Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

A faluról az a hír járja, hogy barátságos és szimpatikus emberek lakják, könnyen be lehet illeszkedni. A naiv ember ebből azt gondolja, hogy jó lehet itt lakni. Ne higgy nekik. Kib.szott hazudozó az összes.
Mire beteszem a lában a hivatal ajtaján, az ijesztő titkárnő már tudja a nevem és valószínűleg azt is, hogy melyik iroda lesz az enyém és hogy iszom a whiskym. Sehogy. Keserű. Likőrös vagyok. A névtáblája csálén lóg a fekete ruha szegélyén, kényszerem lenne vagy megrángatni őt, vagy odanyúlni és megigazítani, de tudom, hogy nem szabad. Mély levegőt veszek, fejhangon sipítja, hogy mesés napunk van. Az. K.rvára. Kezet nyújt felém, én pedig zsebre vágom a sajátomat, tudomást sem véve róla. Mártika. Ez áll a rohadt tábláján, nekem pedig ideges csücsörítésbe rándul a szám, a tollam után nyúlnék, de akkor a kezem szabad préda. Rossz döntés. Szabados  főnök, nem íratta ki Mártikával a teljes nevét, ami a Apátfalvi Márta, legalábbis, mint ezt megtudom később.
Az irodám a folyosón a harmadik ajtó balra, nem egy szimpatikus hely. Az előző helynél lényegesen kisebb és sötétebb lyuk, a függönyt minden bizonnyal még ma le fogom onnan tépni "véletlenül". Az idő pedig, ahogy pakolászni kezdem ki a dolgaim és elhelyezek dolgokat itt-ott véletlenszerűen, szinte száll, mint egy ólomlábú betonbagoly.
Egészen addig nem is történik semmi izgalmas, míg Mártika végig nem rohan a folyosón, egy géppuska hangját imitálva a sarkakon, amiken szalad. Ratatatatata. A lány beront az irodámba, én pedig kihajolok a folyosóra, hogy a nő után nézzek, mielőtt becsukom az ajtót.
- Attól tartok, rossz ajtó. Ez nem a ruhatár. Miben segíthetek? - A hangomról nem a szívélyes az első, ami az embernek eszébe jutna, így valószínűleg az előttem álló lánynak sem. Nyilván nem itteni dolgozó. Még egy minuszpont a trehányul öltöző, munkakerülő, motiválatlan Mártának. Hamarabb lesz meg az első Bingom, mint azt gondoltam volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Ez a hivatal egy kib.szott csőd, hiába próbálja nekem bárki beadni, hogy kicsi és családias a légkör. Ez egy fedősztori arra, hogy egymás dolgaiba másznak? Mert én azt megteszem anélkül is, hogy bárki azt hinné, jóban akarok lenni vele, jobb, ha az ember egyenes. Nem kell arról amúgy sem tudnia az ottaniaknak, hogy könyékig vagyok a magánéletükben.
Éppen ezen gondolkozom, ahogy a fura csajszi berontott az irodába, Mártika pedig egyenesen tovább a folyosón, megállíthatatlanul, mint egy nyílvessző. Nem akarom én ebben feltartani, kommunikálni vele meg még annyira sem, így becsukom az ajtót és inkább a lányhoz fordulok. Milyen... aranyos.
- Elvileg van, de lehet, hogy ez csak helyi mítosz. Nem szabad mindent elhinni, amit itt mondanak - pillantok körbe a helyen, amiről azt mondták, hogy exkluzív meg összkomfortos és még egy nyomorult kávéfőző vagy vizesautomata sincsen. A lány az asztalhoz sétál, én meg próbálok rájönni, ki ő. Láttam már valahol, de nem tudom, hogy hol. Lerak egy poharat az asztalra, amiben biztos vagyok, hogy nyomot fog hagyni, olyan kör alakút, amit próbálok a nap hátralevő részében levakarni, de nem fog menni, mert odaég.
- Erikhez? Mint a polgármester? Nem igazán ismerek még itt senkit, így nem tudom, hány Erik dolgozik ebben az épületben. - Egy. És nem több, de túlzás lenne azt állítani, hogy itt bárki is dolgozik, vagy azt csinálja, ami rá lenne bízva. Én sem azt csinálom, amit a hivatalos papírjaim írnak. - Ez a Márta elég nehéz eset.  
Kéne bemutatkozni meg ki is dobni innen, attól függ, hogy most úriember akarok lenni, vagy jó dolgozó, de egyiket sem teszem, mert unatkozom és ha nem ér impulzus, belefejelek az asztallapba és ott marad a lenyomatom, ebben biztos vagyok. Végigmérem, mielőtt az asztalomhoz sétálok és lazán nekidőlök, hogy ki ne mozduljon, még az sem lepne meg, mert itt semmi nem működik, rajtam kívül.
- Valahogy úgy, ma jöttem. Még nem volt alkalmam kipakolni. - Alkalmam az éppen akadt, de ahhoz kedv és energia is kell, ami nem feltétlenül párosul szabadidővel.  - De te mit keresel itt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Ez a hely kétségkívül egy katasztrófa, jobban jártam volna, ha hallgatok Bencére és messziről elkerülöm, de ugye, reménytelen helyzetekből születnek a legnagyobb győzelmek. Szóval nekem teljesen megfelel a célra, majd csak kezdek valamit ezzel az egésszel.
- A kávéra rá sem merek nézni, már a szaga is rossz, mintha valaki egy borzot főzött volna le - grimaszom egyre rondább, ahogy felidézem a folyosón terjengő 'illatot'. Szerintük jó, én meg visszasírom a mogyorókávémat, amit a titkárnő letett minden reggel az asztalomra. - A kéztörlőről nem tudok nyilatkozni.
A szemem épp csak nem tikkel be a látványtól, ahogy a forró pohár az asztallapra simul. Ha eléggé koncentrálok szinte azt is hallom, ahogy a lakkozás halkan sistereg alatta kör alakú foltban és a nyakamon minden egyes szőrszál égnek mered. Mindezek ellenére is meg tudom állni, hogy lecsesszem.
- Én sem tudom - emelem meg a karom magam lé megadóan, hogy rám nem hivatkozhat forrásként, lehet, hogy van más Erik, de erről én nem tudok semmit. Szomorú. A tekintete alaposabban is végigmért, mire kissé arrogáns, felvont szemöldökű pillantással vártam, hogy most akkor mit is csinál.
- Ugye tudja, hogy az zaklatásnak minősül, és ki is lehetne miatta rúgatni? Csak érdeklődöm, nem mintha az én dolgom lenne, én csak... iktatom itt a papírokat - közlöm dobolva párat egy rakatnyi papíron, amit Mártika szállított be hozzám. Undorító meló, évek óta nem csinálok már ilyet, de itt így volt a legkönnyebb elintézni, hogy minden papír átmenjen a kezem alatt. - Kuka? Egy jó kávét lenne szíved kidobni? Milyen ember vagy te?!
Őszinte felháborodás csendül a hangomban, mert az imént mondta, hogy az itteni szar és ezek után lenne hozzá lelkiereje, hogy a jót meg kidobja? Miért? Hol ebben a logika?
- Pénzt? Erik pénzel? - kérdezem érdeklődve, mielőtt rántok egyet a vállamon. - Nem mintha rám tartozna. Csak papírozok, semmi izgalmas.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Akárhogy is van ez az egész, ha a lány igazat mond és a polgármester azért tartotta itt Mártit, met jó a kávéja, akkor vagy nem csak a kávé miatt, vagy az ember rettenetesen igénytelen. Más opciót pedig nem látok, mert az a fekete lötty inkább nevezhető ganajlének, mint kávénak.
- Hát, ízlések és pofonok... ez esetben inkább csak pofonok - lököm meg kicsit az asztalomon időközben már kihűlt, tejjel szétpacsmagolt undort az asztalomon. Valaha talán hasonlított kávéhoz, de most már csak egy olajas tetejű valami volt, amit bizalmatlanul bökdöstem eddig is. Most sem teszek másként.
