Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Ez a hely kétségkívül egy katasztrófa, jobban jártam volna, ha hallgatok Bencére és messziről elkerülöm, de ugye, reménytelen helyzetekből születnek a legnagyobb győzelmek. Szóval nekem teljesen megfelel a célra, majd csak kezdek valamit ezzel az egésszel.
- A kávéra rá sem merek nézni, már a szaga is rossz, mintha valaki egy borzot főzött volna le - grimaszom egyre rondább, ahogy felidézem a folyosón terjengő 'illatot'. Szerintük jó, én meg visszasírom a mogyorókávémat, amit a titkárnő letett minden reggel az asztalomra. - A kéztörlőről nem tudok nyilatkozni.
A szemem épp csak nem tikkel be a látványtól, ahogy a forró pohár az asztallapra simul. Ha eléggé koncentrálok szinte azt is hallom, ahogy a lakkozás halkan sistereg alatta kör alakú foltban és a nyakamon minden egyes szőrszál égnek mered. Mindezek ellenére is meg tudom állni, hogy lecsesszem.
- Én sem tudom - emelem meg a karom magam lé megadóan, hogy rám nem hivatkozhat forrásként, lehet, hogy van más Erik, de erről én nem tudok semmit. Szomorú. A tekintete alaposabban is végigmért, mire kissé arrogáns, felvont szemöldökű pillantással vártam, hogy most akkor mit is csinál.
- Ugye tudja, hogy az zaklatásnak minősül, és ki is lehetne miatta rúgatni? Csak érdeklődöm, nem mintha az én dolgom lenne, én csak... iktatom itt a papírokat - közlöm dobolva párat egy rakatnyi papíron, amit Mártika szállított be hozzám. Undorító meló, évek óta nem csinálok már ilyet, de itt így volt a legkönnyebb elintézni, hogy minden papír átmenjen a kezem alatt. - Kuka? Egy jó kávét lenne szíved kidobni? Milyen ember vagy te?!
Őszinte felháborodás csendül a hangomban, mert az imént mondta, hogy az itteni szar és ezek után lenne hozzá lelkiereje, hogy a jót meg kidobja? Miért? Hol ebben a logika?
- Pénzt? Erik pénzel? - kérdezem érdeklődve, mielőtt rántok egyet a vállamon. - Nem mintha rám tartozna. Csak papírozok, semmi izgalmas.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Nem teljesen biztos, hogy nekem most itt kellene lófrálnom. Mondhatni nem igazán van engedélyem arra, hogy a faluban járkáljak hétköznap, pontosabban van, de nem erre az időpontra szól és nem olyan céllal adták, mint ami miatt most lejöttem. Amikor kijöttem, ez valahogy mégsem érdekelt senkit, úgyhogy nagy lelkesen kihasználtam az alkalmat. Nem nézik át túl tüzetesen az ilyesmit, ha felmutatod a papírt és rajta van a megfelelő aláírás, szinte senkit nem érdekel az sem, ha a paprikás krumpli receptje van aláírva.
Az van, hogy cukorkát akarok enni, mégpedig nagyon. Nem ám olyat, amit a konyhán, vagy bárhol a suliban meg lehet találni, hanem azt a fajtát akarom, amit az itteni édességes boltban lehet kapni. Ennek a fajta cukorkának még a papírjait is gyűjtöm, szépen összehajtogatva egy befőttesüvegben, mert nagyon szép színesek. Kifogytam, kell az új, nincsen mit tenni, (félig-meddig) kilógtam.
Már visszafelé sétálok, úgyhogy a kis sunyiskodásomból nincsen sok hátra, engem pedig kellemes izgalommal tölt el a gondolat, hogy hamarosan az Eridon toronyban, a saját ágyacskámban fogom magamba tömni a finomságot. Egyébként is kicsit borult az idő, előttem pedig még egy jókora séta áll, úgyhogy minél hamarabb vissza kell jutnom a birtokra.
Vagy legalábbis kellene, azonban miközben ezen gondolkodom, a boglyas tér közepén megbotlom egy nagyobb lyukban az aszfalton.
Egy pillanat műve az egész, próbálnám a cukorkát menteni, de velem együtt terül el a doboz a földön, a fele ki is szóródik. Olyan szívfacsaró látvány, hogy mentem bőghetnékem támad, de ezt még talán vissza is tudnám tartani, ha nem érezném meg rögtön utána a bokámba nyilalló fájdalmat. Ó édes Merlin, mivel érdemeltem ezt ki? Mocskosul fáj, az első egy-két könnycsepp pedig le is pereg az arcomon, miközben a cukorkák kevésbé koszos maradékát próbálom visszasepregetni a dobozba, továbbra is az aszfalton ülve. Nem is tudom, fel tudnék-e most állni, nem ígérkezik kényelmesnek. Ez most világvége, kinda.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Minden izmom megfeszül, ahogy a molnárkocsira pakolt dobozokat húzom magam után. Komolyan értékelném amúgy, ha az "izom" valóban izom lenne, és nem azt jelölné, hogy a karom kissé vastagabb, mint az átlag srácoké. Mert jelenleg itt tartok, hogy kissé talán vastagabb, de azért nem leszek egy izmos, trikóban pózoló híres fiúbanda egyik tagja a Bájoló vagy a Szombati Boszorkány kedvencei közül. Leginkább azért nem, mert a hangomat, már az énekhangomat persze, csak akkor hallatom, amikor éppen senki se hallja, másodszor pedig, mert immunis vagyok az olyanokra, mint az izomnövelés. Lényeg, ami a tuti, hogy a sötétzöld Hulkos pólómban - mindig tudom fokozni az iróniát - meg a szürke farmeromban hasítok hegynek fel, mellettem apám bicegve.
A jelenlétében nem szeretek varázsolni, mert bennem tudom, hogy megvan minden, amit ő szeretett volna, és még ha nem is zavarja, engem már az is zavar, hogy őt nem zavarja. Szóval így érünk a bolt elé, majd pakoljuk be a második kör raktárkészletet is. Sosem értem, hogy miért nem lehet ezt könnyebben megoldani, de csak tizenhat vagyok, és az ő fizetésükből élek, szóval jobb, ha nem kezdek el itt kekeckedni, mert még a végén egy leszek azok közül, akiket nem csak gyerekmunkára fogtak, de még túlórázik is a csúnya tekintetekért. Nem ám, amúgy ők tényleg jó arcok.
A bepakolás után eltávot kapok, így terveim szerint deszkára pattanva átszelem párszor a falut, majd hazatérve, éhesen megvacsorázom. A deszkázás azonban egészen odáig tart, amíg meg nem látom a földön ülő lányt, vagyis a hátát meg a haját. Van pár furcsa lány a kastélyban, de úgy tűnik egyre megmagyarázhatatlanabbul viselkednek. Először elhúzok csak mögötte, de aztán egy kövér esőcsepp a fejemre pottyan, és lassításra késztet. Megfordulva visszaindulok a földönülőhöz, és miközben a pálcámat a kezembe veszem, igyekszem valami jó csajozós dumát kitalálni. "Leestél a mennyből?" Béna "Az istenek köztünk járnak?" Ultragáz... "Ámor nyila ledöntött a lábadról?" Hát mi vagyok én, valami rossz szatír? Most már mondjuk mindegy is, mert megérkeztem, és lepattanva az útieszközömről kapom elő a pálcám, és röppentek ki belőle egy esernyő formát, mely megóv mind a kettőnket az egyre jobban csöpögő esőtől. Lehuppanva vele szemben aztán látom, hogy sír, hát azt hiszem, nem kellene még nekem is megríkatnom a béna dumámmal.
- Szia. Elestél?
Na béna kérdés is megvolt, remek, mert hát nem valószínű, hogy felhorzsolt térddel, körülöttünk cukorkákkal, sírva éppen szteppelni tanul. Viszont a hülyeséget helyességgé is lehet alakítani, benyúlva a dzsekim zsebébe egy zacskót veszek elő, és felé tartom. Ugyanaz a cukor, ami az előbb széthullott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Egy pillanatra meglepődöm és még az oldalra billentett fejem is úgy marad, ahogy az arcán felejtem a szemeim. Pocsék kávék? Ez egy kicsit új dolog volt, mármint úgy teljesen leginkább, az én infóim ettől eléggé elütöttek, pedig aztán próbáltam mindent értelmezni és jól elraktározni, főleg mert apám szájából hangzott el.
- Igen? Fura, úgy tudom Erik pont emiatt tartja Mártikát. Mert jó a kávéja - vagy apám ízlése vágódott el, ami szintén nem lenne meglepő. Az az iroda… nem bírok túllépni a látottakon. Tuti biztos, hogy azóta se kezdett vele semmit. Sötét és olyan, mint ahova valaki a halál után szeretne kerülni. Olyan kriptás, de lehet csak nekem vannak néha gondjaim a sötét színekkel. Na nem mintha ez a kicsi valami, ahova bekeveredtem annyira baráti lenne. Sok dolog ráférne, leginkább egy takarítás, egy porszívóval, éppen meg is éreztem a port és hopp, már kint is volt a tüsszentés. Nem bírom az ilyeneket. Megigazgattam a kalimpálásomban szétlökdösött kupacot, mert nem egyformán ért össze az alja a papíroknak amúgy, majd inkább az innivalómba bújtam.
- Majd megkérdezem tőle, van-e belőle másik, vagy így a nevéből - bólintottam is magam elé, mintha fontos meggyőzésről lenne szó a saját irányomba, de igazából tudom, hogy el fogom felejteni, mint a legtöbb dolgot, ami nem köt le eléggé. - Mi már kértük, de mindig azt mondja, hogy ez meg az tök jó, ezért marad a néni - forgattam meg a szemeim. Apám kissé sok dologhoz ragaszkodik, amire más is képes lenne, ez tuti.
- Hát, én nem iszom, nem annyira szeretem, főleg így minden nélkül. Fagyival meg naranccsal tök jó, de így csak… keserű. Igazából azt se tudom neki kell-e bele valami, hoztam mondjuk - azzal kitéptem a zsebemből az asztalra a kis papírtasakokat amiben a kávéfehérítős tejszínpor meg a cukor volt. De nem tudtam nem elnevetgélni magamban azon, ahogy reagált rá. Gondolom ő szereti, vagy legalábbis nem szeretné, ha a kukájába ilyeneket tennék, más se gondolom.
- Ooolyasmi, tudod szoktam kapni ajándékokat, múltkor bevásároltam a bankkártyáján, illetve legutóbb beszéltünk róla, hogy szerez nekem egy kutyát, de valahogy elmaradt - gondolkodtam el látványosan, hogy aztán az asztal szélének dőlve nem zavartatva magam fel is csücsüljek rá.
- És ez nem uncsi? Én tuti nem szeretném. Nincs benne se izgi, se olyan… semmi jó szóval. Azt hittem ezt a titkárnők csinálják, vagy te titkárfiú vagy? Mi is a neved?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Otthon minden a legnagyobb rendben van a szőnyeggel - vetette oda foghegyről Max, mert tetszett neki, vagy sem, Keve nem akarta őt komolyan venni, a dühöngése ellenére sem. Vagy éppen ezért, ez egy nem tisztázott kérdés egyelőre.
Keve még ki is javította őt, elég higgadtan, amire Max agyvize még inkább a plafont verdeste és nem is értette, hogy nem látja be a barátja, hogy ő csak jót akar neki, meg meg akarja kímélni egy nagyon nagy pofára eséstől. Éppen ezért az Ohana dolog is egy nagyon érzékeny pont volt neki az életében, még ha nem is tolta mindenki orra alá. Az eredeti családjából csak a nővérét szerette már, így szerette volna, ha az új családjába tényleg csak az tartozik bele, aki megérdemli és oda való, nem pedig minden... jöttment.
- Leszarom, mit gondolnak a többiek, ha őszinte akarok lenni. - És miért ne lenne az? Ő volt Liebhart, megrögzött hazudozó, de nem volt kedve azért hazudni, hogy azt higgyék a többiek, kedvel egy nőt, akit nagyon nehezére esik még csak elviselni is. Eleget hallott már róla.
- Mi nem fog megtörténni? Nem csinálsz hülyeséget, nem kéred meg vagy nem döntök helyetted? Hold my beer - fújtatott nagyot Maxi, de aztán csak megpróbált lehiggadni és az arcát a kezébe temette. - Csak gondolkozz el ezen Keve. Kérlek. Nem jó ez így.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem tudott aludni, nem tudott koncentrálni. Nem érezte magát jobban attól, hogy akkor meglátogatta Myrát. Olyan volt, mintha eltüntették volna a szemellenzőt a fejéről, és mosta teljes képet látva összezavarodott. Minden olyan zavarosnak tűnt, mintha az egész világ egy hatalmas káosz lett volna.
Pécsen volt és órán kellett volna lennie. De ehelyett ő Myra lakását kereste. Kopogott, csengetett, még üzenetet is próbált írni a papíron, amit régen adott neki. Hátha még magánál tartja. Hátha elöl van neki valahol, hogy láthassa. De nem kapott választ, semmilyen feleletet, így zsebre dugott kézzel kezdett el a környéken sétálni. Olykor felsóhajtott. Néha-néha nekiment a járókelőknek, akik káromkodások közepette küldték el melegebb éghajlatra. A teraszon tanuló Myrát sem vette volna észre, ha nem pillant fel az éppen felé rohanó varázsló miatt.
Még csak nem is gondolkodott, két lépéssel szelte át verandát és az asztalok és kérdés nélkül ült le a vele szemben lévő székre.
- Oké, tudom, hogy ez így most váratlan meg minden. De kerestelek a lakásodon, persze nem voltál ott. Hogy is lettél volna, ha itt vagy? Szóval beszélni akartam veled, merthogy gondolkodtam meg minden. És aztán mondtam Zselykének a dolgokat. Tökre megértette. Tényleg. És tudom, hogy nem érdemlem meg a dolgot, de... - Vett egy nagy levegőt és Myrára nézett. Elhallgatott. Nem igazán tudta, hogyan kellene folytatnia a mondandóját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elhallgatott, mert nem tudta megfogalmazni a gondolatait. Azok túl gyorsan száguldottak, és nem tudta felvenni velük a versenyt. Egy ideig csak az éppen neki köszönő Myrát figyelte, és azon tanakodott, vajon mikor fogja elküldeni őt a fenébe. Ráfért volna, amennyiszer mostanában zaklatta szegényt.
- Tudod... Azt hiszem, igazad volt. - Lesütötte a szemét egy pillanatra. Halkabban beszélt és lassabban. Mondhatni átfontoltabban. - Azt hiszem, még nem sikerült ezt lezárnom. Vagy lezárnunk. A múltkor, amikor... - Felsóhajtott. Sokkal nehezebben ment neki, mint ahogyan erre ő számított. Minden, amit korábban a nagyapja tanított az udvarlás, most feleslegesnek és hasznavehetetlennek tűnt. Mert hiába próbálta már ő otthon megfogalmazni fejben, most, hogy itt van előtte és mindezt Myra hallja is, Kolos fejéből minden gondolatot kiürített.
- Tudom, hogy meg van a saját életed, és elhiszem, ha minden után már nem akarnál velem lenni, de... - Beletúrt a hajába és felsóhajtott. Az igazat akarta mondani, de annyi ideig hazudott mindenkinek és magának is, hogy az igazság sokkal nehezebbnek tűnt, mint előtte.
- Szeretlek, Myra! - Egyszerűen csak kibökte. Mintha egy egész nagy kőszikla gördült volna le a mellkasáról. - És nem szeretném, hogyha átmegyek hozzád, kigyúrt csapattársak nyissanak ajtót. Vagy a kviddicses bulidon Balázsok vigyenek haza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

- Áh, na végre!
Már azt hittem, hogy tényleg szerencsétlenül jön ki a lépés és a drága professzor szertárában nem lesz aszfodélosz gyökér. Mekkora szívás lett volna, de komolyan. Viszont van, csak eléggé megcsapolt készlet. Kizárt, hogy a prof ennyire ne akarna felkészült lenni. De vajon mihez kellhet olyan nagyon valakinek ez? Gyorsan végigsiklik a tekintetem a többi hozzávalón, de ránézésre senki másnak nincs kedve memóriajavítással foglalatoskodni, szóval nem ez lehet a nagy indok, amiért most hiányzik ez a rész. Tudom, hogy rá kellene jönnöm egyből, és ahogy a kis helyiséget elkezdi bevilágítani a fény, úgy jut eszembe nekem is. Ha ürömteába őrölt aszfodélosz gyökeret keverek, akkor a legerősebb altató hatású bájitalt kapom, vagyis...
- Az élő-halál esszenciája.
Magam elé suttogva, kissé kikerekedett szemekkel nézek magam elé. Persze számos más dolog is lehet, de mivel itt nem látok már hiányosságot, az ürömtea meg aztán tényleg nem egy bonyolult történet, nem nagyon tudok másra gondolni. Remélem nem valami tinidrámás lány akar itt kísérletezni, mert a torony után nem nagyon hiszem, hogy sokáig lenne még esélye az iskolának akkor. Késve ugyan, de felfogom, hogy a fény azt jelenti, hogy valaki kinyitotta az ajtót, sőt az a valaki beszélt is hozzám. Egy pillanat alatt rendezem a vonásaimat, majd ahogy megfordulok - persze az aszfodéloszt már régen eldugtam egy rejtett zsebbe -, hátradobom a hajam, úgy, mintha éppen egy kifutón fordulnék körbe a vén pasasok előtt, akik a nyálukat csorgatják.
- Bocsi, de csalódást kell okoznom.
Még egy bűbájos és bűnbánó mosoly is megjelenik az arcomon. Nem, én nem az a fajta lány vagyok, aki zavarba jön, ha azt mondja neki valaki, hogy szép, meg nem is kezdek el tagadni, hogy: "jaaaaaj ugyaaan, dehooogy", én pontosan tudom, hogy szép vagyok, és azt is, hogy ezzel nagyon könnyen vissza tudok élni. A kék szemeimmel a hosszú pilláimon át pillantok rá. Természetes szőke is vagyok, szóval nem hiheti, hogy nem vagyok egy angyalka.
- Felagund professzor házidolgozatot adott fel, jellemezni kell az évek során tanult szerelmi bájitalok összetevőit, és nem emlékeztem rá, milyen illata is van a mentafűgyökérnek. Inkább mentás vagy inkább fás, de azt hiszem, valahol a kettő közötti.
Hátranyúlva, oda se pillantva veszem le a polcról, emlékszem rá, hogy a csuklóm magasságában volt, és a srác felé nyújtom. Biztos vagyok benne, hogy túlbuzgó eridonos prefektus, azokat hajtja így a versenyszellem.
- Szerinted?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Kellemes, nyugodt délután. Tudod, az amelyikről azt hiszed, hogy nem is létezik, aztán eljön, és te úgy érzed, hogy az apró nevetőráncok a szemed körül mind kisimulnak. Én már tudom azt, amit Berci még nem, hogy ha elér az öregedés, a szemeim széleinél jelenik majd meg először ránc. Nem a szám mellett, nem az orromtól induló vonal mélyül el, hanem a szemeim környéke. Elfáradnak, elmélyülnek. Hogy bölcsesség is társul-e majd ehhez, azt nem hiszem, inkább csak a tény, hogy bennem a szikrája sincs meg a vélaságnak, holott az anyám színtiszta véla és a testvéreim is félvélák. Nincs rajtam kapcsoló, nincs semmi nagy titok, egyszerűen egy hibás gén lehet az oka. Azt mondják megesik, hiszen mi, félvélák egy természetellenes kapcsolatból születtünk, mely ember és lény között köttetett, simán benne van az is, hogy lemészároljuk a családunkat, mert unatkozunk, bár azt hiszem, ez a szerepkör Iván elméje jutott csak el. Nem mintha így akarna tenni, csak neki van kellőképp elmebeteg feje.
- Ésszel.
Szólok Eszter után, mikor elindul a csúszda felé. Az ikrek a homokozóban játszanak, csúszdáznak a saját kölykömmel, mi pedig a homokozó szélén ülünk. A cipőmet le is vettem, mert semmi értelme annak, hogy tiszta homok legyen.
