Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Fárasztó a tanárság… még ugyan nem fejeztem be a képzést, de a gyakorló tanári rész is bőven leszív, ha arról van szó. Legnagyobb szerencsémre egy régi kedves ismerős lett az, aki mellé beosztottak, és az illető nem más, mint Emma. Egész jó kis történeteink vannak, hála annak, hogy elsős koromban ő volt az első személy, akit megkedveltem. Fura… mennyire régen volt, most meg már a társának mondhat. Annak a társának, aki nem csak a munkában, de a magánéletében is mellette van. Most, hogy Emma terhes, különösebb figyelmet igényel, és ki más fordíthatna rá nagyobb figyelmet Kornél után, ha nem én? Ez is nyomott a lantba, hogy elkísérjem a kirándulásra, amit már elég régóta szerveztünk. Nem lenne jó, ha bármiféle komplikáció fellépne, de nem tudom megakadályozni a hopp-hálózat használatában. Így, mikor már az össze tanuló eltűnt a lángok között, én következtem az utazásban. Mirot és Évit mosolyogva köszöntöttem, régi kedves ismerősként természetesen. Megkedveltem a két tagot, mikor jöttünk egyeztetni a dolgokat. Emma közben elkezdte a beszédet, amit jó volt nekem is megjegyezni. A csapatosztás után, követtem a kolleginát a megfelelő helyre.
Hátul lépkedtem, terelgetve a diákokat, ha netalán eltévednének, illetve így jobban rájuk láthattam. Nem lenne jó, ha elveszne valamelyikünk, mert Portnipper professzor biztosan kitér a hitéből, ha pár fővel kevesebb tér vissza, mint az indulásnál lévő létszám. A keltetőhöz érve Emma ismételten elmondja a feladatokat, és én, mint jó TS, learatom a sikert. Noha, ez ilyen könnyű lenne, akkor nem lenne rám szükség. A tojásokat nézve, az egyikről máris meg tudtam állapítani, hogy mi a gond vele, de mivel először a diákok feladata volt a vizsgálódás, csak figyeltem, illetve válaszoltam, ha érkezett felém kérdés. Amint megvolt mindenki a maga feladatával, és Ems jelzést adott, odaléptem ahhoz a tojáshoz, amelyik rossz hőmérsékleten volt tartva, az elmondottak alapján. Azért vetettem rá egy pillantást, nehogy valami más gond legyen, vagy másik gond is legyen, és az információk alapján hozzáláttam a tojások gondozásához. A hajszálrepedésest nem mozdítottam, ennyire tapasztalt azért nem vagyok még a sárkányok terén, hiába keresztanyu az ST tanár, meg van is egy példányom.
– Te Ems! Az itteni kis lakó mindjárt napvilágot lát. Szerintetek hím vagy nőstény lesz? –intéztem a kérdést elsősorban a diákok felé, de igazából Ems véleménye is érdekelt. Felkeltem a guggolásból, és hátrébbléptem párat, de ha kaptam információt, hogy mit csináljak, hát megcselekedtem, amit megkövetelt a haza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Amikor tanárnak jelentkeztem az iskolába, koránt sem hittem azt, hogy sikerrel veszem az akadályokat. Ma már megszerettem az okítást, és szívesen is csinálom, bár néha még mindig hihetetlen ez az egész. Tegnap még én ültem a padban, ma meg már én vagyok az, aki a sorok között járkál, ha éppen tesztet ír a diákság. Apropó diákság. Kettőnek közülük animágia órája is van, és a leányzónak ma van az első. Már egy ideje a teremben tartózkodtam, de csupán azért, hogy előkészülhessek. Fel kellett elevenítenem, hogy Alexa miként is kezdte meg a tanításomat, mert elég régen volt ahhoz, hogy ne legyen meg minden részlet. Bár az ilyet nehéz elfelejteni, azért mégis jó, ha az embernek van némi felkészülési ideje az egészre. Meg aztán, ez nekem is ugyanolyan kihívás, mint a diákomnak. A félhomály varázsolásában a kivágódó ajtó zavart meg, majd Renée boldog hangja csapta meg a fülemet. Mosollyal az arcomon néztem a leányzóra, közben befejezve a homályosítást.
– Azt veszem észre. Csüccs le. –böktem az egyetlen ülőalkalmatosságra, ami a terem közepén volt, s ez egy egyszerű plédben mutatkozott meg. Az asztalokat, és a székeket a terem túlsó végébe lebegtettem, még mielőtt bevágódott volna a tanonc, hiszen azokra nem lesz szükség, és így nagyobb területünk lesz. Amint ülőhelyzetbe tornázta magát Renée, leültem vele szemben. Egyelőre nem vágunk a közepébe, még van némi elméleti rész, amit át kell venni.
– A mai órán a koncentrációdat fogjuk fejleszteni, de előtte még lesz egy-két kérdésem, amire szeretném, ha válaszolnál. Egyszerűek lesznek, ha felkészült vagy. Nos, az első: Hogyan kezdjük el az állati alak felvételét? –felvont szemöldökkel figyeltem a lányt, és vártam a válaszát. Talán nem a legbecsapósabb kérdést kellett volna feltenni, de ahogyan én tanítom, és ahogyan én tanultam, szerintem az a járhatóbb út. Hogy miért? Azt majd kifejtem Renéenek, ha rákérdez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Elérkezett a nap. Már előző este összepakoltam a holmimat, amit a kirándulásra fogok vinni, hiszen nem akartam ezzel reggel foglalkozni. Így is sok dolgom volt, és hajnali egy körül feküdtem le, reggel pedig már csörgött is az óra. Jóval a találkozó előtt persze, mert ismerem magam, és a készülődés elég sok időt vesz el a reggelemből. Ez természetesen csak a kávé elfogyasztása miatt hosszadalmas, de senki nem szeretne egy mogorva tanárral utazni, nem igaz? Ameddig készült, felöltöztem, a csomagomat pedig az ajtó mellé téve mentem vissza a konyhába. Megittam a kávém, elmostam a bögrét, és már indultam is az állomásra.
Mire odaértem, vigyorogva néztem a kisiskolásokat, meg az ovisokat, ahogyan kergetnek egy csokibékát. Közben végignéztem a társaságon, zsebemből kivéve a jegyzetfüzetem és a tollam. A zsugorító bűbájt levéve róla csaptam fel az első lapot, és kezdtem el pipálgatni, hogy az osztályomból kit látok. Ezt minden bizonnyal az igazgató is megteszi, de jobbnak látom, ha több helyen van vezetve a lista. Az utolsó név kipipálása után, elvégzem a megfelelő bűbájt, és visszatettem a jegyzetfüzetet a zsebembe.
– Üdvözletem igazgató úr, sziasztok –köszöntem a többieknek, miután közelebb léptem. Kirillen szokás szerint gyerekek csüngnek, de hát ez érthető. Ha az előkészítőben voltunk, soha nem láttam plusz ember nélkül, úgy hogy ezen meg sem kell lepődnöm. Időközben, ahogyan láttam, a csokibéka is elfogásra került, és fel is szállhatunk a vonatra. A diri kiadta, hogy melyik évfolyam hol sorakozzon, és én is mentem a diákjaimhoz, hogy összetartsam őket. Amikor ránk került a sor a felszállásnál, előre engedtem a diákokat, és a létszám megléte után én is felszálltam a vonatra, hogy egy ablak melletti helyet foglaltam be. Mindenki megvan, most már indulhatunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Szeretem, ha valaki lelkesedéssel áll a dolgokhoz, és Renée-t elnézve, ő aztán nem szenved ebből hiányt. A legnagyobb gondunk az lesz, hogy lelőjük a mozgásigényét, hiszen az átalakulás alatt nem kellene hipergyorsaságra kapcsolnia. Bár előnyére is válhat, de kezdetben jobb, ha inkább kikapcsolja ezt a tulajdonságát.
– Igen, jól mondod, és nem. Eszedbe ne jusson még elkezdeni. –Már láttam, hogy kezdené, és lilult is a feje a koncentráció miatt, de gyorsan kedvet szegtem az egésznek. – Mit mondtam, előbb a koncentrációdat fogjuk fejleszteni. Ehhez az első lépés az, hogy hunyd le a szemeidet. –Nem egy nagy dolog, de jobbnak látom lépésről-lépésre mondani az instrukciókat, mert Renée tovább gondolja itt nekem a dolgokat, és felelőtlen lépéseket fog tenni. Arra meg egyikünknek sincs szüksége, hiába tudnám, hogy mit kellene tennem.
– Ha ezzel megvagy, akkor kezd el kiüríteni a fejedet. –Talán ez lesz számára az egyik legnehezebb feladat, de okozhat még meglepetést. Nekem nehéz volt, függetlenül attól, hogy Alexa mindig kizökkentett az egészből. Hiszen, ha lehunytam a szemeimet, rengeteg dolog jutott az eszembe, és nem volt könnyű mindent kilökdösni onnan. – Ezt el is kezdheted. –Én pedig jófej tanérként megpróbálom majd kizökkenteni, de persze ezt nem mondtam neki, mert a jófejségem odáig nem terjed ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Mikor kiadtam a feladatot, én se gondoltam komolyan, hogy elsőre menni fog neki. Pedig, ha jobban belegondol az ember, nem egy bonyolult dolog az egész. Ám látva Renée igyekezetét, valószínű, hogy pont akkor robbant minden a fejébe, mikor kijelentettem, hogy ürítse ki azokat. Nem is kellett megzavarnom semmivel sem, hamarosan magától pattannak ki a szemei, és közli velem a tényeket.
– Valahogy sejtettem, hogy elsőre nem fog menni. –Ezzel a kijelentéssel nem akartam kedvét szegni, de jól ismeri magát, és nekem is volt szerencsém megtudni róla egy két dolgot. – Kezd az elején, de most próbálj meg valami mást –halkan szólaltam meg, s miután ismét lehunyta a szemeit, folytattam a mondandómat. – Koncentrálj csupán a színekre, és kezd el kitúrni az unikornisokat. Amint ezzel megvagy, bontsd meg a szivárványt, és tűntesd el színenként, közben ne engedj vissza semmit. Így minden bizonnyal menni fog a dolog. –Reményeim szerint működik is az egész, de ha sokáig fog tartani, akkor sokáig fog tartani. Nem fogom megsürgetni az egésszel, hiszen az átváltozáshoz teljes koncentráció szükséges, és az elején jó, ha lassan csinálja az ember. Még beüt valami gikszer, és nézhetünk. Igaz, ma még nem változunk át, de ezt neki nem kell tudnia.