- Szerintem belőle egy is bőven sok, nem kell még több - van kint a megjegyzés, epésebben, mint ahogy azt terveztem volna, de nem gondolom át kétszer, csak beszélek. Egyesek szerint egyszer emiatt fognak elásni. Jobb esetben. - Nem ragaszkodik kicsit jobban Mártikához, mint ahogy azt egy főnöknek illene?
Azt hiszem, hogy ez mot már egy komolyan felmerülő kérdés volt a fejemben, fel is vésem az első kezem ügyébe akadó, üres papírra, mert nem hiányzik,, hogy meg kelljen hamisítsak mondjuk egy bérszámfejtést csak azért, mert a portásnő nem bír a hormonjaival. Ilyenekre miért nincsen ivartalanítás?
- Ha neki nem kell, hagyd itt. Úgy, minden nélkül, nem kell elcseszni - ráztam meg a fejemet, mert ha már mogyorókávé nincs, hát, akkor a sima feketét ne pancsolják fel, nem egy new yorki kifutóról szökött szűzlány vagyok, hanem dolgozó férfi az Isten szerelmére... Arról nem is beszélve, ha  forró kávét dob a kukába, jó eséllyel kiég a nejlon és mindent be fog lepni az a barna, ragadós retek. Még csak az kéne!
- Aaa...ha. "Zsebpénz?" - vonom össze a szemöldökeim, még nem tudom eldönteni, hogy undorodjak diszkréten, vagy inkább látványosan, mert hát, öregem,... érdekes. Felül az asztalom szélére, én meg teszek egy fél lépést hátra és ledobom magam a székemre, téve is egy fél fordulatot, mert legalább ez kényelmes ebben a putriban. Gondolom, a Minisztériumi szabvány darab, de még nem vettem elő centit, hogy lemérjem.
- Halálosan. De vannak benne érdekes pillanatok - dobolok a combomon az ujjaimmal sorban, ahogy a lábam felpakolom az asztal másik szélére, mint ahol éppen ül. - Nem egészen, Pestről küldtek, rendet rakni. Gábriel. Akkor csak az a kérdés maradt... Te ki vagy?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Nem hittem volna, hogy ezt az ocsmány épületet valaha is felüdülésként élem meg. És mégis így van, ahogy a ragyogó napsütésben átlépem a küszöböt és kicsit a hajamba túrok, ahogy egy kacsintást is megeresztek a recepcióslány, Tina felé. A papírjaimmal fel kell tottyognom a kilencedik emeletre, végigsétálok a folyosón, köszöngetve a szembejövő embereknek. Van, akiket még most is utálok és hiába mosolyognak mézes-mázasan, csak hánynom kell tőlük. Megállok a lift előtt és várok, mellettem egy titkárnő bukkan fel, idegesen egy papírt simít a lift ajtajára, majd tovább is sétál. ~Most ez komoly?~ Üzemen kívül. Kezdem azt érezni, hogy direkt szopatnak.
- Hogy a jó k.rva életbe - állapítom meg, mielőtt  vennék egy nagyobb levegőt, majd betérdelem a lépcsőház ajtaját és már kocogok is felfelé. Körülbelül másfél percet vesz igénybe, de az izzadtság végigcsordul a tarkómon és vennem is kell egy mélyebb levegőt, hogy lenyugtassam magam.
Nagyot rántok a bőrkabátomon, majd belépek az irodába, ahol kevés bájcsevegés után ledobom az aktát az asztalra és beszámolok róla, mi mindent nehezményezek a dolgozók részéről. Márti.
Nagyon jó érzés kilépni az ajtón, az izmaim is kissé ellazítom, ahogy kihúzom magam és elvigyorodok. Ismét belefutok pár ismerősebb arcba, itt már jól megy a járás, a fél életem itt zajlott le körülbelül. Mielőtt eszmélnék, csattan is a kezem a barna hajú nő hátsóján, meg teszem is a fél lépést hátra, mielőtt jöhetne a pofon visszakézből.
- Szia Cass - vigyorgok, mint egy idióta, de csak mert tudom, hogy úgyis megúszom. Ahogy azt is, hogy nincs kedvem megmérgeződni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Meg lehet dögleni, ha a lift hiánya nem is lenne elég - mert az egy szar, szökőévente kétszer ha működik -, most még a hűtés bemondta az unalmast és olyan hideg van, hogy a pokol is befagy ha valaki nem vigyáz eléggé. Annyi biztos, hogy minél előbb le akarom tudni a megbeszélést a főnökkel, nem akarok elhamarkodott feltételezésekbe és indítványozásokba bocsátkozni, még nem töltöttem el elég időt Korruptfalván.
Viszont ahogy kilépek az irodából, elég hamar belefutok a barna hajzuhatagba és még mielőtt átgondolnám, csattan is a tenyerem a farmerján. Ha nem rólam lenne szó, félnék tőle, hogy megmérgez, de szerintem ennyi idő után már ettől csak nem kell tartanom.
- Mehetnél terepre nyomozni, te lennél a titkos fegyver - nyerítek fel, még grimaszolva is hozzá, miközben a bal kezemmel leveszem a napszemcsit a fejemről és a pólóm gallérjába akasztom, alaposabban is végigmérve a nőt. - De,  van egy nagyon sármos, precíz pasi, szerintem épp bent is van.
Még ki is húzom magam egy pillanatra, a hajamba túrva, hogy irányba igazítsam a tincseim, majd szélesen elvigyorodok. A tekintetem a kezében lévő papírokra futtatom, enyhén felvonva a szemöldökömet.
- Sietős vagy iszunk egy kávét, ami még emberi fogyasztásra is alkalmas, nem csak felmosóvíznek?
Körbepillantok, feltartom az ujjam és erősen fülelek, de a légkondinak még mindig semmi híre, szellőztetésnek se sok, így nem mondhatom, hogy bármi is fújt volna erre, inkább megrázom a fejemet, kezet fogva a mellettem elhaladó Ádámmal.
- Csak jelentek. Hamarabb, mint kéne, de az a falu egy nyomortanya. Te szent ég. De, pestist! - nyöszörgök pár pillanatig, majd megrázom a fejemet. - Te? Még nem találtál zombivírust?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

- Is-is? Mindkét esetben elég szégyenteljes - gondolkozom el grimaszolva, aztán csak vonok egyet a vállamon. Elvileg elkötelezett és jó munkaerő, ehhez képest nem vette észre, mikor beléptem az ajtón, met bele volt merülve a füles keresztrejtvényfüzetbe. Látom. Jól dolgozik.
- Talán egy kicsit mégis van - húzom el a számat, de aztán felvetettem a kérdést, hogy mi is van, ha Mártika nem is azért van itt, mert annyira jó a kávéja. Ha mégis, ennek a WEB gyereknek hoznom kell egy pohárral a pest központból, mert elég szar élete lehet itt. - Sajnos láttam. Közelebbről mint valaha akartam.
Az a randi beleégett a memóriámba, kb szívem szerint a világból kifutnék, ilyenre se fogok többet menni, az is biztos. Nem akarok húsz banyával beszélni, hogy egy értelmes nőt találjak.
Figyelem, ahogy a csajszi letépi a papírzacsi tetejét és a szájába önti a tasak tartalmát. A látványtól is úgy érzem, hogy megemelkedik a vércukrom, az efféle mutatványok nem nekem valóak. Lehet, hogy komolyabban el kéne gondolkoznom ezen. Öregszem?
Oh, boy, bele is tenyerelek a szarba egészen, bár nem szánt szándékkal teszem, de azt hiszem, ez valami elemi ösztön nálam, mert rákérdezek, holott tudom, hogy nem kéne. Éééés kint van, a csaj meg a félelmetes 150 valahány centijére emelkedik elém és elkezdi sorolni, mit kritizálnak rajta, én meg a mimikámmal reagálom le a panaszokat. Hát, nem értem, ezekre miért szólnak be, deee... eksike.
- A széteső család elég szar, most vagy ott a mesében, hogy Bambi anyját lelövik? Édes - még a számban is érzem a keserű mellékízt, elég undorító, szeretnék hamar lapozni is a témáról, mert nem a szívem csücske.
- Lehajoljak, akarod? - kérdezem rezzenéstelen arccal, mert eleget kaptam már, hogy el tudjam viselni egy ekkora lánytól. Még csak meg sem hatna különösebben, mert hát mekkora a nő?
- Az emberek sok szarságot papíroznak le - vonom meg a vállam, látszólag érdektelenül, mert nekem hivatalosan nem kéne mindenbe belemásznom. Közben meg mégis, csak nem kell, hogy mindenki tudjon róla, aki itt van. Közben ő visszaül az asztalra, én pedig elkényelmesedek.
- Így is mondhatjuk. Csak nem a szó általánosan vett értelmében - jegyzem meg, végighúzva a mutatóujjam kicsit a borostámon, mielőtt felszusszanok. Szarban a haza. - Párdon, hercegnő, nem tudtam, hogy celebbel van dolgom. Te vagy a lánya?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Úgy hangzol, mint akinek ez derogál - állapítom meg. Nem mintha ez újdonság lenne, én inkább kint szeretek lenni, eljátszani a szerepem és ezzel infót szerezni, emberek életét tönkretenni. Ő a háttérben dolgozó lángelme, akiről nem derül ki az utolsó pillanatig, hogy a hős vagy a sorozatgyilkos. Cass esetében talán kicsit mindkettő.
- Ugyan már! - horkanok fel, ahogy átnéz a válla felett, mert annyira nem vagyok lame, hogy közöljem, itt áll az orra előtt. Pedig egyértelmű, hogy ez így van. - Epekedve várlak.
Persze, érezhető a megjegyzésen, hogy epés, mert nem voltam az a tipikusan szenvelgő pasi, aki nem tud öt percet sem várni egy nőre. Jó, más kérdés, hogy nem ugyanaz a helyzet, mint mikor randira vársz, ez csak Cassandra volt. Ő mindeközben belibben az üvegajtós irodába és leteszi a papírokat, majd el is indul vissza, miközben én csak figyelem őt és a főnököt. Tuti belé van esve.
- Mindig én fizetek, azt hiszed, ezzel még meglepsz? - horkanok fel, megforgatva a szemem kicsit, mielőtt még a lépcsőház felé indulunk. Szerintem olyan seggem lesz a nap végére, mint egy görög istennek. Nem értem, hogyan szeretheti bárki is azt a nyomorult falucskát.
- Remélem, nekem szeretnél és ez most figyelmeztetés volt - dohogok pár pillanatig, de aztán csak elmosolyodom vérszegényen, ahogy kitárom előtte az ajtót, hogy csak utána. - Ameddig meg nem oldom az ottani szar helyzetet, vagy úgy nem minősítem, minden oké és vagy menthetetlen. Lehet, hogy örökre. Belehalok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Nem lep meg a kiakadása, én is utálom, mikor végezném a munkámat, erre idióták belegyalogolnak, áthúzzák, kiakasztanak és még rendes indokuk sincsen rá. Mire jó ez nekik?
- Ebben biztos voltam, előbb vagy utóbb mindenki jelent nálam, ha én úgy szeretném. - A vigyor, ami kiül az arcomra, akár Chesire catnek is jól jönne, de csak rántok egyet a vállamon, ennyivel letudom az egészet, nem akarok túl messzire menni, úgy volt, hogy kávézunk!
Az események viszonylag gyorsan pörögnek le, ahogy Cassie jelent az irodában, majd az ajtón kívül is van, mindketten egyszerű emberek vagyunk, nem szeretjük túlragozni az ilyesfajta kérdéseket. Nem kell a bájcsevegés, bemész, elvégzed, amit kell, kijössz. Ilyen egyszerű.
- Igazán nagylelkű vagy, Cassandra - horkanok fel, miközben a kezem egyszerűen zsebrevágom. Valahogy nincs kedvem a pletykafészkek gerjesztette viharhoz, hogy én, meg a nő esetleg többek is lehetünk, mint munkatársak. Épp ekkor bokszol a karomba, belőlem pedig kitör a nevetés, mert még fele annyi erő sincs benne, amennyit ténylegesen belefektethetne. - Ne már, ennyire senki nem lehet szerencsétlen balf.sz, így még anyám sem jönne el velem vacsorázni!
Őszinte hitetlenkedés és élcelődés van a hangomban, csak normál kreßler-mix, semmi meglepő. Kinyitom neki az ajtót, nekidőlve, így támasztom meg, szinte fel sem tűnik, reflex. Miután kilép, hagyom, hogy Ilike arcába csapódjon és egy hosszabb lépéssel be is hozom a lemaradásomat.
- Kivel nincs? Mindenki jobban járna, ha felgyújtanánk a helyet. A szokásos hely?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

- Rapid-randik. Halálosan rossz volt - nyekergem, mert Márti ténylegesen egy istenverése és öt perc alatt épp csak azt nem kérdezte meg, hány gyerekünk lesz. Egy sem. Előbb leszek steril. Még bottal sem érnék hozzá, úgy sem, hogy csak az mentheti meg.
A dolgok egy pillanat alatt jutnak el onnan, hogy a kávé fel fogja égetni az asztalomat, odáig, hogy a csajszi felpattan az asztalról és épp csak a torkomnak nem ugrik dühében, amiért előítéletes vagyok vele szemben. Nem hat meg, nem érzékelek benne nagy veszélyforrást, az egyetlen, ami aggaszt és átfut a fejemen, hogy kikaparja a szemem a nagy körmeivel.
- Más? - teszem fel a kérdést gondolkodás nélkül, a hátam  a széknek feszítem kicsit, próbálgatom, hogy is lenne ténylegesen kényelmes, de még nem találom benne a helyem. Lehet, hogy soha nem is fogom, ez a hely annyira lepukkant és ósdi, hogy nehéz lenne felülmúlnia a pesti irodám.
Leül ismét az asztalra, én pedig a kávé után nyúlok, mert nem ártana az a plusz koffein és mégis nekem adta. Már ez előtt a szar előtt, amit hirtelen kavartam magamnak, puszta véletlenségből.
- Itt dolgozom, gondolom nem lenne rossz, ha tudnám, kikkel futok össze - hazudom szemrebbenés nélkül és kissé nosztalgiával jutnak eszembe azok a napok, mikor a hazugságvizsgáló még ténylegesen kibillent, mikor nem mondtam igazat. - És ha hozzá jöttél, miért is az én asztalomon csücsörészel?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Ez a munka szar, itt lenni szar, az életem egy szar. Márti az ölembe öntötte a teát reggel, majd megpróbálta letörölgetni érzéki mozdulatokkal. A legszebb az egészben, hogy nem szeretem a teát, tűzforró volt és így próbált meg felszedni. Már elnézést? Szóval úgy viszonylag hamar haza is vonszoltam magam és visszafeküdtem még két órára, mert nem vagyok hajlandó égési sérülésekkel dolgozni és a krém azt javasolta, pihenjünk addig is.
Szóval mikor felkelek, már jobban vagyok, de kellemetlenül zsibbad a combom és ezért még megölöm azt a nőt, ha nem vigyáz. Felveszek valami kényelmes göncöt, ma már csak később megyek vissza dolgozni, ennyit nem ér meg az egész.
Éppen a téren vágok át, a kezemben a kávém, mogyoróból főzték, egyszerűen kezd szép lenni ez a nap, mikor ismerős alakot vélek felfedezni, de sétálok tovább. Majd megtorpanok és visszatolatok, mint valami rossz könyvben, de nem zavar, mert tudnom kell, jól láttam-e.
- Mitzinger? - csúszik fel kérdőn a hangom, remélhetőleg álltában lestoppolva az embert, akivel mostanság annyit szívattuk egymást. Azaz, főleg ő engem, azért, mert egy ilyen koszos szarfészekbe száműztek, mint az itteni hivatal és szarból akarnak velem várat építtetni, hogy én itt rakjak rendet. Ez a hely elemileg alkalmatlan a rendrakásra.
- Nahát, nahát, nahát, hol jársz, ahol a madár sem? - érdeklődöm meg, a kávém átvéve a bal kezembe, a jobbot pedig felé nyújtottam. Most vagy kezet fogunk, vagy nem, de én megpróbáltam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Nem mindig szoktam észrevenni embereket, de ez most adja magát és kénytelen vagyok egy pauset nyomni Bencén, mielőtt még elsunnyogja ezt az egészet. Mert képes lenne rá, megpróbálkozna vele, hogy úgy tegyen, mintha nem is járt volna itt és azt sem tudná, miről beszélek, ha most nem szólok rá.  
- Én - várom meg, míg ő is átemeli a kávéját a másik kezébe és igazából kezet is fogunk, ami olyan váratlan fordulat. De mégis olyan rutin szerűnek tűnik, ahogy haladunk tovább a hivatal felé édes kettesben. Már majdnem Dinamit duó.
- Ha-ha-ha, röhög a vakbelem. Nem, komolyan, mi a f.szt csinálsz te itt? - kérdezem végül, őszinte kíváncsisággal, mert a gúny nélkül is biztos vagyok benne, hogy nem puszta jókedvében jött ide. Legutóbb mintha még azt mondta volna, akkor jön ide legközelebb, ha lángokban áll a falu, akkor is csak háztűznézőbe.
- Te sem vagy jobb színben, olyan zöldes az árnyalatod - viszonzom a bókot, mosollyal és bólogatva. Inkább a kávéba kortyolok, mielőtt alaposabban is végigmérném. Nem igazán napbarnított, nem járt mostanság terepen, a ruha alapján leginkább munkába indul és a hónapban már nincs szabadnapja, tehát nem kéne itt lennie. Így a kép elég gyorsan összekirakózza magát a fejemben.
- Nheem,nem nem... ilyen nincs. Bence, veled kib.sztak. Téged áthelyeztek ide, igaz? - nézek rá az elején még döbbenten, majd egyre szélesedő vigyorral. Legszebb öröm a káröröm, azt hiszem, hogy kicsit érzem is megmozdulni valahol ott, ahol a lelkemnek kéne lennie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Nevet, mintha muszáj lenne, holott még véletlenül sem akartam megnevettetni. Furcsa ez a lány, nem is értem, miért nem raktam még ki. De persze, én nem fogok első nap balhét keverni, az túl feltűnő és nekem most az nem hiányzik, még egy kicsit sem.
- Undorító vagy - közlöm rezzenéstelen arccal, smaragdzöldje.... janem. A feltételezés is abszurd, hogy nekem 1) férjem legyen 2) bármilyen komolyan vett kapcsolatom Mártival. Ennyire nem vagyok gázos, előbb másznék rá egy hullára, mint rá. Pedig az már súlyos.
Értem, mire akar utalgatni, de nem akarom közben meg mégsem, mert az azt jelentené, hogy el tudom képzelni olyan helyzetben, azt meg gondolom pláne nem kéne. Lehet egyáltalán 16 éves? Úr isten, Gabe, baromi gyorsan szedd össze magad! Inkább a kávéba kortyolok és próbálom a gondolataim a normál mederbe terelni.
- Annak a nőnek szerintem csak víz van a fejében - állapítom meg az orrom elhúzva, mert hát, nem tűnik egy zseninek és ezen asszem az sem sokat segít, hogy végigkopog a folyosón, mint egy vadállat és nem néz se jobbra, se balra. - Ja nem nézel utána, csak így... mászkálsz?
Nem tűnik logikusnak, de asszem ezt nem is lehet mindenkitől elvárni, a munkám szükségessége is ezt bizonyítja.
- Nem, maradhatsz. Nem zavarsz. Honnan van a kávé?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Nevet. Mintha ebben lenne bármi vicces! Néha kétségbe kell vonnom, hogy ennek a nőnek van-e egyetlen épelméjű pillanata is. Aztán mindig rájövök, ha lenne akkor nem lenne velem jóban, hanem éppen a gatyám is leperelné munkahelyi zaklatás vádjával. Úgy, hogy még Bence se tudjon kihúzni a szarból. Helyette most is itt van.
- Nehogy aztán felforrjon! - köhhintek futólag, mert ez szokott lenni a nők nagy részével a gond. Ha első pillantásra rühellnek is, a nagy részük még így is könnyen az ágyamban találhatta magát, ha éppen olyan kedvem volt. Ez valami genetikai selejt-kódolás lehet. - Melegen ajánlom neki, hogy ne tegye! Még a síromban sem tudnék tőle forogni tőle, lévén, hogy nem ástak el.
Ettől még halott vagyok odabent. Nincs más, csak egy marok kárörvendés, két csipet rohadékság, egy vödör szarkazmussal ízesítve. Talán ez alatt a fekete kulimász alatt egész mélyen valami más is, de ez egy ragadós, zselé állagú takony, amiben nem turkálnak.
- Aligha, a pasi kispályás hozzá képest. Igazából nem is hiszem, hogy erre a posztra szánták, félreértés történhetett. Sárga villámpatkányokat fest a fiának - Én persze erről nem tudok. Ahogy arról sem, hogy a lányát többször is lepi meg kisebb vagyonokkal, vagy hogy összekavarodott valami diáklánnyal. Vagy hogy a fiának van egy szalonja, a lánya pedig legalább két helyen dolgozik. Soha. - Milyen kávét akarsz? Vattacukor frappucinot?
Még egy látványos mozdulattal hátra is dobom a nemlétező, hosszú loboncomat. Puszta szeretetből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Nem számítottam ma reggel, mikor kikeltem az ágyból arra, hogy ma majd pont Bence fog szembejönni velem a téren. Az a Bence, aki hónapokra képes eltűnni szó nélkül, mert éppen kirakták terepre és aki amúgy nagyon kiröhögött, mikor ide kerültem, hogy mégis mit keresek itt. Sőt, még úgy sem néz ki, mint aki híd alatt lakó csövesbánat.
- Hiányoztál már, te k.csög - ismerem be széles vigyorral, már majdnem elnevetve a helyzetet. Tény, ő valahogy az volt, akivel ha véletlenül kis híján kinyírjuk egymást is elröhögtünk volna azon, hogy "de milyen fejet vágtál közben", majd fogjuk a bordáink, hogy asszem ezt nem kellett volna.
- Aorta-pumpa! - bólogatok tudálékosan, holott biztosan tudom, hogy nem ezt a szót kereste, de valami nagyon gagyi, mugli sorozatban ezt a szót használták arra a használhatatlan szervre, így most idevágónak hatott. - A hely nem tesz jót veled, adok pénzt, menj... hova is jártál te annyit az utóbbi hónapokban? Mindegy is, fizetek egy kört.
Bár tudom, hogy nem szorul rá, hogy én kisegítsem anyagilag, elég jól képben vagyok vele, mennyi pénzt nyúlt le az exnejemről és ha nem lett valamilyen káros szenvedélye, abból még mindig jelentős összeg kell a rendelkezésére álljon. Az indok pedig, hogy mit keres itt, gyorsabban tisztul is le előttem, mint ahogy azt bármelyikünk gondolná. Éhezem a kihívásra, talán. Itt egyelőre semmilyen mocsokra nem találtam.
- Nem! - vonyítok fel szinte, mielőtt az ihatóra hűlt kávémba kortyolok sokatmondó pillantással. Egy mozdulattal a helyükre túrom a koszosszőke tincseket a homlokomból, mielőtt eloltom a vigyorom utolsó szikráit is.
- Téged mindig, mindenki sz.pat, mert ilyen csinifiú vagy. Nekem nincs dolgom azzal a bűzlő pöcegödörrel a dombon. És talán azért, mert annyira vártak téged vissza... - nyerítek ismét fel, a kávém mögé rejtőzve pár pillanatra, mielőtt a minisztériumra nézek. Ott bent biztos, hogy ezer fül hallgatózik most is, pletykára éhesen. Nyomorékok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

- Nem szokásom megsértődni - jelentem ki rezzenéstelen arccal, mert akkor nem tudnám a munkám sem végezni és az hiszem, pl Bencével sem lennék jóban. Pedig de. Szóval erre mi az egyetlen, racionális magyarázat? Hogy tapló vagyok és cserébe még érzéketlen is. Félig-meddig.
- Fúj, ez undorítóan hangzik. Egy idő után akkor tuti büdös is - gondolkozom el ezen egy pár pillanatig, majd inkább a kávéba kortyolok, mert sokkal jobban jár mindenki, ha én itt most nem kezdek el mindenféléről észt osztani. Ez nem az a nap, amikor ez egy jó ötlet, úgy érzem.
A mászkálása elég furcsa, nem tudom hova tenni, de lehet nem is baj, végül is nem lesz a munkatársam és nem kell tudnom minden lépéséről. Szóval elengedem, én nem elemzem, legalábbis nem akarattal, tudatosan. De ugye ebben a munkában van, amit az ember nem tud kikapcsolni.
- Értem. Hát, mint látod, elég sok ember dolgozik itt az épületben - pillantok körbe sokatmondóan, majd egy pillanattal később esik le, hogy valószínűleg most részben rám gondolt. Oh?
Közli, hogy nm volt kedve leszállni az asztalról, mire kicsit furcsán nézek rá. Nincsen semmi különleges ebben a szarban, ha azt nem vesszük, hogy ikeás és valaki mégis össze tudta rakni - valaki, aki jobban képzett mint én és Bence.
- Átnézem őket, mielőtt Mártiék postáznák - biccentek elégedetten. Mert igazából ez is történik, csak a azt is átnézem, amit amúgy nem kéne és amiről nem tudnak és készítek belőle kivonatot, meg jegyzetet.
- Ugye nem mosogatóléből főzted le valakinek, bosszúból?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Szinte már nekem fáj a törés, amit Bencében okoztam, éppen csak az nem volt oké vele, hogy ahhoz kellene érezzek valamit, ténylegesen, olyan érzelmi szinten, ami néha komoly problémákat okoz. Éppen ezért tudtam  nagyon jó lenni a munkámban is. Csodás, nem?
- Szerintem belőlem gyárilag ki is maradt, csak a garanciajegyet nem küldték vissza a szervízből és most nem hajlandóak állni a javíttatás költségét - gondolkozom el, majd rántok egyet a vállamon, mintha senkit nem érdekelne ez az egész. Gondolom az exnejem, aki most egy cipősdoboznyi lakásban lakik Érden, nem így érez, de valahogy nem tud meghatni a szarsága. Gondolkozott volna előre. - Nem, mert ez egy szar hely. De legalább most senki nem közöl kellemetlen infókat utólag.
Nem mondok neveket, vagy konkrétumokat, de tudom, hogy részben miért is rühelli ezt a helyet. Van valami igazsága benne, akkor is inkább csak elé toltam 4 pohárka gint és hagytam, hogy elfortyogjon a saját levében. Nem vagyok egy tipikusan jó lelkitámasz, asszem.
- Mi mármint? - kérdezek vissza, nem értem, mit nem ért. Vagy sunnyog, vagy csak szimplán nem figyelt arra, amit mondok, egyiktől sem vagyok elragadtatva, csak kérdéses, hogy melyik jár nagyobb szarral. Nem mintha rám tartozna, de Bencének van egy olyan aranyos szokása, hogy mikor fejest ugrik a szarba, véletlenül magával ránt embereket.
- Rögtön legyen szivárványos is, meg toljuk rá, hogy bromance. Barom - nézek rá elítélően, épp csak lyukat nem éget a pillantásom a mellkasába, de nem esek át a ló túloldalára, még épp időben térek vissza a kávémhoz.
Felhorkanok, mert nem is vagyok benne biztos, hogy az előző életekig vissza kéne turkálni, hogy olyat találjon az ember, amiért Bencének szívni kell. De persze, ki vagyok én, hogy ítélkezzek? Többször keltem ki más ágyából a házasságom utolsó hónapjaiban, mint a feleségeméből.
- Az attól függ. Mi számít annak? Egy múmia titkárnő van, a gyanús polgármester, pár beporosodott aktakukac, meg egy csomó név ajtókon, ahol igazából nem dolgozik senki. Szomorú. Elég érdekes? - kérdezek vissza, összevonva a szemöldökeim, mire kiül az arcomra pár nagyobb barázda is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Én voltam - teszem hozzá nemes egyszerűséggel, mert van az a fura mugli sorozat a barátokkal, aztán a szőke csaj együtt lakott azzal a Jennifer Anistonnal és szétverték cipővel a tűzriasztót. Valami ilyesmi történt nálam is. Nem érte meg míg működött, csak az utamban volt.
Nem volt jó így látni ezt a nyomorultat. Ha lenne szívem tuti belefájdulna, meg minden, mert tudom, mennyi szarság érte, de ugye épp az imént veséztem ki, hogy az a szar üzemen kívül van, így csak kínos csendben állok mellette, bámulva a földre, pislogás nélkül.
- Ne akard, hogy részletezzem, sok itt a hegyes fül - kortyolok én is az italomba, még mindig nem pislogva, a szemgolyóim pedig kezdenek zsibbadni a szárazságtól, így csak pislogok sűrűn párat, mielőtt rántanék egyet a kabátomon. Kellemetlen. Épp annyira, mint Bence vicce, grimaszolok is egyet akaratlanul, mert az emberek nagy része nem tudja, miért vagyok itt, mit csinálok és meddig maradok, beleértve a munkáltatóimat.
- A főnököm biztos el lenne ragadtatva, ha óriás bannerre tolnám, melyik részlegen dolgozom - horkanok fel, mert kb ennél hangosabban akkor sem mondhatta volna, ha direkt próbálkozik. Ezen pedig a vigyor sem segített sokat, ha nincs olyan magasan lehet letépném a fejét a helyéről.
Az ajtótól nem messze le is fékez, épp csak neki nem megyek, rosszallóan meredek rá, az amúgy sem épp belső szervei szerintem még rosszabb állapotba kerülnek a szemmel verésemtől.
- Az attól függ, mi számít érdekesnek? Az előző polgi sikkasztási ügyei, a hamisított papírok, a jelenlegi fiatalos barátnőjelöltjei, vagy a munkatársaink?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

- Hidd el, éreztem már olyan szagokat, amiket egy kis higító nem tud überelni. - Három hetes, rothadó hulla for life. Akkor mondjuk be is hánytam, azt hiszem, az a szag nem nekem való. A látvány már nem lepett meg, egyben volt, már amennyire egy testre ezt lehet mondani. De ennyi, csak az a szag... Hát.
- Nem gondoltál még rá, hogy ez nem véletlen? - Nem azt akarom mondani, hogy ez a hely ordít a normális munkaerő után, de... így van. Ezen a helyen az sem segítene, ha felgyújtanánk, de legalább így már nem akkora a hiszti, kontroll alatt van, hogy ki és merre, mit próbál meg sumákolni. Már amennyire ezt lehet felügyelni, anélkül, hogy kiganéznád a jelenlegi személyzetet. - Ja, azt szoktam, hivatásos bélyeg-nyálazó vagyok. Mer szeretem.
Mert ez az egyetlen magyarázat arra, hogy miért csinálom azt, amit. Szeretem, mert úgy érzem, hogy a jó ügyet szolgálom vele, és közben a felgyülemlett stresszt is le tudom vezetni ezzel-azzal.
- Te mindig ilyen kis agresszív vagy? - érdeklődöm, felvonva a szemöldökömet, miközben elkényelmesedek a székemben, meg szemügyre veszem a gyűrűt is alaposabban. Az biztos, hogy jó zúzódásokat tud okozni, olyan barázdált a felülete és széttrancsírozza a hajszálereket is. Hm. Inkább a kávéba kortyolok, ami meglepő módon nem is rossz. - Nem, csak nem vagyok túl nagy bizalommal az emberek felé. De nem rossz. Határozottan nem rossz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Nem sűrűn mutatkozom a vendéglátó negyedben, legtöbbször megoldottam a kajáimat úgy, hogy rendeltem valamit, vagy a faluból, vagy egy budanekeresdi kis családi étteremből. Elég gyorsak, hoppanáló futárjuk van és ha nem kapod meg 66  percen belül a rendelésedet, kapsz egy ingyen csokibékát, szerintem nagyon fair ajánlat. Most azonban nem is az evés miatt vagyok itt, hanem mert a kedves Márti volt olyan egyszerű, hogy még csak el sem rakta a naptárat a szokásos helyére. Éppen csak annyit kellett tennem, hogy míg elment a folyosó végére bájcsevegni a kávéjával, én addig vetettem egy pillantást a füzetkére és kiírtam, hogy hol és mikor vannak találkái a polginak a közeljövőben.
És itt vagyok. Ennyire gázul is ritkán érzem magam, nem kellemes számomra a hely, a helyzetet már teljes mértékben megszoktam. A szemem sem rebben, ahogy egy olyan asztalt választok, ami közel esik a lakótáraméhoz, de neki háttal ülök le. Épp elég, ha hallom, látnom nem kell, és ő sem lát engem, ez benne a csodálatos. Arra az esetre viszont, ha mégis alibiből rendelek magamnak egy kávét, olyat, amin elvileg mogyoróhab van és ahogy fogy, mindig új képződik az italból. Meg tudnám szokni, hogy nem mosogatólevet iszok.
Egy nő lép be az ajtón, barna haj, napbarnított bőr, tipikusan elvont művész ruhák. Valakire még egészen emlékeztet is, de nem tudnám megmondani, kire. Célirányosan végigvág a helyiségen, elsétál mellettem és megáll Wittner asztalánál. Próbálom kivenni a beszélgetést, valami galériáról csacsog. Nők. Miért nem tudtok lényegretörően kommunikálni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Nem hezitálok, mikor az italomat kell kiválasztani, tudom már, hogy mit akarok, így ki sem nyitom a lapot, mielőtt rendelnék. Helyette csak minél hamarabb le akarom rendezni a dolgot, tőmondatokban kommunikálok, de egy félmosolyt megengedek a nőre, mielőtt még beleköpne a kávémba. Nem szeretem extra krémmel, kösz.
Ki is hozzák, viszonylag hamar, de nem is tűnik fel elsőre, túlságosan leköt a hátam mögött ülő pasi, illetve az, milyen jellegű is ez a találka. Nem kérdeznék rá, ennyire nem vagyok amatőr, de muszáj kiderítenem, mert nem tudom összerakni a képet, valahogy sehogy nem akar összeállni, Oszkár után hogy kerülhetett valaki ilyen a polgármesteri székbe.
A nő érkezése le is köti a figyelmem, talán jobban is, mint kéne, mert csak utólag veszem észre a másik ismerőst. A nő a patikából, még a múltkorról. Ő viszont elég hamar észrevesz, biccentek is egyet rezzenéstelen arccal, a tekintetem rajta tartva, majd a kávémba kortyolok futólag.
- Nem kísérleteztem az idővel, nem találtam ki, hogyan jutnék be békaként az üzletbe, anélkül, hogy valami felzabálna vagy agyongázolna - grimaszolok, kissé ráncolva a homlokom és az orrom is. Öregít, de rossz szokás, van, amit nem igazán lehet elhagyni. Jóval pozitívabbnak és nyitottabbnak tűnik, mint amilyen a múltkor van, bár lehet ez annak tudható be, hogy éppen nem olyan vagyok, mint a mosott szar. Vár. De mire? Mi az istenre várhat? A figyelmem még mindig próbálom a hátam mögött zajló beszélgetésre összpontosítani, de aztán csak felszusszanok, felnézve a nőre.
- Leül? Ha jól láttam, egyedül van itt - Persze, hogy jól láttam. Bármennyire szeretném, nem tudok nem figyelni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Ugyan, ez a dolgom - vonogatom meg a szemöldökömet, holott ez nagyon nem így van, az más reszortja, hogy őrzővédő legyen - most épp a sitten ül, ez asszem szünetet jelent -, így nem erőltetem meg magam. Már érzem is a lelkemben a sajnálatot, ahogy végigfut a gerincemen, majd a fejemben érzem... oh, ez csak egy ásítás volt. Szomorú.
- Már látom is a családi... jaj, én azokra nem járok - biggyesztem le az ajkam és igyekszek úgy tenni, mint akit ez meghat. Nem teszi. A nővéreim mind ott tolonganak abban az amúgy is kicsi és nyomasztó házban minden vasárnap, én már nem hiányzom oda, kösz. Arról nem is beszélve, hogy a létező legkellemetlenebb kérdésekkel képesek bombázni. Családi vonás.
Cassie nagyon is értett hozzá, hogy melyik kérdéseket érdemes feltenni és ezt meg is csillogtatja most nekem, mire ragyogó mosollyal, csillogó pillantással nézek rá, majd a mutatóujjammal mutatok rá.
- Pontosan ez a kérdésem nekem is, Cass. Erre próbálok éppen választ találni -  Mert ennyit még neki is lehet tudni, nem kell mindenki előtt mindent titkolnom, csak jól kell kiválogatnom, hogy kivel és milyen információt osztok meg, mielőtt még rosszul keverem a lapokat és rendesen ráb.szok. - Jaj egy ilyen fiktív meseszereplő. Én se értettem, engedd el.
Azt mondja, rám bízza magát. Ez a gyengék kifogása, igazából csak nem tudja, hogy mit akar és rám hárítja a felelősséget. Már majdnem meg is mondom, hogy a feminácik most kikérik maguknak, amit a női nemmel tesz, mert egyszer még önálló és badass, aztán pár pillanattal később rám bízza magát. Rám.
Szóval rendelek kettő sütőtökös lattet, majd leülök a nővel szemben és jobban szemügyre veszem az arcát. Azt hiszem, nem pihente ki magát, megint, amiben semmi meglepő nincs és nem nyomom az orra alá. Tapasztalat, nagyon meg tudnak sértődni!
- Csábító ajánlat. Ha laktóz intoleranciád van, vagy hasonló defekt, amiről nem tudok, így jártunk - emelem meg a kezeim megadóan, majd hátradőlök kicsit, még mindig rajta tartva a tekintetem. - Még egészen szeretem, olyan 5, ott, ahol a 10 a zombiapokalipszis. Ha lenne jó kávé, akár egy hármas is lehetne, de csak mert még tart a hajsza nyújtotta adrenalinlöket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Nem tudom, pontosan mikor kezdődött is, de Bencével végig asszisztáltuk egymás legszarabb időszakait és asszem, hogy ezen már az sem javít pozitív irányba, hogy most is itt vagyunk. Egymás zordói vagyunk, ha látod a  másikat, valami nagyon megfosta magát, vagy fogja. És lám, itt vagyunk. Csak várom, még valami összefossa-e magát, vagy innét nincs lejjebb.
