Fandler Ágoston INAKTÍV
RPG hsz: 139 Összes hsz: 2644
|
Amira és a kisbabaAnnak csak megörültem, hogy az a szülő, vagy nem szülő... minek is mondjam micsoda egy ránézésre kedves és barátságos lány és nem hajtott el a fenébe. Titkon arra számítottam, hogy megharagszik azért, amiért lerohanom szegénynek a kisbabáját. Ilyenkor a nőkön mindig nagy a nyomás, nagyon tudják félteni a csöppségüket. Emlékszem, anya az elején mennyire félt odaadni Laut. Kicsi voltam, na... De legalább már fel tudtam fogni, hogy született egy hugicám és nagyon örültem neki. Azóta pedig a mami is beláthatja, hogy jó döntés volt rám bíznia a gondoskodását, mert nagyon jól összebarátkoztunk. Elolvastam a naplóját - na jó, ezt ő még nem tudja! - és azt találtam benne, hogy engem szeret a testvérei közül a legjobban. Azóta is szívmelengető erre visszagondolnom. Persze sosem árulom el neki, hogy a cuccai között matattam. Gonosz Fandimók, höhö. - Ne haragudj...atok. Csak gondoltam idejövök egy picit, szeretem a gyerekeket és jól értek hozzájuk. - emeltem a fejem büszkén, mintha valami dicséretre várnék, de nem - A tiéd? Mennyi idős? Ránézésre olyan 1-2 éves lehet. Vagy nagyon elbaltáztam? - érdeklődtem összeszorítva a fogaim, izgatottan várva tippelésem eredményét. - Képzeld el, hogy nekem van egy húgom, akivel nagyon sokáig közösen játszottunk. Azóta én vagyok a kedvenc bátyója. A többi tesóm is szeret, én jó gyerek vagyok. Csak tudod hiányoznak, ők nem lehetnek itt. És nem csak a családom hiányzik, hanem a gyerekkor. Akkor még nem jártam iskolába és csak játszanom kellett, az volt a dolgom. Tudod olyan rossz, hogy felnövünk és aztán ugyanúgy gondoskodnunk kell a gyermekekről, mint ahogy rólunk is gondoskodtak egykor. - osztottam meg szokásos szájmenésem közepette ezen bölcs intelmeket a lánynak - Sokan mondják, hogy elég sok hülyeséget tudok összehablatyolni, szóval szóljál, ha túllőttem a célon - kacsintottam. Remélem ezek után nem könyvel el valami nyomulós fura gyereknek, sőt... Remélem a kamaszokkal vesz emberszámba, mert különben tüntetést szervezek! Nincs kegyelem, aki ellenáll! Na jó... - Ágoston - mosolyogtam - É s te? Am ide járok a suliba, elsősként. - mondtam neki büszkén, közben pedig már le is ültem valahová a kisbabával az ölemben. Kicsit lovagolt az ölemben, amíg én gondosan ügyeltem rá, hogy véletlenül se essen ki a kezeim közül. A fejére pedig óvatosan rádöntöttem az én fejem, mintha a sapija lenne a kobakom. Aranyos volt és nagyon puha bőre volt, amilyet régen tapintottam. És az a hiányolt babaillat...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fandler Ágoston INAKTÍV
RPG hsz: 139 Összes hsz: 2644
|
Én nagyon finom és nagyon nagy fagylaltot csak 150-ért tudok a közelben. Nektek mire fel volt ilyen olcsó? Csak mára van akció? Egyébként ezekkel az árakkal nagyon kell trükközni, mert 10-20 vagy még sokkal több forintokat is spórolsz vele, nem mindegy a választék, az íz, a méret és az ár. Én is ötször meggondolom, melyiktől vegyek. Véda: Bezony... Emlékszem, még a régi papír kétszázast vittem a zsebemben biciklizve a fagyizóig. Nyamnyam. De rég fogtam már olyat a kezemben. Egyet meg kellett volna tartanom emlékbe.
|
|
|
|
|
|
|
Fandler Ágoston INAKTÍV
RPG hsz: 139 Összes hsz: 2644
|
Egyszer már én is fagyasztottam be... Azt hiszem. Fűnyíró. Ó, én mindig utáltam (most is) füvet nyírni. Viszont úgy szívesen csinálnám, ha az a ráülős fűnyíró lenne, aminél kormányzok és olyan, mintha autót vezetnék. Na, azzal én ellennék, azt hiszem.
