36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Állia Szipenni összes RPG hozzászólása (244 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 7 8 9 » Le
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. július 4. 12:48 Ugrás a poszthoz

Évi


Elég régen voltam már én is a boltban. Nem lenne rossz meg nézni, hogy milyen új jövevények vannak és akkor el is kísérhetem. Rá nézek Moonra aztán meg adóan bólintok, meg se halva, azt hogy egyedül megy. Rá nézek és válaszolok.
-Elkísérlek.
Amíg várom, hogy mit mond vissza fordulok a baglyomhoz. Meg simogatom, aztán elküldöm.
-Mehetsz Moon.
Moon rám néz, aztán szárnyra kap és el repül. Én pedig újra Évi felé fordulok.
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. július 9. 14:39 Ugrás a poszthoz

                                                           Wolgast


Wolgot nem zavarja, hogy közöltem vele, az eddig felfedezett hibáját. Én pedig egyetértek abban, hogy tényleg tapasztalatlan. Aztán mintegy mellékesen megérdeklődöm az évfolyamát.
-Jól gondolom, hogy elsős vagy?
Első ránézésre nekem annak tűnik és a tapasztalatlansága is ezt mutatja, de ezen még lesz ideje javítani. Talán még a házával is megbarátkozik véglegesen. Másik témára térünk át a csengőt meghallva.
miután tisztáztuk, hogy én miért is vagyok itt. Wolg elhallgat és látszik az arcán, hogy eszébe jutott valami. Kis idő után meg is osztja velem.
A kérdésére bólintok. Kicsit ugyan gondolkoznom kell a bolt nevén, de azért eszembe jut, hogy mi is a pálca szaküzlet neve és, hogy hol van.
-A téren a Pataki Pálcakészítő Műhely és Szaküzlet.
Közben előveszi a pálcáját. Elsőre megismerem a fát, mivel anyukámnak is ilyenből készült pálcája van. Szép pálca, egy kicsit kopottas, de látszik rajta, hogy vigyáztak rá. Ránézek Wolgra.
-Ideadod egy kicsit?
Közben újabb megállapítás teszek a pálcáról. Elég hosszú pálca, nem igazán illik Wolghoz. Inkább lányhoz illik.
Ezekből a gondolataimból Wolg ráz fel. Amikor rámutat a fejemnél szálló darázsra.
Most már én is hallom, hogy repdes a fejem körül, de egyenlőre nem titulálok neki figyelmet. Válaszolok Wolg kérdésére.
-Nem vagyok....
Cuppogásra leszek figyelmes a hátam mögül, ezért félbehagyom a mondatot és megfordulok. Az egyik csőből valamilyen sárga folyadék kezdett el szivárogni és rohamosan közeledett felénk. A tócsát méregetem egy pillanatig, majd visszafordulok Wolghoz.
-Mit szólnál ha most szereznék neked új pálcát?
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. július 10. 21:03
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. július 11. 10:50 Ugrás a poszthoz

Melody


Lennéző válaszomra nem igazán reagál Ez egy csöppet meglep, de nem tulajdonítok figyelmet. Ha nem zavarja, akkor nem és kész. Valamit ugyan mond az illendőségről, de erre csak egy váll rándítással felelek. Nem igazán érdekel, hogy mit gondol az illendőségemről. Ez után csöndben marad és csak akkor szólal meg amikor elköszön.
Fel nézek egy pillanatra, hogy köszönjek.
-Szia.
Iszok egy kortyot a teámból és rajzolok tovább, aztán úgy húsz perc múlva én is elmegyek.
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. július 11. 11:10 Ugrás a poszthoz

Alíz

Igazán jó ötletnek találom most már a lejövetelt a faluba.
Utolsó gombóc fagylaltomnál tartok már, de ez nem zavar, jól esett az előző két gombóc ki bírhatóba tette a meleget. Közben pedig kellemesen elcsevegtem Alizzal.
Az italom utolsó kortyait is meg ittam és kértem még egy pohárral. Közben pedig csomó mindenről beszélgetünk Alizzal. Közben pedig azt néztük, hogy hogyan jönnek-mennek az emberek. Végül mint a beszélgetés utolsó szakasza jött a ház kitalálósdi, amiben én bizonyultam nehezebbnek mivel nem a házam színében pompáztam mint Alíz. Ebből elég érdekes beszélgetés kerekedet, mivel egyikünk jobban meglepődött mint a másikunk. az utolsó gombóc fagylatom is elfogyott, a kelyhemet egy pincér elvitte. Limonádémat kortyolgatva hallgattam Alízt, aztán mosolyogva én is elköszöntem tőle.
-Szia.
Én még maradtam pár percig. Limonádém végeztével én is fel álltam és vissza indultam.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2014. július 11. 11:10
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. július 11. 11:30 Ugrás a poszthoz

                                                               Wolgast


Jól gondoltam, hogy elsős, de mivel neki nincs pontos tippje, hogy én hányadikos lehetek, megmondom neki, hogy én melyik évfolyamon vagyok.
-Én harmadikos vagyok.
Most, hogy letudtuk az évfolyamokat, más témáról kezdünk beszélgetni.
Wolg arról érdeklődik, hogy hol van a pálcakereskedés. Kis gondolkozás után útbaigazítom, aztán pedig elkérem a felém mutatott pálcát. Miután megkapom elkezdem forgatni a kezemben, közben pedig elmondom Wolgnak, mit gondolok a pillanatnyi pálcájáról.
-Szép pálca, jól van megmunkálva a fája. Hozzád túl hosszú és szerintem a galagonya nem is igazán illik.
Felnézek Wolgra.
-Mi a magja?
Aztán újra a pálcát kezdem el vizsgálni. Elég nőies pálca, amíg én ezen gondolkozom, Wolg tájékoztat arról, hogy egy darázs köröz a fejemnél. Nem igazán törődöm a darázzsal, Wolgnak viszont válaszolok. Vagyis elkezdem a választ, de egy furcsa bugyborékoló hang eltereli a figyelmem. Megfordulok és megnézem magamnak a hang helyét. Sárgás anyag szivárog az egyik csőből, az adta a hangot. Rákérdezek Wolgnál, hogy mit szólna ha most kapna új pálcát. Ezzel elég meglepem, visszafordulok felé és válaszolok.
-Úgy gondoltam, hogy most elmegyünk neked pálcát venni. Még mielőtt elnyel minket a paca.
Hátam mögé bökök, hogy értse mire gondolok.
Aztán visszanyújtom neki a pálcáját és megjegyzem neki azt, amit még megállapítottam.
-Szerintem ez elég nőies pálca, és valószínű ezért nem tetszel neki.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. július 29. 11:17
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Zárás
Írta: 2014. július 12. 14:09
Ugrás a poszthoz

