27. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Candyland fesztivál még tart, eredetileg szeptember 15-ig lenne lehetőségetek, de a sok futó játék és érdeklődő miatt arra kérünk titeket, hogy szeptember 30-ig zárjátok majd a játékaitokat!

Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Eleonore Santos összes RPG hozzászólása (75 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. május 24. 08:34 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit





Ahogy megérkezett Bogolyfalvára erőszakkal sem lehetett volna letörölni a vigyort az arcáról. Nem foglalkozott vele, ki nézi, vagy ki sem, a hopp hálózat után egy egyszerű mágiával eltüntette magáról a port, majd kilépett a Fő utczára.
Imádta, hogy a Nap még fényesen ragyogott, nem pedig a szürkületben kellett vaklálnia. Csak két előadást kellett aznap tartania, az egyik csoport csak csendesen jegyzetelt, a másik viszont érdeklődőbb volt. Rengeteg kérdést tettek fel, némelyik butuska és egyszerű volt, de a többség fontos dolgokra kérdezett rá. Ellie nem tudta, pontosan mit akarnak a hallgatói a jövőben, de nagy reményeket fűzött ahhoz a csoporthoz. Látták az erdőt, nem csak a fát, ez pedig elengedhetetlen része a sötét mágia kutatóinak, vagy tanulmányozóinak. Ismét megfogadta, hogy nem fogja sajnálni az időt azoktól, akiket komolyan érdekel a szakterülete.
De nem akart sokat foglalkozni tovább a munkájával, most kikapcsolódni jött ide.
Jól megnézte magának a kis falut, legalábbis azt a részét, amit látott. Nagyon aranyos boltocskákat látott, de hát ez így szokott lenni. Felkészült, mielőtt ide jött, már tudta, hogy nem messze innen itt van a Bagolykő Mágustanoda, ahol a magyar varázsló- és boszorkánytanoncok tanulnak. Az egyetemen megtudta, hogy rengeteg nemzetiség megfordul itt, nem csak magyarok. Először meglepődött, de aztán azonnal rájött, hogy végül is ez normális, főleg ha tényleg olyan jó itt az oktatás, mint mondják.
Az emberekre koncentrált ezek után, hogy végre meglássa régi barátnőjét.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. május 24. 17:14 Ugrás a poszthoz

Demyan Golitsyn
Pestseholse | Május 24., dél körül | Outfit




Jó pár dolgot el kellett még intéznie, és akármennyire nem akarja, egyszer muszáj lesz. Hiába volt kimért, ha papírmunkáról volt szó, addig halogatta, ameddig csak lehetett. Szívesebben ment el Mexikóba, vagy találkozott ismerősökkel, mintsem unalmas ügyintézők társaságában eltölteni jó pár órát, amit sosem fog már visszakapni.
Ezért is csak járkált a magyar főváros mágusnegyedének szívében, egészen addig, míg meg nem éhezett. Korgó gyomorral mégsem mehet a Minisztériumba, szóval először egy hangulatos éttermet kellett találnia. Mivel még nem kopogott a szeme, több előtt elsétált, megnézte a kínálatukat, mielőtt kiválaszthatott volna egyet.
Az utcán sétálva néha az emberekre pillantott, főleg, ha azok hangosan beszéltek valamiről. Nőből volt Elle is, így hát a másik nem néhány egyedét is szemügyre vette, de nem is kalandozott sokáig, a hasa fontosabb volt.
Egészen addig, amíg meg nem látott egy férfit. Ismerős volt neki, de akárhogy forgatta a fogaskerekeket, nem jutott eszébe, honnan. Rengeteg embert megismert már szerény kis élete alatt, a többségről el is tudta dönteni, honnan, ha legalább meglátta őket. Talán az éhség miatt, talán az öregedés számlájára írandó, de tényleg nem ugrott be.
Na nem mintha ez feszélyezte volna bármiben is.
Odasétált a férfihez, lágyan rámosolygott, mielőtt megszólalt volna.
- Szia, Ellie vagyok. Bocsi a rémes memóriám miatt, de mi már találkoztunk, igaz?
Azonnal rájött, hogy talán kicsit szebben is elmondhatta volna, de először is, a múlton már nem változtathat, másrészt, ha tényleg ismerik egymást, akkor a másik amúgy is tudja, milyen Elle stílusa.


Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. május 27. 18:58 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit





Egyre csak nézelődött, közben néha el is csodálkozott, mi vezérelte ide Mert. Nagyon aranyosnak találta Bogolyfalvát, semmi negatívat nem tud róla elmondani, de azért mégis más, mint Horvátország. Sosem fogja elfelejteni annak a kisvárosnak a különleges auráját, sem azt a gyönyörű hotelt.
Persze azzal tisztában volt, hogy a barátnője jogi karriert szeretett volna és nem a hotelben megöregedni. El kellett ismernie, hogy akármennyire volt álomszerű az a hely, még ő sem maradt volna ott. De ha már Ellieről van szó, nála is mindenki meglepődött, amiért Pécsen kötött ki. Bár eleve ebben az hibázik, hogy a legtöbben nagyvárosi lánynak gondolják, pedig a kisvárosokat mindig is jobban szerette.
Nem jutott tovább a gondolatmenetben, mert végre kiszúrta Mert. Gondolkodás nélkül átvágott a tömegen, hevesen csápolva szólt neki hangosabban. Ha észre vette a nő, ha nem, azonnal átölelte, csak azután vette szemügyre jobban, mennyit változott.
- Azta Mer, imádom a stílusod! Ha meglátnálak a tárgyalóteremben tuti sírva futnék ki, vagy elkérném az elérhetőséged. Vagy a kettő egyszerre - nevetve legyintett, bár komolyan gondolta.
Már Elle is tudta, milyen egy tárgyalás, habár ő a vádlottaknál foglalt akkor helyet. Akkoriban Emerald volt az egyetlen, akinek a leveleit olvasva megnyugodott a lelke.
- Nincs kedved egy kávéhoz? Olyan, mintha ezer éve nem ittam volna - vetette fel egyszerűen. Persze alig két órája fogyasztotta el az utolsó csészével, de venezuelai volt, ráadásul mióta visszajött a második túrájáról, rendesen rászokott a barna löttyre.
Utoljára módosította:Eleonore Santos, 2018. május 28. 09:06
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. május 28. 12:33 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit





Megállapítja magában, hogy az idő jót tett Emeraldnak. Ezer éve nem látta, alig tudja elhinni, hogy ez a csinos nő lett abból a kislányból, akit annak idején a recepciós pult mögött megismert. Ami viszont nem változott, hogy Mer továbbra is szófukar. Sosem zavarta ez Elliet, sőt, néha olyan érzése volt, hogy beszél ő eleget a barátnője helyett is.
- Én is, annyira boldog vagyok, hogy végre sikerült összehoznunk ezt! Meg most már csak egyetemen fogok tanítani, nem dzsungelekben mászkálni, szóval könnyebben találkozhatunk többet is - még ha ez egy kicsit rosszul is esett neki.
Elég sokszor megrohamozta az érzés, hogy menjen vissza és kutassa tovább a sötét mágiát. Alig egy éve tért vissza a második kirándulásából, mégis hiányolta a veszélyt. Egy német ismerőse azt mondta, ez a latinamerikai vére miatt van, de Elle tudta jól, hogy ez nem elég. Egyszerűen csak szeretett felfedezni dolgokat, még ha azok az élete veszélyeztetésével is jártak.
Bár talán ettől a magyar kávétól talán nem kell félnie. Miközben elindultak, várt egy kicsit, a gondolataiba merült, aztán feltűnt neki a csend. Nem zavarta, mégis hallani akart minden részletet, amit eddig csak bagolyban olvashatott el.
- Szóval, mesélj, mi szél hozott ide? Mármint úgy komolyan, Magyarország aranyos, meg minden, de mégis fura váltás, nem?
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. május 28. 15:51 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit





Ellienek elég volt a rendben, mint válasz, már előre tudta, hogy többször is meg fogja látogatni barátnőjét, vagy majd szól, hogy hétvégente ő jöjjön át. Amúgy is szüksége van ismerősökre itt, az pedig még kellemesebb, hogy Emeraldra is számíthat.
- Van itt egy Smaragd teaház, vagy mi. Még sosem voltam ott, de azt mondják, isteni a lattéjuk. Nem megyünk oda? - dobta fel ötletként. Szerette összekötni a kellemest a hasznossal. Jelen esetben a kellemes, hogy Emeralddal lehet, a hasznos pedig, hogy megismeri a környéket, ahol élni fog.
Még ha lett is volna jel arra, hogy Mer nem mondott el mindent, Ellie nem vette észre. Gyerekként ismerték meg egymást, azóta pedig rengeteget változtak mindketten. Hiába váltottak sűrűn leveleket, abból csak a gondolataikat ismerték meg, a külső szokásaikat kevésbé. Ami Ellet illeti, ő még a saját apró mozdulatainak sem volt tudatában, de hát ki figyel arra, hogy amikor izgatott, akkor egyfolytában beszél, vagy amikor elhallgat valamit, akkor az ajkába harap? Még ha van is olyan, aki ekkora önismeretet gyakorol, a venezuelai lány nem tartozott a csoportjukba.
- Igen, tényleg elég logikus. - Lelének pont ezért nem jutott volna eszébe. Ő inkább a kreatívak táborát erősítette, mintsem a realitás talaján élőkét. - Hogy állsz a munkával? Találtál itt is valamit, ugye?
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. május 28. 18:23 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit | Előzmény





- Czukorvarázs? Érdekes, de ameddig van ott kávé, nekem tökéletes. Meg amúgy is, valami süti is jó lenne, a végén még el fog fújni a szél - lepillantott a hasára, ami sosem volt valami nagy.
Nem volt különösebben szerencsés lány, nem arról van szó, hogy jó génjei lennének. Biztos az is közrejátszhat valamennyire, de ami fontosabb volt, hogy rengeteget mozgott. Sosem telt el nap, hogy ne sétált volna legalább 3 kilométert, még akkor is, ha már rég elsajátította a hoppanálást.
- Ez lesz az, igaz? - kérdezi hangosan, a választ alig várta meg, már be is lépett.
Az isteni illatok miatt már tudta, hogy lehet nem is lesz elég neki egy süti, minimum kell kettő. Legszívesebben végigpróbálna mindent, amire lehet hogy majd sort is fog keríteni.
- Szóval nővérkedés - tért vissza a korábbi témájukhoz. - Az is király lehet, bár gondolom nincs túl sok dolgod ilyenkor. Végre van napfény, kevesebb beteg lehet, meg amúgy sem hiszem, hogy olyan nagy lenne a falu létszáma.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. június 1. 15:03 Ugrás a poszthoz

Demyan Golitsyn
Pestseholse | Május 24., dél körül | Outfit





Ivan és Dorina nevének hallatán azonnal rájön, hogy miért nem emlékezett a férfira. Halványan dereng neki pár kép, de inkább a másnap ugrik be először. Anna elmesélte, milyen gyönyörű teljesítményt nyújtott akkor, de ezen senki nem lepődött meg. Pár nappal azelőtt szakítottak Ellievel, ráadásul Ivan az egyetemi évei alatt a titkos szerelme volt, úgyhogy nem tiltakozott, amikor alkohollal kínálták. Nem csinált sok rossz dolgot, épp csak táncolt, énekelt, beszélt, beszélt, táncolt még egy kicsit, ó, és persze beszélt. Csak másnap délelőtt fáradt ki, addigra már szinte mindenkit kicsinált idegileg, aki körülötte volt.
Ezek szerint Demyan azon szerencsések egyike, akiktől elrángatták Elliet a tánc után.
Halványan elmosolyodik, bólint egyet, nem igazán szeretné részletezni azt az esküvőt, ezért nagyon megörül, amikor a férfi más témát hoz fel.
- Jelenleg Pécsen lakok, legalábbis ott bérlek egy lakást, most csak ügyeket intézni jöttem ide. De előtte még enni akartam valamit. Te nem vagy éhes? - Azonnal belefogott a csevegésbe, nagyon örült, hogy találkoztak.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. június 1. 22:03 Ugrás a poszthoz

Demyan Golitsyn
Pestseholse | Május 24., dél körül | Outfit





Vigyorogva bólogatott, belépett az étterembe. Ahogy leültek és meghallotta a kínos kérdést mégsem érezte magát feszélyezve. Úgy tűnik, Demyan nem rossz emlékeket őrzött róla, aminek határozottan megörült.
- Hát talán túlságosan is jól éreztem magam. Szegény Dorina, eléggé kiakadt rám - megvonta a vállát, közben lepillantott az étlapra. - Nem mintha bánnám. Mármint azt a részét igen, hogy nem is beszélgettünk akkor. Örülök, hogy most így egymásba botlottunk - mosolygott fel a férfira. Jobbnak találta így mondani, mintsem hogy letámadta az utca kellős közepén. De hát ki foglalkozik a részletekkel?
Egy teát kért magának, mellé pedig egy extrás szendvicset. Sosem tartozott a mást mutató nők közé, akik salátát esznek férfiak társaságában. Venezuelából jött, ahol a salátát a kecskéknek adják, míg ők finom húst ettek. Később, az egyetemen, mindig kinevette azokat a lányokat, akik nem adták önmagukat randikon.
- És te hogyhogy itt vagy? Itt is élsz? - váltott témát, majd érdeklődve várt a válaszra.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. június 1. 22:23 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit | Előzmény




