Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

A mai nap uncsi. Uncsi. Uncsi. Uncsi. Úgy volt, hogy ma sok órája lesz, meg vizsgagyakorlása, de mindenki teljesen meg van őrülve a karácsonyért, ami persze szép és jó ötlet, és ő is nagyon szereti, de nem akkor, amikor ő szabadságot vesz ki és felmászik ide, hogy vizsgára készüljön, ráadásul Áron is órát tart, így nem tud valami tanársegédes dolgot csinálni. Ha így folytatja mérgében még szorgalmikat is ír a tanároknak, hogy érezzék a törődést.
Bosszúsan érkezik meg a könyvtárba, ha már itt van, akkor megoldja maga is ezt a tanulás dolgot. Itt is minden csendes, a könyvtáros néni pedig láthatóan pityókás már az elfogyasztott likőrmennyiségtől. Tegnap látta, amikor tojás - és csokoládélikőrt vásárolt, az ábrázatát nézve pedig már nincs sok belőle. Mindegy, amúgy se tudna segíteni. Legalább jól érzi magát.
Ő maga sem szeret bosszankodni, de ilyenkor nagyon nem jön össze. Nagyon fél ettől a buta varázstani alapok vizsgától és szeretne rendesen átmenni.  Kívülről igyekszik higgadt maradni, de belül majd fel tudna robbanni.  Itt vannak ugye ezek az érzelmek, amik most teljesen rohamozzák folyton, közben a büntetése, mely megnehezíti a szabad közlekedését és a munkában lévő hajtás is befigyel. Egyszerűen nem tud mit tenni. Tutira, kellene az emberekre egy gomb, amit ha megnyomnak, kijön belőlük az összes gőz. Szép álom, csak sajnos az álmok most rajta nem segítenek.
A sorok között elindulva összeszedi a könyveket, melyektől csodát remél és az alig tizenöt, nem éppen vékony könyvvel visszatér. A háta mögötti asztalra helyezi őket, levéve az elsőt, elővéve a füzetét és ez íróeszközeit, hogy ha olvas valamit, akkor kiírja.
Olyan fél órája ül már itt, csak három sort írt le, ekkor szólítja meg egy lány.  Felpillantva rá, egyből elmosolyodik, hihetetlenül aranyos arcú a lányka, tipikusan olyan, akire akkor se tudna haragudni, ha akarna. Persze nem akar, hiszen nincs is rá oka.
- Persze, dobd csak le magad.
Kicsit arrébb húzza a füzetet, hogy a lánynak legyen elég helye. Nem akar illetlen lenni, hiszen ha már ilyen kedvesen kérdezte, akkor illik rendesnek lennie.
- Veronika vagyok és te?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Szeretek én is nagyon. Képzeld én csak egy évvel később kaptam meg a baglyomat. A szüleim már azt hitték nem is vagyok boszorkány, hanem kvibli lettem, és - bár nem mutatták ki nyíltan - azért elég feszültek voltak addig, amíg fel nem vettek, így most csak év vesztesnek minősülök, azt hiszem ez a jó szó.
Azok nagyon kellemetlen hetek voltak. Közel egy évig minden nap tüzetesen átnézték a postát, nem történt-e valami tévedés, aztán kiderült, hogy csak kicsit későn érő típus. Igaz ez a naivságára is. Kicsit megint elpillant, a tanár asztalt nézi, de aztán csak sóhajtva visszafordul, pedig vicces lett volna, ha így is megmutathatja magát neki. Talán később elnéz felé, hátha a csodás díszítés nélkül is elér valami hatást. Annyi a különbség csak, hogy most hercegnőnek érzi magát, akkor meg nem fogja már annyira.
- Okés, jó szórakozást.
Sharlotte a gondolatmenete vége felé távozik, és ahogy elhalad, meglesi, hogy ki köti le olyan nagyon a figyelmét. A mázlista talált magának táncpartnert, méghozzá egy igazi szakértőt Ryan személyében. Közelebb csusszan Maryhez, hogy bemutassa neki kicsit az embereket. Jó dolog az ilyen összejövetel, kicsit egy helyen van az iskola krémje.
- Az a fiatal férfi, akihez Sharlotte ment Ryan Elwood. Tánctanár, a faluban lakik, amúgy Sharlotte is, a tesójával.
Ő is a szüleivel, de ez most egy mellékes információ, amivel nem is foglalkozik, inkább körbenéz, hogy még kit érdemes bemutatni a lánynak.
- Ott az a lány Szakács Ágota-Beáta. Ő az egyik prefink. Aztán az a lány ott Amira. Elég híres, sokszor benne van a pletykarovatban a fiúügyei miatt, de ő a DÖK elnöke is, és nagyon jó kis rendezvényt hoztak össze, szóval minden elismerésem neki és a csapatának.  A DÖK, a színjátszás, az Edictum vagyis az újságírás és a kviddics azok, amik itt érdekes diákkörnek mondhatóak. A színjátszónál nem tudom kit kell megkeresni. Az Edictum esetében Flaviu professzorasszony az illetékes, ő önismeretet tanít, ilyen alacsony, szőke, futkározó nőci, tipikusan az az intézkedő. A kviddicsnél pedig Damjanovits Ármin. Ő egy magas, fiatal férfi. Levitás volt, olyan másfél éve végezte el a sulit, aztán elment gyakorlatra, most meg visszajött, hogy ő vezesse a meccseket, mert Markovits professzor lesérült.
Igyekszik minden ismeretet átadni a lánynak, hogy könnyebben ki tudjon eligazodni. Ezenkívül rossz tulajdonsága, hogy kicsit kotnyeles is, ami azt eredményezi, hogy ilyen sok információ van  a birtokában.
- Ha érdekelnek a tanárok, meg a tanítási módszereik, akkor kérdezz nyugodtan, ennyi év alatt a legtöbbet már kitapasztaltam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Idén már nem a házaknak vannak csapatai. Eddig az volt, de aztán voltak házak, ahol nehezen jöttek össze a csapatok, máshol túl sokan voltak, így változtak a szabályok. Most jelenleg négy csapat van. Három vegyes csapat és egy tiszta eridonos. Ők az Arany Főnixek. A másik három csapat a Golyóálló Griffek, a Sárkánylovasok és a…
Egy pillanatra elgondolkozik, hogy mi is a harmadik csapat neve, tudja, hogy nekik nincs semmilyen állat a nevükbe, de az tuti, hogy két tagú és van benne h, pontosabban azzal is kezdődik.
~ Helyes, Heges, Heveny… Heves, igen ez az! ~
- … Heves Hurrikánok. Ebbe a három csapatba lehet jelentkezni. A játékvezetőt Ármint érdemes megkeresni ezzel kapcsolatban. Ő meg tudja mondani, hogy hol vannak még szabad helyek, illetve hol várnak embereket.
A korhatárról nem tud sokat mondani, csak azt, ami még az ő idejében volt és nem hiszi, hogy olyan más lenne a helyzet, és csak amikor kimondja, akkor ugrik be neki valami.
- Szerintem nincs korhatár, sőt, biztos, hogy nincs, az Eridonosok fogója tavaly még csak tizenkét vagy tizenhárom éves volt és mégis játszhatott, szóval szerintem ezt nem korlátozzák. Esetleg annyit, hogy most lehet, csak cserének lehet jelentkezni és csak akkor játszhatsz meccsen, ha a fő ember nem ér rá. Én is játszottam, egy teljes meccsig, aztán jól ki is ütöttek, nem nekem való. Milyen poszt érdekelne?
Érdeklődik a lánytól, miközben megfordul, és a táncolókat nézi. Ő is szeretne táncolni, de jelenleg nem lát senkit, aki éppen nagyon táncolni akarna, de nincs kivel. Mindegy, majd csak akad valaki, ha meg nem, akkor így járt, de legalább itt lehetett, ami a mostani helyzetében egy nagyon nagy csoda.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Én is hajtó voltam azon az egy meccsen. Akkor még házak szerint volt, a Levita ellen játszottunk. A terelőjük jóval idősebb volt. Már előtte cukkolt, én meg bedőltem neki, mert a beszólásain rágódtam, aztán azon agyalva szépen ki is ütött. Nem volt szép tőle.
Bizony, ez egy olyan dolog, amit még nem mesélt el a férfinek. Nemrég megtalálta a fényképet, ami a meccs előtt készült. Ő kibontott, de pánttal hátrafogott dús göndör hajjal állt a szőke srác mellett, aki még a képen is hozzá beszélt. Most már jót nevet a dolgon, de akkor nagyon bosszankodott rajta.
- Küldesz egy baglyot Damjanovits Árminnak címezve, ő a játékvezető, de el is mehetsz hozzá, a faluban lakik, azokban a társaslakásokban, fent a tetőtéri lakásban és beszélsz vele. Ő elmondja a lehetőségeidet, meg azt is, hogy milyenek a csapatok, sőt akár ki is próbálhat. Eddig csupa jót hallottam róla. Fiatal, huszonéves srác és állítólag nagyon szép zöld szemei vannak.
Ő még csak futólag látta, akkor, amikor süteményért ment be a cukrászdába, vagy éppen szembejött az utcán. A meccsekre ritkán jár ki, így aztán ott nem nagyon ismerte meg jobban.  
- Nincs semmilyen kérvényezés. Az iskola ilyen szempontból elég nyitott. Csak azt mondod, szeretnéd csinálni és ők elintézik. Néha megjelennek hirdetmények, hogy például újságírót keresnek vagy diákönkormányzatist, de ezeken kívül is mindenki örül a jelentkezőknek, csak olyankor már érződik, hogy bajban vannak, mert emberhiány van.
Főleg a vizsgaidőszak közeledtével érződik ez. Most is el fog jönni egy, kíváncsi, hogy lesz-e valami hirdetmény. A táncolókról levéve a szemét Maryre pillant, majd vissza a táncolókra és elmosolyodik.
- Gyere, táncoljunk, hátha kifogunk valami jóképű fiút, aki megtáncoltat minket.
Megfogja a lány kezét és mielőtt ellenkezne, felhúzza, hogy a tánctérre menjen vele. Zavartalanul kezd el táncolni a lánnyal, remélve, hogy Mary is vevő rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Épp csak belelendülne a táncba Maryvel, amikor valaki érte nyúl. Hallotta a mondat elejét a hát mögül, de végére már a férfit is látta. Nem szép dolog, amikor válasz nélkül elveszik az embertől a táncpartnerét.
- Bocsi.
Ennyit még tud mondani neki, mielőtt elfordítják teljesen, és belevetik a táncba. A szemei csillognak, miközben a férfire néz, de igyekszik teljesen nyugodt arcot vágni, elvégre ő most nagyon meg van sértődve rá.
- Ugye tudod, hogy a kisfiúk el szokták hívni a kislányokat a bálba?
Ez egy komoly szidás volt, ami után már kijár az, hogy rámosolyogjon Áronra, elvégre miatta öltözött ki ennyire, mert remélte, hogy mégiscsak összefutnak. Így még sosem csípte ki magát és az esküvőjéig nem is nagyon szeretné, ami azt illeti. Persze ez még változhat, meg az is kérdéses, hogy valaki valaha hajlandó lesz-e őt elvenni vagy sem.
- Boldog karácsonyt neked is. Alig várom a szentestét, már ha persze éppen nincs más programod.
Oké, ilyenkor a család szent, bár amennyit hallott Áron családi helyzetéből van egy olyan sejtése, hogy ráér és ha ráér, akkor esetleg a lány szívesen betöltené a család szerepét, szeretne a családja lenni és minél több időt a férfival tölteni.
- Nem tudsz nyakkendőt kötni.  Ölelj át, szorosan.
Ez a megállapítás hirtelen jött és tánc közben viccesen néz ki, hogy éppen ezt szemléli. A második mondatnál elengedi a férfi kezét és a nyakkendőt szétbontja, majd finom mozdulatokkal újra megköti úgy, hogy az rendesen álljon.
- Ezért kell a férfi mellé egy nő. Apukám se tud nyakkendőt kötni, sőt szerintem Adorjánnak sem az erőssége.
Mindenesetre most már szép, így nem tud több kifogást találni a férfin. Kiegyenesedve nyom egy puszit a szájára és csak jóval utána esik le neki, hogy hol is van és mit is tett. Halványan elpirul, de ugyanolyan dacosan néz a férfi arcába, mint az első alkalommal, mint aki éppen így tervezte a dolgot, pedig erről szó sincs, csak éppen, ösztönös volt.
- Azt hiszem, van itt pár Edictumos.
Elnevetve magát hajtja a fejét a férfi vállára, hogy sunyin körbelessen, ki látta őket és ki nem.
- Szeretném, ha hivatalos lenne a dolog.
Végül is senki sem róhatja fel nekik. Három év van közöttük, iskolatársak voltak, és barátok. Az iskolán kívül lettek barátok, ott volt a férfivel, amikor felvették és a barátságokból olykor előfordul a szerelem. Van ilyen.
- Mit szólsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Ma egészen nyugodt nap van a cukrászdában. Vannak vendégek, de nem kell rohangálnia, tud figyelni a tanulmányaira. Egyre jobban közeledik a vizsgaidőszak, ő pedig egyre kevésbé érzi magát felkészültnek a dologra. Tudja, és tudja, hogy tudja, de ez bizony nem elég. Nagyon nem elég, ahhoz, hogy tudja az is kell, hogy magabiztosan és ne remegő lábakkal sétáljon be a terembe a vizsga kezdete előtt néhány perccel.
A falnak dőlve olvas, minden második mondat után felpillantva, nem kér-e valaki valamit. Nem szép dolog, hogy így megosztja a figyelmét, de nem teheti meg, hogy csak az egyik dologgal foglalkozik, míg a másikat elhanyagolja.
Az újabb ajtónyitódásra felpillant és elmosolyodva tapasztalja, hogy ismerős érkezik. A kérdésre csak bólint egyet, a könyvet becsukva pedig a pulthoz lép, melynek másik felén Mary foglal helyet.
- Vannak mini tortáink, aranyos mintákkal, nagyon finomak, laktatóak és sokféle ízben kaphatóak. Szerintem a mézeskalácsos a legfinomabb, ha valami sósabbra vágysz, akkor vannak pogácsák, meg mindenféle bagettek, amiket össze lehet állítani, hogy mit kérsz beléjük. Ez most ilyen újdonság, a főnökasszony ki akarja próbálni, hogy mennyire lenne kelendő a dolog. Szerintem azt is érdemes megkóstolni.
Büszke magára, hogy eszébe jutottak a szendvicsek, az előző párosnak elfelejtette ajánlani őket, pedig a lelkére kötötték. Sokkal egyszerűbb lenne pedig kiírni a táblára, hogy ez az újdonság, jöjjenek, egyenek, mint, hogy rajta múlik a dolog, és ha elfelejti, esélyes, hogy a nyakát szegi.
- Szeretném elkerülni a vizsgaidőszakot, de nagyon. Nem érzem még magam elég felkészültnek a dologhoz.
Ezen kívül nincs vele sok, illetve egyetlen apróság mégiscsak, de ez nem esemény, inkább egy hatalmas nagy bocsánatkérés.
- Sajnálom, hogy a múltkor otthagytalak a bálon, de mire észbe kaptam már a folyosón voltam, és valahogy nem is tudom, teljesen összezavarodtam.
A bűntudatos arc mellé, halvány pír is jár, mely inkább Áronnak szól, aki még mindig képes nagyon erős érzelmeket kiváltani belőle. Lesüti egy pillanatra a szemét, majd felpillantva a lányra elmosolyodik.
- Szóval, mit adhatok?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

A mai nap elég unalmasan telik, olyan furcsán zavaró ez a nagy tér. Ma már háromszor cserélte le az asztaldíszeket, kijavította azt, amelyik valamiért hibásnak mondott volt. Mindegyikben kicserélte a gyertyákat újakra, a régieket pedig dobozba rakta, hogy később - ha még kellenek - tudják őket használni.
Valamikor kettő felé történt az első komolyabb változás. Nyílt az ajtó és egy férfi jelent meg. Első pillantásra szélesen elmosolyodott, és már indult volna felé, ám amikor a férfi arcát teljesen meglátta megtorpant. Egy fél pillanatra azt hitte Áron az, de nem lehet Áron, hiszen ez a férfi jóval idősebb és mégis úgy hasonlít rá, mintha a rokona lenne. Hirtelen köszönni is elfelejtett, de aztán kinyögött egy csenevész "jó napot!"-ot. A férfi helyet foglal, ő pedig két perc múlva követi, hogy felvegye a rendelést.
~ Még a hangja is olyan, mint Ároné.~
Zavart mosollyal lép vissza, hogy elkészítse a kért dolgokat. Kicsit zavarban van, mert akárhányszor Áronra gondol beleremeg az egész teste és gyorsabban kezd el verni a szíve. Tálcára pakolva a dolgokat vesz egy mély levegőt, és elindulva igyekszik nem megbotlani a dolgokban. Szépen lapakol, majd elindul vissza, azonban három lépés után megtorpan és visszalépve lehuppan a férfival szemben lévő helyre, kicsit összehúzva a szemeit, tüzetesebben megvizsgálja.
- Láttam önt néhány fényképen. Ön Szendrődy professzor édesapja ugye?
Mondaná, hogy Márton és hívná Áront is a saját nevén, a professzorozás nélkül, de fogalma sincs, hogy a férfi mennyire akarja felfedni a családja előtt, hogy ők egy párt alkotnak. Ha semennyire, akkor nem kellene veszekedést vagy bármit szítani, ha meg igen, akkor majd biztos sort kerít rá. Mindenesetre illetlenség lenne, csak így, mindenféle bemutatkozás nélkül a férfire törni, így gyorsan hozzáteszi.
- Széles Veronika vagyok, a tanársegédje.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Verocsnak általában, vagy Ronnienak, de az nekem túl amerikai, mert nem azt mondják simán, hogy "Roni", hanem, hogy "Ráni", mint az utolsó dalban. Az egy film és…varázsló vagy mugli családban nőttél fel?
Mert ha előbbi, akkor bizony el kellene magyarázni neki, mi is az a film. Az ő szülei nyitottak, emellett a nagybátyja mugli, így gyerekként is elég sok muglis dolgot csinált. Ennek ellenére, még mindig lenyűgözi minden, amit mugliismereten hall.
- A szüleim Hopenak, de az meg elég indiános. Egyébként nyitott vagyok mindenre. És téged? Még sosem hallottam az Ágotát becézni.
Ilyen hosszúra is rég nyúlt a bemutatkozása, de a lány aranyos, ő meg igazán lelkes, így szívesen beszél, csak sajnos sokat, de legalább a hangmagasság megfelelő, mert a vén banya még nem áll itt, hogy megfegyelmezze, vagy kitessékelje innen.
- Ez most éppen illúziómágia. Flaviu professzorasszonynál tanulom már másfél éve, de most kicsit elhanyagoltam a gyakorlást, így "büntetésből" olvasnom kell. Azt mondta, majd a vizsgák után újra kezdjük. Jó lenne, ha azok sikerülnének legalább.
Erre nem olyan büszke, kicsit el is húzza a száját, miközben beszél. Jó lenne meg nem történté tenni a dolgot, de mostanában valahogy nem megy neki a koncentráció. Nem tehet róla, tiniskedik a teste, az agya, mindene. Olyan, mint egy nagy tini, pedig már húsz éves a szentem.
- De vicces, én pedig idén fejezem be, ha minden jól megy. Melegváltás.
Oké, vannak olyan kis apróságok, hogy szeretne mestertanoncnak maradni, de ha minden jól megy, akkor idén az alapot teljesíti, lesz papír a kezében, elindulhat az élet rögös útján.
- Melyik házban vagy? Én a navinében.
Érdeklődik is, hiszen a ház sokszor sok mindent elmond az emberről. Oké, történnek félreosztások, de az is szerinte inkább olyan, hogy a süveg egy kis vérpezsdítést szeretne. Ilyen az ő házukban például McKenzie, vagy a rellonban Yarista, sőt, neki még valahogy Endre is kilóg a navinések közül, Beáról nem is beszélve. Mégis, jó, hogy a ház tagjai.
- Nagyon szeretem Varró Danit, ő nagyon cuki verseket ír. Mindig örömmel olvasom, ha pedig komolyabbra vágyok, akkor Radnóti az elsőszámú kedvenc. Te kiket szeretsz? Na és írók?
Szeret olvasni, mindig új élményt jelent számára az a könyv is, amit már sokadszor olvas újra és újra. Az illúziómágiát el is felejtve csukja be és csúsztatja félre a könyvet, Ágota most sokkal, de sokkal érdekesebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Akkor legyen egy szendvics? Mit kérsz bele?
Ez lesz az első szendvics, amit ő készít, és nagyon örül neki, hogy olyan embernek csinálhatja, akit nagyon megszeretett. Miközben készül a finom ebéd felvetik, hogy a műszak végén elmehetnének korcsolyázni. Imád korcsolyázni és ez remekül hangzik. Nagyon szívesen elmegy bárkivel, bármikor. Jégre termett lány. Nem zavarja olyankor se a hideg, se a szél. Amikor korcsolyázik az ember, akkor valahogy minden más háttérbe szorul.
- Még legalább egy óra, mire végzek, ha ráérsz nekem teljesen jó. Nagyon szeretek korcsolyázni és idén még csak egyszer jutottam el.
Ami hatalmas hiba, hiszen a korcsolyapálya ott van a szülei munkahelye előtt, ezen kívül már majdnem a fele elment a télnek, és ha így folytatja, idén nem fogja kiélvezni a pálya adta lehetőségeket. Sajnálná, mert tényleg ezzel csempészne valami kis sportot az életébe.
- Huh…jó. De ígérd meg, hogy nem fogsz kiakadni.
Mary az első, akinek beszélni fog Áronról és ez nagyon meghatározó a későbbiekben is. Tudja, hogy számíthat előítéletekre, nem is kevésre. A szendvics kész, így a lány elé teszi, majd egy kis hezitálás után bele is fog a mondókájába. Nem olyan nehéz az.
- Áron, mármint így hívják, Áron, ő három évvel idősebb nálam. Ide járt ő is a Bagolykőbe, levitás volt. Nem is nagyon vettem róla tudomást, tudod, ő is csak egy fiú volt, akinek nem volt jó hírneve sosem, de tényleg nem fogott meg. Annyi rémlik, hogy egyszer kiütött az első kviddicsmeccsemen. Elegem is volt belőle, meg a kviddicsből is.
Miközben beszél, ujjaival akaratlanul is a pult márványmintázatát rajzolja át, többször is. Zavarban van, de ez most mégis, valahogy jól esik neki. Jó érzés beszélni róla, végre valaki megtudja a történetet, rendesen.
- Majdnem egy éve találkoztunk újra. Nem tudtam ki ő. Beszélgettünk, említette, hogy szeret fotózni és egyből lelkes lettem, mert én is nagyon szeretek. Mesélte, hogy ő fotográfus és kértem, hogy tanítson meg. Ebből lett az, hogy beadta a pályázatát az iskolába később, hátha alkalmazzák és tanár lehet itt. Közben elég jó barátok lettünk. Sokat találkoztunk, beszélgettünk és nekem mesélte el először, hogy tanár lett, és felkért a tanársegédjének. Nagyon élveztem, csak közben valahogy megváltoztak az érzéseim. Áronról tényleg azt érzem, hogy olyan, mintha a másik felem lenne. Ha valamit nem értek nem néz teljesen hülyének, legalábbis nyaltan nem. Tényleg nagyon sokáig ő volt a legjobb barátom és a barátság valamilyen formában meg is maradt, csak, nála is több lett. Egy ideje már együtt vagyunk, csak senkinek nem mondtuk. Ő szerette volna nyíltan, de én féltem a dologtól, de azt hiszem, már nem félek. Csak a szüleimtől…és Adorjántól. Azt hiszem ő még nem fogta fel teljesen, viszont haragudni nem haragudhat, és nem mondhat rólam csúnyákat, mert ő is beleesett a diákjába. Az sokkal durvább is volt, mert a lánynak már vőlegénye volt, de elhagyta miatta. A családja meg szépen kitagadta. Tudod a lány indiai és ott ez nem annyira szokás.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Rendben, ha van valami, amire allergiás vagy, még most szólj. Nem akarlak egy szendviccsel kinyírni.
Elég rosszul is jönne ki a dolog, ha most fogná magát, és ő lenne bogolyfalva szendvicses gyilkosa. Előtte még szeretne élni, szeretne családot, gyerekeket, ki tudja, később talán még alakulhat olyan furcsán az élete, hogy ezzel keresi majd a kenyerét. Reméli persze, hogy nem így alakul majd. Most, hogy már nem titkos a szerelme, nem remél szöktetést, titkos esküvőt, de, mint minden lány, ő is álmodozik az esküvőjéről, gyermekeiről most is. Kék szemű szőke fiúcskákról és lánykákról. Persze ezeket nem közölte még Áronnal, tudja, hogy emiatt nagyon könnyen megfutamodhat.
- Tényleg? Nos, kedves Mary, akkor ma addig nem jövünk le a pályáról, amíg meg nem tanulsz koricipővel korizni. Hányas a lábad? Hátha jó rád valamelyik cipőm, vagy az anyukámé.
Elmosolyodik azon, ahogy a lány megígéri, így aztán egy kis bátorságot is nyer. Reméli, hogy tényleg nem lesz annyira vészes, hiszen nagyon sok mindennel védekezik, persze Mary nem biztos, hogy tudja, ki is Ali, Adorján oké, mert a házvezető-helyettesük, de az Alis sztori a tavalyi év szenzációja, és mostanra egészen elfelejtették az emberek.
- Tényleg ízlik? Na, ez remek! Akkor már bátran merem készíteni. Ajándék. Te vagy az első kóstolóm, szóval ez az ajándék szendvicsed.
Örül neki, hogy ízlik, még egy kis bíztatás, amivel rá tudja venni magát, hogy beszéljen és szerencséjére. Nem tudja, hogy mit mondott volna akkor, ha a lány negatívan állt volna hozzá. Akkor lehet, hogy egy kicsit összeomlott volna. Most fontos számára minden támogatás. Ilyen helyzetben még nem nagyon volt.
- Szerintem hamar fel fog tűnni nekik. Apukám szerintem sejti. Van valami furcsa a viselkedésében. Mostanában akármikor bejön hozzám körbenéz, mintha a szekrényben bújtatnám a szeretőmet, pedig csak egyszer fordult elő.
Az egy vicces jelenet volt. Nem számított rá, hogy bárki hazajön és szegény Áron a szekrényben landolt, a szerencsétlen mozdulatoknak köszönhetően felhasadt szemöldökkel, amit utána ápolgathatott.
- Furcsa, hogy nyíltan szeretné. Tudod, neki nagyon sok lánnyal volt már dolga…úgy.
Erre nem igazán tud jó szót, de reméli, hogy Mary érti a dolgot. Közben nyílik az ajtó, amin besétál egy vörös hajú, szeplős, magas lány. Nem ül le, hanem mosolyogva elindul feléjük.
- Sziasztok. Én váltalak ma. Megyek is öltözni.
- Remek. Köszi.
Kap egy puszit az elhaladó vöröskétől, majd mosolyogva visszafordul a lány felé.
- Ő Kincső, eridonos, én szereztem neki a munkát. Ez azt jelenti, hogy húsz perc múlva szabad vagyok. Áronra visszatérve, én… remélem, hogy nem lesz más. Tudom, ő az első és még annyi mindenki jöhet, de ez olyan különleges, már az első találkozásunkkor éreztem, hogy valami más, valahogy már akkor közel éreztem magamhoz és nem tudom elképzelni azt, hogy ne így legyen. Furcsa lenne, ha egyszer vége lenne, azt hiszem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Ágo. Tetszik. Furcsa, de azt hiszem nincs is Ágota nevű ismerősöm, így nincs viszonyítási alapom. Te vagy az első és egyetlen Ágom.
Mosolyog a lányra kedvesen. Olyan tipikusan aranyos arcú kislány, akivel csak kedves tud lenni az ember. Szereti az ilyen kedves arcú embereket. Nem is érti, hogy eddig miért nem ismerkedett annyira az iskolába, hiszen Mary is ilyen aranyos arcú, kedves és nagyon szeretnivaló ember. Mintha vonzaná magához a világos aurával rendelkező embereket. Persze kellett ehhez a nyitáshoz Áron is. Ő volt az első barátja, ő indította el az úton. Amikor a tanársegéde lett, ki kellett állnia az emberek elé, akik az órán vagy az óra után kérdeztek, amiből beszélgetés lett, és ebbe a beszélgetésbe annyira belejött, hogy most már nem is tud leállni.
- Levita? Akkor te nagyon okos vagy.
Látszik a pontversenyen is, és az iskolában is ez az első jelző, amivel illetik a levitásokat. Ez mondjuk kedvesebb jelző. Sokan a navinéseket például maradékként illetik, pedig nem azok. Szerinte a navinések kedvesek és jószívűek, csak vannak, akik nem értékelik ezt, ilyenek például azok, akik maradékként emlegetik őket.
- Fodor Ákos? A neve ismerős, de nem olvastam még tőle semmit. Rokonod talán?
Na nem mintha a Fodor vagy a Széles olyan ritka lenne, és csak azért, mert ő ténylegesen a házvezető-helyettese rokona, még nem jelenti azt, hogy csak mert azonos a vezetéknevük, attól máris rokonok lesznek. Persze ki tudja. Viszont most egy kicsit butácskának érzi magát a feltételezés miatt, de reméli, hogy a lány nem fogja kinevetni vagy hasonlók.
- Őt viszont ismerem!
Ezen újra fellelkesül. Szereti, ha van valami azonos azzal, akivel beszélget. Amikor Coelhoval megismerkedett, épp egy igen rossz időszaka volt az életének. Szőke volt, Franciaországban élt, ismeretlenek között és nagyon hiányolta Áront, akivel rossz viszonyban vált el a hülye érzelmi hullámzásai miatt. Mármint a sajátjai miatt, Áronnál csak kiváltotta ezeket. Ezen még most is csodálkozik, de így történt. Viszont az írások segítettek elgondolkozni. Segítettek tisztábban látni. Segítettek abban, hogy visszatérve az iskolába helyesen döntsön.
- Volt régebben a suliban mágikus irodalom óra. Biztos élvezted volna. Aztán a tanár elment valahova, nem is tudom mi lett vele. Pedig ígéretes volt a dolog szerintem.
Miközben beszél ujjaival a könyv fedelén játszik. Rossz szokása, de muszáj valamivel lefoglalnia az ujjait, így könnyebben tud figyelni a beszélgetőpartnerére.
- A regényeket szereted?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Ennek örülök, nem szeretnék ilyen fiatalon börtönbe kerülni azért, mert kicsinállak egy szendviccsel.
Miközben beszél, persze dolgozik is, ezt a képességet már az évek alatt ügyesen begyakorolta, így most már rutinszerűen mozog. A különbség csak annyi, hogy most többet kell dolgoznia.
- Nem baj, ha béna vagy.  Szeretem a kihívásokat. Tudod, a probléma csak addig probléma, amíg nem kihívásként tekintesz rá. Utána átalakul, és a kihívás elindít bennünk valamit, ami azzal jár, hogy elkezdünk dolgozni a megoldásán. Szóval most szépen búcsút intünk a problémának, köszöntjük a kihívást és szépen elkezdjük a korcsolyaoktatásodat. Szerencsére ugyanakkora a lábunk, így menni fog a dolog.
Örül neki, hogy ezzel sem lesz probléma. Gyakorlásnak kiváló lesz a régi korija. Nincs vele semmi probléma, csak Adorján nem emlékezett rá, hogy van már korija, így karácsonyra vett neki. A másikat előtte csak néhányszor használta, ez meg mégiscsak Adorjántól van. Örül neki, hogy tényleg ízlik a lánynak a szendvics. Ez még jobb kedvre deríti. Örömmel adja ingyen a szendvicset, hiszen ő az, aki leteszteli a szendvicseit.
- A próféta szóljon belőled. Örülnék neki, ha őszintén jól érezné magát mellettem és, ha ez tényleg… hosszan tartana.
Ennél több kívánsága jelenleg nincs is. Szeretne boldog lenni, de csak úgy, ha Áron is az. Ezért ment el Franciaországba is, hogy Áron boldog legyen és összetört a szíve, amikor hazaküldte. Nem maga miatt, az másodlagos volt, inkább azért, hogy a férfi élete boldog legyen, de valahogy nem sült el jól a dolog, reméli, hogy azzal, hogy most vele van tényleg boldog.
- Végeztem mára. Gyorsan átöltözöm és jövök is. Két perc.
Sietve elindul hátra, amikor a vörös lány besétál, hogy megmossa a kezeit, kicsit kijavítsa a sminkjét, megfésülködjön, felhúzza a csizmáját, kabátját, sálját és sapkáját, kifelé menet pedig a kesztyűjét is.
- Na akkor irány hozzánk a korikért. Szia.
Int még a vörös lánynak, és Maryvel kisétál a cukrászdából.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Ma elméletileg nem dolgozna. Ma úgy volt, hogy a tanársegédi feladatait látja el, emellett pedig, természetesen Áronnal tölt egy kis időt. Olyan régen sikerült már összeegyeztetni, hogy a mai napnak már muszáj volt összejönnie. Sok mindent szeretett volna elmesélni neki és arra is kíváncsi lett volna, hogy neki milyen napja van. Ehelyett útközben kapták el, hogy több mint a fele társaság beteg, így nincsenek elegen, vagyis nagyon nagy szükség lenne rá is. Dupla pénzért. A dupla pénz nagyon jól jönne, elkezdett még aktívabban gyűjtögetni, hiszen az ember sohasem tudhatja. Lassan itt az év vége. Persze nem hozta fel a dolgot, de Áron azt mondta együtt fognak élni, és ha ez igaz, akkor kell egy kis alap ahhoz, hogy el tudjon indulni.
Ez valahogy túl kényes téma számára. Nem merje elmondani, hogy egy kicsit elbizonytalanodott a dolgot illetően. Nem érzi még készen magát az elköteleződésre. Ezen kattog az agya akkor is, amikor próbál ruhát keresni magában, amiben felszolgálhat ma. A munkát választotta, Áron helyett, megint. Magának se tetszik ez a döntés, mégis így döntött. Vesz egy mély levegőt, mikor rájön, hogy nincs semmi a szekrényében, csak a kötényei, és, hogy a szeméből már vagy egy perce megállíthatatlanul folynak a könnyek. Ostobának és gyerekesnek érzi magát. Leül egy pillanatra, hogy egy zsebkendővel felitassa a könnyeit és kicsit összeszedve magát lefirkantsa Áronnak, hogy nem fog összejönni a mai nap, mert dolgoznia kell. Van egy olyan érzése, hogy ez nem fog jól kijönni. Mindenesetre leveszi a piros kis felsőjét, mert itt bent nagyon meleg van és egy nagy levegővel kisétál, hogy mosolyogva beálljon a pultba, illetve, ha valaki kér valakit, akkor felvegye a rendelést.
Még csak pár perce volt bent, amikor nyílt az ajtó és két ismerős lépett be a cukrászdába. Egyszerre örült is nekik, és nem is, mert nem tudta, hogy mennyire jó színész ilyen témában. Mindenesetre egy nagy mosollyal int Endrének, majd összeszedi magát és a mosolyt megtartva kisétál az asztalukhoz néhány perccel a megérkezésük után.
- Üdv nálunk fiatalok.
Mivel hármuk közül ő a legidősebb és ismeri őket, köszöntheti ilyen kedvesen és barátiasan őket. Jó látni őket, tényleg örül, hogy itt vannak. Kicsit rákötelezik arra, hogy mosolyogjon, és a mosolygás által meg is nyugszik egy kicsit.
- Mit hozhatok? A ház ajánlata a mini muffin kosárka, amibe összesen tizenhat muffin van, nyolc féle ízzel, és hozzá ajándékba lehet választani limonádét, forrócsokoládét, teát. Az ízek az étlapon megtalálhatóak. Szerintem nagyon jó választás és a kosárkát meg lehet tartani utána, illetve olyan színekkel díszítem, amilyenekkel a kedves vendég szeretné. Szóval? Én a helyetekben igent mondanék, épp sülnek a muffinok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Én is örülnék neki, tök jó, bár lehet, nagyon utálod már. Szívesen olvasnék azonban tőle, mondjuk megmutathatnád a kedvenceidet. Mindig vevő vagyok a versekre.
Nem egyet meg is tanult kívülről. Olyanokat, amelyeket nagyon szeret. Álmából felkelve is tud idézni például Radnótit, József Attilát, Adyt, vagy éppen Varrót. Sőt, van egy nő is. A nevét mindig elfelejti, de nagyon érdekes versei vannak. Majd megkérdezi az anyukáját, tőle örökölte a versek ilyen fokú szeretetét. Bármikor le lehet kötni velük, legjobban a szomorú, szerelmi verseket szereti, melyek bánatosan gyönyörűek.
- Biztosan, én is szívesen járnék rá. Jobban lekötne, mint mondjuk a bűbájtan.
Inkább az elméleti tárgyak mennek neki, a gyakorlatival mindig ily problémái voltak, persze sikeresen és igen szép eredménnyel vizsgázott minden évben mindenből, csak éppen ott van az a kis plusz, hogy a gyakorlatiért ő akár kétszer vagy háromszor annyit is megküzdött, mint egy olyan ember, aki szeretett volna jó eredményeket elérni a vizsgákon.
- Hú, ez szuper ötlet. Hirtelen egy csomó eszembe jutott, szóval szívesen.
Így legalább a kontaktus is megmarad, nem kell attól tartania, hogy egy idő után a lány eltűnik majd az éterbe, hiszen a könyvek mindig össze fogják tartani őket, ennek pedig nagyon örül, hiszen az irodalom nagyon lényeges részét teszi ki az életének és örül, hogy talált egy olyan embert, akivel ezt megoszthatja.
- Nincs kedved eljönni hozzánk? Itt lehet, nem nézik olyan jó szemmel azt, hogy be nem áll a szánk, otthon meg kényelmesen ellehetünk a könyvek között, sőt anyukám sütött tegnap egy csomó sütit, amit egy hétig eszünk majd, segíthetnél benne, ihatunk teát, meg forró csokit, vagy amit szeretnél.
A végére már annyira fellelkesül, hogy elfelejt suttogni és csak a második krákogást hallja meg, amit a könyvtáros néni felé intéz. Na igen, nem szép dolog a hangoskodás, és pont erről szeretett volna ő is érvelni, csak úgy tűnik nem találta meg a megfelelő csatornát a dologhoz. Kicsit lehajtja a fejét, hogy a néni lássa mennyire megbánta a tettét, de amikor visszatér az asztalához érdeklődve Ágotához fordul.
-Nos Ágo?
Érdeklődik izgatottan, hogy mennyire hozta meg a dologhoz a lány kedvét. Nem szeretné ráerőltetni magát persze, de nagyon érdekli, hogy miként dönt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Köszönöm.
Igaz nem ide készült, de ez most mellékes, a lényeg, hogy itt van és most már tudja, hogy célszerű hozni egy másik pólót és talán nadrágot is, hogy a váratlan alkalmakkor is legyen mit felhúznia, ne pedig a kinti ruhája lássa kárát annak, hogy nem tud nemet mondani.
- Persze, minden.
Válaszol, még mielőtt Endre kimondaná a teljes kérdést. Most még egyszerűbb kimondani, mert, amikor rendesen rákérdeznek, akkor már nehezebb a dolog. Persze a szemkontaktus nem olyan őszinte, hiszen inkább a fiú orrát nézi és nem a szemeit, de most erre szükség van ahhoz, hogy mosolyogni tudjon.
- Remélem veled is.
Ez őszinte mondat, nagyon reméli, hogy a barát, aki számára nagyon fontos, teljesen jól érzi magát, és összejön neki az élet, meg minden, amit szeretne. Meghallgatja az italokat, és egy apró bólintássorozat kíséretében felírja, hogy miket szeretnének.
- Szóval egy forró csoki, egy kakaó és muffinkosár, ami zöld. Nagyon jó választás, szerintem az a legszebb szín most a készletben. Máris hozom őket.
Egy aprómosollyal el is fordul, és elsiet, hogy elkészítse a muffin kosarat. Szépen összeválogatja a méreteket, hogy mindenhol át tudja fűzni és ne legyen valamely része kisebb a többinél, vagy az utolsó mozdulatnál derüljön ki, hogy kisebb, mint a többi. Közben elkészülnek a muffinok, melyeket kivesz. A nagyobbakat veszi ki előbb, hogy kivigye a pultba, majd visszatérve a kakaóval kezd el foglalatoskodni, addig, amíg a többi muffin el nem készül. Szépen kibéleli a kosarat is, zöld bársonnyal, majd a mujffinokat kezdi el belepakolni párosával, hogy mind a két fél megkóstolhassa őket. Tálcára teszi a forró csokit és a kakaót, melyet jobb kézbe vesz, balba pedig a kosárkát, és ezekkel együtt sétál vissza a pároshoz. A munka mindig megnyugtatja és elfeledteti vele a dolgokat.
- Remélem ízleni fog.
Letéve mindent kacsint egyet és hagyja is őket, hiszen még sok feladat vár rá ma.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Ma sikerült találkoznia egy nagy adag kávéval, ami nem a torkán csúszott le, hanem a hófehér blúzán. Hogy melyiknek örült jobban? Nos, jó kérdés, de inkább a torkán öntené le a fekete löttyöt. Most már mindegy ugyebár. Ha már így összefutotta a kávéval rohangáló mestertanonc felügyelővel kapott feladatot is. Remek.  Épp csak annyi ideje maradt, hogy betörjön gyakorlatilag Áronhoz – leszámítva, hogy a szobájához van kulcsa  -, majd elővegyen egy fehér inget, kicsit letörölgesse magát és felhúzza Áron ingét, melyet egy fekete övvel kötött el. Hogy ne legyen annyira feltűnő, a haját kibontja, a pillangós hullámcsatokat és a fülbevalóit díszként felpakolja rá. Ma csak elméleti órái voltak, így a pálcáját nem hozta magával. Ő sok minden, csak éppen elővigyázatos boszorkány nem.  Mielőtt elindulna, az inget betűri. Annyira össze van zavarodva, hogy a ruháját csak ledobva a földön hagyja. Ez nem éppen rá vall, de majd később megmagyarázza, most a táskáját a vállára véve, sietve elindul a bejárati csarnok felé, máris késésben van.
- Szia, Hayley vagy igaz?
Nem volt nehéz kiszúrni, ő volt az egyetlen ember az egész csarnokban, ezen kívül igen kétségbeesett arcot vág ahhoz, hogy új legyen. Odasiet hozzá és zavarában jobb ötlet híján kezet fog vele. Legalább a tenyere nem izzad, ez már határozottan jó. Mindjárt meg is nyugszik a szívverése, mondjuk akkor, ha nem kérdeznek rá, hogy miért hord férfiruhát. Nem szeretné, ha már az elején furcsa szemmel nézne rá a lány.
- Flaviu professzor asszony küldött. Elnézést kér, de mindhárom gyermeke belázasodott, a férje pedig edzőtáborban vagy hol van. Megkérte, hogy én vezesselek körbe és válaszoljak a kérdéseidre. Én most készülök mestertanoncnak, úgyhogy eléggé benne vagyok a dologba, sok mindenbe tudok segíteni. Látom a bőröndöd már felment. Milyen házba kerültél?
Lehet, hogy a tanerő elmesélte neki, csak őt jobban lekötötte a hasán végigfolyó kávé, mint az, amit a nő mond, mindenesetre megkérdezni nem olyan nagy bűn. Feltételezései szerint Navinés vagy Levitás. A Rellonosok dacosak, az Eridonosok pedig harsonák és már régen szóba álltak volna valamelyik festménnyel, így inkább az introvertált házakra tippel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

- Oh bocsi, Veronika vagyok, Széles Veronika.
Tényleg zavarban van, pedig a bemutatkozásig általában el szokott jutni. Mindenesetre most már kicsit lenyugodott, nem lesz ez olyan nagy dolog, hiszen ezer éve bújja azokat a lapokat és információs füzeteket, melyek a mestertanonci szakokról szólnak, emellett pedig, ott van, hogy az utóbbi időben több ezer kilométert megtett már itt, így csukott szemmel is el tud már igazodni ezen a helyen.
- Navinés? Remek! Én is Navinés vagyok, szóval sokat tudok arról is mesélni. Nem tudom, hogy mennyit tudsz róla, meg, hogy mire vagy kíváncsi, de kérdezz csak bátran.
Ennek még jobban örül, mert így nem is lesz bizonytalan azzal kapcsolatban, amit mond. Úgy néz ki, még jól is jött az a kávé, hiszen ebbe is beletanul, és ráadásul az első alkalommal egy ténylegesen Navinés embert kapott ki, ami nagyon nagy megkönnyebbülést okoz neki.
- Persze, ezer örömmel, mit szeretnél megnézni előbb? A kastélyt, a környékét vagy a Navinébe vezető utat?
Érdeklődik kedvesen. Érzi, hogy akcentussal beszél, de ő ezen nem akad fent, sőt, elismeréssel tartozik neki, amiért ezt a külföldiek számára igen nehéz nyelvet ilyen szépen elsajátította. Ezen kívül, ha tudná, hogy is olyan régen kezdte, még jobban csodálkozna rajta, mert ha fordított helyzetben lennének, az tuti, hogy ő nem is állna neki a magyarnak. Szerinte számára megtanulhatatlan nyelvről van szó, ha nem születése óta tanulná.
- Van kedved mesélni magadról? Hogy honnan jöttél és, hogy találtál erre a helyre? Nagyon érdekel, hogy ki hogyan talál ránk.
Ezt mindig megkérdezi, hiszen minden egyes történet nagyon érdekesnek ígérkezik. Persze nem szeretne udvariatlannak tűnni, ezért meg is magyarázza, hogy miért kérdezi. Ő határozottan kotnyeles típus, de azért tudja, hogy hol a határ, amit nem kell átlépni. Legfeljebb a lány eltereli a válaszadást, ő azt is megérti teljesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Az utóbbi napokban semmire se volt ideje, folyton rohangált, így nem csoda, hogy ilyen későn jutott el a temetőbe. Ma is tiszta őrültek háza volt a cukrászdába, mindenki csak kapkodott, több csésze tört össze, mint az elmúlt fél évben. Még jó, hogy varázslók, ha nem így lenne, akkor ma tutira csődbe vitték volna az egész helyet, aminek lehet a főnök annyira nem örült volna.
A nagyszülei apai ágon itt nyugszanak, mivel az ideköltözésük után néhány évvel haltak meg. Szerettek idejárni, így aztán valahogy ez tűnt a legjobb megoldásnak. Két nagy csokor virágot hozva a sírokra. Ilyenkor az ember nem hiszi, hogy bárki is járna itt, így aztán minden körültekintés nélkül lép oda, hogy letegye őket. Kabátot nem hozott, mivel biciklivel jött, így alig két percet vett igénybe az út, és úgy véli, hogy fél óránál nem is lesz hosszabb a téma.
Ekkor valami gyanúsra lesz figyelmes. Semmi lényeges, csak éppen mozdul valami, valami, ami számára gyanús. Összevonva a tekintetét emelkedik fel a guggolásból, és mivel nem tetszik neki a helyzet, ezért pálcáját előhúzva, lassan elindul a valami felé.
Végül is, mi a legrosszabb, ami vele történhet? A múltkor random ki akarta nyírni egy tavacskába telepített inferus, de Áron időben jött, ma Áron elméletileg az apjánál van, szóval, ha akarná, se tudná megmenteni. Hát ez igazán keményen hangzik. Valahogy mindig sikerül belekeverednie furcsa dolgokba, amiknek nem éppen van racionális magyarázata, ahogy annak sem, hogy miért indul sötétben, egy temetőben furcsa zajok után.
- Tudod, eléggé egészségtelen éjjel egy temetőben csatangolni.
Már ha egyedül van az illető egyáltalán és a ha már itt tartunk, ő sincs éppen sokkal jobb helyzetben, hiszen kábé ugyanazt csinálja, mint a kedves kollégája. Mindenesetre a hangjában nem hallatszik a félelem, és ami azt illeti, már nem is fázik. A kellemetlen, hogy a biciklit nem viszi magával, pedig lehet, jobban járna, mert ha menekülni kell, nem kell a sötétben keresgélnie. Elsuttog egy lumos-t, amire megjelenik az aprócska fény a pálcája végén és egyenesen a fiúra irányítja.
- Eltévedtél?
Nos, nem biztos, hogy eltévedt, de Vera olyan naiv, hogy ez az első dolog, ami az eszébe jutott. Ha pedig így van, szeretne segíteni neki visszatalálni a kastélyba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

- Ez mondjuk igaz, főleg, ha a tanárok itt kint is diákokat hajkurásznak. Mondjuk az, aki itt keresi a diákokat, alvás helyett, az tuti zizis egy kicsit.
Ezt még a tanárairól sem feltételezi, mármint, ki az az őrült, aki éjszaka egy temetőben kutatja a diákokat? Még Weaver professzorról sem feltételezne ilyesmit, bár be kell vallania, valahol mélyen tetszik neki a gondolat, hogy egy holdfényes éjszakán, egy eldugott helyen összefut a férfivel, de ezt még a naplójába se merte leírni, legalábbis így nem, mert ha valaki elolvassa, pontosabban, habárki elolvassa, az nagyon kellemetlen helyzeteket eredményezne.
- Olyan sokat jársz ide?
Egy kis vészcsengő megszólal a naiv fejecskéjében, hogy jobb lenne, ha jobban megnézné a beszélgetőpartnerét és valóban, ahogy végignéz a fiú koszos ruháin, gallyakkal és porral teli haján, amit, ha fényben, nappal látna, simogatni valónak találna, most azonban, a gyér fényben, igazán aggodalomra okot adó. Furcsa, szokatlanul érdesnek ható arcán végigpillantva nyel egyet.
~ Remek, már megint ki akarnak nyírni.~
Csak magában bosszankodik, hihetetlen, hogy félévente sikerül belekeverednie valami halálosba. Nem mondhatja unalmasnak az életét, csak valahogy rosszul oszlik el a dolog. Sok-sok túl átlagos nap, aztán néhány ijesztő. Nem tud rendesen hozzászokni, meg feldolgozni, és így az sem jön ki, hogy rendesen kezelje a helyzetet.
- Itt születtem, a nagyszüleimhez jöttem, ők nem laktak itt sokat, de itt haltak meg, és a szüleim itt temettették el őket.
Nem látott senkit sírgödröt ásni, hát marha jófej, ő már csak tudja. A fenébe is, lehet, hogy nem is csak két hónapja van itt, hanem hetek óta figyeli, ismeri, hogy miként szokott itt eljárni és már régóta kiszemelte őt, hogy elfogyassza, vagy tudja is ő, hogy mit szoktak csinálni az ilyen kétes egyénű zombik, mint amilyen a fiú.
~Vajon miért ilyen pulcsiban temették el?~
Gratulálhatunk neki, megint megragadta a lényeget. Vajon tud-e akkorát sikítani, hogy bárki is meghallja? Este van már, a falu határa kicsit messze van, a határban olyan házak állnak, melyek hangszigetelése vagy négyszer olyan jó, mint a kastélyé, pedig ott se hallatszik az Eridonosok sikolya, amikor Felagund szadizza őket.
- Na és rólad mit érdemes tudni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

- A házvezetőnket Jim Goldman. Nem tudom, hogy ez megmarad-e, ebben az évben a házak vezetésére pályázatot írtak ki, szóval egyelőre várjuk, hogy mi lesz. Van házvezető-helyettes is, ő az unokatestvérem, egész jófej a diákokkal, a házvezetőnk pedig nagyon aranyos. Hozzájuk bármikor fordulhatsz, ha problémád van. Fordulhatsz még a prefektusokhoz, ők a kisebb dolgokban tudnak segíteni neked. Ők négyen vannak.
Azt most nem tudná megmondani, hogy ki az a négy, mert az utóbbi időben teljesen kivonta magát a ház életéből. Néhány hétre szeretne megint elutazni, kiszellőztetni a fejét, mostanában túl sok minden összegyűlt, túl sok mindent magára vállalt, és szeretne most ebből egy kicsit kibontakozni, mielőtt megkezdődik a következő tanév.
- Gondolom ez nálatok is így volt, ha jól tudom, az alapok nem különböznek annyira, sőt, mi mostanában elkezdtünk egészen nemzetközivé válni, ami szerintem tök jó. Hírnevet is szerzünk, meg a diákok ismeretsége is bővül, sok érdekes kultúra találkozik egymással. Az unokatesóm párja például indiai, szokott mesélni az ő szokásaikról és egy csomó indiai kaját is kóstoltam már általa.
Tetszik neki ez a nemzetköziség, hiszen érdekli más országok ételkínálata, tekintve, hogy a cukrászda révén ő maga is ebben utazik és ez az, ami igazán érdekli. Tervei szerint egy nap saját étterme, vagy kis cukrászdája lesz, ha eljut odáig. Ezt az álmát még senki és semmi sem gátolta meg, ami nagyon jó érzés, hiszen tényleg küzd valami miatt, vannak tervei a jövőre nézve.
- Szerintem nem vagy béna, megértem, hogy mit szeretnél, szóval teljesen jó. Itt könnyen bele fogsz jönni szerintem. Van, aki öt-hat éve jár ide, de meg sem próbálta elsajátítani a nyelvet, még ha csak egy kicsit is. Szerintem ez fura, amikor én kint voltam Franciaországban, cserediákként, néhány részét tökéletesítettem a nyelvnek, legalább annyit, hogy ne tudjanak eladni.
Az anyukája is azt mondta, hogy ez a legfontosabb, hogy ne tudják eladni. Szóval fogta magát, és szépen bevágta, majd a kiejtésén és a szabályok alkalmazásán finomított azzal, hogy alkalmazta a nyelvet. Senki sem nevette ki, sőt, érezhetően jól esett másoknak, hogy próbálkozik.
- Gyere, arra megyünk. Apropó. Ez itt a bejárati csarnok, ha arra megyünk, az a terület az átrium, ott található az igazgatói, a tanári, a pszichológus szobája, vagy, ha tagja leszel valamely diákszervezetnek, akkor az ő szobájuk is ott van. Nem nagyon szokás ok nélkül azon a folyosón tartózkodni. Ezek pedig, amik mellett elhaladunk a homokórák, amik a pontversenyt mutatják meg.
Mutat rájuk, majd befordul a sarkon, hogy hosszan magyaráz Hayley-nek, hogy mi merre található.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Mivel a korábbi munkaerő nagy része felnőtt, elköltözött vagy csak simán visszament tanulni, ezért Vera szinte egyedül maradt. Egyedül az a kedves, vörös hajú lányka, Lucy maradt itt, aki viszont idén végzős, így sok más dolga is akad a felszolgálás mellett. Ismerős ez az érzés, emlékszik rá, hogy ő anno el is menekült innen, mert túl sok volt a tanulás, az élet, a munka együtt. Azonban az akadályokat sikeresen leküzdötte, a vizsgák meglettek, a munka meglett, az élet meglett, annyira, hogy a meglepetésbabák már megélték az első fél évüket.
A hely viszont tulaj nélkül maradt, mert ő inkább élete utolsó éveit az unokái mellett szeretné tölteni, amit teljesen megért, hiszen nagyon nagymama típus volt a néni, neki is olyan volt, mintha a harmadik nagyija lenne. A gyűlést, mármint az új emberkéknek délután ötre szervezte. Akkor már nincsenek annyian, illetve még nincsenek annyian, egy amolyan holtidőről van szó. A babáit is ellátta, az apjukkal is összefutott - akit amúgy imád, csak most a szervezkedés leköti - szóval minden sínen van.
A bolt hátsó részében, a konyha mögött, az öltöző mellett van az irodája, ahol szabadidejében pakolászik. Még nem rendezkedett be teljesen, csak néhány képet tett ki a családjáról, néhány tucat papír borítja az asztalt és tollak hevernek rajtuk. Amíg nincs meg az új személyzet, addig ezt nem is fejezi e, hiszen egyelőre félig felszolgáló, félig cukrász. Reméli gyorsan átadhatja majd a tudását és utána átnézheti a papírokat. Most egyelőre kicsit csak kupacokba rendezi őket és szoknyáját piszkálgatva türelmesen vár, hogy jöjjenek a delikvensek, akiket jól betaníthat.
Egészen négy ötvenötig tud nyugton lenni, utána kisétál, hogy legalább amíg megérkeznek, addig besegítsen a rendelésekben szegény Lucynak, aki egyedül viszi kint az üzletet. Van egy olyan érzése, hogy a lány se marad sokáig, ha nem jön valami hiperszuper erősítés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Kis csapatom <3


Egészen jól elfoglalja magát, amikor is megszólítják. Felpillant a lányra, és bár Áron elmesélte, hogy a jelentkezők hogyan néznek ki, de nem tudná belőni, hogy ő éppen kicsoda. Neki helyzeti előnye van, mert a pótapukájuk, vagyis, ahogy magát hívja "anyukájuk", szóval ilyen módon előnyben van. Mondta neki, hogy jöjjön el, és súgja oda a neveket neki, mert nem fogja megjegyezni, de akkor az ikrek egyedül maradtak volna, a napi rutint pedig egyikük se szeretné felborítani.
- Szia, azt hiszem, engem keresel, Vera vagyok.
Kinyújtja a kezét, hogy kezet fogjon Kivával, majd az órájára pillant. Öt óra van, és még csak ő van itt. Na szép.
- A többiek úgy néz ki késnek egy kicsit, addig ha van kedved fogyassz valamit, mivel itt fogsz dolgozni, ez ingyen van teljesen.
Ezt elöljáróban elmondja, jobb a pozitív lényeget tudni, majd visszasétál ő is a pulthoz, hogy a rendelést még kivigye. Jó sokan jönnek még, így reméli, hogy fellendül a kiszolgálás is, mert ketten kicsit kevesen vannak. Tíz felé aztán megelégeli a dolgot és odasétál Kivához, ha csak ő, akkor sincs semmi probléma, ám ekkora érkezik két másik ember. Leonie-t egyből felismeri, mert Áron elmesélte milyen cuki lányka.
- Óóó virág!
Egészen meghatódik, amíg ki nem derül, hogy a polgármestertől van, ez nem olyan vicces így.
- Cssss. Ezt ne verjétek nagy dobra. A szüleim a minisztériumban dolgoznak, és nem biztos, hogy most szeretnék elveszíteni az állásukat…de a virág, az gyönyörű.
Kihúz egy szálat a sok közül és Kiva felé nyújtja, elvégre ő is megérdemel egyet, főleg őt várakoztatták meg. Épp megszólalna megint, amikor Sharlotte is megérkezik. Őt mondjuk negyedre mondta, mert más lesz a szerepe, mint a többieknek.
- Dobjátok le magatok, hozok nektek valamit inni.
Mutat az asztalhoz, ahol Kiva ül, majd elsiet, hogy egy perc alatt szivárványszínű jégkását hozzon az érkezőknek és magának is, megérdemli mindenki, mivel itt dolgozni nem könnyű. Persze annyira nem is nehéz, de jó indok a jégkására.
- Kivának már mondtam, hogy ami itt fogyasztotok, az ingyen van, nem azt mondom, hogy egyétek végig a pultot, de ha megkívántok valamit, akkor nyugodtan. Az órabér hét sarló, ez mugli forintban olyan hatszáznyolcvan óránként. Ha valaki forintban kéri a fizetését, az is megoldható, csak szóljatok előtte. Fizetés kéthetente vagy havonta, ezt meg kéne szavazni, hogy nektek melyik tetszik jobban. Szóval?
Közben persze jegyzetel, mert nem árt észben tartani a dolgokat, hogy ki mit és hogyan kér.
- Vannak állandó és idényakcióink, termékeink, legalább egy héttel előtte szólok mindenkinek, hogy mire számíthatunk. Figyelünk az évszakokra, nyáron jégkása, télen forrócsoki az alap akció, mindegyik vagy tíz féle ízben kapható. Ha nagyobb süteményeket vesztek, mondjuk egy tálcával, akkor csak a negyven százalékát kell kifizetnetek, aki záráskor van, az elviheti a maradék sütit, persze a többiekkel osztozva.
Kicsit megáll, belegondolva, hogy mit kellene még elmondania a többieknek.
- Oh igen, Sharlotte a tanoncom, ő hátul lesz, sütni fog. Mindenkinek van köténye, nem csipkés-fodros, sima egyszerű fekete, a logóval a sarkában. Célszerű viselnetek, mert szoktak lenni balesetek. Hirtelen kihúzott székekből, rossz fordulásokból. Jön még egy lány biztosan, Mary, ő is Navinés, még nem tudom, hogy ő pontosan mit csinál, illetve lehet valaki még szeretne itt dolgozni, ti vagytok az első kör, és most el kéne mesélnetek, hogy ki mikor ér rá, illetve, ha van kérdésetek, feltehetitek.