- Hihetetlenül eszetlen bír lenni. Eddig azt hittem, hogy csak Sean-nal, de most már szépen lassan megmutatja azt a kis démont, amit a két nagyanyja öröksége.
Sem anyámmal, sem az exanyósommal nincs jó viszonyom, amin mondjuk én nem nagyon csodálkozom. Ők is megérik a pénzüket, meg én is. De mondjuk leginkább az exanyósom. Az egy igazi banya.
- Mi hír felétek? Mostanában csak Alice gyavargatásakor láttalak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Összeszorult a szíve, ahogyan Myra lenézett a könyvébe. Nem akarta hallani, még csak látni sem a nemet intő Myrát. Elnézett a másik asztal felé. Egy férfi és egy nő éppen megkapta a rendelésüket. Randevú. Kolos elhúzta a száját.
A hangra fordult megint vissza. Myra egyáltalán nem intett nemet és nem küldte el sehova. Egy pillanat alatt jelent meg a jól ismert vigyor Kolos arcán, ahogyan Myra feltette a kérdést.
- Senki más. - Az asztalra könyökölt és teljes figyelmével Myrára koncentrált. Minden szavára odafigyelt.
Nyugodt volt és mégis izgatott. Mint mikor még a Bagolykő falai között jártak kéz a kézben. Érezte, amint mellkasából ki akart törni a szíve, olyan hevesen vert.
Azóta a buli óta nem volt az igazi. Semmi sem volt az. Először Fanni, aztán Zselyke, de senki sem tölthette ki a benne tátongó űrt. Mert az egyetlen egy személynek volt fenntartva. Ő pedig pontosan itt ült előtte.
- Randira? - vonta fel a szemöldökét, miközben folyamatosan vigyorgott. - Azt hittem, ismersz. A romantika a véremben van. - Egy teátrális mozdulattal lökte hátra a széket, és nyúlt Myra kezéért. - Ms. Blackburn, megtisztelne, ha hátrahagyná azt a fránya könyvet és velem tartana a délután folyamán. - Alig bírta nevetés nélkül, annyira távol állt tőle ez az emelkedett stílus. De ha Myra drámai, akkor bizony Kolosra sem lesz panasz. Amúgy sem bírna ki még több időt nélküle.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Nem sok dolga volt ma a nőnek, kicsit a gyerekeivel szeretett volna lenni. Nem sok időt töltöttek itt, mióta az anyja elköltözött velük vissza Angliába évekkel ezelőtt, de néha jól esett neki elhozni őket ide, hiszen, valahol mégs ide tartoztak. Ma is ez történt, míg nem akadt más dolga. Keve, ha minden igaz, dolgozott, neki pedig nem voltak órái, ezért is kereste meg Tatit. Szerette, ha a gyerekei más, korban hozzájuk hasonlókkal játszottak, az a négy év meg nem igazán osztott vagy szorzott.
- Peggy ne etess homoktortát az öcséddel! Adri ne edd meg, ha tudod hogy homok!
Nem egyszerű az élet ezekkel a kölykökkel, ez a gondolat zakatolt a nő fejében, mielőtt odébb tette volna a vörös cipellőket. A lánya segített neki ma ruhát választani, úgy érezte magát, mint Szörny Ella.
- Ez nem hangzik valami biztatóan. Mi jót csinál? - érdeklődött enyhe szarkazmussal a nő, mert hát, ő is tudja, mennyire elevenek tudnak lenni a gyerekek, főleg falkában és neki ahhoz sok szerencséje volt, főleg újabban. Az ikrek az előkészítőben is előszeretettel cukkoltak bele másokat, hogy mondjuk menjenek végig a mászókán kapaszkodás nélkül. Mert Batman ezt tenné. Batman ügyes. Grace meg ideges és próbálja megmagyarázni, hogy Batman óvatos.