                                                           Wolgast  


Amikor Wolg közli, hogy főnixtoll a pálca magja, elmosolyodom, aztán le is hervad a mosoly az ajkamról. Ránézek Wolgra, de végül nem mondok neki semmit, inkább tovább vizsgálom a pálcát.
Közlök még pár dolgot Wolgal, aztán visszaadom a pálcát. Aztán felfedezem a hátam mögött folydogáló folyadékot és felajánlom Wolgnak, hogy elkísérem pálcát venni.
Erre Wolg kedvesen megpróbál lerázni.
Elmosolyodom, megvárom míg befejezi, aztán megnyugtatom.
-Semmi baj, ne magyarázkodj. Pálcát venni különleges dolog.
Újra a furcsa folyadék tócsára nézek, ami egyre közeledett felénk és úgy döntök, hogy most már mennem kéne. Épp elköszönni készülök, amikor Wolg felajánlja, hogy menjünk együtt. Kicsit gondolkozom, hogy tudnánk-e együtt menni, de aztán megrázom a fejem.
-Nem hiszem, én a klubtermembe megyek.
Elindulok a folyosó vége felé, aztán még visszafordulok és elköszönök.
-Szia.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. július 29. 11:25
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. július 14. 13:31 Ugrás a poszthoz

Jamie


Vissza-vissza pillantva szalad előttem a kutya, majd hirtelen eltűnik.
Sóhajtok, csak velem történhet ilyen. Amikor újra meg látom már nem fut, hanem egy srác lábánál ül. Kicsit lassítok az iramon. Közel érve hozzá jut lassítok és már csak sétálok. Meglátom a srác kezében a füzetem és kisebb sok ér.
Szomorún nézek a füzetre. Sóhajtok egyet aztán válaszolok.
-Szia. Igen az enyém.
Elveszem a füzetem maradványait és elfintorodom. Teljesen átázott a kutyanyáltól és tele van fog nyomokkal. Szinte fel ismerhetetlen lett minden munkám.
Le nézek a kutyára, aki mint ha meg se történt volna csóválja a farkát. Aztán grimaszolva válaszolok a hozzám intézet kérdésre.
-Csak egy hónapi munkámat tette tönkre.
Vetek még egy pillantást a füzetem maradványaira, aztán lehajolok az ebhez és meg paskolom a fejét.  
-Ördögi egy kölyök vagy!
Aztán fel állok és válaszolok az előbb hozzám intézet kérdésre.
-Kivel szemben lenne örök harag?
Megint ránézek a füzetemre és előveszem a pálcám, hát segít rajta a javító varázslat.
-Reparo!
Valamennyit használ is, de még mindig nem hasonlít az eredi formájára, sajna.
Lemondóan nézek fel hátha láttok egy szemetest a közelben.
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. július 21. 18:00 Ugrás a poszthoz

Ron

Sikerült meglepnem Ront a vakmerő kijelentésemmel. Így némi előnyhöz jutottam. Hátra-hátra pillantva szelem a habokat addig meg sem állok míg meg nem hallom Ron válaszát, de miután közölte velem, hogy mit kér megálltam és meg lepetem fordultam felé. Helyben úszva vártam míg közelebb jön aztán kissé gúnyosan mosolyogva válaszoltam.
-De nem érsz utol.
kicsit integetem Ronnak, hogy idegesítsem, aztán vettem egy nagy levegőt és elkezdtem le úszni a tó fenekére a lehető leggyorsabb tempómban. Közben pedig Ron válaszán gondolkoztam.
Amikor már elég mélyen voltam elindultam balra. Fordultamban még fel néztem, hogy látom-e Ront, aztán már mentem is tovább. Magamban pedig meg állapítottam, hogy elég nagy az előnyöm. A nádas körvonala itt látva kicsit lassítottam és feljebb úsztam pár métert, aztán beúsztam a nádas fedezékébe és így haladtam tovább a part felé.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2014. július 23. 13:19
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. július 24. 18:31 Ugrás a poszthoz

Ron


Sikerül meglepnem Ron-t azzal, hogy lebuktam a víz alá. A nádas közelében meghallom Ron hangját. Kissé elmosolyodom, aztán végre elérem a nádast, és feljövök a víz fölé. Jobbra fordulok, és szemmel megkeresem Ront. Aztán kuncogva nézem, ahogy keres. Egy idő után észrevesz és, egy kiáltással elindul felém. A sellő lányra csak mosolyogva rázom a fejem. Ront nézve eljátszok a gondolattal, hogy megvárom, végül is már eleget játszottunk, de végül úgy döntök, hogy még egy kicsit váratom.
Visszakiáltok, Ronnak.
-Ha nem sietsz itt hagylak, habfiú.
Elindulok a part felé, pár kar csapással elérem a térdig érő vizet, és elkezdek szalad a füves rész felé. A füvön megállok, megigazítom a rám ragadt ruháim.
Arra fordulok amerről Ronnak kellene jönnie. Most már ő is a vízből jön ki, egy kicsit várok, aztán elkezdek a stég felé futni. Nevetve még visszakiáltok Ronnak.
-Már csak a stégig ér az ajánlatom.
Hátra-hátra nézve szaladok, úgy hogy legyen esélye elkapni Ronnak.
Utoljára módosította:Bánkúti Lilla, 2014. augusztus 3. 16:24
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. augusztus 4. 14:30 Ugrás a poszthoz

Ron


Hagyom Ronnak, hogy meg közelítsen, de mindig egy kicsit gyorsabb vagyok nála így nem tud elkapni. Ezen én elég jót mulatok Ron viszont nem igazán élvezi egyre gyorsabb, látszik rajta, hogy nagyon elszeretne kapni. A stégtől fél úton elkapja a csuklom és győzedelmi kiáltással magához von.  
Kiszabadítom a csuklom és a mellkasára helyezem mindkét tenyerem, aztán helyeslően bólintok.
-Sikerült elkapnod.
Aztán csak csöndben nézünk egy más szemébe. Végül Ron töri meg a csendet. Érzem a tenyerem alatt, hogy fel gyorsul a szíve, aztán pedig azt, hogy az enyém is fel gyorsul. Le sütöm a szemem és inkább elkezdem kezeimet nézni, de még így is érzem, hogy egy kicsit elpirultam. Ron viszont választ nem várva folytatja. Én pedig elgondolkozva újra elkezdem az azúrkék íriszeit nézni. A kérdésére egy óvatos mosoly jelenik meg az arcomon, de mást nem teszek. Egy kicsit még nézem így Ront, aztán hátra lépek és le ejtem magam mellé a kezem. Érzem, hogy egyre gyorsabban ver a szívem, de válaszolni még nem igazán akarok. Veszek egy nagy levegőt és elfordulok Rontól. Le sétálok a tó széléig és leülök. Nézem a vizet és benne az arcom, egy kicsit még Ront is látom a víz tükörben, de erre meg próbálok nem figyelni. Nézem az arcomon a tétova mosolyt és meg próbalom kicsit össze szedni magam. Mélyet sóhajtok aztán válaszolok Ronnak.
-Meg kapod.
Sértett arcot vágok, ami a vízben nézve számomra elég vicces, de csak magamban mosolygok és inkább így durcás arccal folytatom.
-Bár nem voltál valami romantikus, Rómeó.
Színpadiasan sóhajjal elfekszem a füvön.
-Úgy látszik sikerült bele szeretnem egy fantázia mentes Eridonosba.
Várom Ron reakcióját, közben pedig becsukom a szemem és élvezem a napsütést.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2014. augusztus 12. 14:05
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. augusztus 12. 17:53 Ugrás a poszthoz

Mathias & Sheela
Szalamantoni utazás.

Elegem van a macskakövekből egy életre. Már harmadszorra akar felborulni a bőröndöm, ami nem kicsit felidegesít, de azért nagy nehezen elérek a vasútállomásig, ahol már jobb az út. A bejárat előtt megállok, megpróbálok egy kicsit megnyugodni és inkább arra gondolni, hogy hova is fogok menni.
Az egész éves tanulás után most vizsgaidőszak előtt elutazhatok pár napra Szalamantomba a Hőhűtő hétre. Mindezt persze nem én állom, hanem a szüleim.
Elmosolyodom, megigazítom a hajam és elindulok befelé, hogy jegyet vegyek.
Aztán a jeggyel a kezemben felszállok a vonatra és keresek egy olyan fülkét, ami nincs zsúfolásig. Ez elég sokáig eltart, amíg én a folyóson sétálok bemondják, hogy pár percen belül indulunk.
Végre találok egy olyan fülkét, amiben csak ketten ülnek. Habozás nélkül bemegyek. Közben pedig megszokásból odaköszönök a két fülkében lévőnek.
-Sziasztok.
Felrakom a bőröndöm, aztán én is leülök. Vettek még egy pillantást az utastársaimra.
Mindketten fiatalabbak nálam. A srác talpig pirosba öltözött, csaj ruháin viszont többféle szín is feltűnik. Én mind kettőjüktől elütők. Fekete csőfarmer méregzöld ujjatlan és fekete kis kabát van rajtam, a lábamon pedig sötét barna szandál.
Amíg én ezt megállapítom a vonat elindul. Elfordítom a fejem és inkább a vállamon lévő táskámban kezdem keresni a könyvet ami az utazás alatt tervezek olvasni.
Utoljára módosította:Rentai Bálint, 2014. augusztus 18. 15:24
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. augusztus 29. 15:26 Ugrás a poszthoz

Mathias & Sheela
Szalamantoni utazás.


Az első pár percben kissé feszélyezve érzem magam a fülkében mivel mindketten engem néznek, de aztán hozzá szokom és már hidegen hagy.
A miután meg találom a táskámban a könyvem a srác beszélgetést kezdeményez.
Sóhajtva le teszem az ölembe könyvem, valószínű, hogy nem fogok sokat olvasni.
Amíg én ezzel vagyok lefoglalva a mellettem ülő lány válaszol a feltett kérdésre.
Miután befejezi én is rájuk nézek és egy gúnyos mosoly kíséretében tárgyilagosan válaszolok.
-Rellon és Álliának hívnak.
Mintegy befejezéskép rá kérdezek az évfolyamukra.
-Melyik évfolyamra jártok?
Kinézek az ablakon, már elhagytuk Bagolyfalvát és most egy mező mellet haladunk éppen.
A válaszokra fél fülel figyelve kezdem meg keresni azt, hogy hol tartók a könyvemben. Ezzel jelezve, hogy nincs sok kedvem ismerkedni.
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. december 6. 17:58 Ugrás a poszthoz

Rozos Annamária

Végre egy kis csönd. Itt a havas erdőben senki sem kiabál, bár gyakorolni a hóban nem igazán tudok. Hacsak meg nem találom az a házat amit annyian emlegetek.
Már majd nem elérem az erdő közepét, amikor meglátok egy lépcsőfok szerűséget az egyik fán. Kíváncsian közelebb megyek és fel nézek. Egy rozoga faházat pillantok meg, ami reménnyel tölt. Hát ha ez az.
Óvatosan fellépek az első fokra, hogy elbír-e. Majd lassan elindulok felfelé, a lépcsőfokokra összpontosítva. Így amikor elszáll mellettem egy madár az ijedségtől majd nem lezuhanok. Olyan erővel kapaszkodok meg a korlátban, hogy elfehérednek az ujjaim. Majd miután sikerül vissza nyerni az egyensúlyom, szitkokat motyogva a fogam között folytatom a lépcső mászást.
Fel érve a korláthoz lépek és megcsodálom a havas erdőt.
Egy pillanat múlva már bent rakom odébb a babzsákokat és hálózsákokat, hogy legyen helyem. Ajtónál meg állok és meg nézem a munkám eredményét. Aztán középre sétálok és kiveszem a kabátom zsebéből az apró zongorát és széket, óvatosan leteszem és vissza sétálok az ajtóhoz. Előveszem a pálcám és a zongora felé intek.
-Perfroméra la méra!
Kinézek az ajtón, de mivel nem láttok senkit aki zavarhatna becsukom az ajtót és a zongorához sétálok. A szék tetejét felnyitva kiveszek pár kottát és elkezdem átlapozni őket. Beethoven Holdfény szonátájánál meg állok és kiveszem a többi közül, majd felrakom a kotta tartóra a többit pedig vissza a helyére. Lecsukom a széket és leülök. Felnyitom a billentyűket. Egy pillanatig némán nézem a zongorát, aztán elkezdek játszani.
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. december 28. 12:22 Ugrás a poszthoz

Rozos Annamária

Egészen elmerülök a dallamban ezért, amikor kinyílik az ajtó mögöttem és bejön a hideg levegő összerezzenek és elrontom a dallamot.
Mérgesen fordulok hátra. Hihetetlen, hogy ilyen rozoga ez az ajtó, hogy a legkisebb légmozgástól kinyílik.
Az ajtóban álló lánytól egy pillanatra meg torpanok én megletten abba hagyom a mozdulatot. Szótlanul felmérem a lányt, aztán fagyosan rászokol.
-Becsukhatnád az ajtót.
Felállok és kinyitom a zongora széket míg várom, hogy a lány reagáljon.
Találomra kiveszek pár kottát és lecsukom a széktetejét és az ajtónak hátat fordítva elkezdem a helyére rendezni őket. Közben megnézve, hogy mit is vettem elő.
Leülök és lassan elkezdem a legfelülre rakott Mozart darabot játszani.
Egyszer még kíváncsiságból hátra nézek, hogy mi csinál a lány, aztán vele se törődöm tovább.
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. december 28. 17:05 Ugrás a poszthoz

Rozos Annamária


Annyira belefeledkezem a játékba, hogy észre se veszem amikor a lány elhelyezkedik és engem kezd figyelni. Csak akkor figyelek fel újra rá  amikor befejezem és a lány megdicsér.
Enyhe meglepődéssel pillantok fel a hang irányába. Ahol a lány már kényelmesen elhelyezkedett.
Nem igazán örülök a társaságnak,de a bók miatt kicsit barátságosabb tekintettel válaszolok. Ezzel én le is zártam a beszélgetést.
-Kösz.
Átlapozom a kotta tartóban lévő kottákat, Für Elisenél meg állok.
Lassan elkezdek játszani, közben érdeklődve fel pillantok a lányra és végül mégis meg szólalok.
-Értesz a zenéhez?
Amíg a választ várom jobban meg nézem a lányt, így is csak annyit tudok meg állapítani, hogy nem házambeli és mivel fiatalabbnak tűnik nem is egy évfolyamon vagyunk valószínűleg.
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. december 28. 19:05 Ugrás a poszthoz

Rozos Annamária


Enyhe csalódottsággal nézek a lányra miután kijelenti, hogy nem ért a zenéhez.
Az viszont elég nagy meglepetés hogy ismeri a holdfény szonátát. Ezt meg is jegyzem neki.
-Akkor elég furcsa, hogy meg ismerted a holdfény szonátát.
Befejezem a játékot és fel állok. Leszedem a kottákat a tartóról és vissza rakom őket a helyükre. Aztán teszek pár lépést a zongora oldala mellet és lecsukom a zongora tejét. Majd a lány felé fordulok és óvatosan rádőlök a zongorára. Most, hogy a zongora kettőnk között van lecsukva elfordítom a tekintetem a lányról és elkezdem a zongorán lévő kibomló rózsa mintát nézegetni. A lány kérdésére bólintok.
-Igen.
Egy darabig szótlanul nézem a zongorát. Aztán hogy meg törjem a csöndet bemutatkozom.
-Állia Szipenni vagyok.
Megkerülöm a zongorát és leülök a lány közelében az egyik babzsákra és felteszem azt a kérdést ami a belépésétől fogva foglalkoztatott.
-Hogy kerülsz ide ebben az időben?
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. december 29. 20:56 Ugrás a poszthoz

Rozsos Annamária


A lány logikáján elgondolkozom. Hát a hold fény szonátát én nem tartom híres, de ő tudja. A felsorolásába viszont belekérdezek.
-Az éjkirálynőjének áriájára gondolsz?
Törökülésbe ülök a babszákon, hogy kicsit kényelmesebb legyen az ülés. Amíg én elhelyezkedem a lány viszonozza a bemutatkozást.
Most, hogy sikerült nagyjából kényelmesen elhelyezkedem Annamária felé fordulok. Szinte azonnal vettek rá egy kétkedő pillantást.
-Hogy érted, hogy nem hallasz zenét a kastélyban? Hisz van zenetermünk és más termekben is vannak hangszerek.
Megfordulok és a zongora felé biccentek.
-Emellett nem egy diáknak van saját hangszere, úgy mint nekem.
Visszafordulok a lány felé és enyhe kíváncsisággal nézek rá.
-Neked nincs Melódomágia órád?
Közben fel állok, mert rájövök, hogy lassan mennem kéne ha nem tudok gyakorolni. Előveszem a pálcám és intek a zongora felé.
-Perfroméra la méra!
Aztán oda sétálok az in már apró zongorához és elteszem a talárom zsebébe.
Miután ezzel végzek vissza ülök a Annamária mellé.
-Mit mondtál?
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. január 1. 19:58
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. február 14. 17:02 Ugrás a poszthoz

Valentin nap| Random randi

Maszk
Ruha

Felöltöm maszkot és megszemlélem magam a tükörben. Ideges mosoly jelenik meg az arcomon. Ezért enyhén meg is szidom magam, amíg a hajamba illesztem a sárkányos hajtűt. Hisz teljesen feleslegesen izgulok, ha a partneremmel nem is fogunk összeilleni, akkor is kellemes este lesz a mai.
Megigazítom a ruhám pántját és a kézi táskámba teszem a maszkhoz kapott lakatot. Aztán elindulok a random randira.
Leérve az udvara meg szemlélem azt a néhány maszkos embert aki már itt van. Kissé csalódottan állapítom meg, hogy az enyémhez hasonló maszkot nem látok.
Megigazítom a ruhám és kicsit távolabb sétálok a bejáratól. Ideges mosollyal kérek egy italt a mellettem elmenő pincértől.
Aztán egyik oszlopnak támaszkodva meg kóstolom a furcsa színű italt.
Közben pedig lopva körülnézek még egyszer, de mivel még most se láttok senkit, aki a partnerem lehetne, csak hallgatom a zenét, és enyhe gyomorgörccsel várok a ma esti "lovagomra".

//Megcsináltam neked a képet, és, ha már itt jártam javítottam a helyesírási hibákat is. Ügyelj az igekötős igékre! Kiss - L.A.//
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. február 14. 17:39
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. február 15. 11:59 Ugrás a poszthoz

Valentin nap | Random Randi
Arnold

Nem tudom, hogy a zene vagy a koktél hatására, de kezdek megnyugodni.
Nézem a körülöttem egyre gyűlő színes tömeget és elmosolyodom. Körbenézek, hátha látok egy hasonló arany fekete maszkot.
Kis idő múlva meg is láttok egy felém közeledő magas fiút az enyémhez hasonló maszkban.
Meglepődésemben majd nem elejtem a poharam, de az első döbbenet után kicsit összeszedem magam. A közelemben elmenő pincér tálcájára teszem a poharam. Aztán ideges mosollyal nézem a mellém érkező srácot.
Enyhe értetlenséggel nézem a felém mutatott kulcsot, aztán felfogom, hogy a nálam lévő lakatra gondol. Pirulva előkeresem a lakatott a táskámból.
Félszeg mosollyal a fiú felé nyújtom a lakatom.
-Csak akkor tudjuk meg ha kipróbáljuk.
Megérintem az arcomat félig takaró maszkot és kissé zavartan köszönök.
-Szia.
A fülem mögé tűröm az egyik kosza hajtincset és megpróbálom leküzdeni a kezdeti zavarom. Amíg kiderül, hogy jó a kulcs ami a fiúnál van. Megnézem egy kicsit jobban hátha felismerem, hogy ki van a maszk mögött, de csak annyit tudok megállapítani, hogy nálam pár évvel öregebb.
Közben rájövök, hogy amíg néztem elfelejtettem mosolyogni. Ezért elmosolyodom, önön hülyeségemen. Hisz eldöntöttem, hogy nem leszek ideges. Veszek egy nagy levegőt és nyugalmat erőltettek magamra.  
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. február 16. 20:53
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. február 16. 16:44 Ugrás a poszthoz

Valentin nap | Random Randi
Arnold

Amint sikerül nagyjából megnyugodnom újra a mellettem állóra összpontosítok.
Csak úgy megszokásból végigmérem az öltözetét. Majd kissé idegesen  megállapítom, hogy hozzá képest túlöltöztem.
Emellett enyhe örömmel veszem tudomásul, hogy hála a maszknak nem látszik mennyire elpirultam, de még így is hülyén érzem magam. Vettek egy óvatos pillantást a srácra, aminek következtében még jobban elvörösödöm. Gyorsan lesütöm a szemem és enyhe megalázottsággal megállapítom, hogy valószínűleg hülyének néz, amiért ilyen lehetetlenül viselkedem.
Amint kezdenék elmerülni a szégyenben a srác közli, hogy passzolunk.
Mosolyt erőltettek az arcomra, de a föld bámulásával nem hagyok fel.
-Remek.
Az ital említésére eszembe jut az amit előbb ittam. Felnézek, hát ha meglátom valamelyik pincérnél a poharam.  
Ám, amit elsőre megpillantok a partnerem mosolygó arca. Kissé zavartan visszamosolygok. Aztán rájövök, hogy miért néz ennyire és pirulva válaszolok.  
-Nos, nekem mindegy.
Körülnézek, hátha megtalálom a poharam.
Közben pedig szidom magam a hülyeségem miatt. Biztos, hogy nem csak nekem furcsa az az egész. Ráadásul egy Rellonos különben sem viselkedhet így. Ezért jobb lesz összeszedem magam és normálisan viselkedem.
A poharamról lemondva visszafordulok a sráchoz és az idő közben beálló kínos csöndre való tekintettel bemutatkozással próbálkozom, de a partnerem egy kicsivel megelőz.
A nevét ismerősnek találom, de még így se tudom, hogy pontosan ki ő. Ebből arra következtetek, hogy ő se tudja majd, hogy én ki vagyok.
Kicsit magabiztosabban viszonozom a bemutatkozást.
-Én Állia vagyok. Örülök a találkozásnak.
Elkezdek gondolkozni, hogy mivel kezdeményezhetnék beszélgetés, de mivel semmi különösebb ötletem nincs, inkább csöndben maradok és reménykedem abban, hogy a partneremnek több ötlete van.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. február 16. 21:14
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. február 22. 20:40 Ugrás a poszthoz

Valentin nap | Random Randi
Arnold

Amíg én összeszedem magam a kezdeti zavarból Arnold felajánlja, hogy üljünk le és ott folytassuk ott,....mit is? Nos, nem igazán tudom, de mosolyogva bólintok.
-Rendben.
Teszek egy lépést felé, majd meglepett pillantást vettek, a felém kinyújtott karra, aztán pedig a karr tulajdonosára.
A karr gazdája magabiztos mosolyát nézve, pillanatnyi habozás után elfogadom a felém nyújtót kart.
Kissé meglepetten tapasztalom, hogy milyen izmos a partnerem karja. Bár ezt valószínűleg észre vehetem volna már.
Hagyom magam az egyik asztalhoz vezetni és leültetni. Az egyik kezemet az ölembe teszem a másikkal halkan elkezdem a zene ritmusát dobolni.
Nevem dicsérésére reflexszerűen mosolyogva válaszolok.
-Köszönöm.
Mosolyogva nézzem a velem szemben ülő Arnoldot és most, hogy már nem vagyok annyira ideges meglepetten veszem észre milyen szép szeme van. Ezt kis habozás után meg is jegyzem neki.
-Nagyon szép a szemed.
Nem is tudom, hogy mért mondtam ezt neki, hisz kimondva elég hülyén hangzott, de mivel vissza szívni nem tudom, csak mosolygok.
Szerencsére ezen nem akad meg a kezdődő beszélgetés.
Arnold elkezd magáról mesélni. A halottak alapján megállapítom, hogy lesz miről beszélgetnünk. Eltöprengek azon, hogy először kérdéseket tegyek fel vagy inkább én is meséljek egy kicsit. Végül úgy döntök, hogy a kérdések rá érnek.
-Én Rellonos vagyok, egyenlőre még nem mestertanonc. Szintén aurornak készülök.
A vicc kedvéért, elgondolkozó arccal ehhez fűzök egy megjegyzést.
-Bár téged elnézve még elég sokat kell edzenem.
Mosolyogva vállat vonok és folytatom.
-Aztán...- Kicsit elgondolkozom.- Én itt kezdtem és valószínűleg itt is fejezem be a tanulmányaim.
Mosolyogva nézek Arnoldra.
-Kb. annyit az alap dolgokról szerintem.
Kíváncsiság jelenik meg a tekintetemben és felteszem az engem foglalkoztató kérdést.
-Milyen Sváj, Magyarországhoz képest?
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. március 1. 16:13
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. február 28. 13:39 Ugrás a poszthoz

Valentin nap | Random Randi
Arnold

Lassan megszűnik a kezdeti feszültség köztünk. Le ülünk egy kétszemélyes asztalhoz. Arnold rendel magunknak italt és elkezd mesélni magáról. Közben megérkeznek az italok. Csöppnyi töprengés után úgy döntök, hogy egyenlőre nem kóstolom meg a mélyvörös italt. Egy részt azért, mert nem vagyok szomjas más részt azért, mert én kezdek beszélni. Miután mindketten letudtuk a bemutatkozó szöveget. Hátra dőlök a székemben és a partneremnek kicsit kevesebb figyelmet szentelve elkezdem a háta mögött lévő, táncoló párokat nézni. Közben azért válaszolok a hozzám intézett kérdésre.
-Negyedikes vagyok.
Arnold elkezd az auror szakmáról beszélni, ezért felhagyok a táncoló párok nézésével és Arnoldra fordítom a tekintetem. Az okfejtésétől elmosolyodom.
Hát igen ezt tudtam, de egy fiútól hallva sokkal viccesebb. Leplezetlen vigyorral az arcomon kifejtem, hogy én hogy értetem, mivel Arnoldnak sikerült félre érteni.
-Nem kételkedtem ebben eddig sem, fontos, hogy az ember értelmes legyen. Én szimplán, csak arra gondoltam, hogy téged valószínűleg komolyabban fognak venni a szakmában. Mivel tisztelet parancsoló a külsőd.
Ezt, persze komolyan gondoltam, hisz őt tényleg komolyabban fogják venni, már a kinézete miatt is. Emelet azért örülök, hogy ebből kiderült, hogy tartja magát nagyra azért, mert izmos. Ha az ellenkezője derült volna ki akkor már elindultam volna vissza szobámba.
Arnold elkezd Svájcról mesélni. A beszámolója alapján nagyon szeretett ott, de itt is szeret. Mosolyogva nézem, ahogy meg változik az arca az emlékektől, majd vissza rázódik a jelenbe. Mindkét arca nagyon aranyos. Az ő zavarától furcsa mód megnyugszom és nyugodtan mosolyogva válaszolok.
-Mire vagy kíváncsi?
Eltöprengek azon, hogy mit is mesélhetnék magamról. Közben pedig megrázom a fejem a kérdésre.
-Nem vagyok éhes, de ha te éhes vagy nyugodtan rendelj.
Amíg én gondolkozom változik a zene és egy nagyon kellemes számot kezdenek eljátszani. Kissé pirulva, de kíváncsian nézek Arnoldra.
-Mit szólnál ha táncolnánk egy kicsit?
Hülyén érzem magam amiért megkérdeztem, de tényleg szeretnék táncolni... egy kicsit. A ruhám szegélyét gyűrögetve várom a partnerem válaszát.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. március 5. 19:43
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. március 1. 18:24 Ugrás a poszthoz

Rozsos Annamária
Korrepetálás
Ruha

Negyedóra késéssel, a rohanástól kicsit fáradtan érkezek a társalgó ajtaja elé. Kicsit kifújom magam aztán eltökélt arkifejezéssel belépek az ajtón. Szerencsémre a Annamária sem érkezett még meg vagy már elment, amivel csak az én szenvedésemet nyújtotta meg. Hisz muszáj lesz korrepetálnom.
Körül nézek hátha láttok valamilyen cetlit ami arra utal, hogy még se kell korrepetálnom ma, de semmilyen papír fecnit nem találok.
Vállat vonva lerakom a könyveket és jegyzeteket amiket hoztam az asztalra, adok magamnak egy pohár vizet. Közben pedig azon gondolkodom, hogy mért pont ilyen hülye büntetést kellet kapnom, végül is nem csináltam semmi igazán rosszat. Leteszem az üres poharat és sóhajtva kézbe veszek egy könyvet és az ablak párkányhoz sétálok. Leveszem a dzsekim és az egyik fotelbe dobom. Aztán leülök az ablak párkányra. Kinézve az ablakon gyönyörű napos udvart pillantok meg, ez végkép elrontja a kedvem. Fintorogva fellapozom a tankönyvet egy random fejezetnél. "Rezervátumok" hirdeti a cím, hát ez se a nem a kedvenc témám, de mindegy ezen már nem akadok fen. Vettek egy utolsó vágyakozó pillantást az ajtóra, aztán kissé fanyalogva elkezdek olvasni.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. március 3. 19:13
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. március 2. 21:13 Ugrás a poszthoz

Benedikta

Ruha

Végre vége az óráimnak és pihenhetek egy kicsit. A szobámba érve ledobom a könyveim és rádőlök az ágyamra. Végre egy kis csönd és béke. Oldalra fordítom a fejem és kinézek az ablakon. A meleg tavaszi idő csábítóan hat rám, ezért pár perc után  felkelek, megkeresem a táskámat és a vállamra kapva elindulok, hogy sétáljak egyet a faluban vagy beüljek valahova.
A jó időtől vidám hangulatban lépek ki a kastély bejáratán és indulok el a kivezető ösvényen a faluba.
Valószínűleg emiatt a jó hangulat miatt sajnálom meg az ösvény tetejéről látott, a döbbenettől dermedt lányt a kapuban, de azért reménykedem benne, hogy mire leérek összeszedi magát és nekem nem kell megállnom.
Leérve csalódottan tapasztalom, hogy a lány nem mozdult meg. A közelébe érve lassítok, hogy ha segítségre van szüksége meg szólíthasson. Mellérve mosolyogva köszönök.
-Szia.
Ezzel mint aki jól végezte dolgát tovább sétálok. Gondolatban pedig már el is értem a Czukorvarázs Cukrászdába és egy szelet süti előtt ülök.
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. március 3. 19:31 Ugrás a poszthoz

Rozsos Annamária

Már majd nem a fejezet és a türelmem végén járok amikor nyílik az ajtó és elpárolog minden reményem arra nézve, hogy ma még se korrepetálok. Flegma arccal nézek a belépő lányra, hangosan becsukom a tankönyvet amit olvastam. Majd mosoly erőltetek az arcomra és vissza köszönök.
-Szia.
Felmérem a belépő lányt és első ránézésre eldöntöm, hogy nem lesz könnyű ez a remélhetőleg másfél óránál nem hosszabb "közös tanulás". Lecsusszanok a párkányról és az asztalra teszem az eddig olvasott tankönyvet. Amíg én pakolok Annamária megkérdezi, hogy mivel kezdjük. Grimaszolok, hát még azt se tudja, hogy mit akar tanulni?! Hát ez nem lehet igaz...
Nyugalmat erről tettek magamra, hisz még lesz másfél órám idegeskedni. Most már mosoly nélkül fordulok vissza hozzá.
-Válasz, az asztalon vannak a tankönyvek amiket hoztam.
Töltők magamnak egy újabb pohár vizet és a dzsekimet arrébb rakva beleülök a fotelba. Várakozva nézek Annamáriára, hogy válasszon végre valamit és haladhassunk.
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. március 4. 20:15 Ugrás a poszthoz

Benedikta

A köszönésemre nem hallok választ, de magamban csak vállat vonok erre. Mindegy úgy se akartam beszélgetésbe elegyedni.
Gondolatban már a süti kiválasztásánál tartok, amikor utánam szól a lány. Csalódottan sóhajtok, hát persze, hogy ma kell találkoznom egy szerencsétlen elsőssel. Mosolyt erőltetek az arcomra és megfordulok.
-Mit szeretnél?
A lány szerencsétlen arcát látván eszembe jut én milyen voltam az első nap. Enyhe szimpátiát érzek a lány iránt, de azért egy kicsit mókásnak is találom.
Követem a lány tekintettét a kastélyra és megértem mit szeretne. Bátorító mosollyal nézek a lányra.
-Ne aggód a festmények nagyon segítőkészek és a legtöbb diák is.
Ez igaz is, bár lehet, hogy mér pár dolgot nem ártana tudnia...
Gondolatban vállat vonok, ez nem az én dolgom. Majd kap mentorokat akik kisegítik. Addig meg csak elboldogul valahogy. Újra ránézek a lányra valószínűleg abban reménykedik, hogy majd én leszek az aki segít neki, hogy eljusson a házába. Vágyakozó pillantást vettek a kapura, de jó lenne már a túl oldalán lenni. Aztán sóhajtva visszafordítom a tekintetem a lányhoz. Csak essünk túl rajta már.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. március 7. 19:49
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. március 5. 18:44 Ugrás a poszthoz

Rozsos Annamária

Annamária arcán a könyvek láttán azonnal fáradság jelenik meg. Bár amikor rám néz az sem örömteli. Fáradtan sóhajtok. Remek meg se szólaltam még, de már zavarom, ez így marha kellemes lesz.
Nagy nehezen választ végre egy könyvet. Halvány mosoly jelenik meg az arcomon, szerencsére egy olyan tárgyat választott amit szeretek.
A hozzá fűzésétől viszont ez a mosoly azonnal eltűnik és helyette csalódottság jelenik meg. Kell egy perc amíg megemésztem, hogy a legegyszerűbb dolgokról indulunk. Türelmes arc kifejezést erőltetek az arcomra.
-Elmélettel kezdjük vagy gyakorlattal?
Kipréselek magamból egy bátorító mosolyt, közben pedig a pokolba kívánom a csajt. Amíg a választ várom lerakom az asztalra a poharam. Amikor újra elhelyezkedem. Annamária furcsa mód elkezd jó pofizni. Legalábbis én egyenlőre nem veszem beszólásnak. Bár eljátszom a gondolattal, hogy rajta mutatom be a gyakorlatot, de egyenlőre csak bólintok.
-Kösz.
Előveszem a pálcám és ördögi mosollyal a lányra irányítom. Aztán a kellő hatás elérése után a poharamra.
-Coloris mutatio viridis!
Fel állok oda sétálok a poharam hoz és végig húzom fölötte a pálcám.
-Galacius!
A zöld víz sikeres megfagyása után megfordulok és unottan a lányra nézek.
-Nos, akarsz még idegesíteni vagy eleget mutattam ahhoz, hogy meggondold magad?
Várok egy kicsit a reakciójára aztán a könyvemet felkapva vissza ülök a fotelba és fellapozom az első fejezetnél.
Felnézek a könyvből Annamária, hogy vajon ő is kinyitotta-e a könyvét vagy kérvényt vár.
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. március 7. 17:05 Ugrás a poszthoz

Valentin nap | Random Randi
Arnold

Most, hogy mindkettőnk kezdeti zavara megszűnt, egészen viccesnek találom a helyzetet. Biztos nagyon zavartam már a partneremet azzal, hogy nem tudtam semmire normálisan reagálni az idegességtől, de ez van. Túl furcsa volt/van ez a helyzet nekem. Hiába döntöttem el, hogy viccnek veszem az egész estét és nem törődöm azzal milyen partnert kapok. Végül teljesen zavarba jöttem a partneremtől.
Ettől a gondolattól nevethetnékem támad, de mivel komoly témáról beszélgetünk visszafojtom. Bár még így is vidám mosoly jelenik meg az arcomon.
Arnoldnak csak bólintok, jól mondja van még egy évem a mestertanonc képzés kezdéséig. Amit különben már nagyon várok. A hallottak alapján nehéz, de jó képzés. Ami a velem szemben ülő srácon látszik is.
A partneremet nézve elgondolkozom azon, hogy a laza külseje ellenére mennyit tanulhat. Mivel az eddig látott mestertanoncoknál szinte mindig láttam valamilyen könyvet gyanítom, hogy sok-sok tanulni vallom lesz.
Egyenlőre ezeket a nem kellemes gondolatokat félre teszem és inkább a partneremre figyelek.
Jó hallani egy idősebb fiú véleményét a nemi kérdés hátrányáról vagy előnyéről. Bár kicsit naivnak találom a gondolkodás módját, de amint megérti, hogy én hogy gondoltam sokkal elgondolkodtatóbb a válasza.
Eltöprengve bólintok. Nos lehet, hogy már nem olyan lényeges, de valószínűleg az első pár komolyabb munkám alkalmával erősen aláfognak becsülni.
Arnoldot tovább hallgatva elmosolyodom.
-Nos, tényleg volt már rá példa.
Eszembe jut néhány ilyen alkalom, amitől csak még szélesebb lesz a mosolyom. Hát igen, elég meglepő tudok lenni.
A hobbik emlegetésén elmorfondírozom. Elsőre a zongorázás jut eszembe, de azt nem nevezném teljesen hobbinak. Kiss gondolkozás után válaszolok.
-Hát hobbinak a rajzolást mondanám.-kis habozás után folytatom-,de végül is a zongorázást is nevezhetjük hobbinak.
Elmosolyodom és gyorsan felteszem én is ezt a kérdést a partneremnek.
-Neked milyen hobbijaid vannak?
A zene változása után lankad a figyelmem. Az új szám sokkal jobb, mint amit eddig játszottak. Habozva megkérdezem Arnoldot, hogy táncolunk-e.
Arnold válaszának nagyon örülök, pirulva fogadom el a kezét.
A táncparkettre lépve vidám mosoly jelenik meg az arcomon. Táncolni kiskorom óta szeretek.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. március 7. 18:00
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. március 7. 17:50 Ugrás a poszthoz

Rozsos Annamária

A türelem azonnal eltűnik az arcomról, amint meghallom a választ. Jeges tekintettel méregetem a velem szemben álló lányt. Már most szörnyen utálom a csajt, de egyenlőre nem mutatom ki. Rá nézek az órára és csalódottan veszem tudomásul, hogy még fél óra sem telt el.
A lány bókját hallgatva úgy döntök, hogy meg ijesztem, aztán bemutatok neki egy-két egyszerű varázslatot próba kép. Hát ha utána könnyeben haladunk.
A pálcámat elővéve Rellonoshoz illő mosollyal a lányra irányítom, de Annamária éppen, hogy csak megrezzen.
Magamban vállat vonva bemutatok két egyszerű varázslatot. Majd a könyvemmel vissza ülök a fotelba és ránézek a lányra.
Elégedetten veszem tudomásul, hogy a lány szerencsére nem az elmélet mellet dönt végül.
Belepillantok a könyve. Mit is kéne most tanítanom? Pár perc lapozgatás után megtalálom a kereset fejezetet és örömmel veszem tudomásul, hogy pont az kell tanítanom amit bemutattam.
Mosolyogva a lány mögött lévő poharakra mutatok.
-Tölts meg egy poharat vizel és próbáld meg azt amit én csináltam.
Becsukom a kezemben tartott könyvet és várakozva nézek Annamáriára. Szerintem nem kértem sokat, végül is nem várom el, hogy megtudja csinálni. Hisz akkor nem szenvednénk most itt, ha képes lenne rá. Én szimplán csak felakarom mérni mit tud, de azért reménykedem benne, hogy legalább az egyik varázslat sikerülni fog neki és akkor csak a másikat kell megtanítanom neki. Amivel le is tudnám a korrepetálást....
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. március 7. 17:56
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. március 8. 17:12 Ugrás a poszthoz

Benedikta


Türelmetlenül, de mosolyogva nézek a lányra, remélhetőleg hamar túl eshetek ezen a beszélgetésen. Aztán pedig mindenki megy a saját dolgát intézni.
Erőltetett mosolyomra válaszként hasonló mosoly jelenik meg a lány arcán. Ezután feleslegesnek találom a próbálkozást és a mosolygást feladva unottan nézek a lányra. Gyerünk beszélj már! Nem tudom, hogy arc kifejezésemtől-e, de elkezd beszélni. Aminek egy kicsit örülök.
Miután nagy nehezen kinyögi mit szeretne. Bólintok, persze hogy tudom és mivel egy kicsit meg sajnáltam, néhány segítő gondolatot is közlök vele.
Ezek után úgy érzem eleget tetem érte és mehetek, de az elsős reakciója megállít. Pillanatnyi döbbenet után elkezdek nevetni. Hát ilyen nincs egy mugli születésű lánykát sodort az utamba sors.
Miután kicsit alább hagy a nevetésem bólintok.
-Persze, jó indulatú festmények vannak az iskolában.
A lány kerek szemeit látva újra elkezdek nevetni. Milyen szerencsétlen elsős. Látva a még mindig döbben és értetlen arcát úgy döntök egy kicsit még segítek neki, de egyben rá is ijesztek. Nyugodt mosollyal folytatom a "jó tanácsok" sorolását.
-A gyengélkedő a nyugati szárny második emeletén van. Ezt jobb ha meg jegyzed kékecske, de ne aggódj nincs sok halálos veszély a suliban.
Vidáman figyelem a kék csaj reakcióját. Nem is vágyom faluba már. Ez sokkal pihentetőbb és viccesebb, mint bármi a faluban.  
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. március 8. 17:12
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Állia Szipenni összes RPG hozzászólása (244 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 7 8 9 » Fel