egyszerűen nem értette, hogy mit miért és hova kell írni. Leírták ugyan, hogy mi, miért történt, de ez akkor is magas volt Karyn számára. Nem telt el húsz perc, de már feladta. Homloka a padon koppant, és összenyomott arccal mormogott. Szó szerint belebújt a könyvbe. Talán abban reménykedett, hogy így könnyebben megtanulhatott magyarul? Kitudja.
- Én miért nem tud magyar? - nyöszörgött még egy kicsit, tompa hangok szűrődtek tőle, páran oda is szóltak a szöszinek, hogy halkabban nyavalyogjon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő