Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Az öngyógyítás hívei lehetnek mindketten, vagy hát ő biztosan, mert fájdalomcsillapítás terén a vodkára esküszik ő is ilyen helyzetben, de aztán mondjuk jó volna elnézni a gyógyítóig is, hogy összefoltozza őket. Hála az újból megjelenő "barátoknak", nemsokára kész csatatérré változtatják a szerencsétlen csárdát. A kártérítést majd be lehet nyújtani az igazgatónál, mert róluk bajosan fogja bárki is legombolni a zsét erre. Vagy miért nem kapkodják majd össze a megvert barmokat és nyögetik ki velük a szétvert pia árát? De biztos kreatív a tulaj, megoldja majd ő.
Zajlik a grillezés, majd az utántöltés, közben Davidet is kidekorálják, az anyjuk kínját, hát muszáj ő is odasózzon mágiával többek között. Aztán meg már tetoválja a retardált agyament karját, kiikszeli, hogy ez is megvolt neki elpáholási szinten. Komolyan, mire kellett ezek visszamásszanak ide és keressék a bajt?
Dave pocsékul fest, bár igazság szerint egyikük sem indulhatna most a szépségversenyen felcsipkézett oldalakkal és hassal. Még jó, hogy a másik vodkás üveg túlélte a bunyót. Ő most kihagyja a vedelést, noha elkélne, de nyilvánvalóan Davidnek jobban betett most ez az egész, mint neki. Az emlegetett kés elgurult, de társa hamar összeszedi a sóbálványos jeti alól. A kérdésre nyakon ragadja a megmaradt vodkás üveget és Dave kezébe nyomja amolyan érzéstelenítőnek.
-Kezdd te. Gázabb a sebed az enyémnél.- Kissé krákogva beszél és a végén egy hörgős köhögés is elhagyja a száját, de még valahogy bírja az iramot feltehetően az adrenalin miatt.
David bizniszelése alatt rászól arra a szerencsétlen pultos lányra, hogy üzenjen fel a kastélyba a gyógyítóért, így mire társa elrendezi magát, a segítség is kifut hozzájuk. Holnapra már fent lapulnak mindketten a kastély betegszobáján és persze jön a szokásos blablabla a konzekvenciákról, de innen tovább tesz rá magasról, csak az érdekli, hogy össze lettek kaparva és azok a férgek megkapták a magukét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Társaságnak sem őt szokták hívni az átlagos körökben. Sokkal inkább a hozzá hasonló, szélsőséges emberek kedvelik az odasózós természetét, a (sokszor) undorító beszólásait, de nőkkel szemben azért visszafogja magát. Most is a morgós, hülye kezdés után viszonylag konszolidált üzemmódba vált át, sőt még a felsőjét is ledobja a zimankós idő ellenére. Szükséges a pólónak egy mosás, be kell szerezzen egy új adag sütit Michelle-nek és eközben belefér, hogy a frissen jött gólyával is tovább ossza az észt most már nyugodtabb hangnemben. Végül is az ő hibája volt az ütközés, de ezt a világért sem ismerné be, maradjunk ennyiben.
Az út a konyhába rövid, de ennyi idő alatt is jut ideje kommentálni, mennyire kimondhatatlan egy magyar neve van ennek a hazainak is. A Mihael például teljesen rendben van, sőt a Michelle is, de hogy Lílá? Vagy Lilla? Vagy mi a frászkarika... Hát na, elég hülyén tudja kimondani. Mintha sokkal erőteljesebben nyomnák a betűket ezek a magyarok. Nincs bennük semmi dallamérzék, nem úgy a franciákban.
-Na ne idegelj, ezeket megjegyezni sem lehet. Komolyan, facsart neveitek vannak. De jó, a Lílá még egészen kimondható, valóban. – Jobb, mintha mondjuk... Erzsébetnek nevezték volna el a szülők a szőkét. Hát azt tuti biztos, képtelen volna kimondani magyarul, csak franciásan állna rá a szája. Időközben belöki a konyha ajtaját is némi riadalmat okozva a manók körében ezzel, de hamar napirendre térnek a dolog felett, és ők is beljebb nyomulnak.
-Csakis.- Jegyzi meg vigyorogva és egy vállvonással, miközben odaadja az egyik manónak a felsőjét a megfelelő instrukciókkal: magyarul holnapra erre szüksége lenne a gólyalakban reggeli szállítmányként. A manó lelkesen csattogtatja a fülét és hamar elhúz a dolgára, ő meg, némi félmosollyal nyugtázza, hogy Lilla teljesen a közelébe sodródott, mintha félne a manóktól.
-Nem bántanak. A kopogószellemtől és a bentlakó kísértetektől inkább tarts. Főleg a rellonostól. –Jegyzi meg amolyan alapinfóként. Ha meg már van ingyen kaja, nem vacillál sokat és beleharap a pulykás szendvicsbe, közben meg leveti magát az asztal mellé a szomszédos székeket még épen hagyva, ha netán szöszinek van bátorsága leülni mellé, megtehesse. Ahogy elnézi, ez tényleg be fog következni, mert a manók újbóli megjelenésére ismét kicsinyre csökken a távolság kettejük között. Őt nem zavarja a dolog, de Lillának kell majd hozzászokni, hogy ezek a mini lények itt futkorásznak naphosszat és főznek-mosnak-sütnek-takarítanak rájuk, persze rendes bérért. Úgy hallotta, az itteni manók szerződésesen vannak itt.
-Honnan tudhatod? Lehet, hogy egy zseni vagyok Magyarország földrajzából, csak nem kötöm a pisze orrodra.- Megvonja a vállát sztoikus nyugalommal erre a feltételezésre, bár azt tegyük hozzá, hogy még ha meg is kapja a kívánt információt, tényleg nem tud mit csinálni vele, mert fogalma sincs, mi hol van Magyarországon. A kérdést persze visszakapja, meg sem lepődik rajta, úgy hogy inkább a kávéja után nyúl és teljes testével Lilla felé fordul. Bal csuklóján mellesleg kirajzolódik egy gótikus kereszt tetoválás, amit az anyja még meg is szenteltetett neki, mielőtt eljött Magyarországra.
-Franciák vagyunk, ahogy azt már mondtam. Toulouse-ról hallottál? Mondjuk a báró festőről, aki a Moulin Rouge első plakátját tervezte? Mna, a hasonnevű városból jöttünk.- És eredetileg mindketten a Beauxbatons diákjai voltak, csak nem ragadtak meg ott két, illetve három évnél tovább Michelle esetében. Egyikük sem bánta meg eddig, hogy elhagyták a francia tanulmányi osztályt, azt már persze sokkal jobban, hogy távol vannak a családjuktól. Legalábbis ő hiányolja a nővéreit, talán még a szülőket is, de Mich ezzel biztos másképp van. Neki nagyobb gondjai voltak mindig is főleg az anyjukkal. Carla erősen korlátozta a nővérét szinte mindenben és most is ezt tenné, ha nem léptek volna meg az anyai szigor elől.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Pazar meccsük volt- röviden összefoglalva. Annyi minden történt, hogy megszámolni is sokáig tartana a két kezén, de a bunyó része egészen biztosan elraktározódik az agyában. Volt ott földet nyalás, ütés, könyöklés, rúgás szép számmal és sok leamortizált ember. Tekintettel a túlnyomó többségben navinés áldozatokra, inkább a késő éjszakát, pontosabban a hajnali három órát választotta színre lépése idejéül és most nyomja le a gyengélkedő kilincsét nagy sunyin. Akiket még itt ápol Uff, feltehetően már alszanak, de neki csak egyetlen személlyel van dolga: Lottéval. Ugyanis gondolt egyet és úgy döntött, jó poén lesz kilopni a navinés őrzőt a betegszobáról éjnek idején... és levinni a Rellon pincéjébe, mert megteheti.
Halkan, lábujjhegyen lopakodik az ágysorok mellett egész addig, míg Lotte ágyát ki nem fürkészi. Ugyan ritka gyér a fényviszony idebenn, de valahogy csak sikerült megtalálnia a csaj fekhelyét. Odalép mellé, egyik kezét Lotte szájára csúsztatja, hogy az ne sikítson, másikkal megtámaszkodik mellette, míg lehajol a füléhez.
-Nehogy visíts, vagy felkelnek a többiek...- Szinte leheli a szavakat, hogy csak a lány értse. Ha meggyőződött róla, hogy nem lesz itt, most egy rögtönzött sikoly party, elengedi a lányt, de nem egyenesedik fel mellőle, inkább tovább suttog.
-Jöttelek ellopni, mert ilyen király rendes vagyok. Viszlek a Rellonba.- A hangjából kibukik, hogy ha nem a gyengélkedőn volna lopás közben, vihogna a helyzeten. Szerinte marha vicces lenyúlni a Navine őrzőjét éjnek idején és vinni a zöldek közé nyaralni. Nem is nagyon kételkedik benne, hogy Lotte ne jönne, meg amúgy is, ha baja van vele, csak vállra kapja a kis pehelysúlyút és elviszi, kész.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nagy csoda - és Michelle rásegítő hátsón rúgásának eredménye - , hogy háromnegyed hétre pontban megjelent a bejárati csarnokban egy sima sporttáskával a kezében, vastag kabátban, nehéz, acélbetétes bakancsban, farmerben és kesztyűben felszerelkezve. A nem látható régiókat ecsetelni sem érdemes. Amit viszont igenis fontos elmondani, hogy egy darab Blaskovits Flóra van a hátán. A dolog dióhéjban így történt: egyszerre értek a klubhelyiségbe, Flóra zombi üzemmódban volt még, ő szintén, a lány közölte, hogy vigye a hátán, ő pedig felvette nem is gondolván végig, mit művel. Ez eddig csak Michelle szájából volt hatással rá, hogy "Ugorj, ha mondom, te állat!" de úgy tűnik, az álmosság nagy úr, ő pedig áldozatául esett egy igen előnytelen módon. Végül is mindegy a végeredmény szempontjából, s mire beérnek a csarnokba, már magához tér annyira, hogy nemes egyszerűséggel talpra állítsa a lányt. Kivételesen nem löki, mint a lisztes zsákot szokás, mert a kirándulás még őt is jó hangulatra sarkallta. Biccent az ismerősöknek, aztán felszedi a vállára a táskáját, amit eddig hála Flórának, kézben vitt.
-Innentől gyere csak a saját két lábadon.- Szusszant egyet a lányra jelezvén, hogy végre magánál van és eddig tartott a csoda, hogy ő bárkit is a hátára vesz.
Mira első körös eligazítását ásítozások közepette veszi tudomásul, de legalább tényleg eljut az agyáig. Innen irány a Minisztérium, a tökmag ikerpárosra pislog egyet, de nem tesz megjegyzéseket, mert minek? A sorral együtt végül ő is beáll a kandalló tüzébe és nemsoká már a Tündérszálláséból lép ki. Két ruhaporolási mozzanat nála is szükséges, hogy emberformájúan nézzen ki, végezetül jöhet az eligazítás námbör tú. Felfogta, megértette, rendben vannak, innen meg csak a szobára kíváncsi a maradék tizenöt percben. Az Egyes bagázzsal egyetemben ő is bemegy a szobába, amint a lányok bezsúfolták magukat, aztán ő is betessékeli magát. Megcélozza az első, szabadon maradt ágyat és a felső részére lepakolja a cuccát "mese nincs" alapon. A bemutatkozás valahogy részéről lemarad. Axelt, Ninát, Flórát és Samet ismeri, a többiek meg nem érdeklik annyira, hogy koptassa a nyelvét miattuk. Egy ázsiai, egy szőke, meg egy másik srác, akivel mintha Axel puszipajtásként cseverészne. Biztos egy másik prefi, ollé.
-Te hova pakolsz?- Fordul Flórához, miközben ledobja a kabátját is a felső ágyra. Ninának remélhetőleg van annyi esze, hogy az őalatta levő ágyra zuttyanjon le és ne szakadjanak hetvenhétmillió felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

A "perverz disznaj"-ra lenne egy-két keresetlen szava, tán felháborodott megjegyzése is bőven. Mi az, hogy perverz? Csak egészséges és nem jár csukott szemekkel, plusz egy éve nem látta a nővérét, azóta változhatott simán hátulról Michelle. Ezt félresöpörve azért teljes az öröm, amint realizálja, hogy drága nővérével áll szemközt. Odáig viszi az örömködést, hogy felkapja és jól összeszorongatja a lányt, ami az ő fizikumát elnézve komoly fenyegetés is lehetne, de Michelle-lel mindig finoman bánik, ahogy kell. Hosszú volt ez az idő, amit külön töltöttek és tagadhatatlanul élvezte azt az időszakot, amit "szabad pórázon" tölthetett, ideje volt már, hogy újból összeálljon a Saint-Venant pusztító duó. Nem, nem ez a része hiányzott, inkább Michelle fricskái, a kölcsönös húzások, nevetések, a jó testvéri jelenség közöttük.
-Egy év sem nyomta le a csípős egód.- Néz rá csúfondárosan nővérére, miközben utoljára ismét végignézi tetőtől talpig, csak hogy biztos legyen benne, megvan még az a kislábujj-köröm is, ami Michelle-hez tartozik. Természetesen meglepte, hogy a szülők csak úgy engedélyezték drágája átpártolását a magyar mágusképzőbe és naná, rögtön magyarázatért epekedik, hogy is történt ez a csoda. Ha figyelembe veszi, ő hány kört futott le, hogy kiszakadhasson a Beauxbatons fojtogató-marasztaló közösségéből, ez már csodaszámba tartozik, hogy a testvére itt landolhatott.
-Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében Ámen.- Szolid röhögéssel ejti a szavakat- mindketten tudják, mennyit ér számukra az egész vallás, jó katolikus mese: semmit. Michelle egyenesen irtózik tőle, ő meg hála az anyjának egy gótikus kereszttetoválással járkálhat a csuklóján ítéletnapig, amit jól lelocsoltak anno szentelt vízzel. Mintha az bármitől megvédené, komolyan... Az anyja naivitása néha kiakasztja. Ezt inkáb most mégis félresöpri és frissen kézhez kapott tesójára fordítja minden elérhető figyelmét, meg annak csomagjára, amit vállra kap nagy lovagiasan jelezve, hogy problem solved on voluntary terms.
-Tökéletes, akkor egy helyen leszünk. Üdv a kastélyban, tesó.- Ő sem beszéli agyon a témát, ennyivel lezártnak tekinti a dolgot. A továbbiakban már a saját kis privát beszélgetésük folyik egészen a Rellon ház székhelyéig. Van mit pótoljanak és kérdezzenek egymástól, így aztán csak úgy repül az idő, míg a zöldekhez be nem motyózzák Michelle-t.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

  Allergia. Most már kijelenthető, hogy allergiában szenved, ami a hegedűket illeti. Ezek a koszos, szemét, mocskos hangszerek az idegeire mennek. Brutálisan. A melodimágiás tanár előtt még nem fejtette ki részletekbe menően, mi a véleménye a vonós agyi terrorról, de ha eléggé felszívja magát egy napon, talán kiselőadást tart még egy óra keretén belül a témával kapcsolatban. Addig még kitalálja, hogyan kell túlélni a felbőszült melodimágiásokat anélkül, hogy két lábon járó salátaagyúvá ne fejlesszék a véleményéért.
 Mi történik akkor, ha egy szó szerinti őrülttel laksz együtt? Jó, persze, ma reggel tükörbe is nézett, de ettől függetlenül. Ha ez az őrült még számos hegedűvel is rendelkezik, akkor ez már önmagában felhívás keringőre. Miután a múltkor Axelt olyan jól megfuttatta a hegedűjéért, most kitalálta, hogy Noel vinnyogós istencsapására is ráfér egy újramodellezés. Kihasználta hát, hogy a másik valószínűleg fennakadt valahol egy párkányon vagy szekrényajtón, fán, valamin, és nem volt a szobában, majd lenyúlta az egyik mezei hegedűjét. Csak úgy. Mert ki a halál akadályozza meg? Na ugye. A prefektusok már úgyis ilyen katatóniás állapotot súrolnak, mióta együtt laknak vele, Noellel meg azzal a harmadik nyúllal a halpiacról, Mátéval. Na az se százas teljesen.
 Fütyörészve halad a folyosón, fél keze zsebre vágva, másikban ott a fentebb nevezett mezei hegedű... ami éppen végigszánkázik a falon nyöszörgő hangok kíséretében. Szívfájdító szólammal könyörög segítségért az összes körzeti zenekedvelőnél, de úgy fest, senki nincs itt, hogy megmentse a darabkáit. Amint a szemét disznó, aki elbitorolta, az egykori pszichológus rendelője elé ér vele, függőlegesbe állítja, és nemsokára már egy jól irányzott ragasztó bűbájnak köszönhetően keresztbe feltapasztja az ajtóra látványosságként.
- Príma. Noelnek majd szólok rólad.... jövőre. Úgysem fog az hiányolni. - Még megpaskolja egyszer egy sötét vigyorral a hegedűt, aztán megfordul és elindul tovább a folyosón, mielőtt valami minden lében húsz kanál prefektus vagy tanár ide csörtet megnézni és méltatni a művészi érzékét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Téli szünet valamelyik napja, 15 óra körül – Lin

Az ünnepek utáni időszakban az a borzalmas, hogy mindenki le van égve. Nézd csak meg New Yorkban a sarki Mikulást például: az már azért csenget, ha ott áll még a sarkon és nem egy menhelyen ücsörög, hogy adj neki húsvétra zsebpénzt, mert amit az ünnepek alatt összegyűjtött, megadózták, levonták belőle a jelmezbérlés díját, meg még az ilyen-olyan hevenyül kitalált díjakat és nem maradt semmivel fizetésre. Budapesten ennél azért keletibb a helyzet: sorban állnak az emberek, hogy visszavigyék, ami elromlott, máguséknál meg állandó jelleggel megy a seftelés, a razziák, társulások, stb. Határozottan jó ötlet ilyenkor eladni sárkánykarom reszeléket, unikornis máját (Luca, gondol rád egy bizonyos zugdoktor! ) és mindenféle egyéb bájital hozzávalót, feketemágiás holmit a forgalmibb fajtából, ami nem öl meg... azonnal.
Nos, a délelőttje arra ment rá, hogy egy kocsmában üvöltözött pár trollvérrel is rendelkező dunántúlival, aztán volt egy félórás szünete az egyik átkokat gyártó boszorkánnyal, sikeresen eljutott az ebédig is és most, délutánra készült Pécsre indulni, onnan pedig Toulouse-ba. Michelle már hazament, ő pedig csak futólag akarja üdvözölni a nővéreit. A szülőkkel nem él a beszélőviszony, főleg mióta az apja helyben hagyta úgy, hogy most is viseli a nyomát a ruha alatt.
Igen ám, indulna ő, de hogyan, amikor még a kanyar bevétele előtt szó szerint letarolják. Reflexei jól edzettek főképp a kviddicsnek köszönhetően, így nem engedi tovább zúgni azt a valakit, aki őt használta STOP táblának, de ettől még nem tudják elkerülni a betonnal való csöppet sem romantikusnak nevezhető találkát. Beveri a fejét, csillagokat lát, anyáz hangosan egyet, aztán felnéz, ahogy az Orion kezd eloszlani szemei elől. Nem sokszor látta ezt az arcot, de elégszer ahhoz, hogy megjegyezze, na meg a vele jövő töménytelen rózsaszín undormányt. Most nem is ez üti meg először, hanem a közeledő futó léptek zaja. Nem sokat gondolkodik, csak hagyja, hogy az ösztönei működésbe lépjenek: Aileent legördíti magáról, felpattan a körülményekhez képest gyorsan, s a lányt is talpra állítja, aztán maga mögé vonja. Mint kiderül rögtön ezután, két suhanc szaladt vihogva a lány nyomában valószínűleg, hogy megijesszék. Magában mormog pár ízes szót a paranoid viselkedésről, idióta kölykökről és felesleges gázolásokról, de elég csak hosszasan és merően csúnyán néznie a két kis idiótára, máris jobbnak látják odébb állni. Neki meg végre van ideje előszedni a háta mögé rejtett levitás kisegeret.
- Te mi a szent szalamandrát keresel pont itt? És miért kergetett az a két lökött? – Felvont szemöldöke és az az alól kikandikáló kérdő pillantás minden bizonnyal elárulja, hogy egy körülbelül helytálló választ vár el a rögtönzött találkozás tiszteletére, másképp megeshet, hogy itt hagyja a lányt a pácban. Elvégre nem a szíve csücske. Bár a múltkor volt szerencséje megízlelni őt és nem volt rossz. Mondjuk nevezetes sem. A választ persze még mindig várja és jó lesz megadni neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Hell is waiting for you - Noel

Mint aki jól végezte dolgát, még utoljára megszemléli a zseniális művészi kompozíciót (minimum könnyeket csal a szembe! ), magában még elnevezi mondjuk „Halál a vonókra” címen és irányba állva megindul tovább a folyosón. Igen ám, csak hogy alacsonyan szállnak újabban a cserepes virágok. Nagyon ízesen érzékelteti ezt az a tény is, hogy egy pont a tarkójába vágódik be. Hova tovább, szabályos kilencven fokos szögben hajol meg a fal felé tőle precíz japán meghajlást bemutatva! Hangsúlyozandó, hogy a fal roppantul megtisztelve kell érezze magát, mert ilyen szögben történő meghajlást csakis nagggyon nagy tiszteletnek örvendő személyek érdemelnek ki. Vagy épületi elemek. Mint a nevezett fal. Bizony, hosszú történelmet regélhetnénk csodás rücskösségéről, a felhasznált anyagok minőségéről, a bűbájokról, melyekkel lekezelték, vagy éppen a megannyi rovarról, akik Ágyugolyó Futamokat szerveztek rajta (tényleg?) . Ám ez mind belefér egy kétezer oldalas hősi eposzba, amit majd valaha valaki megír, ha a végőrület határán mozogna. Ő speciel csak csókot lopott a minőségi falfestéktől és legmélyebb szívfájdalmára az tett rá visszasmárolni! Kész, passz, vége az életének, megy és akasztja magát az első szemöldökfára, amit fellel.
Áhh, hogy ez nem a Valentin napi részleg? Elnézést, folytassuk akkor ott, hogy megfejelte a falat hála az „ibolya cseréppel” nevű különleges altatónak. Valami gond lehet a szervezetével, ugyanis alvás helyett csillagokat kezd látni, Oriont, Nagy Medvét, Kis szekeret, Közepes Rinocéroszt, Kígyót meg Hippi Békát... Áhh, ez egy üvegcserép volt, aha. A nyakát melengető valami bizonyára egy üvegdarab csóknyoma lehet. Hányszor megmondta már a szeretőinek, hogy ne szívják ki a nyakát, mert foltja marad, azistenit!
Lassan, rezignált mosollyal az arcán felemeli jobbját és nekitámasztja a falnak. Ezt követően valahogy kinyomja testét, hogy az függőlegesen álljon éééés elkezd megfordulni. Jééé, hát nem Noel az?
- Pedig hányszor elmondtuk neked, hogy ne krémezd a patáid pluszba, mert nem szívja be a bőröd, bahh! – Drámaiain megcsóválná a fejét, de a fintorgás és a vércsík (csak felületi sérülést szenvedett el) megakadályozzák a maradéktalan gúnyalakítás beteljesítésében.
- Nézd már, az nem egy hegedű véletlenül? – Avagy milyen az, amikor egy beteges ember nem bírja befogni a nagy pofáját. Hát ilyen. Húzd alá, hogy kicsináltál egy nagy értékű hangszert, úúúgy kell, gratulálok, idiotizmusból olimpiát nyernél, drága csillagom, csak meg ne erőltesd magad és a szép pofid. Hány Noelt is látsz? Kettőt? Nehogy dupla pofont kapj a végére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Katkó - este hétkor

- Ne húzd az agyam. Edd meg, gyerünk. Nem érek rá egész este. -Ma halmozottan jött az áldás, jobb is, rosszabb is egyben. Elsőként volt szerencséje hajnalban végignézni, ahogy az egyik kliensét elvezeti két minden lében kanál auror. Csak enyhén ment fel a cukra, tényleg. Ezután délelőtt a képébe vágódott egy bagoly reggelinél azzal az igen kurta-furcsa üzenettel, hogy a bácsikája országon kívül lesz, a nénikéje beteg, vigyázzon egy napig a négyéves unokaöccsére. Ne aggódjon, mágus a gyerek, múltkor leégette a macska bajszát.
Hát csodás! Nagyon örül, minden vágyálma abban merül ki, hogy ovisokat pesztráljon, akik épp nem hajlandóak megenni a sonkás szendvicsüket és az asztalra köpködik a kukoricaszemeket a majonézből (ennek a gyereknek irgalmatlanul furcsa kérései voltak a manókhoz! ). Lassan kezdi érezni a késztetést, hogy levigye Gábort a kínzókamrába és fellógassa a bokáinál fogva. Tanulja meg, ha egyszer a szadista unokabátyja közli, hogy "Márpedig megeszed azt a szendvicset, vagy kígyóvá varázsolom és ő fog téged felzabálni!", akkor neki kutyakötelessége enni és befogni a száját a további csiripelésektől. Alapjáraton bírja a kölyköket, tényleg, de Gábor különösen irritálja már csak azért is, mert éppen olyan hülyén tud nézni, mint az anyja, és mindenre kíváncsi. Az előbb elszedte a cigis dobozát és majdnem megevett egy szálat belőle. Kevésen múlott, hogy ne pofozza fel helyben.
További nyafogás következik most, hogy de nincs narancsleve, a szalvéta nem katicás, az anyukája pedig szokott málnalekvárt kenni rá (Éva tényleg beteg- hogy a fenében lehet majonézes sonkás szendvicsre MÉG málnalekvárt pakolni?) , és ekkor csap az asztalra. A cérna kezd elszakadni.
- Jól nyisd ki a füled. Megeszed a szendvicsed, megiszod a teád. Nincs narancslé, nincs extra szalvéta, nem rágod meg a cigim, nem kapsz málnalekvárt, mert nem foglak meggyógyítani a hasmenésből, érted? Ha még egyszer nyavalyogsz, összekötöm a bokáid és a csuklóid, és behajítalak abba a bogolyfalvi házba, amit még a Kaszás is messze elkerül a két rellonos miatt, aki lakja. Ha azt akarod, hogy felzabáljon valami az udvarukon, mielőtt még meghallanák, hogy szuszogsz, kérlek, folytasd csak a vinnyogást. - Az arca ennél hidegebb aligha lehetne, a hangja is halk, a gyerek pedig gyakorlatilag kővé dermedve néz rá, de aligha a szavak súlya miatt. Sokkal hihetőbb, hogy az unokabátyja modora belevágta a frászt. Elképesztő, milyen gyorsan tud abrakolni egy gyerek, ha megfenyegetik, hogy rossz vége lesz a hisztijének. Gáborka full speedre kapcsol a szendviccsel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Régen vasárnap templomba kellett menni, mert anyuci és apuci rájuk parancsoltak, hogy hallgatás van, szedjék a hátsójukat, öltözzenek ők is, mint a testvéreik és húzzanak velük együtt áhítatoskodni. Azóta annyiban javult a helyzet, hogy nagyobb, nem él otthon és nem megy templomba elvből. Helyette a délelőttjeit elalussza Sam ágyában menetrendszerűen, a délutáni program pedig változatos. Ezúttal volt akkora oltári szerencséje, hogy az egyik hibbant, utolsó óráit rúgó vén kecske tanár elkapja és "megkérje" (".. vagy kaphatsz büntetőmunkát is azért, mert illegálisan cigiztél a második emeleten hétfőn hajnalban. Választhatsz.." ) , hogy segítsen egy még őrültebbnek kinéző tyúknak, aki most itt ballag mellette. Fogalma sincs, miben kellene szárnysegédeskednie, de hogy vissza fog menni a kecskéhez és tesz róla, hogy többé ne láthasson, az is biztos.
- És? Miben kellene segíteni? - A hangjában alig tapintható fancsali tónus is lapul, ahogy kimondja a "segíteni" szót, viszont az arcára már csak azért is varázsol némi visszafogott érdeklődést, mert egyáltalán nem csúnya madárijesztő a csaj. Az igaz, hogy kissé hátulgombolós a feje, de rá se rántsunk, legrosszabb esetben ad neki egy kis porcukrot és mindjárt pillangósabban látja a világot.
Fél szemmel, ahogy méregeti a csajt, feltűnik neki azért ez-az. Például magától nem beszél, nem pirul, pedig volt egy-két pillantás, amitől megtehette volna és legtöbben felháborodnak vagy vörösödnek. Meg aztán olyan az öltözéke, hogy véletlenül se hívja fel magára a figyelmet. Érdekes. A nők pont ellenkezőleg működnek eddigi megfigyelései szerint. Ezzel itt halálbiztosan nincs valami rendben. Mindegy, addig is, míg munkára kerül a sor, ráveszi, hogy beszéljen valamennyit, aztán majd elsumákolja az egészet, hogy segítenie se kelljen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Ha jól belegondolunk, már majdnem másfél-két éve rontja a levegőt itt, ráadásul annyira ejtett bele a vizsgázásba, hogy megint visszamarad, ha minden igaz. Ugyan nem kellene, meg koncentrálhatna, megerőltethetné magát, de ismételten nem látta értelmét akár a kisujja hegyét is mozdítani az ügy érdekében. A szünete egy napja viszont meglepően eseménydúsan telt és éppen ez az évnyitón való részvételének előzménye és indoka.
Budapesten volt szerencséje összeszedni Aileent a sötét máguszugok, utcák egyikéről és mint rendes, "valamit valamiért" hitvallású ember, közölte a lánnyal, hogy akkor a hősi akcióért cserébe eljön vele egy formális randira: évnyitó, azután pedig leléphetnek valamerre, nem kell mindenkivel egy levegőt szívniuk egész este.
Ma volt benne annyi elegancia és odafigyelés, hogy ne valami szakadt holmit ömlesszen magára a szekrényből, hanem rendes viseletben jelenjen meg (azért a dísztalárt így is lespórolta; nem tűri meg, készpassz): fehér ing, fekete farmer, félcipő, átfésült haj, borotvált arc. A tömegben egészen "normális" fejűnek néz ki, így ideig-óráig elvegyül. Csak azok térnek ki gyanúsan az útjából, akik már tudják, hogy némileg szociopata hajlamokkal rendelkezik és nem jó kartávolságon belül kerülni hozzá.
Aileennel úgy beszélték meg, hogy hétkor találkoznak idebenn, ezért is vár már-már feltűnően csendesen a falnak támaszkodva, mellkasán összefont karokkal. A mai estére visszafogta a paraszt felét, vagy minimum megpróbálkozik majd vele. Úgyis elég izgalmas lesz a folytatás, ha végre kiszabadulnak innen. Elég csak tiszteletüket tenni az igazgató és Alexára való tekintettel, nem? Azért a HVja fenekéről nem húzza le a bőrt, nem lenne okos húzás magára haragítania a rellonosok pártfogóját. De mindegy is, sokkal jobban érdekli ebben a percben, hogy hol lehet Aileen az embertömegben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Egy perc, két perc... Hol lehet ez a lány? Elszaladt volna? Neem, ahhoz túl harcias. Meg ha fel is venné a nyúlcipőt, simán kilopná a rejtekhelyéről, mese nincs. Ha egyszer valamit valamiért alapon működnek, nem hagyja futni. Gondolataiból egy túlontúl is ismerős hang rázza fel, de ahelyett, hogy felkapná a vizet és lendítené az öklét puszta emberbaráti szeretetből a kedves megjegyzés miatt, a gúnyosabbik mosolyát szedi elő és megrázza erősen a felé nyújtott jobbot.
- Reméltem, hogy valaki elintézett út közben, de ilyen a szerencsém. – Ugyan, ez csak kedves, barátságos társalgás, nem fogják mellre venni. Múltkor bőven kiverekedték maguk és a tanároknak fel sem tűnt. Pár percig még hagyják a formális huzavonát zajlani, aztán végre az ő tündérkéje is belibeg a képbe, Dave-nek is jobb dolga akad, mint őt fárasztani.
- Péntek, csárda. Megtalálsz. – Nem ereszti hosszú lére a meeting megbeszélést, ennyiből is értik egymást, de a nyomósabb ok Aileen feltűnése inkább. Egy pillanatra szemei jobban kitágulnak a szokásosnál a csomagolás miatt, de hogy az elképedését tompítsa, fűz mellé egy félmosolyt is. Nem szeretne okot adni a csípkelődésre, mert Barbie-nak is hosszú a nyelve, ha beindul.
- Éppenséggel de, bár akinek jönnie kellene, úgy néz ki, mást küldött maga helyett. Biztos csak Aileen másolata lehetsz; őt erőszakkal kell rávenni, hogy ilyen nőiesen nézzen ki. Nem jön, hogy elhiggyem, tényleg te vagy az. – Minden szóval szélesebbre húzódik a csípeklődős mosolya, mígnem vigyor válik belőle, de a szavakból várható él teljesen elmarad. Majdnem bóknak is tekinthető az előbb leadott szövegelés. Nos, hogy haladjanak is a korral, gálánsan a lány felé nyújtja a karját, hogy ha Aileen igényt tart rá, belekarolhasson. Egy pillanatra oldalra néz és máris van szerencséje látni, hogy két levitás szájtátva, bambán bámul feléjük, amitől az ő cukra kissé megugrik. Kell két sóhajtás, hogy ne akarjon csavarni kettőt a gégéjükön.
- Fél óra elég, hogy mindenből láss egy kicsit? Utána viszlek, akár a hátamon is. Itt legfeljebb meghalunk az unalomtól, - az sem zavarja meg a suttogásban, hogy közben az igazgató már rég mondja a beszédét – de van valami sokkal izgalmasabb program is ma estére. Még jó, hogy így öltöztél. – Elégedett fejet vágva egyszerre hallgat el a vén szakállas Télapóval és miközben a teremben zajlanak a tapsolások, inkább változtat az eddigi helyzeten és kézen fogja Lint, mintha tényleg egy pár volnának. Végül is ma estére azok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Lin

Nincs értelme összeismertetni Aileent és Davidet, egyrészt mert valahogy nem örülne neki, ha a srác rámozdulna egy hirtelen jött indíttatás miatt az Ő partnerére, másrészt Aileen és David... két totálisan elütő jelenség, minek hát keresztezni őket? Ezt így nagyon okos fejbólogatással jóvá hagyja magában és inkább ki is törli az agyából, hogy látta Davidet, annál több hely marad Aileennek.
- Gondolod, hogy Barbie elnézi nekem, ha egy ennyire csinos nővel lépek le innen? – Érződik a kötekedős hangnem, csak a rosszindulat hiányában ez éppenhogy kedvesnek hathat, nem sértőnek. Tekintetét még mindig Linen legelteti és láthatóan nem sok késztetést érez, hogy ezen változtasson. A szőke fürtjei, a ruhája alatt megvillanó vonalai- mindent alaposan lefényképez lelki szemeivel és elraktározza elméje egy rejtettebb zugába. Eddig is érzékelte már, hogy Aileen vonzó, de most teljesen meg is győződött róla. Felrémlik benne, milyen előszeretettel gúnyolta körbe a sok rózsaszín holmijáért. Lehet, ha ma este is azt húzott volna magára társnője, kivételesen megjegyzés nélkül eltűri, de ezt már nem fogják megtudni.
Nagy gálánsan karját nyújtja felé, amit el is fogadnak, ezután közelebb sétálnak az egész iskolás gyülekezethez. A szokásos speech nem nagy durranás, elintézhető egy vállvonással is, az már kevésbé, hogy bámulnak rájuk. Ide kell egy-két gyilkos pillantás megspékelve az undok mosolyával: a gyengébb idegzetűek hamar meggyőződnek, hogy Saint-Venant közelébe ma sem jó menni. Apró bólintással adózik Lin javaslatának a beszéd megkezdése előtt, de különösebben nem megy bele, miért nincs kedve a lánynak a további partyzáshoz. Annál jobb, nem kell győzködje, hogy menjenek már. A végére mintha egész jókedve kerekedne levitás kisangyalunknak, még viccel is egyet, de ezzel ötletet is ad a rellonos rosszfiúnak: látványos lenne, ha vállra kapná Aileent és kihurcolná a nagyteremből, főleg, hogy valaki az imént bebüdösített (csodás húzás volt, a halk röhögése hirdeti is a véleményét). No rendben, Aileen tervez, Mihael végez alapon mire Aileen végigmondja, hogy inkább mégsem kíváncsi a műsorra, jobbjával elkapja a lány térdeit és lendületesen a vállára veti az egész pártíz kilós kisasszonyt. Az már másodlagosnak számít, hogy a szoknyarész szabadon lebeghet részleges belátásokat biztosítva a közönségnek.
- Milyen az éghajlat mögöttünk, drága? Remélem, kapaszkodsz rendesen. Fojtogatni nem ér, mert lelöklek a padlóra. Ezennel lelépünk. – Szavaihoz hűen megindul kicsinosított terhével együtt a nagyterem ajtaja felé, és míg az egyes bámészkodók napirendre térnek a nem mindennapi szöktetés felett, ő szépen kislisszol Linnel együtt az egész báli agybajról. Ideje az országból is meglépniük pár napra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

-még a bálon-

Majdnem felnevet Aileen csípős megjegyzésén, de még idejében sikerül az egészet egy kissé fitymáló, gunyoros mosolyba átformálnia. Nem akarja feleslegesen felhívni magukra a figyelmet, épp eléggé idegesítő az a pár bámészkodó is, aki most itt rontja a levegőt és körülöttük sustorognak ahelyett, hogy a vén fószer szikkadt szavain csüngnének.
- Hát őt biztos nem izgatja, mit csinálok, ezért járok jobban veled, mint vele. Meg te is velem, mint azzal a vadállatnak aposztrofált alakkal, akire ma este vártál, mert őt kerested, nem? De látod, valami szerencsés véletlennek köszönhetően ő ma estére felszívódott és helyette beugrottam én. Azt mondják, egy fokkal tűrhetőbb vagyok tőle, de le is tesztelhetnéd, igazak-e a mende-mondák. – Felhívás keringőre, Miss Levita. Némi sugalmazást rejt a pimasz kis beszéd, hogy próbálgasd ma este a határokat, mert ki tudja, mikor és milyen alkalom kínálkozik még a zöld vadember kiismerésére. Apropó vademberség, eleve a nyugodt viselkedése (eltekintve a rondább pillantásoktól, bár azok sem partnerének szólnak) és kulturált fegyelme bizonyítékként szolgál, hogy ma este nem óhajt balhézni fölöslegesen. Lin kezét is meglepő figyelmességgel fogja, nem pedig ráncigálja vagy pakolgatja, mint egy darab húst.
A beszéd végén könnyed nemtörődömséggel kapja vállra a kék lányt mit sem törődve a riposzttal, elvégre magának kereste a „bajt”, s megindul a kijárat felé. Út közben kettéválik előttük az emberek kicsiny akadálya és egyesek tényleg tátott szájjal nézik a duót, no meg a pimaszabbak Lin alsóját is.
- Óóó, de megijedtem. Folytasd csak, fenyegetőzésekből sosem elég. – Vidám képpel paskolja meg Szöszke combját, mert semmi oka nincs tartani egy ilyen virágszáltól. Legfeljebb karmol, de az olyan harci sebesülés inkább trófeának számít semmint komoly kihívásnak. A pálcáig nem hagyná eljutni a lányt.
- Nyugodj meg, senki nem nézi az alsód. Ne nyivákolj semmiségeken. – Ez persze kis ferdítés, mert igenis megnézték azt a nevezett ruhadarabot, de nem fog hős lovagot játszani, aki a királylány becsületéért ölre menjen holmi idegenekkel. Egyszerűen otthagynak mindent és mindent, a nagyterem ajtaja pedig simulékonyan csukódik be mögöttük a mulatozó tömeget kizárván....

-már Párizsban-

Párizs gyönyörű éjjel- mondják a turisztikai hivatal kliensfogói. Nézd a fényeket, gyönyörködj a feljavított részeiben és ne törődj az emberfelhozatallal, az itt-ott mutatkozó szakadtságával, hunyj szemet a mindenféle hibái fölött. Amit ő kigondolt, az inkább a mágusnegyedre vonatkozik, ahol tényleg hangsúlyt fektettek a környezet karbantartására és nem mellesleg a szórakoztatóipar fellendítésére.
Fény és villódzó színek, egymással összekeveredett zeneszámok, hangos nevetés, dübörgés, füst és némi erősebb innivaló illata is átjárja a levegőt a parfüm, virág, az édes, a nehéz aromák mellett. Taláros és mugliruhás emberek járnak-kelnek, a szórakozóhelyek egy része pedig erősen emlékeztet a Moulin Rouge stílusára. Tematikusra vették a figurát (idén 125 éve, hogy megalapították a Moulint), bár akadnak szokványos, a Bogolyfalvi pubhoz hasonló helyek is. Ő mégis egy ilyen cabaretbe húzza be Aileent (az utazásuk körülményeit nem muszáj ecsetelni, de érkezéskor két lábra állította Morcos kisasszonyt), miután váltott két szót a vele nagyjából egykorú ajtónállóval franciául. A vigyorokból ítélve ismerhetik egymást, így soron kívül most az egyszer bemehetnek az előadásra. Odabenn a hallt elhagyva teljesen más világ tárul a szemük elé a megszokottól: a levegő súlyos, fullasztó, füstszag és illatszer párája töményíti még tovább; a teremben kis, kör alakú asztalkák állnak szanaszét vörös bársonnyal leterítve, mindegyiken egy-egy üvegbúrával lefedett gyertya világít gazdagon díszített tartóba állítva. Szándékosan csak két szék ácsorog mindegyik helyen a "gyere párban" üzenetet sugalmazva; a színpad félkör alakú és a terem túlfelébe építettél, oldala mentén egy sornyi égő szolgáltatja a világítását megfelelő szögből. A színpad mellett egy jókora versenyzongora is megbújik várva, hogy felüssék a fedelét és elkápráztassák vele a majdnem zsúfolásig megtelt cabaretet.
Odabent ismét kézen fogja a feltehetőleg még mindig mérges Aileent, s egy pillanatra még közelebb is vonja, maga elé húzza. Jobbjával kezeik kapcsolódását biztosítja, balja viszont a lány derekát öleli át, szája egy vonalba kerül Aileen fülével.
- Mit szólsz hozzá? Időnyerővel sem lehetne ennél jobban visszahozni egy régi kort, nem? -Van türelme, megvárja, míg Aileen véleményt nyilvánít, addig is szemmel van ideje kikeresni a szabad asztalukat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Lin
-Párizs-

Azt elfelejtette közölni az emberrablás előtt, hogy két nap, két éjjel lesznek francia területen, de voltaképpen hova a sietség? Bőven ráér közölni ezt az apró információt és úgyis fel fog tűnni, ha ma este nem mennek még vissza Bogolyfalvára. Lesz elég idejük bejárni a mugli és a varázsló Párizst, elmenni a Louvre-ba, kávét inni a Champs-Élysées-n és megfelelő mennyiségű bajba keveredni (öt percnél tovább nem bírja ki az idilli nyaralásokat baj nélkül) . Szeme sarkából figyeli Lin minden arckifejezését és magában veszett jól szórakozik azokon a hatalmas, csodálkozó szemeken. Mintha legalábbis Csodaországba hozta volna Lint, bár nem is érti, min ámul mennyire, mert Párizs messze nem a reklámokból ismert szerelem városa. Lehet, valamikor tényleg gyönyörű volt, de mára sokkal inkább koszos és zajos, tele van tolvajokkal és lókötőkkel, sötét alakokkal (kezeket fel, Saint-Venant, rólad beszélnek), akiket az éjszaka még jobban buzdít a kézen-közöni ügyleteik nyélbe ütésére.
A cabaret mai műsoráról is elfelejtett nyilatkozni: nem éppen hagyományosnak számító és évente csak párszor kerül megrendezésre. Nem véletlen, hogy pont ma szöktette meg a kék királylányt. Elég csak megéreznie azt az egészen enyhe megremegést és arcán máris egy elégedett félmosoly tűnik fel. Eszében sincs elengedni azt a derekat, főleg hogy a kisasszony úgy néz ki, magától is elég lelkesen simul hozzá. Mulatságos nézni a zavarát, és ez kitűnhet mosolya gonoszkás színezetéből.
- Én sem, de érdekes is volna, ha százvalahány éves lennél és még mindig így festenél. Gyanakodnék, hogy sikerült elkészítened a Bölcsek Kövét. – Mielőtt Aileen elereszthetné őt, elkapja a kezét, de mielőtt bármi mást tehetne, teljesen elsötétül a tér. Ez a faragatlan fiút nem akadályozza meg semmiben, mert előzőleg bőven volt ideje kinézni a helyüket és félig-meddig számított is valami ilyesmire, úgy hogy további ölelések helyett most már tényleg kézen fogja a lányt és elkezdi vezetni egy adott irányba a sötétben.
- Gyere utánam és tapadj sorosan hozzám. – Nem gúnyolódásból mondja ezt, hanem azon egyszerű oknál fogva, hogy ha Lin elkalandozik valamerre a koromsötét teremben, nem fogja tudni csak úgy megtalálni, pálcát pedig nem szívesen rántana ennyi ember között, hogy aztán kihívják az aurorokat félreértésből. A következő percben Lin érezheti, ahogy egy székre kormányozzák, ujjai alatt pedig simuló anyag terpeszkedik el, az asztalterítő, de eddig foglalt keze továbbra sem szabadul fel.
Míg haladtak, dobpergés töltötte be a termet az álmélkodó sustorgások mellett, leülésük után pedig egy pillanatra az egész termet vakító fény árasztja el, mintha egy kviddicspálya összes reflektorát bekapcsolták volna. A következő pillanatban mintha eltörölték volna a gravitáció törvényeit, sőt magát a helyiséget is: milliónyi csillag, sőt maga a világűr veszi körbe az összes bámészkodó, hüledező boszorkányt és varázslót, köztük őket. Lin érezheti, ahogy a srác egy fokkal erősebben (de még nem fájón) megszorítja ujjait. Zene csendül a lüktető, intenzív fajtából, előttük két tűzcsóva spirális szalagokként körbeölel egy tucatnyi embert... és a műsor kezdetét veszi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Tündérem, McK  

Néhány napja már nem jár vissza a kastélyba. Megszaporodtak a teendői, egy új üzlet van kialakulóban és rá nézve elég kellemetlen volna, ha elszalasztja, mert a fél kliensköre elpártolna tőle. Nagy a nyomás, egyre ingerlékenyebb, még Michelle-lel is nagy vitáik vannak a semmin. Részben ezért döntött úgy, hogy ezt a hetet lent tölti a csárdában, hogy senki iskolabeli ne zavarjon bele a dolgaiba. Az egyetlen, aki sűrűn lófrál erre, az Avery, de ha lehet, még őt is nagy ívben elkerüli. Az a kis patkány elég alattomos a zsaroláshoz, kinézi belőle és okot nem adna, hogy fogást találjon rajta.
A reggele meglehetős izgalommal indult: befutott a hír, hogy a szállítmány úton van, naplemente után pedig lebonyolítják a tranzakciót Bogolyfalvától néhány kilométerre. Már egy órával a megbeszélt időpont előtt kirakta a lábát a csárdából, megfelelő mennyiségű kést és egyéb vágószerszámot vett magához, hogy egy kisebb darabológépet fel lehetett volna öltöztetni a készletéből, és a pálcája olyan helyre került, hogy pillanatok alatt előhúzhassa, ha szükség lesz rá. Márpedig nem ringatta magát illúziókba; szinte biztosra vette, hogy szüksége lesz egy szál mágikus fegyverére.
Órák teltek el és mire végzett, gazdagabb lett egy erszényre való varázslópénzzel, két rúgással az oldalába, egy hátráltató átokkal és egy vágással az arcán, de összességében megúszta élve az egészet azzal a fogadalommal együtt, hogy soha többé nem üzletel ezekkel a retardáltakkal. Mikor már visszafele igyekszik a csárdába, az éjszaka rég elárasztotta a falut zümmögő csönddel betakargatva. A legtöbben alszanak már és aki nem, az a csárdában vagy a pubban üti el az idejét. Még egy éjszaka és ennyi, holnap visszamegy a Mennydörgőbe. Igazság szerint már alig várja, hogy beledőlhessen az ágyába, mert a csárda mérhetetlenül zavaró egy hely a sok nagy hangú alakjával.
Az ivó előtt nem szoktak ácsorogni az emberek, még kevésbé vacillálni, bemenjenek-e vagy sem. Vagy eldöntik, hogy ma inni akarnak, esetleg verekedni, vagy fogják maguk és továbbállnak. Rendesen felvonja a szemöldökét, amint észreveszi hátulról az ácsorgó nőt – a csárdából kiszűrődő fények legalábbis arra engednek következtetni, hogy nőneművel van dolga, vagy egy transzvesztitával. Elgondolkodtató, hogy épületet akar robbantani, keresi a részeges férjét, vagy mi dolga lehet itt, hogy nem megy be? Végül is őt nem kellene érdekelje semennyire sem, de a kíváncsisága nem hagyja nyugodni, így hát utolsó nekifutásként megszólítja.
- Ha nem mondod az ajtónak, hogy Szezám tárulj, nem fog kinyílni. – A burkolt csipkelődésből, mellyel a hezitálást méltatja, kiérződik, hogy roppant szórakoztatónak találja ezt a vacillálást.
- Bent meleg van és pia, kint meg idefagysz, ha egész éjjel az ajtó előtt óhajtasz strázsálni. És, ha nem mész valamerre, ki kell kerüljelek, márpedig nem szívesen kezelnék egy lányt akadályként. – Beszéd közben adóz az egészségkárosító szenvedélyének is néhány másodperces melóval meg némi füsttel, hogy teljesebb legyen az este és tompább az arcában éledező lüktetés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Újabban a kviddics és a repülés az egyetlen dolog, amiért nem köhög nyilvánosan, mint egy gethes, finnyás csirke. Élvezi, ha felszállhat, belehasíthat a levegőbe, és még ha egy terelőütő is kerül a kezei közé, teljes a bizarr boldogsága. Tudták mindannyian már egy hete legalább, hogy ma edzés lesz és ismerve Davidet, ki fogják köpni a belsőségeik a végére. Volt már alkalma tesztelni a srác fizikai erejének egy részét és egészen biztos benne, hogy nem látott még mindent. Nem csoda, hogy inkább ápol vele valamiféle undorító baráti viszonyt, mint hogy az ellenségei táborába álljon be. Az egyenlő volna egy halálos ítélettel.
Nos, eljött a csütörtök egy óra negyvenöt perc is. Michelle-t kihúzta a szobájából, adtak egymásnak két tockost, aztán a legteljesebb testvéri harmóniában elindultak a pálya irányába. Seprűje a vállára vetve jön utána, ő maga pedig egy hagyományos tornaórához igazodva nem öltözött agyon, hanem pont jól egy kiadós edzéshez. A pályához való baktatás részéről némán telt, nem nagyon reagált Michelle belekötéseire vagy kommentárjaira (ha voltak) egy "ühüm"-ön és "igen"-en kívül semmi mással.
Mikor végre belépnek, első dolga mélyet szívni a levegőből és hagyni, hogy átjárja a testét az oxigén, meg a kellemes bizsergés, hogy mindjárt kezdődik az edzés. Egy óra ötvenhét perc és Daviden kívül jobban megnézve senki nincs még a pályán, csak ő és a kedves nővére. Három ember azért kevés egy egész hét fős csapathoz.
- Betojtak tőled és nem mernek edzésre jönni? - Vigyorogva nyújtja a kezét David felé köszönésre, miközben a másik kezével lekanyarítja a seprűt a válláról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Lebonyolítják a rövid üdvözlési köröket, közben a többiek is úgy látták jónak, hogy befussanak egyesek kisebb, mások nagyobb késéssel. Őt szerencsére nem érinti, ki milyen gyorsasággal szedi helybe a hátsóját, egyedül Michelle-re figyel oda, hogy ha már ő nem késik, a nővére se kövesse el ezt a luxust. Eris szokás szerint csak vicsorogni tud (jó kutya), a többiek még normálisnak tűnnek mellette.
A felvezető beszéd szerinte teljesen felesleges, jobbára csak húzogatja a száját alatta és egész végig pofákat vág jó paraszt módjára, meg Michelle-t idegesíti a háttérben, mint egy dedós. Futás és fekvőtámaszok az eljutott az agyáig, ahogy az összenézés is Michelle-lel: kevés, sőt lehetne több is, de ismeri annyira Davidet, hogy sejtse, ha itt és most beszólnának neki, a Saint-Venant tesók extra ötven kör futást kapnának felebaráti szívjóságból. Ja és meccs a Levita ellen? Erre már nagyon szélesen és hihetetlenül gonoszul vigyorodik el.
- Hát persze. Felebaráti kötelességünk megízleltetni velük a pályát. - Az arcán ismét felviláglik a Rellon-Navine meccs idejéből ismert félőrült ajakgörbület. Már alig várja, hogy megsimogassa szeegény, ááártatlan kis szfinxeket, valamint pótolja a vashiányukat. Leendő gyógyítóféleségként elég rosszul érezné magát, ha nem ügyelne társai egészségére. Hát nem egy csupaszív ember?
Az a két kör futás nem egy nagy falat, viszonylag hamar letudja, s már a fekvőtámaszok végén jár (ráérősen dolgozik, ha a többi sem siet, de a tempót azért úgy igazítja, hogy ne rá kelljen várni a végén), mikor beesik Domi is az edzésre. Diskura diskura, részéről áttér a felülésekre, mikor hallja a csattanást és rögtön utána Leo közbeavatkozását is. Összeszaladnak a szemöldökei és mikor Domi elmegy a közelében, tisztán hallhatja a "Kényes hercegnő" kommentálást. Erről ennyit, már zsindellyel kell vakargatni a feneküket ezeknek, ha kettőt törik valamely részük. Borzalmas. Inkább befejezi a maradék felüléseit és dolga pontra tevésével felállva csatlakozik a többiekhez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Oroszország.
É-K-re Szentpétervártól

- Egerszegi Nina, David Bennett + Mesélő -

Az egész egy nagyon elfuserált vicc volt. A javából, ha őt kérdezték volna. Az a fajta sötét kriptapoén, amit a beteg gyilkosok és agyilag hibásan működők értenek csak. Eleve akkor már elkezdett lüktetni a dühér a halántékán, mikor David előadta a sztorit. A család téma azon kevesek egyike, ami különösen érzékenyen tudja érinteni, így aztán azt hallván amit, nem is volt kérdés, Daviddel tart-e vagy sem. Igent mondott és pont, ennyi.
Az ide út viszonylag zökkenőmentes volt, turistákként még jól el is vegyültek volna a többi ember között... ha nem éjjel ejtik meg a manővert. Egyáltalán nem biztos benne, hogy csak úgy elfogadják az oroszok az esti városnézést excusez moi-nak. Mindegy, amíg nem támadnak nekik, addig jó.
Tűrhetetlenül éjjel van már, mikor végre megérkeznek a cél közelébe és David leállítja a kocsit a földúton. Egész végig alig beszéltek, egyikük sem volt olyan hangulatban, hogy kisregényeket osszon meg másik két társával, de talán míg a többiekben gyűl a félelemmel elkevert adrenalin, addig benne valami hajszálnyira más csapong. Persze, ott az izgalom kémiai lökete, de ahelyett, hogy azon filozofálna, visszajönnek-e élve, mindene bizsereg az előrelátható összecsapásért. Egyszerűen képtelen arra gondolni, mi lesz, ha elpatkolnak menet közben. A természetes félelemérzete csak annyira terjed ki, hogy ne koncolják fel Ninát és Davidet, de ezt leszámítva élvezni szeretné az összecsapás minden pillanatát. Hát, sosem állította senki, hogy épelméjű volna.
A levegő szinte áll a kocsiban és megállítja rendőr módjára David szavait is, csomósítja, rágóssá teszi őket, de őt ez nem zavarja. Lusta válaszolni, inkább kifele bámul a szélvédőn és jól látható, hideg, állatias vigyorra húzza a szája szélét. Rögtön utána kinyitja a kocsi ajtaját, kiszáll és halkan beteszi maga mögött a lehető legkevesebb zajt csapva. Nem lenne áldásos hivalkodó belépőt megejteniük.
A csomagtartó egész arzenált rejt magában; némi megnyugvással tapasztalja, hogy a számára jobban csúszó darabok is bekerültek a repertoárba, ezért elsősorban azokból tankol fel, sőt mi több, a Domitól kapott darab is nála van a derekára erősítve biztos, ami biztos alapon. Elhozta magával, ha már egyszer nagy bulira készülnek. Kerül még hozzá pár acélosabb eszköz is, hogy a vashiányos maffiózókat első kézből gyógyíthassa majd, mert úristen, szegények biztos nem mennek elégszer vasat felírattatni az orvosukkal.
Elég egy pillantást vetnie a másik kettőre és máris levágja a fő gondolatot, hogy most nem kell odanézni, hadd intézzék a dolgaikat. Elvacakol a töltéssel, extra tárakat helyez el a zsebeiben könnyen elérhető helyeken, kis játékszereit is felaggatja magára, így mire Nina és David lerendezik saját köreiket, már ő is harcra kész. Nina simítására csak egy rövidke biccentéssel felel, amolyan „No para, chill out, baby!” üzenettel, Davidre vet egy hosszabb pillantást, aztán felé is megejti a fejét, hogy akkor induljanak. Kattan a fegyver élesre, jöjjön, aminek jönnie kell. Legalább egy a háromból biztosan élvezni fogja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Lin – Párizs

Még alig kezdődik el a műsor, mikor érzi, hogy Lin keze elkezd kicsúszni az övéből. Nem tudja mire vélni a dolgot, jelenleg koromsötét is van és csak a színes-hangos-zenés műsort lehet látni, az embereket nem. A következő pillanatban valami vagy épp valaki súrolja a karját és Lin keze végképp kitépődik az övéből, mi több, a dulakodás félreérthetetlen hangjai szűrődnek át az általános zajon, de ekkor már ő is talpon van és behunyt szemmel –hogy az egész túlragozott műsor ne zavarja teljesen össze az érzékeit- , lassan haladva, de elvitorlázik az akadályok között, hogy a függönyön túl, ami eltakarta az előteret a benti világtól végre kinyithassa és szembesüljön a ténnyel, alkalmi barátnőjét épp most nyúlta le fél tucat eléggé gyanús alak. Már csak annyit sikerül elkapnia az egészből, hogy elhoppanálnak Linnel és az egyikük feltűnően sántít... Eddigi életében nem sok emberben tett kárt, de arra az egy alkalomra még mindig nagyon tisztán emlékszik, amikor Bogolyfalván elkapták és az egyik támadó kereket oldott az ő kis játékszerével. Akkor Davidnek hála úszta meg, de most magára van utalva csak. Hát ez remek lesz....

A pukkanást követően Lin érezheti a köldöke tájékán a hoppanálással járó kellemetlen érzést, mintha egy kampót akasztottak volna belé és áthúznák egy gumicsövön. Nagyon zavaró, sőt hányingert is okozhat az érzékenyebbeknél, főleg első hoppanáláskor. Érkezési pontjukról az első szembejövő információ, hogy meleg. A helyiség légköre kellemes a viszonylag hideg idő ellenére, maga a tér esztétikusan bebútorozott és rendeltetését tekintve minden bizonnyal dolgozószobaként funkcionál. Az asztalnál unott képű, húszas éveiben járó fiatalember ül féloldalasan; két lábát egymáson átvetette és az asztalra pakolta fel nyilvánvaló hanyagságról és némi szándékos neveletlenségről téve tanúbizonyságot. Mikor Lint elétessékelik nem éppen kedves, kirláylányhoz méltó módon, leveszi a lábait eddigi helyükről és feláll az asztaltól, megkerüli, majd a lány elé áll.
Szőke haja van, nagyjából olyan magas, mint Mihael és csokoládébarna, meleg szemekkel áldotta meg a genetika. Mindkét fülében apró kristályból készült tűs fülbevalókat visel, szája körül pedig kedves, majdnem bocsánatkérő mosoly húzódik.
- Bonsoir, mademoisselle. Sajnálom, hogy iderángattuk minden előzetes bejelentés nélkül. A nevem Xaviér Besson. Kér egy teát? Esetleg más innivalót? – A modora simulékony, könnyed stílust diktál, mégis érezteti, hogy ő áll a ranglétra tetőfokán akárki akármit is mondjon. Nem mellesleg angolul folytatja a bevezető csevejt erős francia akcentussal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Lin - Párizs környéke

Hosszú egy percig tart a csönd a lány szavai után: egyesek felszisszennek és azt suttogják, „pofátlan” , mások viszont megcsóválják a fejük és somolyogva villantják sunyi tekintetük főnökükre. Nyilván remélnek valamiféle látványos reakciót, de a szőke vendéglátó teljesen nyugodt mosolyra fakad a szünet végén. Előzőleg felült az asztalra a lánnyal szemben, de most mégis lecsusszan és közelebb sétál. Egyetlen kézintéssel jelzi, hogy távolodjon, sőt hagyja el a szobát mindenki; egyedül is le tudná kapcsolni a kisasszonyt, ha szükséges. A férfiak némán engedelmeskednek a fiú kimondatlan parancsának, egyesével elhagyják a szobát és bezárják maguk mögött az ajtót.
- Kérem, foglaljon helyet előbb és próbáljon lehiggadni. – Heveny kézmozdulattal int a fotelek felé, melyből pontosan kettő van féloldalasan egymás felé fordítva, köztük egy kisasztallal kiegészülve. Ő maga szemben helyezkedik el, pálcáját elővéve elővarázsol egy kancsó teát és két csészét, ha mégis kérne a lány valamit, s tölt magának az érezhetően menta illatú, forró folyadékból.
- Tisztában vagyok vele, hogy Monsieur Saint-Venant-nal érkezett és leromboltuk a meghitt pillanataikat. Ezért elnézését kérem, természetesen. A probléma az, hogy az úriembert másképp nem tudom utolérni, ugyanis elzárkózik mereven bármiféle kommunikációtól velem. Kénytelen voltam gyártani egy külön bejáratú meghívót neki. – Jelentőségteljesen pillant Aileenre, hogy éreztesse, mit is ért a meghívó alatt.
- Mennyit tud róla, mademoisselle? – Szemeiben végre némi érdeklődés villan Lin iránt. Hátradől a magas támlájú, karfás fotelben és míg a lány (remélhetőleg) beszél legalább egy keveset, kortyolgatni kezdi a teát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Fel nem tudja fogni, mit keres ez a kétballábas lány Budapest egyik legsötétebb helyén. Az, hogy Ő mit keres itt, nem kérdés, de közszemlére sem fogja tenni, az biztos. Még csak az hiányozna, hogy elterjedjen a hír az iskolában, hogy vidáman seftel szünidőben és a suli közvetlen környezetében. Nem kér aurorokat a nyakába, köszöni szépen és valamiből fenn kell tartsa most már magát. A mai üzletelés sikerrel zárult végül is, ezért is olyan „megértő” (ha a tónust nem vesszük figyelembe) Linnel, de még ki is húzza a csávából, ha már volt olyan ügyes és okos és ne mondja még, micsoda, hogy követőket szerzett maga mellé, illetve a hátához. Más esetben valószínűleg elhajtotta volna a kéretlen csajt, aki ráakaszkodik, de Lint már csak azért sem koptathatja, mert nagyon könnyen utána lehet járni, kivel találkozott utoljára a lány és ki lehet részfelelős egy esetleges eltűnésért. Vagy csak ő túl paranoid, de kapásból számtalan módszert tudna felsorolni, amik a szálakat hozzá kötnék egy nyomozás során. Na nem, ilyesmi nem hiányzik a fejére. A végén még Michelle megsimogatná lábbal a gyomrát is a helyéről puszta szívjóságból.
Barbie bocsánatkéréssel kezd- ettől már feljebb vándorol a szemöldöke picivel, de nem szól bele, csak hagyja beszélni. Felettébb érdekli, hogy ez a nyuszi levitás hogyan kavarodott ide. Na és hol hagyhatta a fiúját? Azt ni, azt a bevásárlókocsit, aki mindig ott kerekezik mellette és elég tenyérbemászó búrája van. Vagy nem is a fiúja? Olyan édes mindegy végső soron. Hagyja inkább beszélni a szöszit, míg tart a szufla – nevezhetnénk udvariasnak is a borzasztó modorú rellonost- , de magában már forgatja a szemét bizonyos pontokon, hogy „Májgád, hagyd már abba! „ .
- Azt mindjárt sejtettem, hogy a nagymamád máshol lakhat. Meg az egész pereputty. Meg te magad is. – A kedvességéért továbbra sem kap majd Nobel díjat, sőt a szarkazmusa a késeinél is precízebb. Mindenesetre megforgatja a szemeit ezúttal tényleg látványosan a testőrködési kérdésre és mellékel egy szusszantást is. Kotorász kicsit a zsebében, majd elővesz egy kisebbfajta tasakot, megfogja a lány jobb kezét csuklónál és felfelé fordítja az egész kacsót, hogy beletehesse a tasakot.
- Perui instant sötétségpor. Ha neadjisten vérengző trollok közé keveredünk két perc múlva, elszórod és elslisszolsz délnyugati irányba, megértetted? Nem hiányzik, hogy rám fogják a kizsigerelésed, vagy bármi mást. – Borzalmas, hogy a mai kölyköket mennyire nem tanítják a minimális önvédelemre, vagy találékonyságra. Hogy lehet, hogy ez a lány mindenféle zsebkés, bénító tű vagy sötétségpor nélkül lavíroz egy ilyen sikátoros, bűzös helyen? Oké, azt elfelejti számításba venni, hogy nem mindenki olyan gyári hibás, mint ő és nem azon forog az esze 24/7-ben, hogy ki próbálja meg legközelebb eltenni láb alól. Azért magában el kell ismernie, hogy a lány mai összeállítása nem irritáló és még a modora is leszámítva a nyalós részt, egészen helyén van. Ennek tiszteletére hajlandó a másik, szabad kezét az övébe fogni és megindulni vele az utcán, mint akinek semmi jobb dolga nincs a barátnőjével való sétától egy koszos, lepukkant helyen.
- Azt hittem, semmi közöd Magyarországhoz amúgy? Vagy turistaként tévedtél ide? – Gondolatban megdicséri önmagát egy vállon veregetéssel, hogy beszélgetést kezdeményezett- addig sem jön elő egyikük üldözési mániája sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Elég világvége hangulat uralkodik még a turbékoló galambpáros között is. Nina felől érezhető az „Utolsó vacsora” típusú szellő, hogy tisztában van vele, most viszik mindhárman vásárra a bőrük, David pedig szimplán idegesnek tűnik kívülről és biztosan jobb programot is el tudna képzelni magának, mint a maffia ledarálása. Ő ellenben úgy érzi, mintha beszabadult volna a párizsi karácsonyi nagyvásárlásra: mindent lehet. Jól felszerelkezik a kedvenceivel meg egy-két fémszóróval, hogy lökhesse az áldást majd, akire kell. A fogadó bizottság sem várat magára: tíz perc csend után fegyvercsöveket nyomnak nekik, Ninával kezdik a tisztogatást, őt pedig csuklóból padlóra küldik egy állon öklözéssel, sőt még egy kedves rúgást is bekap. Nagy dulakodás keletkezik, Daviddel aprítanak mindent és mindenkit, ami nem egymás vagy Nina, serényen baletteznek a segédeszközök kiszemeltjeikben.
Mikor a leginkább nem várod az áldást, akkor kell betoppanjon, ez egyszerűen törvényszerű, mert Murphy utálná, ha bármi is helyesen, jól alakulna: Davidet lábon lövik, Ninát megfújják, ő meg ott marad azzal a hájas alacsony kis szeméttel, aki nagyon liheg a képébe. Már elnézést, de semmi affinitása nincs közelebbi kapcsolatba kerülni a hájpacni beszélőkéjével, így jól irányzottan úgy dönt, gyomron rúgja és alkalmazza rajta a kezdetleges szaktudását: be tudja lőni a szív helyét prímán és gyakorlatba átültetve ezt a felhasznált információt, a férfi pillanatokon belül lefordul róla. A takarításhoz a tag ruháját használja fel, majd a nyivákoló Davidhez botorkál. Elég volt ennyi közelharc, hogy a vigyorgása szintet lépjen és már csak a mániákusan kidülledt szemei hirdessék, miért is jött ide. Valaki vagy valakik nagyon fognak még ma visítani, mint a malacok.
- Fogd be a szád. – Szól rá halkan, de egész érthetően. Az agya meglepően tiszta, sorra pörögnek benne az információk: úgyis tudják, hogy itt vannak és valószínűleg erősítésért ment vissza az a pali, aki elvitte Ninát. Davidet meglőtték, el kell látni a sebet. Ugyan valóban artériás sérülésnek tűnik, de akkor másodpercek alatt kivérezne, tehát csak elmehetett mellette a golyó. Ez a jobbik eset tekintve a körülményeket- mindenképpen. A kocsihoz siet, kiszedi az etil származékos üveget, Nina táskájából valami random rongyot, ami a lány sálja lehet, és az öngyújtóját kitapogatja, helyén van-e. Ezek után visszamegy Davidhez és kezébe nyomja az üveget.
- Ajánlom, húzd meg és ne pofázz mindenbe bele kivételesen. – Hangján érződik, hogy van benne annyi bajtársiasság, hogy ne uralkodni akarjon Daviden szavaival (nem is lehetne), hanem figyelmeztetni, hogy tartalékolja az energiáját fontosabb dolgokra, mint például a két lány megmentése. David választhat: ha meghúzza az üveget, valószínűleg eltompul egy kicsit az összetevők jótékony hatásának köszönhetően, de ha mégsem nyúl hozzá, akkor zugdoktorunk jóval többet locsol az anyagra és úgy nyomja rá a sebre, hogy némileg kitisztítsa. Miután nagyjából láthatóvá válik a bemeneti hely, előveszi az öngyújtót és lép egyet hátra, kezébe veszi az egyik pengét és óvatosan markolatnál tartva az öngyújtó tüze alá tartja, hogy némileg sterilizálja a hegyét. Amint ez megvan és David áldását adta, elkezdi kiszedni a golyót. El fog tartani vagy egy-két percig és közben csöppet sem zavarja, ha David szétordítja a dobhártyáját; ez ezzel jár. Ha a fiú mégsem kér a beavatkozásból, elég gáz helyzetben lesz, de Mihaelünk nem szól bele, maximum leszedálja, ha szükség lesz rá.
Amennyiben mégis megesett a beavatkozás, lekötözi a már felhasznált, nedves sállal a lábat és David szíja mellett kicsit beletép az anyagba, hogy meg tudja kötni. A szíj csak elszorítani jó az egész istókot.
Úristen, Dave agya kezd elborulni. Ekkora vadbaromságokat csak az öngyilkos jelöltek mondanak. Elhúzza a száját és inkább felegyenesedik a srác előtt az üveget betuszkolva a hátizsákjába, amit az imént szintén kiemelt a kocsi hátsó üléséről. Van benne egy-két hasznos holmi, amit nem hagyna itt néhány mobsternek.
- Eltolt egy idióta vagy. Ha nekihajtunk a kocsival az épületnek vaktában, csak még nagyobb gázt kavarunk. Attól, hogy tudják, itt vagyunk, még nem kell dobokat verve bemasíroznunk a lehető legnagyobb drámával. – Beszéd közben kotorász egy kicsit a hátizsákban megint egy holmi után, ami segíthetne Daviden. Amint megtalálta, elé tartja, az orra alá dugja. Szabad döntésjog, nem muszáj élni vele, ezt is jelzi, hogy nem erőltet.
- Használd és nem fog fájni, ne használd és elájulsz, mielőtt a húgodat akár megláthatnád. Odabent tízszer ennyien is lehetnek és az lenne a jobbik eset. – Némileg zsarol, de még így sem muszáj a srácnak belevetnie magát az alkalomba, csak hát a hugicát élve kellene kiszedni onnan....
Nos akárhogyan is döntsön David, akármit is tegyen, nem fog könyörögni neki, elég nagy és tapasztalt már az okos döntésekhez, de elindulni ideje lesz már. Ha a srác elfogadja, a hóna alá nyúl és segít neki mozogni egész a bejáratig. Imádja, hogy oroszék nem bíznak a technológia csodájában és a régi jó vasajtókkal menőznek, amiket még fel lehet törni illetve direktbe lelőni. Utóbbi mellett dönt, van elég muníciójuk ennyire. Ideje felmászni a lépcsőkön és közben stratégiát megbeszélni.
- Felrobbantjuk így is úgy is, haver, de Nina engem öl meg, ha megtudja, hogy elengedtelek egyedül a húgodért meglőve. – Egy pillanatra megragadja Dave vállát és maga felé fordítja a lépcsőn. – Ugye nem az jár a fejedben, hogy kinyíratod magad? Ugye?! – Kicsit élesebb a hangja kelleténél, de jelen pillanatban finoman szólva is tesz rá magasról. David és a hős akciói, csak arra nem gondol, mit hagy maga után: tonnányi kulimászt, amit valakinek el kell takarítani, márpedig ő nem fogja a bőgést hallgatni, ha ez az agyatlan degenerált kinyíratja magát csak úgy szórakozásból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Úgy indult a dolog, hogy kényszere volt Lint látni. Mióta a lucás affér lecsengett és a papírformát elintézték (jó isten, ő mint Czettner Gy. Mihály? Hamarabb ugrik le a Taipei 101-ről! ), újra facér. Borzalmas belegondolni is, hogy két hétig házas volt. Értitek? Házas ember! Na de lapozzunk ezen túl, lényeg a lényeg, küldött baglyot Linnek, hogy korrepetálja már bájitaltanból. Jó, igazából nincs szüksége ilyesmire, két év alatt betéve tudja az anyagot, csak el akart tölteni egy kis időt a lánnyal, így kötöttek ki a tanulószobában. Rövid ideig ment is a dolog, laza volt a hangulat, csak aztán észrevett egy elég oda nem illő tárgyat Linen: egy gyűrűt. Innentől kezdve, mint akinél elvágták a szalagot, szabályosan vérszemet kapott, alig szólt, csak a jegyzetekkel törődött.
Egy ideje bámul maga elé, mint aki totál offon van, még írni sem ír, csak egyetlen pontot néz: Lin kezén a gyűrűt. Varangyos béka bele vagy tarajos sül tüskéje? Nem érdekli. Ami megmagyarázhatatlanul bosszantja, az bizony a gyűrű! Az utóbbi időben tényleg kezdett valami irritáló tulajdonjogot formálni a levitásra, és ha a megmentési és pátyolgatási rátát nézi, az egója hőbörögni kezd, hogy jogosan formál igényt Linre. Sokáig egy szót sem szól a pergamen fölött, de mikor már nyaggatják, hogy figyel-e, csak megembereli magát egy válaszra.
- Kitől kaptad ezt? Nem említetted, hogy van valakid… - Már-már udvariatlanul tolakodó a modora, ráadásul olyan vádló-féltékeny pofát vág a kérdés mellé (noha lebiggyesztett szájjal próbálja ellensúlyozni a kifejezést, mintha nem is érdekelné az ügy különösebben), hogy lehetetlen elsiklani felette, Lin holtbiztos észrevette. Még Michelle sem látta soha féltékenynek – ez azért teljesítmény, Lin, gratulálunk. Előhozod az állatból az ovis gyereket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

El kell gondolkozni, hogy vajon mit tud egy Aileen Aurora, amit egyetlen rellonos sárkánylány sem. Vagy egy főnixhölgy. Vagy Luca! Mert a csaj valami durván megfogta Mr. Hyde fantáziáját és csak nem hagyja nyugodni. Amikor meg ilyen vörös posztókat lengetnek előtte, hogy gyűrű, meg nem válaszolunk egyenesen, kihozza belőle a féltékeny állatot is - és erre semmi jogalapja nincs mellesleg mondva.
Tehát Lin nagyooon rossz válaszokat ad! Az, hogy gyakorlatilag kizárják a részletekből, csak még nagyobb vérszemet ad neki. Mi az már, hogy _semmit_ nem közöl a szöszi? Oké, végül is miért kellene? Na jó, ettől csak még sötétebb pofát vág, ennyit ért el a lány. Már a tanulási excusé moi sem érdekli.
- Igen? Az, hogy van valakid? Folytasd csak, roppant kíváncsi vagyok, ki az a tetű, aki gyűrűket ajándékoz neked. Talán már meg is kérték a kezed? Mindenképpen hívj meg az esküvőtökre. Égnék a vágytól, hogy menyasszonyt raboljak! - Szavai sűrű sziszegéssé fajulnak az indokolatlan dühtől és szinte áthajolva belemászik Lin arcába… Nem, majdhogynem a száját érinti sajátjával. Roppantul felhúzta magát a semmin. Az előtört hadarás meg végképp túlzás, de úgy bukott ki belőle, mint láva a vulkáni kúpból. Nagyon durva, hogy rácsattant a témára röpke háromnegyed óra alatt, amiből öt perce osztják konkrétan az észt, vagy még annyi sem. Az a gyűrű, az a mocskos gyűrű nagyon zavaró. Persze olyasmi, hogy rákérdezzen kedvesebben, nem ilyen paraszt módon, meg sem járja az eszét. Lint csak tovább fogja bosszantani ezzel a stílussal, de ha ő feltúrázta magát, osztozzon a csaj is a jóban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Hogy jutottak el a nősülés/férjhez menés témaköréig? Meg nem mo… ja de, a gyűrű miatt. Persze egy ékszer bírhatna sokkal kisebb jelentőséggel is, nem kellene azonnal házasodásra gondolni, de a szimbolikája ismert. Gyűrűd van, férjnél vagy, vagy eljegyeztek. Később még bele fogja toszni a fejét a falba, hogy mekkora egy retardált hegylakó, most azonban túlságosan lefoglalja, hogy utánajárjon az egész gyűrű históriának. Felettébb jól érzi magát a dühöngő őrült szerepében féltékenységgel átitatva, habzó szájjal (képletesen persze); minimum egy színjátszókörös díjat adhatnának neki a harapós pasi szerepéért.
Kevéssé hatja meg, hogy Lint mennyire sértik a szavai. Annyira csőlátásúvá válik egy csapásra, hogy a logikus gondolkodás írmagját is elzárja valahová jó mélyre a fejébe. Csak azon kattog, hogy gyűrű, gyűrű, Linnek gyűrűje van és nem ő ajándékozta neki. De hopp! Egyetlen mondat kell, hogy elakadjon a szava és befogja azt az ólajtó száját. Ő? kérje meg Lin kezét? Noooo way, de most belegondolt, hogy az előbbi kifakadása vajon azt jelenti, hogy többet foglalkozik a levitással, mint érdemes volna? Nem, ezt bizton állíthatja, pont egészséges mértékben fut Aileen Aurora után.
- Na és, ha megkérném, igent mondanál? - Ez már párharc, eeez büszkeségre megy, meg főképp hülyeségre. Ő maga idézte elő, magára vessen. Majd a végén bocsánatot kér, de most provokálni akarja a lányt. Még a hangja is halk, a lélegzete is érződik, a meleg lecsapódása, annyira közel van Linhez.
Elborult elméje legmélyén ő is kezdi érzékelni helyzetük abszurd mivoltát, hogy a semmin kapta fel a vizet és úgy viselkedik, mint egy kötöznivaló bolond. Ékesen bizonyítja a kritikán aluli hozzáállás, hogy most először nem biztos a dolgában. Végül is Lint sosem vágta gerincre. Aztán ott az a nem elhanyagolandó tény, hogy Lint nem fűzte olyan céllal, HOGY gerincre vágja. Egyszerűen élvezi a társaságát- először tapasztal ilyet egy nővel. Valami rém sekélyes életet vihetett eddig, ha tizennyolc éves fejjel kezd ráébredni, hogy egy nőben értékelendő az intelligencia és a kifejezési készség, a vélemény és a társaság.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Minden egyes perccel közelebb kerül egy megérzéshez. Veszélyes lenne megpiszkálnia, de ha mégis körülírná, akkor a “féltékenység” szóval tenné meg, mert ebben a percben simán odavágna valamit a falhoz, ha Lin bejelenti, hogy van egy vőlegénye. Nem, ez így pontatlan: a csávót vágná oda, hogy nyekkenjen, aztán lenyúlná a csajt  és csókolom. Előbb viszont meg kell bizonyosodnia a másik fél létezése felől; ha nincs is vőlegény, sem barát, hiába járatja a száját.
- HOPPÁ! Ne olyan hevesen… - Hallotta, nem süket! Igent kapott. Jó, ez még nem garancia semmire, de igent mondana neki a lány. Várjunk, nem is akarja valójában feleségül venni még. MÉG! Jó jó, elszaladt az a szekér, ideje behúzni a fékeket. Ott tartunk, hogy igent mondana a lány, de ettől még lehet neki barátja. Mondjuk az a bevásárlókocsi Dolánszky? Minimálisan SEM tolerálja a csávót. Megetetné vele a szemüvegét, ha nem volna megkötve a keze a prefektusság miatt.
- Egy igent vagy egy nemet: van valakid? - A folytatást már elfelejti hozzátenni, hogy édes mindegy a válasz, a percek vehemenciája alatt eldöntötte: magához láncolja a lányt és kész, mondjon bárki bármit. Az egoista kisgyerek felfogásában ami kell, azt megszerzi, nincs helye más választásnak. Igazából ez nem is annyira egó és birtoklásvágy, mert a hónapok alatt kifejlődött benne a vonzalom a szőkeség iránt. Egyedül a modora olyan kritikátlan, hogy kénytelen elkeverni a vonzalma kifejezését az egoizmus és a “nekem kell” egyvelegével. Ovis, mondom.
Nem mellesleg faragatlan is! Ki az a bunkó, aki faggatja a leendő barátnőjét arról, kije van és kije nincs? Egyszer nyakon kell vágni a kölyköt, hogy tanuljon illemet. Postázza már valaki a túróba Szikszayhoz kezelésre!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Hosszú percek telnek el várakozással (neki úgy tűnik) és Lin nem mond semmit. Szóval van valakije, a hallgatás beleegyezés. Magát átkozhatja, amiért foglalt lányt kapott ki, viszont ez nem riasztaná el egy hódítástól, ha egyszer kezd oda meg vissza lenni tőle. Több-kevesebb sikerrel ugyan, de eljut az agyáig a Lin felől áramló kínos érzet, bár falra hányt borsó, úgysem tesz semmit ellene, hogy megszüntesse; túlságosan lefoglalja, hogy választ kapjon a kérdéseire.
És végre megtör a jég: nincs senkije. Hallhatóan nagyot sóhajt, még saját magát is meglepi ezzel; vigyorral próbálja elütni a dolog élét és újból közel hajol Linhez, egyenest a lány arcába. Csak centik választják őket el egymástól.
- Egyszerű. Ha nincs senkid, maradj velem. Én cserébe monogámiát fogadok a javadra. De lefordítom hivatalosra: légy a barátnőm. - Puff, itt a zseniális válasz. Ó, kicsi lány, na szia, mizu helló, álljunk össze mint két kicsi legó. Mihael és a szimpla gondolkodás fontos témákban, igen!
Ha meggondoljuk, marha gyorsan döntött erről ahhoz képest, hogy a gyűrűtől indultak, de a gondolat könnyű szülését tekintve érhetett egy ideje a tudatalattijában. Ráadásul elég nagy fába vágja a fejszéjét, ha a monogámiával dobálózik, mert ez kizárja a fűt is és a fát is, csak Lin marad. Az lesz még kemény az elején, de megszokja. Megéri majd a fáradtságot,
Érezzük amúgy, milyen ötéves szintre ment a srác? Mint nagycsoportban, mikor Balázska meghuzigálja Sárika haját, hogy “Légy a barátnőm!” . Mihael párkapcsolati készségei konvergálhatnak a nullához minden jel szerint (sosem volt szerelmes a szerencsétlen, egészen érthető a helyzet) .

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Feldolgozni azt, hogy lány lett egy nap alatt nem megy, de még a puszta gondolattal sem tud szembenézni csak úgy. Michelle gyorstalpalót tartott testének használatából, de ezzel együtt még mindig borzalmasan zavarja a tanga, a melltartó, a szoknya, a magassarkú, amiben képtelenség egyensúlyoznia és olyan, mint egy részeg, magamutogató kacsa. Volt szerencséje megtapasztalni, hogy nem csak ő és a nővére jártak ilyen szerencsétlenül, de még csapattársai közül is van ilyen gyári hibás ember. Lassan, de biztosan ért ahhoz a következtetéshez, hogy ideje lesz némi atomot beszereznie és felrobbantania ezt a kócerájt, hogy kifüstölje az egész varázslatot. Természetesen ő és Michelle, meg Lin tisztes távolságból figyelnék a világ másik feléről, ahogy ég a Bagolykő. Csak semmi rizikó, szeretne élni még néhány évet, ha nem baj.
Mostanra nagyjából lenyugodott, főleg, csak a keze sajog már, annyi boxot vitt be a Michelle-t bámuló retardáltaknak. Akadt vagy öt-hat, aki nem értett a szóból, hogy el a kezekkel. Hiába viseli a nővére arcát, szívügye, hogy senki ne nézze örömlánynak a tesót. Ráadásul kötelessége rendes Saint-Venantként nem túlságosan lerontani Michelle hírnevét, de azért éppen megfelelően öregbíteni ez alatt a zűrzavar alatt.
Mivel jobb gyógymódot nem ismer, mint az etilszármazékokat ilyen vészesetre, ma este ide húzódott le, a csárdába, egész pontosan az egyik sarokba egy üveg igenfinom tömény mellé, de még így is van, aki jócskán megbámulja az acélbetétes, rövid fekete szoknyás, mélyen dekoltált felsőjű lánytestét. nem hibáztatja őket, Michelle amúgy is jelenség, csak ne akarjanak lecsapni rá ennyire nyilvánvalóan, mert ütni fog. Még csak nem is bírná ki, hogy hozzáérjenek... ÚRISTEN! Érzi Michelle hormonjait azért befigyelni, mert alapjáraton nem nagyon nézegeti a férfiakat, itt meg teljes piackutatást végzett már fél óra és a második kör legurítása közben. Ha még sokáig fog ebben a bőrben rostokolni, van egy olyan halvány gyanúja, hogy a történelem egy bizonyos momentuma megismétlődik, bár szó se róla, nem köhögne érte különösebben, csak érdekes lenne a változás. Mindegy, most inkább arra próbál koncentrálni, hogy elfelejtse a szorítást, amit a melltartója okoz. Szerencsétlen nők, áldás, ha a pasik megszabadítják őket a feles ruhadarabtól.