Elszégyelli magát, még ha csak egy pillanatra is, de megtörténik. Gyorsan túlteszi azonban magát rajta, mivel jobban érdekli, mit is csinál a mindennapokban egy nővér. Na nem mintha tervezne beállni, neki épp elég a tanítás, meg a fekete mágia, de szeretné tudni, miért kedveli ezt az egészet Emerald.
- Ez nagyon komolyan hangzik. De ha ilyenkor ennyi a teendő, akkor hogy bírjátok télen? Vagy csak az én tudatomban él úgy, hogy akkor azért többen látogatják az ügyeleteket? - ismét faggatásba kezd, de Mer már ismeri annyira, hogy ne vegye sértésnek. Elle bármiről képes érdeklődni, főleg, ha olyan személy űzi, akit szeret. Ezért is tud mindent a kajakozásról, amit szintén soha nem próbálna, de az egyik barátnője halálosan szerelmes az evezés azon fajtájába, így Ellie mindent kikérdezett tőle.
Jól sejtette, két sütit is kért, mellé pedig a beígért lattét. Alig várta, hogy megkapják a rendelést, szinte már korgott is a hasa a sütikre gondolva.
- Csak itt Pécsen, az AMS-en. Annyira újkeletű, hogy amikor a jelentkezés előtt meg kellett keresnem a diplomámat, órákig kerestem - nevetett fel. - Akkoriban az egyik lakásból költöztem a másikba, hirtelen azt sem tudtam, hol kellene keresnem. Persze végül otthon találtam meg, a drága mama eltette a szekrényébe. Persze ezt is csak azután árulta el, hogy a harmadik lakást forgattam fel. - Persze akkor annyira ideges volt, hogy hiába boszorkány, eszébe sem jutott egy egyszerű invito bűbájt használni.

Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. június 3. 17:55 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit | Előzmény





Felkönyökölt az asztalra, arcát a kezében nyugtatva hallgatta. Legszívesebben diadalittasan felkiáltott volna, hogy végre valamiben igaza volt, de nem tette. Mindenesetre jó érzés volt, hogy végre valamire olyanra ráérzett, amiről fogalma sem volt.
- Elég húzós munka lehet. Azért megfizetnek rendesen, ugye? - Egy pillanatra összeráncolta a szemöldökét. Nem aggódott, mert a varázsvilágban szinte minden állás annyi jövedelmet jelentett, amiből eltarthatta magát bárki. Persze nem élt mindenki úgy, mint Marci Hevesen, de azért nem voltak olyan égbekiáltó különbségek, mint a mugliknál. Talán a varázslat természete, de csak ritkán találkozott teljesen nincstelen varázslókkal. Úgy gondolta, itt tényleg csak az szegény, aki nem akar semmit kezdeni magával.
Felnevetett, hogy mennyire egy rugóra járt az eszük a varázsigét hallva. - Azóta már én is számtalanszor rájöttem, de akkor olyan ideges voltam, hogy eszembe sem jutott volna, hogy van varázspálcám - egyszerűen legyintett.
Nem titkolta, hogy nem volt mindig a helyzet magaslatán. Bárki kérdezte, elmondta, hogy neki is vannak nehezebb napok, amikor csak vegetál a szobájában. Felnőttként ezt már nehezebb kivitelezni, főleg, hogy most már komoly munkahelye van, nem pedig utazgat ide-oda.
Kicsit meg is lepődött, hogy Emerald rákérdezett a hobbijára. Persze, a leveleiben rengeteget mesélt róla, de nem gondolta volna, hogy érdekli ez a nőt.
- Most épp szabadságoltam magam, de szerintem sosem tudnám örökre abbahagyni. Valahogy vonz ez az egész... te megérted ezt, nem? Vagyis te is szeretnél segíteni az embereken, akár jogászként vagy nővérként. Nálam is ilyesmi ez, csak épp én nem segíteni szeretnék, hanem kutatni.
Ezer éven keresztül tudna mesélni, mennyire imádja a sötét mágiát kutatni. Használni persze nem, már rég nincsenek olyan gondolatai, ráadásul a karján lévő vágás mindig emlékezteti, hogy ennek a varázslásnak mindig megvan a hátulütője. De felfedezni a többség számára ismeretlen dolgokat minden alkalommal boldogsággal töltötte el.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. június 5. 17:02 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit | Előzmény




- Persze, persze, csak az egészségügyben dolgozók néha olyan... khm, hogy is mondjam. Mintha kevesellnék, amit kapnak. Bogolyfalva igazán szerencsés lehet hogy ilyen nővért kaptak, mint te, mert te az átlag ellentettje vagy. Nem is szeretem, ha valaki annyira anyagias.
Gyakran félreértették, pedig csak érdeklődött. Már persze Elle is nőből volt, tehát bármikor úgy el tudott tüntetni 100 galleont, mintha nem is létezett volna, de nem azért dolgozott, hogy legyen pénze. Nem is a jövőképe miatt, amiben azóta sem biztos. Most éli azt a korszakot, amit fiatalabb korában megálmodott, de továbbra sem akar családot, gyereket meg aztán végképp nem, szóval mondhatni kicsit elakadt. Nem tudja, merre is kéne tovább mennie, mit kezdjen most magával.
- Ja, nem is így gondoltam - nevetett fel röviden. Igaza volt Emeraldnak, biztos elég furcsán hatott, amit mondott az imént. - Csak azt a fura érzést próbáltam megfogni. Amiért felkelsz minden nap, ami hajt előre. Neked ez a segítés, nekem pedig a kutatás. Sosem gondoltam, hogy bárkinek is segíthetnék azzal, hogy kettővel több könyv lesz a sötét mágiáról, mint ami eddig volt.
Ha másért nem is, emiatt szerencsésnek mondhatta magát. Rengetegen élik úgy az életüket, hogy nem is tudják, mit akarnak attól. Téblábolnak a nagyvilágban, ide-oda vergődnek, közben pedig nem is tudják, mi az igazi boldogság.
Mer következő kérdése megfogta. Evett egy falatot a csokidarabos sütijéből, alaposan megrágta, míg gondolkozott. Ez valahogy sosem merült fel benne csak úgy.
- Lehet. De akkor sem tudnám csak úgy abbahagyni. Ha sötét varázslók állítanának be hozzám, amiért felfedtem jó pár trükkjüket, hát legyen. Még ha rossz is amit csinálok, nem hiszem, hogy képes lennék másra. - Lenézett a tányérjára, ahol az első sütije már el is tűnt. - Na jó, ételkritikusnak talán megfelelnék. Ez isteni!
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. június 15. 23:31 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit | Előzmény