- Semmi különleges, azt hiszem. Megnyílt a könyvtár a hét elején, elégedett vagyok vele, sok meló volt, most élvezem a pihenést. Vagy, legalábbis valami olyasmi. Veled?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem tudta abbahagyni a vigyorgást, még akkor sem, mikor Myra előhozakodott a rossz hírrel. Az előbb éppen igent mondott neki, innentől kezdve pedig nem tudhat olyan rossz hírt mondani, ami kedvét szegné.
- Barátok! - felhorkantott, ahogyan kimondta a szót. Nincsenek gondjai a barátokkal, amíg ismeri őket. Igaz, Balázst is ismerte. Vagy legalábbis addig azt hitte, ismeri.
- Még szép, hogy kitiltanám Ármint a lakásodból! - felnevetett a kijelentésre. Mindenki odavolt a nagybácsiért, a nők főnyereménye. Kész szerencse, hogy nem egy korosztályhoz tartoztak Kolossal, mert a végén még féltékeny lett volna rá. De így, azért nem vetélytárs. - De tudod mit? Majd átjöhetsz hozzá, ha nincs otthon. Majd vigyázunk Pankára.
Két évet kibírtak egymás nélkül. Két évet, ami most többnek tűnt az örökkévalóságnál is, mégis olyan volt, mintha meg sem történt volna. Kicsit mindketten változtak, kicsit eltévedtek az úton, de mégis olyan, mint azelőtt.
- Akartam már mondani... - kezdett bele a mondatba pontosan úgy, ahogyan Myra, pontosan olyan vigyorral az arcán, mint ő. - szerintem szebb vagy, mint valaha.
Magához húzta, egészen közel, hogy megcsókolja. Másként és mégis ugyanúgy, mint azelőtt.

// //

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Van valami abban, hogy ilyen harciasan ragaszkodik ahhoz a bocsánatkéréshez, szinte mintha a becsületemet próbálná védeni, pedig annak aztán éppen már mindegy. Tudom, hogy itt lenne az ideje leállítanom, benyögnöm hogy "ugyan Álmos, ez teljesen felesleges" - az is, egyébként - de olyan örömmel nézem a dolgot, hogy eszem ágában sem lenne egyelőre leállítani. Hadd csinálja csak. Aztán persze a dolog hamar érvényét is veszíti, hirtelen sokkal fontosabb kérdéseink akadnak ennél.
Rövid kétségbeesés után figyelmesen hallgatom a megoldási javaslatait. Mintha eleinte kicsit lesápadt volna, de most egészen határozottnak tűnik, nekem legalábbis teljesen profin el tudja adni, hogy uralja a helyzetet. Könnyebb megoldás híján, elhiszem hát neki, hogy a manó lefizethető, ha pedig mégsem az, akkor sem lesz a szava hiteles a miénkkel szemben. Ez tulajdonképpen logikus is. Azért a portrék megzsarolásán nevetek egy kicsit, mert ilyen gondnokot sem hordott még a Bagolykő a hátán, aki a portrékkal ilyesféle ügyekbe keveredik, az is tuti.
- Jó - adom be végül a derekam, végül is, ő itt a munkakör betöltője, ő szegi meg a szabályokat, majd ő el is simítja a problémát... Én teljesen ártatlan vagyok itt. Asszem. Mindenesetre jól hangzik, még ha a fele sincs igaz, akkor is. Végül is, Álmos jelenleg is jól demonstrálja, ki itt a nagyobbik franc kettőnk közül. Szegény manó ködfelhője, amelyben az imént tűnt el az alakja, még ki sem hűlt teljesen, ennek ellenére én mégis máris Álmos karjai között találom magamat. Pedig ez aztán tényleg nem egy zárt szoba, ki tudja hány diák tud erről a titkos folyosóról. Jobb kezemmel végigsimítok az arcán.
- Jó nagy hülye vagy - mondom szeretetteljesen, nyomok egy gyors csókot a szájára, aztán kicsusszanok a karjai közül és elindulok tovább a titkos folyosón. Mára talán ennyi elég az ártatlan lelkek megrontásából, már ami minket illet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Az események egyre érdekesebben zajlottak, hiszen nem számítottam rá, hogy esetleg kérdeznek. Arra pláne nem, hogy ha válaszolok rá, még több kérdés merül fel, már majdnem úgy is nézett ki a rellonos lány, mint akit érdekel a kviddics. Ritkán látok ilyet az óráim keretében, pedig ördög a megmondhatója, nem kötelező a tárgyam, nem értem mit várnak tőlem.