- És ezen van a hangsúly - nevetem el magam egész halkan, mert Bence kb parancsszóra lesz pincsiből pitbull. Legalább nem nekem kell erre a tényre rávilágítanom, mert megteszi helyettem is. Érdekelne, hogy tud éjszaka nyugodtan aludni.
- Ja azt, amelyik éppen nyaral? - nyomom meg az utolsó szót kicsit jobban, mint amennyire az szükséges lenne, de keringtek infók, amikből ha összegyűjtesz hatot-hetet és összehasonlítod, akkor bizony kiad egy kerek képet. És akárhogy is nézem, Bence beosztottja elásott valakit.
Szerintem mindenkinek jobb, hogy mi egy oldalon állunk és nem egymással ellentétesen, mert ott nem sok kő maradna kövön. A félhideg kávéba kortyolok, majd a tekintetem az épületre szegezem, inkább annak szól az utálkozásom, mint a ténynek, hogy Mitzinger befékezett előttem.
- Ha nem így lenne, már nem mosolyognál ilyen szépen - világítok rá kedvesen, mielőtt még ismét a hivatalra tekintek. Semmi pozitív érzés nem sugárzik belőle, hiába vagyok el a munkámmal. - Nem, nem a perelhető kategória, már 20 éves. Szerintem már hallottál róla. Kozmetikai cikkekben utazó család, botrány is volt mostanság körülöttük.
Mert nem mondok neveket, de neki illene ezzel is képben lenni, legalább egy egész kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Ha mérges is, valamiért sosem említi. Lehet, hogy fél tőlem - gondolkozok el egy pillanatra, de aztán elnevetem magamat, mert semmi ilyen nincsen a dolgok hátterében. Ha félne tőlem, legalább annyira venné a fáradtságot, hogy megjegyezze a nevemet és ne azt mondja "Andi, Bea, izé... Beni". Legalább az időskori demencia nem hoz majd sok újdonságot. - Amúgy meg folyton morog, akkor is, mikor jó kedve van. Ez amolyan ő féle dolog.
Ismert már a nő eléggé, hogy tudja, igen, nagyon sok a kérdésem és nem mindenre lehet egy délután választ kapni, még akkor sem, ha olyan elkötelezetten kotorászik valaki, mint ahogy nekem szokásom.
- Talán nem, de van egy patika, ami olyan, mintha egy pestisdoktor üzemeltetné - köszörülöm meg a torkom, mert nem szívesen emlegetem fel az ott tett látogatásomat. Bencének is a lelkére kötöttem, hogy ha éppen nem készül három percen belül meghalni, takarodjon el egy rendes város, rendes patikájába és ne kísérletezzen itt.
Kértem magunknak italt, ha már egyszer van annyi mersze, hogy engedjen nekem kérni. Aki kicsit is éberebb, ezt inkább nem teszi, nem szeretik a sorsot kísérteni.
- Tehát az emberek nagy részére, akik körülvesznek? - kérdezek vissza, leülve a helyemre, miközben ő leteszi az itallapot. Nem mintha benne lenne, amit kikértem, de sebaj. Legalább megpróbálta nem feltűnően a seggem nézni. Rendes nő.
- Valahogy úgy, most is egészen szép bokrétával tudnék neked kedveskedni. De nem vagyok az a virágos-féle pasi - jutalmazom egészen szép mosollyal, amiért ennyire ismer már. Szeretem, mikor valaki képes figyelni és nem csak az egyértelmű neki, amit az orrába nyomok. - Értékelhető? Nem sok, a munkatársaim életképtelenek. Ölni tudnék egy kis változásért. Komolyan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Alle Anfang ist schwer. Már vagy harmadszor kérdezed meg tőlem, Bubu kapott-e enni, a belső hangom pedig ordítani akar, hogy IGEN, KAPOTT. De higgadt vagyok és csak egy apró mosollyal bólintok. Mert ezt érdemled, Stella, én türelmes és megértő pasid leszek, ha tetszik, ha nem.   
- Biztos nem baj, ha baj lenne, közölném, hogy menj Cellel, vagy valakivel, aki jobban érdekelt a kövekben. - De nem teszem. Mert továbbra sem szeretnék a lelkébe gázolni és ez így van jól. Nem hiányzik, hogy sírjon, vagy hogy rossz kedve legyen és még jöjjön is egy egész kommandós osztag, hogy a fejemet vegyék, amiért bántottam Stellát.
- Szerintem lassan sérvet kapsz attól a táskától - jegyzem meg, az állammal a hátizsák felé bökve, de nem ajánlom fel, hogy viszem. Az ő cucca, ő tartozik felelősséggel érte, ha túl sok, még most jusson eszébe, hogy ezt nem fogja végigcipelni.
Azt hiszem, talán azért nem is bánom, hogy megyünk, mert tényleg nagyon rá van már pörögve az indulásra. Tegnap este óta alig aludt és folyamatosan zizeg, meg csacsog, ami édes, de néha már majdnem azt érzem, hogy fárasztó és ez nekem sok lesz. Aztán rájövök, hogy jó ez így.
Megszorítja a kezem, mire finoman visszaszorítok, a szemeim csukva tartva. Fáradt vagyok, ő se aludt, így én se sokat és még a hivatalban is nagy dolgok történtek. Egy éra zárult le azzal, hogy zaklatás vádjával kib.szattam Mártit. Shame on me. Szívesen emberiség.
- Nem mindent akarsz megnézni? Túl rövid az idő, vagy hm? Nem értem, ha már ott vagyunk, miért ne néznénk meg mindent? - pillantok rá értetlenül, vagy a fáradtság teszi, vagy illogikus, amit mond. Még nem tudom eldönteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Nem hiszel nekem, ugye? - kérdezem, oldalra döntve a fejemet és hátradőlök, a hátamat a falnak vetve. - Ami baj, meeert...?
Mert érzékelem, hogy para, de nem érem, mi baja, hogy pontosan mit is vár tőlem, mint választ. A nők furák. Veszélyes vagy Stella, én pedig szeretnék jó választ adni, de nem tudom, mégis mit vársz tőlem. Már, azon kívül, hogy ne aludjak a vonaton, mert az egyértelmű. Nem könnyíted meg a dolgom.
Mindezek ellenére nem b.szogat, hagyja, hogy félkómában bámuljam a mellettünk elszáguldó világot, miközben felrakom a lábamat a szemben lévő ülésre és úgy teszek, mint akit nem érdekel a nénik rosszalló pillantása. Miért megy ilyen könnyen? Mert leszarom.  Kicsit jobban bele is süppedek, de szigorúan csak az után, hogy megnézem, nincs-e az előző utas haja az ülésen. Azt hiszik, ezek a fehér fejpárna huzatok jól néznek ki. Nem. Nem néznek ki jól de legalább látod benne az előző utas hajszálait. Gusztustalan.
- Oh értem, sóval ha mindegyik megnézésével csak 10 másodpercet töltenél, akkor csak azok megtekintése... 11 óra lenne? - számolgatok, a szemeim összehúzva pár pillanatra, majd felszisszenek. Az azért húzós, elég sok idő, nem hiszem, hogy ennyire készen állok kövekből. - És tudod, azok hol lesznek? Nincs valami térképed, vagy ilyesmi?
Aztán ő meg a táskába turkál, miközben próbálom a fejem az övén tartva egy kicsit pihenni és hát... Woman, nem tudnál egy kicsit nem mozogni? Ez valami görcs nálad? Aztán ledermedek, kicsit a levegőbe szimatolva.
- Az kávé a kezedben? Mi vagy te, bosz... ooooo várjunk, ezt nem kérdezem meg - nevetek fel egy kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Nem is az, az a nő egy sarlatán - fakadok ki, még mutogatok is mellé, ha lenne fölösleges időm rá, tuti, hogy bezáratnám, de ugye ez időt és energiát vesz el, nekem meg sokszor egyikből sincsen elég. Most se, csak a koffein és a gyűlölet mozdít előre, az meg ugye véges. Az egyik felemészt, a másik meg nem tesz jót a keringésnek. - Ez olyan kijöhetsz a börtönből kártya?