|
|
|
|
|
|
Fandler Ágoston INAKTÍV
RPG hsz: 139 Összes hsz: 2644
|
Boti, adnék gyógypuszit, de valahogy nem visz rá a lélek. [Remélem megérted, hogy nem szívesen puszilok bokákat] Lélekben küldöm az erőt, hogy meggyógyuljon. Riri, és bagolyban?
|
|
|
|
|
Fandler Ágoston INAKTÍV
RPG hsz: 139 Összes hsz: 2644
|
Sima csoki? Netán milka? Köcce. Gyerekek, én ezen csokialvókámmal el is távozom csicsizni. Jók legyetek, nem rendetlenkedni és nem teleírni az offot!
|
|
|
|
Fandler Ágoston INAKTÍV
RPG hsz: 139 Összes hsz: 2644
|
Jah, annak a névnek köszönhetően mindig összefutott a nyál a számban - banáán. Finom ám, csak sok az éretlen. Ez a kutya pedig nagyon kis aranyos. Mi a neve?
|
|
|
|
|
|
|
Fandler Ágoston INAKTÍV
RPG hsz: 139 Összes hsz: 2644
|
A plusz pénz sosem árt És a tanulás mindennél fontosabb. Bár, ha nincs erőd és agyad hozzá... Meg amúgy is, itt a nyár. De azért na, máskor alukáljál este, mint Tony baba. (ezt az agyazást úgy értsd, hogy valaki felkel tök álmosan és akkor blő, persze, hogy nincs)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fandler Ágoston INAKTÍV
RPG hsz: 139 Összes hsz: 2644
|
Itt egy Ririke Hozzám már nem is jössz? Ó, én is utálom a labdajátékokat pont az miatt, hogy olyan durván játsszák. Tisztelet a kivételnek, de akkor is... Elveszi az agyukat.
|
|
|
|
|
Fandler Ágoston INAKTÍV
RPG hsz: 139 Összes hsz: 2644
|
Leoniezabára készen!Úgy szeretem a hasamat! Habár nincs pocakom, sőt, elég vékonyka egy fiú vagyok, tehát nem látszik rajtam. Akárhányszor is próbálkoztam, még sosem sikerült elhíznom. Amikor megszülettem, anya és apa szerint elég dundi kisfiú voltam, de aztán az idők folyamán szépen eltűntek a kilók és nem tudok visszahízni. Nem is nagyon akarok... Bár nemrég a fejembe vettem, hogy egy picivel kövérebben nem is mutatnék olyan rosszul. Hülye ötlet, mi? Ezen szerencsés adottságomnak köszönhetően nem is nagyon kell odafigyelnem arra, hogy miből és mennyit eszem. Habár a gyomrom egy picikét érzékenyebb az átlagtól, így hajlamos a sok össze-vissza evéstől kikészülni, azért mindig vigyázok és nem történik semmi baj. Mindenfajta éttermet szeretek, sokat járta el a családommal. Voltam már belvárosiban, vidékiben, kiscsárdában, nagycsárdában, folyóparti vendéglőben, bisztróban, gyorsétteremben, önkiszolgálóban, kóstoltam már különböző nemzetiségi éttermek kínálatait, mint például az olasz, görög, török, kínai, japán, szlovák, cseh [utóbbi kettő mondjuk otthon sem ritka nálunk, a bátyáim már egész jól tudnak főzni otthon] szóval minden kutyafüle. De kanyarodjunk el a Fandlerek étkezési szokásaitól. Az egész ott kezdődött, hogy pletykát hallottam. Igen, már megint. És mivel én olyan kíváncsi fáncsika vagyok, most is, szokásomhoz híven odatelepedtem a közelbe és hallgatóztam. Állítólag nyílt valami új kajálda a faluban, és hogy az hű, de milyen finom is és próbáljuk ki egyszer. Mivel annyira nem voltam jóban az illetővel, azaz nem ismertem annyira, inkább egyedül vállalkoztam a feladatra. Cipőt húztam, felvettem valami olyan öltözetet, amiben a faluban is mutatkozhatok és elindultam. Eredetileg lassú sétát terveztem, de mivel kezdtem éhes lenni, a végére belehúztam. Direkt kihagytam a nagytermi közös étkezést, hogy sok kaja férjen belém. Egy darabig keresgélnem kellett a faluban, mire megláttam az épületet. Fejet csóválva megálltam a bejárat előtt, felmértem, hogy mennyien is vannak odabenn. Féltem bemenni... Mi van, ha egyedül leszek elsős odabenn? És ha megbámulnak és kinevetnek?
|
|
|
|