- Az a játékos temperamentumától is függ. Vannak, akik üldözni próbálják, mások bevágni elé, megint mások lassítani, bármi áron. Én nem vagyok az üldözős fajta - mosolyodtam el sejtelmesen, mert igen, itt is bizony előfordul, hogy az ember kicsit agresszívabban lép fel a kelleténél. Nem szoktak érte különösebben megdicsérni. Az a mosoly csak hipp-hopp kint volt, leginkább akaratlanul is, de ettől még próbáltam segítőkész és mégis tárgyilagos maradni.
- Vannak bizony. Több féle is, vannak legális és illegális doppingszerek. Ezeket próbálják meg kiszűrni a vizsgálatokkal a mérkőzések előtt. Mondjak esetleg egy pár példát, hogy melyik milyen kategóriába esik és miért? - kérdeztem felvont szemöldökkel pillantva a lányra, miközben az asztalom szélére ültem és felfirkantottam magamnak a lapra, hogy ezt a kettőt bizony nem ártana felhozni a vizsgákban is. - Nem akarom ám feltartani, csak ezért kérdezem...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Ha jobban körbeforogtam volna a tükör előtt, rájöttem volna, hogy Sudden és apa is simán hazaküldött volna, hogy ruhát is vegyek fel. Pedig van rajtam, nem is áll rosszul, bár azért itt-ott még kezdhetnék magammal valamit, de azt hiszem ezt a sportolós meg koplalós dolgot nem nekem találták ki. Mindenesetre, ha másra nem is, arra igazán jó volt, hogy már két fiú is hagyott nekem borravalót, megéri ez a meló, csak igyekezni kell! Tuti nem az tetszett nekik sajnos, ahogy megszíneztem a limonádéjukat.
- Igen, az. Pedig olyan kéknek tűntél választásra. Amúgy van mentalevél, meg lime is… csak a lényeg nincs, tudod, kicsik vagyunk meg minden - vonogattam a vállam kicsit. Igazából én éltem volna egy tequila sunriset ha már ott tartunk, de ahhoz kéne a másodszemélyim és egy pub, ami van, de nem munkaidőmben adódik ilyen lehetőség. Szóval fújtattam egyet, hogy aztán tovább mondjam a magamét, remélve, hogy amúgy ez érdekli is a másikat. Az, hogy közben jött egy tapizós bácsi meg már meg sem lepett.
- Stella vagyok, Wittner. Az eridonba járok, és harmadikos vagyok, bár szerintem ezek tökre nem fontos - vontam meg a vállam mosolyogva. Sosem érdekelt az emberek hova tartoznak, vagy hova nem, ha jófejek voltak, barátkoztam, ha nem, akkor elkerültem őket, nem bonyolult. - Nem is kell, csak tudd eladni! Mármint ezt mondta a házvezető-helyettesed, mikor felvettek engem a boltba először. A koktélok meg jók, én is szeretek párat.
Sőt, néha túl sokat is kedvelek…. Egyszerre. Nem feltétlenül buksi és gyomorbarát dolog ez, de tudni kell másnap is nagylánynak lenni, vagyis nekem páran ezt mondták én meg igyekszem. Nem túl jó dolog ez, mégis csinálják az emberek én meg sodródom.
- Igazából csinálhatod te a töltögetést és a színezést-ízesítést, én meg bekeverem meg szeletelek, vagy vegyesen, egyikünk a citromot, másik a limeot és van narancs is. Miben vagy jobb? - érdeklődtem meg felé sandítva két szebb karika leszelése között. - Igen. Ha benézel a kis pult alá van két polc, a felsőn színek vannak sorban, a lila akkor jön ki, ha két csepp piros és két csepp kéket nyomsz a pohárba. És így tovább, alatta vannak átlátszó folyadékok, rá van írva az íz. Kérhetnek külön csak színeset, vagy csak ízeset, de akár együtt is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő