28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Aki még szeretné zárni évnyitós játékát, november 17-én éjjelig van rá lehetősége! (utána a téma pihenni tér a jövő tanévig)
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Amira Loveguard összes RPG hozzászólása (128 darab)

Oldalak: « 1 [2] 3 4 5 » Le
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 1. 18:33 Ugrás a poszthoz

Bentley

Hiába volt kicit mérges az emberekre, hogy nem volt szabad asztal, azért Mirának be kellett látnia, hogy nem csoda, hogy ennyien vannak. Lassan tél van, ráadásul kint az eső is esik...csodás.
Ahogy odasétált Bentleyhez, kicsit furcsán érezte magát. Kicsit? Nem kifejezés. Olyan nyomott hangulatot érzett körülötte, nem tetszett ez neki. De legalább volt társasága, ha már más nem volt aki mellé beülhetett volna.
-Köszi -elmosolyodott, és helyet foglalt. Kényelmesen elhelyezkedett, és ahogy közelebb húzta a széket az asztalhoz, megérzett egy ismerős illatot. Felismerte, de szóvá nem tette. Minek?
-Ó Ecset tökéletesen, fent van a szobában a kis barátjával. Augusztus vége felé történt egy...hát elég nagy galiba egy barátommal, aztán úgy került hozzám egy kis oroszlán. Nem hiszem, hogy ismered azt a fajt, na mindegy. Leo a neve, teljesen fehér, egy tündér. Ecsetet mindig a szájában cipeli, tök édesek. Csak olyan féltékeny, hogy fú... -Mira annyira beleélte magát a mesélésbe, hogy még a végén halkan fel is nevetett. Az állatkáiról mindig szívesen beszél, az olyan közelálló téma a szívéhez, és nagyon büszke rájuk.
A válasz után egy pár másodperccel odaért a pincér is, akitől elődlegesen Bentley rendelt, Amira pedig csak megingatta a fejét.
-Ide jöhet amit rendeltem az előbb -mondta mosolyogva a pincérsrácnak. Nem nagyon foglalkozott vele többet, a haját igazgatva fordult vissza a vele szemben ülőhöz.
-Tudod, hogy igazából meg kellene büntetnem téged a múltkori miatt? -kérdezte furcsa hangon, egyik szemöldökét felvonva. Persze nem volt szándékában, csak ő találkozott vele, aztán egyszer meg el is lehet nézni...évtizedenként egyszer, egy embernek.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 1. 19:30 Ugrás a poszthoz

Bentley

Örült neki a leányzó, hogy Bentley nem unottan hallgatta végig amit összehablatyolt az állatairól, akiket igazából mindennél jobban szeret. Végre mosolyogni látta, aminek nagyon örült.
A fizetős dologra csak egy furcsa pillantást küldött a srác felé, de jobban felakadt azon, amit a hajáról mondott.
-Jaj cica, ha gyakran váltogatnám a hajam színét, akkor most nem az eredeti lenne. Amúgy meg a vörös tök passzolt a ruhámhoz, és még úgy is dögös voltam -csak Miramosollyal az arcán megvonta a vállát, aztán hátradőlt a széken. -Még el is ájultak tőlem -ezt nem hagyhatta el a megjegyzésből, főleg mivel igaz volt. Habár az nem a haja miatt volt, hanem inkább a bejelentéstől, amit szerencsétlen barátjának tett. Szegény Zach...ahogy visszakérdezett, hogy terheees? Amira igazából képen röhögte volna...
A következő pillanatban Mira felnevetett, méghozzá azon, hogy Bentley milyen fejet vágott a cukor kiköpése után. Vajon mire számított?
-A hajam tökéletes, nem úgy mint a te nyúzott fejed -mondta kuncogva, a szemébe nézve. -Néha rád férne egy tükörbenézés -halál komoly fejjel mérte végig Bentleyt az arcától egészen a hasa közepéig, ameddig látszott az asztalnál ülve.
Kíváncsian figyelte a fiú arcát, meg a beszédét, először nem tudta, hogy mit akar mondani. Összevonta a szemöldökét, és amikor kimondta a teljesen egyértelmű megjegyzést, fogsorát kivillantva elmosolyodott.
-Tudom. Mondták már -olyan természetességgel mondta, mintha egy mindennapos dologról lenne szó. Mintha a fésülködésről beszélgetnének, habár egész más került terítékre.
Nem akart belemenni a többibe, úgy volt vele, hogy jobb lesz nem kedveskedni a sráccal, hátha úgy könnyebben csillapodnak az érzései. Mert ő kitart Kristóf mellett, és nincs szándékában otthagyni hirtelen felindulásból.
-Nem a sírás miatt, azért inkább megvetés járna. Ha nem lennék ilyen cuki. Viszont prefektus vagyok, ezt ne felejtsd el...és te meg olyankor tartózkodtál a faluban, amikor nem volt rá engedélyed.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 1. 20:44 Ugrás a poszthoz

Bentley

-Az vörös, nem narancssárga -mondta helyesbítve a fekete rellonos. Utálja amikor valaki összetéveszti az alapvető színeket. Nem lehet valaki ennyire béna...
-Zach-nek meg csak megmondtam, hogy együtt vagyunk Krisivel és úton van a gyerek -lazán vállat vont, direkt nem tette hozzá, hogy amúgy csak viccelt. Látni akarta Bentley képét amikor ezt hallja. Vagy nem hisz neki, vagy ő is lefordul a székről. Több esélyes a dolog.
Szerencsétlen srác annyira béna volt, hogy Amira megállás nélkül nevetett rajta. Viszont amikor beszélt, azt mindig úgy tette, hogy az arca, és a hangja is halál komoly volt. Színésznőnek fog menni, habár nem is mindig színészkedik. Csak a sokfajta arcát kivételes módon tudja használni.
Aztán a szívószálas dologra először csak fejcsóválva reagált, majd végignyalta ajkát, és beharapta. Egyik pillanatról a másikra viszont átnyúlt az asztal felett, és egy nagy taslit kevert le a srácnak. Ismét egy szép jelent, habár ezt azért annyian nem látták. Maximum hallani lehetett.
-Ezt magad sem gondolod komolyan -féloldalas mosoly, na meg egy kacsintás, Mira pedig lassan a szájához emelte a csokitorta egy kis darabját a villája segítségével. -Hmmm...isteni -behunyt szemmel élvezte az első falatot, és vissza is rakta a helyére a villát, de persze előtte lenyalta róla a csokit.
-Ne is, nem vagy te egy...na mindegy -legyintett inkább, mielőtt befejezte volna a mondatot, ugyanis egy elég találó kifejezést akart volna használni, ami egy prefektus szájából nem helyénvaló.
-Kiskorúakat? Egyikük sem volt még fiatalabb nálam -flegmán reagált a megjegyzésre, egyáltalán nem tartotta igaznak. Sőt. Karba tett kezekkel jelezte, hogy jobb lenne, ha nem magyarázna. Közben pedig már sok dolgon járt az agya, például azon, hogy mi lenne a tökéletes büntetés számára.
-De ha ennyire nagy a szád, akkor nagyon szívesen találkozok veled a gyenguszon, az ágytálakat ki lehet sikálni néha...
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 1. 21:47 Ugrás a poszthoz

Bentley

-Tökéletes gyerekünk lesz, gondolj bele, ha a tiéd lenne, olyan tojásfeje lenne, hogy a Zsebpiszok közbe rohangálnék eladni -mondta széles vigyorral az arcán. Tudta ő nagyon jól, hogy egyikük részéről sem igazi egy a nevetés, meg a mosoly, hiszen Bentleynek a szemeiből kilehetett olvasni az érzéseit, Amira pedig...neki egyszerűen nem volt humora jelen helyzetben hozzá, hogy ezzel viccelődjön.
-Ühüm, ühüm -teli szájjal bólogatott, ugyanis Bentley egy szó nélkül a szájába tömte a sütije egy darabját. Megtörölte a száját, majd kimondta azt, amit akart. -Hiába magyarázod most ezt, Bentley, a szavaidnak semmi értelme. Sőt...azért az a fej... -ahogy eszébe jutott az akkori Bentley arca, a szája elé kellett kapnia a kezét, hogy ne hangosan vihogjon fel. -Szóval...hiába erőlködsz -nem tudta rendesen visszafojtani a nevetést, aztán még az a bizonyos pofon is elcsattant. Csak úgy kihasználta a leányzó a pillanatot, nem haragudott ő semmiért.
Viszont amikor felállt, akkor már azért meglepődött, hogy most mégis mit akar. Persze azt tudta, hogy megütni nem fogja, viszont mást simán kinézett belőle.
A kezét egyből megfogta, amikor nekiállt a combját simogatni, de a fejével nem hátrált. Állta a pillantását, erősen nézett a szemébe.
-Ne! -felakadtak a szemei amikor megérezte, hogy a legutálatosabb fegyvert veti be ellene a srác. Yarista az egyetlen, aki tudja, hogy ez a legrosszabb, amivel kínozni lehet őt, és nem is akarta, hogy bárki más megtudja.
Bentley úgy kínozta, hogy Amira már hang nélkül nevetett egy idő után, aztán pedig a nevetés már igazából sírássá alakult. Totálisan rosszul volt attól, hogy megmoccanni sem bírt, így amikor végre eleresztette, gyorsan megtörölte a szemeit, és magassarkú csizmájával a legfájóbb pontját találta el a "támadójának". Kizárt, hogy ezt ne érezte volna meg annyira, hogy ne bánja meg amit a lánnyal csinált pár percen keresztül.
-Ja, mert én bőgtem el magam amiért egy csaj "nem várt rám" -a levegőben idézőjeleket mutatott ujjaival, és erősen gesztikulálva fordult vissza az asztal felé úgy, hogy nekilásson a sütinek ténylegesen.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 2. 13:02 Ugrás a poszthoz

Bentley

-Nem fogom bemutatni, nem kell, hogy az ő életébe is belerondíts. Lesz annak a gyereknek elég tanárjelöltje, ne félj -a hasához tette a kezét, bár ez már teljesen önkéntelenül történt. Az utóbbi időben megszokássá vált Amiránál ez.
-Jól elvagy amúgy? Ez már inkább gagyi, mint vicces -mondta fintorral az arcán. Nem nagyon tartotta már az elején sem viccesnek, és ez volt az a pont, hogy totálisan kiszeretett Bentleyből, ha még eddig nem tette volna... Egy ilyen gyerekes emberhez nem ő való, sőt. Leginkább menekülőre fogta volna most, és maradhatott volna ez a srác is egy emlék, akiről nem sokat tud, és semmi érzelem nincs köztük. Habár Amira részéről a megvetésen kívül nem volt más, most nagyon úgy volt vele.
-A Bentley név forró...süt belőle a mögöttes tartalom, mintha csaj lennél. És ne merd leszólni Kristófot, mert esküszöm elhíresztelek rólad egyet s mást... Én őt szeretem -szemei szikrákat szórtak, ha szemmel lehetne ölni, akkor ez a barom már régen halott lenne. Nem érdekelte, hogy róla miket hord össze, na de az, hogy úgy beszélt a barátjáról...ha nem egy étteremben lettek volna, ráugrott volna, hogy kikaparja a szemét. Úgyis tökéletesen élesre van mindig reszelve a körme, sikerült már Zacharynek is maradandót alkotni ezzel a nyakára... Mint egy anyatigris, olyan volt jelenleg.
Csikizést kapott, amitől már majdnem ott halt meg a széken szerencsétlen lány. Komolyan ennél még nem talált gyengébb pontot magán, pedig aztán fizikailag sem egy szuperhős típus. Gyenge mint a harmat.
Csak a srác nem számolt vele, hogy mennyivel rosszabbul jár azzal, ha ezt Amira visszaadja neki... A feketeség kárörvendően vigyorgott le rá két falat csokitorta közben.
-Segíts magadon, Merlin is megsegít -megingatta a fejét, cseppet sem volt olyan hangulatban, hogy bárhogy is felsegítse a srácot a földről, na meg látta benne, hogy ez csak valami trükk.
-Na de köszi a társalgást, megkeresem inkább Kristófot, beszélnünk kell a babáról -a nevet hangsúlyozta, majd összeszedte a cuccait, és még egy utolsó döfés képpen nem átlépte Bentleyt, hanem rálépett. Most azért megkímélte azt a tájékot, és inkább a gyomrát vette célba.
Elégedetten sétált ki az étteremből, a kalapját visszatette a fejére, és más szórakozás után nézett.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 2. 20:16 Ugrás a poszthoz

Harmadik feladat

Miután mindenki végzett, Amira visszaszedte a papírokat, és lefordítva az asztalra tette őket. Lesz ideje megnézni a válaszokat, hiszen a harmadik feladattal a többiek elfognak vacakolni egy kis ideig.
-Már ezen is túl vagyunk, szuper. Akkor jöhet a harmadik feladat. A temetőben szét vannak szórva a tökök, mint látjátok. De. Van kilenc olyan, aminek nem csak arca van, hanem van rajta egy betű is. Az a feladat, hogy csoportosan, tehát mindannyian együtt összeszeditek ezeket a betűvel ellátott tököket, és oda kell vinnetek az oszlopokhoz -a tőlük tíz méterre levő, egymás mellett sorban felállított oszlopok felé mutatott. Kilenc darab 1,5 méter magas kőoszlop állt ki a földből, előtte nagy füves területtel. -Működjetek együtt, és akár meg is beszélhetitek, hogy ki hol keressen, vagy valami stratégia alapján hozzátok össze. Aztán ha megvan mind a kilenc összegyűjtött betűs tök, már csak rá kell jönnötök, hogy ott mit kell tenni. Sok sikert -mosolyogva intett a kezével, hogy a csapat menjen a dolgára, neki pedig legyen ideje a rejtvény megnézésre.

//Használnotok kell a pálcátokat, és tényleg dolgozzatok együtt. A hszekben írjátok le, hogy ki melyik betűt találta meg, hogy ne legyen kavarodás! Kilenc betű, egy szó. Logikus. Wink//
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 4. 18:57 Ugrás a poszthoz

Halloweenezők, a DÖK nevében

A két rövidebb-hosszabb történet közepette a réten Amirának újabb dolga akad, ami még jó, hogy eszébe jutott. A fejéhez kapva rohant be a sátorba miután lecsillapodtak a kedélyek, és egyenesen a zenekarhoz ment. Leintette őket, majd az emelvény elejéhez sétált. Végigsimított a ruháján, majd kisöpörte a haját a szeméből, így szedte össze a gondolatait.
-Egy kis figyelmet kérnék -szólalt meg határozottan. -Sziasztok! Remélem mindenki jól érzi magát, és senkit nem kapott még el a titokzatos vámpír, vérfarkas, zombi, akárki. Elmondanék egy-két fontos információt. Az első, hogy a bál további részében lehetőségetek van szavazni a Halloween legvéresebb királyárára, és királynőjére. Ezt ennél a két doboznál tehetitek meg -itt megállt egy pillanatra, és az emelvény mellett álló papírokkal, és két dobozkával kitöltött asztalkára mutatott.
-A második pedig, hogy természetesen a csokicsaló játék nem záródott le, még mindig lehet versenyezni, méghozzá itt a töksátorban. Láthatjátok ott a bájitalok kirakva az asztalon, aki amennyit eltalál, annyi csokit kap. A jelmezverseny, és a csokicsaló verseny egyszerre záródik, még van egy órátok hátra. Hajrá! -ezzel be is fejezte a mondandóját, és egy mosoly kíséretében távozott a figyelem középpontjából.

//A szavazást természetesen megtaláljátok a Szavazások témában (kicsit később).//
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 6. 19:41 Ugrás a poszthoz

Halloween, 4. feladat

Hát a harmadik feladat teljesítése nagyon nem jött össze az első csapatnak. De Amira nem akarta lelőni a poént, ezért csak figyelte őket, nem szólt semmit, majd mikor magához hívta a kis csapatot, akkor sem mondott semmi konkrétat, hogy mit is kellett volna csinálni. Majd a következő csapat ügyesebb lesz.
-Hát ez nem úgy jött össze, ahogy kellett volna, na de térjünk át a negyedik feladatra. Ismét egy olyan feladat, amihez az eszetek fog kelleni. Adok mindenkinek két lapot. Az egyiken képek vannak, a másikon pedig számok. A képeken az iskola szellemei vannak, nektek pedig az a dolgotok, hogy leírjátok a számokhoz, hogy ki kicsoda -Amira a feladat elmondása után az asztalról felvette a papírokat, és mindenkinek osztott mindkettőből. Amíg ők a képeket nézték, a rellonos játékvezető az oroszlánját simogatta, mert segány kis Leo eléggé rosszkedvű volt már.

//Bagolyban várom ismét a válaszokat, a kép ITT található.//
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 9. 19:29 Ugrás a poszthoz

Ötödik halloween-i feladat

Ahogy megtörtént a negyedik feladat befejezése is, a lány mosolyogva vette át a papírokat a diákoktól. Megint letette őket lefordítva, aztán hümmögött párat.
-Az ötödik, és egyben utolsó feladat pedig nem más, mint egy egyszerű, mászkálós csokikéregetés. Húsz percetek van arra, hogy a falubeliektől csokit kérjetek. Kopogjatok be mindenhova, de óvatosan, nehogy berángassanak benneteket... Életmentőnk sajnos nincs. Amint lejárt a húsz perc, egy igen hangos, és félelmetes farkasüvöltést fogtok hallani. Ide vissza kell jönnötök hozzám, a kiérdemelt csokikkal foglak várni titeket -mosollyal az arcán meglebegtette a papírokat, jelezve, hogy nem felesleges volt a munkájuk, és megkapják a csokit, amit megérdemelnek. -Óra indul!

//Azt kérném, hogy ne írjatok be sehova, nem igazán működne a dolog, hszben írjátok le, hogy merre mentetek, hova kopogtatok be, stb., a csokik számát bízzátok ide. Wink//
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 11. 17:09 Ugrás a poszthoz

Halloween

Eléggé gyorsan vége lett a játéknak ahhoz képest, amennyit készültek rá a DÖK tagjai. Mindig ez van, nagy a felhajtás a rendezés körül, de aztán olyan gyorsan vége van, mintha csak felrepülne egy bagoly.
Amira úgy érezte, első körben egész jól sikerült neki a levezénylés, a feladatlapok kijavításával is egészen hamar készen lett. Még mielőtt visszaértek a játékosok, ő már előtte öt perccel végzett, így volt egy kis szusszanásnyi ideje. Ezalatt Leo-t próbálta észhez téríteni, aki annyira megunta a temetőben való fekvést, hogy valószínűleg örök haragot fogadott a gazdi ellen.
Amint megérkezett az első játékos, Amira a kezébe vette a játék eredményét rejtő lapot. Egyelőre nem akarta, hogy tudják, ki lett az ottani elvégzett játékok szerint a győztes, úgyhogy csak beszélgetést kezdeményezett a háztársával, majd amint megérkezett a többi emberke is, feléjük fordult.
-Szóval vége is van a játéknak, remélem jól éreztétek magatokat, és sikerült sok édességet gyűjteni. Az a helyzet, hogy most itt kellene hagynotok a kosárkátokat, amit aztán a réten levő töksátorban az eredményhirdetés alkalmával kaptok vissza. Nyugi, nem fogom senkiét megenni -mosolyogva fejezte be a mondandójának ezt a részét, és megvárta, hogy mindenki letegye a kosarát az asztalra. Amint ez megtörtént, folytatta is tovább. -A tudáspróbás játékokkal Zachary öt, Gergő kettő, Alex tizenkettő, Derik kilenc, Amanda öt, Laura pedig szintén öt csokit szerzett. Gratulálok, és ne felejtsétek el, hogy a töksátorban ott legyetek az eredményhirdetésen, ami a jelmezverseny eredményhirdetésével lesz egybekötve.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 25. 15:20 Ugrás a poszthoz

Görgő
11. 19.

Sietős léptekkel haladt a rellonos lányka végig a Boglyas téren már kora reggel. Még volt negyed órája az első óra kezdete előtt, amit mindenképpen kiakart használni. Vagyis elfelejtette a hétvégén elintézni a bevásárlást, így le kellett sietnie, minden feltűnés nélkül.
Nem igazán volt ínyére a dolog, hogy korábban felkeljen azért, hogy aztán lerohanjon a faluba, de hát ő tehetett róla. Sikerült leöntenie az összes pergamenjét kakaóval. Felmerült a kérdés benne is, hogy kölcsön kellene kérnie valakitől, de elég finnyás ilyen téren is...csak az a jó, amit ő választ, és csakis az illatosat szereti használni.
Talárja a táskájába volt begyömöszölve, egy sima fekete dzsekit viselt piros egyberuhája fölött. Vékony fekete harisnyát, és bokacsizmát viselt lábain. A haja a nagy sietség közepette repkedve próbálta tartani a lépést a lánnyal.
Eléggé belefeledkezett a gondolataiba, ezért nem vette észre a pocsolyákat, amiket az előző napi eső hagyott maga után. Az egyikbe olyan tökéletesen beletrappolt, hogy a víz felcsapott egészen a combja közepéig, így az élénkpiros ruha is össze lett koszolva.
-Merlin csapjon ketté egy villámmal! -csattant fel dühösen, és egyáltalán nem foglalkozott vele, hogy hányan nézik meg, vagy egyáltalán hányan vannak körülötte. Természetesen a pálcáját sikerült a Sárkányfészekben hagynia, és ez csak akkor jutott el a tudatáig, amikor leguggolt a pocsolya mellett közvetlenül, és felkutatta az egész táskáját. A fejét fogva próbálta kitalálni, hogy hogyan ússza meg a késést...már megint.  
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. november 25. 17:01 Ugrás a poszthoz

Görgő

Valami elég rosszat kellett csinálnia Mirának ahhoz, hogy az utóbbi napjai ilyen pocsékul sikerüljenek. Bár lehet, hogy kicsit ő dramatizálta túl. Ugyanis miután visszaért Olaszországból kissé...kevésbé normális állapotban, nem elég, hogy köhög, és fáj a torka, eléggé el van varázsolódva. Valami rossz érzés is kering benne, és ugyebár ott van a tény, hogy eltitkolta Kristóf elől, amit tett. Nem olyan vészes, csak ki tudja, hogy fog a barátja viszonyulni ahhoz, hogy a feketeség új tetkóval tért vissza, ami még csak nem is derengett neki.
Viszont ahogy ott guggolt, elvonta a figyelmét a gondolat, hogy vajon negyed óra alatt mennyire fog beleférni neki az, hogy kiválassza a tökéletes kellékeket, és még vissza is érjen, majd átöltözzön. Legalább fél órát fog késni bájitaltanról. Előre látta a tanár úr arcát, amint belibben... Már elégszer lógott ebben az évben is, nem kellett még több szimulált betegség.
Egyik pillanatról a másikra azt vette észre, hogy valaki megállt mellette, és rá is köszönt. A nagy lendülettől, amivel ráakart nézni, meg az ijedtségtől, amit a kisfiú okozott, tökéletesen belecsüccsent a pocsolyába.
-Ó hogy az a jó édes... -hangja a magasba röppent, miközben dermedten, de közben villámokat szóró szemekkel pislogott az ismerős fiúra. Azt kezdte el kitalálni magában, hogy elkapja-e, vagy hagyja a fenébe, és inkább a mai napot töltse el teljes nyugalomban. Feltehetőleg már rosszabb nem történhet...
-Mit akarsz? -kérdezte tőle miközben feltápászkodott a földről. A hátsója nem csak hogy vizes, de még tiszta sáros is lett. Mintha csak egy sárcsatából lépett volna elő győztesen... Puffogva próbálta a kezével finnyásan leszedni magáról a koszt.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. december 14. 11:44 Ugrás a poszthoz

Karácsonyi bál
a DÖK nevében


Eljött az a várva várt időszak, ami miatt már a legtöbben izgultak. Még a szünet előtt az iskolában megrendezték a karácsonyi bált, hogy akik hazautaznak, ne csak otthon ünnepeljenek a fa alatt, hanem itt is, a második -vagy már elsőnek számító- családjuk körében.
A díszek, és a hangulat tökéletessé lett varázsolva, és a DÖK tagjai is sokban hozzájárultak ahhoz, hogy az esemény olyan szívmelengető legyen, amilyennek lennie kell.
Amira már pár napja mosollyal az arcán ébredt, nagy volt nála a sürgés-forgás, de élvezte. Az utolsó pillanatban kapta meg a ruháját az otthoni baglyuk futárkodásában. Nem tudta pontosan, hogy milyen lesz, hiszen az anyukájára bízta a választást, de amikor kicsomagolta, teljesen megvolt elégedve vele. A hosszú ruha mellé előszedett a szekrényéből egy fekete kendőszerűt, selyemből. Ezt azért, hogy ne fázzon. A megnyitó előtt két órával kezdte megcsinálni a haját, ami szokásos fekete színben csillogott, és finom hullámokban omlott a vállára. A sminkje egyszerű, szépen ívelt tusvonalat húzott, a ruhájával megegyező színű, világos rózsaszín szemhéjpúdert kent még pluszban, majd szempilláit és ajkait is kifestette. Végül a ruhájába, és a cipőjébe bújt bele. A tükör előtt nézegette magát, és elégedetten mosolygott. Egy kicsi, tértágító bűbájjal ellátott táskát vett magához, amibe már korábban belehelyezte a számára fontos emberek ajándékait.
Mikor készen lett, elindult a Nagyterem felé, és még vidámabb lett, amikor az egyik folyosón lefordulva megpillantott egy kis szarvast.
Már kezdett gyűlni a diáksereg, Amira pedig próbált úgy átvágni az asztalok között, hogy senkinek se menjen neki, és minél gyorsabban elérjen a hatalmas karácsonyfához. Ott letette a táskáját, és a már rengeteg névre szóló ajándék mellé szépen sorban kipakolta a tőle származó ajándékokat.
A dolgai intézése közepette megérkeztek a nyüzsgő, izgatott diákok, egytől egyig mindenki, aki részt kívánt venni az estélyen. A rellonos lány végül odalépett a tanáriasztal elé, és megköszörülte a torkát.
-Egy kis figyelmet kérnék -szólalt meg kedves hangon, ami egyébként mostanság nem is volt olyan ritka tőle. -Első sorban szeretnék mindenkinek nagyon boldog karácsonyt kívánni. A karácsonyi bál alatt sok váratlan dolog történhet, és szeretném felhívni rá a figyelmeteket, hogy érdemes megnéznetek közelebbről is a karácsonyfánkat, hiszen mindenkinek névre szóló ajándékok vannak elhelyezve alatta -a nagy fa felé mutatott, amely alá az előbb ő is lerakta az ajándékait.
A kezében mindvégig rejtőzött egy papír, amit most kihajtogatott, és szemével végigfutott rajta.
-És most pedig szeretnék gratulálni a karácsonyi kvízjátékunk résztvevőinek, és nyertesének, aki nem más, mint Aileen Aurora, nyolcvanhét ponttal. Gyere ide, kérlek -mosolyogva kereste tekintetével a levitás leányzót, akit még nem nagyon látott. Amint Aileen kiért, Mira átadta neki a dobozkát két puszi kíséretében, ami egy olyan hógömböt rejtett, amiben olyanná változik a "díszlet", amit a tulajdonosa elképzel.
-A lakoma után nem csak a hó fog esni, szóval vigyázzatok a fejetekre. Óvatosan tömjétek tele a hasatokat, mert utána jön a bál, és táncolunk ezerrel. Jó szórakozást mindenkinek -széles mosollyal az arcán pillantott a Mikulásjelmezbe öltözött igazgató úrra, jelezve, hogy ő ezzel lezárta a DÖK részt.
Pillanatok alatt a Rellon asztalához sétált, és helyet foglalt két barátja között.