Remélem, hogy nem egyszer használatos, mert akkor csínján kell vele bánnom, nem szórhatom el mindenféle mezei másnaposságokra. Botorság lenne. Mint fejjel rohanni a falnak. Vagy Mitzingernek, jogi ügyekben. Kinek mi.
Látom ám, hogy nem rám figyel, de nem teszem szóvá, csak átpillantok a vállam fölött, egészen a pincérig, miközben egykedvűen a kávémba kortyolok. Förtelmes a nő ízlése, fogalmam sincs, ez családi dolog lehet-e, vagy az ő személyes varázsa teszi, de csak fogyatékosokat fog ki. Itt vagyok én. Meg Frank.
- Ne nézegesd, tök házas. Épp elhagyja a nőt a szeretője, András miatt. Csúnya helyzet - grimaszolok magam elé. Az egyik kedvenc helyem, többet is tudok a személyzetéről, mint az egészséges lenne. Legalábbis, egyesek szerint, én köszönöm, jól elvagyok a magam infóival. Csak szeretem tudni, ki szolgál ki.
- Tudtam én. Ismerlek - Őt is. Mindenkit is, ha pontosak akarunk lenni, róla is tudok mindent, amit érdemes, sőt, pár olyan dolgot is, amit nem. De ugye... rólam beszélünk.
- Majd mesélek, ha olyan helyen leszünk. Nem itt - szögezem le, mert a fülnek is fala van, ha ezek körül pedig kitudódik bármi idő előtt, akkor cs.szhetem a munkámat és mehetek vissza a szartenger közepére, terepre. Köszönöm, túl kényelmes vagyok én most ahhoz. - Mit tudsz?
Pontos, lényegre törő kérdés. Nincs nekem időm a körítésre. Úgyis tudja, mit akarok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Mert hülyeségeket kérdezel. Azért válaszolok f.szságokat - közlöm vele fáradtan, mert így van, nem vagyok az a fajta, aki csak úgy ráveszi magát, hogy elmenjen egy egész napra olyan helyre, ahová nem akar. Ezt a keretemet ellőttem egy házasságra, majd háborús övezetre, ha választani kéne, melyiket akarom újra átélni, azt hiszem, hogy inkább az utóbbit.
- Dehogy baj, jól esett és nem fájt tőle a hasad, nem? Akkor olyan mindegy - horkanok fel, megrázva a fejemet, de aztán csak lehunyom kicsit a szemem, mert nincs kedvem ebbe különösebben belemenni. Túlságosan is megterhelő, nem szeretem a veszélyes terepeket, akkor sem, ha csak szóban kerülök oda. Egy rossz elszólás és bam, hónapokig hallgathatod.
- Azt mondtad, több, mint négyezer féle van, négyezerszer tíz másodperc pedig így jön ki, olyan 11 órára. Gondolom, ez olyan többnapos program, ugye? Hogy is néz ki egy ilyen? - kérdezem, mert sosem jártam ilyen helyen, legalább elképelésem lehetne, hogy hová visz, de nincsen. A brossúrán is csak egy rakás közeli fotó volt a kövekről, szóval nem voltam vele kisegítve, hogy milyen formában, elrendezésben, szisztémában vannak ezek. - Aha... az nem rossz.
Mindig hasznos az extra infó, aki mást állít, az hazudik. Inkább a termoszra figyelek fel, amit felemel, egyből meg is csap a kávé illata, olyan finom, nem fos, Márti-féle kávéillat.
- Tuuudom, ezért kell reggelente korán kelni, meg kastélyba menni. - Azaz, téged ébreszgetni, majd a kapuig kísérni, hogy ne vessz el út közben. De nem vetem a szemedre, tudom, hogy rühellsz oda járni. Megértelek. Az egy szarfészek. - Milyen messze is van ez az állomástól? Legutóbb nem jutottunk el eddig az infóig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem mondom hogy bonyolult Stellával az élet... de nem egyszerű, ember, nagyon nem egyszerű. Néha csak szeretnék egy kicsit leülni és élvezni a csendet, aztán rá kell jönnöm, hogy az egyetlen zaj, ami zavar a saját légzésem. Fáradt vagyok, asszem.
- És miért egy napra jöttünk, ha annyira érdekel? Ha gondolod, és nem sikerül végignézni, maradhatunk még egy napot - javaslom, ha már egyszer eddig nem volt képes kinyitni a kis száját és csak most csiripel ilyenekről. Ha rajtam múlna, nem hagynám neki, hogy legközelebb eljöjjünk teljes tájékoztatás nélkül. Nem éri ez meg. Legközelebb én is jobban körülnézek és akkor nem érnek majd ilyen meglepetések. - Fura műveket? Elég bemennem Dustinék nappalijában, mindenhol majdnemaktok, összefetrengett vásznak és rókák. Kaotikus az a ház.
Nem is megyek oda, ha nem muszáj, nekem Westwood egy idő után sok tud lenni a tanácsaival, az energiájával, a főzőcskézésével, meg a ténnyel, hogy álomférj és még csak nem is házas. Undorító.
- Tudom, hogy te is annyira utálod, mint én. A különbség kettőnk között, hogy én megszoktam. - Már, hogy a felkelést, a seregben nincs olyan, hogy még öt perc szundi, meg akkor sem, ha Bencére rájön a beszélgethetnék, te akkor akarhatsz még aludni, akkor sem fogsz. Mióta Ward nincs a sitten és van barátnője is, legalább kevesebbszer jut rám a sor.
Lassít a vonat is, meg én is csak hörpölgetem a kávét, szerintem én harminc év múlva is ugyanilyen leszek. Inkább csak nyomok egy csókot Stella orra hegyére.
- Mindenképpen. De most vedd fel a kabátodat, nehogy nekem megfázz. Nem fogok levest főzni - közlöm, miközben feltápászkodok, kicsit meg is rugdalva a bakancsom, hogy a helyére csússzon benne a lábam, majd a táskájával a kezemben kifelé indulok. - Gyere, mert egyedül mész.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem sokszor van tele  a tököm helyekkel, de akkor viszont cserébe nagyon. Ezzel a választási időszakkal végeztem Bogolyfalvával, slussz-passz, finito, a nemkívánatos elemek nagy részét eltávolítottam a hivatalból, a feladatom elvégeztetett. Szóval a munka ünnepét azzal tettem emlékezetessé, hogy bevittem az osztályvezetőnek a lezárt jelentéseim, a megfigyeléseim a helyiekről és a javaslatom, hogy Bencénét ugyan már rakják vissza Pestre. Ha már egyszer ő is volt szíves pozitív visszajelzést csapatni rólam.
Elég hamar ment az átcuccolás, de Stella ma még valamit ügyködött a kastélyban, meg a lányokkal a faluban, szóval én addig kihasználtam az alkalmat és rendezkedtem. M
Most is éppen ezt teszem. Az ábrázatomat igyekeztem rendbe tenni, mielőtt végérvényesen elunom és letolom a hajam nullással, középen egy szép csíkban. Összességében elég jól sikerült,  mármint nem a letolás, az upgrade, szerintem elégedett lehetek magammal. Előszedem pár régebbi, alig használt göncöm is a szekrényből és átöltözöm, még közvetlenül azelőtt, hogy a macskákért mennék, ez a nap egy véget nem érő rohanás. Szeretem, leköt, megmozgat, lefoglalja az agyam és nincs okom vagy időm arra, hogy szarságokon kattogjak.
Még épp időben haza is érünk a két kislánnyal, mielőtt Stella megjelenhetne, rá is gyújtok egy cigire a kávém mellé, miközben figyelem, ahogy Bubu a lábával Sunny felé nyúl. Édesek ezek.