Ellie sosem volt az a mindent túlgondolkodó fajta, és ha nem is mondott ki mindent azonnal, nem szerette véka alá rejteni a gondolatait. Nem rémisztette meg, hogy közel sincsenek egy véleményen, hiszen imádott vitázni. Még ha nem is tűnt úgy, de azért mindig komolyan átgondolta, amit neki mondtak. Megemésztette, nagy ritkán pedig átformálta a véleményét az adott dologról. Így volt ez Emeralddal is; volt egyfajta elgondolása, amit a nő átformált.
Ellágyult a tekintete, szelíden elmosolyodott. Nem óriási vigyor volt ez, majdhogynem meghatódott pillanat volt számára.
- Mer, te egy angyal vagy. Azt kívánom, bárcsak bennem is ennyi jóság lenne, mint benned - mondta őszintén.
Elliet az idő elég rendesen megkeményítette. Bár az is igaz, hogy már gyereknek sem volt tökéletes, hiába volt szőke haja, inkább hasonlított egy kisördögre, mint angyalra. Nem azért rosszalkodott, mert az akart lenni, hanem jobban izgatták a sötét dolgok. Igyekezett helyesen cselekedni, de tudatlan tiniként még viccesnek tűnt belemenni a sötét mágiába.
- Ezért tisztellek is - bólogatott hevesen. - De az is igaz, hogy sosem tudnám utánad csinálni. Mást tartunk izgalmasnak, amiben pedig az a legszebb, hogy elfogadjuk így egymást.
Legalábbis szerette volna így gondolni. Viszont valahol elvétette az utat - kilóméterekről kiszagolja a fekete mágiát, mégsem képes sokszor kiigazodni másokon. Emeraldot nagyon jó barátnőjének tartotta, soha egy pillanatra sem fordult meg a fejében, hogy baj lehet, amiért ennyire különböznek. Ellie egyszerű volt, elfogadott mindenkit olyannak, amilyen. Ha pedig nem volt meg a kémia, akkor egy idő után úgyis ellaposodott a kapcsolat, azt pedig már nem siratta.
Bólogatott Mer szavait hallva, kicsit vigyorogni kezdett ismét.
- Na ezért tartom mindig nagyra, amit mondasz. Sosem féltél kimondani az igazat, még ha azzal meg is bánthatsz. Persze rossz beismerni, hogy az utóbbi x évem nagyon nem jó dologra ment el, de ezen nem is fogok változtatni. Nem azért kutatom a sötét mágiát, mert Voldemort munkásságát akarom folytatni. De kicsit másképp látom, mint te; szerintem nem attól lesz jó valaki, ha nem vesz tudomást a rossz dolgokról. Attól, hogy a legtöbben a fényben élünk, pár gonosztevő továbbra is odakint mászkál, és nem dughatjuk mindig a homokba a fejünket.
Talán még sosem fogalmazta meg ennyire összetetten a véleményét, büszke is volt magára. Már érett benne egy ideje, hiszen nem Emerald az egyetlen, aki így gondolkozik. A családja is folyton mondohatta, hogy hagyjon végre fel ezzel, ami bosszantotta Elliet. Nem arról van szó, hogy ne szólhatnának bele az életébe - venezuelaiként a család a haláláig szent volt neki -, ez sokkal inkább arról szólt, hogy félreértik. Nem a sötétséget választotta, csak szeretné megismerni és megismertetni, miért nem szabad arra az oldalra állni.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. június 17. 22:51 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit | Előzmény




- Lucifer? - kérdezi nevetve, még a kezét is a szája elé helyezi, annyira magával ragadja a kacagás. - Attól, hogy nehéz dolgokon mentél keresztül, vagy mert rossz dolgok történnek veled, sosem leszel Lucifer. Hogy tudsz ilyenekre gondolni? - folytatja már komolyabban.
Nem akarta megbántani a másikat, csak furcsán érzi magát, amiért ilyen eszébe jutott Emeraldnak. Jó pár falatot lenyel, halkan fel is nyög a mennyei ízektől. A második sokkal finomabbnak ígérkezett, mint az első. Hiába felnőtt már, a gyermeki énje nem hagyja nyugton soha, még egy ilyen komoly téma kellős közepén is képes elkalandozni.
Hálásan pillantott a pincérre, aki elvitte a tányérját. Meg is akarta köszönni, de Emerald folytatta, így pedig ismét ő élvezett elsőbbséget. Még ha el is tudja vonni egy pillanatra a figyelmét, akkor sem tudná soha figyelmen kívül hagyni a legkedvesebb gyerekkori barátját.
- Gyakorló ügyvéd voltál, most pedig ápolóként dolgozol, szóval szerintem te tudsz a legtöbbet a sötét dolgokról utánam. Csak te az emberi sötétséget láttad, én pedig a varázslói utat követem figyelemmel.
Nehéz dolog olyas valakivel vitázni, akit évekig azért fizettek, hogy megnyerjen minden vitát. Ráadásul Emerald nem is volt rossz a szakmájában, ezért Ellienek szükséges pár perc, míg átgondolja, hogyan is folytassa a beszélgetést. A latte mellé kapott vízből kortyol egyet, mielőtt megkóstolná a kávéját, ezzel is nyer egy kis időt. Ahogy leteszi a csészét, újra beszélni kezd.
- Nem mondanám tehernek - kezd bele elrévülve. - Sajnálom, hogy aggódnod kell, azt hiszem én is ezt tenném fordított helyzetben, de valahogy képtelen vagyok abbahagyni. Persze, szeretem beismerni, hogy jót is teszek ezzel, de amikor egy túra közepén vagyok, mindig csak az jut eszembe, hogy mennyire király ilyen dolgokat felfedezni és megörökíteni. A legnagyobb félelmem ezért nem is az, hogy egyszer balul sül el valami. Venezuelai vagyok, mi nem félünk a haláltól. Attól viszont rettegek, hogy rossz kezekbe kerül a tudásom, ezért is sajnálom, hogy két könyvet is kiadtam. Akkoriban nem ez volt a lényeg, csak az, hogy valamit hátra hagyjak magam után - megvonja a vállát.
Magában elcsodálkozik, mennyit lehet változni alig pár év alatt. Amikor 21 évesen beperelték és a szeme előtt égették el a munkáját, csak sírni tudott. Egy pillanatra sem jutott eszébe, hogy az a könyv három varázsló életébe került, amiért egy rossz gyerek jó tréfának gondolta kipróbálni azokat. Rossz tanulópénz volt számára, ezért fogalmazott sokkal regényesebben Annával a második kötetben. Páran Lockhart utódjaként emlegették, de őt ez már nem érdekelte. Egyedül az foglalkoztatta, hogy ne ártson, hanem segítsen is a könyveivel.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. szeptember 14. 20:53 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Újra együtt || Outfit


Pont időben érkezik, ami nem túl nagy teljesítmény, tekintve, hogy jóformán a szomszédban lakik. Kényelmesen elkészült, semmivel sem kellett kapkodnia. Már épp hozzászokott az új napi rutinjához, nem késett sehonnan, mindent el tudott rendezni, de most újra felborul minden, mivel a Bagolykőbe is be kell járnia.
Kicsit félretette a nem túl derűs gondolatait, addig biztosan, amíg a barátnőjével találkozik.
- Szia! - köszönt rá mosolyogva. - Köszönöm, de te... eszméletlen vagy. Ha több lett a férfi beteged mostanság, magadat okold - kacsintott rá vidáman.
Egy kellemes asztalnál foglalnak helyet, Ellie pedig kivételesen tudja, mit szeretne, ezért nem is húzódik el a rendelés. Mielőtt azonban lefutná a szokásos "hogy vagy" kört, Emerald megelőzi.
Elmosolyodik, ahogy a Pubra gondol. Lehet, hogy egy ideig meg kell húznia a nadrágszíjat, de semmiért sem adná vissza a helyet.
- Igazuk van, de van más is, mondjuk ez nem tudom mennyire titok az új tanév kezdetéig. Nem fogod elhinni, de házvezető is lettem - meséli kicsattanó örömmel.
Az egyetemistákat is szerette, de a kisebbeket még inkább. Nem is bánja, hogy ezzel teljesen feláldozza a fekete mágia kutatására szánt időt.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. szeptember 17. 14:07 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Újra együtt || Outfit



Kissé elpirult, ahogy meghallotta Emerald bókját. Nem tagadta, hogy jól esett neki, főleg, hogy ő maga soha nem gondolta volna, hogy eddig eljut. Egyetemi előadásokat tartani teljesen más, mint egy pubot vezetni, vagy akár egy egész diáksereget.
- Igen - bólogatott mosolyogva. - Az egyik legszorgalmasabb ház, aminek nagyon örülök. Legalább nem lesznek olyan bajkeverők, mint amilyen én voltam annak idején.
Még szerencse. Ha saját magát kellene tanítania, azt se tudná, hol kezdje. Mármint a büntetéseknél, vagy az illemóra bevezetésénél.
Figyelmesen hallgatja végig a nőt, néha elmosolyodik, de a végére komor lesz. Ellie határtalanul tiszteli Emeraldot a kitartásáért, a jólelkűségéért, és még sorolhatná a nő pozitív tulajdonságait, így nem érti a szóban forgó férfit. Ha egy ilyen hölgy kopogtat az ajtaján, akkor ki kell tárni, nem pedig munkára hivatkozni.
- Emerald, szerintem, ha ennyire sokat gondolsz rá, az biztos jelenthet valamit - kezd bele. - A nagy Ő-höz még nekem sem volt szerencsém, így nem tudom, milyen érzés lehet, de ha rám hallgatsz, akkor folytatod. Persze mindig benne van a pakliban, hogy megsérülsz; ez esetben nagyon ajánlom hogy az úr jó futó legyen. Na de a lényeg, ha szeretsz vele lenni akkor élvezd ki az időt. De milyen ő egyébként? Kíváncsi vagyok arra, aki képes volt még téged is elcsábítani - fejezi be vigyorogva.
Ha Ellie fejest ugrott minden kapcsolatba, Emerald az ellentettje volt. Bár mindketten hajaztak a karrierista életmódra, a szőke sosem vetette meg a szórakozásnak ezt a módját. Éppen ezért érdekelte nagyon a titokzatos férfi.






VB karácsonyi ajándékkereső
2018. december 23.
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. december 23. 22:19
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. szeptember 20. 08:03 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Újra együtt || Outfit



Ezzel tudott volna vitatkozni. A tudatlansága miatt meghalt egy gyerek, ezen pedig sosem fog szépíteni semmit a mostani sikerei. A november elsejei gyertyákkal nem tudja visszahozni, sem jóvátenni a hibáját.
Mint ilyenkor mindig, a seb a bal kezén sajogni kezdett, legalábbis Ellie azt érezte. Valójában sosem fájt, de az ottléte túl nagy pszichikális súlyt rakott rá, ezért is kutatta azóta is a tiltott mágiát.
Sötét gondolatait megpróbálta kiseperni a fejéből, illedelmes mosolyt varázsolt az arcára. A saját gyerekeivel nem fog történni hasonló sem, amíg lélegzik.
- Hidd el, most a fél karomat odaadnám, ha fele annyi tudásom lenne, mint neked - felelte. - De hát fiatalság, bolondság - nevetve megvonta a vállát, ezzel már majdnem megközelítette az őszinte megnyílvánulást.
Az első mondatok után Ellie végre szívből jövő mosolyt villantott fel. Igen, Emerald pont ilyen férfit érdemelt meg. Kicsit gondolkozott, hátha eszébe jut valami hasonló a régi levelezéseikből, de akármennyire kutatott a fejében, nem emlékezett, hogy Mer valaha is írt neki ellenkező neműről.
Ahogy elnézi barátnőjét már biztos abban, hogy szerelmes. De nem akar ünneprontó lenni, ő jelenleg csak a támogató szerepét tölti be.
- Nagyon rendes férfinak tűnik. De hogy keveredtetek össze ismét? Csak nyugodtan, részletesen - játékosan kacsintott a nő felé, majd evett egy falatot a saját sütijéből is. Imádta az ilyen romantikus történeteket, főleg, ha az hozzá közelállókkal esett meg.

Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. szeptember 25. 18:21 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Újra együtt || Outfit




Örült neki, hogy ilyen hamar ejtették a témát. Emerald már jól ismerte, valahogy mindig ösztönösen ráérzett, mi az, amiről Elle nem akar beszélni. Mindig is vidám nőnek akart tűnni, ezt pedig csak akkor tudta fenntartani, ha mások előtt nem gondol szomorú dolgokra. Már nem is tudja, mióta élt így; elraktározta a rossz gondolatokat, hogy később, amikor egyedül van, kibonthassa őket. Akkor nem látja senki, mert a legutolsó, amire szüksége van Ellienek az a hamis sajnálat, vagy a szánalom.
Pont az ilyen csajos beszélgetésekre van szüksége, amiben most is részt vett. Mint a karácsonykor ajándékot kapott gyerek, úgy vigyorog maga elé. Egészen addig, míg ki nem derül, hogy az új főnökéről van szó, ekkor egy kicsit elkerekednek szemei.
- Azta, ez nem semmi. Eddig egészen úgy hangzik, mint egy tündérmese.
Szerette volna azt hinni, hogy úgy is fog folytatódni. De tisztában van azzal, hogy egy igazgató élete akkor is elfoglalt, amikor nem épp az egyik iskolai ház robban fel. Amit nem mellékesen Elle örökölt meg.
- És mik a terveid? - folytatta a kérdezősködést. - Fogsz neki baglyot küldeni? Mondjuk szerintem először ő fog lépni, ha eddig nem tette meg - halvány mosollyal az arcán mondja ezt.
Na igen, Kriszpin nem az a fajta, aki lelép a beszélgetés kellős közepén, tiszta szégyenben hagyva ott a nőt. Legalábbis ajánlja neki, mert főnök-beosztott kapcsolat ide vagy oda, Eleonore szíve mindig is a helyén volt. A barátság oltárán képes bármit feláldozni.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. szeptember 27. 21:14 Ugrás a poszthoz

Emerald Stone
Újra együtt || Outfit




Lágyan elmosolyodott Emerald szavain. A kiábrándító valóság, ami mindenkinek köszön a felnőtt kor határán, egy csapásra eltünteti a mesék utáni áhítozást. Akárhogyan próbálta megőrizni a gyermeki énjét, még Elle is felnőtt, már nem dédelget butuska álmokat.
Mégsem akar egyetérteni barátnője nézeteivel.
- Nem is kell hinned, csak hagynod, hogy valóra váljon körülötted - feleli továbbra is mosolyogva.
Ha bárki megérdemli a boldogságot, az Emerald, ebben biztos volt. Persze, mindenki jogosult az örömteli életre, mégis neki még a sajátjánál is jobban kívánta. Szeretné végignézni, ahogy a nő a rózsaszín felhőkön keresztül szemléli a világot, talán még a gyerekére is szívesen vigyázna.
De azért talán ennyire még nem kellene előrerohanni az időben.
- Szerintem az sem lenne erőltetés - csóválta meg a fejét. - Hidd el, elég céltudatos vagy ahhoz, hogy ne kelljen eljátszanod a nyuszit. Persze a férfi dolga az udvarlás, de egyenrangúak vagyunk. Nem kell a szavukra várnunk, ha lépni szeretnénk.
Komolyan is gondolta, de a kivitelezésben ő maga sem volt biztos. Persze jó, ha a normák szerint mennek a dolgok, az általában megnyugtat mindenkit, de sosem fog fejlődni a társadalom, ha nem változtatnak a dolgokon. Kis lépés egy embernek, nagy az emberiségnek. Valahogy ő is így gondolt erre, bár sosem tudná értelmesen kifejteni a gondolatait.
- Még szép, hogy közöttünk marad. Tudod, hogy utálom a pletykálást - legyintett egyet sóhajtva. Ezt az egyet nem szerette az egyetemben sem; ott sem tudta megúszni. Lényegtelen, hogy róla volt szó, vagy másról, a tett akkor is otromba.
Röviden nevetni kezdett a hasonlaton, megitta az utolsó kortyot is a kávéjából.
- Ez esetben hazudik a vád, majd feljelentem a korruptakat - ment bele a játékba vigyorogva.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. október 28. 19:11 Ugrás a poszthoz

Angelica Black Wing
Kedveském || Kinézet



Vannak napok, amikor minden pont úgy alakul, ahogy annak lennie kell. Időben ébred fel, palacsintát készít reggelire, összehoz valamilyen szép frizurát magának, a szekrénye előtt is elidőzhet az aznapi ruháján gondolkozva.
Na a mai pont nem ilyennek indult. Reggel óta nem csinál mást, csak rohan, egyelőre enni sem volt ideje. Zavarja a szemüveg, mert természetesen a kontaktlencsére nem volt ideje, a hideg is, mert természetesen nem az évszaknak megfelelően öltözött fel. Hazaugrani nem tudott, mivel aznap három előadást is kellett tartania, a szünetekben pedig az egyetemisták kérdéseire válaszolt a közelgő ZH kapcsán. Miután végzett, a Pubba kellett beugrania, mert elfogyott a citrom. Azt gondolta, hogy az nem lesz nagy probléma, de kijelentették a dolgozók, hogy azonnal kell. És kinek kellett elmennie a piacra? Persze, hogy Ellenek.
Már javában benne volt a délutánban, amikor hazamehetett volna, de előtte inkább benézett a Levitába.
- Csak nyugalom, Angelica - fordult a lány felé mosolyogva, ahogy meghallotta. Ezek szerint nem csak neki volt ilyen rohanós napja.
Kicsit elmerült a gondolataiban, bólintott egyet, ahogy Ange befejezte a mondandóját. Már kész volt bemenni, de akkor végre felfogta, mit is kért a diákja.
- Hogy tessék? - kérdezett vissza, talán egy kicsit hangosabban, mint kellene. - Vagyis most őt szeretnéd magad mellé itt a kastélyban?
Ha jól értelmezte, akkor igazából a manó választotta Angelicát, de ez csak részletkérdés volt abban a pillanatban.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. október 28. 20:23 Ugrás a poszthoz