Mira ruhája
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2012. december 19. 21:11 Ugrás a poszthoz

PánPéterke

Amira teljesen elégedett volt eddig az estével, és a beszédével. Szeret a DÖK nevében beszélni, és intézkedni, nagyon örül neki, hogy elnökként megmutathatja azt az oldalát is, amit nem nagyon ismerhettek eddig. Az, hogy látta a diákok arcán az örömöt, és a meglepetést, meg az elképedést amikor beléptek a Nagyterembe, mosolyra késztette a feketeséget. A vacsora közben már levette a felsőrészként használt ruhadarabot is, az idő tökéletes volt a teremben. Annak ellenére, hogy a varázslat által hulló hó a hajába és a nyakába esett, egyáltalán nem érezte, hogy vizes lenne, vagy hideg lenne, ugyanis direkt úgy lett kialakítva minden, hogy a lehető legtökéletesebb legyen a jókedv, és ilyeneken ne aggódjon senki.
A Rellon asztala is, mint ahogy a többi, megtelt finomabbnál finomabb ételekkel, és italokkal, Amira tányérjára azonban nem került több, mint egy fél szelet csirke, és egy kis krumpli. Nem mintha az alakjára vigyázna annyira, csak megszokta, hogy kevesebbet eszik. Az utóbbi időben sikerült kizökkenie a csontsoványság állapotából, de ez inkább a boldogságnak köszönhető, nem az evésnek. Nagy nehezen küzdötte le a falatokat, miközben leginkább a narancslevét kortyolgatta. Nagyon bele volt merülve a többiek tanulmányozásába, és már ott tartott, hogy a báli ruhákat nézte meg először, és száját húzogatva, magában véleményezte a kinézeteket.
Telt az idő, lassan közeledett a bál indulása is, de még hátra volt a desszertek elfogyasztása. A tányérok egy szempillantás alatt eltűntek, és felváltották őket a szebbnél szebb, ízletesebbnél ízletesebb sütemények, és egyéb édességek, és sós sütik. A lány már éppen azon gondolkodott, hogy egyen-e valamit, amikor valaki a vállát érintette, és egy furcsa, kissé ismerősen csengő hangot hallott meg a háta mögül.
Igazándiból képen nevette a fiút, aki megszólította. A kérdés, amit nekiszegezett, annyira hülye volt, hogy az első reakciója nem is lehetett volna más.
-Nem, viccből vagyok itt -mosolyogva adta meg az elviccelt választ, majd kezeit kitárta, hogy egy öleléssel üdvözölhesse a fiút. Pontosan tudta, hogy honnan ismeri. Első szerelmének a szüleinél vacsoráztak együtt, még jó régen...na jó, annyira nem régen, de azért nem pár hónappal ezelőtt volt. Nem sokat beszéltek, már a nevére sem emlékezett, de arra igen, hogy aranyosnak találta a rövid és kevéske ismertség alatt.
-Ne haragudj, de elfelejtettem, hogy is hívnak? -bocsánatkérően nézett rá, és még maga is meglepődött rajta, hogy a karácsony mennyire más, szinte már tündéri oldalát hozta ki belőle.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. január 21. 20:23 Ugrás a poszthoz

Jo és Amanda
jan. 17.
Ispotály

Egy nap telt el azóta, hogy Amira lement a faluba Jo bájitalboltjába, hogy vizsgálja meg. Nagyon rosszul volt már akkor is, és az, amit megállapított, egy cseppet sem javított a helyzeten. Legszívesebben kikapcsolta volna az agyát, mert már nem csak a betegség miatt volt rosszul, hanem a gondolatai miatt is.
Szépen bevette a bájitalokat amiket kapott, és várta az üzenetet, ami szerencsére hamar meg is érkezett. Mira azonnal összekészülődött amennyire tudott, és a lehető legnormálisabb formáját öltötte. Amandát kérte meg, hogy menjen vele, ha már egyszer amúgy is látta, milyen állapotban van.
A faluba menet elmondta neki a baját, megbízott benne már annyira, hogy rámerje bízni. Útközben pedig kitalálta, hogy ha valaki kérdezi, hol van az legyen a válasz, hogy hazautazott, és az az ő dolga, hogy mi okból.
Szerencsére gyorsan történtek a dolgok, Joanne elvitte a lányokat a Budapesten levő ispotályba. A szüleié, így könnyű volt elintézni. Amira nagyon hálás volt a nőnek.
Találkoztak egy ott dolgozó javasasszonnyal, aki nagyon kedves volt a feketeséggel, és elvállata, hogy gondozásába veszi, így szerencsére a bájitalboltos lánynak sem kell otthon hagyni a családot meg a boltot, és Mira sem érzi, hogy túl nagy szívességet kért. Persze a nő irányítja tovább a dolgokat, de csak néha betér majd a lányhoz.
Mirát elhelyezték, és szinte azonnal elvégezték újból a vizsgálatokat. Vérvétel, lázmérés, és a többi. Az állapota csak annyival javult, hogy a kedve jobb lett barátnője jelenlétének köszönhetően.
Ahogy az ágyon feküdt, úgy érezte, jobb lenne visszapörgetni az időt. Amanda felé fordította a fejét, és nagy nehezen elmosolyodott.
-Köszi, hogy itt vagy -mondta neki cseppet sem a szokásos Mirásan. Ezt az oldalát, a kedveset még tutira nem ismerte a lány.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. január 24. 20:21 Ugrás a poszthoz

Jo, Mangó, ispotály
jan. 17.

Amanda nagyon aranyos volt ahogy sorban tette fel a kérdéseit. Pont ez kellett Amirának, hogy valaki törődjön vele.
-Nem igazán -ingatta meg a fejét -, pocsékul vagyok. Mint akire rálépett egy troll és kifújta az orrán. Csak hogy csókbetegség, és majd itt kapok bájitalt. Nagyon aranyos volt Joanne -a beszéd végén nagy nehezen nyelt egyet, és nyögdécselve mocorogni kezdett. Kényelmetlenül feküdt, mindenhogy rossz volt.
-Kristóf...nem tud még semmit, és nem tudom, hogy mit mondjak neki -a szemében egy olyan érzés jelei mutatkoztak, amit csak a barátnője érthetett. Ő tudta, vagyis ő élte meg Mirával az estét, amire utalt. Persze első sorban a betegségről és az ispotályról mondta, hogy nem tudja, de érezhető volt a rejtett dolog is benne. Bűntudata volt, ami egyre nagyobb lapátokkal tett rá a fájdalmára.
-Tudom, és köszönöm -lágyan pislogott és elmosolyodott, majd felszusszant.
-Mesélj, milyen volt a heted? Vagy valami érdekes? -hogy valami vidámabbra terelje a szót, kérdezősködni kezdett. Így legalább nem neki kell beszélnie, és több információval lesz gazdagabb.
Kicsit később aztán megérkezett a bájitalboltos Jo is. Csak intett neki, majd figyelmesen hallgatta a mondandóját. Bólogatott, és elfogadta a tényeket.
-Szeretnék minél előbb hazamenni, bevállalom még az ájulást is.
Sokkal szimpatikusabb volt neki az egy napig tartó erős fájdalom mint a több hétig való kínlódás. Hát kinek van kedve egy hétnél tovább az ispotályban feküdni?
-Ha nem élem túl, vigyázz Ecsetre és Leora -kicsit próbált viccelődni, és ezt egyébként nem a javasasszonynak mondta, hanem Amandának. Ezután visszapillantott Jora, hogy most akkor hogy és mint lesz.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. február 4. 16:16 Ugrás a poszthoz

Csibe és Leonie

Hétfőn Mira igazándiból Danieles napot tartott. Alit helyettesítette, a hétvégén meg egyébként is keveset lehetett a fiával, tehát kapóra jött. Úgymond szabadságot vett ki, de előtte megígérte magának, hogy nem mulaszt sokkal többet és ezt is bepótolja. Tehát már délelőttől kezdve a faluban volt, csak később indult vissza a kastélyba. Még ki sem lépett a házból, észrevette, hogy egy idétlen fekete ruhába öltözz kislány siet a Kísértetház felé. Szem forgatva várt egy percet, majd utána indult. Lassan, szinte csigalassúsággal haladt, hogy időt hagyjon az áldozatának.
Megtanulta már, hogy a lepukkant szellemes helyre hogyan kell csendben bejutni. Elég jól ismeri a helyet, szerencsés, hogy eddig csak egy szellem, egy eléggé amatőr próbálta elüldözni. Sok a rémhír arról, hogy páran nem jöttek ki a házból, vagy nem élve... Ki tudja, lehet, hogy most a kis csaj nem fogja megúszni, mert Mira egyből megkínozza.
A folyosón várakozott, figyelte a hangokat. Hoppá! Ketten vannak. Cseppet sem volt kedve prefiskedni miután a fiával olyan jól elvoltak. De azért be kell vallani, hogy élvezi, amikor rajtaüthet.
A hangok felé ment, és már nem csak a hangokat, hanem az ebereket is betudta azonosítani. A kis vörös Leonie, a másik bugyuta meg Silana. Olyan "te jó ég, kikkel vagyok körülvéve" szusszanás hagyta el ajkát, majd előhúzta a pálcáját.
Hogy mire nem jó a nonverbális varázslás... Gyakorolt varázslatai között a listán szerepelt már a lebegtető varázslat is, és most magában mondta ki a bűvös Vingardium Leviosat. Az egyik kis játékkatona, amivel a lányok játszottak, a kezébe reppent, így jobban szemügyre vehette. Közben a két rosszalkodó felé lépkedett, lassan, magassarkú csizmája pedig csak úgy kopogott a fán. Innentől nem kellett rá figyelnie, hogy hang nélkül jusson el a célig. A kis katonát a földre dobta, és még mielőtt a lányokhoz szólt volna, egy varázslattal vetett véget a bábu életének.
-Bombarda -pálcaintés, és a kisember a derekánál kettétörött. A feketeség megköszörülte a torkát, és gyilkos mosoly ült ki az arcára.
-Tudod milyen nap van, vöri? -intézte első szavait Leonie-hoz.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. február 4. 21:14 Ugrás a poszthoz

Csibe és Leonie

Egy kisgyerek borzasztóan feltudja dobni az ember kedvét. Két nagyra nőtt gyerek viszont már kevésbé, inkább idegesítőek. Amira sosem volt az a típus, aki ilyen idiótán viselkedik, a játékait meg főleg nem cipelte magával. Néha -de csak és kizárólag a barátai körében- kivetkőzik önmagából, és akkor aztán futkos, és embert épít, de jobb szereti figyelni a játékokat. Ő inkább a másfajta szórakozás híve.
A katona csúfos vége Leoniet azért nem hagyta hidegen, reakciót viszont már nem kapott rá, csak a kérdést, amire okos kislány módjára helyesen válaszolt. Amira csak gúnyosan mosolygott a lányra, hallgatta a játékra való invitálást, na meg, hogy meddig aludt. Hűha, és ki a jó franc kérdezte? Mintha Mirát aztán foglalkoztatná, hogy rajta kívül más hogy aludt...
Miután Leonie befejezte, Silana is szóhoz jutott. A feketeség nem akarta őket túlságosan megbüntetni, így viszont, hogy még pofátlankodtak is, szebbnél szebb ötletek fordultak meg a fejében.
-Pontosan tudom, ki vagy te. Egy ízlésficamban szenvedő elsős kis tökmag, aki nagynak képzeli magát, pedig csillagom, egy senki vagy. És még pofátlan is. Nem tanítottak meg az illemre? -mutatóujjával a kesztyűs kézre mutatott. Eleve nem fogott volna vele kezet, és ezzel, hogy még a kesztyűjét sem vette le...hát nem éppen lopta bele magát Amira szívébe. Végigmérte, mert gondolta elraktározza ezt az emléket a kis buksijában. Ez aztán egy elég durva...uhm...öltözködési stílus (?). További megjegyzéseket nem kívánt tenni a kinézetére, sem egyébre, lesüllyedni hozzá nem fog.
-Egyébként meg nyugodtan gyere csak azzal, hogy "hű, miért, Te ki vagy?". Még mielőtt megszólalsz, elmondom, hogy Amira vagyok, ismersz, van okom rá, hogy nagyképű legyek, és nem mellékesen tudhatnád, hogy prefektus vagyok. Na már most ez azzal jár, hogy ha kedvem szottyan megbüntethetlek, senki nem fogja kérdezni, miért. Viszont drágáim -itt vetett egy gyors pillantást Leonie-ra is-, hétfő van. Nektek pedig csak hétvégén szabad a faluban tartózkodnotok.
Pálcáján végigsimított a másik keze ujjaival, és a katonák felé nézett, majd ezután a lányokra.
-Dupla büntetést szabok ki rátok. Az első ok, hogy engedély nélkül tartózkodtok itt, a második pedig, hogy nagy a szátok és ez nem tetszik. Jobb ha befogod a nagy szádat, a rellonosok nem szeretik az ilyen mitugrászokat -nagyobb hangsúlyt fektetett Silanára, hiszen vele egy házban van, és jóval több alkalma van rá, hogy lássa, mint a vöröskét. Ráadásul ő még szimpatikusabb is neki, ő legalább csak egyszerűen butus.
-Baziteo -pálcájával egy még egyben levő katona felé intett, ami azon nyomban húsz centit nőtt. Ezután következett egy másik, de nem volt a leányzó megelégedve a méretükkel, úgyhogy még egy húsz centivel nagyobbra varázsolta őket. -Mivel nem szeretnétek bántani őket, most bánjatok úgy velük, mintha  saját gyerekeitek lennének. Az összes katonát egyenként fogjátok felvinni a kastélyba. Tudjátok mit? Elég lesz, ha a réten felsorakoztatjátok őket szépen katonásan. Centire pontosan. Jó szórakozás lesz.
Tekintve, hogy a falu és a kastély között legalább tíz perc séta az út, a lányok egész éjszaka ezt fogják csinálni. Kibúvójuk pedig nem lesz.
-És nehogy azt higgyétek, hogy nem foglak figyelni benneteket -jegyezte meg csupán kedvességből, hiszen tényleg, igazáén nem akarta, hogy még vissza is kelljen vinniük a házba az összeset, aztán újra fel, tényleg egyesével.
-A következő büntetést pedig holnap éjszakára fogjátok megkapni. Várlak titeket a Könyvtárban este tízkor. Mielőtt pedig elfelejtem, oldjátok meg, hogy ezek ne ficánkoljanak a réten. -végül a helyére rakta pálcáját, és összecsapta tenyereit. Mosollyal az arcán intett a lányoknak, hogy megfoghatják a katonákat, és már indulhatnak is az útra.
Amíg a lányok elindultak a feladatukra, karjaikban a babákkal, Mira hozzálátott a többi bábu megháromszorozásának. Ez egy igazán príma alkalom volt rá, hogy gyakorolja a varázslást.
Később, amint készen lett a nagyítással, elindult haza. Na nem a kastélyba, hanem Ali házába, Dannyhez. Tökéletes megfigyelőállás.
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. február 4. 21:38
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. február 4. 22:08 Ugrás a poszthoz

Kihágók

Egy igazán vicces éjszakát tudhatott Mira maga mögött. Nevetséges volt, ahogy Silana és Leonie a ficánkoló katonákat cipelték fel a rétre, Daniel is élvezte. Együtt nézték őket az ablakból, de persze csak egy ideig, hiszen hamar beesteledett, és a pici fiúnak lefekvés volt. Aztán a pótmami is ágyba került, reggel pedig igyekezett fel az első órájára.
Már várta az estét, hiszen a lányokat még várta egy büntetőfeladat. Úgy gondolta, hogy ha egyszer nincsenek tisztában a szabályokkal, ideje a fejükbe vésni. Este tízre rendelte oda őket, direkt arra, amikor már senki nem jár ott, hanem szépen csendesen alukálnak a hálókörletükben, vagy nem olyan amatőrök, mint a két leányzó. Feltűnőbben nem is tudtak volna játszani a Kísértetházban...
A feketeség csak a szokásos módon készült a könyvtárba. Zöld szemeit fekete szemceruzával emelte ki, derékig érő fekete haja hullámos tincsekben oldalra lett fogva. Fekete-fehér ruhába bújt, és magassarkúba, mintha buliba készülne. Aki nem szokta meg tőle ezt a 'mindig tökéletesen nézek ki' dolgot, annak ez eléggé furcsa lehet. Nem egyedül ment, Leo is vele tartott, míg Ecset zizegve álomra hajtotta a fejét.
Egyébként pedig egész úton fülelt, hátha meghall pár újabb rosszalkodót. Alapjáraton azért megnézi, kit büntet, mondhatni pofára megy.
A könyvtárba érve körülnézett, a lánykák még nem voltak sehol. Korábban érkezett, mindössze öt perccel. Karjában pergameneket tartott, zöld színűeket. Ezeket letette az egyik távolabbi asztalra, majd ledobta magát az egyik székre.
-Gyere óriás -valami iszonyatosan kedves hangon szólt kisoroszlánjához, Leohoz, majd mint a kisbabákat, az ölébe vette, és simogatni kezdte. Így várta a lányokat.


Ruha
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. február 5. 17:46 Ugrás a poszthoz

Lányok

Leo mindenkinél jobb társaság, és komolyan ragaszkodóbb, mint mondjuk Kristóf. Nem ismerte Amira Lovedayt, de két csöppséget is köszönhet neki. A cicáját, és a kisfiát. Az elsőt legtöbben tudják, viszont Danielről jóval kevesebben. Ezt nem köti minden jöttment orrára, csak annak nyilvánvaló, aki beférkőzik a szobájába, és felfedezi a bekeretezett családi képüket, amin hárman -a két anyuka és a fiú- mosolyognak.
Tehát a kis oroszlánnal kettecskén, csendesen várták a két lányt. Míg Mira simogatta állatkáját, ő néha jólesően felmordult. Viszont éles váltás következett be, amikor a vöröske megjelent a könyvtárban. Felpattant, de gazdája ölében maradt, csak mereven ült, és bámult az érkezőre. Ahogy nekiállt beszélni, halkan morogni kezdett, egyáltalán nem olyan édesen, mint ahogy korábban.
-Nem számítottam jobbra -vonta meg a vállát a prefektuskisasszony kifejezéstelen arccal és hanggal, a kérdéseket figyelmen kívül hagyva. Miközben odasietett Leonie, már végignézett rajta, és elhúzta a száját a látványtól. Csodálatos pizsama.
Amint a lány felfedezte, hogy büntiadója ölében egy élő oroszlán pihen, máris megakarta fogni, és megnézni. A zöldszemű úgy nézett rá, mint egy dilisre.
-Ő nem látványosság és nem plüss akit csak úgy fogdoshatsz -adta a választ, amiből nyilván érezni lehetett a nemleges választ. Egy az, hogy utálja amikor hozzányúlnak a drágáihoz -beleértve párját is-, a másik meg, hogy láthatólag az állat sem örült volna túlságosan, ha plüsscicaként kezdik el kezelni. Morgott, és az éles fogsorát is megvillantotta.
-Ülj le, oké? Ha Silana megjött, mondom a feladatot -fejével a vele szemben üresen ácsorgó székre bökött, míg nyugtatásképpen egyik kezével Leot simogatta, a másikkal viszont odanyúlt a zöld pergamenekhez, és körülbelül tizenöt lapot odatolt Leonie elé. Nem mondott rá semmit, hogy miért vagy minek, főleg mivel pár másodperccel később betoppant a másik jómadár is. Biccentett neki, a következő lépésre azonban nem számított. Silana leguggolt Leohoz, amit Mira csak akkor vett észre -mert közben másfelé járt a tekintete-, amikor úgy kellett visszarántania a nagymacskát. Önvédelemből üvöltött fel, és kapott a lány keze felé. Persze nem harapta meg, csak elakarta ijeszteni.
-Örülnék, ha nem lennétek ilyen bátrak, ez nem egy jópofa kis puffskein, akit bárki nyúzhat kedve szerint -vetette oda flegmán, és kissé dühösen. Az állatra nem szólt rá, ő csak védte magát, majd a gazdi szavait hallva odabújt az állához, és nagyot pislogva elhelyezkedett úgy, hogy a feje a lány felé legyen. Farkával erőteljesen jelezte, hogy nincs kedve az estéhez.
-Ülj le, de ne Leonie mellé, inkább az asztal végéhez -mondta neki, majd pálcájával intett, és a többi pergamen odareppent a lány számára fenntartott helyhez.
-Remek. A büntetésetek az lesz, hogy leírjátok a Szabályzatot öt példányban, gyöngy betűkkel. Ha már ennyire nem vagytok vele tisztában, ideje a fejetekbe vésni. Silana, menj és keresd meg. Együtt nem mentek -a végén megingatta a fejét, és sürgetően pillantott rá.
Azután, hogy a rellonos elindult a könyvek felé (ugyanis ha nem indult el, Mira megküldte pár átokkal ami lépésre késztette), a feketeség Leonie-ra nézett.
-Láttam a katonákat felsorakozni, nagyon szuper kis látványosság. Volt. Kár, hogy kénytelen voltam az összeset félbevágni -arcán igazi érzelemnek tűnő szomorúság mutatkozott. Különben ebből semmit nem érzett, csak a színésznő énje gondolta úgy, hogy megsajnálja egy pár másodperc erejéig a játékokat, és a lányt is.
Amint a másik lány visszatért, a vöröske lett útjára bocsátva, hogy megkeresse a Szabályzat egy másik példányát. Nem egy túlzott nehézséggel járó feladat az előkerítése, az viszont már nehézkesebb, hogy egy éjszaka alatt írják meg. Mármint nem bele kell sűríteniük, hanem fordítva, ki kell tölteniük az időt.
-Reggel hatig írjátok, korábban nem mehettek el, ugyebár gyöngybetűkkel, és meg ne halljak egy pisszenést se, különben mehettek ágytálakat is tisztítani, vagy a Kísértetházat kitakarítani szombaton.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. február 12. 21:39 Ugrás a poszthoz

Valentin nap
egyedül

Ez az első év, amikor Amira nagyon várta már a Valentin napot. Ő úgy gondolja, hogy ha mindent megünnepelnek az emberek, akkor a szerelmeseket miért ne lehetne? Az apró ajándékok és szeretet a mindennapokban jelen van, az tény, és nem csak egy napon kell szeretni a másikat, de egy nap miért ne lehetne olyan extra, olyan tényleg csak a kettejüké? Ez értve minden kapcsolatban állóra, magukra is Kristóffal.
Ő egy nagyon kis aranyos ajándékot készített szerelmének, és bagolyban hívta el a Valentin napi partira, amit a DÖK-kel szerveztek. Nem kapott választ, semmit nem tudott róla. Egészen aznap estig minden rendben volt, jó volt a kedve, és teljes erővel belevetette magát a szervezésbe. Még a köszöntést is átadta Woodnak, hogy ő majd a párjával lehessen.
Persze nem adta fel, másfél órával a dolog előtt neki is látott a készülődésnek. Egy lágy sminket tett fel a pofijára, kevesebb feketével, mint általában. A haját eltűzte az egyik oldalra, természetes hullámait benne hagyva. A dereka alá ért már fekete hajkoronája, és egyelőre nem is szándékozott változtatni ezen.
A szekrényre fel volt akasztva a ruhája, amit direkt erre az alkalomra vásárolt. Nem bál volt, simán mehetett volna laza farmerban is, direkt úgy tervezték. Ezzel szemben az nem vallott volna a feketeségre, hiszen gyakran előfordul, hogy koktélruhában járkál még napközben is. A rózsaszín ruhájához ezüst szandálba bújt, és magával vitt egy szintén ezüst kis táskát is. Halvány mosoly volt jelen az arcán, de a kedve cseppet sem volt jó. Reménykedett, de igazából tudta, hogy feleslegesen. Nem fog eljönni, nem fogja tudni átadni neki a meglepetést, amit David szeme láttára alkotott a padlón ülve.
A Nagyterem pontosan olyan volt, mint amilyennek tervezték. Látta már természetesen, de jó volt látni, hogy nem egyedül vannak a tagokkal. Wood volt az első akit kiszúrt, készülődött a beszédhez. Mira átvágott az embereken, és egy célt tűzött ki maga elé. Egy asztalt, a sarokban, ahonnan végighallgathatja az elnökhelyettest, és figyelheti az eseményeket.
Helyet is foglalt, és nagy sóhaj kíséretében hátradőlt a széken. Lassan elkezdődött az egész, mosolygott, amikor a srác végzett. Szívesen odament volna hozzá, de minek? Ahogy ránézett a többiekre, a párokra, és a nevető ismerkedőkre, könnyek gyűltek a szemében. A körmét kezdte nézegetni, még mielőtt kidördült volna a könnycsepp.

Ruha
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. március 6. 20:21 Ugrás a poszthoz

Tanonckám
szombat

A koszos porfészek. Ismét. Amira szívéhez eléggé közel áll a csárda, sűrűn látogatta, azonban egy ideje már alig-alig tévedt be a rossz arcúak közé. Egy kis vérfrissítésre vágyott, úgymond ki szeretett volna kapcsolódni a vizsgái kivégzése után. Egyedüli ünneplést csapott ezen a szép kis szombati estén.
Egy fal melletti asztalnál ült már vagy egy órája, sorra itta a rövideket, ha most Kristóf látta volna, valószínűleg egy elég nagy veszekedés szemtanúi lehettek volna a mindenhonnan érkező varázslók. Nem érdekelte semmi, kezét karónak használta a feje alá, lefelé nézegetett, és gondolkozott. Nem világmegváltó dolgokon, csak azon, hogy milyen világos habja van az előtte pihenő sörnek, és milyen alakok rajzolódnak ki benne. Pontosan így kell eltölteni az estét.
Egyébként is, a napjai furcsák, valahogy eljött megint az a régi, nemtörődöm lány, kiszedve a sztoriból azt a részt, hogy az éppen aktuális párját megcsalja az első szembejövővel. Mondjuk a mostani felhozatal nem túl igényes, még véletlenül sem nyúlna hozzá egy szakállas csavargó mágushoz, ha már egyszer egy félisten a pasija.
Mikor feleszmélt, a táskájához nyúlt. Ugyanis a kabátja mellett fekete kézitáskája is a szék háttámlájára volt akasztva. Ugyebár a női táska olyan mint egy fekete lyuk, nem csoda, hogy eltelt fél perc, mire a legaljáról előhalászta az Edictumot. Jókor olvassa el ő is, igen... Fogható arra, hogy nem volt ideje...sem kedve. De hallotta, hogy valami új pletyka reppent fel róla, szóval kíváncsian nyitotta szét, és rakta le maga elé.
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. március 28. 18:52
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. március 11. 10:19 Ugrás a poszthoz

Szabályszegők

Hogy hogy is lehetséges az, hogy három idétlen kölyök takarodó után kint kószáljon egyedül a réten, és ezt senki ne vegye észre? Úgy, hogy igazándiból volt, aki észrevette, méghozzá a Rellon egyik prefektusa, Amira személyében.
Már egy órája ücsörgött ott kint, egy doboz cigivel a zsebében, mikor megjelent a két jómadár. A hangokból nem nagyon ismerte fel a személyeket, de aztán beszélni kezdtek egymáshoz, hallotta a nevüket is. Sharlotte, akit már jól ismer. Illetve a jól ismer durva kifejezés, büntette már meg a lányt, és a DÖK jóvoltából kénytelen ismerni. A másik valami fiú volt, akinek még a nevét sem hallotta. Vagy csak annyira nem érdekelte, hogy még ezt is elfelejtette. Halkan felkelt a földről, lábai teljesen elzsibbadtak. Hogy tudjon menni, kicsit mozgatni kezdte. És milyen jó, hogy nem támadta le őket azonnal! Itt kezdődött a mozizás. A fiatalok belepottyantak egy gödörbe, és sipákoltak össze-vissza. Mira kénytelen volt befogni a száját, hogy ne nevessen fel hangosan. Kissé közelebb ment hozzájuk, de a sötétben úgy eltudott rejtőzni, hogy képtelenség lett volna észrevenni. Minden szavukat hallotta, már ott tartott, hogy valahonnan szerez magának egy adag popcornt. Jobb mint egy színház!
Nem lépett közbe, ugyanis megakarta várni, hogy az idiótái kimásszanak onnan egyedül. Vagy ha nem tudnak, majd reggelig jól átfagynak. És hogy ne álljanak meg az események, jött a nagy megmentő, a vöröske személyében. Amira egy néma "Merlin szerelmére..." mellett a homlokához nyúlt, és behunyta a szemét. Jobb csapatot nem is foghatott volna ki magának így az este. Kíváncsian várta az eseményeket, már tényleg kezdett izgulni rajta, hogy vajon hogyan fognak ezek kimenekülni onnan. Megfordult a fejében hogy majd Leonie megint hozza a katonát felmentőseregnek...
Lotte ügyesen kimászott, és elindult segítségért. Mivel eléggé bicegett, nehezen jutott volna el gyorsan valakiért, tehát a prefilánynak bőven volt ideje még nézni, ahogy Zsolt szerelmet vallott a lánynak. Halkan kuncogott, nem bírta ki. Aztán amin nem csodálkozott, hogy ennek hallatán a vöröske is elfutott, hátrahagyva az ájult kisgyereket.
Persze ennek lesz böjtje, most viszont a lány elővette a pálcáját, aminek végén a hasznos kis fényecske jelent meg. Odasétált a fiúhoz, letérdelt mellé. Tényleg vérzett, de az volt a legkisebb baj.
-Valetudo! -a fiú fején levő sérülést ezzel rendbe tudta hozni, az ájulásból viszont egyelőre visszahozni...hát majd negyedikben. Ezért próbálkozott inkább olyan módszerrel, ami valamelyest segítségére lehet. -Wasser!
Ha bevált a dolog, akkor magához tért, ha nem...hát akkor Mira úgy hagyta ott, mint a pinty.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. március 11. 10:34 Ugrás a poszthoz

Büntetés
Lotte, Zsolt, Leonie

Előző este történt az a kis incidens a réten, aminek köszönhetően Amira ismét előszedhette a büntetésinek listáját. Az egyik fele a büntetésnek tutira tetszeni fog a vörös leányzónak, de a másik kettőnek valószínűleg egyáltalán nem. Pont ez a lényeg.
Amira pontban délután ötkor ért oda a bagolyházba, ahová rendelte a kihágókat. Mostanában ő jóval pontosabb, mint szokott lenni, de mivel a másik három nem érkezett időben -kellemes meglepetés lett volna Mirának arra odamenni, hogy nem kell várnia-, semmi jóra nem számíthatnak.
Fekete kabátja elég érzékeny volt a bagolypiszokra, ezért kissé undorodva mászkált a madarak között. Egyikük olyan kis barátságos volt, hogy odadugta a fejét a lány kezéhez. Persze megsimogatta, az állatok iránti szeretete csak a piszokra nem érvényes.
Zöld rágó volt a szájában, amivel nagy lufikat fújt unaloműzés céljával. Csizmája már nem csak a lépései miatt kopogott a kövön, hanem amiatt is, hogy topogott. Karján szokatlan módon méregdrága óra díszelgett, azt nézte halk sóhajtás kíséretében. Két perccel múlt öt óra. Ideje lenne megérkezni...
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. március 11. 10:34
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. március 13. 22:14 Ugrás a poszthoz

Büntetés
a három jómadár

Jobb dolga is akadt volna, mint azt lesni, hogy mikor érnek oda a halálos ítéletükre váró fiatalok. Bár azok az arcok mindent megérnek, amikor majd meghallják, hogy ki kell ganajozniuk az egész bagolyházat. A prefilány általában élvezettel nézi ahogy áldozatai viselik a tettük következményét. Kegyetlennek hiszik, de nem az, szimplán élvezi ha mást lát szenvedni és kínlódni. Megérdemlik, ők csinálták maguknak. Nézzenek legközelebb az orruk elé, és akkor ne fognak beleesni semmiféle gödörbe...
Lassan de biztosan ugrált a percmutató a csuklóján elhelyezkedő órán. Késnek, késnek, késnek. Hogy lehet elkésni a büntetésről? Még rosszabb a kilátásuk. Azon elmélkedett éppenséggel a leányzó, hogy végül is mivel sújtson még rájuk, amikor betoppant Leonie. Szokás szerint jó kedve volt, bár ahogy a feketeség meglátta, elhúzta a száját. Csodálatosan volt felöltözve.
-Ú, ne -fejét hátrahúzta amikor a vöröske a koszos tenyereit az arcához dugta. Hátrált is egy lépést, hogy még véletlenül se lehessen koszos sem ő, sem a ruhája. Semmi esély nincs arra, hogy valamikor is ez a lény legyen az, akivel majd sárcsatázni fog, vagy valami, ami mocsokkal jár. Hogyne.
-Meg, de azért óvatosan, nem futok veled a gyengélkedőre ha szétszedi az ujjad -sokkal bővebben beszélt hozzá, mint előző alkalommal. Szintén nem volt jókedvében, Mirás stílusban beszélt, de kivételesen valami olyan csengett a hangjában, amiről arra lehetett következtetni, hogy aggódna a lányért. Persze a valóságban ez nem teljesen így van... Ahogy említette, semmi kedve a gyenguszra futkározni egy vérző ujjacskával.
Pont ahogy feltett egy újabb kérdést (vagyis rázúdította a kérdések hadát) megérkezett a DÖK-lányka is. Biccentett neki, és már majdhogynem belekezdett a büntetés elmondásába, mikor a harmadik is megérkezett.
-Jól van, megvagytok. Tehát a büntetésetek, hogy ki kell takarítanotok az egész bagolyházat miközben a Hupikék törpikék Captain törp dalát éneklitek. Seprűt meg minden egyebet találtok valahol itt a környéken. Hangosan énekeljetek, én addig kimegyek ide az ajtó elé. Halljam a hangotokat -félmosollyal odalépett az ajtóhoz, majd visszanézett a lányokra és a fiúcskára. Felnevetett az arcukra pillantva, de ki is lépett a bagolyház ajtaja elé, hogy ne a büdösben felügyelje majd a csapatot.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. március 24. 13:32 Ugrás a poszthoz

Tanévnyitó/záró
Dmitri


Szóval tanévzáró, vagy éppen nyitóünnepség vette kezdetét a Nagyteremben. A diákok legtöbbje már bement, és elfoglalta a helyét a háza asztalánál, mire Mira eljutott odáig, hogy egyáltalán elinduljon.
Későn kezdett neki a készülődésnek, nem szeretett volna fontos eseményen csapzottan megjelenni. Bár az, amit majd az igazgató elregél az évről, teljesen hidegen hagyja, a társaság és egyebek miatt nem szerette volna kihagyni.
Fürdőszobai teendői közepette végiggondolta az évet. Irtó gyorsan elment a harmadik évfolyamos korszaka, és egészen jó volt. Sőt. Kristóffal a tanév kezdete óta nem mentek szét, és talán ez alapozta meg az általános boldogságát, amit nem sokan vettek rajta különben észre. Sokan hiszik, hogy szívtelen és nincsen lelke, ami amúgy nem igaz. Oké, lehet, hogy nem éppen a legkedvesebb lány az iskolában, viszont azok akik ismerik, tudják, hogy milyen lökött és aranyos tud lenni. Csak mi értelme olyan emberek előtt megmutatni ezt az oldalát, akik nem érdemlik meg?
Kristóf mellett a falubeli családja, Ali és Daniel is fontos szerepet játszottak az életében, mint ahogy a barátok is, legfőképp Amanda. Már semmi gondja nincs a lánnyal, viszont az új szobatársuk, Bianca miatt nem tudják tovább kihasználni a negyedik, üres ágy nyújtotta szórakozási lehetőséget.
Mire észbe kapott, már sminkben, kiegyenesített hajjal ácsorgott a szekrénye előtt, hogy felvegye a ruháját. Sosem vegyül el a tömeggel, a szürke kisegér szerepe nem fekszik Mirának. Lehet, hogy a ruhája nem pont odaillő, azonban ő jól érezte magát benne, az biztos.
A talárját is felvette, aztán magassarkúban topogott el a Nagyteremig. Nem zavartatta magát, szépen odasétált a zöldek asztalához, miközben néhány emberre rámosolygott. Tekintetével Kritófot kereste, de csak a hátát pillantotta meg, úgyhogy az első szabad helynél megállt, és elegánsan helyet foglalt. Talárjától egy az egyben megszabadult, aztán rápillantott a mellette ülőre.
-Heló Dmitri -Amirás mosolyával pillantott a srácra, kezeit egymásra téve az asztalra helyezte.  

Ruha&smink
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. március 24. 14:40 Ugrás a poszthoz

Bünti vége

A kellemest a hasznossal dolog végül bejött, Mira elbüszkélkedhetett órákkal később vele, hogy kitakarították a jómadarai a bagolypiszokkal teli helyet. Mira egyébként élvezte a helyzetet, kint állt, és gondolkozott, na meg...na mindegy, miközben hallgatta a bentről kifelé harsogó törpéneket.
Büntetést osztani sokkal jobb érzés, int kapni. Mikor Mira elsős volt, sűrűn lógott ki éjszaka, amit most már szabadon csinálhat anélkül, hogy bárki szólna érte. Nem sűrűn kapták el régen, volt ideje mindig felfedezni olyan termeket és dolgokat, amik azóta is megmaradtak a kis fejében.
Gondolta, hogy már lassan végeznek a büntetőfeladattal a bentiek, úgyhogy még utoljára körbenézett, és visszafordult a bejárathoz. Belépett a bagolyházba, ami láthatóan már jóval szebb volt, mint amikor elkezdték takarítani.
Leonie feltehetőleg még mindig nem unta meg az éneklést, a másik kettő viszont az órák telésével valószínű, hogy beleuntak a monoton Captain törpbe.
-Oké, látom kész vagytok. Felnyalni azért nem kell...majd legközelebb. Ajánlom, hogy többet ne forduljon ez elő -körbehordozta rajtuk a tekintetét, majd rezzenéstelen arccal, köszönés nélkül fordított nekik hátat, és elhagyta a büntetés helyszínét. Kristófhoz indult, remélte, hogy talán egy kis időt párjával tud tölteni.
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. március 24. 15:18
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. március 28. 00:37 Ugrás a poszthoz

Hoppá-hoppá

Hogy mik nincsenek... A kislány, aki még alig, hogy otthon érezheti magát a Sárkányfészekben, máris csavarogni indul takarodó előtt negyed órával. A legszebb része, hogy két prefektus a szobatársa. Amira nem is érette, hogy a kisasszony ezt hogy gondolta.
Lényegében követte, gondolta, hogy takarodó előtt nem fog visszaérni a szobájukba, és mostanság eléggé belejött a büntetésbe. Valahogy meg kel mutatni a leányzónak, hogy hol a határ...még ha rellonos is.
Erre az estére ne tervezett semmiféle kiruccanást, a hideg hó és télies időjárás valahogy elrontotta az egész kedvét. Még Kristófot sem akarta meglátogatni, csak az ágyában akart lenni. Éppen olvasott amikor Bianca kilógott, tehát egy "izgalmas" regényt hagyott abba.
A nagymacskáján keresztülmászva elért a szekrényig, ahonnan egy fekete kardigánt vett elő, hogy lenge ruhájában ne fagyjon ketté. Az első cipőt vette fel ami a kezébe akadt, úgyhogy balerinacipőben igyekezett utolérni a szobatársát.
Könnyű volt, halkan lépdelt mögötte egészen a Bejárati csarnokig. Ott aztán a lehető legtökéletesebben az árnyékban megállt, majd karba tett kézzel várta a fejleményeket.
Aha! A kisgyerek, az a Gábor vagy ki a rossz életű, aki próbálja magával rántani a barátnőjét. Mira megcsóválta a fejét, és mivel már kezdett fázni, lassan odasétált eléjük, a pálcáját csak ott húzta elő. A nonverbális varázslat órákon megtanult néma varázslattal meglepetésszerűen kötözte össze a fiatalokat. Hogyha már ennyire együtt akartak lenni, akkor tessék, legyenek minél közelebb.
-Na de Bianca, mégis mit jelentsen ez? -valami hasonló érdekes arcot vágott az utánzás közepette, mint amilyet a fiúcska, majd megingatta a fejét.  
-Bia, Bia, Bia. Két prefivel laksz egy szobában... -Mira már emelte volna a pálcáját, hogy viccesebb legyen a helyzet, de oldalra döntötte a fejét, és inkább úgy döntött, beavatkozás nélkül szeretne mozizni. Biztos volt benne, hogy nem csak a büntetésről fog szólni az elkövetkezendő pár perc... -Halljuk, mit is akartál mondani neki?
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. március 28. 10:43 Ugrás a poszthoz

Kis csapat

Mira igazán nyugodtan, gúnyos mosollyal figyelte az eseményeket. Cseppet sem zavarta, hogy Bianca rá tartja a pálcáját, ő is így tett közben. Hol a lányt, hol pedig a Gábor gyereket nézte, és széles vigyor ült ki a képére. Bianca vérmérséklete hasonló az övéhez, mintha a húga lenne.
Már azon volt, hogy megdicsérje a szobatársnőjét, de megjelent a Rellon két legújabb prefektusa. Lyrára pillantott, és miután tekintetét egy pillanat alatt végighordozta rajta, félmosollyal megingatta a fejét. Nem az ellenkezés jele volt ez, hanem így jelezte, hogy nincsen semmi probléma és Bia nem őt fogja megtámadni ha támad. Nem szólt egy szót sem, ugyanis a következő dolog amire felkapta a fejét, hogy az a kis gólya kivette a kezéből a pálcáját. Lassan fordult felé, szemei szikrát szórtak. Odalépett elé, alig pár centire tőle.
-Ezt nem kéne -rezzenéstelen arccal vette vissza a pálcáját, aztán odalépett a szőke kislányhoz. Pálcáját maga mellett tartotta, bár megfordult a fejében, hogy a kisfiú megérdemelné a leckéztetést. Mármint a sárga, nem a rellonos.
Már észre sem vette, hogy fázik, valahogy a gyorsan zajló események jobban elvonták a figyelmét. Már megérte kimászni az ágyból. Jó a mozi -ez lerítt az arcáról.
-Mondd csak meg neki, jól van -halkabbra vette a hangját, rákacsintott a lányra. Ennyi nem volt még elég, szóval lejjebb hajolt hozzá. -Én nem hagynám ennyiben. Büntetés jár neki, nem? Mondd meg neki milyen volt. Milyen volt nélküle. Elhagyva -Biancához beszélt, de végig a fiút nézte, akit prefitársa kedvesen megküldött egy enyhe ártással.
-Mobilicorpus! -a célpont nála is a navinés volt, bár ő csak a saját pálcájával dolgozott. Egyszerűen a magasba emelte a fiút, majd először balra irányította, és azzal a lendülettel vissza is rántotta, egyenesen neki a lépcső korlátjának. Kíváncsi volt a kis barátnője reakciójára.
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. március 28. 15:06 Ugrás a poszthoz

Gyűlés

Nagyon, de nagyon gyorsan történt rengeteg dolog azalatt a pár perc alatt amit eltöltöttek együtt a fél prefektusi gárdával, és a másik kettővel. Gábor próbálta egy elég rossz átokkal eltalálni a feketeséget, aki egy egyszerű pajzsbűbájjal ki is védte azt. Gyenge próbálkozás.
Csatlakozott hozzájuk egy fiatal, újonc tanár, aki igen rosszul próbálta a dolgokat helyrehozni. Lyra megoldotta, hogy a nő a saját vermébe essen bele, Mira pedig csak figyelte az eseményeket. Félmosollyal tekintett az új érkezőkre, aztán a fejét kezdte csóválni.
-Nem tudom ki Ön, de kérem ne avatkozzon olyan dologba, amihez nincs köze. Prefektusi dolgon kívül kapott átkot a fiú, szerencséje, hogy csak ennyit -jegyezte meg vállat vonva.
Mivel az esti büntetésből egy iskolagyűléshez hasonlító tumultus kerekedett, nem kívánt több időt itt tölteni. Gergőre nézett, és vagy öt másodpercig gondolkozott rajta, mit is csináljon vele.
-Holnap keress meg, és megkapod a büntetésed. Lyra, Noel, tiétek a másik két rellonos -vette a bátorságot és rangidős prefektusként -mert ugyebár ő viseli legrégebb óta a jelvényt- irányította hozzájuk a szavakat.
-Gyere Bianca -a szobatársának intett a fejével, hogy induljon vele vissza a szobájukba, de megtorpant Noel előtt, kitartva a kezét.
-Kérem a lány pálcáját -sürgetve mozgatta meg az ujjait, és amint visszakapta a pálcát, megfogta a szőke kislány karját.
-További jó szórakozást -kifejezéstelen arccal köszönt el minden jelenlevőtől, és a szobatársnőjét karonfogva elindult a körletükbe.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Amira Loveguard összes RPG hozzászólása (128 darab)

Oldalak: « 1 [2] 3 4 5 » Fel