Angelica Black Wing
Kedveském || Kinézet



Enyhén oldalra billentette a fejét, ahogy hallgatta a lányt. Ilyen esetről még nem hallott korábban, de elsőre nem talált kivetnivalót. De azért jobb lesz tisztázni a részleteket, mert mint tudjuk, az ördög mindig ott bújik meg.
- Szóval saját akaratából szeretne veled lenni a manó, értem - jelentette ki. Lényegében csak ismételte a szavakat, de a kimerültség kicsit levette a lábáról, ilyenkor még neki is nehezebben jár az esze.
Kriszpinre gondolt, akiről azonnal a legjobb barátnője jutott eszébe. Kedves embernek ismerte meg, nem hinné, hogy ő nemet mondana a lánynak, de ha mégis, valahogy majd megpróbálja megpuhítani.
- És ezt hogy képzelted el pontosan? Még ha maradhat is a kastélyban, akkor sem mehet veled órákra, nem segíthet a házid elkészítésében, ugye tudod?
Nem akarta elkeseríteni a lányt, de azért arról tudnia kell, hogy komolyan veszik itt a szabályokat. Persze ez nem egy komoly szabályszegés - nem úgy a főbenjáró átkokkal való viccelődés -, ezért is lenne hajlandó segíteni neki.
Végül felhagy a szigorú tartással, kicsit ellazulva mosolyodik el.
- Honnan ismerted meg őt?
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. október 30. 16:10 Ugrás a poszthoz

Angelica Black Wing
Kedveském || Kinézet



Nem akarta felrobbantani az iskolát? Ez a mondat szöget ütött a fejében, élesen szívta be a levegőt, hogy aztán lassan kiengedje. Semmi baj, nyugtatta magát, Angelica okos lány. Tudja kezelni az ilyen helyzeteket, neki nincs más dolga, mint megbízni benne.
Türelmesen hallgatta végig, nem akarta megzavarni a közbeszólással. Most már értette a helyzetet nagyjából, még ha nem is teljesen. Mosolyogva bólintott, de amikor meglátta a könnyeket, azonnal elgyengült. Kicsit sem volt már indokolt, hogy szigorú legyen, mivel Ange láthatóan felkészült.
Még magát is meglepte, ahogy közelebb lépett, és magához ölelte a diákját.
- Biztosan találunk neki elfoglaltságot, amikor nem lehet melletted - mondta vidáman. - Majd az igazgató úrral is beszélned kellene ennek kapcsán szerintem, de ha bármit mond, szólj nekem nyugodtan. Elintézzük, hogy Lily is jól érezze magát nálunk.
Arra gondolt, hogy esetleg beszélnie kellene a másodikosokkal, de aztán elvetette. Angelica nem egy állatkát fog odavinni, hanem egy teljesen tudatos lényt. Ráadásul úgy érezte, hogy nagyon összetartó kis közösségük van, biztosan könnyedén megtalálják a közös nevezőt.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2018. október 30. 19:39 Ugrás a poszthoz

Angelica Black Wing
Kedveském || Kinézet



Kicsit megnyugszik, ahogy látja Angelica mosolyát. Enyhe bár, de legalább mosoly. Nem akart így ráijeszteni a lányra, csak tisztázni szerette volna a helyzetet. Így már nem érzi magát bajban, viszont valamit ki kell találnia, mert így nem akarja elengedni.
- Ugyan, én köszönöm, hogy hozzám jöttél először. Komolyan gondolom, köszönöm - Kevés ideje van még itt, de majd úgyis meg fogják tanulni a diákjai, hogy mindig betartja a szavát és ha valamit egyszer kimond, azt általában nem csak azért teszi, mert olyan kedve volt. Igen, elég határozottan hangulatember, de a szavakkal igyekszik csínján bánni.
Vidáman nevet Ange kérdése hallatán. Először neki is problémája volt a kastélybeli kiigazodásban, de ez kicsit sem meglepő, ha egy ekkora komplexumról van szó. Annak meg különösen örül, hogy olyannyira nem rendszeres látogatója az irodának, hogy az sem tudja, merre van.
- A déli szárnyban lesz, az átriumban - feleli könnyedén, aztán megsimogatja a kis levitásának a fejét.
- Még sosem kóstoltam meg a teákat itt - mutat a portré felé. - Nincs kedved csatlakozni hozzám?

Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. február 9. 21:27 Ugrás a poszthoz


| |


Karba tett kezekkel vár, türelmetlenségét alig látni, csak a finoman doboló ujja árulja el. Nem gondolkozott, amikor feljött, hogy újra találkozhatnának, azonnal igent mondott. Ha bármi jó hatása is volt a hajtós decembernek és a rémes januárnak, az, hogy nem éri meg aggódni az ilyen dolgokon. Nem történhet semmi rossz, ha egyszer kicsit lazábban tartja a gyeplőt, és nem próbál meg mindent és mindenkit irányítani maga körül.
Az ajkába harap, ahogy az órára pillant. Persze, hogy korábban érkezett, nem akarta megvárakoztatni a fiút. Csak azzal nem számolt, hogy addig ő fogja elunni az életét, meg hatszor átgondolni, hogy nem választott rossz ruhát. A kabátja alatt csak egy egyszerű fehér ruhát viselt, a lábát szabadon hagyta, ami miatt jó páran megnézték. Nem foglalkozott ezzel, csak a fiúra várt.
Amint megérkezett, mosolyogva lép oda Denishez, kezei lehullanak maga mellé.
- Szia. Mehetünk? - kérdezi mosolyogva, bármelyik pillanatban készen állva, hogy az otthonába hoppanáljon vele.



Utoljára módosította:Eleonore Santos, 2019. február 9. 21:51
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. február 9. 22:23 Ugrás a poszthoz


| |
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. február 10. 21:02 Ugrás a poszthoz


| |
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. február 19. 21:52 Ugrás a poszthoz


| |
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. február 26. 21:56 Ugrás a poszthoz


| |
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. március 22. 19:34 Ugrás a poszthoz


| |



Mappájával a kezében száguld végig a folyosókon, nem is néz körül. Általában szeret megállni, ha ismerős diákot lát, szívesen beszélget bárkivel, de most túlságosan kíváncsi, mintsem lelassítson. Szerencsére nem is állja senki útját, könnyedén eljut az átriumba. Legszívesebben kopogás nélkül berontana az ajtón, de sikeresen visszafogja magát és megnyomja az idegesítő cetli kiadó gombot. Ujjaival a mappán dobol egészen addig, amíg be nem mehet.
Belépve a szeme sem rebben, egyenesen az asztalhoz sétál, hogy lerakhassa a mappát végre. Kezét az asztalon hagyja, egyenes háttal támaszkodik meg rajtuk.
- Kérlek mond, hogy igazak a pletykák, és tényleg elfogadták a tantervemet a jövő évre - szólal meg komolyan.
Nem is érti, miért izgul ezen annyira. Az egyetemen is minden tökéletesen működik, akkor miért ne tudna egy tanodában is tanítani. De ha valamit is tanult az elmúlt egy évben, akkor az, hogy ez az iskola mindenben különbözik a többitől.
Például akárhol megfordult, sosem látott még ilyen tanulmányi ügyintézőt.
Ahogy észbe kap, hátrébb lép, ujjait a háta mögött kulcsolja össze.
- Amúgy szia, minden rendben? Hogy bírod az évzárást? - Elég gyenge próbálkozás csevegésnek, de talán most megteszi ez is. Vagyis ezzel próbálja nyugtatni magát.
Utoljára módosította:Eleonore Santos, 2019. március 22. 19:34
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. március 22. 20:48 Ugrás a poszthoz


| |



Akaratlanul is elmosolyodik Bálint figyelmességén. Egy pillanatra még el is feledkezik arról, hogy miért volt ennyire sietős ide jönnie, pedig az az, ami igazán lázba hozza. Vagyis azt hitte.
- Kérlek, szólíts nyugodtan a keresztnevemen. - Azt már nem teszi hozzá, hogy amelyiken csak szeretné. Valószínűleg még a Mariát is megkedvelné, ha Bálint mondaná ki, pedig a dédmamája után kapott név a legszörnyűbb dolog, amit valaha kapott a szüleitől.
A felajánlásra lecsüccsen a székre, lábait azonnal keresztbe teszi, kezét az ölében pihenteti. Rózsaszín szoba ide vagy oda, szingli férfiak előtt sosem volt bűn előnyös helyzetben üldögélni.
Főleg, ha az illető épp nagyon fontos információt oszt meg vele. Kicsit előre is hajol, ahogy hallgatja, még ha nem is nyújtotta el a férfi. Nem mintha bánná, az eredmény érdekelte, nem az odavezető út.
- A káros szerek ismerete is csak azért, mert erre már igazán szüksége volt az iskolának - legyint egyet, de nem is tudja elrejteni a vigyorát. Persze meglehet, hogy az új kolléga csak jobban összetette a tárgyát, akinek amúgy örült is. Akármennyire imádja a kékjeit, néha nem biztos benne, hogy kétes eredetű szerek nélkül élik a mindennapjaikat. A kreativitásnak van egy szintje, ami megkérdőjelezhető, honnan ered. A kedvencei pedig mindig ezen a vonalon táncolnak, néha egyik, néha másik oldalra billenve.
Nem is akar sokáig a házán filózni, főleg akkor nem, amikor Ballay úrral szemben ül.
- Fura pletykák terjengenek itt az iskolában - bólogat, ahogy meghallja az esetet. Persze csak a korábbiakról tud, amiket megosztottak vele a diákjai, de mivel nem Edictum olvasó, a jelenlegiekkel nincs tisztában.
A hirtelen témaváltás kicsit meglepi, de zökkenti ki egy pillanatra sem. A barátaitól is megkapta már nem egyszer ezt a kérdést, bár ők sokkal negatívabban álltak ehhez, nemtetszésüket bizonyos obszcén szavakkal fejezték ki. Ellie igazából azóta nem hallotta őket így beszélni, hogy gyerekes családfők lettek.
- Így is lehet mondani - feleli vigyorogva. - Mifelénk úgy tartják, hogy akinek van szabadideje, az nem dolgozik eleget - magyarázza. Mondjuk abba még nem gondolt bele, hogy az apja egy étterem tulajdonos, nincsenek náluk beosztottak sem, így ezért gondoltak róluk rosszat, ha nem a konyhában robotoltak.
Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. március 23. 22:19 Ugrás a poszthoz


| |



Nagyon jól halad a magyar nyelvvel, legtöbbször fordító gyűrűt sem kell már használnia, de azért a Marissal gondjai akadtak. Oldalra biccenti a fejét, a férfi hangneméből érzi, hogy ez biztos vicces dolog lehet. Neki furcsán hangzik, főleg, hogy itt nem nyomták meg az első "a" betűt.
- Valamiért úgy érzem, mintha az öregítene engem - jelenti ki végül. - De egész viccesen hangzik.
Belegondol, milyen lenne, ha Maris néninek hívnák a diákok, a kollégák pedig simán Mariskának. Már látja is a fején a hagyományos magyar fejkendőt és a kezében az út menti bozótból összekukázott sétálóbotnak nem éppen nevezhető tárgyat. Határozottan nem tetszett neki ez az elképzelés.
- Az Eleonore minden formáját szeretem, és egész jól hallgatok rá - mondja ki gyorsan, mielőtt még megvalósulhatna ez a kép. - De biztosan nem sértődnék meg, ha néha a végzet asszonyának szólítanál - teszi hozzá komor hangon, de pár pillanat múlva csak lágyan mosolyogva legyint egyet. Ha nem egy iskolai ügyben lenne itt, biztos belekezdett volna valami flörtölős szövegbe, de így csak ennyire futotta. Mondjuk nem mintha eddig gátolta volna bármiben is, ha a tanoda falai között volt, de igyekszik nem elbénázni mindent.
Már a férfi hangja is vicces, ahogy válaszol, de az arcát látva nem tudja magában tartani a nevetését.
- Ugyan, ennyire nem lehetek rémes rokon. Megcsinálom a házimunkát, főzni ugyan nem tudok tökéletesen, de a süteményeimért még a pápa is bekopogna. Emiatt nem kellene így elkeseredned.
De azért Ellie is pontosan tudta, mire gondol Ballay úr. Sem testvérként, sem unokatestvérként, de még csak távoli rokonként sincs lehetőség igazán jó dolgok kipróbálására, már amit egy férfi és egy nő megtehet. Még ha nem is tinédzserek, de fiatalok, és ha még nem is ismerte ki tökéletesen a férfit, azt azért sejti, hogy hasonlóan szereti az életét, mint ő maga.
Ezért is készül egyhetes partira otthon. Nem szép kimondani, még magában sem, de nemsokára betölti a 30-at, az otthoniak pedig szépen meg akarják ünnepelni. Mivel ő akkor javában benne lesz a tanításban, hazamenni esélye sem lesz, ezért is lesz előrehozva a születésnapja.
És pontosan ez az az információ, amit sosem mondana ki egy férfi előtt.
- Óriási terveim nincsenek. Talán hazalátogatok, de nem szeretném sokáig felügyelet nélkül hagyni a pubot - ködösít végül. Tudja, hogy teljesen hasztalan ez, de mégis szükségesnek érzi.
- És neked, kedves kolléga? Mit szeretnél csinálni, amikor nem itt leszel? - Teljesen véletlenül nyomta meg a szeretnél szót, tényleg nem volt szándékos. Nos, esetleg lehet róla szó, hogy jobban érdekli a válasz, mint az illene.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Eleonore Santos összes RPG hozzászólása (75 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel